Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-10 / 180. (333.) szám

Péntek, augusztus 10. 5 — (Szapora gyermekáldás.) Oberwangból je­lentik: Edtmays Amáliának, egy cipész feleségé­nek hármas ikrei születtek. Mindhárom egészsé­ges fiúcska. Tavaly is két ikre született a sza­pora anyának, aki eszerint két év alatt öt gyer­meket hozott a világra. — (Behívott tartalékosok családi eltartási di­jai.) Félhivatalosan közük: A családi eltartási díjra csak oly tartalékos családjának van igénye, akinek behívása esetén a család minden munka- jövedelemtől elesik. Családtagoknak tekintik a Mívest, a törvényes, a törvénytelen és a fogadott gyermekeket, valamint a szülőket, akik mind sa­ját személyükben vagy törvényes képviselőik utján érvényesíthetik az igényüket. Személyen­ként és naponként a családi eltartási díj Prágá­ban, Brünnben két korona Ivusz fMlér, az állami hivatalnokok első és második ténylegességi osz­tályába sorozott városokban két korona, a többi helységekben egy korona nyolcvan fillétr. Ezek az eltartási illetékek a fenti osztályozás szerint ti­zenöt, tizennégy, illetve tizenhárom koronát meg nem haladhatlak. A családi eltartási illetékek nem hajhatók végre. Jogosulatlanul felvetít ille­tékeket vissza keli téríteni, szándékosság fenfor- gása esetén pedig a büntetés ezejr koronáig, eset­leg három havi elzárásig terjedhet. A családi el­tartásra vonatkozó kérvényeket a tartalákos la­kóhelyének községi elöljárósága veszi át. A dön­tés a járási bizottságot illeti meg, a felifolyamo­dásokat pedig az országos bizottság intézi el. — (Kézlmunkakiállitás Losoncon.) Losonci tu­dósítónk jelenti: Művészi szépségekben gazdag kézimunka-kiállítást rendezett Losoncon egy' fi- nomérzékü, müvészlelkü magyar úrasszony, öz­vegy Szigethy Antainé, aki évek hosszú sora óta lelkes ambícióval él hivatásának. Losonc város közönsége már évekkel ezélőtt rendezett nagyobb szafeásu kiállításán megtanulta becsülni a selyem­fonalak és aranyszálak e hívatott költőnéjét, aki most saját és nagyszámú tanítványainak munkái­ból válogatta össze e koüekoiója anyagát. A ki­állítás — amint már röviden jeleztük — folyó hó 4-én nyílt meg az Evangélikus Egyház Tanácster­mében. A kiállított anyagból messze kimagaslott Szigethyné kezemunkája: az antik fiiémunkák. egy ízléses (rece-teritő és néhány ó-csipke mellett gyönyörű mükötésének darabjai ragadták meg legjobban a figyelmet. Szigethyné minden terve­zése egyéni és önálló munka, színösszeállításai, arany-eziistszines recekészitményei mind saját tervezése. Gobelin, keresztöltés és tipoiret-képei egytől-egyig művészi alkotások. Legnagyobb si­kere egy nehéz bronzcsipkeszegéiy után két kis Gobelin-képének volt: az egyik a „Tavasz** a másik a2 „ösz“. Úgy elgondolás, mint színezés és kidolgozás tekintetében tökéletes alkotások. Sahajrek Mária kézimunkái nem maradnak ezek, mögött: "egv aranykötésü báhruha, különös han­gulatot rejtő, stilizált, ezüst mükötéssel kidolgo­zott asztalterítők, arany-ezüst kombinációk, majd egy pompás miiselyem és arany összetételű ta­karó kötik le a közönség figyelmét. A tanítvá­nyok közül még Farkas Jolán (Gobelin-képek és aranyhor gelás) Ujpál Jolán (fehérnemű- és dom- borhimzés), Springer Margit (fiié és madeira), Pál Irén (keresztöltéses tájkép és fiié), Schled- cher Loflia (Gobelin-képek), Engel Rózsi, Vogel M akiska (richelíiu és madeira), özv. Schultz Ákosné dr. (fehér kötött terjtő), Székács Istvánná (aranyié rirtő), özv. Bendér Já- nosné (képek és horgolás), Klein Kató, Engel Magda és Engel Boriska munkái, azonkívül Eig- meke-r Margit, Eckfeld Bözsi, Glatter Alfe, Csaba Ilonka, Faczonay Klári, Titkay Bözsi különféle ké­pei, horgolásai és jumperei emelkednek ki mint említésre méltók, majd Herz Dóra és Ibolya va­lódi perzsája. Szigethyné és Saharek Mária most küldik Amerikába saját készítményeik egy ré­szét, ahol minden bizonnyal nemcsak erkölcsi, de anyagi méltánylást találnak a szép kézimun­kák. Szigethynének nagyarányú tervei vannak a jövőre iskolája kiszélesítésével, aminek előkészü­letet máris folyamatban varrnak. A nemes fára­dozást teljes erkölcsi siker koronázta. — (Akinek húsznál Is több felesége van.) Pa­risból jelentik: A lapok athéni közlése szerint a j hadbíróság letartóztatás! parancsot adott ki Vasco i hadnagy ellen, akit a többi közt azzal vá- j dóinak, hogy több, mint húsz nővel kötött házas- j ságot. Vasco nagyszámú feleségei közül többen ! részt fognak venni a főtiárgyaláson. — („Feleségül veszed-e ezt a tisztes leány- * zót?“ — ,,Nem!“) Egy ma érkezett amerikai ma­gyar újságban olvassuk, hogy New Britainban izgalmas botrányt okozott egy Zilmszky János nevű magyar ember, akinek ott házasságot kel­lett volna kötnie a „Jézus §zent Szive" görög­katolikus templomban Takács Jozefin nevű fiatal magyar leánnyal. Hét esztendeig udvarolt a lány­nak s most végre az esküvőre került volna a sor. A pap megkérdezte a húszonkil enceszf eud-3•: ; vőlegénytől: — Feleségül vcszed-e törvényesen ezt a tisz­tes leányzót? . A vőlegény habozás nélkül igv felelt: — Nem. A pap azt hitbe, hogy talán nem jól értette a fiatalember a kérdést és újból megismételte, de megint csak „nem“-et kapott válaszul. Harmad­szorra is feltette a kérdést, de hiába. — Tudja, mit beszél? — kérdezte ekkor tőle 1 a pap. — Tisztában van maga azzal, hogy mit mond? A vőlegény a násznéphez fordult s kijelen­tette, hogy nem veszi feleségül a leányt, azután i eltávozott a templomból. Most ismeretlen helyetti i tartózkodik, mert a leány apja, férfirokonai és ] j^arátai mindenfelé keresik. Szeretnének véle né- ; fcáng szót váltani, 1 SZÍNHÁZ ɧ ZENE iiwrmmmsBBmmrnsamaammmmm—* Egy óra Nijinszky nél Beszélgetés Márkus Romoláyal Prága, augusztus 9. Nijinszkyröl, a nagy orosz táncművészről, aki tudvalévőén Márkus Emília leányát, Márkus Ro- molát vette feleségül s akit idegbajának kezelése miatt vittek Parisba, a párisi „Comoedia" című színházi napilap ina érkezett számában N. de Solpray tollából a következőket olvassuk: Nijinszky egy idő óta nem táncol. A nagy orosz művésznek ez a szünetelése művészi kö­rökben élénk szenzációt keltett. Egy olyan pálya­futás, mint az övé volt, amely nem látott mást, mint folytonos diadalokat, hirtelen megszakadt. Erről aztán a .legképtelenebb legendák keletkez­tek. Nijinszky egy szép nyári délután mellettem ült a fehér kárpitos pájrisi szalonjában félig nyi­tott ablakoknál. A Charnp de Marson játszó gyer­mekek zaja hallatszott. A művész mély álomba meriiltnek látszott. Ha kérdést intéztek hozzá, kedvesen válaszolt, de mindig némi gúnyos hang- hordozással. Fizikailag alig változott. Arca ugyan­olyan, mint azelőtt volt, ugyanazokkal az ázsiai szemekkel. Harminc évét kissé elhízott termete mutatja. — Nem csoda, — mondotta Romola Nijinszky — ha a féírjem többé nem táncol. De nagy igaz­ságtalanság volna őt csak mint táncművészt te­kinteni. Benne egy eddig ismeretien Nijinszky rejlik, akit még meg kell ismerni, ön tudja, hogy neki oroszlánrésze van az orosz balett fejlesz­tésében. Munkái és kutatásai arra indították öt hogy könyvet írjon a ritmusról és a táncról. Ez­által! egy olyan problémát oldott meg, amit szá­zadokon át kutattak. Néhány hónap múlva meg fog jelenni egy könyv „Vestris és Nijinszky" ohn alatt. Nijinszka, Nijinszky nővére, meg fogja Írni jrészletes és hiteles életrajzát fivérének. Ebből a könyvből majd meg lehet tudni, hogy Nijinszky több volt. mint közönséges táncművész. —. Lapozzon ebben a* albumban — tette még hozzá Nijinszky asszony — s Waslaw tehetségét más oldalról is meg fogja ismerni. Mintegy száz darab pasztell, vázlat; balettkosztümök, karika­túrák, arcképek tanúsítsák Nijinszky rendkívüli te­hetségét. Ezeket a díszítő müveket mind az ő tánemüvészete sugalmazta. Tele vannak élettel. Egy pantomimé-balett személyei, kiket a művész kevéssel a háború előtt vetett papírra, a párisi éj szín játékának, a „Les Papillons de Nuit“-nek személyzetét mutatják be. Ezek pesszimista és keserű emlékek benyomásaira keletkeztek. Rops- róff álmodik. Semmi öröm nem fűz! őt ezekhez az álomképekhez. Egv másik pasztell egy csodás keleti álmot tüntet elénk. Mig később különös látványt rajzol meg, egy olyan tüneményt, mint­ha a világosság lassan-lassan végképp eWütmiék. • * Nijinszky gyermekei, Kiva és Tamara, az egyik kilenc, a másik hároméves, játszadoztak s atyjuk boldog mosollyal szemlélte őket. Nijinszky asszony terveiről kezdett beszélni. — Molnár Ferenc „Lilüom“4ának filmjén mindenesetre fogok játszani. De ennek az ideje még nincs meghatározva. Úgy gondolom, hogy Charlie Chaplinnel, akivel szoros összeköttetés­ben állunk, Amerikába fogunk menni. Ha neki is úgy tetszik, az ő igazgatósága alatt fogok mű­ködni. (*) Szerenád. Budapestről jelentik: A Nemzeti Színház a szezon elején, szeptember hónapban mutatja be P. Ábraháim Ernőnek, az „Isten vára" című magyar misztérium szerzőjének uj társa­dalmi színmüvét. P. Ábrahám Ernő uj drámájá­nak „Szerenád" az eddigi cime, amely minden va­lószínűség szerint meg is marad, úgy hogy a mű­vészeti körökben nagy érdeklődéssel várt darab ezzel az eredeti címmel kerül a közönség elébe. SPORI A magyar—finn válogatott mérkőzés augusz­tus 19-én lesz Budapesten s most tiz nappal a wnérkőzés előtt — mint budapesti tudósítónk Írja — még teljes homály fedi a magyar válogatott csapat összeállítását. Annyi bizonyos, hogy Ma­gyarországnak nem lesz jó csatársora azon egy­szerű okból, mert a nagy ágyuk mind külföldre vándoroltak. Ezenkívül hiányozni fog a túrázó FTC, pedig úgy hisszük, hogy Amsei és Bilim nagyon is elkelnének 19-én. Az UTE még nem tért vissza túrájáról s nem tudni, nem lesz-e be­teg például Fogl II. Mandl még nem játszott, for­májúról miit sem tudnak. A halfsorból csak Ker- !ész II. biztos. Blum nem lesz itthon. A kapu tel­jesen elárvult. Zsák, Neuhaus. Fischer jöhetnek kombinációba, esetileg Fehér, de egyiknek formá­iéról sem mondhatunk sok jót. Az MLSz pedig hallgat, ugylátszik tudja, hogy miért. Észtország—Litvánia 1:L Négyezer főnyi kö­zönség előtt folyt le a két ország válogatott fut­ball mérkőzése a finn Sund bíráskodása mellett s az erőknek megfelelően eldöntetlenül végződött A Magdeburg -Budapest versenyt augusztus 19-én és 20-án tartják meg a Császár-fürdőben vagy a Palatínus-uszodában. A versenyen a magdeburgi nagyságokon kívül megjelenik Balé: .- (Hannover), a Göteborgban oly szépen szereplő középtávú melluszó, továbbá Hedrarich (Lipcse), aki ma nemcsak Németország, hamun Arne Borg után Európa legjobb sprintéire, A magdeburgi ven­dégek között három világrekorder. van: Ra­demacher (mellúszás). FröhHch (hátuszás) és Be- necke (oldaluszás). A mindenképen szenzációsnak ígérkező verseny fénypontjai a vájrosközi mérkő­zés számai, a staféták és a vizipoló-mérközés lesz. Nem sikerültek Király rekordkísérletei, Buda­pestről jelentik: Az ESC keddi atlétikai versenyén az érdeklődés középpontjában Király Pál rekord- kísérletei állottak. A kitűnő ESC-futó 15 kilomé­terre és egyórás síkfutásra akart uj rekordot fel­állítani, de egyik sem sikerült neki. 15 km-en Vá- tradi dr. 51:40.3 mp-es rekordjaitól tizenhárom másodperccel maradt csak el. nem kis mértékben azért, ment egy körrel korábban jelezték neki a finist, az egyórás futásban pedig Váradi dr. re­kordjánál (17:31.2) ötven méterrel gyengébb ered­ményt ért el. A Bőke Ferenc-vándordijnak nem akadt védője, mert a győztes Fonyó nem tudta elérni a 4:10-es standardot KÖZGAZDASÁG; Amerika növekvő forgalma Európává! Prága, augusztus 9. Austin 0. P., a new-yoriki National City Bank statisztikusa egyik tanulmányában 'megállapítja, hogy az a jóslat, hogy az euró­pai államok a jövőben árut nem igen fognak 'száMitani Amerikába és innét sem fognak 'többé vásárolhatni, nem vált valóra. Az 1923. év júniusában véget ért gazda­sági évben Amerikának Európából való be­hozatala nagyobb volt, mint bármely évben azelőtt, kivéve az 1920-as abnormális gazda­sági évet. Az 1922/23-ük gazdasági év letelt tizenegy 'hónapja után ítélve, az Egyesült Államok 'Európából való évi behozatala 1,175.000*000 dollárt fog kitenni az 1921/22-ik gazdasági év '830.000,000 dollárjával és az 1913/14-ik év 895.650,000 dollárjával szemben. Figyekmre- 'rnéltó, hogy ez a behozatali értékszám 1918/ '19-ben 373.000,000 dollárra csökkent, majd 1919/204>an 1,179.000,000 dollárra, 1920/21­938.000,000 dollárra és 1921/22-ben 830.000,000 dollárra emelkedett volt. Ezzel együtt az aurópai államoknak amerikai behozatala Is 'erősen megnövök edett. Az 1922/23-ik gazda­sági évben érték szerint 2 milliárd dollárnál 'valamivel többet tesz ki ez a szám, az 1913/ 14-iki békegazdasági év 1486 millió dollárjá­val szemben. Ezök szerint az amerikai kül­kereskedelmi' mérleg mindkét oldalán nagyobb összegű tételeket mutat, mint az előző évek­ben. Az amerikai összbehozatalban a háború kitörése előtt 42 százalékkal vettek részt az európai államok. Ez a százalékszám az 1917- 18-iki gazdasági évben 18 százalékra, 1918- 19-ben 12 százalékra^ 1919-20-ban 23 százalékra és 1920-21-ben 26 százalékra csökkent, de az utolsó (1922-23) gazdasági évben ismét 31 százalékra emelkedett. Az Európába való kivitel 1919-20-ban az 'amerikai összkivitelnek 50 százalékára rúgott, szemben az 1913-14-ik gazdasági év 62 százalékával, viszont az Európába irá­nyuló amerikai összes kivitel értéke 1922- 23-ban 33 százalékkal nagyobb, mint az 1913-14-ik gazdasági évben. A statisztika azt igazolja, hogy az ame- rika-európiaá viszonylatban a kivitel és be­hozatal mennyiségszámai egyre jobban kö­zelednek egymáshoz. Az Európából való be­hozatal az utolsó gazdasági évben 45 száza­lékkal emelkedett értékében, viszont Euró­pának Amerikából való behozatala csupán 5 százalékkal emelkedett. Normális háború előtti években Európa 50 százalékkal (1913- 14-ben 47 százalékkal) részesedett Amerika összes behozatalában. Amerika európai behozatalának erős emelkedése Románia és Svájc kivételével majdnem minden európai államra vonatko­zik. A Franciaországból való behozatal aránylag kevéssel (alig 10 százalékkal) nö­vekedett. Az 1922-23-ik gazdasági évben Amerika 405 millió dollár értékű árut hozott be Nagybritanniából (az 1921-22-ik év 243 mil­lió dollárjával szemben); Németországból 131 millió dollárért (86 millió után): Olasz­országból 76 millió dollárért (57 millió után), Hollandiából 71 millió dollárért (47 millió után), Spanyolországból 31 millió dollárért (25 millió után) és a skandináviai országok­ból 58 millió dollárért (36 millió után). Svájcból azonban csupán 32,125.000 dollárért hozott be Amerika árut az 1921-22-ik gazda­sági év 38,396.000 dollárt kitevő importjával szemben. Az európai Oroszországból arány­lag kevés (887.000 dollár értékben) volt Amerika behozatalai de ha figyelembe vesszük az előző év csupán 22.000 dollárt kitevő oroszországi behozatalát, úgy ebben a viszonylatban is hatalmas emelkedést mu­tat Amerika európai behozatalának érték- számos zlop a. Módosítják a román moratórium-törvényt Bukarest, augusztus 9. Az Árgus értesülése szerint a külföldi hi­telezők tiltakozásai és egyes diplomáciai in­tervenció következtében a román morató­riumról szóló törvényt a parlament őszi ülés­szakában módosítani fogják. — Miért esik a cseh korona? A „Vo®s. Ztg.“ tegnapi számában erről a következőket Írja: Annak ellenére, hogy Benes dr. cseh­szlovák külügyminiszter a kis antant szinajai konferenciáján vezetőszerepet vitt, amely el­határozó befolyást biztosit a prágai kormány­nak szövetségesei további politikájára nézve, a cseh korona ezen a héten kifejezetten gyen­gén állott. Ezt a tényt Prágában a Bankhiva­tal önkéntes koronaeladásaival igyekeznek megmagyarázni, amivel a gyáripar megna­gyobbodott exportdevizaleadásából eredő és a közgazdaságra nézve rendkívül hátrányos koronaárfolyam emelkedésének akartaik elé­bevágni. Platizi'bilisabb volna azonban, ha — mint azt a Sohönberger S. et Co. bankháznak a keleti devizákról szóló jelentéséből kiderül, — kijelentenék, hogy a korona ellanyhulását a most lejáró háztartási év fenyegetően meg­dagadt költségvetése okozta. Hogy a gyár­ipar és különösen a rendkívüli fontossága szénbányászat helyzete nem valami kedvező, úgy, hogy a devizabeszolgáltatás a megszo­kott mértéket alig haladhatja túl, bizonyíthat­ja az Ostrau—karwiini szénpiac félévi üzleti forgalmáról most kiadott kimutatás is. Ebből kiderül, hogy a széneladás közvetetlenül a Ruhrakció után erősen fellendült ugyan, de már márciusban egyre fokozódó pangás volt észlelhető, különösen amióta a német kor­mány a legelső márkatámogató akcióval kap­csolatosan leszállította a nzénadót, amely a cseh szén versenyképességét a nagy vasúti költségek, adók és munkabérek folytán erő­sen lecsökkentette Németországban, annál is inkább, mivel a német gazdaság fokozatosan áttér a kisegítő tüzelés rendszerére. Március­ban 3.500,000 mm.-'átt tett ki a belföldi eladás, viszont a külföldi eladásra 2.100,000 méter- mázsa jutott, májusban a belföldi eladás 420,000, a külföldi 210,000 mm. és júniusban a belföldi 2.100,000, a külföldi pedig 1.100,000 mm.- tett ki. Valamivel kedvezőbb volt a k'Okszpiac helyzete. Ez a tény annál figyelem­reméltóbb a cseh-szlovák széneladás rosz- szabbodására, mert hiszen a oseh-szlovák sz'én a Ruhr-szén pótlásául Ausztriába, Ma­gyarországba és Jugoszláviába is került. Nem csoda, ha ilyen viszonyok között a bányavál­lalkozók bérredukcióval akarnak az eladás pangásáért kárpótlást szerezni. — (Letétek Ubrói elhelyezése a postacsekkhi- vatalnál. A minisztertanács hozzájárult a letétek­nek a postacsekkhivatalná! való bírói elhelyezé­séről készített törvényjavaslathoz. Eszefrint a csekkhivatal az illetékes gyámhatóság (Szloven- szkón és Rnszinszkón az árvaszék) utasítására készpénzt, értékpapírokat, betéti könyve­ket, okmányokat és értéktárgyakat, ame­lyeket a bíróságoknak vagy gyámhatóságoknak megőrzésre adandók át, megőrzésre és kezelésre az állam szavatossága mellett átvehet. A forrada­lom előtt az állami letétpénztárak és adóhivata­*ÁAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA£ 3 \ Menyasszonyi kelengyék áruháza > 3 -------* K \ Saját készitményü finom férfi t 3 \ és női fehérnemű, asztal- ,n8 £ 3 3 \ térítők és mindennemű lenáru > \ Árusítás nagyban és kicsinyben t VnTymTTTfTmTTymmTmyvfTTTTymyymTTTTTmTTmmTT^

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom