Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-01 / 198. (351.) szám

Szombat, szeptember 1.

S

„A magyar szakmunkásoknak érdeke, hogy a kivándorlási kvótát fölemeljék"

Francia bánya nem való a magyar bányásznak — Beszélgetés Peyer Károly képviselővel

Budapest, augusztus 31.

(A P. M. H. budapesti szerkesztőségétől.) Magyar inunk ások kivándorlásáról beszélgettem a na.ppkba.Ti Peyer Károly nemzet- gyűlési képviselővel, a magyarországi bánya- és kohómunkásők szövetségének elnökével. Alkalmat erre az érdekes diskurzusra az a tanulmányút szolgáltatott, amelyet Mr. Náthán Grosshaendler, az amerikai magyarságnak ez a lelkes harcosa tett legutóbb Budapesten a newyorki kormány megbízásából. (Korábbi cikkemben éppen a P. M. H. hasábjain számoltam be erről.) Elmondottam Bevernék, hogy Grosshaendler véleménye szerint a magyar szakmunkásnak úgyszólván nincs párja Európában és hogy az amerikai kongresszus elé hamarosan olyan javaslat kerül, amely a magyarországi ki- vándorlási kvótának lényeges fölemelését foglalja majában. Jelenleg csupán ötezren vándorolhatnak ki évente a megkisebbedett Magyarországból; a terv az. hogy ezt a csekély arányszámot az ötszörösére vagy a tízszeresére emeljék.

Ha valóban így lesz, ha az amerikai kongresszus följavitja a kvótát, akkor Magyar- országon bizonyos tekintetben munkás-válság fog kitömi. Mert bizonyos, hogy szakmunkásaink, bányászniuk, iparosaink/ technikusaink és föildriíü veséink legjavát fogják kivinni Amerikába. Mi lesz akkor a magyarországi bányatelepeiken, a gyárakban, műhelyekben, nyomdákban s a mintaszerű mezőgazdaságokban? Hogyan pótoljuk ezt a kiszakított, értékes munkaerőt? Kétszeresen fontos ez a kérdés, főleg azóta, hogy Magyarországon hatalmas lendülettel szökkent virágzásba az ipar, egyre-másra létesülnek uij iparágak, gyárak, üzemek, műhelyek, ahova elsőrangú szakemberek kellenek. Peyer Károlyhoz, a szociáldemokraták egyik vezéréhez fordultam ezzel a kérdéssel s ö a következőképpen vá! aszóit;

— A magyarországi munkásságnak határozottan érdeke, hogy az amerikai bevándorlási kvóta fölemel tessék. A régi Magyar- ország ipara túlnyomórészt.. Buda,pesten -és környékén koncentrálódott- .Az ország megcsonkítása folytán elveszett a iogyasztóközön- ség, főiként a nyomda- és vasiparban. Bizonyos mértékű munkásfölösleg van mostanában és ha ez nem is mutatkozik abban, hogy munkanélküliség van, nem jelenti azt, hogy valamennyi szakmunkás a maga szakmájában van foglalkoztatva. Az épitőipari munkásoknál ez a helyzet még rosszabb. Tömegével vándorolnak ki a munkások az utódállamokba, ahol a szakképzett iparost jóli díjazzák, de igen sok olyan munkás is van, aki vagy már volt Amerikában ,vagy hozzátartozói vannak odakint s aki szívesen menne ki. Ez nemcsak reá nézve, d!e Magyarországra is előnyös volna s amellett Amerika sem járna rosszul. Mindez persze átmeneti jellegű, mert reméljük, hogy ha sikerül a velünk szomszédos államokkal a kereskedelmi érintkezést megkezdeni, akkor a magyar ipar megint abban a helyzetben lesz, hogy foglalkoztatni tudja azokat a munkásokat, akik az ország területén laknak.

Most azt kérdeztem meg: mi a helyzete azoknak a magyar munkásoknak, akik Franciaországba vándoroltak ki, főleg hogyan boldogulnak ott a bányamunkások? .Peyer képviselő meglepő választ adott:

— Ez év elején nagyarányú kivándorlás kezdődött az ipari munkások köréből. Főként bányamunkások tömegesen mentek Franciaországba, úgy, hogy a kormány kénytelen volt bizonyos rendszabályokat életbe léptetni a kivándorlási láz csökkentése végett. Az utóbbi hónapokban ez a kivándorlás úgyszólván teljesen megszűnt, aminek az a magyarázata, hogy a magyar munkások nem találták mag Franciaországban azt, amit reméltek. A nőtlen munkások vagy azok, akiknek családja itt maradt, még előnyösebb helyzetben vannak, mert valamelyes összeget küldhetnek haza, ami itt átváltva, családjuknak tűrhető megélhetést biztosit. De aki családjával együt vándorolt ki, az mind visszavágyik, mert anyagilag rosszabb helyzetben van ott, mint idehaza. Mindezt persze befolyásolja az a körülmény, hogy a külföldön Idegennek érzik magukat, a francia nyelvet nem birjáik, de főleg nem bírják a versenyt a marokkói, arab, lengyel bányászokkal, akik rendkívül igénytelenek s úgyszólván érzéketlenek a sokszor durva bánásmóddal szemben.

A szocialista képviselő szavai szerint tehát Magyarországnak, illetve az érdekelti szakmunkásságnak semmi kifogása nincsen a kivándorlás megkönnyítése elten, sőt mai szomorú gazdasági helyzetünkben• egyenesen kívánatos volna, ha minél több munkaalkalom kim átkoznék Amerikában dolgos magyar kezeknek. Ha a magyar szakmunkás — az orvos úgy, mint az asztalos, a mérnök, mint a géplakatos — átmérnétilelg idegenben kell

is, hogy folytassa azt a munkát, amelyben fölneveikedett, amelynek mestere, nemcsak magának basznál véle, hanem szüke-bb hazájának, nemzete becsületének is. Élteik intve attól a nem kicsinylemdő eredménytől, hogy keresetének egy részét családtagjai jojbb táplálkozására, nullázására, neveltetésére fordíthatja. Amire otthon szerzett koronákból bizony ahg-ahg telik. (mj.)

..aaaaaaaaaAaaaAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA

fff?yyf▼▼▼▼▼tvttt v

LEGÚJABB

Olaszország hadüzenete elült

Milánó, augusztus 31.

Az olász kormány a görög kormány jegyzékére valószínűen a diplomáciai viszony azonnali megszakitálsával fog válaszolni. Az olasz közvélemény meg van győződve anról, hogy a kockát elvetették és a görög visszautasítás esetében Olaszországnak cseleiké dinié kell. — Pár is, augusztus 31. Az Ac- tion Frartcaise az egyedüli francia lap, mely azt javasolja, hogy Olaszország fegyveres akcióiban Franciaország is vegyen részt, mert a janimai merénylet szoros összefüggésben van francia tengerészeiknek a háború alatt Athénben 'történt meggytifkoiáisával. — London, augusztus 31. Az angol sajtó általában kárhoztatja Olaszország eljárását. — A Daily News szerint Mussolini ultimátuma arrogáns és felháborító írás, mely jellemző azokra a melód rámára emlékeztető eszközökre, melyeket Olaszország oly szívesen szokott alkalmazni. — Egy angol diplomata a Mussolini-jegyzékröí beszélgetve kijelentette, hogy MussolIminek, a volt újságíró és kőörö Köaépeurópa háború előtti álűrjeinek kisajátítása révén az olasz demokratikus nagyhatalmat abba a helyzetbe sodorta, amelyben a központi hatalmaik voltak 1914-ben. Eljárása az egész világ visszatetszését provokálta ki. Ha Mussolini ezek után enged, akkor angol felfogás szerint többé nem jelenhet meg a minisztertanácsban, mint egy állítólagos nagyhatalom képviselője. Ha pedig fegyveres akcióval folytatja eljárását, akkor az fenyegeti Olaszországot, hogy a népszövetség gazdasági bojkott alá veszi, az angol és francia szénszállítások elmaradnak és az olasz gazdaság pár hét alatt katasztrofális helyzetbe kerül. — A Times szerint Mussolini kérlelhetetlen ultimátumával azt remélte elérni, hogy a nagyhatalmiak később kárnti fogják, hogy tekintsen el a katonai szankcióktól. Mussolini ebben az eseben nagy belpolitikai előnyöket érne el, mert magát mint a vaslkezü embert állíthatná a közvélemény elé, kit csafk a gyűlölt idegenek akadályoztak meg abban, hogy Olaszország becsületét megvédje. Az európai államférfiak feladata, hogy kiküszöböljenek oly afférokat, melyeknek beláthatatlan veszélyes következményei lehetnek. Az egész liberális sajtó figyelmezteti Mussolinit, hogy megsérti a népszövetség és a népjog szabályait, ha a döntőbíróság határozata előtt fegyveres akciót kezd.

Letartóztatták az ÉNE kosz tisztviselőiét

A belügyminiszter erélyes vizsgálatot igér — Merényletet terveztek a Club-kávéház ellen — Fegyveres csapatokat toboroztak

Budapest, augusztus 31.

(Budapesti szerkesztőségünk telefomje- leptése.). Á rendőrség tegnap este egy Molnár-utcai korcsmában tíztagú társaságot tartóztatott le, amelynek tagjai az Ébredő Magyarok Egyesületének tisztviselői. A letartóztatás állítólag azért történt, mert a rendőrséget telefonon arról értesítették, hogy a Club kávélház ellen újabb merénylet készül. A letartóztatottak érdekében az ÉME részéről mlég az éjszaka folyamián többen interveniálták, a rendőrség azonban a letartóztatottak egyikét sem helyezte szabadlábra.

Az a korcsma, ahol a letartóztatás történt, egy pincehelyiségben van. Két hét óta egy nagyobb ébredőtársaság járt ide, akik Pacor Vilmos volt tartalékos főhadnagy vezetésével titokzatos tárgyalásokat folytattak. Ezt a föltűnően sugdolódzó társaságot keresték a rendőrök. A társaság tagjai közül azonban csak nyolcán ültek megszokott törzsasztaluknál és ezeket a IV. kerületi kapitányságra állították elő. A társasághoz tartozó két fiatalember Rátíi Árpád és Nagy Alebrt, akik véletlenül nem ültek a többiekkel együtt, nyomon követték a rendőröket. A szerb-utcai kapitányságnál azután érdeklődtek a rendőröknél társaik iránt, mire előállitották őket.

Az ébredő magyarok közeli székhazában ezalatt értekezletet tartottak és az előállítások ügyében Lendvai István képviselő, Kádár Lehel ujságiró, Turchányi Egon és Balogh Ferenc volt államtitkár az értekezletről a főkapitányságra siettek, hogy interveniáljanak az előállítottak ügyében. A főkapitányság épületét az éjszaka folyamán lezárták és csak szigorú igazoltatással, rendörkisérettel engedtek be mindenkit a központi ügyeletre. Tizenegy óra tájban megjelentek az ügyeletén Lendvai István és társai. Az ügyeletvezető főtanácsos kijelentette, hogy a kerületi kapitányságokra előállitották ügyében nincs módjában intézkedni. Erre Lendvaíék And-, réka főkapitányhelyettest hivták föl telefonon a lakásán, aki azonban hasonló értelemben nyilatkozott és kijelentette, hogy közönséges bűncselekményről van szó, nem ajánlja, hogy exponálják magukat az elfogultak érdekében. Lendvaíék erre azzal távoztak, hogy azonnal fölkeresik Gömbös Gyulát. aki még az éj folyamán érintkezést fog keresni az elfogottak érdekében Rakovszky Iván belügyminiszterrel Gömböst a késő éjjeli órákig nem sikerült megtalálniok és ekkor Priedrich Istvánt keresték föl, aki azonban minden közbenjárást megtagadott.

Tegnap a késő esti órákban a Club ká- véház előtt több fiatalember összeverekedett A iríendörséne vitték őket, ahol kiderült, hogy az állítólagos merénylethez semmi közük sincsen. Miután azonban fegyver volt náluk, rniiudanmyiiuka't őrizetbe vették. Az ügyet a rendőrség ma tisztázni fogja.

A nyomozás erélyesen folyik. A rendőrség megállapította, hogy Budapest IX. kerületében húsz fiatalember rendszeresen toborzott állásnélküli fiatalembereket mintegy hat hét óta egy olyan szervezetbe,'amely katonai szervezetnek lett volna megfelelő.

A letartóztatottak közül Hrató János, Apor Viktor, Nagy Albert, Zsíros János, Nagy Albert és Raab Árpád vallomásukban semmit sem akarnak tudni, hogy fegyveres csapatok toborzására tettek volna előkészületeket. Örizetb évé tel ükkor megmotozták őket, amely alak alommal rendkívül kompromittáló iratokat találtak náluk.

Ma déli tizenegy óráig rendkívül sok helyen tartottak házkutatást. Ez alkalommal protezsáló leveleket, összeköttetéseket jelző és toborzó iratokat foglaltak le. Újabb előállításokra is intézkedés történt. Ma délig a letartóztatottak száma húszra emelkedett.

Az elfogott fiatalemberek vagy tisztviselői, vagy pedig tagja az ÉME-ne'k. Jogtalan toborzással és az állami rend hatályosabb védelmétől szóló törvénybe ütköző bűn- cselekménnyel vádolják őket, mert államellenes szervezkedést fejtettek ki.

A letartóztatott ébredők ügye a nemzetgyűlés előtt

A nem zagy ülés mai ülését meglehetős érdeklődés kísérte. A fajvédők a folyosókon csoportokba verődve izgatottan tárgyalták a tegnap este letartóztatott ÉME tisztviselők ügyét. A fajvédők nevében Kiss Menyhért fölkereste Szcitovszky Bélát, a nemzetgyűlés elnökét és tőle napirend előtti fölszól a'lásra kért engedélyt, amit az elnök meg is adott.

Az ülést Szcitovsziky Béla elnök féltizenegy órakor nyitotta meg. Napirend előtt

Kiss Menyhért szólalt fel: Szóvátette a letartóztatott ébredők ügyét. Az esetet — mondotta — az ÉME feloszlatás a előjelének tartja. A belügyminisztertől fölvilágositást kér és a fajvédő csoport nevében követeli, hogy a kormány a szerinte ártatlanul letartóztatott ébredőket nyomban helyeztesse szabadlábra.

Rakovszky 1 vám bel ügy minis zk r: Nyomban válaszolt Kiss Menyhértnek. Kijelentette, hogy Kiss tévedésben van* amikor

azt hiszi, hogy jelentéktelen bűnesetről van szó 'és amikor az ügyet összefüggésbe hozza az Ébredő Magyarok Egyesületével. A letartóztatottakat igen súlyos bűncselekmények terhelik, a nyomozás erdőkében azonban még nincsen abban a helyzetben, hogy a Háznak bizonyít ék okkal szolgáljon. Annyit azonban már most is kijelenthet, hogy az eset semmiképpen sem hozható kapcsolatba az Ébredő Magyarok Egyesük tévéik Kiss Menyhért nagyon rossz szolgálatot tesz uigy magának, mint annak az egyesületnek, amelynek érdekében fölszólalt, amikor pártfogásába veszi a súlyos bűncselekmény gyanújával terheit letartóztatottakat. Kijelenti, hogy

ígér. komoly bűncselekményről van szó. A kormány teljesíteni fogja kötelességét. Semmiféle közbelépés a nyomozást és a további eljárást nem fogja befolyásolni.

Kéri válasza tudomásulvételét.

A Ház a fajvédők kivételével egyhangúan elfogadta a belügyminiszter válaszát, majd a napirend értelmében áttért a tisztviselők és közalkalmazottak létszámának apasztásáTól szóló törvényjavaslat vitájára.

Pesek bukása befejezett tény

— A ruszin nyelvi harc fejleményei — Ungvár, augusztus 30.

(Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A Prágai Magyar Hirlap több ízben foglalkozott a ruszinok nyelvi harcával. A ruszinok Ruszinszkóban ugyanis még a magyaroknál is rosszabbul jártak, mert míg a magyaroknak legalább az anyanyelvűket hagyták meg, addig a ruszinoktól azt is elvették és egy teljesen életképtelen, összetákolt csehszlovák-ruszin nyelvre akarják őket megtanítani.

A Panykievics-féie nyelvtan érdekében kifejtett amaz agitáció, melyet Pesek kezdeményezett és folytatott a legutóbbi napokig, tettre késztette a Kárpátorosz köztársasági földimávespárt elnökségét is. Augusztus 26-án, vasárnap, Munkácson értekezletet tartott, melyen alapos tárgyalás alá vette a nyelvkérdést és megállapította, hogy amit Pesek tanügyi referens a nyelvkérdés terén müvei, az a kárpátorosz kultúra ellen elkövetett valóságos merénylet, A pártvezetö- ségi ülés a Pesek akcióját a legteljesebb mértékben elitélte, de hogy szavának minél nagyobb súlya legyen, a következő felhívást bocsátotta ki Ruszinszkó tanerőihez.:

— Peseknek a minisztertanács megtiltotta, hogy a különböző fokú tanintézetek igazgatóitól és a tanfelügyelőktől fogadalmát vegyen ki, mely -szerint az uj tanévben csupán a Panykievics-féie grammatika szerint fognak tanítani. Tehát Peseknek a tanfelügyelői gyűlésen tett azon felhívása, hogy aki nem a Panykievics-féie grammatika szerint fog tanitani, mondjon le, semmiféle kihatással nem bir, A párt fel van hatalmazva annak kijelentésére, hogy akik a Pesek- Panykievics-féle irányt el nem fogadják, azért semmiféle hátrányt nem szenvedhetnek s igy lemondania egyetlen kárpátorosz tanfelügyelőnek sem kell s még kevésbé lehet szó arról, hogy valakit állásától megfosszanak. E felhívás a ruszinszkói tanítóság Narodna Skola cirnü lapjában szeptember elsején -jelenik meg orosz és magyar melyen, hogy minden tanerő tudomást szerezzen róla.

A párt ilyen állásfoglalása és felhívása egy tanügyi hatósággal szemben eddig ismeretlen fogalom volt.

Itt Peseknek, mint teljhatalmú tanügyi és vallásügyi diktátornak nyilvános meg- hazudtolása történt. Ezt tehát nem követheti más, mint hogy Pesek levonva a konzekvenciákat, távozik helyéről.

Ezzel nemcsak a ruszinok, de a magyarok is egy négy éve tartó lidércnyomástól szabadulnak meg s lehet, hogy a magyar tanügy megnyomoritása terén is kedvezőbb állapotok következnek be.

Ezt annál is inkább jogunk van remélni, mivel egy félhivatalos jelentés szerint Pesek távozása — a fentiek után — befejezett ténynek mondható.

— Elhalasztották a keresztényszociáüs párt országos kongresszusát. A keresztény- szociális párt elnöksége közli: Tekintettel arra, hogy a községi választásokat szeptember 16-án tartják meg és igy a-z elöljáróság választása egy héttel később, szeptember 23-án. végül a járási választmányok és megyei képviseletek választása valószínűleg szeptember 30-án történik meg mindenütt, a pártunk által szeptember 23-ára hirdetett országos kongresszust el kell halasz tanunk. A kongresszus megtartásának újabb dátumát közölni fogjuk.

JRím fa-üiüra vugyi aaaiitt « túbo- raviftftan. miftoc itt a thetuedit