Prágai Magyar Hirlap, 1923. szeptember (2. évfolyam, 198-221 / 351-374. szám)

1923-09-26 / 218. (371.) szám

6 Szerda, szeptember 26. MIlMeFfÉsFlTfíSlIf „Losonc pusztulása* Gyurkovits Ferenc festőművész monumen­tális képe Losonc, szeptember 25. Már tavasszal több szlovenszkói ma­gyar napilap megemlékezett a losonci Gyur­kovits Ferenc festőművész nagy koncepciójú térvéről, mely Losonc városának történelmé­ből az egyik legmegrázóbb emlékű momen­tumot, a város 1849-ben történt pusztulását örökítené meg vásznon. Az oroszok a sza­badságharc alatti felvidéki portyázásai köz­ben történt, hogy egy Losoncon átvonuló •lovas-osztagukat a magyar vidéki guerifla- csapatok megtámadták s egy orosz herceget megöltek, A másnap visszatért bosszuló csa­patok a legnagyobb kíméletlenséggel torol­tak meg az esetet az ártatlan lakosságon, léjpp az öregeken és asszonyokon, akik a vá­rosban maradtak, ahonnan minden épkézláb ember elmenekült az oroszok visszatérésé­nek hírére. Ezekkel ásatták a friss sirt, kö­römmel és kézzel kellett kiásni a halott her­ceget a kancsukaütésekkel megfélemlített asszonyoknak és tehetetlen öregeknek. Más- Pap az egész várost felgyújtották az eltávo­zó oroszok s Losonc városa hosszú ideiig erezte a borzalmas nap következményeit. Ez a szomorú esemény ihlette munkára Gyurkovits mestert, aki már a nyár folya­mán hozzáfogott a képhez, mely nagy mé­retei folytán is nagy erőt kíván? A megrongált Vigadó-szálló elsőemeleti dísztermében ütötte fel műhelyét a művész. Szakadó plafon-darabok, össze repedezett fa­lak és a régi, romban heverő nagy színpad maradványai között áll felfeszitve a 4x7 mé­teres vászon. A nagy kép már felvázolva. Előtte festőállványok, létrák, pódium, fes­tékkeveréshez szükséges márványlap, vid­rák, festékek, üvegek. Ilyen kép festékanya­gának előállítása maga is elsőrangú techni­kai feladat. Oldalt egy kisebb állványon a vázlat, mellette szénraiz-tanutmányok. W kép előterét a sírból kilátszó, félig kapart holttest alkotja, körülötte aggok, asz- szonyok, gyermekek, kétségbeesett, megfé­lemlített lázzal ássák a sirt, balról egy hord­ágy, mögötte egy sötétlő ember tömeg, hát­térben a tűzvész által megvilágított alakok. A kép kimagasló figurája az ágaskodó fehér lovon vezénylő tiszt és a kép jobboldalán a düledező kőkeresztek közt kancsukával su­hintó hatalmas kozák fekete alakja, mögötte ismét az odahiaftott tömeg. — Minden alakhoz külön, élő modellek irtán készített tanulmányt fogok készíteni szénnel — mondja Gyurkovits. — Több ki­tűnő modellem már van is. Aztán külön ta­nulmányokat fogok folytatni az akkori ru­házat hü visszaadására is. A kép térelosztása, az alakok mozgása és mozdulata, az egész kép mozgalmasságával éles ellentétet alkotó halott alakja, valamint a már kibontakozó szinhatások is mesteri kézre vallanak és az életnagyságu lalakok elevensége a valóság látszatát keltve meg­döbbentő erővel hat. A terem sarkába vonulva, ahonnan leg­jobban szemlélhető a festmény, elbeszélgetek a művésszel a képről, terveiről, modelljeiről. Néha meg-megzörgetik az ajtót. Elcsen­desedünk. Mindenkinek nem lehet belépni. — Majd ha készen leszek, — súgja a mester. Szívélyesen búcsút veszek. A lépcsőn egy kollégával találkozom. Nem tudom, ő sikerrel járt-e? ~ Gyory W. Dezső. * (Baja Rcmedek tanulmányútja Szloven- szkóban.) Érdekes ínüvészvend'ége van most Sziovenszkónak. Baja Benedek festőművész, aki­nek Ady-il!usztrációinak sorozatából az „Uj Kul­túra” is legutóbb közölt egyet, az Eperjes mel­letti Töttszélere érkezett. A jeles fiatal festő most Szlovenszkó és különösen Sárosmegye témák­ban gazdag vidékén fog dolgozni. A távol Kele­ten, Japánban töltött hosszabb tamilmányidő után Baja Benedek Magyarországra tért vissza, ahol a festésen kívül a magyar művészeti elem kutatásának és tudományos feldolgozásának is szenteli ideiét A magyar és szlovák népművészet rokonságának tisztázására irányul legújabb tartuü- mányutju is. Reméljük, hogy szlovenszkói útja uj értékekkel fogja gyarapítani a magyar mű­vészettörténet gazdag lapjait. Baja Benedek festé­szetéiről cs különösen Ady-illusztrációiról, ame­lyek a legújabb magyar festés legkimagaslóbb eseményét jelentik, alkalomadtán külön is meg­emlékezünk. (e. a.) 'r- ~ ' - -----------------------------------1 Ba sch Tivadar utóda órás és ékszerész Prá2a, JiadriSska 6. szám 3038 SZÍNHÁZ ESZESE (*) Bernhard Shaw Budapestre megy. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti, hogy a világhírű angol (iró, Berhard Shaw Budapestre készül s ott felolvasást fog tartani. Tiszteletére a Magyar Színház az ,,Orvosok“-at, a Vígszínház a „Can- didá“-t, a Nemzeti Színház pedig a „Caesar* cs Cleopatra” című Shaw-darabot hozza színre ak­kor parádés előadásban. (*) Simon Judit mint dráma. Budapesti szer­kesztőségünk jelenéi, hogy Kiss Jenő Sándor. Kiss József fia, aki mint tárcaíró lelkes fiamunkása a magyar irodalomnak, atyja Simon Judit cimii bal­ladájából drámát ir. (*) Népszinmü-ciklus a budapesti Városi Szia, házban. Budapestről jelentik: A Városi Színház idei játékrendjén egész sereg éy d ek e s né i - érd eik e- sefob felújítás és bemutató következik. A sorozat „Orfeusz” szombati felújításával kezdődik. Más­ságét „Manon'-jávai, Ponchiclli „Giocondá“-já- val, Lortzing „Cár és ács” című népszerű ope­rájával, a „Sába királynőjc“-vel, „Lohengrin”- nel és „Figaíró házasságáéval folytatódik. A gazdag műsor, mely Szabados cs Sas uj zenés­játékán kívül Kosáry Emmivel nagy külföldi ope­rettet ígér, az állami színházak vezetőségének megállapodásából tavasszal terjedelmes népszin- müciklussal bővül. A ciklus előadásait Hevesi Sándor rendezi a Városiban, a Nemzeti Színház zsúfolt játékrendjéről egyre inkább leszoruló mű­fajt igy kárpótolja. A cikluson a Nemzeti Színház művészei is részt vesznek s a nagyszabású elő­készületeket tekintve, a népszínmű mais sáncé iát jelentik. (*) Wagner Ríchard féltékeny volt Oífen- bachra. Egy francia zenetörténeti író rendkívül érdekes könyvet adott ki. a francia operettkom- ponistákról. Ebben a könyiben elmondja, hogy Wagner Richárd párisi tartózkodásának ideién nagyon összebarátkozott Offenbacchal, aki akkor már népszerű operettíkomponista volt. Offcnbach mindent megtett, hogy az akkor még nagyon kíizködő Wagnernek megkönnyítse a helyzetét és ilyen módon benső barátság fejlődött ki kö­röttük. A barátság azonban nem sokáig tartott. Wagner, aki megütközéssel látta, hogy Offen- bach operettalakokat csinál a mitológia isteneiből, hamarosan elhidegült a könnyüvérü francia kom­ponistától, mi nagy feltűnést keltett Paris zenei és társas életében. Wagner Richajrdot sokan fag­gatták, hogy az elhiidegülés okát megtudják tőle és végre kénytelen volt nyilatkozni. Kijelentette, hogy féltékeny OifetTlbachra. Félti tőle a germán isteneket és istennőkelt, mert képesnek tartja ar­ra, hogy operettfigujrává süíyeszti azokat is, akik­nek istenségét Wagner az ő zenéjével még raa- gasztosabbá és halhatatlanabbá akarja tenni. (*) Budapest hangversenyszezonja, Buda­pestről jelentik: Budapesten a magyar művészek közül Dohnányí Ernő kezdi meg a hangverseny- szezont, aki Flesch Károly hegedűművésszel há­rom szonáta-estét rendez. A Waldbaiuer—Ker- pely-társaság hat hangversenyt rendez. Fontos eseménye lesz a zened szezonnak az a hat Mo- zart-est, amelyen Weisz Margit zongoraművész­nő adia elő zenekari kísérettel Mozart tizen­nyolc zongoraversenyét. Valószínű, hogy Vecsey Ferencet is sikerül egy hangversenyre megnyer­ni, de ez még nem egészen bizonyos. A közeli hónapokban hangversenyző magyar művészek közül meg kell még említenünk Hüni-Mihacseik Feíiciát, a bécsi állami operaház művésznőjét, akinek édesapja a győri püspöki templom kar­nagya volt és Szántó Tivadar zongoraművészt. Külföldről a következő művészek jönnek Buda­pestre a szezon első hónapjaiban: a Rosé-kvar- tett, Sauer Emil, D'Albert Jenő, Arszenijev Sán­dor, Ffriedmann Ignác, Fischer Edwin és Schna- bel Viktor zongoraművészek, Hubennann Broni- szláv, Kreisler Fritiz hegedűművészek, Steiner Ferenc kamáfraénekes, Picoaver Alfréd és Slezák Leó énekesek és Mysz-Gmeiner Lula cs Moul- ton Dorottya énekesnők, akik közül az utóbbi szólóhangversenyt ad és a M.issa Sotenmís elő­adásában is részt vesz. Különös érdekessége lesz a szezonnak Kroyt Boris orosz viola-művész hangversenye, aanely az első viola-hangvejrseny lesz Budapesten. Két szavaló-est is lesz. Előbb Wüllner Lajos, a híres német színész rendez sza- való-estét, utána pedig Yvettc Guilbert követke­zik, akit a budapesti közönség már régóta nem hallott és nagy érdeklődéssel vár. Ezek lesznek a budapesti hangversenyszezon legközelebbi ese­ményei. Külön meg kell említenünk azt a nagy­szabású zenei ünnepséget is, amely noveaiilxT 19-én lesz a Vigadóban Buda cs Pest cgyesité- sének évfordulója alkalmából. Ezen az ünnepi hangversenyen három magyar zeneszerzőnek erre az alkalomra komponált zenekari müvét adják elő. Dohnányí Ernő ünnepi nyitányt űrt, Bartók Béla tánc-suitet, Kodály Zoltán ledig zsoltárt komponált éltek- és zenekarra. (*) Gabrilovlcs Oszip visszautasította Mille- rand és Poinearé meghívását. Gabrdlovics Oszip, a világhírű zongoraművész, aki tudvalévőén Mark Twain veje, meghívót kapott az ünnepi hang­versenyre, aimelyet Páriisban fognak rendezni. Mllleraud köztársasági elnök cs Póinaaré miinisz- i erei nők védőségével. Gabrilovios a meghívásra a következő levéllel válaszolt a rendezőknek: — Önök megtiszteltek azzal, hogy meghívtak a Parisban tartandó ünnepi hangversenybe. Nagyon köszönöm. Elolvastam a programot és nagyon érdekesnek tartom, hogy az Önök egyesülete a nemzeték erkölcsi szellemi javainak kicserélését tűzte ki céljául. Nagyon dicséretes cél, üdvözlöm Önöket úr te. Úgy látom azonban, hogy ez a cél összeegyeztethetetlen azzal a politikával, ame­lyet Franciaország követ a Ruhr vidékén hét hónap óta. Ezért a politikáért pedig éppen azok felelősek, akiknek nevét a meghívó alatt látom: Poinearé és Milierand. Ezeknek az uraknak a politikája akadályozza meg most a nemzetek bensőségesebb közeledését. Nagyon sajnálom, meghívásukat nem fogadhatom el... (*) D‘Anuunz!o zenét is komponál, A Musical Digést című newyorki zenei lap értesülése sze­rint D'Amumciv, ki jelenleg Breseiában levő kas­télyában él, melodrámát irt „Tévelygő lélek” címmel és a melodrámát ö maga zencsitette meg. Az érdekes zenés drámát Breseiában fogja bemutatni az ódon várkastély színházában. (*) Uj magyar zeneszerző. Budapestről je­lentik: A Filharmóniai Társaság hangversenyein többször szerepelt Zádor Jenő zeneszerző neve. Idei műsorukon sem feledkeztek meg a Bécsben élő magyajr komponistáiról, akinek „Diana” című egyfelvonásos dalmüvét még ebben az évadban bemutatja Operaházunk. A napokban itt járt az érdekes, fiatal zeneszerző, aki a külföldön is be­csületet szerzett az uj magyar muzsikának. Az Operaháznál miivé rendezőjével, Mihályi Ferenc­cel tárgyaM, felkereste a filharmonikusokat is. Elbeszélgettünk vele pályájáról: — Pécsett szü­lettem, de még gyermekkoromban külföldre ke­rültem. Zenei tanulmányaimat Bécsben és Lip­csében Max Regeméi végeztem. Évek óta tanára vagyok a bécsi Neues Wiener Konservatotrium- nak, ahol Iiangszerismerettant adok elő. Buda­pestéit már több müvemmel szerepeltem. így a filharmonikusok már 1918-ban bemutatták „Bánk bán” cimii szimfóniámat. Ábrányi Emil szimfoni­kusai egy drámai előjátékomat és dalciklusomat hozták ki. A télen az Opelnaká:z „Diana” című egyfelvonásosomat veszi műsorára. A prágai német színház műsora: Szerda: Tosca. (Bőimen vendégjátéka.) Csütörtök: Don-kozákok hangversenye. Péntek délután: A szép mama. Péntek este: Rózsalovag. (Bohnen vendégjátéka.) Szombat: Don-kozákok hangversenye. Munkáskamaráikat már 1848-ban köve­teltek- Olyan intézményt követeltek akikor, mély körülbelül a mai szakszervezeti köz- pöntökhöz lett volna hasonló. A hetvenes években, amikor a kereskedelmi- és iparka­marákat törvényes alapokra fektették, a munkásság munkáskamaráik létesítését kö­vetelte, hogy a politikai tehetetlenség ab­ban az időszakában! kiinduló pontot teremt­senek gazdasági helyzetük megjavítására és politikai képviseletük kikényszerítésére. Fellépésük elég nyomatékos lehetett, mert a liberálisok már 1886 októberében tör­vényjavaslatot nyújtottak be a munkáska­marák felállításáról. Azzal, hogy ez a javas­lat a munkáskamarák utján uj képviselőket 'biztosított a munkásságnak, a kormány és a polgári pártok azt hitték, lliogy sikerülniök fog a munkásság figyelmét az általános és egyenlő választói jog követelésétől eltérí­teni. Hosszú 'tárgyalások után végre 1887- ben értékes, de eredménytelen ankétot tar­tottak ez ügyben, mellyel 1889-ben a hein- íeldi kongreszus is foglalkozott. A kongresz- szuís magáévá tette a munkáskamara köve­teléséit, de politikai okokból még ugyanab­ban az évben visszavonták az 1886-ban be­terjesztett törvényjavaslatot. Végre három évtizeddel később, 1917- ben törvényjavaslatot terjesztettek be, mely­nek értelmében a munkáskamarákat ugyan­olyan hatáskörrel ruházták volna fel, mint a kereskedelmi- és iparkamarákat. A fejlődés ezt azonban nem valósította meg­A munka- és fogyasztói kamarákat kö­vetelték továbbá a prágai (Odiborové sdru- zeni esi.) és reichenbergi (Német szakszer­vezeti szövetség) szabadszervezeti és nem­zeti szocialista (Ceska öbec delnická) szak- szervezeti központja, amelynek 1922 július 5-iki határozata (II. pont. 8. cikk) igy szól: „Követeljük a munka- és fogyasztói kama­rák felállítását.” A munkáskamarák követelése tehát ré­gibb, mint azt a népjóléti minisztérium erre vonatkozó javaslatának megokolása mondja .mely különben is csak 'a háború alatti és há­ború utáni viszonyokat ismerteti. A mai korban meggyőződhetünk róla. hogy a pusztán politikai képviselet nem ele­gendő, hanem szükség van testületekre amelyek behatóan foglalkoznak, szociális és gazdasági kérdésekkel és ezeket úgy elmé­leti, mint gyakorlati szempontból gondosan vizsgálják Ebből az elgondolásból kcletkez­A prágai mozgóképszínházak műsora: iKoruna: Nehéz az élet. (Dráma.) Prolongálva. Lucerna: Jogi tévedés. III. rész. (Dráma.) Pás sage: Halálig tartó hűség. (Napóleon kora­beli dráma.) Sanssouci: Hóparadicsom. (Sportfilm Brúnó Kastnerrel.) s-va* ♦<> t*+****$« <** *<♦«•<*-*-* **<-< ■>-*■ SPORT ■ UHIIMCTIMP nir mi i j- r-r Komárom: KFC—ÉSE 1:1 (l:0). Biró: Lo­vász. Mind a két csapat több tartalékkal szere­pelt és az előző esztendők mérkőzéseitől telje­sen eltérően, roppant gyenge játékot nyújtottak. Különösen a KFC játéka keltett csalódást; az ellenfelét lebecsülve, unottan és kényelmesen jáltszott és amikor a győzni akarás kerekedett felül, má*r késő volt. LSE fiatal, de lelkes csa­pata nem játsza a tökéletes futballt, de a sok fiatal tehetség lelkiismeretes munkával még igen sok kellemes napot szerezhet híveinek. Legjobb emberük Laczkó, Kender és Faludi, a többi egy­előit szürkén játszik. A KFC-nél újra játszott a katonaságtól hazatért Baráth I. és Gold, de egy­előre csak félsikejnrel. Egyébként az egész csapat formán kívül volt, egyedül Ihar játszott a szo­kott jól. Lovász biró kitűnő volt. — KFC T. b.— KFC ifi. 2:1 (0:0). Brazíliában betiltották a nemzetközi futball­mérkőzéseket. Rio de Janeiroból táviratozzak: A brazíliai parlament törvényt hozott, mely a brazíliai köztársaság területén betiltja a nemzet­közi futballmérkőzéseiket. A törvényt azzal indo­kolják, hogy a tömegek szenvedélye annyira el­fajult, hogy a nemzet becsületét a játékosok tu­dásától teszik függővé. Eldöntetlen a Humbeck—Spalla-mérközés, Rómából jelentik: SpaJla olasz és Humbeck bel­ga bajnok vasárnapi mérkőzése eldöntetlenül végződött. Barbarosi olasz bajnok az első perc­ben legyőzte Nilles francia bajnokot. tek nálunk: a gazdasági tanács, az országos iparügyi tanács és az állandó fogyasztói an­két, Németországban pedig a gazdasági par­lamentnek nevezett birodalmi gazdasági ta­nács. Mindezek az alakulatok nem mutatkoz­nak elégségeseknek és ezért a munkásság régi követelésére, a munkáskamarákra tér­nek vissza. Most, hogy a hivatott tényezők a kérdés megoldásához látnak hozzá, el­hangzanak olyan vélemények is, amelyek két teljes önálló és autonóm munkáskamarát követelnek: egy munkáskamarát és egy tisztviselői- és alkalmazotti kamarát, kiilön- külön. Bemes I., az „Odborové ustredi” titkára a Csl. Novinyben a munkássággal való kö­zös kamara gondolatát határozottan vissza­utasítja, de emeleti azt a hibát követi el, hogy nem veszi észre, hogy a vonatkozó javaslat 16- szakaszában a következő fontos intézke­dés van: az országos kamara munkaosztá- lyán belül szükség esetén külön szakcso­portot kell létesíteni a munkások és külön csoportot az alkalmazottak és tisztviselők számára, úgy hogy mindkét rész teljesen egyenjogú. De a javaslatnak még ez a szövegezése sem megfelelő. A végleges szövegezésbe semmiesetre som szabad belevenni azt. hogy a szakcsoportot csak szükség esetén létesí­tik. Kifejezetten kell kimondani, hogy a szak­csoportot létesíteni kell, még pedig nemcsak az országos kamarák munkaosztályában, ha­nem következésszerüen a birodalmi-, orszá­gos- és megyei kamarák munkaosztályainál is. Az önálló alkalmazotti- és tiszviselőka- rnarák követelése azzal a veszéllyel jár hogy különválnak a munkásosztály gazda­sági és szociális képviseletére irányuló, azo­nos célokat kereső erők. A kettéválás azzal a következménnyel járhatna, hogy ezt a fontos intézményt belső gyengülés folytán belátható időn belül nem tudnék megvalósí­tani. De miért kell egyáltalában külöm-külön intézmény a tisztviselőiknek és magánalkaL mazottaknak? A sokféle kisebb különbségek ellenére az alkalmazottak és munkások osz­tályérdeke azonos, mindkét csoportnak ugyanazok az érdekei fűződnek a gazdasági- és szociálpolitikához. De figyelembe kell venni, hogy minden csoport a maga érdekeit más-más módon ér­KÖZGAZDASÁG A fogyasztói és munkás-kamarák Van-e szükség külön alkalmazotti kamarákra? Irta: Stolz György­(Lásd a P. M. H. 75. (223.) számát.) II.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom