Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)
1923-09-12 / 206. (359.) szám
Szerda, szeptember U. A párt programját Alapi Gyula dr. pol- gármesterhelyettes fejtette ki, aki széles alapon rajzolta meg Komárom múltjának és jelenének gazdasági helyzetét és reámutatott arra, hogy az a lüktető élet, amely az állam- fordulat után Komáromból határvárost csinált, teljesen megszűnt. Komárom elveszített mindent, amit egy város elveszíthet: piacát, pályaudvarát, megyeszékhelyét, tiz hivatalát, egész forgalmát. Ipara és kereskedelme a tönk szélén, munkássága kereset és munka nélkül. A város életereitől elvágva csak tengődik, élni nem bir, meghalni nem tud. Majd tényekkel bizonyította, hogy ma a demokratikus egyenlőségről beszélnünk nem lehet, Vázolván az autonómia gazdasági, kulturális és politikai jelentőségét, zajos tetszés mellett mutatott rá a keresztényszociali'sta pártnak a cseh-’szlovák kormány ttámogató pártokkal kötött szövetségére és ennek várható következményeire. Végül Komárom gazdasági helyzetének kivezető utait ismertette és a pénzügyi kibontakozás lehetőségeit fejtegette meggyőző erővel nagy tetszéssel fogadott beszédében. Utána Ivánfy Géza kereskedő emelkedett szólásra és fejtette ki a magyar kisebbség nehéz helyzetének okait. Lelkes szavakkal fejtegette a magyar egységes front megalkotásának szükségességét és a párt támogatására hívta fel a jelenlevők százait. A formás és gondolatokban gazdag beszéd nagy benyomást tett a jelenvoltakra. A gyűlést Fischer Ferenc munkás felszólalása fejezte be, akit a gyűlésen megjelent kisebb kommunista ifjúmunkásokból álló csoport zavart meg beszédében. Dosztál Jakab elnök zárószavai rekesztették be a nagygyűlést. Délután fél négy órakor a Magyar Kisgazda, Föídmives és Kisiparos Párt tartotta népgyülését Boldogthy Gyula elnöklete alatt nagyszámú közönség jelenlétében, akiket a magyaros hévtől áthatott beszédek egészen felvillanyoztak. Az első szónok Füssy Kálmán, a népszerű kisgazda képviselő volt, 'aki hosszabb beszédben vázolta a párt keletkezését és működését, hangsúlyozta az összetartás szükségességét a sorsdöntő napokban. A beszédet zajos tetszéssel fogadták. Utána ifj. Koczor Gyula országos pártigazgató fejtette ki a választásnak nagy politikai jelentőségét. Szónoki készséggel előadott fejtegetéseit sűrűn szakította félbe á helyeslés moraja. A beszéd során visszaüta- sitotta a párt ellen elhangzó vádakat, foglalkozott a nevetséges irredenta váddal és hangsúlyozta, hogy mi törvénykönyvvel kezünkben fogjuk jogainkat kiküzdeni. Majd Lukovics Ferenc pártigazgató, a kitűnő népszónok ragadta meg a szót és zajos hatás mellett emelte ki, hogy a községi választások csak előfutárai az országos választásoknak, amely a mostani rezsim bukását fogja jelenteni. Ebből a célból szükséges, hogy minden magyar ember teljesítse magyar kötelességét. Az utolsó szónok Mohácsy János dr. országos pártelnök volt, aki polemikus izü beszédben foglalkozott a pártok elhelyezkedésével és az újonnan alakult zsidópárt vezetőiről is éles bírálatot mondott. Beszédében a magyarság egységét hangoztatta. Boldoghy Gyula ipartestületi elnök,, a kisgazdapárt komáromi szervezetének elnöke igen lendületes szavakkal zárta be a gyűlést, felhívta a nőket is szavazati joguk feltétlen gyakorlására és a magyarság minden egyes tagját arra intette, hogy bármelyik szövetkezett ellenzéki magyar pártban adják le szavazatukat, hogy ezzel erőt nyújtsanak a megválasztandó képviseleti tagoknak az ellenfelekkel való küzdelmükhöz. Délután fél hat órakor ismét népgyüíés volt, amelyen a harmadik magyar szövetkezett ellenzéki párt, a jogpárt, fejtette ki programját. E feladatot Kamrás József dr. ügyvéd, volt törvényszéki tanácselnök, a komáromi magyar társadalom ez illusztris vezéralakja végezte el logikus okfejtéssel okada- tolva meg az uj pártnak létjogát, amely a volt Magyar Nemzeti Pártnak a jogutóda, amelyet 1920-ban a kormány nem ismert el. Beszéde a meggyőzés erejével hatott a termet megtöltő hallgatóságra és a nagy számmal megjelent kommunistákat is lefegyverezte támadó szándékuktól. A kiváló szónokot lelkesen megtapsolták és megéljenezték. Végül Szidj Ferenc dr. nyugalmazott polgármester szólalt fel és igazolta a jogpárt életrehivásának jogosultságát. A népgyüíés igen sokakat meggyőzött arról, hogy a zsidópártnak megalakulását sem a politikai szükségesség, sem a társadalom egysége nem tette kívánatossá. A délelőtt folyamán a csehszlovák pártok is népgyülést tartottak a Duna-rakpar- ton, ahol egy nemzeti szocialista és egy nemzeti demokrata szónok beszélt. A csehszlovákok nyolc tagsági helyet remélnek a választásból. Ez a katonaságtól függ, amelynek idősebb évjáratát — bir szerint — szeptember 12. napján szabadságolják, ami Komáromban ezer szavazatot jelentene. A komáromi járásban vasárnap nyújtották be a járási jelöléseket a pártok. Négy párt jelölt: a Csántö—Neumann-féle földmi- ves párt, az egyesült cseh-szlovák pártok, az egyesült keresztényszocialista és kisgazda- párt és a kommunista párt, amely a szociáldemokratákkal olvadt össze. Az ellenzéki pártok listavezetői Mohácsy János dr. országos kisgazdapárti ügyvezető elnök és Mészáros Károly nyugalmazott árvaszéki ülnök a keresztényszocialista párt részéről. Körmendy-Ekes Lajos a kassai egyesült polgári pártok nyilatkozatáról Kassa, szeptember 11. Körmendy-Ékes Lajos dr. nemzetgyűlési képviselő a Kassai Újság holnapi számába „Prinzipienreiterei" címmel cikket irt abból az alkalomból, hogy a kassai egyesült polgári pártok elutasították listájuknak a keresztényszociális listával való összekapcsolását. A rendkívül meggyőző cikkből idézzük az alábbi sorokat: — Elámulva olvassuk a kassai községi választásokra egyesült polgári pártok nyilatkozatát, ahol a listák kapcsolásának lehetetlenségét adják tudtul a közönségnek. Ebből a nyilatkozatból tudjuk|meg azt is, hogy a keresztényszooiális párttal és a zsidó pártokkal azért nem kapcsolhatják a listájukat, mert azok felekezeti alapon állanak. íme megint egy szép galopp az elvek paripáján, egy bölcs princípium, amely amellett, hogy a legnagyobb mértékben ellenkezik az itteni őslakosság érdekeivel — tehát az egyesült polgári pártok programjával is —, még hozzá hamis is, mert egy abszolúte helyt nem álló tévedésen nyugszik. — Ami ugyanis a keresztényszociális pártot illeti, ennek nevében a keresztény jelző nem felekezetet jelent (hiszen ilyen nevű felekezet nincs is), hanem világnézetet és pedig azt, amely a materialista-atheista világnézettel szemben áll. Ilyen alapon bátran és joggal felekezeti pártoknak lehet kinevezni a marxista alapon álló pártokat is, mert azok viszont a mi világnézetünkkel állnak szemben. Keresztényszociális lehet az ember igaz meggyőződéssel akkor is, ha például zsidó, vagy mohamedán vallásu. — Ami a zsidó pártokat illeti, ezeknek a struktúráját nem ismerem eléggé, de. ha már elveken rágódunk, akkor igyekezzünk pedánsak is lenni s ha közelebbről nézzük a kérdést, úgy előttem legalább nyilvánvalónak látszik, hogy ez a párt sem felekezeti, hanem elsősorban nemzeti alapon létesült, vagyis zsidó nemzeti párt. — A keresztényszociális párt — úgy érzem, hogy sok okom és jogom van ezt kimondani — különösen méltónak lett volna tekinthető arra, hogy az egyesült polgári pártok felé nyújtott jobbját azok testvérileg megszorítsák. Nem így történt. — Ám így is jól van! Mi abban csakugyan „keresztény felekezetiek" akarunk íenni, hogy „keresztényi türelemmel" elviseljük azt is, ha bennünket a legnagyobb méltatlanság ér. A princípium ugyan most mást diktálna, mert nekünk most elvi .alapon haragudni illenék, mi azonban nem haragszunk, mert úgy látjuk, hogy a cseh-szlovákiai magyarság éppen úgy nem engedheti meg magának azt a luxust, hogy egymás között haragszom rád-ot játszék, mint ahogy nem engedheti meg azt, hogy elveken nyargaljon. Választási népgyülések Nógrádban (Losonci tudósítónk jelentése.) A losonci magyar polgári pártok vasárnap délelőtt a Városi Vigadó kertjében nagyarányú választási népgyülést tartottak. A kerthelyiségű teljesen megtöltő hatalmas közönség előtt Giller János dr. ügyvéd és párelnők, Tarjányi János kisiparos és Oppenheimer Ferenc dr. ügyvéd magvas beszédekben fejtették ki a magyar polgárság egységes választási állásfoglalásának jelentőségét és céljait. Oppenheimer dr. mesteri módon felépített beszédében tárgyilagos kritikában részesítette az egyes jelöltlistákat és rávilágított azokra az őslakosság érdekeivel ellentétes törekvésekre, amelyek arra irányulnak, hogy a város magyar zsidó szavazóinak egy részét a cseh és szlovák listák számára megnyerjék. A beszédek osztatlan nagy hatással voltak a lelkes hangulatú közönségre. Ugyancsak vasárnap tartott választási nép- gyülést a Magyar Kisgazdapárt Füleken. A Katolikus Kör nagytermét megtöltő férfiközönség nagy érdeklődéssel és lelkes helyesléssel hallgatta végig a losonci szónokokat: Tarjányi János kisiparost, Nagy Sándor kisiparost, Forgách Géza központi titkárt és Kristóff Sándor főtitkárt. A szépen sikerült gyűlést Csaba pártelnök komoly buzdító szavakkal fejezte be és a többszáz főnyi polgárság azzal a 'lelkes elszántsággal oszolt széjjel, hogy szeptember 16-án győzelemre fogja vinni a párt zászlaját. Ficza szenátor négy magyar faluban Ficza József, az Országos Magyar Kisgazda-, Föídmives- és Kisiparos Párt szenátora Prohászka Lajos dr. érsekujvári osztály titkárral szombaton Kőhidgyarmat és Kéménd, vasárnap pedig Pográny és Ghy- mes községeket látogatta meg. Mind a négy helyen szebbnél-szebb fogadtatásokban részesült a szenátor s mindenütt kitűnt, hogy a magyar őslakosság egész szerete'tével és törhetetlen bizalmával ragaszkodik a párthoz s annak ősz szenátorához. Mind a négy helyen impozánsan lefolyt népgyüíés keretében számolt be a szenátor eddigi Lefejtett tevékenységéről és a jövőre nézve szem előtt tartandó irányzatról. Sajnálkozással emlékezett meg arról, hogy a magyarság az 1920-ban megtartott országos képviselő- és szenátorválasztáskor elkápráztatva az ígérgetések özönétől, oly csekély számra kélpviselőt küldött a törvényhozás házába, hogy ott a magyarság érdekeinek az érvényrejutása szinte lehetetlen, mert minden törekvését azzal gáncsolják el a többségben levő kormánypártiak: mit is nem akar az a parányi magyarság, hisz csak egy szenátora van. Arra kérte a polgárokat, hogy a most megejtendő községi választások alkalmával ázom legyenek minden vallási éls vagyoni különbséget félretéve, hogy legalább a községi képviselőtestületekbe oly tekintélyes számú képviselőt hozzanak be. amennyi a magyarság felfogásának és számarányának hü kifejezéséhez szükséges. Majd Prohászka Lajos lerántotta a leplet a most felbukkant pártok teljesitehetetlen Ígérgetéseiről. Kiemelte, hogy ha a polgárságnak kedves a községe, a rög, amelyen született s minden emlék, mely őt e röghöz köti, ha kedves a temploma s iskolája, úgy ne hallgasson a kormány fölbérelt agitátoraira, hanem szavazati joga gyakorlásakor kövesse lelkiismerete szavát. Hlinka András íglón Igló, szeptember 11. (Szlovenszkói szerkesztőségünktől.) A Hlinka-párt hétfőn tartotta meg iglói nép- gyűlését, mert vasárnapra Zalcz Lénárd járásfőnök a gyűlés tartására nem adott engedélyt. A hétköznap ellenére is nagy néptömeg gyűlt össze A gyűlést Faitfli Márton földbirtokos nyitotta meg, majd átadta a szót Horka Sándor dr. elnöknek, akinek üdvözlő szavai után Hlinka András kétórás beszédben szólt a népihez. Beszédének gondolatmenete az volt, hogy az ő útja a kölcsönös megértés útja. Nem robbantani, hanem építeni akar. Az a szó, hogy szlovákok vagyunk, nem jelenti azt, hogy reggel egy németet, délben egy magyart, este egy cselhet faljunk föl. Nem nyugszik addig, mig Szlovensz- kónak az autonómiát ki nem küzdi. Ebben az autonóm Szlovenszkóban valamennyi kisebbség megkapja a maga jogait abban az értelemben, amint azt a trianoni békeszerződés minden kisebbségnek biztosítja. Aki annak az autonóm Szlovenszkó- nak hü polgára lesz, akármilyen nemzetiséghez tartozzék is, biztosítani fogják boldogulását. Liptói létére azt kívánja, hogy a megyeszékhely visszakerüljön a Szepesség- re, mert ő azt akarja, hogy a megye szive ne a térdben, de a mellben legyen, erre pedig fekvésénél fogva legalkalmasabb Igló. Ecsetelte, hogy milyen csúnya játékot iiz a földreformmal a Hodzsa-párt, mely koríesutján mindenütt úgy állitja be ezt a kérdést, mintha a földreform révén csak a rolnickároknak jutna föld. A földreform törvénye azokon a íöldmiveseken akar segíteni, akiknek nincs elegendő földjük, de a törvény nem írja elő, hogy a földjogosultság feltétele a rolnickapárthoz való tartozás igazolása. Hlinkát beszéde közben többször meg akarták zavarni cseh fiatalemberek közbeszólásokkal, de .az erre feltört méltatlankodás zugó moraja elnémította őket. Hlinka után Krssák József lőcsei római katolikus plébános beszélt, fejtegetve azt, hogy hit nélkül nincs haza. A nagyszerűen sikerült népgyülést a Vigadó éttermében százh/uszteritékes bán-' két követte. Figyelmeztetés a pozsonyi választók címére Pozsonyiban hétfőn megkezdődött a választási igazolványok és a szavazólapok kikézbesítése. Száz főnyi külön munkaerő végzi a rengeteg munkát. Az ötvenkétezer választónak egymillinégyszázezer szavazólapot kell kikézbesiteni. Hétfőn hírek terjedtek 1, hogy a nyomda nem volt képes a szavazózólapokat leszállítani. Emiatt hihetetlen izgalom keletkezett a városházán. Félő, hogy sokan nem tudják kézihez kapni választási igazolványukat, ami nélkül a választási helyiségbe nem is léphetnek. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogy az őslakosságra nézve mennyire fontos a választás. Ezért figyelmeztetünk mindenkit, hogy ha Idejében nem kapná kézhez választási igazolványát, jelentkezzék érte a pozsonyi választási irodában. Ez a jelentkezés legkésőbb pénteken, vagy szombaton történjék. A pozsonyi plakát-affér A keresztényszocialista párt plakátafférja az egész város őslakossága körében élénk megütközést keltett. A főállamügyész- ség magyarázatot kért az államügyészségtől, miért engedte át a plakátot a cenzúrán. Az államügyészségen úgy magyarázzák a dolgot, hogy a keresztényszociális párt csak a plakát alsó és felső részét (a szövegrészt) küldte be cenzúra alá, a bibliai képet, amelyen Jézus után mennek a tanítványok, ellenben nem, mert a hatalmas plakát három részből ragasztódéit össze. A rendőrség főként a képben talált izgatást. (?) Az ügyészség felfogása szerint a rendőrségnek elkob- zási joga nincs, csuk a plakát kiragasztását tagadta meg — utólag. Az ügyészség hivatkozik továbbá a prágai államügyészségre, amely a Prágai Magyar Hírlapban megjelent szöveget szintén nem kifogásolta. Beavatott forrás szerint a rendőrség roppant rösteli most utólag a botrányt, mert felvilágosították, hogy a legjobb' propagandaeszközt adta a gyűlölt ellenpárt kezébe. A vérbefult szlovák néppárti gyűlések A szlovák néppárt vasárnap Nagy- suránybam népgyülést tartott. A gyűlésről részletes hírek még nem érkeztek. Annyi A* égési éi@fr@ sülé óra A prágai magyar választási bizottság szeptember 13-án. csütörtökön este felnyolc Órakor a ttohfenes firenzei klk-termeben választási néptfuiilési Mari? Minden magyar óit legyen! Besitini lógnak: f laöiharili Ernő űr. Edtsiefn József űr. és Gál István. Minden magyar ott legyen! 3
