Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-14 / 208. (361.) szám

Péntek, szeptember 14­SZÍNHÁZ 1BWI Egy szlovenszkói magyar zene­szerző a pesti láthatáron Ábrányi Emil a magy állami zenészszinházak viiágnivójáról — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — Budapest, szeptember 13. Még soha annyi bizonytalanság elé nem ál­lította a színházi vállalkozásokat időszak, mint a most megkezdett sziniszezon. A magyar gaz­dasági élet egész alkotásában inog, az emberek kulturkövetelményei az igénytelenségig zsugo­rodtak le. Kaput nyitottak a színházak, a legfokozot- tabb müvészprogrammal. Rendes körülmények között közt ilyenkor zajos készülődések folynak úgy művészi körökben, mint magában a sokré­tegű társadalomban arra. hogy adják-vegyék a megígért nagy eseményeket. Lázban volt ilyen­kor az egész magyar élet és milyen gyönyörű­ség volt ezt a lázt érezni, figyelni, regisztrálni! Ma láthatatlanul mozog a készülődés, ma minden szem sanda pislogással a színházi műsorlapok — alá néz, az ártáblázatra, aztán egy legközelebbi kapu alatt ceruzával papíron számmüveleteket végez megállapítani, futja-e, hcva, mikor meny­nyi ... Nagy bátorság ilyenkor lelkesedéssel hinni és akatrni, hogy a magyar állami zenészszinhá­zak még az eddig mutatott teljesítmények fölé, világnivóra emelkedjenek. Ábrányi Emil mondta, úgy az ő mosolyán át. amiben azonban ott van a minden viszonyokon keresztül művészetet aka­ró dac, energia arra. hogy azt meg is teremt­hesse. így beszélt erről: — A jelentős kultúra területének véghelyén állunk. Pozíciónkat feltétlenül meg kell tartanunk. Igaz, számolnunk kell ezért a legkritikusabb helyzetekkel, a ma viszonyainak minden hallatlan nehézségeivel, de -— és ezt a „de"-t erős hang­súllyal mondom — de ki fogjuk állni a bajokat és megmentettük vele a magyar kultúrát. — Az én terrénumom a zene. Erről elmond­hatom, hogy egészen nagy teljesítményekre ren­dezkedik be. Az Opera az uj és régi zeneirók hatalmas kollekciójával egészíti ki műsorát és már folynak is a készülődések tökéletes előadá­sokra; a második állami zenészszinház, a Városi Színház pedig az igazgatásom alatt fog kibontani olyan programot, amivel a világnévén álló kül­földi zenészszinházak mellé kerül. — A Városi Színháznak eddig is bő műsora volt. Ez a következőkkel gyarapodik az uj sze­zonban: Manón—Gioconda—Tannháuser—Cár és ács—Sába királynője—Lohengrín—Figaró házas­sága, amik mellé szinrehozunk két operettet, Szabados és Sas Ede „Menyasszomvháboru“-5át és Szilágyi, Batsányi Zsolt és Kiszely „Amerika leányát" — Kiszelyről meg kell említenem, hogy a szlovenszkói magyarság egy most feltűnt igen tehetséges muzsikusa, akinek első munkája lesz ez és zenekészség tekintetében a klasszikus ope­rettek nivóján áll. — Természetes, hogy a kibővült műsorhoz művészgárdánkat is megnöveltük. Uj tagként szerződtettük Németh Máriát, akinek neve hama­rosan be fogja száguldani a világot. Benne uj Adler Adelinát fedeztünk fel. A többi szerződte­tések közül kiemelem még Nagy Margit, Radnay Erzsi. Kőszegi Teréz és az uj férfitag, Sárossy Andor nevpit, mint akik tényleg nyereségei a színháznak. A régiekből nem fogyatkoztunk. Itt van Adler Adelina, Csillag Erzsi, aztán Ócskay Kornél, Somló és végül az Operából esetenként átdirigált neves művészek, élükön Sándor Erzsi­vel és Környeivel. — További ambícióm az általam a színház zenekarából alakított Filharmonikus Társaság készségeit növelni. Az uj szezonban tiz esti hangversenyt fogunk tartani, amelyek közül ötöt híres külföldi vendégek dirigálnak majd, igy Strauss Richárd, Nedbal és igy tovább, más' ötöt pedig én dirigálom. — Még ezeken kívül — komponálok is. Ope­rettet, amit minden valószínűség szerint a mn"‘ kezdett szezonban színre is hozhatunk. Erről egyelőre bővebben nem beszélek, mint amely ügy nem való ebben a stádiumában a nyilvá- ‘ nosság elé. * Radnay Oszkár, 'i (*) Magyar színdarabok esy prágai cseh színház miisorán. A prágai SVandovo divadlo őszi játékrendjén Herceg Ferenc „Tiíla" cimü és Molnár Ferenc „Hattyú" valamint „Farsang" cimü színdarabjai szerepelnek. (*) A „Csodálatos mandarin" bemutatója. Budapestről jelentik: Az Operaház évekkel ez­előtt megszerezte Bartók Béla ui pantomimjának, „Csodálatos mandarinénak előadási jogát. A ki­váló zeneszerző már a múlt évadra elkészült müvével, a hangszerelés munkáját azonban nem fejezhette be nagy elfoglaltsága és kenyérgond­jai között. Az Operaház most arra kéri Bartó­kot, hogy lehetőleg mie’nbb fejezze be uj müvé­nek hangszerelését, mert a szinház még ebben a színházi évben a közönség elé szeretné hozni a Csodálatos mandarint. (*) A szegedi közgyűlés megváltoztatta a szinügyi bizottság határozatát. Szeged váTOs köz­gyűlése — mint előrelátható volt — megsemtni- siette a szinügyi bizottság határozatát, mely Andor Zsigmondinak ítélte oda a város színházát. A közgyűlés uj haározatra utasította a bizottsá­got, mely most már nem térhet ki Faragó Ödön, a volt szlovenszkói színigazgató pályázati elől, melytől Szeged közönsége a hites, régi szinház nagyszerű hagyományainak felújítását várja. A prágai német szinház műsora: Csütörtök: Tannháuser. Péntek: Flachsmann mint nevelő. Szombat: Nachtlager von Granada. Szombat éjjel: Dér Frechdachs, premiér, Morgan vendégjátéka. Vasárnap délután. Dér Frechdachs. Vasárnap este: Hoffmann mesél. A prágai mozgóképszínházak műsora: Kor un a: A bátraké a szerencse. (Vígjáték.) Lucerna: Jogi tévedés. (Dráma.) Passage; A házasélet. (Dráma.) Sanssouci: Sába királynője. Egy királyi sze­relem tragédiája. Magyarország bort és gazda­sági gépeket exportálhat a balti államokba Jungerth Mihály köve^ségi ügyvivő nyilat­kozata. Budapest, szeptember 13. Jungerth Mihály dr.t a balti államok ré­szére megszervezett magyar követség ügy­vivője Budapestre érkezett. Elutazása alkal- márval fölkereste őt az Uj Nemzedék munka­társa, hogy a balti államokról és Finnország­ról véleményt kérjen tőle. Jungerth Mihály dr. 1920-ban mint külön meghatalmazott vett részt Révaiban az oroszországi hadifoglyok kiszabaditása ér­dekében folytatott tárgyaláson. A magyar kormány 1923-bian szervezte meg a követsé­get a három balti állam, Észtország, Lettor­szág és Litvánia, Valamint Finnország ré­szére Révai székhellyel. A balti államok nemzetközi helyzetéről Jungerth dr. a követekzőket mondotta. — A balti államok nevét 1919—20-ban még Európában is alig ismerték s most már igen tekintélyes pozíciót biztosítottak ma­guknak a nemzetközi életben, különösen pe­dig északkeleti Európa politikájában. — A balti államok nagy gazdasági jelen­tősége az Európa és Oroszország közötti ke­reskedelmi vonatkozásokban csúcsosodik ki. Európát és Oroszországot a balti államok ki­kötői, Libau, Riga és Révai kapcsolják egy­mással össze. Oroszország nyugateurópai ke­reskedelmének 85 százaléka bonyolódik le ezen a három kikötőn keresztül. Pénzügyi­leg mind a három ország igen jól áll. Litvá­nia és Latvia már arany valutára ment át Ezt tervezi Észtország és Finnország is Aránylag Észtország valutája leggyengébb, mert a másik kettő az erős valutájú orszá­gok közé tartozik, de két év óta az észt márka is stabilizálódott. — Gazdasági érintkezés szempontjából minket annyiban érdekelnek, hogy bort, gazdasági gépeket, gazdasági eszközöket villamos gépeket, villanylámpákat és stb-t exportálhatunk a balti államokba, ahonnan papírt, textilárut és esetleg fát hozhatnánk be. A bor, villamos motorok, villanylámpák és a borkivitel Észtországba már megindult s remélem, hogy nemsokára textiláruk jönnek onnan hozzánk. — A kereskedelmet Magyarország és a Balti államok között megnehezíti az, hogy távol esnek tölünk s exportőreinknek utat kell törniük s piacot biztosítani maguknak. — A szlovenszkói föidbirtokreíorm. Az állami fö'l'dbirtokhivatail közli: A föl osztási •eljárás tárgyát alkotja a Majtihényi László- íéle nagybirtok, amely Ipolykeszi, Kis- csalamja, Nagycsalanba, Leszenye, Bátor- falu, Apátujfalu, Újfalu, Lukanénye, Siráik, ípolynyék, Kökeszi, Szelény és Ipolyharaszti községek határaiban terül eh A birtok terje­delme 3630 katasztrális hold és 160 négy­szögöl, ebből szántó 2448 hold és 160 négy­szögöl, rét 257 hold, kert 18 hold, legelő 333 hold, erdő 471 holid. Az igénylőiknek kérel­müket szeptember 25-ig kell benyujtaniok Ipolyságon. — Bérsztrájk egy nagyszombati malom- í bán. Pozsonyból jelenti tudósítónk: A nagy- szombati malomban bérsztrájk tört ki, mely­ről legközelebb választott bíróság fog ha­tározni. * — Anglia külkereskedelmi statisztikája. Lon­donból jelentik: A kereskedelmi minisztérium kimutatása szerint az angol behozatal augusztus­ban 88 millió font sterling értékű volt az előző évi augusztus 82 milliójával szemben. Az augusz­tus havi export 66 millió font sterlinget tesz ki, vagyis 1,300.000 fonttal kevesebbet, mint az elő­ző év augusztusában. A folyó év első nyolc hó­napjában az összbehozatal 704 millió font ster­linget ért el, vagyis 52 millió fonttal többet, mint az előző év hasonló időszakában. Viszont az 1921-tik évvel összehasonlítva, az angol behozatal 36 millió fonttal kisebb volt. A folyó év első nyolc hónapjának exportja is emelkedett mert 581 millió fontot tett ki, vagyis 37 millió fonttal többet, mint az előző év hasonló időszakában. — Magyarország külkereskedelmi mérlegé­nek júliusi hiánya nyolcmilliárd korona. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: Hivatalos jelentés szerint júliusban a külkereskedelmi mérleg a fo­kozottabb lisztexport és gyümölcskivitel, továb­bá a behozatal általános hanyatlása következté­ben elég kedvezően alakult. A külföldi árucsere értéke a behozatalban 74, a kivitelben 65.9 mil­liárd koronát tesz ki. úgy hogy a behozatali többlet alig valamivel haladta meg a 8 milliárd koronát. Ezt a juiius havi átlagos koronakurz sál (0.055-tel) átszámítva aranykoronára, a be­hozatal 38.7, a kivitel pedig 31.5 millió aranyko­ronát tesz ki. Egymüliárdnál nagyobb volt a ma­gyar behozatal szénből, ásványolajból, pamut-, gyapjúszövetekből, fából és papirosból. Több ki­viteli tételek: búza- és rozsliszt, vágó- és igás- állatok. villamosgépek és friss gyümölcs. — Negyvennégy és félmilHárddal szaporo- dott a magyar bankjegyforgalom. Budapesti szerkesztőségünk jeleníti: Az Állami Jegyintézet legújabb kimutatása szerint az állantjegyforgalom 444 milliárd és az augusztus 31-iki kimutatás óta 44.568-922.510 koronával gyarapodott. Ebből az államkincstár újabb 25 milliárdot vett igénybe, tehát többet, mint a bankjegyszaporulat felét. Az államkincstárnak adott előlegek igy elérik a 168 milliárdot. A pénztárjegyíorgalom viszont az utolsó kimutatás óta 36.6 millióval csökkent. — A jugoszláviai bortermelés katasztrófája. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A jugo­szláviai bortermelés eddig sem dicsekedhetett azzal, hogy rózsás helyzetben van. A borterme­lők körében már tavaly is általános volt a pa- 1 nasz, hogy a magas vasúti fuvardijak lehetet­lenné teszik a borexportot, mert azok miatt a jugoszláv bor elvesztette versenyképességét a külföldi piacokra. A kereskedelmi és közlekedés- ügyi miimszter az exportkongresszuson megígérte ugyan, hogy a tarifaemelés a borra nem vonat­kozik, de erről még semmi hivatalos rendelkezés nincsen. Az ország bortermelésében évente kö­rülbelül 2—2.5 millió hektoliter fölösleg mutatko­zik, aminek exportjából 600—750 millió d nárnyi érték származna. A fuvardíjak emelése folytán a jugoszláv bor teljesen elveszti külföldi piacát és igy a bortermelés katasztrofális helyzetbe jut. Az idei bortermés még a tavalyinál is jobbnak ígérkezik és a fölösleg akkora lesz, hogy még belföldön sem lehet majd elhelyezni a bort. Ez a bortermelés teljes csődjét jelenti. — Magyar pénzintézetek tőkeemelése. Buda­pestről jelentik: A Magyar Leszámítoló és Pénz­váltó Bank szeptember 10-én tartott közgyűlé­sén az alaptőkének 600 millió koronáról 800 mil­lió koronára való felemelését határozta el. A ki­bocsátásra kerülő részvények a régi részvénye­seknek ajánltatnak fel oly módon, hogy minden három régi részvény állapján egy uj részvény vehető át darabonként 25.000 korona befizetése ellenében. Az elővételi jog szeptember 17-től 22-ig bezárólag gyakorolható a bank központi ér- tékpapirosztályánái. — A Magyar Építő Tpa<rbank R.-T. szeptember 16-án rendkivüliközgyülést tart a jelenleg 10 millió korona alaptőkének 200.000 darab 200 korona névértékű uj részvény kibo­csátása által 50 millió koronára való felemelése végett, A régi részvényeseknek az uj részvények felére 1:2 arányban 1000 korona kibocsátási ár­folyamon elővételi joga lesz. A fenmaradó meny- nyiség egy hányadát a banknál érdekeltséget vállaló külföldi tőkéscsoport veszi át, a többi részvények pedig a kibocsátása árfolyamnál jó­val magasabb kurzuson egy szindikátusnak jut­nak, úgy hogy a tranzakció végrehajtása után az intézet kimutatott tartalékai közel háromnegyed- milliárd koronát fognak kitenni. — Lengyelországban meggátolják az uj rész­vénytársaságok alapítását. Varsói távirat jelenti: a lengyel belügyminisztérium a pénzügyminiszté- j riummal egyetértőén elhatározta, hogy uj rész- ' vénytársaságok alapításához csak kivételes ese- ] tekben fogja hozzájárulását megadni. Kiderült ugyanis, hogy a különösen újabb időben érezhe- 1 tővé vált pénzhiányt a tömeges részvénytársa- ’ sági alapításokra kell visszavezetni. Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, Jindri§ska 6. szám 1038 — A magyar kormány nem engedélyezi a rozskivitelt. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az utóbbi napokban a sajtó többször foglalkozott a rozskivitel kérdésével és már előre megírták, hogy a kormány ötezer vag- gon rozs kivitelét fogja engedélyezni. Búd János közélelemező miniszter a övetkezöket mondta erről a kérdésről: — Nagyon csodálkozom az érdekeltsé­gek legújabb találgatásán. Úgy látszik, még mindig nem nyugodtak meg abban, hogy a közvetítők kizárásával éppen a kormány maga intézte el a gabonaeladást. Nyomaté­kosan hangsúlyozom, hogy rozskivi teliről szó sem lehet, arról még egyáltalán nem is tár­gyalt tűnik és véleményem szerint a kormány semmi körülmények között sem engedé­lyezné ötezer vagon rozsnak a kivitelét. A hétezer vagon búza kiviteliével általában le­zártnak tekinthetjük a gabonaexportot és ha még felesleg lesz, azt csak liszt alakjában enged'jük külföldre. — Újra üzembe helyezik a pozsonyi jéggyá­rat. A pozsonyi városi 'éggyár — mint pozsonyi tudósítónk jelenti — ebben a hónapban városi ke­zelésben újra megnyílik. A jéggyár 1919 óta szü­netelt, mert deficittel dolgozott. — Feloldották a külföldiek betétjeit Romá­niában. Bukarestből jelentik: A kormány a lei- spekuláció megakadályozása céljából zár alá vette a külföldieknek az országban levő leikész­leteit. Ez a tilalom mostanig fennállott, mig most a bukaresti Devizaellenörző Hivatal nagyjelentő­ségű rendeletet kapott: feloldotta a kiüföld!ek zárolt leikészleteit. Csupán azok a le'összcgek maradnak tovább is zárolva, amelyeket különle­ges rendelkezésekkel helyeztek zár alá. Ezentúl az exportőröknek nem kell Bukarestben bejelen­teni havi devizakészletüket, hanem elégséges, ha azt a helyi devizaellenőrző bizottságnál jelentik be. — A Duna-TIsza közén százharmincezer hold termőföldről lecsapolják a vadvizet. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A földmivclésügyi nisztérium már évekkel ezelőtt, elhatározta, hogy a Kecskemét és Szeged között elterülő több mint 130 ezer holdas, szikes, vadvizes falait <e-mő- földdé alakítja át. A minisztertanács Udránszky József miniszteri tanácsost bízta meg a tervezet kidolgozásával. Udránszky kormánybiztos három évi munka után most készült e! a tervezettel. Javaslata szerint Kiskunhalasról kiindulva Sze­gedig főcsatornát építenek, melybe azután több kisebb-nagyobb mellékcsatorna torkollik. A mun­kálatot már a tavasszal megkezdik. A kormány előreláthatóan két árvizsza'bályozó társulatot fog alakítani. — Oroszország külkereskedelme. Moszkvá­ból jelentik: Kjrassin külkereskedelmi népbiztos közlése szerint Oroszországban az utóbbi időben nagyobb a kivitel, mint a behozatal. A jövő év­ben az orosz export 200 millió arany rubellel meg fogja haladni az importot. Már ebben az év­ben aktív lesz Oroszország kereskedelmi mérle­ge. A legutóbbi statisztikai kimutatás szerint már 300 millió púd gabonát lehetne kivinni az or­szágból, de csak 220—250 millió pudot exportál­nak. A gabonafölösleg kivitele szükséges fegy­ver a belföldi piac gabonaárai ellen. Oroszor­szágban helyenként 20 arany kopekát adnak a gabona pudjáért. Krassin kijelentette, hogy a ga­bona és nyersanyagok kivitelével biztositani fog­ják a külkereskedelmi mérleget és megalapozzák az értékálló valutát. 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* j ^enyasszon^ kelengyék áruháza t-k \ Saját készitményü finom férfi > J és női fehérnemű, asztal- mh £ 3 \ térítők és mindennemű lenáru J 3 \ ► í \ ^Árusítás nagyban és kicsinyben £ — Szállítások. Az olasz közmunkaügyi mi­nisztérium 60 millió lírát engedélyezett lakó- és családi házak építésére Messinában. Az építő­anyagot vámmentesen beengedik Olaszországba. A prágai kereskedelmi és iparkamara kereske­delmi intézeténél meg lehet tudni annak a cégnek címét, amelynél az ajánlatokat be kell nyújtani. — A kassai állami kórház hordagyak és takarók szállítására hirdet árlejtést. —■ A zólyom-korpo- nai épülő vasútvonal vasszerkezeteinek szállítá­sát nyilvános árlejtés utján biztosítja a pozsonyi vasutigazgatóság. — A közmunkaügyi miniszté­rium pozsonyi referálása nyilvános árlejtést hir­det a komáromi Dunai kikötőben építendő 100 méter hosszú raktárházra. — A liptószentmiklósi állami építési felügyelőség hét lakóház építésére hirdet nyilvános árlejtést. Árlejtést hirdettek még: A nemzetvédelmi minisztérium különböző bőrök száliltásájra, a posta és távirdaügyi minisz­térium nyári- és téliszövet, kJ ott, szatin kana- vász, gombok, kapcsok stb. szállítására, bükk-, tűzifa szállítására, a sóvári sörfőzde részére, — nyomtatványokra, a prágai postacsekkhivatal részére, — üvegáru, zsiradék, bőráru, faszén, vegyi anyag, festék, lakk, terpentin szállítására, a kassai vasutigazgatóság részéi e; a königgrátzi állami vasúti igazgatóság különböző vas, réz és egyéb fém ócskaanyagot és hulladékot ad el; a. pilseni állami vasúti igazgatóság gyapot, kaucsuk, üveg, papír, fém és kátrány termék-hulladékot ad el; a pozsonyi állami vasúti igazgatóság ócska­vas, réz. fém és egj’éb hulladékot ad el; az ol- miitzi állami vasúti igazgatóság különböző vas- és faárura; a kassai 11. sz. katonai élelmezési raktár zab és rozs vásárlására hirdet árlejtést. %

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom