Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-05 / 201. (354.) szám

Szép dolog a politika Irta: Körmendy-Ékes Lajos dr. nőmzetgyii'Msi képiviselő I. Kassa, szeptember 4. A csehszlovák közjogi törvényeik jelleg­zetes sajátsága, hogy első olvasásra megté­vesztően tetszetőseit, abban a vonatkozás­ban, hogy a modern demokrácia követélmé­nyeinek szinte ideálisan megfelelni igyekvő általános rendelkezéseket tartalmaznak, de a sorok között aztán ügyesen elrejtve ott vannak azok a jelentéktelennek látszó rendel­kezések, amelyeknek tendenciózus gyakorlati alkalmazása az általános rendelkezések ér­tékét a nemzeti kisebbségekre vonatkozó ha­tásaiban lerontják és egyszerűen értéktelenné teszik. Aki például elolvassa az aikotoiánytör- vénynek az állampolgárságra vonatkozóan a békeszerződésből átvett általános rendelke­zéseit, .annak szentül azt kell hinni, hogy akit az álíamifordwlat ezen a területen ért, az iipso facto cseh-szlovák állampolgár, hacsak önként nem optált valamelyik másik utód­államra. Ám mi, akik már ismerjük a dörgést, —• az illetőség utáni kálvária járást — tudjuk, hogy mit jelent az állampolgárság megszer­zése egy szlovenszkói magyar szálmára. A tevének könnyebb átjutni a tü fokán, mint pél­dául egy volt magyar köztisztviselőnek meg­szerezni az állampolgárságot, hacsak az ille­tőnek nem volt olyan vagyona, amely után 1910 január elseje előtt négy éven át köz­ségi adót fizetett. íme, a nagyszerűen demo­kratikus törvény a praxisban. Ilyen hát a hí­res szociális érzék, amely vagyoni kvalifiká­cióhoz köti a legelemibb polgárjogot, vala­mennyi többi jognak a forrásét. De menjünk más területre. Ha összehasonlítjuk a községeknek, főleg a városoknak a helyzetét ma és a „reakciós" magyar törvények uralma alatt, elképedve kell megáilanunik a ./demokratikus haladás" előtt. Városaink mind egytől-egyik elvesztet­ték évszázadok óta élvezett önkormányzati jogaikat, sőt városi jellegüket is. A rendezett tanácsú városok valamennyien és velük együtt néhány törvényhatósági joggal bíró város is (mint pl. Komárom, Selmecbánya) faluvá degradáltattak, a nagy törvényhatósá­gi városok (Pozsony és Kassa) pedig rende­zett tanácsuakká lettek, de még ezek sem a szónak régi értelmében, mert hiszen még ilyen szükebb értelemben vett hatáskörüket is elvesztették és csak gazdasági téren maradt valami autonómia féle önrendelkezési. joguk. Ám ez is piktusz maszkulusz, mert a nyakúikra ültetett állami főjegyző egyszerű vétója még az egyhangú határozattal hozott rendelkezé­seket is egyszerűen felfüggeszti, más szóval az állami omnipotencia meg az „autonómia" hatáskörébe utalt ügyeknél is korlátlanul ér­vényesül. A demokrácia népuralmat jelent, legjel­legzetesebb követelménye tehát az lenne, hogy a lakosság akarata (kiválasztotta tiszt­viselők végrehajtása mellett érvényesüljön mindenben a közügyek terén. Kit választhat a mai képviselőtestület? Még egy dijnokot sem. A polgármesterválasztás mai módja üres komédia. Minden hatalom, minden ren­delkezési jog a kormányé. íme, a cseh-szlo- vák demokrácia egy másik megnyilvánulási formája. A községeknek és városoknak tökéletes állami gyámság alá helyezése után tulajdon­képpen nem is lehet községi önkormányzat­ról beszélni. De mert egy-egy a kormány in­tencióinak nem egészen megfelelő képviselő­testületi határozatnak erkölcsi hatása mégis csak lehet, gondoskodni kellett arról is, hogy a képviselőtestület a lehetőséghez képest a kormány képmására és hasonlatosságára te­' nem tessék. Ezért volt fontos, hogy például Kassán 120 törvényhatósági bizottsági tag helyett csak 48 képviselőtestületi tag legyen, amelyhez a kormány még nyolcat nevez ki, és ezért volt fontos, hogy a nemzeti kisebb­ségek által lakott helyeken mentöl több ős­lakost megfosszanak választói jogától. Nos, az állampolgársági törvénynek és a vonatkozó kormányrendeleteknek „lelkiisme­retes" alkalmazása ezen a téren bő aratást biztosított. Az őslakosságnak a már koráb­ban foganatosított kiutasítások és kiüldözé­sek által amúgy is alaposan megritkitott sorai most már egy újabb módszer, az állampol­gárság hiányának hivatalosan történő meg­állapítása utján még ritkábbá tétettek. Hiába lakik itt valaki ötven év óta, hiába laktak itt az ősei hetediziglen, hiába volt az illető, akár magának a községnek is tisztviselője, ez mind nem számit, ha valaki magyar. Ellenben ha valaki cseh állami tisztviselő, akkor ter­mészetesen idevaló illetőségű és három hó­nap múlva szavazásra jogosult állampolgár. A volt magyar köztisztviselőnél tehát ötven évi szolgálat sem elég olyan jog megszerzé­séhez, amihez a cseheknek elég három hónap, íme, Így fest a praxisban a cseh-szlovák de­mokratikus egyenlőség. Gyönyörű szép dolog a politika, csak érteni kell hozzá. Te naiv magyarom, eddig azt hitted, hogy a község ügyeinek viteléhez nélkülöz­hetetlen szükséges kellék az is, hogy valaki a község viszonyait ismerje és a lokálpatrio­tizmus poétikus érzelmeivel legyen annak ér­dekeihez, fejlődéséhez hozzánőve. Ez, ked­vesem, tudatlan, reakciós felfogás! A cseh­szlovák demokráciának parancsoló követel­ménye, hogy a helyőrség minden tagja részt vegyen a községi választásokon, mert hát az a Csehországból Kassára vezényelt cseh vagy a Bodrogközből Prágába vezényelt magyar baka okvetlenül kell, hogy beleszól­jon a várospolitikába. A Pattantyús' Pista szavazata nélkül a derék prágai polgármester nem is tudna várospolitikát csinálni! És ha Pattantyús Pista szavaz Prágáiban, akkor természetesen Jan Holubek is szavaz Kassán. Ez a demokratikus egyenlőség. Azt persze, hogy hányadmagával szavaz Pattantyús Pis­ta Prágában és hányadmagával a Holubek Jankó Kassán, azt ne kérdezd, barátom, mert a kíváncsiság árt az egészségnek. A demo­krácia szempontjából az már egészen mellé­kes dolog! Mondom, hogy szép dolog a po­litika, csak tudni kell hozzá. szavát megértő ember támogassa a cseh-szlovák köztársaság mellett küzdő pártokat s ezek javára jelöljön s ezekre szavazzon. Az itt élő lojális ál- lampoilgáknak ez becsitletbelii kötelessége. Aki pe­dig túlságosan agitál az országos magyar kisgaz­da vagy keresztényszociáliista-párt érdekében, azzal úgy tesz elbánva, mint a köztársaság ellen­ségeivel. D. Várad 1923 VIII. 29. Körjegyzői hivatal. Ez a hirdetmény a legdurvább osztály- ellenes izgatás és a legocsmányabb hatósági rágalmazás, amellyel szemben a morálisan és a politikai tisztesség érzésével gondolko­dó ember csak utálatot és undort érezhet. Hogy az alsónyárádi körjegyző a „túlságos agitácíót" az országos magyar kisgazda és a keresztényszocialista párt érdiekében a köztársasáfggal szemben ellenséges maga­tartásnak minősíti, ez egy hivatalos közeg­nek oly vakmerő eljárása, melyre még a mai szlovenszkói jogállapotok mellett sem ta­lálhatunk hasonlatos példát. Ez a két okimányszerü dokumentum be­szédes vádirat a mai kormányrendszer ellen, a Szlovén szk óban garázdálkodó Hodzsa- pribékek aljas munkájával szemben, amely­hez szives készséggel nyújt segítő kezet a gerincétől megfosztott közigazgatási gé­pezet. Az első hirdetményben bejelentett Csánki-féle látogatás Tőre községben meg­törtért. S mivel az első pártalakitási kísér­let meghiúsult, augusztus 31-én éjjel megje­lent ismét a községben a körjegyző és pedig a párt vezérével, Csdokival együtt s össze­hívta a községi korcsmába a falu népét, fő­képpen az uradalmi cselédeket. Csánki ott nagy beszédet intézett a falusiakhoz, ígért eget-földet s hajlandó volt ígéreteit Írásba is biztosítani. A falu népe azonban a legna­gyobb bizalmatlansággal fogadta a Csánki- féle ígéreteket s mindössze egy csizmadia, Szűcs János csapott föl a Csánki-féle párt hívéül. Csánki az uradalmi cselédeket azzal biztatta, hogy ne féljenek gazdájuk bosszú­jától, mert ha abból kifolyólag, hogy az ő pártjára szavaztak bárki is állását vesziti, írásban kötelezi magát arra, hogy az illető­nek egész évi jelenlegi jövedelmét sajátjából fogja kifizetni. Egy Vaszaráb István nevű gazdasági cseléd, aki hallott már efaita Ígé­reteket és tudja azt, hogy mennyit ér a választások előtti nagyhangú fogadkozás, azzal a kérdéssel válaszolt Csánki ígéretére, hogv mi történik majd az egy év után, ami­kor Csánkinak már nem lesz szüksége reájuk. Csánki erre az okvetetlenkedésre rendkívül ingerült lett s dühösen ezt vála­szolta: Talán huszonöt évre kössek szerző­dést magukkal. Ezután összeszedte sátorfá­ját és hűséges famulusával. a községi jegy­zővel együtt eltávozott a községből. így fest a választás előtti helyzet az alsóváradi körjegyzőség területén. Pozsonyban a keresztény­szocialista párt a favorit Pozsony, szeptember 4- (Saját tudósí­tónktól.) A már jelentett tizenöt pozsonyi párton kívül az utolsó pillanatban listát adott be a turócszentmártoni szlovák nemzeti párt (Stodola Emil dr. ügyvéd pártja, autonó­mista), amelynek listavezetője Országh Ma­jor József. A legtöbb esélyük úgy Pozsony­ban, mint a környékén a keresztényszociá­100 cseb-szi. koronaőrt fizettek ma, szeptember 4-én: Zürichben 16.45 svájci frankot Budapesten 57 500.— magyar koronát Bécsben 210 900.— osztrák koronát Berlinben 38403700.— német márkát Körjegyzői hirdetmények mint a Csánki-párt agitációs eszközei A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása Alsóvárad, szeptember 3. A községi választások legforróbb talaja ez a vidék, ahol az Országos Kisgazda-, Földmives- és Kisiparos Párt erőis szerveze­tei veszik föl a küzdelmet a hatósági támo­gatással, sőt terrorsegédlettel dolgozó Csánki-agitátorokkal szemben. A küzdelem elszánt s mig az egyik oldalon a # magyar ki­tartás, a nemzeti becsület acélozza meg az emberek akaratát,- addig a másik részen az alattomos és a megfizetett emberek nagy­hangú ígérgetései és a hatóság mesterkedé­sei állanak. Az Alsóváradtól nem messze fekvő Tőre községben, ahol az Országos Magyar Kisgazda-, Földmives- és Kisiparos Pártnak erős és összetartó szervezete van, az elmúlt napokban kidobolták Klirfient Rezső alsóváradi körjegyzőnek alábbi és 1567— 1923. szám alatt kelt s augusztus 29-én ki­kiadott hirdetményét: Ez a hirdetmény világos bizonysága annak, hogy a Csánki-féle párt hatósági se­gédlettel végzi a maga választási agitációját s világos bizonyítéka, okmányszerü bizonyí­téka annak, hogy miképpen igyekszik a ha­tóság befolyásolni a magyar gazdaközönség politikai állásfoglalását. De ezen felül egy más hirdetmény is bi­zonyítékát szolgáltatja annak, hogv a ható­ság — minden bizonnyal nem önálló kezde­ményezésre. de felsőbb utasításra — mikép­pen végzi a Csánki-féle párt agitációs mun­káját. Ez a másik hirdetmény, amely ugyan­csak augusztus 2-én kelt és amely ugyancsak az 1567-es számot viseli, az alsóváradi kör­jegyző fogalmazásában így hangzik: — Közhírré tétetik, hogy e hét valamelyik napján el fog jönni a községbe a köztársasági ma­gyar kisgazdák és földnilvesek szövetségének egyik vezető embere a kcpvise!ötestíi|etj» válasz­tásokhoz történendő jelentések foganatosítása céljából. — Figyelmeztetem a lakosságot, különösen a republikánus érzelmű választó polgárokat, férfia­kat és nőket egyaránt és mindazokat az embere­ket, akiknek szegénységük folytán semmi keresni valójuk nincsen az országos magyar kisgazda- pártban, hogy ezen párt részéről a jelelést el ne fogadják, hanem mint becsületes és államhii em­berek tömörüljenek a köztársasági pártban, arra jeleljenek. D. Várad 1923. Vili. 29. Körjegyző! hivatal. 1567—1923. sz. Körözendő! Hirdetmény A választási jelentésekből tapasztal tatott, hogy az országos magyar kisgazda, földmives és kisiparos párt a legpisz'kosabb terrorral dolgozik s mindenképpen arra törekszik, hogy még azokat iis elámitsa, akiknek az országos kisgazda parttal semmi közösségük nem volt, nincsen és nem is lesz. Felhivatik minden józan és becsületesen dolgozó republikánus ember, akár férfi, akár nő, hogy ne rohanjon fejjel a falnak és ne támogas­son olyan pártot, amely a cseh-szlovák köztársa­ságnak kimondott és bebizonyított ellensége s melynek vezető emberei a magyarországi horty- banditákkal állandóan közvetlen érintkezésben vannak, szeretnék visszaállítani a grófok, bárók, gazdag papok és zsidó bankárok mindenható malmát, ahol különösen a szegény, nincstelen ember semmi, semmibe nem számit, a parasztot pedig a legjobb esetben a büdös paraszt titulus­sal illetik. Ezek az urak most ugyan kedves urambátyámozzák a parasztot, lekezelnek vele s hü magyar üdvözleteket küldenek neki itt a köz­társaságban, odaát azonban most is büdös pa­raszt minden emberi jogok nélkül. Ezt a világot szeretnék itt is, de minden törekvésük hiábavaló ábránd, a köztársaság elég erős egymagában szövetségesei nélkül is, hogy ezekkel a gazem­ber vezetőkkel, ha kell. leszámolhasson. A cseh­szlovák köztársaság a legdemokratikusabb ál­lam, ahol még a legutolsó ember is emberszám­ba megy s mindenkinek megvan az egyforma joga és szabadsága. A cseh-szlovák köztársaság törvényt alko­tott, hogy a nagybirtokokat felparcellázza s a kisgazdák és földnélküliek között felosztja. Egy­szerre ez természetesen meg nem történhetik, de fokozatosan végre lesz hajtva a törvény s az i állam akaratát meg nem gátolja ebben semmiféle horthy irredenta, vagy országos magyar kis­gazda párti maszlagos agitáció, mely minden­képen arra törekszik, hogy a n agyú rak birtokait megvédje, a szegény ember pedig rajtuk legel­jen. Ez igy van és ezt jól vesse emlékezetébe minden kisgazda és földnélküli szegény ember. Oktalanság tehát uj államunkban olyan pártot tá­mogatni, vagy olyan pártra szavazni, amely nemcsak a köztársaságnak, de végeredményében a magyar embernek is, különösen a kis ember­nek ellensége. Senki tehát ne halilgason se a papjára se a tanítójára, sem más demagógra, aki az államellenes párt táborába csalogatja, hanem minden becsületes, józanul gondolkodó s az időik ^.ut—»««^ a 31‘t /ágr M m 9 — \ \ ' ^ g M áT^ÜW ^3*^ . VÍM £ W n. évfolyam 201. (354.) szám. K jg _ |||<Tf Prága, szerda, 1923 szeptember 5. m & EJgl Aw mi JW „jg£ WL JgSF^ WLmJg£ . - Kiadóhivatal: Prága. I„ Llliova ^ nlice 18. ss., Telefon 6797. szám ^^ _ sürgönyei mi Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: A Szlovenszkói és Raszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok Felelős szerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. politikai napilapja FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom