Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)
1923-09-05 / 201. (354.) szám
Szép dolog a politika Irta: Körmendy-Ékes Lajos dr. nőmzetgyii'Msi képiviselő I. Kassa, szeptember 4. A csehszlovák közjogi törvényeik jellegzetes sajátsága, hogy első olvasásra megtévesztően tetszetőseit, abban a vonatkozásban, hogy a modern demokrácia követélményeinek szinte ideálisan megfelelni igyekvő általános rendelkezéseket tartalmaznak, de a sorok között aztán ügyesen elrejtve ott vannak azok a jelentéktelennek látszó rendelkezések, amelyeknek tendenciózus gyakorlati alkalmazása az általános rendelkezések értékét a nemzeti kisebbségekre vonatkozó hatásaiban lerontják és egyszerűen értéktelenné teszik. Aki például elolvassa az aikotoiánytör- vénynek az állampolgárságra vonatkozóan a békeszerződésből átvett általános rendelkezéseit, .annak szentül azt kell hinni, hogy akit az álíamifordwlat ezen a területen ért, az iipso facto cseh-szlovák állampolgár, hacsak önként nem optált valamelyik másik utódállamra. Ám mi, akik már ismerjük a dörgést, —• az illetőség utáni kálvária járást — tudjuk, hogy mit jelent az állampolgárság megszerzése egy szlovenszkói magyar szálmára. A tevének könnyebb átjutni a tü fokán, mint például egy volt magyar köztisztviselőnek megszerezni az állampolgárságot, hacsak az illetőnek nem volt olyan vagyona, amely után 1910 január elseje előtt négy éven át községi adót fizetett. íme, a nagyszerűen demokratikus törvény a praxisban. Ilyen hát a híres szociális érzék, amely vagyoni kvalifikációhoz köti a legelemibb polgárjogot, valamennyi többi jognak a forrásét. De menjünk más területre. Ha összehasonlítjuk a községeknek, főleg a városoknak a helyzetét ma és a „reakciós" magyar törvények uralma alatt, elképedve kell megáilanunik a ./demokratikus haladás" előtt. Városaink mind egytől-egyik elvesztették évszázadok óta élvezett önkormányzati jogaikat, sőt városi jellegüket is. A rendezett tanácsú városok valamennyien és velük együtt néhány törvényhatósági joggal bíró város is (mint pl. Komárom, Selmecbánya) faluvá degradáltattak, a nagy törvényhatósági városok (Pozsony és Kassa) pedig rendezett tanácsuakká lettek, de még ezek sem a szónak régi értelmében, mert hiszen még ilyen szükebb értelemben vett hatáskörüket is elvesztették és csak gazdasági téren maradt valami autonómia féle önrendelkezési. joguk. Ám ez is piktusz maszkulusz, mert a nyakúikra ültetett állami főjegyző egyszerű vétója még az egyhangú határozattal hozott rendelkezéseket is egyszerűen felfüggeszti, más szóval az állami omnipotencia meg az „autonómia" hatáskörébe utalt ügyeknél is korlátlanul érvényesül. A demokrácia népuralmat jelent, legjellegzetesebb követelménye tehát az lenne, hogy a lakosság akarata (kiválasztotta tisztviselők végrehajtása mellett érvényesüljön mindenben a közügyek terén. Kit választhat a mai képviselőtestület? Még egy dijnokot sem. A polgármesterválasztás mai módja üres komédia. Minden hatalom, minden rendelkezési jog a kormányé. íme, a cseh-szlo- vák demokrácia egy másik megnyilvánulási formája. A községeknek és városoknak tökéletes állami gyámság alá helyezése után tulajdonképpen nem is lehet községi önkormányzatról beszélni. De mert egy-egy a kormány intencióinak nem egészen megfelelő képviselőtestületi határozatnak erkölcsi hatása mégis csak lehet, gondoskodni kellett arról is, hogy a képviselőtestület a lehetőséghez képest a kormány képmására és hasonlatosságára te' nem tessék. Ezért volt fontos, hogy például Kassán 120 törvényhatósági bizottsági tag helyett csak 48 képviselőtestületi tag legyen, amelyhez a kormány még nyolcat nevez ki, és ezért volt fontos, hogy a nemzeti kisebbségek által lakott helyeken mentöl több őslakost megfosszanak választói jogától. Nos, az állampolgársági törvénynek és a vonatkozó kormányrendeleteknek „lelkiismeretes" alkalmazása ezen a téren bő aratást biztosított. Az őslakosságnak a már korábban foganatosított kiutasítások és kiüldözések által amúgy is alaposan megritkitott sorai most már egy újabb módszer, az állampolgárság hiányának hivatalosan történő megállapítása utján még ritkábbá tétettek. Hiába lakik itt valaki ötven év óta, hiába laktak itt az ősei hetediziglen, hiába volt az illető, akár magának a községnek is tisztviselője, ez mind nem számit, ha valaki magyar. Ellenben ha valaki cseh állami tisztviselő, akkor természetesen idevaló illetőségű és három hónap múlva szavazásra jogosult állampolgár. A volt magyar köztisztviselőnél tehát ötven évi szolgálat sem elég olyan jog megszerzéséhez, amihez a cseheknek elég három hónap, íme, Így fest a praxisban a cseh-szlovák demokratikus egyenlőség. Gyönyörű szép dolog a politika, csak érteni kell hozzá. Te naiv magyarom, eddig azt hitted, hogy a község ügyeinek viteléhez nélkülözhetetlen szükséges kellék az is, hogy valaki a község viszonyait ismerje és a lokálpatriotizmus poétikus érzelmeivel legyen annak érdekeihez, fejlődéséhez hozzánőve. Ez, kedvesem, tudatlan, reakciós felfogás! A csehszlovák demokráciának parancsoló követelménye, hogy a helyőrség minden tagja részt vegyen a községi választásokon, mert hát az a Csehországból Kassára vezényelt cseh vagy a Bodrogközből Prágába vezényelt magyar baka okvetlenül kell, hogy beleszóljon a várospolitikába. A Pattantyús' Pista szavazata nélkül a derék prágai polgármester nem is tudna várospolitikát csinálni! És ha Pattantyús Pista szavaz Prágáiban, akkor természetesen Jan Holubek is szavaz Kassán. Ez a demokratikus egyenlőség. Azt persze, hogy hányadmagával szavaz Pattantyús Pista Prágában és hányadmagával a Holubek Jankó Kassán, azt ne kérdezd, barátom, mert a kíváncsiság árt az egészségnek. A demokrácia szempontjából az már egészen mellékes dolog! Mondom, hogy szép dolog a politika, csak tudni kell hozzá. szavát megértő ember támogassa a cseh-szlovák köztársaság mellett küzdő pártokat s ezek javára jelöljön s ezekre szavazzon. Az itt élő lojális ál- lampoilgáknak ez becsitletbelii kötelessége. Aki pedig túlságosan agitál az országos magyar kisgazda vagy keresztényszociáliista-párt érdekében, azzal úgy tesz elbánva, mint a köztársaság ellenségeivel. D. Várad 1923 VIII. 29. Körjegyzői hivatal. Ez a hirdetmény a legdurvább osztály- ellenes izgatás és a legocsmányabb hatósági rágalmazás, amellyel szemben a morálisan és a politikai tisztesség érzésével gondolkodó ember csak utálatot és undort érezhet. Hogy az alsónyárádi körjegyző a „túlságos agitácíót" az országos magyar kisgazda és a keresztényszocialista párt érdiekében a köztársasáfggal szemben ellenséges magatartásnak minősíti, ez egy hivatalos közegnek oly vakmerő eljárása, melyre még a mai szlovenszkói jogállapotok mellett sem találhatunk hasonlatos példát. Ez a két okimányszerü dokumentum beszédes vádirat a mai kormányrendszer ellen, a Szlovén szk óban garázdálkodó Hodzsa- pribékek aljas munkájával szemben, amelyhez szives készséggel nyújt segítő kezet a gerincétől megfosztott közigazgatási gépezet. Az első hirdetményben bejelentett Csánki-féle látogatás Tőre községben megtörtért. S mivel az első pártalakitási kísérlet meghiúsult, augusztus 31-én éjjel megjelent ismét a községben a körjegyző és pedig a párt vezérével, Csdokival együtt s összehívta a községi korcsmába a falu népét, főképpen az uradalmi cselédeket. Csánki ott nagy beszédet intézett a falusiakhoz, ígért eget-földet s hajlandó volt ígéreteit Írásba is biztosítani. A falu népe azonban a legnagyobb bizalmatlansággal fogadta a Csánki- féle ígéreteket s mindössze egy csizmadia, Szűcs János csapott föl a Csánki-féle párt hívéül. Csánki az uradalmi cselédeket azzal biztatta, hogy ne féljenek gazdájuk bosszújától, mert ha abból kifolyólag, hogy az ő pártjára szavaztak bárki is állását vesziti, írásban kötelezi magát arra, hogy az illetőnek egész évi jelenlegi jövedelmét sajátjából fogja kifizetni. Egy Vaszaráb István nevű gazdasági cseléd, aki hallott már efaita Ígéreteket és tudja azt, hogy mennyit ér a választások előtti nagyhangú fogadkozás, azzal a kérdéssel válaszolt Csánki ígéretére, hogv mi történik majd az egy év után, amikor Csánkinak már nem lesz szüksége reájuk. Csánki erre az okvetetlenkedésre rendkívül ingerült lett s dühösen ezt válaszolta: Talán huszonöt évre kössek szerződést magukkal. Ezután összeszedte sátorfáját és hűséges famulusával. a községi jegyzővel együtt eltávozott a községből. így fest a választás előtti helyzet az alsóváradi körjegyzőség területén. Pozsonyban a keresztényszocialista párt a favorit Pozsony, szeptember 4- (Saját tudósítónktól.) A már jelentett tizenöt pozsonyi párton kívül az utolsó pillanatban listát adott be a turócszentmártoni szlovák nemzeti párt (Stodola Emil dr. ügyvéd pártja, autonómista), amelynek listavezetője Országh Major József. A legtöbb esélyük úgy Pozsonyban, mint a környékén a keresztényszociá100 cseb-szi. koronaőrt fizettek ma, szeptember 4-én: Zürichben 16.45 svájci frankot Budapesten 57 500.— magyar koronát Bécsben 210 900.— osztrák koronát Berlinben 38403700.— német márkát Körjegyzői hirdetmények mint a Csánki-párt agitációs eszközei A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása Alsóvárad, szeptember 3. A községi választások legforróbb talaja ez a vidék, ahol az Országos Kisgazda-, Földmives- és Kisiparos Párt erőis szervezetei veszik föl a küzdelmet a hatósági támogatással, sőt terrorsegédlettel dolgozó Csánki-agitátorokkal szemben. A küzdelem elszánt s mig az egyik oldalon a # magyar kitartás, a nemzeti becsület acélozza meg az emberek akaratát,- addig a másik részen az alattomos és a megfizetett emberek nagyhangú ígérgetései és a hatóság mesterkedései állanak. Az Alsóváradtól nem messze fekvő Tőre községben, ahol az Országos Magyar Kisgazda-, Földmives- és Kisiparos Pártnak erős és összetartó szervezete van, az elmúlt napokban kidobolták Klirfient Rezső alsóváradi körjegyzőnek alábbi és 1567— 1923. szám alatt kelt s augusztus 29-én kikiadott hirdetményét: Ez a hirdetmény világos bizonysága annak, hogy a Csánki-féle párt hatósági segédlettel végzi a maga választási agitációját s világos bizonyítéka, okmányszerü bizonyítéka annak, hogy miképpen igyekszik a hatóság befolyásolni a magyar gazdaközönség politikai állásfoglalását. De ezen felül egy más hirdetmény is bizonyítékát szolgáltatja annak, hogv a hatóság — minden bizonnyal nem önálló kezdeményezésre. de felsőbb utasításra — miképpen végzi a Csánki-féle párt agitációs munkáját. Ez a másik hirdetmény, amely ugyancsak augusztus 2-én kelt és amely ugyancsak az 1567-es számot viseli, az alsóváradi körjegyző fogalmazásában így hangzik: — Közhírré tétetik, hogy e hét valamelyik napján el fog jönni a községbe a köztársasági magyar kisgazdák és földnilvesek szövetségének egyik vezető embere a kcpvise!ötestíi|etj» választásokhoz történendő jelentések foganatosítása céljából. — Figyelmeztetem a lakosságot, különösen a republikánus érzelmű választó polgárokat, férfiakat és nőket egyaránt és mindazokat az embereket, akiknek szegénységük folytán semmi keresni valójuk nincsen az országos magyar kisgazda- pártban, hogy ezen párt részéről a jelelést el ne fogadják, hanem mint becsületes és államhii emberek tömörüljenek a köztársasági pártban, arra jeleljenek. D. Várad 1923. Vili. 29. Körjegyző! hivatal. 1567—1923. sz. Körözendő! Hirdetmény A választási jelentésekből tapasztal tatott, hogy az országos magyar kisgazda, földmives és kisiparos párt a legpisz'kosabb terrorral dolgozik s mindenképpen arra törekszik, hogy még azokat iis elámitsa, akiknek az országos kisgazda parttal semmi közösségük nem volt, nincsen és nem is lesz. Felhivatik minden józan és becsületesen dolgozó republikánus ember, akár férfi, akár nő, hogy ne rohanjon fejjel a falnak és ne támogasson olyan pártot, amely a cseh-szlovák köztársaságnak kimondott és bebizonyított ellensége s melynek vezető emberei a magyarországi horty- banditákkal állandóan közvetlen érintkezésben vannak, szeretnék visszaállítani a grófok, bárók, gazdag papok és zsidó bankárok mindenható malmát, ahol különösen a szegény, nincstelen ember semmi, semmibe nem számit, a parasztot pedig a legjobb esetben a büdös paraszt titulussal illetik. Ezek az urak most ugyan kedves urambátyámozzák a parasztot, lekezelnek vele s hü magyar üdvözleteket küldenek neki itt a köztársaságban, odaát azonban most is büdös paraszt minden emberi jogok nélkül. Ezt a világot szeretnék itt is, de minden törekvésük hiábavaló ábránd, a köztársaság elég erős egymagában szövetségesei nélkül is, hogy ezekkel a gazember vezetőkkel, ha kell. leszámolhasson. A csehszlovák köztársaság a legdemokratikusabb állam, ahol még a legutolsó ember is emberszámba megy s mindenkinek megvan az egyforma joga és szabadsága. A cseh-szlovák köztársaság törvényt alkotott, hogy a nagybirtokokat felparcellázza s a kisgazdák és földnélküliek között felosztja. Egyszerre ez természetesen meg nem történhetik, de fokozatosan végre lesz hajtva a törvény s az i állam akaratát meg nem gátolja ebben semmiféle horthy irredenta, vagy országos magyar kisgazda párti maszlagos agitáció, mely mindenképen arra törekszik, hogy a n agyú rak birtokait megvédje, a szegény ember pedig rajtuk legeljen. Ez igy van és ezt jól vesse emlékezetébe minden kisgazda és földnélküli szegény ember. Oktalanság tehát uj államunkban olyan pártot támogatni, vagy olyan pártra szavazni, amely nemcsak a köztársaságnak, de végeredményében a magyar embernek is, különösen a kis embernek ellensége. Senki tehát ne halilgason se a papjára se a tanítójára, sem más demagógra, aki az államellenes párt táborába csalogatja, hanem minden becsületes, józanul gondolkodó s az időik ^.ut—»««^ a 31‘t /ágr M m 9 — \ \ ' ^ g M áT^ÜW ^3*^ . VÍM £ W n. évfolyam 201. (354.) szám. K jg _ |||<Tf Prága, szerda, 1923 szeptember 5. m & EJgl Aw mi JW „jg£ WL JgSF^ WLmJg£ . - Kiadóhivatal: Prága. I„ Llliova ^ nlice 18. ss., Telefon 6797. szám ^^ _ sürgönyei mi Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Raszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.
