Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-07 / 177. (330.) szám

Kedd, augusztus 7.

oda is adunak, hiszen biztosra veszik, hogy a bíróság a hatósági orvosok véleménye alapján megítélik majd a költségeket, melyeket a pénztár köteles lesz megfizetni.

Mikor a betegek hazatérnek gyógyultan, akkor az olykor ezrekre menő kezeltetés! költségek megtérítése iránt port indítanak a betegsegélyző pénztár ellen és a bíróságok a megejtett bizonyítás során, amelynél rendszerint meghallgatják a fél által bejelentett hatósági orvos mellett még a törvényszéki orvos szakvéleményét is, ha úgy látják, — és rendszerint úgy kell látni ok a bizonyítékok alapján — hogy a fölperesnek valóban szüksége volt a gyógykezeltetésre, úgy az illető helyi pénztárat a kezeltetési költségek és a perköltségek megfizetésében elmarasztalják.

A baj azonban az, hogy az ítélet dacára sem jut hozzá szegény munkás a pénzéhez, mert a megítélt összegre biztosítási végrehajtást a pénztár, mint erkölcsi testület ellen nem rendel el a bíróság, hanem uasitja a pernyertest, hogy várja meg a jogerőre emelkedést, mert a pénztár — már a saját reputációja érdekében is — okvetlenül fölebbez. Na, erre a jámbor munkás vár, vár türelmesen, hegy majd csak elintézi baját az állami munkás-biztosító hivatal.

Eddig ez a hivatal még egyetlenegy ilyen íölebbezést sem intézett el és csak a legutóbbi napokban derült ki, hogy miért. Ugyanis a sokezer sürgetésre mostanában azt a fölvilá- gositást adta a pozsonyi muuikásbiztositó hivatal. hogy az a döntőbíróság, mely végső fokon hivatva van dönteni ezekben az ügyekben. ezideig sem Pozsonyban, sem Un gyáron nem ült össze, mert ez a döntőbíróság a prágai kormány hibájából még véglegesen összeállítva nincs. Mivel pedig itt politikai szempontok hátráltatták az összeállttást, hát a szegény munkások még sokáig várhatnak, inig megkapják a gyógykezeitetési dijakat.

Harminc túsz Düsseldorfban

Düsszeldorf, augusztus 6. Francia őrség elleni merénylet miatt kihirdették a szigorított ostromállapotot. A megszálló csapatokat megerősítették és négy francia ezredet a város köteles élelmezni. Tegnap este tiz órakor harminc polgárt túszként letartóztattak.

Kisiklott egy francia vonat

Münsier, augusztus 6. Redklinghausen és Boc'hum között ma reggel egy irancia vonat kisiklott. A szerencsétlenségnek hat halott és huszonnégy sebesült az áldozata.

Kommunista összeesküvést lepleztek le Lengyelországban

Varsó, augusztus 6. Kierník belügyminiszter egy nyilatkozata szerint -a Krakkóban, Varsóban és Dublinban annakidején elkövetett bombamerényietek egy titkos kommunista szervezet müvei voltak. Augusztus másodikára virradó éjjel letartóztatták e kommunista terrorszervezet tiz tagját, köztük két krakkói tisztet. A rendőrségi nyomozás megállapitotta, hogy a terrorszervezet julius végén egész Lengyelországban sorozatos terrorcselekedetek végrehajtását tervezte, melyekre azonban az összeesküvés leleplezése következtében nem került sor. A letartóztatottaknál nagy mennyiségű dina- mitot találtak.

Rövid táviratok

A görög költségvetési év tizenhatmillió drachma hiánnyal zárult

Az angol kormány vonakodik Rakovszkit a londoni szovjetrmsszió vezetőjéül elismerni mindaddig, miig az a vizsgálat, melyet Rakovszki an- golellenes beszéde miatt folytatnak, befejezve nincsen.

A fegyverkezés korlátozására kiküldött bizottság a garancia szerződéstervezet első négy- szakaszát első olvasásban elfogadta.

Egy norvég torpedóromboló megtorpedózott és elsüllyesztett egy alkoholt csempésző német gőzöst.

A török kormány elhatározta, hogy mindaddig beszünteti a hadsereg demobillzáclólát, amíg a szövetséges csapatok Konstantinápolyi és a tengerszorosokat teljesen ki nem ürítik.

Vaugh, a saarvidéki kormányzóbizottság angol képviselője felmentését kétrte, mert a nép- szövetség vonakodott az angol javaslatnak megfelelően a Saarvidék Igazgatása ügyében vizsgálatot indítani.

A Javorina-kcrdésben csak Masaryk párisi útja után döntenek. A Oazeta War- szaiwszka a Javorina-kérdésben a következőket írja: Lengyelország a Javorina-kérdésben jegyzéket fog a nagyköveti tanácshoz intézni. A jegyzék útnak indítását Zem- sisky és Poincaré megegyezése fogja megelőzni. Jól informált helyről szerzett értesülésünk szerint döntés csak Masaryk párisi Htja után várható.

Munkába lépett a szociáldemokrata párt Ruszinszkófean

A párt „magyar gimnáziumot állíttat iel a ker- uiáunya!** — Kongresszus lesz Ungváron •—

Ruszinszkót „tanulmányozni** fogják

Ungvár, augusztus 5.

(Ruszin szliói s zepkeszit ö ség ü rik t ö 1.) Az

egyesült ruszin párt akciójával egyidöbem a ruszinszikói szociáldemokrata párt is erélyesebb politikai akcióba kezdett, hogy ezzel a ruszin polgári páirtok működését ellensúlyozza. Irtunk arról, hogy a párt kebelében az utóbbi időben zavarok dúltak, melyeket a legutóbbi politikai kudarc idézett elő, ez azonban nem akadályozza meg a vezetőséget abban, hogy a legátlátszóbb politikai fegyverekhez ne nyúljon, mikor arról van szó, hogy a párt mutasson valami pozitivet.

A párt a régi politikai recipe szerint olyasmit rángatott elő, amihez eddig egyáltalán semmi köze nem volt. Egy szép napon villáimként terjedt el a hír, hogy .Ungvár magyar gimnáziumot kap.

Ha valaki e kijelentés horderejét ismerni akarja, annak Ungvárra kell jönnie, mert csak az itteni is'kolaügyi helyzet alapos áttekintése után értheti meg azt a nagy örömet, amit ez a kijelentés okozott.

E hírre ugyanis minden szem felragyogott és mindenki szinte túláradó boldogsággal tudakolta, hogy miként is történhetett meg ez, amiben már alighogy remélünk. És akkor jött a meglepő válasz.

A szociáldemokratapárt eszközölte ki a prágai kormánynál.

Aki ismeri a konteseszközök természetét, az nyomban megállapíthatja, hogy ennél jobb korteseszközt egyetlen párt sem használhat fel Ungváron. A magyar gimnázium beigéré- sével bármely párt tömegeket hódíthat meg magának, nem csoda hát, ha a szociáldemokraták jói iskolázott vezérei ezt az eszközt használták fel, hogy pártjuk pozícióját erősítsék. Pedig ha az ungvári magyar gimnázium felállítása körüli munkának történetét ismerni akarjuk, nem a szociáldemokrata párt ungvári pártvezetőségéhez, de a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ungvári központjához kell fordulnunk, ahol aktaszerüleg megállapíthatjuk, hogy a magyar pártszövetség vezetősége már évek óta mennyi munkát végzett, milyen akciót folytatót a magyar gimnázium feláliltiásiárt. Igazolják a magyar pártok sajtóorgánumai és maga az akció vezetője: Árky Ákos pártvezér, aki több Ízben járt Prágában, hogy a magyar gimnázium felállításának engedélyét, mint kétségtelenül megillető jogunkat a prágai kormánynál kieszközölje.

És most, mikor az akció már eredmény- nyel járna, odaáll a szociá!demokratapárt és ezt az ügyet politikai korteseszközül használja fel arra, hogy a közhangulatot a maga javára biztosítsa.

Mi nem kételkedünk abban, hogy ami nem sikerült hosszú évek munkája után a magyar pártszövetségnek, az egyszerű politikai ókból sikerülni fog a szociáldemokratáknak. Nem kételkedünk, hogy ez valóban meg is lesz, mert hiszen túlságosan naivak volnánk, ha azt hinnők, hogy a szociáldemokraták ölhetett kézzel fogják nézni az egyesült ruszinpárt térhódítását és politikai sikereit.

Óh nem! Prágában nemcsak cseh-agrá- rok, de szociáldemokraták is vannak. A kettő közötti versengés most fogja elérni tetőpontját. Minden nagyobb lellkiismeretíurdalás nélkül ragadhatták tehát ki a szociáldemokraták a magyar gimniáziumért való harc zászlaját a magyar pártok kezéből, mivel politikai érdekeik úgy kívánták, hogy Ruszinszkóba ne Árky Ákos, de Picha és Klocsurek hozzák el az ungvári magyar gimnáziumot.

Nem irigyeljük tőlük a babérokat még ebben az esetben sem, mert hiszen a magyar pártoknak sokkal fontosabb az, hogy Ungváron magyar gimnázium legyen, mint az, hogy a pártvezetőség munkájának gyümölcsét melyik más párt exponensei értékesítik. Mimién ellenvetést megelőzendő, megállapítjuk, hogy feltevésünk szilárd alapokon nyugszik. Megállapítjuk, hogy a magyar gimnázium hírének lanszirozása csak bevezetés volt a szoc.-de- mokratapárt további munkájához. Brtesü’é- sünk szerint ugyanis a szoc.-demokraták augusztus 9-én, csütörtökön kongresszust tartanak Ungváron, melyre Prágából több szenátor és szociáldemokrata képviselő is !c- utazik.

A kongresszus fő tárgya az lesz, hogy miként kell Ruszinszkót politikailag a párt részére újból megdolgozni. Elvégből bizottságokat alakítanak, amelyek be fogják járni Ruszin szkó egész területét abból a célból, hogy a politikai helyzetet tanulmányozzák.

lloyd George és Poincaré

Páris, augusztus eleje.

(Saját tudósítónktól.) Újabb részleteit hozzák a francia és angol lapok annak a már szinte elkeseredett szóharcnak, mely hetek óta folyik az angol expremier és a francia miniszterelnök között. A csatornán innen is, túl is vezércikkek és híradások egész garmadája foglalkozik az eseménnyel, mely már kezd kinőni a politikából s lassan sportszen- záeióvá változik: az olvasó közönség alig várja az élesebbnél élesebb riposztok egy- máskergetését. De ezen a sportjelentőségen kívül megmarad az eseménynek diplomáciai jelentősége is, mert mindkét részről oly kijelentések és leleplezések történnek, melyek végtelenül fontosak mind a muí'tat,. mind a jövőt illetően.

A francia lapok, főleg a Ternp és a Journal des Débats, melyek külföldi elterjedtségük miatt különösen bőven tárgyalják a vitát, nem szűnnek meg Lloyd George jelentőségét kicsinyíteni. Egyszer úgy állítják be, mint akinek nincs pártja s csak saját szakállára, beszél hallgatóközönsége, veleérzése nélkül, móssszor egész magatartását mint egy olyan embernek dühét és a helyzetbe nem beleélni tudását magyarázzák, aki hat évű korlátlan uralkodás után nem tud újra szürke polgár lenni, végre pedig — például a maii Journal des Débats — már a pataló- giába vonja az ügyet, mondván, hogy Lloyd George aggkórban szenved, gyöngeelméjü lett, amit beszédeinek mferioritása is mutat s a legjobb lenne egészségi állapotát ellenőrizni.

Ezekkel a tendenciózus beállitásoikfcal szemben határozott az a nagyfokú idegesség, mely napról-napna nő Lloyd George élesebbnél élesebb és leleplezőbbnél leleplezőbb támadásai miatt. Mig Poincaré beszédeiben nagyhangú tirádák, önérzetes kijelentések és vádaskodások Németország ellen viszik a főhangöt, addig Lloyd George mindig szellemesen, maró gunnyal és iróniával beszél. A világháború két legfőbb antant-személyiségének dispozició különbsége éppen ebben a hangnemikülönb'ségben nyilvánul legjobban és hiába Poincaré nagy frázisai, Lloyd George mindig símán kisiklik a kalapácsütéseknek szánt érvek alól.

Legutóbb Lloyd George felelt Bristolban Poincaré vasárnapi viílers-colteretsi beszédére. Konstatálja, hogy a vasárnapot, mely már 1900 év óta a béke ünnepe, nem szabadna ily uszító beszédekre használni. Sohasem szabadna elfelejtenie a francia miniszter- elnöknek. hogy Franciaország szorult helyzetében öt millió angol katona sietett segítségére s csak ezeknek segítségével tudta az annyiszor hangoztatott győzelmet kivívni. Poincaré nagy önbizalma erről ma nem vesz tudomást, talán azért, mert amikor az angol katonák a frontra mentek, ő azzal volt elfoglalva, hogy Bordeauxba meneküljön a „Rém elől**. A továbbiakban beszél még a reparáciökról s megállapítja, hogy Francia- ország jogtalanul hangoztatja Németország fizetőképességét és mégis rosszakaratát. „Mert ugyanakkor, amikor Németország nem fizet, de az ország belsejében épít éis erősödik. ugyaniakkor Franciaország is rohamosan és soha nem álmodott arányokban halad a gazdasági, ipari, katonai tökéletesség felé. Minek a német pénz, ha anélkül is ily szédítő tempóban tud fejlődni az ország? Anglia is szívesen építene csatornákat meg hidakat, de nincs rá pénze, mert azoknak az adósságoknak kamatait kell fizetnie, melyeket főleg Franciaország érdekében vett föl.“

A francia közvéleményt főleg két kijelentés sérti meg mélyebben. Az első az. mely Poincaré gyávaságára céloz az első imáméi csa'tia alkalmából s a másik az, melyben úgy szerepelteti Angliát, mint Franciaország önkéntes cs egyedüli megmentőjét. A Journal des Débats hevesen megjegyzi, hogy Lloyd George sem volt a fronton s Anglia éppngy tönkre ment .volna Franciaország nélkül, mint esetleg Franciaország Anglia nélkül. Megjegyzi továbbá az újság, hogy az ilyenfajta uszító beszédek csak növelik Németország passz ív rezisztenciáját.

A közönség érdeklődéssel várja a politikai szóharcnak fejleményeit és beavatott körök is úgy vélik, hogy eltekintve a leleplezésekről, melyeket a beszédek önkéntelenül is tesznek a múltra nézve, a jövőre Franciaország cs Anglia nézetformálására, de főleg Németország magatartására nézve is nagy jelentőséggel bírhat a vita folytatása.

(Sz. P.)

A ruszinszkói erdők kitermelése és a „mértékadó he!y“. Opletal mérnök, qz állami erdők és birtokok völt vezérigazgatója a Li- dové Novinyba irt cikksorozatában éles bírálat tárgyává tette a ruszinszkói erdőkben

folyó gazdálkodást. A Tribuna jónak lát., hogy mértékadó helyen tájékozódjék aziránt hogy Opletal mérnök bírálata helytáll ó-e vagy sem. A „mértékadó 'hely** a Tribunát tájékoztatva kijelentette, hogy a ruszinszkói és szlovenszkói erdők passzívak és passzivitásuk évről-évre nő. A passzivitás oka egyrészt aban van, hogy a mi erdein'k és a ruszinszkói erdők között nagy a különbség mert a ruszinszkói erdők kitermelésének sok akadálya van; főképpen közlekedési akadályok. Szlovenszkón valamivel jobbak a viszonyok, de ott is segíteni kell az erdők kitermelésének bajain. Beruházási kölcsönt kell szereznünk, hogy az erdők gazdaságához hozzájussunk. A kérdés azon fordul meg, hogy honnan vegyük a pénzt, amikor az állam nem képes beruházási hitelt adni azokra a számlákra, amelyeket a törvényhozás engedélyezett. Opletal mérnök, aiki az állami beruházás elvét hangoztatja, tudhatná, hogy pénzügyi kormányzatunknak a legszükségesebbre sincsen pénze. Ha nem akarjuk azt. hogy erdőink fája elrothadjon, kapcsolatot kell létesítenünk a magántőkével. Ebben az esetben elsősorban a hazai bánkok jönnek számításba. Eziránt már régen folytattunk tárgyalásokat, de pénzintézeteink íőképneu két okból nem tudták a kölcsönt megadni: Nincsenek abban a (helyzetben, hogy hosszú lejáratú üzletekbe fektessék a pénzt. Másodszor a faeladás egyike a köztársaság legnagyobb problémáinak. Ruszmszkóba.n a kérdés még egy rendkívüli tény folytán azzal komplikálódik. ho.gy a ruszinszkói fa legnagyobb része bükk és a bükkfa elhelyezése a legnehezebben megy. Igen előnyös volna, ha sikerülne külföldi kölcsönt szerezni és ezzel egyidejűén külföldi érdekeltségekkel kereskedelmi szerződést kötni. Információnk szerint — írja a; Tribuna — az egész erdőkérdésben nagyobb szerepet játszik a .szeméhtes. kedés, mint a tárgyilagosán.

Ruszinszkói tanbók kfiidö^sége az iskolaügyi miniszternél. Szombaton a ru- szinszkóí tanítóság nagyszámú küldöttséggel kereste fel Bechyné iskolaügví minisztert, akitől azt kérték, hogy akadályozza meg, hogy a ruszin gyermekeket ukranofil szel- Iemberi neveljék. Á miniszter meghallgatta a fanitók panaszát és ígéretet tett a sérelmek orvoslására. Tekintve azonban, hogy ezt az ügyet egyszerűen nem lehet elintézni, rövidesen a üké tót hívnak össze, amelv majd t dönt. a-ruszmszkQk^anitóV panasza’ ügvében.

I V’rbetiskyék és a községi választások.

■Vybenskyék független szocialista pártja a községi választásokon külön jelölő listával fog részt venni.

Kik tartoznak bevonulni a fegyvergyakorlatra? Hivatalos közlés szerint az idei fegyvergyakorlatokra azoknak kell be- vonulniok, akik b ebi v ói egyet kaptak. Akiknek a gyakorlat elhalasztása iránti kérvényét nem intézik el, azoknak be kell vonul- niok. Akik betegség miatt nem vonulhatnak ( be, kötelesek a betegséget orvosi bizonyit- vánnyal, lehetőleg hivatásos katonaorvos bizonyítványával igazolni. Ha ilyen katonaorvos nincs a helységben, úgy ezt a községi; elöljárósággal kell igazoltatni.

Mi lesz, ha kitör a francia-angol háború? Mint viselkedik ebben a kisantant? Ezt a ' pikáns kérdést fejtegeti a román Adeverul * hasábjain Bacalbasa Constantái.

„Vannak panorámák — irja —, ame-. lyeknek egyik sarkában zárt fülkék vannak) s aki ezekbe be akar lépni, külön belépti j dijat kell fizetnie s ajtaia felett egy tábla lóg a következő felírással: „Csak férfiaknak! szabad a bemenet.“ A szinajai konfrenciá- uak voltak ülései, amelyeket kizárólag azért tartottak meg, hogy legyen miről a nagy nyilvánosságot tájékoztatni. De voltak olyan ülései a konferenciának, amelyekről avatat- j tannak tudnia sem volt szabad s tilos volt' oda a belépés, akárcsak a panorámák külön: fülkéibe. Ezekben a fülkékben tárgyalták aztán le a legfontosabb kérdést: kinek az oldalára álljon a kisantant, ha Anglia és Franciaország között megtörténik a szakítás? Egy francia-angol háború esetén teljesen Franciaország oldalán fog állani Belgium. Franciaországot fogja támogatni Lengyel- ország is. A kisantant még nem határozott! Jugoszlávia, pontosabban mondva: Szerbia, Franciaország oldalára áll, Cseh-Szlovákia határozatlan és telve van aggodalommal s Románia nem határozottabb, mint Benes országa. Angolország oldalán fog küzdeni Olaszország, Spanyolország, a legtöbb sem-4 leges állam és magától érthetőleg Németország. Ezeket a nagy ellentéteket látva, Benes eljött nyugatról és feltette a kérdést: „Mit tegyünk egy tijabb nagy háború kitörése esetén és mit tegyünk különösen akkor, ha megtörténik a szakítás Franciaország és Anglia között? A magyar kölcsön ügyén és a szinajai konferencia program iának egyéb sallangján kívül különösen ez. a súlyos helyzet hozta össze a tárgyalókat.