Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-05 / 201. (354.) szám

Szerda, szeptember 5. Poincaré ¥dia§£Oiüi fon Sfresemannoh Párás, szeptember 4. A Matin szerint Poincaré legközelebb válaszolni fog Strese- marnn beszédére. Különösen arra a kérdésre fog kiterjeszkedni, hogy mily föltételek mel­lett lehetséges Franoiaország és Németor­szág gazdasági megegyezése. Postai zárlat a megszállott területen Köln, szeptember 4. (Wolff.) A lapok münsterá jelentése szerint a franciák tegnap reggel az egész megszállott területre nézve ismeretlen ökok miatt nyolc napi postai zár­latot rendeltek el. Páris, szeptember 4. A belgák a meg­szállott területen a Birodalmi Bank fiókjainál nyolcszázötven milliárd márkát foglaltak le. Düsseldorf, szeptember 4. Degoutte tá­bornok elrendelte, hogy a német elítéltek pénzbeli és ingó vagyona lefoglalandó s a pénzbüntetések kifizetésére fölhasználandó. Nemzetközi építőipari konfe­rencia Prágában Prága, szeptember 4. Tegnap délután háro mcírakor nyílt meg a Reprezentációs házban a nem­zetközi épitőiari konferencia, amelyről kiküldött munkatársunk a következő­ket jelenti: Manapság, amikor a helyi, de legfeljebb országos jelentőségű szakgy üléseket a ..nemzetközi*' jelzővel íelcicomázzák, nem haladhatunk el közönyösen olyan esemé­nyek mellett, amelyek igazán nemzetköziek és amelyeknek jelentősége mellett eltörpül­nek a minta vásárok hevenyészett és üres kongresszuso csk ái. Ilyen valóban nemzetközi esemény az a konferencia is, melyet a Párásban székelő Nemzetközi építőipari és közanunkaszövet>- ■ség (La Fédération Internationale dn Bati- ment et des Travaux Pnblics) rendez most Prágában, hogy előkészítse a két év mülva tartandó IV. kongresszusát. A párisi építőipari szövetség közel két évtizedes intézmény és több minit hatvan­ezer tagjával a világ egyik legnagyobb ipari szakszövetsége. A szövetség már a békében is rendezett számos szakértekezle- tet és eddig három kongresszust is tartott, amelyeken a legkülönböző középitkezési és építőipari ügyeket nemzetközi vonatkozásban megvitatták. A prágai konferenciát szeptember 3—7- ig a nemzetközi szövetség az Ustredni Svaz Zivnosti a Pnunyslu Síavebnich pro Repu- bliku Ceskoslovenskou közreműködésével rendezik és résztvesznek benne a különböző államok épitöipari és közmunkaszövetségei kiküldötteikkel. A belga szövetségek 35, az olaszok 12 taggal képviseltetik magukat a konferencián, amelyen a magyar kormány képviseletében Kistatai Virágh Andor keres­kedelemügyi miniszteri tanácsos vesz részt. A prágai konferenciát maga a nemzet­közi épitöipari szövetség kiváló elnöke, F. Despagnat vezeti, de az illéseken Srba A. közmunkaügyi, Ing. Novák L. kereskede­lemügyi és Habrman Q. népjóléti miniszte­rek töltik be az elnöki tisztet. A nemzetközi építőipari szövetség mű­ködését a háború alatt szüneteltették. Frans von Ophem párisi építésznek, a szövetség lelkes alelnökigazgatójáuak érdeme, hogy a szövetség a háború után ismét életrekelt. Ö különben is megalapítója és lelke a nagy­szabású testületnek. A konferencia tárgysorán a következő kérdések szerepelnek: 1. Az építkezés válsá­ga és a segítség eszközei. 2. A szociális biztosítás. 3. A nyolcórai munka törvénye. 4. Az anyagok standardizálása. 5. Nemzet­közi munkakérdések. 6. A társ szövetségek összeköttetése. 7. A IV. nemzetközi kon­gresszus 1925-ben Párásban. 8. Határozati javaslatok. Az épitöipari konferenciát hétfő délutáni megnyitó ülése után a cseh-szlovák közép­ponti építőipari szövetség a Reprezentációs házban megvendégelte a konferencia tag­jait. Kedden délelőtt és délután ülésezik a konferencia. Szerdán Pilsenbe utaznak a konferencia tagjai, a Skoda-mii vek és a pilseni sörgyárak megtekintésére. Csütörtö­kön reggel a Prága környéki Vorcchovskát tekintik meg a munkásosztály lakásviszo­nyainak tanulmányozása céljából. Tizenegy órakor fogadás a városházán és délután az ülések folytatása. Este a nemzetközi építő­ipari szövetség banketet rendez a konferen­cia résztvevői tiszteletére. Pénteken a Kö- niggrütz melletti 1866-os csatateret (Sadova) tekintik meg a konferencia tagjai és ugyan­aznap egyúttal megtekintik az Elba folyását szabályozó nagy viztaríányt. Az építőipari konferencia fontosságát Magyarország kormánya is felismerte, ami­kor kiváló szakférfiúval képviselteti magát rajta, aminthogy nagy megelégedéssel meg­állapítjuk, hogy a magyar kormány újabban egy alkuimat sem mulaszt el, amikor arról van szó, hogy az ország a nemzetköz' fóru­mokon belekapcsolódhatik a nemzetek kul- turinunkaközösségébe. • (E. Á.) Magyarország és Olaszország között helyreállt a normális hékeállapot A befejezett gazdasági tárgyalások alapján felszabadította a két ország az egymáfc há­borúban szekvesztrált tulajdonait Budapest, szeptember 4. A magyar kormány kezdeményezésére olasz-magyar gazdasági tárgyalások indul­tak meg ez év júniusában, amelyek most eredményesen be is fejeződtek. Ennek az egyezségnek azért van nagy jelentősége, mert ez lett az első érdemleges gazdasági egyzmény a volt ellenséges államok és Ma­gyarország között, amivel a két államban helyreállt az egymásközti normális béke- állrvpat. Az eseményről illetékes helyen a követ­kezők szerint informáltak bennünket: — Ennek az Olaszországgal kötött gaz­dasági egyezségnek valóban messze kiható jelentősége van. Elsősorban az, hogy meg­történt ezzel az első lépés az igazi béke ál­lapot felé és így Magyarország kijutott az izoláltságból, de igen komoly következmé­nyeket fog jelenteni már a legközelebbi Jö­vőben is a magyar korona külföldi pozíciójá­ra az olasz-magyar békeviszony, mert Olasz­ország felé normális kapcsolat létesült és így akadály nélkül áramolhat be a magyar gaz­dasági élet a nemzetközi nagy gazdasági vérkeringésbe. — A tárgyalásokat a magyar kormány kezdeményezte, minthogy az összes környe­ző államoknál is felajánlotta errevaló teljes készségét, eddig azonban minden említésre méltó eredmény nélkül. Az olasz-magyar tárgyalások ez év júniusában kezdődtek, azon a. legaprólékosabb megbeszélések foly­tak a két ország kölcsönös gazdasági érde­keiről és most, hogy a tárgyalások befeje­ződtek, a tárgyalásokról szóló jegyzőköny­veket a két állam delegátusai ratifikálás vé­gett felterjesztették kormányaikhoz. — A gazdasági egyezségnek legfonto­sabb része az, amely szerint Olaszország és Magyarorság kölcsönösen felszabadítják azokat a magán- és állami tulajdonokat, ami­ket a háboiru alatt szekvesztráltak. Termé­szetes azonban, hogy a tulajdonok feiszaba- ditáskor tuljdonosok, értve a régi birtoko­sokat, egységes kulcs alapján megváltási dijakat tartoznak fizetni, mégpedig olyképp, hogy az ötvenezer Ura értéket meg nem haladó tulajdonok díjtalanul szállnak vissza a régi birtokosok tulajdonába, az ezen felü­liek megváltási diját pedig a két állam egy­másnak esetleg egy összegben megtéríti és az egyesektől ré s z let a,d ő -1 ö Öbleik én t hajtja be. — Fontos a megállapodás az a része is. amelyben szabályozódéit az egyes nacio- nális vállalatok egymás államterületén lévő affiliációinak adózási illetékessége. Eszerint magyarországi székhellyel bíró vállalatok olaszországi fiókjai a vállalatok székhelyén tartoznak fiókjaik adóit is beszolgáltatni, ez esetben a magyar államkincstár javára, vi­szont ugyanígy az olasz vállalatok magyar- országi fiókjai az olasz államkincstár javára fizetik adójukat, mégpedig a székhelyen ér­vényes adókulcs és forgalomban lévő pénz-1 nem alapján. ~~ A megegyezés rendelkezik még az egymás hadik öles ön kötvényeinek kártalini- tásáról, a háború előtti nyilvános adósságok törlesztési kötelezettségéről és a nacionali- zálások kölcsönös megszüntetéséről. A köl­csönös kereskedelmi kapcsolat pedig rekom- peuzációs alapon létesült és indul meg a ra­tifikálás után. — Szó van máig arról is. ami igen fontos, hogy az egyezmény ratifikálásakor a két megegyezett állam kölcsönösen megszünteti áz utlevélkényszert is. (r.—o.) Rövid táviratok Az ir választások végleges eredménye: kor­mánypárt 63, köztársasági 44, munkáspárt 13, gazdapárt 15, független 18. Mivel a munkás-, gazdapárt és független képviselők kevés kivé­tellel támogatni fogják a kormányt, a kormány­pártnak abszolút többsége biztosítva van. A kassai reálgimnázium ügye A magyar osztályok délutáni tanítása — A szülők memoranduma eredménytelen ^Egyenlő elbánás" a kassai őslakókkaí — Honnan származik a sok szlovák tanuló? Kassa, szeptember 4. Amióta a premontrei rendtől karhata­lommal elvették a saját költségén emelt, föl­szerelt és föntartott intézetét az állami reál- gimnázium céljaira, a kassai és vidéki ma­gyar közönséget, tanulóifjúságot egyik sére­lem a másik titán éri. A vendégek — mert azoknak kell tekinteni a rekvirálókat, hiszen az átvétel óta a rendnek egy fillér bért vagy ellenszolgáltatást a használatért nem fizet­tek — „kiverték a házából** a jogos tulajdo­nost, a magyarságot. A magyar szülők egész jogosan érezhetik magukat másodrendű ál­lampolgároknak, mert az ő gyermekeik csak abban az esetben részesülnek az iskola ál­dásaiban, ha szlovák testvéreik kiélezett ér­dekei azt megengedik A legkirívóbb háttérbe szorítás a ma­gyar osztályok délutáni tanítása, ami azt je­lenti, hogy a magyar gyermek négy év óta elhasznált levegőjű, mesterséges világítás u tanteremben, az esti órákba benyúló időiben végzi tanulmányait s hogy a magyar gyer­mek csak mint vendég találkozik a szülőjé­vel s igy a valódi családi nevelés, a tanul­mányok ellenőrzése a szülő részéről telje­sen illuziórius. Jelenti, hogy a gyermek késő este jőve haza, az utca erkölcseit közvetlen szemlélet alapján ismeri meg (ehhez ismerni kell persze az intézet helyzetét, a közvetlen közelében levő Fazekas-utca az örömlányok légióinak tanyája). A múlt tanév végén az intézet vezető­sége részéről az a szemrehányás érte a ma­gyar szülőiket, hogy ez .az anomália a ma­gyar szülők indolenciája miatt áll fenn, mert nem szólal föl e lehetetlen helyzet ellen. Hírlapi akció indult meg a délutáni tanítás ellen, melynek eredményeképp több száz szülő aláírásával memorandumot nyújtottak be a teljhatalmú minisztériumhoz. Az ered­mény: semmi. A magyar gyermek járhatja az iskolarobotot ezentúl is sötétben, szellő- zetlen osztályokban. Pedig az intézet má is tulajdonképpen a kassai őslakos magyarságé. A tavalyi hi­vatalos statisztika szerint -a .szlovák osztá­lyok 435 gyermeke közül csak 66 a kassai születésű s csak 163 .lakik a -szüleinél. Á töb­bi idegenből van ide telepítve s legnagyobb részük internátusban lakik államsegéllyel. A magyar tagozat 556 gyermeke közül viszont 360 a kassai születésű, 493 lakik Kassán a szüleinél s csak 58 szállásadónál. Az a kér­dés tehát, mi teszi szükségessé azt, hogy az ősíakoság rovására ennyi idegen gyermeket telepítsenek ide? A magyarságnak, ha körii- leblb nézünk a vidéken is, ez az egyetlen kö­zépfokú iskolája Beregszász és Rimaszom­bat közt fiúik, lányok számára együtt. Még polgári iskola sincsen ezen az óriás terüle­ten. A szlovák anyanyelvű lakosságnak min­den vidéken van elég intézete, középiskolák: Eperjesen ev. gimin. és áll. reálgimn. Lőcsén reálgimn. Rozsnyón reálgimn. Iglón reálgim­názium. Kassán leány ref. reálgimnázium, reáliskola. Nagymihályon reálgimnázium. Polgári iskolák: Bánfám, Homounán, Kas­sám, Korompán, Lőcsén, Eperjesen, Kissze- benben, Iglón, Szepesváralján, hogy csak a közvetlen környéket említsem. Mért tömik meg Árvából, Liptóból, még messzebbről is pont a kassai reálgimnáziu­mot tanulókkal? Tavaly a P. M. H. kimutat­ta számadatokkal, hogy mennyi a szlovák osztályok minden elképzelhető rendű és rangú segélyezése a magyar tagozattal szemben. Ebben az idecsöditésben mélyebb politikai tendencia rejlik: számokkal kimu­tatni, hogy Kassa szlovák város, mely kife­jeződik az iskolás gyermekek mennyiségé­ben. Más okot nemi találunk. Az im^zet jó­imé, a „miintagimnázium** jellege — amire, mint a tömeges idecsődülés okára, hivatkoz­ni szoktak — csak az épülethez kötött s a premontreiek idejéből származó hagyomány legföljebb!... De nagyon közel áll az a föltevés is, hogy ebben a mostoha elbánásban az általá­nos iskolapolitika egy kinövésével, tenden­ciájával állunk szemben: a magyarság mű­velődési lehetőségét minél szük'ebb körre szorítani, a magyar tanulói.fjuiság helyzetét a legvégső határig megnehezíteni. Ha csak ez az egy körülmény állana magában, nem jutnánk erre a gondolatra, de ez osak kiegé- szitője a sok-sok erre a tendenciára mutató sérelem- és e libán ás s or o za tnak. (Lesz alkal­munk a cikkíró ezen állításának igazságát tényekkel beigazolni. Szerk.) J&t mi óiiőateíniíliift a te éffdcfteill Megkezdődött a népszövetség ülése Géni, szeptember 3. A népszövetség tel­jes ülése Isdhi elnöklete alatt megkezdődött. A teljes ülés a japánországi föídremgéskatasz- trófa alkalmából részvéttáviratot intézett a japán kormányhoz. A népszövetségi ülés el­nökéül Torriente kubai delegátust választot­ták meg. Az uj elnök megköszönte a megvá­lasztatást s ezután elfogadta az ülés a napi­rendi javaslatot és az egyes kérdéseket ki­osztotta a bizottságok között. Az ülésen az ötvenkét tag-állam közül csak negyvenöt vesz részt. Benes úgy a kis-, mint a nagyantant kép­viselőivel beható tanácskozásokat folytatott. Géni, szeptember 4. (Saját tudósítónk távirata.) A népszövetség tegnap délutáni ünnepias megnyitó ülésén a magyar delegá­tusok már rész tvettek. A magyar kormányt hivatalosan Berzeviczy Albert volt kultusz- miniszter képviseli,- aki mellé Törők Béla cs Nagy Aladár ikövetségi tanácsosok, valamint Lukács Simon külügyminiszteri tanácsos vannak beosztva. A nagyzssspák megakadályoz­zák az autonómia melletti agitációt Prága, szeptember 4. A Ceské Slovo írja a következőket: A járási és megyei képviselőtestületekbe való választások kiírásának Szlovenszkón rend­kívül nagy jelentősége van. A választások kiírása bizonyítéka annak, hogy a kormány energikusan végre akarja hajtani a nagyzsu- pareformot. Szloveuszkó igy önk ormány z.at- hoz fog jutni, ami megakadályozza az auto­nómia iránti agitációt. A választásokig ren­delkezésre álló időt a kormány valószínűen azért szabta .olyan rövidre, nehogy a járási és megyei választások politikai jelleget ölt- senek. A megyékről szóló törvény kizárja a megyék keretén belül a politikai ügyeket és véget vet a • szTovétiszkói külön minisztéri­umnak. A rendelkezésre álló rövid idő lehetelen- né teszi a forradalom utáni politikai pártok egész sorozatának, hogy Szlovenszkón tö­kéletes választási agitációt fejtsenek ki. A megyei választások kiírásával a pártokat be­fejezett tény' elé- álfifóttákv -A cseh nemzeti szociálisra párt részt vesz a megyei válasz­tásokon, sőt részt fog- venni a Lehetőség sze­rint az egyes járásokban megejtendő válasz­tásokon is. A választási küzdelem azt fogja eredményezni, hogy a szlovénszkói köz­ségekbe. a járásokba és a megyei képvise­lőtestületekbe annyi felelős hetei tényező ke­rül, hogy ezek meg fogják akadályozni ez autonómista pártok és alakulatok agitáció:t. Kívánatosnak tartjuk, hogy a kormány a nagyzsuparendszert ne csak Szlovenszkóra korlátozza, hanem terjessze azt ki a törté­nelmi országokra is. Nagy politikai veszélyt jelentene, ha az nj közigazgatási szervek csak Szlovenszkón működnének és nálunk nem. A szlovénszkói szeparatizmus a szlo- venszkói külön minisztérium felállításakor keletekezett és a minisztérium fennállása a szeparatista mozgalmat csak megerősíti. A választások kiírását üdvözöljük és a három testületbe való választás azt bizonyltja, hogy a cseh-szlovák állampolgárnak teljes politi­kai joga és lehetősége van résztvenni egy m demokratikus köztársaság létrehozásában. Kramár nem tagadja, hogy a szlovákok elégedetlenek. Kramár Károly dr. a L'Inde- pendance Belge című lap tudósítója előtt a többi között a következő nyilatkozatot tette: A köztársaságnak öt koalíciós pártból álló szilárd kormánya van. Tagadhatatlan, hogy a szlovákokkal bizonyos nézeteltérések me­rültek föl, de ezek elintéződtek. Nem taga­dom, hogy a szlovákok elégedetlenek. A ma­gyar uralom idejében nem fizettek adókat, most pedig fizetniük kell, ami természetesen kellemetlen dolog. Szociális szervezeteik arisztokratikus alapon épültek föl, most a de­mokratizmushoz kell szokniok. A csehek ta­lán elsiették magukat és összeütközésbe ke­rültek esetleg a szlovákokkal azok meggyő­ződése, vagy érdekei tekintetében. A szlovák nép azonban már megérti, hogy nyelvét és szabadságát tiszteletben tartják és hogy ez mindig igy lesz. Csak a németekkel nem tu­dunk megegyezni, mert azok nem ismerik el az államot. A szláv testvériség győzni fog. Ez Oroszországban is igy lesz. A szövetsé­gesek nagy hibát követtek el. hogy nem állí­tották talpra Oroszországot. Európában nem lesz nyugalom, a gazdasági élet nem lesz addig egészséges, amíg Oroszországban nem fog a háború előtti egyensúly helyreáll ni. Oroszország talpraállitúsu fontosabb, mint a német kérdés.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom