Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-11 / 181. (334.) szám

Szombat, augusztus 11. 3 Pesti dlvalreiieszáBsz Az egyiptomi turbáötől a Eemferaud-kalapig Budapest, augusztus 10. Mily büszke és csinos volt egy gesztenye- barna fürtös fejecskén, amint befödte, a fülek kö­rül körülfogta és magába zárta a fehér homlo­kot, mint a könnyű sisak! Egyiptomi stílus után készült és füven meg­őrizte annak minden eredetiségét, kivéve a fi­nom francia selyemanyagot. Oly könnyed és kecses, annjára filigrán és elegáns, hogy a néző azit. lúhetnd, talán Nephtys ó-egyiptomi királyleány meseszép fejét övezte valamikor... Mattszürkeselyem alapanyagból készült, te­teje kupoilaformáju, melyet turbánszejrii redőzet keretez művészies, puha redőzetben. Stílusát a homlok fölé alkalmazott gyöngéd disz adja meg, valami királyi egyszerűséget és előkelőséget kölcsönözve az egésznek. Ez egy szürke, áttetsző, kerekre csiszolt gyöngyökbőil formált kigyócska, mely centiméter széles alakját kérdőjel alakúra nyújtja ki. A másik fehérfátyolból készült, gyöngy-tur­bán keretezi, mely ezüstforintnyi rózsákat haj­tott a két fül fölött, ebiből gyöngybojtok hulla­nak le kétfdől az arc mentén a nyakig. Ezt a két formát kocsin, estélyen, színház­ban, mélyen dekoUl'etálit stílusos ruhákhoz viselik. A török turbán is divatos, tajrka-barka fran­cia selyemből redőzve. Egyik oldalán a fülnél hietyke tolltürik ugrik ki belőle az arc felé irá­nyulva a stilizáló iparművész képzeletét dicsér­ve. Ez utcára is alkalmas, mejrt egyszerű és pnaktikus, mindenféle színű ruhához jól illik. A szép, nagyszélü, merészivelésü Rernbrand- tkaíap megint kisért az előkelő divatban. Legszebb fekete selyembársonyból, fekete toliakkal, melyeik végét alig észrevehető barnás­vörös szín élénkíti. Csak előkelő termetihez illák, nagyon szép ytáHHalk félsátraképpen, mert dekolletázs nélkül tel se képzelhető. Nagyon kényes kalap! A finom, puha, dús prémeket is megköveteli, még inkáíbb, mint az ékszert. Enélkül a keret nélkül kicsit nevetséges és Idhivó. Berendy Katalin. Áillamokbáh, amelynek a há'boru előtti 1.837,000 tonna hajótere 12.416,000 tonnára növekedett. Japán növekvése szintén számottevő: 1.760,000 tonna s 3.400.000 tonna ősszlhajőte- rével ez az ország most a harmadik helyet foglalja cl a tengeri kereskedelemben. Utána Franciaország jön 3.3 millióval (1.347,000 ton­na növekedés), majd Olaszország 2.7 millióval! (1.360,000 tonna növekedés) és Hollandia 2.6 millióval (1.135.000 tonna növekedés). Azon­ban, ha Németország szerepét nézzük, itt lát­juk a legnagyobb haladást. A háború előtt a második helyen volt 4.5 millió tonnával. 1918- végén, a békeszerződés idevonatkozó részé­nek végrehajtása után, csak 500,000 tonnával rendelkezett, mig ma hajótere 2.496,000 tonna ismét. (A hetedik helyen van.) Azaz öt év alatt 2 millió tonna növekedés. S különösen ha az egyes államok utolsó éveinek építkezé­sét nézzük, látjuk a horribilis haladási. Mig az Egyesült Államok hajó építése ma teljesen stagnál, a iramcia flotta pedig 1922 folyamán 108,548 tonnával apadt, addig Németország 1922-ben 702,665 tonnát épített. Hajói olcsók, úgy hogy mindenki ezeket veszi igénybe s | Németország minduntalan többet és többet | építhet. Másik előnye a német flottának, hogy j hajói többnyire vadonatújak, modernek s így a lehető legpraktikusabbak. A német hajó­térben az uj hajók 52.6 százalékkal szerepel­nek, mig Hollandiában 37.8 százalékkal, Ja­pánban 35.3 százalékkal, Franciaországban 34.7 százalékkal és Angliában csak 29.1 szá­zalékkal az utolsó fiz év alatt (azaz a való­ságban az utolsó öt évben, tekintve az 1918-i nagy megnyirbálást, még kedvezőbb a hely­zet Németország számára). Elképzelhető, mennyire fáj a franciáknak Németország hatalmas, évi 700,000 tonnát túl­haladó fejlődése. Sz. P. ízben leszögezte magát amellett az elhatáro­zás mellett, hogy a külföldi kölcsön ügye nem függhet semmiféle belpolitikámtól. Cáfolták Sencs és Bernien találkozását Az Ulain-Ugy újra a Ház elé kerül — Beterjesztették a földreform novellát A kereskedelmi flották a. számok tükrében A Prágai Magyar Hírlap párisi tudósítójától. Páris, augusztus eleje. A francia lapoknak ismét van témájuk, amivel Németország növekedését ábrázolják. A Lloyds Register of Shipping statisztikát bo­csát közre, melyben a kereskedelmi hajó te­rének elosztását mutatja be. Eszerint a világ kereskedelmi hajótere 1923-ban 65 millió ton­na, azaz 17 millióval több, mint volt 1914-ben. Minden ország hajótere növekedett, kivéve Görögországot és Németországot. Angliában ez a növekedés csekély: 200,000 tonna a 18 millión, de már hatalmas arányú az Egyesült Budapest, augusztus 10. (Budapesti szerkesztőségünk tel efon jelen­tése.) A nemzetgyűlés a rendes szokástól el­térően holnap, szombaton és hétfőn is össze fog ülni, hogy a még szőnyegen lévő törvény- javaslatokat letárgyalja. Tegnap még az volt a helyzet, hogy a nemzetgyűlés kedden meg­tarthatja a záróülését, mára azonban kétsé­gessé vált, hogy ez a terv megvalósulhat-e. Ha azonban mégis sikerülne kedden kormány­zói kézirattal elnapoitatni a Házat, akikor bi­zonyos, hogy a hátralévő három tárgyalási nap igen izgalmas lesz. Az Ulain-íéle állító­lagos ingyenrészvények, ügye újból a Ház elé kerül, hétfőn pedig Dréhr Imre egységespárti képviselő, a Lloyd-bank vezérigazgatója fog fölszólalni és feivilágositást ad az Eckhardt— Fábián-ügyben. Fábián Béla demokrata kép­viselő — mint ismeretes — a múlt héten vá­dat emelt Eckhardt ellen, hogy a Lloyd-bank- tól részvényeket vett, azonban nem fizette meg azokat. Az ügynek Fábián és Eckhardt közötti része párbajjal nyert befejezést, de a végleges tisztázás az ország közvéleménye előtt csak hétfőn fog megtörténni, amikor Dréhr Imre, aki vasárnap érkezik haza Karls- badi nyaralásából, föl fog szólalni. Újabban megint sokat beszélnek Göm- bösékről. Minden cáfolat ellenére erősen tart­ja magát az a hir, hogy Gömfoöséknek And- rássy Gyula és párthívei állnak a háta mögött. Hogy Andrássyéknak mi a céljuk Gömibösék- kel, azt egyelőre nem lehet tudni. A nemzetgyűlés folyosóján ma élénk élet uralkodott. Sók szó esett az ingyenrészsvénye^ ügyéről. A képviselőik izgatottan tárgyalták, hogy a vizsgálóbíró a bankokkal szemben megszüntető végzést hozott. Számolnak azzal, hogy Nagy Emil igazság ügyminiszter a mai ülésen ezzel kapcsolatban föl fog szólalni. Friedrieh (kijelentette, hogy az adatok egész tömkelegé van birtokában. Ha szükségesnek látja, akkor ezekkel a Ház elé fog jönni, de az bizonyos, hogy nem fog úgy járni, mint Ulain. Reméli, hogy adatai nyilvánosságra- hozataMnak messzemenő konzekvenciái lesz­nek. Bethlen és Benes nem találkoznak Prágából jelenti az MTI: Mérvadó prá­gai forrásból származó értesülés szerint Bethlen István gróf miniszterelnök és Be­nes külügyminiszter között nem kerül sor találkozásra. A szinajai értekezleten a ma­gyar kölcsön ügyében hozott határozattal kapcsolatos intézkedések közvetlen tár­gyalások nélkül fognak folyamatba tétetni. (Ez a híradás megerősíti tegnapi számunkban tett ama megállapításunkat, hogy a két poli­tikus találkozása egyelőre nem valószínű. Szerk.) A belpolitika független a külpolitikától A 8 Órai Újság Írja: Az egységes párt­ból történt kilépések óta a legkülönbözőbb hírek jelennek meg az egyes lapokban, amelyek arról szólanak, hogy a kormányzati politika balfelé tolódik és a belpolitikában beállott változások a külpolitikai helyzettel és pedig a sinajai konferencia eredményével, illetőleg a külföldi kölcsönnel vannak kap­csolatban. Ezeknek a híreszteléseknek nem volna semmiféle különösebb jelentőségük, ha nem élnénk most külpolitikai tekintetben a legválságosabb órákat. A belpolitikai élet minden fázisa teljesen független a külpolitika jelenleg legaktuálisabb kérdésétől, mert hiszen a kormány már több­„Az Isten a szivemben vagyon.4* Megibékültl, rátalált, hozz álmenekült halála előtt. A harmadik ősi érzés: a szerelem, rit­kábban lobog fel ebben a kötetben. Az elején van egy-két vers, amelyekben a régi, mámo­ros szerelem érzékies képei vetítődnek elénk. (A mi háborúnk.) De azitán egyre jobban el­halkul a testi szerelem, megtisztul, megmé­lyül. ,A jelen hajóján" egyike legszebb sze­relmi költeményeinek, ebben már semmi ér­zéki nincs: boldog, tiszta öröm. Szelíd képek, szelíd szavaik: „Be szép ilyenkor a szép, Be szép, hogy hajómon viszlek, Be szép, hogy szépnek hiszlek. lm, itt a szivem, vedd el." mondja a leánynak, akit az intim „Lelkem" szóval szólít. Hogy hiányozhatnának a kötetből a ha­lálversek, most a nagy haláluralom idején? Hiszen eddig is állandó kísérője volt lelkének a Halál, aki most is mint megszokott, bizal­mas látogató szerepel: „óh hazai Halál, ki bennem Úgy járkálsz, mint földemen . egykor." (Ha messzebbről nézem.) Minden jelenséget a halál árnyékában lát. Még midőn az életről akar himnuszt Írni,'oda furakodiik a halál képe: „Szép az élet, ha sugárzik, S szép a Had ál, ha sirt ás itt." (Szép az élet.) De a szépségnek is elválaszthatatlan párja: Mert együtt éltek: nóta, Vágy. álom és csók óta A két örök jegyes-pár: A Haül ál és a Szépség." (Egy háborús virágének.) Az élet és halál végletei közt elterülő minden$ég számára egyaránt kitárva a költő szive és lelke: ő annak hordozója és ki­fejezője: „S lelkemben a Minden csatázva Szünetlen riadót rivall. S jelentenem keíl a mindennek a Mindent." (A Mindent harcolva. 66. 1.) Ha a kölltö igy a Mindenséginek, benne minden emberi érzelemnek átérzője és kife­jezője, minő hatással lesz rá a háború, amely­ben a tömegérzelmek óriásivá dagadva hiábo- rognak! Talán az egész világirodalomban nincs más költő, akire a világháború oly ele­mentáris erővel hatott volna, mint Adyra. Rázúdulnak szivére és agyára a szörnyűsé­gek, mint apokaliptikus vízióik. Úgy látja, hogy egyetemes pusztulás helye lett a föld s ebben az egyetemes pusztulásban mindenütt a halál képei kísértenek: „Csontváz légiók az én álmaim" Az egyén külön élete, külön sorsa tel­jesen elv ész a nagy összeomlásban: „Meghalt az ember kicsi drámáival, Mámoraival, kedves bűneivel. Egész világ gyehenna S meghalt minden külön pokol." A megpróbáltatások idején, amely nem elégszik a test meggyilkolásával, de az em­beri leiekre, erkölcsre is ráveti magát: „Embernek lenni ma nehéz." sőt, több mint nehéz: „Embernek lenni szégyen és csúf." Az élet szerelmesének, az élet nagy pró­fétájának összetört élet-kutató vágya: már nem kutatja a szent csodáikat, menekülni sze­retne inkább: „Szemeim, akik látatlanokra vágytak, Keserű könnyesek a szemeim S nem kívánják látni, amit kívántak." (A szemeim sorsa.) A szörnyűségekbe belefáradt léleknek legfájdalmasabb, legkétsígbeesettebb sikolya szakad ki kebléből: „Emberség és jóság csak szavak S a meghatott, A megrémült világ nincs sehol S fáj, hogy vagyok S fái, hogy nem lehetek büszke ajrra, Hogy ember vagyok." (Nincsen, semmi sincs.) Elpusztult az ö egész világa. „Nincsen a világon, semmi sincs!" — kiált fel. A tehetet­lenség, a hiábavalóság szivetelúllitó érzésével hallgat el a költő, aki fátumos pró­fétája volt az Időnek. Mély érzelmi és gondolati tartalma van ennek a verseskönyvnek, talán legmélyebb minden Ady-ikötet közt. A subjektivizmus önösségéből eljut Ady a közös emberi szen­vedés és szánalom egyetemes érzésvilágába, nagy szivében az egész emberiség sorsát gyötrődve végig és lantján kijajgatva egy vonagló világ minden kínját és keservét, A A Bethlen—Prónay-ügy A Bethlen István gróf miniszterelnök és Prónay Pál között fölmerült affér ügyében a segédek — mint ismeretes — döntőbíróság­ban egyeztek meg. A döntőbíróság össze is ült. A Vélemények megoszlottak és mivel a döntőbíróság elnöke tartózkodott a szavazás­tól. a döntőbiróság tagjai lemondtak. Uj dön­tőbíróságot fognak kiküldeni. A földi etormnovelia a Ház előtt A nemzetgyűlés tegnap délutáni ülésén folytatta az adóvalorizációs javaslatok vitá­ját. Nagyatádi Szabó István földmivelésiigyi miniszter beterjesztette a földbirtoknovellát. A novella a földreform végrehajását meg­gyorsítja, részletesen megállapitja, hogy kik kaphatnak földet és valorizálja a megváltásra kerülő birtokok vételárát. A Ház úgy határozott, hogy a javaslatot az illetékes bizottságokhoz utasítja sürgős­séget azonban nem mondott ki a javaslatokra. Ez egymaga is jelzi, hogy a javaslatnak na­pirendre tűzése most már nem történhetik meg, tárgyalása tehát őszre marad. Egyedül Magyarország gazdasági és politikai helyzete angol megvilágításban Londonból jelenti a MTI: A kormány a minap tette közzé a külkereskedelmi hivatal­nak Magyarország gazdasági helyzetéről ki­adott jelentését, melyet Humpfey budapesti angol kereskedelmi attasé szerkesztett. Hurni- pfey jelentésében rámutat azokra a nehézsé­gekre, amelyekkel Magyarországnak a jóvá­tételi válság és Középeurópa általános pénz­ügyi összeomlása miatt meg kell küzdenie és megállapitja a magyar nép rendkívüli élet- képességét és a magyar kormány szilárdsá­gát, amely a rendkívüli súlyos viszonyok kö­zött is ragyogóan bevált. A magyar kormány becsületesen és őszintén igyekezett a magyar korona zuhanását feltartóztatni, hogy minden eszközzel megmenekedjék Németország és Ausztria sorsától. A magyar kormány szaka­datlanul iparkodott a korona árfolyamának stabilizálására, illetve a korona zuhanásának megakadályozására. Szívósan kísérletezett, hogy kötelezettségeinek eleget tegyen és az adókat az egész vonalon felemelte. Mindez hozzájárul a Magyarország jövője iránti biza­lom erősítésére. Az angol jelentés a továb­biakban Magyarország pénzügyi, vasutügyi. kereskedelmi és mezőgazdasági helyzetével foglalkozik és hangsúlyozza, hogy Magyaror­szág megsegítésének szükségességét kimutat- , va, ez Európa többi államainak is javára szol­gál, amit ha Magyarország nem kap meg, akkor súlyos terhet fog jelenteni Európa gaz­dasági ojjáépissének munkájában. 1 tartalomnak ez az egyetemessé tágulása a formát is magához idomította. Sokkal keve­sebb az érthetőség rovására menő formai különcködés, kifejezésbeli félhomály. Mintha a költő érezné, hogy nem a műveltség kifino­mult Ízlésű (kiválasztottjainak kell és érdemes innia, hanem a szenvedő és szenvedéseinek kifejezésére vágyódó tömegnek. Ezért for­mája és nyelvi kifejezése egyszerű, tiszta, de elementáris erejű. A hatalmas érzelmek és gondolatok nagy, viziószerii képekben teste­sülnek meg, amelyeknek érzéki ereje való­sággal bclemankol a fantáziába és érzelem­világba, minit pl. az ilyesfajta képeknél:------— — idegeimben Vérez nek föl a háborúk." A világegyetemet átjáró istenséget és a benne való hitet a következő, Berzsenyire emlékeztető metaforával fejezi ki: „Hadd dübörögjön végtelen szekered. Hadd Illatozzon fölvert pora, a hit. Szekered fusson, gyi, gyi csillag-lovak S mi, szegény lelkek, kerekeid pora. Zápor-vert bizodailommai Örök humusszá iszapodjutik össze." (A csillag-lovas, szekérből.) A mai sivár irodalmi viszonyok között, mikor különösen a Ura terén alig látunk va­lami értékesebb megnyilatkozást, nagy ese­mény „Az utolsó hajók" sok belső cs formai értékével és szépségével. A halott költőnek lelkűnkben élő képét meggazdaigitják és kiíinomitják .a kötet mé­lyen emberi és mélyen magyar eszméi és ér­zelmei.

Next

/
Oldalképek
Tartalom