Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-12 / 182. (335.) szám

— (Az Idei fegyvergyakorlatok és a szolgá­lati- és munkaviszonyok.) Tegnapelőtt hirdették ki a kormány julius 7-én kelt rendeletét, amely meghatározza, hogy a szolgálati- és munkaviszo­nyok bármely módon is szabályozták azokat, az 1923-ik évben fegyvcrgyakcfrlatra behivottakra nézve juüus 14-től szeptember 10-ig csak a mun­kás, nem pedig a munkaadó felmondásával szün­tethetők meg. Más határidőre behivottakra néz­ve ez a védelem a fegyvergyakorlat megkezdése előtt tiiz nappal és a gyakorlat befejezése utáni hetedik napig érvényes. De ez a határozat nem vonatkozik olyan szolgálati-, illetve munkaviszo­nyodra, amelyek magasabbrendü alkalmazottak­nál legalább hat hónapig, a munkásoknál pedig legalább nyolc hétig nem tartottak és nem vo­natkozik a rendelet az idénymunkásokra sem. Az itt említett határozatokkal ellenkező felmon­dások hatástalanok. Mindkét félnek fenn van tartva a jog, hogy a szolgálati, illetve munkavi­szonyt fontos okoknál fogva megszüntethessék. A bevonulás ideje alatt a szolgálatot teljesítő egyént munkabér nem illeti meg, hacsak szerző­dés másként nem intézkedik. A fent körülirt ha­táridő leteltével a megállapodásszetrü vagy tör­vényes felmondási határidők érvényesek. A szol­gálatba visszatérőt az előző fizetés, illetve bér illeti meg, vagyis a fegyvergyakorlat kezdete előtt kapott bér. az esetleges drágasági pótlé­kokkal együtt, de ha időközben az illető mun­kás-csoportnál újból szabályozták a bérceiket. ez a szabályozás a visszatérőre is érvényes. Ha az alkalmazott szeptember 10-én, illetve szolgálatá­nak leteltével három nap múlva nem lép munká­ba. akkor kilépettnek tekinthető, kivéve, ha az idejekorán való munkábatérés fontos okiból és hi­báján kivid lehetetlen volt számára. A katonai szolgálati idő alatt szünetelnek a biztosítási köte­lezettségek (betegsegélyzés. baleset, nyugdíj), de a fegyvetrgyakorlat után ismét érvénybe lépnek. — (Kivándorlók.) Tegnap — a Ceské Slovo értesülése szerint — nyolcvan szlovák kiván­dorló utazott Prágából Amerikába. —(Ismét revízió alá vették az elbocsátott postások ügyét.) Kassai tudósítónk jelenti: A keletszlovenszkói állásukat elveszített ma­gyar postások kassai vezetözét a postaigaz­gatóság átiratban értesítette, hogy a posta­ügyi minisztérium az elbocsátott postások ügyét ismét revízió alá veszi s e célból kér­dőíveket bocsátott az elbocsátottak rendel­kezésére, hogy azokat kitöltve a postaügyi minisztérium informálására visszaszármaz­tassák. A kassai volt magyar postaigazgató­ság területéről ézeideig körülbelül száz el­bocsátott postás válaszolt a kérdőívekre, melyek főképpen az elbocsátás körülmé­nyeire kérnek felvilágosítást. Hogy lesz-e valami kézzelfogható eredménye ennek az újabb revíziónak, arra igazán kiváncsiak a négy év óta nélkülöző postások. — (Megálmodta, hogy a férje meg iogja ölni.) A misztikus lelki jelenségek kedvelői­nek való eset történt az amerikai Stockton- ban. Egy Róbert Lloyd nevű stocktoni jó­módú üzletember felesége azt álmodta, hogy az ura megölte s másnap elmondotta különös álmát az ismerőseinek, akik éppen olyan babonásak voltak, mint ő. Az asszony azt magyarázta ki az álomból, hogy az ura valóban meg iogja ölni. És tényleg megtör­tént a tragikus eset: az álom valóra vált- A házaspár egy napon összeveszett s a túlságosan ingerlékeny Róbert Lloyd, mikor az asszony folyton sértegette, dühében revolvert rántott elő. Meg akarta ijeszteni az asszonyt és feléje lőtt, de úgy, hogy a golyó ne érhesse. Az asszony azonban éppen abban a pillanatban a golyó irányába hajlott s holtan rogyott össze. A férj kétségbeeset­ten hivott segítséget, de már késő volt. Nem bírta ezután elviselni tettének súlyát s agyonlőtte magát. — (Törvénytudás nélkül nem jó adni menyasszonyi ajándékot.) Egy párisi újság­ban olvassuk, hogy különös módon került ellentétbe a francia törvényekkel egy Balag'n nevűi cseh-szlovák állampolgár, aki Francia- országban él. Nyakláncot csináltatott meny­asszonyának francia aranypénzből s nem is gondolta, hogy ezzel a cselekedetével milyen veszedelmet zúdított magára. 1919-ben ugyanis törvényt hoztak, mely szerint a francia nemzeti pénzt kormányengedelem nélkül nem lehet fölhasználni ipari tárgyak előállítására. Valaki följelentette Balaghot a menyasszonyi ajándék miatt s a rendőrség megindított ellene az eljárást. Az említett törvény hathavi elzárást s 100—5000 frankig terjedő pénzbírságot ró az ellene vétőkre. xx Mauthne«- Frigyes dr. ügyvéd, törvényszéki liftes magyar tolmács, Prága II., Liitzowova (Marianská) ul. 43. sz. Telefon 46—08. Vállai fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvbe és megfordítva. xx (A kassal sz. Orsolya-rcnd háztartási tan­folyama.) A sz. Orsolya-rendi gazdasági Intézet­ben szeptember 1-én háztartási és Iparművészeti tanfolyam nyílik. Bennlakó növendékek Is fölvé­tetnek. Bővebb fölvllágositásL nyújt az intézet vezetősége: Kosicc, Komensky-u. 6. sz. Á Rend egyéves női kereskedelmi tanfolyamot és polgári leányiskolát is tart fenn. Mindkét tanfolyam és a polgári iskola tanítási nyelve: magyar, (Megdrágul Magyarországon a pósta- tariía.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Szeptember 1-től a póstatarifa száz százalék­kal megdrágul. — (Jugoszlávia nyugalomba küldte az osztrák-magyar hadseregből átvett tiszte­ket.) A Národni Listy értesülése szerint a jugoszláv kormány nyugalmazta az osztrák­magyar hadseregből átvett tiszteket. A rendelet összefüggésben áll a legutóbbi kémkedési afférral és azzal a hírrel, hogy Horvátországnak Jugoszláviától való elsza­kadására előkészületek folynak, amiben ter­mészetszerűen a katonaság is nagy szerepet játszana. — (A bíró megdicsért egy nőt, aki megölte az urát.) Cincinnatiban egy harminc­nyolcéves asszony meggyilkolta a férjét, Edvard Busht, aki kegyetlen természetű ember volt, folyton azzal fenyegette, hogy meg fogja ölni mostohafiával együtt. Bus’hné azt mondotta a bíró előtt, hogy önvédelem­ből használta a revolvert. A bíró a tanuk vallomása alapján fölmentette és szabadon bocsátotta az asszonyt, sőt — mint egy amerikai újságban olvassuk — szabadon- bocsátása előtt megdicsérte bátorságáért. IRODALOM ts PlfTf ÉSZFT * (Urr Ida: Zokogások.) Urr Ida nevét a kassai lapokból ismerjük, melyek vagy két év óta közöltek tőle verseiket, egy fiatal leány jó-rossz rímekbe öntött sóhajtásait estékhez, szélihez,, őszhöz, tavaszhoz. Urr Ida azóta egy é'vet Budapesten töltött s most egy másfélives versfüzettel jelent meg a könyvpiacon, melyet a budapesti „Jövőnk44 adott ki. Átolvasva a füzet húsz versét, véle­ményünk az, hogy Urr Idáról még nem mondhatunk többet, mint amennyit kassai szereplésekor mondottunk róla, a füzet ver­sei még nem jelentenek fejlődést és kibonta­kozást. Urr Idának van szive, szépen és mélységesen, de kissé egyhangúan rezonáló szive az élet iránt, melyet egy domináns alapérzés, az ősz henna-tag, fájdalmas lemon­dásán át érez meg és hangsúlyoz ki. Urr Idának nincsenek koncepciói életről és érzé­sekről, amit ad, az csak impresszionista tük­rözése hangulatoknak és pillanatoknak. Egyelőre ez elég is volna tőle, ha szépen és befejezetten adná. De versei közt nem ta­lálunk: még befejezett alkotást. Csak szép sorai vannak, itt-ott versszakai is, de versei még nem. Még nincsen ereje a verseit a leg­nehezebb utolsó versszakkal bezárni, ezek a versszakok a legtöbbször kétségbeejtő gics- csek. Verstechnikája igen sok kívánni valót hagy hátra, noha határozott készsége van a szép zenéjü verseiéihez. Érzéseit sokszor za­varják a felolvasott kifejezések és szavak, melyeket sokszor használ anélkül, hogy ma­gává szublimálta volna őket. Szép és erős ez a két sora: Halkabban, halkabban, ó, drága zene: Kezemben van a jajok fagyott keze. Á giccsel végződő Őszi vers-nek szép a középső szakasza: És elosomtak a langyos esték, Elszöktek a víg gondolákkal — De pszt! ne szóljunk semmi rosszat, Hulljunk le mi is az őszi fákkal. A versfüzet borzalmas gyengéi közül, melyek rikítóan mutatják Urr Ida képzeteinek sokszor zavaros, — mert csak felolvasott és nem átérzett — voltát, elég a következő so­rokat idéznünk: Talán érzitek, talán sejtitek, hogy szörnyű búkat rágok? Aztán ezt a két sort: De nem lehet mulatni, nem, nem, nem lehet! Citromilevet facsar belém a bánat... A bánat a poéták érzéstáránuk legdrá- gábbja s az asszociációi a poéta egész világ­nézetét vetítik, metafizikuma oly szembe­szökő, hogy medvecukorként rágathi s egy oldallal odébb oitromlevet facsartat™ vele, — hallatlan otromba balfogás, melyet csak azért bocsátunk meg feltételesen Urr Idának, mert feltételezzük, hogy expresszionista és dadaista olvasmányai okozta mérgezéséből származnak. Urr Idának nincs oka elkedvetlenedni, iráspróbálkozása szép és biztató Ígéret. (ni. gy.) SZÍNHÁZ ÉS- ZENE (*) Krecsányl Ignác Jubileumán fellép Jászai Mari Is. Budapestről jelentik: Augusztus 18-án lesz a Budai Színkörben Krecsányi Ignác jubileu­ma. Tizenegy órai kezdettel a Bánk bán IV. fel­vonása kerül színre Jászai Marival és Bakó Lászlóval. Utána a Bajazzók előadása követke­zik. (*) Meghatják a budapesti Nemzeti Szinház történetét Budapestről jelentik: Klebelsberg Kunó gróf vallás- és közoktatásügyi miniszteri- elhatá­rozta, hogy meghatja a Nemzeti Szinház törté­netét. Értesülésünk szerint Csánky Dezső dr., a Gyüjteményegyetem elnöke kap megbízatást a mü megírására. (*) Királyi librettó. A Prager Presse írja: Mária román királynő tudvalévőén librettót irt egy balettjátékhoz, melyet Nedbal Oszkár cseh zeneszerző megzenésített. A balettjáték cime: „Tauno44 és hir szerint nemcsak Bukarestben, hanem a pozsonyi színházban is bemutatásra ke­rül. (*) Reinhardt Miksa feleségének pőre. Bécsi szerkesztőségünk jelenti telefonon: Berlinből je­lentik: Heims Elza, Reinhardt Miksa felesége tudvalevőleg nemrég vált el férjétől, aki vonako­dott neki a tartásdijat megfizetni. Az elvált asz- szony erre beperelte Reinhaírdtot, aki azonban idáig nem fizetett. Most Heims Elza a bírósághoz fordult azzal a kéréssel, hogy árverezzék el Reinhardt lakását. (*) Évadnyitó előadások a budapesti Unió színházaiban. Csütörtökön, e hó 16-án kezdődnek az idei évad előadásai a Kijrály-Szinházban; színre kerül a „Sárgia kabát44. Másnap, pénteken. I7-én a Belvárosi Szinház nyílik meg, itt első este a ,;Névtelenek“-et adják. Szombaton, 18-án a Magyar-. Blahia Luja-Szinház és az Andrássy- uti Szinház tartja megnyitóját. A Magyar-Szín­ház „Az orieánsi szűz44, a Blaha Lujza-Szinház a „Szépasszony kocsisa44, az Andrdssy-uti Szin­ház pedig a nagysikerű szezon záró műsorral nyitja meg az uj évadot. (*) A „Tangókirálynö" Budáról Pestre kerül. Budapestről jelentik: Ismeretes a múlt szezonból a Várszínház egyik újdonságának, a ..Levendulá44- naík érdekes pályafutása, amely a Blaha Lujza- Szin'házban folytatódott. A Budai Színkör Lehár- opetrettjének, a „Tan>gókirálynöw-nek hasonló ka­riérre van Máltása. Az egyik nagy balparti ope- rettsziház igazgatósága ugyanis azzal a tervvel foglalkozik, hogy a „Tangókiráilynő44-t áthozza színházába, ahol a címszerepet Ldbass Juci és a főszerepek közül is többet a szinkörbeli alakítója játszana el. A tefrv kivitele azért sem ütköznék akadályokba, mivel nem károsodnék ezzel az il­lető szinház nnisoToperettjének szerzője: ugyan­csak Lehár Ferenc. SPORT Rózsahegy: FTC—Rózsahegyi Makkabea 7:2 (2:2). Az FTC gyönyörű játékát rekordszámú közönség nézte végig. A Makkabea egyetlen gól­ját Neunek sikerült elhelyeznie, mig a második öngól volt Az FTC góljain Kelemen, Egry és Pa- taky osztoztak. Az FTC elsöprő fölénye a máso­dik félidőben a Makkabea 16-os vonalán belül bonyolította le a mérkőzést. Bitró: Neu Vilmos gyengén szerepelt. Elkészült a Magyar Kupa. Budapestről je­lentik: Tarján Oszkár kiváló iparművészünk hó­napokig tartó munka után elkészült a Magyar Kupa megalkotásával s azt átadta az MLSz-nek. A pompás alkotást, amely Stoíbbe Ferenc tervei szerint készült s amelynél szebb sportdijat talán az egész világon nem csináltak, az MLSz a leg­közelebbi tanácsülés keretében fogja ünnepélye­sen átadni a dij idei védőjének az MTK-nak. A díj a talapzattal együtt közel kiét méter magas. Plattkó hazajön Barcellonából. Budapesti tu­dósítónk jelenti: Plattkó Ferenc jól éli világát a szépséges Barcelonában. Mindenki ismeri a ne­vét s egész Spanyolországban tudják, hogy a csodás képességekkel megáldott magyar kapus Barcelonában telepedett le. Hitre ma már veteke­dik a legismertebb toreádoroknak a hirével, ami nagy szó, mert a legnagyobb toreádorok spanyol honban nagyobb tekintélynek örvendenek, mint akár a miniszterelnök. Az itthonmaradottakait azonban mindez nem tudja feledtetni a korra még fiatal magyar fiúval; bizonyítják sűrűn kül­dözött levelei, hogy sokat gondol haza s vala­melyes honvágyról tanúskodnak azok a sorai is, amelyekkel Kiss Gyula szövetségi kapitányt fel­kereste. A minap érkezett levelezőlapjában újó­lag megerősítette abbeli ígéretét, hogy a hivó szóra fenitartás nélkül hazajön és résztvesz az olimpiai válogatott csapatnak a mérkőzéseiben. Az FTC angol trénert szerződtet. Budapest­ről. jelentik: A ríVálliis MTK csapatának óriási emberanyag vesztesége arra ös^tökli az FTC-t, hogy ezidén megvalósítsa tiz év óta ápolt hő vá­gyát, az egykor szuverénen uralt bajnokság meg­szerzését. Az FTC angol trénert szerződtet s már be is adta kérvényét a devizaközponthoz 450 font kiutalása iránt. Az FTC trénere fogja az olim­piai magyar csapatot is előkészíteni. Fuclis Jenő dr. készül az ollmpíászra. Buda­pestről jelentik: Fuchs Jenő dr., az 1908. és 1912. évi olimpiászon a kardvívás világbajnokságát vitte el. Fuchs dr. a stockholmi siker óta vissza­vonult a vívástól, most azonban felébredt benne a versenyzőkedv s szeptemberben tréninget kezd s már résztvesz aiz olimpiai próbaversenyen. Taipale újra trénirozik. A diszkoszvetés jól ismert finn viliágrekordere, mint a Nemzeti Sport­nak jelentik, újra tréningbe állt A kitűnő bajnok kissé meghízott. 1912-ben, mikor tudvalevőleg is­mételtein dobott tréningben 50 méternél többet is. 87 kg. nehéz volt. Ma 106. Taipale most újra dob és részt akar venni a jövő évi párisi olimpiádon. Baseli Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038 Vasárnap, augusztus 12. Jt« *xeáfr*#. ° te íiraie*? \ÍÍMi\nm\ti — A belga frank jó hírnevéért. Brüsszeli távirat jelenti: Theunis miniszterelnök a sze­nátus pénzügyi bizottságában tett bejelenté­se szerint a belga pénzügyi és gazdasági helyzet nem okolja meg a belga frank ha­nyatlását. A bizottság elnöke azt követelte, hogy a belga követségek cáfolják meg hala­déktalanul a Belgium közgazdasági helyzeté­ről a külföldi sajtóban, kiilönsen Londonban és Amsterdamban naponta meg-megujuló té­ves híradásokat és ócsárlásokat. — A bányamunkások országos konferenciája nem döntött. A bányamunkások tegnapi országos konferenciája, melyen 72 delegátus vett részt, nem hozott határozatot a bérleszállitás elfogadá­sa tárgyában, mivel időközben több bányavidé­keken felmondták a kollektív szerződéseket. Egy­előbe utasították a bányavidékeket, hogy foglal­janak állást és augusztus 16-ikára uj országos tanácskozásra gyűlnek össze. — A Rimamurányi eladta tízezer darab briinni bányaés kohórészvényét. Budapesti szeriesztöregünk jelenti: A Rimamurányi Rt. hir szerint eladta a tárcájában levő 10.000 darab briinni bánya- és kohótársaság rész­vényét. A Rimamurányi a részvényeladásból befolyó ellenértékét cseh korona kötelezett­ségeinek törlesztésére fordította. — Értekezlet az adóvalorizáció ügyében. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti: Az Országos Ipab- egyesüleit az adóvalorizációról szóló törvényja- vasliat ügyében értekezletet tartott, amelyen kép­viseltették magukat: a budapesti ipartestületek úgyszólván kivétel nélkül, az OMKE, Fővárosi kereskedők egyesülete, ■ a Vas- és Fémipari Kis- és Középgyárak Szövetsége, az Országos Mol­nár Egyesület, több vidéki kamara és ipairtesiü- Let. Matlekovtts Sándor v. b. t. í. elnök megnyitó szavai után Naményi Ernő titkár terjesztette elő a határozati javaslatot, amelyhez az értekezlet egyhangúlag hozzájárult és felkérte az Országos Iparegyesület vezetőségét, hogy a határozati ja­vaslatot juttassa a nemzetgyűlés elé. A határo­zati javaslat a következő: A valorizáció, ahány­szor törvényes rendelkezésekben előfordul, mind­annyiszor az adós terhére jelent elviselhetetlen hátrányokat. Ebből a szempontból a valorizáció­nak az adózásra vonatkozó életbeléptetése ellen általiban tiltakoznunk kell. Az 1920. és 1921. évre megállapított jövedelem és vagyonadó sokszoro­sának 1922. és 1923. évekre való kivetése hely­telen és igazságtalan, mert a pénz értékének nagyfokú csökkenését az 192|0. évi adó kivetésé­nél is már tekintetbe vették. Az 1922. évi adóra legfeljebb kétszeres. 1923. évre pedig legfeljebb ötszörös szorzó volna alkalmazandó. Az adónak szorzószámokkal való megállapítása csak végér­vényesen megállapított adó alapján történhetik. Tekintettel arra, hogy a jövedelemadó tétele már nagyon szerény jövedelemnél is rendkívül nagy, az 1920. évre megállapított 100.000 korona jöve­delemnél és 1 millió korona vagyonná! a szorzó­szám alkalmazása elhagyandó. A késedelmes fi­zetővel szemben ne havi tízszázalékos, hanem legfeljebb a magyar királyi Jegyintézet kamatlá­bának megfelelő adópótlék legyen fizetendő. — Lengyelország külkereskedelme. Varsói távirat jelenti: A lengyel külkereskedelem a szak­sajtó véleménye szerint kedvezően alakul. A fényüzési cikkek behozatala csökkent, iszom a termelési anyagok és nyersanyagok behozatala növekedett. A kivitelre kerülő fa mennyisége a folyó első évnegyedben az ötszörösére, a tiye.rs- olajmelléktermékcké pedig a hatvanszorosára emelkedett. A textiláruk kivitele hatszor akkora volt, a bőráruké háromszor, a fémáruké másfél­szer cs a vegyészeti cikkeké harmincnyolcszor akkora volt, mint az előző év hasonló időszaká­ban. — A német vasúti díjszabás emelése. Berliniből távfrato/záik: A személy- és teher- áruforgalom tarifáit augusztus 20-tól 600 szá­za lókkal felemelik. & __________ 4A AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4.1AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA&&aa-|B. 5 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ * --—\ Saját készítményü finom férfi E és fehérnemű, asztal- ma E ^ \ térítők és mindennemű lenáru E ^ \ ^ Árusítás nagyban és kicsinyben ^ *#™m¥T¥¥¥V¥TmrTYT¥VWV¥rm¥V¥¥¥TYYYY?Y?YYYYYYYYYYYYYYYYYYYVYY>

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom