Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-17 / 185. (338.) szám

-fi Péntek, augusztus 17. 8. a hadifogságból visszatért tanitók el­maradt illetményed fizettessenek kd; 9. a nem állami tanítók fizetése és vég- ellátása törvényhozási utón, az állami taní­tókkal mindemben megegyező módon sürgő­sen és véglegesen rend ez tessék. Az elnök a küldöttségnek adott vála­szában megnyugtatta a nem állami tanítósá­got. kijelentvén, hogy ami megtehető, <mm- deii.it meg fog tenni. Az ő ideálja, aminek éle ugyan nem a felekezeti iskoláik elten irányul, az, hogy egységes állami jellege tegyen az iskoláiknak s ezzel a fennálló különbségek kük üszőből fessenek. Közben melegen érdek­lődött a nélkülözésben élő tanitók számáról és hozzávetőlegesen arról az összegről, amellyel a tanítóság anyagi igényei kielégül- nérnek. A küldöttség objektív íelvülátgositása után tiszta magyarsággal a következeket mondotta: — Tudom, hogy a köztársaságban élő magyarok lojálisak lesznek, mert nincs kü­lönbség a köztársaságban élő lojális állam­polgárok között. Az elnökinek eme szavai és ígéretei megnyugvással töltötték el a küldöttséget. A Venkov két cikke Prága, augusztus 16. A szürke, száraz Venkov, mely a mi­niszterelnök politikai álláspontját tükrözi, tegnapi és mai számában foglalkozik Szent- ív án-y újabb nyilatkozatával. Tegnapi cikké­nek címe: „A néppárt és a magyarok között az autonómia a kapcsolat.*4 E cikkben meg­írja a Venkov, hogy a magyar ellenzéki pártok egyik vezére, Szent-Ivániy képviselő, újabb nyilatkozatát tett a Prágai Magyar Hírlapinak. Bejelenti a magyarságnak a cseh­szlovák kormány elleni küzdelmét és azt ta­nácsolja nekik, hogy igyekezzenek a szlovák autonóm-istákkal való közös fellépésben megegyezni. Egy más helyen meg ug3r véli ,a magyar pártvezér, hogy a szlovák au tömő­in isták jobban fogják a magyarság kisebb­ségi jogait respektálni. Szent-Ivány nyilatkozata nem uj ne­künk — Írja a iap. — Már több ízben rá­mutattunk a néppártiak és a magyarok figyelemreméltó rokonszemvére. Érdekes azonban az a tény, hogy Szent-Ivány ur megengedte magának, hogy a legutóbbi nyi­latkozatában a néppártot megkritizálj&L Most meg kénytelen a néppártot bizalmáról bizto- Siitani. Ez annak a tanujele, hogy a magyar pártoknak a néppárttal való megegyezése már nagyon közel lehet, ha Szent-lyányt saját emberei arra kényszerítik, hogy a nép­pártra nézve 'kevéssé előnyös ítéletét a nyilvánosság előtt helyre igazítsa. Ez a cikk arról tanúskodik, hogy a Vem­kor egyáltalában nem értette meg sem a nyílt levélben, sem a keddi nyilatkozatban lefektetett s az autonómiáról szóló álláspon­tot. Ö csak szimptomákat konstatál, de nem néz a politika belső organizmusába. Mai vezércikkében Szent-Ivány nyílt levelével kapcsoltaiban megáll api t ja a Ven­kov, hogy a nemzeti kisebbsége1 kérdésé­ben is a konszolidáció jelei mutatkoznak. A magyarság körében is a reális politika iránti óhaj nyilvánul meg és elítélik az irredenta akciókat. Maga Szent-Ivány képviselő — írja —, aká eddig, mint az ellenzéki blokk vezére, azonosította magát Lotdgmann poli­tikájával, a reális és pozitív politika mellett foglal állást. A nyilatkozat sorai között éle­sen bírálja, sőt elítéld a szlovenszkói magyar kisebbség forradalom utáni politikáját. (?) Szent-Ivány a szlovák centralistákkal, azaz a kormánnyal való megértésnek a reményét fejezte ki. A nyilatkozata azonban a ma­gyarság körében olyan feltűnést keltett, hogy jónak látta egy újabb nyilatkozatában a cseh-szlovák kormányuralom elleni küz­delem szükségességét bejelenteni... Szent- Ivány nem az egyetlen, aki a cseh-szlovák vagy a kormánykörökkel való megértést hangoztatja. Megelőzték őt a magyar-német szociáldemokraták is, akik a cseh-szlovák szociáldemokratáikkal a közös politikai mum- kásfront létesítése céljából folytattak tár­gyalásokat. A kormányhoz való viszonyukat pedig még ennél is előbb rendezték egyes eddig kimondottan ellenzéki ruszinszkói pár­tok. Nem kutatjuk a motívumokat, csak meg állapítjuk, hogy a magyarság köréből mérsékeltebb hangok hallatszanak. A libe­rális és haladó magyar politikusok még Szent-lyánynál is erősebben éli télik a ma­gyar kisebbség forradalom utáni politikáját. Reméljük, hogy mindebből levonják az ille­tékes körök a megfelelő következtetéseket és elvárjuk, hogy a koalíciós pártok sem mulasztják el a kedvező pillanatot £s elkö­vetnek mindent a szlovenszkói ál la mfen tartó blokk megerősítésére és a felforgató elemek elszigetelés éré. így okoskodik és politizál a miniszter- elnök lapja, mely a fehéret feketének tudja olvasni és amely minden elmeíuttatásának végén eíöránoigálja az ismert refrént a fel­forgató elemeikről és az áHamfehtartó blokk­ról. Pedig milyen unalmas ez az agyoucsé- pelt üres frázis! Hogy képzelik el a franciák a német revánsot — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tudósítása — Páris, augusztus 15. Nálunk is eléggé ismeretes Gustave Le Bon francia filozófus neve. Számos könyve van magyarra fordítva, a tömegpszichológiá­ról szóló müve Magyarországon közkézen forog s két év előtt nagy vitát váltott ki Budapesten az „Igazságok Élete** citnü érté­kes tanulmánya. Franciaországban pedig első filozófiai és pszichológiai szaktekintély s ne­vét Bergsonnal együtt szokták emlegetni. Legújabban „Le Déséquiiibre du Monde*4 cí­men müve jelent meg, mely a háború utáni világ súlyos politikai, gazdasági problémáit tárgyalja egy franciához mérten elég objek­tivitással, Ámbár végső konklúziói több­nyire pesszimisztikusak, a könyvet rövide­sen szétkapkodták. Az alábbi részlet a könyv utolsó fejezetében van, amely a „szövetsé­gekről és háborúkról44 szól- Az egész kije­lentés értékét és érdekességét az adja, hogy egy oly elismert tekintés tollából szárma­zik, mint éppen Gustave Le Bon. Tüzeli és óvatosságra inti a franciákat, mert szerinte a németek körülbelül így képzelik el a re­vánsot: — Az 19..-as év körül egy frankfurti kávé'házban egy újságolvasó ül és elmélke­dik Németország sorsáról. Egyszerre csak kitárul az ajtó s egy rikkancs rohan be ha­talmasan ordítozva: „Olvassák a Frankfurter Zeitungot! Különkiadás!*4 — Az újságban a következőket lehetett olvasni: — A revánsnak oly sokáig várt ideje el­érkezett. London és Páris nem léteznek többé. A házak és paloták mind lerombolva s a lakosság a romok alatt! A csekélyszámu életbenmaradt a mezőkön bolyong és két­ségbeesetten jajgat. Ezek a hírek bizonyosan örömmel fogják tölteni minden német szivét! — íme néhány részlet iá titokban tartott előkészületekről: — Azt a kétezer repülőgépet, melyet Franciaország és Anglia ellen küldtünk, kü­lönböző országokban, főleg Oroszországban gyártottuk, persze mint békés kereskedelmi repülőgépeket. Kémikusaink olyan robbantó­szert találtak föl, amelynek elemei, ha el vannak választva, teljesen ártatlanok, úgy, hogy nem vonták magukra az ellenőrző bi­zottság figyelmét. Mig mély titokban készül­tünk London és Páris elpusztítására, arra is kellett gondolnunk, hogy lehetetlenné tegyük az ellentámadásokat. Kémrendszerünk segít­ségével ismertük az ellenség összes repülő­géptáborát, úgy, hogy ugyanakkor, amikor megvalósitottuk a tervezett pusztítást, föl tudtuk gyújtani az angol és francia repülő­gépdepókat. Katonai betörések elkerülése végett a német csapatokat a határra szállí­tottuk, egyidőben repülőgépeink elindulá­sával. A délután négy órakor megjelenő Frank­furter Zeitung még hozzátette: — Repülőgépeink visszatértek táboraik­ba, hogy fölszerelésüket megújítsák és vég­leg befejezzék Páris meg London elpusztítá­sát. Franciaország és Anglia minden drót­nélküli távírdájába üzenetet küldtünk, mely­ben tudatjuk, hogy minden nap egy újabb nagy várost pusztítunk el, ha békeföltéte­leinket nem fogadják azonnal el. Ha az angol és a francia kormány elfogadja föltételein­ket — és mikép volna lehetséges, hogy el ne fogadják őket? —, akkor mondhatjuk, hogy a világ legvéresebb és legpusztítóbb hábo­rúja nem tartott tovább, mint huszonnégy óráig. így Le Bon. Ismétlem, az egész kijelen­tésnek — mely mindenesetre kissé naiv — az adja meg a jelentőségét, hogy egy nagyte­kintélyű, objektív Írótól származik. A lidérc- től való félelem világos benne. És nem kell mondanom, hogy a francia nép és a francia katonaság (hisz Mangin tábornok, a fran­cia vezérkar legtehetségesebbje és a jövő embere, személyes hive Le Bonnak, aki jelen könyvét neki is ajánlja) szentirásnak veszi e szavakat s minden erejéből készül, fegy­verkezik a hasonló balesetek elkerülésére. És ugyanakkor a jámbor Népszövetség a Petit Luxembourg palotájában a leszerelésről tanácskozik. Sz. P. Ruszinszkó politikai helyzete fordulópont előtt Á szociáldemokrata pért válaszúton — Pesek kétségbeesetten vagdaíkozik — A magyar sajtó és az uj ruszin párt Uugvár, augusztus 15. (Ruszinszkói szerkesztőségünktől.) A községi választások előkészítése a vasárnapi ruszin kongresszuson megkezdődik. Ez a kongresszus fordulópontot jelent Ruszinszkó politikai életében. A Kárpátorosz Földműves Körtársasági Párt, amely a cseh-agrárokra támaszkodik, nyílt frontba lép a szociálde­mokrata és a Volosin-Brascsajkó párttal szemben és a közelgő választás tulajdon­képpen a két csoport közötti erőmérkőzés lesz. A Kárpátorosz Földmi vés Köztársasági Párt követelései között elsősorban a mai re­zsim, EShtenfeld és Pesek távozá­sa szerepel. De mert a prágai kormány még ma is nyílt kérdéssé teszi a két csoport kö­zötti erőviszonyt, könnyen tehetséges, hogy a választások befejezéséig Ehrenfeld helyén marad. Ennek hangoztatása a mai Elhrenfeld- ellenes hangulatban kissé merészség tőlünk, de .ismerve a prágai kormány mai összetéte­lét, jóslatunk mellett erősen kitartunk. Meg­erősíti eme állításunkat egy ruszin vezető egyéniség alábbi nyilatkozata: — A kibonta­kozásnak, ha a kormány tényleg őszintén akarja a podkarpatska rusi konszolidációt, legfeljebb az a véleménykülönbség lehet az akadáilya, mely a kormány kebelében a podíkarpatsika rusi kérdésre vonatkozóan fennáll. Mindenesetre jellemző, hogy épp a szo- ciáldemorata miniszterek, kiknek leginkább kellene a szegény nép igazát védelmezni, tá­mogatják a mai rezsimet. A meglepetésekre tehát elkészülhetünk és arra is. hogy a szociáldemokarata párt erős harcot indít a hegemóniáért, vag^ — és ez se lehetetlen — bizonyos személyi garanciák árán, egy szép napon, maga is belép a politikai egyesülésbe. Ma még a helyzet nem érett meg arra, hogy erről részletesebben írhassunk. Ha azonban a választások ideje elkövetkezik, a nagy többségű agrárokkal szemben (itt a foglalkozást értjük) a munkásság föltétlenül kisebségben marad és ezzel a szociáldemo­krata pártnak számolnia kell. Mindezektől eltekintve Pesek tanügyi- referens elkeseredetten vagdaíkozik. Az utóbbi időbn egy pár kudarc érte, amit most azzal korrigált ki. hogy az iskolaügyi mi­niszterrel, aki a ruszinszkói szociáldemo­krata pártnak nagy támogatója, a munkácsi állami gimnázium magyar parallel osztályait heszüntettette. Ez annál nagyobb siker, mi­vel a beszüntetésről szóló első rendelkezést egy küldöttség kérelmére Ehrenfeld helyet­tes kormányzó hatályon kívül helyezte, amit most ia miniszter mégis csak fentartott. Szó van arról, hogy a munkácsi ma­gyarság Masaryk elnökhöz fordul jogorvos­latért. Egyes cseh lapok az uj ruszin pártala­kulással kapcsolatban szóvátették a magyar­ság állásfoglalását és megállapították, hogy a magyar lapok azért írnak kedvező hangon az uj pártról, mert abban Kaminszky dr. is helj^et foglal. A hir ebben a formában telje- sen alaptalan, mivel a magyar sajtóorgánu­moknak nincs semmi okuk az uj párta!aka­rással szemben ellenzéki hangon fellépni. Az eddigi ruszin pártalakulatoík mindig ellensé­ges magatartást tanúsítottak a magyarság­gal szemben. Az uj ruszin párt ellenben már a kongresszuson a Beszkid nyilatkozatán ke­resztül testvéri kezet nyújtott a magyarság­nak. A magyar sajtóorgánumoknak tehát semmi okuk sem volt eddig a párt törekvé­sei ellen támadólag fellépni. A magyar pártok­nak magatartására vonatkozóan Korlátú Endre dr. egy újságíró előtt hasonló értelmű nyilatkozatot tett. a jó gyermekek képes hetilapja. Szerkeszti: BENEDEK ELEK. A Cimbora ma inetr.iolent 3'\ száma a kő vetkezőket tartalmazza: A tó partián: Óosvnr ra i za (verset irt hozzá Repedek Elek). Fői őr Gerő Szent Péter és a méh. Vers. — Latrerlöf Zelnm A ''öróshep-v. Legenda. — Sznesieh Mária: Az ntkeresők. Elbeszélés. — Szondy György: A vi 'ágiáró béka (befelező közlemény). Mese. — Nána v Róla: Dolgozatot Írunk. (Eofv diákkisasszonv nap lója.) — Nagymama: Apró tordni történetek, — Anatole Francé- A nagyok hibái. Elbeszélés. — Elek nap-vanó: Kakaskn és tyukocska. — A ször­nyeteg. (Orsiké lopniabb tréfáin.) — Zsoldos Lász­ló: Sá rjka meg Tusika. (Elbeszélés.) — Pap József: Madár fészek. (Elbeszé és.) — Etek nagyapó várvn- várt üzenetei. — Kertész Mihály Izgalmasan bo­nyolódó regényének folytatása. A rím bóra kiadóhivatala Szatmár szívesen küld mutatvá n y számot, A ("nilT'.'-a előfizetési ára egy negyed é .re 19. KP. Az interparlamentáris unió a fegyverkezés ellen Fontos határozatok Koppenhága, augusztus 15. Az interpar- lamentáris unió délutáni ülésén Foliketíng Muuch dán delegátus két javaslatot terjesz­tett elő. Az első javaslat szerint a 21. inter­parlamentáris konferencia továbbra is szük­ségesnek tartja a fegyverkezés korlátozását, mely közvetlenül minden nemzetre vonatkoz­nék, a népszövetségi egyezmény nyolcadik szakaszának elvei alapján. Az unió tehát föl­kéri az unió tagjait, hogy kormányaiknál ak­ciót kezdjenek abban az irányban, hogy azok a stockholmi és bécsi konferenciákon hozott döntéseket teljesítsék. A második javaslat szerint a konferenciákon hozott döntéseket teljesítsék. A második javaslat szerint a kon­ferenciának az a nézete, hogy a régionáríus egyezmény, -melyre a népszövetségi határoz- mányok a fegyverkezés általános leszállítása tekintetében vonatkoznak, esetleg tartalmaz­za azt a követelést, hogy a fegyverkezés 'na­gyobb mértékben szállíttassák le. Butter angol delegátus ezután határoza­tot terjesztett elő, melyben a 21. interparla­mentáris konferencia a végrohajtóbizotíságot felszólítja, hogy íkülön bizottságot állítson föl, melynek feladata az lesz, hogy minden or­szág parlamentjében aktív hadjáratot indít­son az általános és hatásos lefegyverzés ér­dekében. Az ezt követő vitában Qaidde ta­nár, német delegátus felszólalásában éles tá­madást intézett Franciaország elten, annak Ruhr-poiliitiikája miatt. Tény az, hogy néhány eldugott fegyvert találtaik Németországbrr:i, azonban ez a mennyiség olyan csekély, hogy seirtmilféle veszélyt nem jelentett Franciaor­szágra nézve. A szónok kiemelte, hogy bor­zalmas események következhetnek he, ha Franciaország folytatja Ruhr-politikáját. Rövid táviratok A népszövetségi tanács augusztus 30-án ülés­szakot kezd, melyen a népszövetség ülését ké­szíts elő. Jordanszi szovjetmegbízott Rómában aíárrta a tengerszorosokra vonatkozó egyezményt. A részleges portugál kormányválság befeje­ződött. Danzigban véres zavargások voltak, melye­ken a tömeg a drágaság ellen tüntetett. Sok sebe­sülés történt.- .. .... -. . - ...... A távol keleten időző Kátjniti .száztizenöt hosszabb fegyházbüntetésre elítéltnek köztük két halálraítéltnek m e gk egy címezett. A cári börtönök politikai elítéltjeit segélyező bizottság a cári uralom által kivégzettek anyai­nak élethossziglani nyugdijat szavazott meg. Az olasz belügyminiszterum adata" '-•zcvin.t 1556 községi tanács tisztán faseista össze’étclü. A fasciztnus ezenkívül 1785 községben van kép­viselve. Hodzsa dr. föidmivelésügyi miniszter a vámrevizióért. Augusztus 15-én a lioltzi piacon iinepséget rendeztek a robot meg­szüntetésének hetvenöt éves évfordulója al­kalmából. Az iinépségén megjelent Hodzsa dr. föidmivelésügyi miniszter is és beszédet mondott, amelyben azokat a feltételeket is­mertette. amelyek mellett a köztársaság mezőgazdasága a lakosság szükségleteit fe­dezhetné. A többi közt a következőket mon­dotta: Köztársaságunkat Középeurópa ieg- rendezettebb államának tartják a külföldön. De az ezzel elért koronaértékelés a mező­gazdákra egészen másképpen hat mint a gyáriparosokra. A búzát ma M5 koronával jegyzek a tőzsdén, ám az ipari értékek riz- tizenötször drágábbak, mint a háború előtti időben. Dávid német szocialista „A szocializ­mus és mezőgazdaság*4 című könyvében azt írja, hogy az önállóság üres szó. ha az állam maga nincs ellátva mezőgazdasága révén. Ma azonban kénytelenek vagyunk harminc­ezer vagon búzát, vagy lisztet behozni és ezért a szomszédok jóakaratára szorulunk. A vetési terület csökkent. A vagyonadó uj szabályozásával! a termelés fokozásának egyik akadályát kiküszöbölik ugyan, d: a baj gyökere a vámpolitikában rejlik, amely a gyáripar és mezőgazdaság disrparitásőt okozta és fentartja. Miután ma már nem ál­lanak fönn a háború után megvolt okok, a vámpolitikát meg kell változtatni. A mező­gazdaság termékeinek árát 60—70 százalék­kal csökkentette, a vámvédelem azonban egyoldalúan a gyáripar szotgálaítában éli. Vagy mindenkire nézve, avagy senkire nézve sem legyenek vámok. Ezért sürgetik a mezőgazdáik a vámtarifa revízióját és ad­dig nem fognak nyugodni, amiga vámpolitika a teljes egyenjogúság alapjára nem helyez­kedik. Ez különben az állam jövőjének érde­ke is, mivel a mezőgazdaság kötelessége, hogy ellássa az államot. A mezőgazdaság meg kell, hogy kapja, ami illeti, még ha a kormányprogram nőm is öleli fel azt. A mi­niszter beszédét nagy tetszéssel fogadták.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom