Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)
1923-08-02 / 173. (326.) szám
Csütörtök, augusztus 2. * nia, ekkor megtalálja elhelyezkedését, célkitűzéseit és jövőjét, mely a ma vigasztalansága mellett is rendkívül biztató. Ezeket a részleteiket mondta még Wells nagy európai koncepciójához. Aztán most befejezett könyvéről, a „Mén like god's“-ról beszélt, csillogó szemmel, mosolyogva, már nem sokáig, mert jöttek érte. A Passage előtt várta az autó, mely a repülő térre vitte, ahonnan Nagytaipolesányba röpült Masaryk elnökhöz. Merényi Gyula. Tuka a népszövetség elé terjesztette a szlovák néppárt memorandumát Pozsony, augusztus 1, (Saját tudósítónktól.) Tuka Béla dr., mint a Slovák jelenti Géniből, a szlovák néppárt zsolnai memorandumát juiius 25-én benyújtotta a népszövetség genfi főtitkárságánál. A Magyar Kisgazda,FöMmsves és Kisiparos Párt gyűlései Hont megyében Komárom, augusztus 1. (Saját tudósitónktól.) Az Országos Magyar Kisgazda, Föl dm Íves és Kisiparos Párt vasárnap szépen sikerült gyűléseket tartott a volt hontmegyei Ipolybalog és NagycsaJomia községekben. A gyűléseken mint kiküldöttek Salkovszky Jenő dr. Ipolyságról, iij. Koczor Gyula országos al-elnök, Beinrohr Dezső ipoly. nyéki kisbirtokos és Hegedűs Balázs titkár vettek részt. A gyűléseken iíj. Koczor Gyula részletesen ismertette a párt megalakulásának körülményeit, annak programját, rámutatott a kifejezetten magyar párt szükségességére és nemzetünk védelmében a földművelő és a kisiparos nagy szerepére, majd úgy a földművelést, mint kisipart érintő igazságtalanságokról beszélt, melyek megszüntetését csakis saját erőnktől és összetartásunktól remélhetjük. Beinrohr Dezső találó, megkapó szavakkal ismertette a földművelő népnek azt a hibáját, hogy noha mindenütt látja és tapasztalja a szervezett erő nagy hatalmát, mégis csak lassan, nehezen szánja rá magát a szervezkedésre, pedig a földművelés mai helyzete égetően szükségessé teszi, hogy megértsék ennek fontosságát. Hegedűs Balázs titkár fölvetette azt a kérdést, hogy ugyan mi lenne akkor, ha a földművelő éppen úgy, mint a gyári munkás a rajta elkövetett igazságtalanságok megszüntetéséért sztrájkba lépne és letenné a kaszát, a kapát. Akkor — mondotta —a mi szavunk is meghallgatásra találna és sérelmeink orvoslását nemcsak megígérnék, hanem az Ígéreteket be is tartanák. Ezután a községi választások fontosságát ismertette, majd az egybegyűltek kviánsága alapján javaslatot tett a párt megalakiására és a tisztikar megválasztására. —Ilim i'i i ■ ■nMMKMBBÉMBaa l mm innmii u mim n A gyűlések befejezéseképpen mind a két községben megalakult az Országos Magyar Kisgazda, Földműves és Kisiparos Párt helyi Szinaja, juiius 31. Benes dr. külügyminiszter Veverka dr. bukaresti cseh-szlovák követ, egy francia szenátor, újságírók és Jouvenel, a Matin kiadója társaságában Prágába utazott. Elutazása előtt még tanácskozott Dúca román külügyminiszterrel cseh-szlovák gazdasági és pénzügyi kérdésekről. Ugyancsak szó volt a cseh-szlovák köztársaságban lévő magyar adósságok kérdéséről is és megegyeztek annak a bizottságnak a munkáját illetően, amely legközelebb Prágába jön. Végül a lefoglalt tulajdonok és a bankkérdés ügyéről tárgyaltak és etekintetben teljes megegyezés jött létre közöttük. Benes megdicséri a kisantasitot Szinaja, augusztus 1. Benes külügyminiszter a Presa munkatársának nyilatkozott. A nyilatkozat igy szól: A nagyhatal! mák mindinkább megértik a kisantant szerepét és róla való nézetük mindinkább javul, A nyugat megérti, hogy a kisantant a rendnek egy eleme, a béke egy tényezője és garanciája. A kisantantót általában a konszolidáció egy elemének tekintik. Az ellenséges propaganda nagy mértékben fáradozik azon, hogy a kisantamtot mint Magyarország ellenségét állítsa be, azonban ez állítás támogatására senki sem tud valami konkrét adatot fölhozni. Ez az állítás tehát tendenciózusnak bizonyult. A szövetség ereje abban áll, hogy a megegyezés tisztán van kÖTVo- naLozva. Mivel a kisantant a legszolidabb politikai mechanizmusokból áH, bevált és tagjai között nem tud semmiféle diszharmónia előállani, amit a három év munkája is igazol. A szinajai konferencia praktikus módon erősítette meg a szövetséges államok szolidaritását és velük együtt a középeurópai békét is. Benes tárgyalt a bukaresti török követte! Szinaja, juiius 30. (A cseh-szlovák sajtóiroda elkésett jelentése.) Benes tárgyalt Dúca romám külügyminiszterrel a román—csehszlovák ügyekről s különösen a gazdasági kér. désekről. Tárgyalt továbbá a bukaresti török követtel, Dzevad bejjel egy kereskedelmi szerződés s a rendes pOilitilkai és diplomáciai kapcsolatok létesítése tárgyában. Egy elkésett hivatalos jelentés Prága, augusztus 1. A cseh-szlovák sajtóiroda, mely a szinajai konferencia egész folyama alatt csigalassúsággal dolgozott és lemaradt még a hivatalos kommünikékkel is a többi fővárosok hirszolgálati szerveivel szemben, ma délben közölte a juiius harmincadik! konferencia üléséről szóló híradást. Mivel a kommünikében foglaltakat magánjeszervezete és egyhangú ajánlások alapján megválasztották a tisztikart is. leütés alapján már tegnap közöltük, csak az üj részleteket regisztráljuk. Regisztráljuk azt, hogy a magyar kölcsön kérdésével kapcsolatban megtárgyalt kontrollrendszabályo- kat titokban tartják s hogy a kisantantnak Németországgal szemben követendő álláspontját is mérlegelték. Ez a kommüniké számol be arról is, hogy a konferencia után Dúca Nincsics előtt a jugoszláviai román kisebbségek helyzetéről is tanácskozott. A Times Szilájáról London, juiius 31. A Times a kisantant szinajai konferenciájáról vezércikket irt. A lap reméli, hogy a kisantant államai hamarosan mag fogják találni a közös álláspontot azokban a kérdésekben, melyek őket különösen érdeklik. Ennek az álláspontnak a bölcs mérséklet alapjára kell helyezkednie, mint azt eddig tette. (?)A Times a kisantant és Magyarország viszonyáról irva hangsúlyozza, hegy Magyarország a pénzügyi összeomlás elől csak oly módon remél menekülni, mint azt a nagyhatalmak Ausztriának lehetővé tették. azonban ez mindaddig nehezen érhető* el, miig Magyarországon ellenzéke van a kis- antáncnak. Benes és bukaresti, valamint belgrádi kollégáinak feladata, hogy szoros együttműködéssel dolgozzanak Keleteurópa konszolidációján. E munkájúiknál számíthatnak a nyugati hatalmak segítségére. A kormány „magyar polgári blokkija. (ESŐ.) Hodzsának a kormány pénzén kiadott, magyar nyelven magyarokat piszkoló hetilapja, a „Népújság" egyik legutóbbi számában „hiteles helyről szerzett értesülés" alapján közli, hogy a„ svindler Horthy-pár- tok“ (értsd: a szövetkezett ellenzéki pártok) letörésére a legközelebbi jövőben „egységes polgári szövetség" alakul, amely midazokat a polgárokat, kereskedőikéi, vendéglősöket, iparosokat és tisztviselőket egyesítem fogja, akik a . Köztársasághoz tartozóknak vallják magukat" és akik nem „császári bérencek". Ez a „polgári szövetség" a közlemény szerint szorosan együtt fog működni a Csánki-féile „köztársasági magyar kisgazdák és földmi- vesek szövetségéivel (a rolnicka strana magyar osztályával). Anélkül hogy jelentőséget tulajdonítanánk a magyarság szervezett sorainak megbontására irányuló minden ilyen kormánytörekvésnek, megállapítjuk és a nagyközönség figyelmébe ajánljuk, hogy minden oly agitáció, amely a szövetkezett ellenzéki pártok (a Keresztény szocialista Párt, a Magyar Kisgazda-. Földmlves- és Kisiparos Párt és a Magyar Jogpárt) ellen irányul és amely „Horthy-pártokéról és ..császári bérencek“-ről szaval, a centralista és szlovenszkóellenes prágai kormánykörök céljait szolgálja. IggiMflMUriBflgKBBegTFIIIHIIMWRWWTiWlMUBM—BB—BBSW Benes elutazott Stíriaiéból Tárcarovatimk: Péntek: Donászy Kálmán: Báli. (Vers.) Molnár Jenő tréfái: Különös történet. Szombat; Nimród: A nagy tíréfacsináló. Vasárnap: GSin: Magyarnak lenni. (Vers.) S z. Szigethy Vilmos: Török császárné. Virágszüreíen Egyszer a kertben virágot szedtünk. Te sok-sok jázmint, szekfüt, rózsát téptél: Kék szemed mindre boldogan mosolygott: öledre gyűjtötted a sok virágot. Csokrot kötöttél. És még többet kértél. Mikor ott együtt virágot szedtünk Én is sok jázmint, szekfüt. rózsát téptem: öledbe hordtam sokféle virágot. Kék szemed eftelt. És a sok színtől lángolt. Kemény kézzel Gomblyukamba egy szálat én is tűztem. S fütyörésztem, hogy hazamentünk. Dutkó Zoltán E. A simándi koldusok — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. —■ Irta: Szlklay Ferenc. II, A bölcs püspök nem nyugodott addig, amíg a maga személyében meg nem látogatta Simándot, a nyomorékok köztársaságát. Amig megtehette, sem feledkezett meg róluk. Derék papot küldött hozzájuk, vigaszul és gyámoltil s a falu szádánál díszes kőkeresztet állíttatott föl, hadd emlékeztesse a lázárokat a bánatos arcú Megváltó, hogy értük is meghalt. Levéltárakban, hites helyeken fölkutatta Simánd adományleveleit, kitűnt azokból a koldusok minden kiváltsága. Minden közteher alól föl vannak mentve. A falu körül nagy jobbágy telepek vannak, ezeknek kötelessége bedolgozni a határt, ha aztán kivész a koldusok faja, övék a föle?, nemesi levéllel, — úgy sem él a sóik nyomoru ember tovább egy emberöltőnél. így rendelte, igy akarta a jó Mátyás király, de ebben az egyben nem volt igaza, már a harmadik nemzedék nő föl, nem hogy elfogyna, de szaporodik! Ki veszi számba a koldus népet, ki látja meg, hogy vásárról, búcsúról hazatérőben Öttel-tizzel megnőtt a seregük? Magva se szakadt az emberiség szennyének, olyan az, mint a fűzfa, az bokrosodik a legjobban, amelyikbe belecsap a menykő. Mikor aztán pihenni hagyta egyszer az ország gondja az érseket, lóra szállatéa ötven csatlósát s elment megnézni híveit, megtér- tek-c az igaz Üdvözítőhöz. A falu határában letáboroztatta vitézeit, ő maga ment csak be fényes kántusban, templomi zászlóval, a szent csengettyű szavánál, egy pár kanonok- jával, szerpapjával. A legelső, aki szembe jött reá, egy szőkebaju kis fin. Amilyennek a kis Jézust festik kisded korában, amikor egy szál ingecskében segített az édes apjának a mesterségében. Friss, üde arcán rózsák csattantak, csak hogy éppen nz aureola hibázott a feje körül! — Ügy megtelt a szent férfi keble örömmel, mert a megváltás jelét látta a gyermek mosolygós arcán. Szeme hálásan tévedt a díszes köké resztre és — átfutott hátán a hideg. A Krisztus lába tőből kicsavarva, arca elronditva úgy, mint a- bu- csujáró feszületen! Ideje sem maradt fölocsudni az ijedtségből, eléje járult a falu papja. Szép arcú, diailiás termetű ember volt mikor ide küldte s most az arca egy seb, karja, jobb karja, mellyel az Ur testét kellene fölemelnie offertóriumkor, mint egy halotté lóg alá tehetetlen, bal kezét kell fölemelni, hogy elfogadhassa a püspök csókra nyújtott gyűrűjét. — Mit tettél, ember fia!? Hogy tűrheted, hogy gúnyt űzzenek ezek a pogányok a Megváltóból? Mivé lettél tenmagad? Ezért küldtelek ide, legtöbbet ígérő fiamat az Úrban? — Atyám, én vigasszal jöttem közéjük és megvertek érte. Éti védelmeztem a szentséget, kifacsarták a jobbomat. Emberi arcom szálka volt a szemükben, poklot oltottak beléje. Panaszom nem ért hozzád, magamra maradtam. Mit tehettem mást? Aki farkasok közé keveredik együtt ordítson velük! Tovább haladtak. Egy udvarról hangos szitok, érthetetlen c'vódás hangzót* ki. — Vaj* micsoda nyelven átkozódnak ezek? — kérdezte a püspök. — Egymás közt a saját nyelvünkön beszélünk, a „vakok nyelvén". — Ez itt az iskola. — És mit tanulnak a gyermekek itten? — A fia verfölyést, hogy sose vessen vakot a házsárt, meg azt a mesterséget, hogy hátáról is megismerjék a makk-kétsze- met, — a lánya bájolást, ráolvasást, ódást- kütést, meg különb-különbféle más csinálmá- nyokat. Ez a mesterségük egy évszázada, k! nem adnák a kezükből, a fél világért, azt mondják pecsétes Írásuk van róla! Szólni se volt ideje rá a püspöknek, egy Az uj ruszin íöidmives°párt vezérei Prágában Prága, augusztus 1. Az uj ruszin földmivespárt küldöttsége kedden elutazott Ungvárról és ma reggel megérkezett Prágába a munkácsi kongresz- szusnak a kormányhoz szóló határozataival amelyek a községi és parlamenti választások haladéktalan kiírását, ruszin kormányzó kinevezését, a mai rezsin: íöb/á'tásái, az ukrán tisztviselőknek őslakosokkal való kicserélését, a nyelvi kérdés rendezését, a földreform vérehajtását, az adók leszállítását, a pénzbeváltásnál kárt szenvedett ruszinszkói kisemberek kártalanítását, a háborús károk megtérítését követelik. A küldöttség, amelyet Kammszky József dr. és Petrigalla Péter dr. vezetnek, a Béranek-szállóban szállt meg és rövidesen megkezdi tárgyalásait először a cseh agrárpárttal. Jugoszlávia területi engedményei Fantasztikus hir jugoszláv—olasz szövetségről és magyar—jugoszláv—osztrák egyezményről Belgrád, juiius 31. A jugoszláviai német néppárt hivatalos lapjának, a „Deutsche Zeit“-nek legújabb száma szerint a horvátok forradalmi mozgalmai következtében a belgrádi kormány lemondott arról, hogy Fiume, a Baross-kikötő és a dalmáciai szigetek miatt Olaszországgal feszült viszonyba keveredjék. A belgrádi kormány szerint nem érdemes néhány ezer horvátért Olaszországgal ellenséges viszonyt állandósítani. Éppen ezért ezeket a területeket át kellene adni Olaszországnak és ezen az áron meg lehetne teremteni az olasz—jugoszláv szövetséget, amely évszázadokra biztosítaná Olaszország és Jugoszlávia hegemóniáját Délkeleteurópában. Az olaszok igy egy esetleges horvát fegyveres mozgalom esetén is a szerbek oldalára állanának. Az osztrák nagynémetek értesülése szerint ugyancsak a horvát forradalmi mozgalmak következtében Jugoszlávia hajlandó lehne Ausztriának és Magyarországnak is területi koncessziókat tenni, hogy igy a két ország semlegességét is biztosítsa egy esetleges horvát lázadás esetén. A nagynémetek szerint a belgrádi kormány a karinthiai határon mondana le bizonyos területekről Ausztria javára, Magyarország pedig Csáktornyát és vidékét kapná meg. Ezenkívül — a nagynémetek szerint — a belgrádi kormány arra is kész. hogy a Vajdaságban is bizonyos területi engedményeket tegyen Magyarországnak, illetőleg bizonyos vajdasági községeket és városokat szívesen kicserélne Siklóssal. Villánnyal és Moháccsal, amelyekre Jugoszláviának stratégiai okokból szüksége van. fteMiveí őíift me& vén azsatos boszorkány — a Kuka Trézsi — ráismert, pedig csak egyszer hogy látta, kergette az utca porában a kis pöszi fiúcskát. Hangos sivalkodással szidíe a lelkem a lábacskáit. angyali bizalommal bujt meg a szent férfin aranyos karulája alatt, — Ne hagyjon bácsi! Óh verje meg ezt a csúf boszorkányt! A püspök tiiltólag emelte pásztorbotját a vénasszony elé. A néma meghorkant. Iszonyú szemeket meresztett a fényes ruháju emberre, hogy az önkéntelen keresztet vetett magára: — Apage Sanatas, — kiáltotta fenhangon. A bűbájos vén szipa megborzadt a kereszt jelétől, de állta még a harcot. Értelmetlenül motyogott béna nyelvével, botjával kört húzott maga köré a porba, ott ugrált, mint a sánta bakkecske. Nem állhatta meg a püspök, hogy föl ne kacagjon: — Tőlem ugyan varázsolhatsz, te kan- cahitü vén vetrece. rajtam nem fog semmi bű-báj, mert megvéd az Ur Krisztus szent hite. Kampós botjával csak a gyerek felé kapkodott a vén. — Mit akarsz avval a gyermekkel? — Nem érti az, szent atyám, mert kuka, — válaszolt sírva egy asszony, aki addigra oda sántikált, nagy sebbel lobbal, amint csak a lába bírta. — Óh. uram, mentse meg a gyermekemet. Ma telt be az ötödik éve, — folytatta hangos jajveszékeléssel, —- ma ültek törvényt fölötte, hogy el kell nyomorítani. Engem is ez a vén boszorkány csúfolt meg öt éves koromban! ö a mestere ennek, mert siket. Ha füle volna, talán még az ö
