Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-07 / 177. (330.) szám

Kedd, augusztus 7. oda is adunak, hiszen biztosra veszik, hogy a bíróság a hatósági orvosok véleménye alap­ján megítélik majd a költségeket, melyeket a pénztár köteles lesz megfizetni. Mikor a betegek hazatérnek gyógyultan, akkor az olykor ezrekre menő kezeltetés! költségek megtérítése iránt port indítanak a betegsegélyző pénztár ellen és a bíróságok a megejtett bizonyítás során, amelynél rend­szerint meghallgatják a fél által bejelentett hatósági orvos mellett még a törvényszéki orvos szakvéleményét is, ha úgy látják, — és rendszerint úgy kell látni ok a bizonyítékok alapján — hogy a fölperesnek valóban szük­sége volt a gyógykezeltetésre, úgy az illető helyi pénztárat a kezeltetési költségek és a perköltségek megfizetésében elmarasztalják. A baj azonban az, hogy az ítélet dacára sem jut hozzá szegény munkás a pénzéhez, mert a megítélt összegre biztosítási végrehaj­tást a pénztár, mint erkölcsi testület ellen nem rendel el a bíróság, hanem uasitja a per­nyertest, hogy várja meg a jogerőre emelke­dést, mert a pénztár — már a saját reputá­ciója érdekében is — okvetlenül fölebbez. Na, erre a jámbor munkás vár, vár türelme­sen, hegy majd csak elintézi baját az állami munkás-biztosító hivatal. Eddig ez a hivatal még egyetlenegy ilyen íölebbezést sem intézett el és csak a legutóbbi napokban derült ki, hogy miért. Ugyanis a sokezer sürgetésre mostanában azt a fölvilá- gositást adta a pozsonyi muuikásbiztositó hi­vatal. hogy az a döntőbíróság, mely végső fokon hivatva van dönteni ezekben az ügyek­ben. ezideig sem Pozsonyban, sem Un gyáron nem ült össze, mert ez a döntőbíróság a prá­gai kormány hibájából még véglegesen össze­állítva nincs. Mivel pedig itt politikai szem­pontok hátráltatták az összeállttást, hát a sze­gény munkások még sokáig várhatnak, inig megkapják a gyógykezeitetési dijakat. Harminc túsz Düsseldorfban Düsszeldorf, augusztus 6. Francia őrség elleni merénylet miatt kihirdették a szigorí­tott ostromállapotot. A megszálló csapatokat megerősítették és négy francia ezredet a város köteles élelmezni. Tegnap este tiz órakor harminc polgárt túszként letartóztat­tak. Kisiklott egy francia vonat Münsier, augusztus 6. Redklinghausen és Boc'hum között ma reggel egy irancia vo­nat kisiklott. A szerencsétlenségnek hat ha­lott és huszonnégy sebesült az áldozata. Kommunista összeesküvést lepleztek le Lengyelországban Varsó, augusztus 6. Kierník belügymi­niszter egy nyilatkozata szerint -a Krakkó­ban, Varsóban és Dublinban annakidején el­követett bombamerényietek egy titkos kom­munista szervezet müvei voltak. Augusztus másodikára virradó éjjel letartóztatták e kommunista terrorszervezet tiz tagját, köz­tük két krakkói tisztet. A rendőrségi nyo­mozás megállapitotta, hogy a terrorszerve­zet julius végén egész Lengyelországban so­rozatos terrorcselekedetek végrehajtását ter­vezte, melyekre azonban az összeesküvés leleplezése következtében nem került sor. A letartóztatottaknál nagy mennyiségű dina- mitot találtak. Rövid táviratok A görög költségvetési év tizenhatmillió drachma hiánnyal zárult Az angol kormány vonakodik Rakovszkit a londoni szovjetrmsszió vezetőjéül elismerni mind­addig, miig az a vizsgálat, melyet Rakovszki an- golellenes beszéde miatt folytatnak, befejezve nincsen. A fegyverkezés korlátozására kiküldött bi­zottság a garancia szerződéstervezet első négy- szakaszát első olvasásban elfogadta. Egy norvég torpedóromboló megtorpedózott és elsüllyesztett egy alkoholt csempésző német gőzöst. A török kormány elhatározta, hogy mindad­dig beszünteti a hadsereg demobillzáclólát, amíg a szövetséges csapatok Konstantinápolyi és a tengerszorosokat teljesen ki nem ürítik. Vaugh, a saarvidéki kormányzóbizottság an­gol képviselője felmentését kétrte, mert a nép- szövetség vonakodott az angol javaslatnak meg­felelően a Saarvidék Igazgatása ügyében vizsgá­latot indítani. A Javorina-kcrdésben csak Masaryk párisi útja után döntenek. A Oazeta War- szaiwszka a Javorina-kérdésben a követke­zőket írja: Lengyelország a Javorina-kér­désben jegyzéket fog a nagyköveti tanács­hoz intézni. A jegyzék útnak indítását Zem- sisky és Poincaré megegyezése fogja meg­előzni. Jól informált helyről szerzett értesü­lésünk szerint döntés csak Masaryk párisi Htja után várható. Munkába lépett a szociáldemokrata párt Ruszinszkófean A párt „magyar gimnáziumot állíttat iel a ker- uiáunya!** — Kongresszus lesz Ungváron •— Ruszinszkót „tanulmányozni** fogják Ungvár, augusztus 5. (Ruszin szliói s zepkeszit ö ség ü rik t ö 1.) Az egyesült ruszin párt akciójával egyidöbem a ruszinszikói szociáldemokrata párt is erélye­sebb politikai akcióba kezdett, hogy ezzel a ruszin polgári páirtok működését ellensúlyoz­za. Irtunk arról, hogy a párt kebelében az utóbbi időben zavarok dúltak, melyeket a legutóbbi politikai kudarc idézett elő, ez azon­ban nem akadályozza meg a vezetőséget ab­ban, hogy a legátlátszóbb politikai fegyverek­hez ne nyúljon, mikor arról van szó, hogy a párt mutasson valami pozitivet. A párt a régi politikai recipe szerint olyasmit rángatott elő, amihez eddig egyálta­lán semmi köze nem volt. Egy szép napon vil­láimként terjedt el a hír, hogy .Ungvár magyar gimnáziumot kap. Ha valaki e kijelentés horderejét ismerni akarja, annak Ungvárra kell jönnie, mert csak az itteni is'kolaügyi helyzet alapos áttekintése után értheti meg azt a nagy örömet, amit ez a kijelentés okozott. E hírre ugyanis minden szem felragyo­gott és mindenki szinte túláradó boldogsággal tudakolta, hogy miként is történhetett meg ez, amiben már alighogy remélünk. És akkor jött a meglepő válasz. A szociáldemokratapárt eszközölte ki a prágai kormánynál. Aki ismeri a konteseszközök természetét, az nyomban megállapíthatja, hogy ennél jobb korteseszközt egyetlen párt sem használhat fel Ungváron. A magyar gimnázium beigéré- sével bármely párt tömegeket hódíthat meg magának, nem csoda hát, ha a szociáldemo­kraták jói iskolázott vezérei ezt az eszközt használták fel, hogy pártjuk pozícióját erősít­sék. Pedig ha az ungvári magyar gimnázium felállítása körüli munkának történetét ismerni akarjuk, nem a szociáldemokrata párt ungvári pártvezetőségéhez, de a Ruszinszkói Magyar Pártok Szövetségének ungvári központjához kell fordulnunk, ahol aktaszerüleg megállapít­hatjuk, hogy a magyar pártszövetség vezető­sége már évek óta mennyi munkát végzett, milyen akciót folytatót a magyar gimnázium feláliltiásiárt. Igazolják a magyar pártok saj­tóorgánumai és maga az akció vezetője: Árky Ákos pártvezér, aki több Ízben járt Prágá­ban, hogy a magyar gimnázium felállításának engedélyét, mint kétségtelenül megillető jo­gunkat a prágai kormánynál kieszközölje. És most, mikor az akció már eredmény- nyel járna, odaáll a szociá!demokratapárt és ezt az ügyet politikai korteseszközül használ­ja fel arra, hogy a közhangulatot a maga ja­vára biztosítsa. Mi nem kételkedünk abban, hogy ami nem sikerült hosszú évek munkája után a magyar pártszövetségnek, az egyszerű poli­tikai ókból sikerülni fog a szociáldemokra­táknak. Nem kételkedünk, hogy ez valóban meg is lesz, mert hiszen túlságosan naivak volnánk, ha azt hinnők, hogy a szociáldemo­kraták ölhetett kézzel fogják nézni az egye­sült ruszinpárt térhódítását és politikai sike­reit. Óh nem! Prágában nemcsak cseh-agrá- rok, de szociáldemokraták is vannak. A kettő közötti versengés most fogja elérni tetőpont­ját. Minden nagyobb lellkiismeretíurdalás nél­kül ragadhatták tehát ki a szociáldemokraták a magyar gimniáziumért való harc zászlaját a magyar pártok kezéből, mivel politikai érde­keik úgy kívánták, hogy Ruszinszkóba ne Árky Ákos, de Picha és Klocsurek hozzák el az ungvári magyar gimnáziumot. Nem irigyeljük tőlük a babérokat még ebben az esetben sem, mert hiszen a magyar pártoknak sokkal fontosabb az, hogy Ungvá­ron magyar gimnázium legyen, mint az, hogy a pártvezetőség munkájának gyümölcsét me­lyik más párt exponensei értékesítik. Mimién ellenvetést megelőzendő, megállapítjuk, hogy feltevésünk szilárd alapokon nyugszik. Meg­állapítjuk, hogy a magyar gimnázium hírének lanszirozása csak bevezetés volt a szoc.-de- mokratapárt további munkájához. Brtesü’é- sünk szerint ugyanis a szoc.-demokraták augusztus 9-én, csütörtökön kongresszust tar­tanak Ungváron, melyre Prágából több sze­nátor és szociáldemokrata képviselő is !c- utazik. A kongresszus fő tárgya az lesz, hogy miként kell Ruszinszkót politikailag a párt részére újból megdolgozni. Elvégből bizottsá­gokat alakítanak, amelyek be fogják járni Ru­szin szkó egész területét abból a célból, hogy a politikai helyzetet tanulmányozzák. lloyd George és Poincaré Páris, augusztus eleje. (Saját tudósítónktól.) Újabb részleteit hozzák a francia és angol lapok annak a már szinte elkeseredett szóharcnak, mely hetek óta folyik az angol expremier és a francia miniszterelnök között. A csatornán innen is, túl is vezércikkek és híradások egész gar­madája foglalkozik az eseménnyel, mely már kezd kinőni a politikából s lassan sportszen- záeióvá változik: az olvasó közönség alig várja az élesebbnél élesebb riposztok egy- máskergetését. De ezen a sportjelentőségen kívül megmarad az eseménynek diplomáciai jelentősége is, mert mindkét részről oly ki­jelentések és leleplezések történnek, melyek végtelenül fontosak mind a muí'tat,. mind a jövőt illetően. A francia lapok, főleg a Ternp és a Jour­nal des Débats, melyek külföldi elterjedtsé­gük miatt különösen bőven tárgyalják a vi­tát, nem szűnnek meg Lloyd George jelentő­ségét kicsinyíteni. Egyszer úgy állítják be, mint akinek nincs pártja s csak saját sza­kállára, beszél hallgatóközönsége, veleérzése nélkül, móssszor egész magatartását mint egy olyan embernek dühét és a helyzetbe nem beleélni tudását magyarázzák, aki hat évű korlátlan uralkodás után nem tud újra szürke polgár lenni, végre pedig — például a maii Journal des Débats — már a pataló- giába vonja az ügyet, mondván, hogy Lloyd George aggkórban szenved, gyöngeelméjü lett, amit beszédeinek mferioritása is mutat s a legjobb lenne egészségi állapotát ellen­őrizni. Ezekkel a tendenciózus beállitásoikfcal szemben határozott az a nagyfokú idegesség, mely napról-napna nő Lloyd George élesebb­nél élesebb és leleplezőbbnél leleplezőbb tá­madásai miatt. Mig Poincaré beszédeiben nagyhangú tirádák, önérzetes kijelentések és vádaskodások Németország ellen viszik a főhangöt, addig Lloyd George mindig szelle­mesen, maró gunnyal és iróniával beszél. A világháború két legfőbb antant-személyisé­gének dispozició különbsége éppen ebben a hangnemikülönb'ségben nyilvánul legjobban és hiába Poincaré nagy frázisai, Lloyd George mindig símán kisiklik a kalapácsütéseknek szánt érvek alól. Legutóbb Lloyd George felelt Bristolban Poincaré vasárnapi viílers-colteretsi beszé­dére. Konstatálja, hogy a vasárnapot, mely már 1900 év óta a béke ünnepe, nem sza­badna ily uszító beszédekre használni. Soha­sem szabadna elfelejtenie a francia miniszter- elnöknek. hogy Franciaország szorult hely­zetében öt millió angol katona sietett segít­ségére s csak ezeknek segítségével tudta az annyiszor hangoztatott győzelmet kivívni. Poincaré nagy önbizalma erről ma nem vesz tudomást, talán azért, mert amikor az angol katonák a frontra mentek, ő azzal volt el­foglalva, hogy Bordeauxba meneküljön a „Rém elől**. A továbbiakban beszél még a reparáciökról s megállapítja, hogy Francia- ország jogtalanul hangoztatja Németország fizetőképességét és mégis rosszakaratát. „Mert ugyanakkor, amikor Németország nem fizet, de az ország belsejében épít éis erő­södik. ugyaniakkor Franciaország is rohamo­san és soha nem álmodott arányokban ha­lad a gazdasági, ipari, katonai tökéletesség felé. Minek a német pénz, ha anélkül is ily szédítő tempóban tud fejlődni az ország? Anglia is szívesen építene csatornákat meg hidakat, de nincs rá pénze, mert azoknak az adósságoknak kamatait kell fizetnie, melye­ket főleg Franciaország érdekében vett föl.“ A francia közvéleményt főleg két kije­lentés sérti meg mélyebben. Az első az. mely Poincaré gyávaságára céloz az első imáméi csa'tia alkalmából s a másik az, melyben úgy szerepelteti Angliát, mint Franciaország ön­kéntes cs egyedüli megmentőjét. A Journal des Débats hevesen megjegyzi, hogy Lloyd George sem volt a fronton s Anglia éppngy tönkre ment .volna Franciaország nélkül, mint esetleg Franciaország Anglia nélkül. Meg­jegyzi továbbá az újság, hogy az ilyenfajta uszító beszédek csak növelik Németország passz ív rezisztenciáját. A közönség érdeklődéssel várja a poli­tikai szóharcnak fejleményeit és beavatott körök is úgy vélik, hogy eltekintve a lelep­lezésekről, melyeket a beszédek önkéntele­nül is tesznek a múltra nézve, a jövőre Fran­ciaország cs Anglia nézetformálására, de fő­leg Németország magatartására nézve is nagy jelentőséggel bírhat a vita folytatása. (Sz. P.) A ruszinszkói erdők kitermelése és a „mértékadó he!y“. Opletal mérnök, qz állami erdők és birtokok völt vezérigazgatója a Li- dové Novinyba irt cikksorozatában éles bí­rálat tárgyává tette a ruszinszkói erdőkben folyó gazdálkodást. A Tribuna jónak lát., hogy mértékadó helyen tájékozódjék aziránt hogy Opletal mérnök bírálata helytáll ó-e vagy sem. A „mértékadó 'hely** a Tribunát tájékoztatva kijelentette, hogy a ruszinszkói és szlovenszkói erdők passzívak és passzi­vitásuk évről-évre nő. A passzivitás oka egyrészt aban van, hogy a mi erdein'k és a ruszinszkói erdők között nagy a különbség mert a ruszinszkói erdők kitermelésének sok akadálya van; főképpen közlekedési akadá­lyok. Szlovenszkón valamivel jobbak a vi­szonyok, de ott is segíteni kell az erdők ki­termelésének bajain. Beruházási kölcsönt kell szereznünk, hogy az erdők gazdaságához hozzájussunk. A kérdés azon fordul meg, hogy honnan vegyük a pénzt, amikor az ál­lam nem képes beruházási hitelt adni azok­ra a számlákra, amelyeket a törvényhozás engedélyezett. Opletal mérnök, aiki az állami beruházás elvét hangoztatja, tudhatná, hogy pénzügyi kormányzatunknak a legszüksé­gesebbre sincsen pénze. Ha nem akarjuk azt. hogy erdőink fája elrothadjon, kapcsolatot kell létesítenünk a magántőkével. Ebben az esetben elsősorban a hazai bánkok jönnek számításba. Eziránt már régen folytattunk tárgyalásokat, de pénzintézeteink íőképneu két okból nem tudták a kölcsönt megadni: Nincsenek abban a (helyzetben, hogy hosszú lejáratú üzletekbe fektessék a pénzt. Másod­szor a faeladás egyike a köztársaság leg­nagyobb problémáinak. Ruszmszkóba.n a kér­dés még egy rendkívüli tény folytán azzal komplikálódik. ho.gy a ruszinszkói fa legna­gyobb része bükk és a bükkfa elhelyezése a legnehezebben megy. Igen előnyös volna, ha sikerülne külföldi kölcsönt szerezni és ezzel egyidejűén külföldi érdekeltségekkel keres­kedelmi szerződést kötni. Információnk szerint — írja a; Tribuna — az egész erdőkérdésben nagyobb szerepet játszik a .szeméhtes. kedés, mint a tárgyilagosán. Ruszinszkói tanbók kfiidö^sége az iskolaügyi miniszternél. Szombaton a ru- szinszkóí tanítóság nagyszámú küldöttséggel kereste fel Bechyné iskolaügví minisztert, akitől azt kérték, hogy akadályozza meg, hogy a ruszin gyermekeket ukranofil szel- Iemberi neveljék. Á miniszter meghallgatta a fanitók panaszát és ígéretet tett a sérel­mek orvoslására. Tekintve azonban, hogy ezt az ügyet egyszerűen nem lehet elintézni, rövidesen a üké tót hívnak össze, amelv majd t dönt. a-ruszmszkQk^anitóV panasza’ ügvében. I V’rbetiskyék és a községi választások. ■Vybenskyék független szocialista pártja a köz­ségi választásokon külön jelölő listával fog részt venni. Kik tartoznak bevonulni a fegyver­gyakorlatra? Hivatalos közlés szerint az idei fegyvergyakorlatokra azoknak kell be- vonulniok, akik b ebi v ói egyet kaptak. Akik­nek a gyakorlat elhalasztása iránti kérvé­nyét nem intézik el, azoknak be kell vonul- niok. Akik betegség miatt nem vonulhatnak ( be, kötelesek a betegséget orvosi bizonyit- vánnyal, lehetőleg hivatásos katonaorvos bizonyítványával igazolni. Ha ilyen katona­orvos nincs a helységben, úgy ezt a községi; elöljárósággal kell igazoltatni. Mi lesz, ha kitör a francia-angol háború? Mint viselkedik ebben a kisantant? Ezt a ' pikáns kérdést fejtegeti a román Adeverul * hasábjain Bacalbasa Constantái. „Vannak panorámák — irja —, ame-. lyeknek egyik sarkában zárt fülkék vannak) s aki ezekbe be akar lépni, külön belépti j dijat kell fizetnie s ajtaia felett egy tábla lóg a következő felírással: „Csak férfiaknak! szabad a bemenet.“ A szinajai konfrenciá- uak voltak ülései, amelyeket kizárólag azért tartottak meg, hogy legyen miről a nagy nyilvánosságot tájékoztatni. De voltak olyan ülései a konferenciának, amelyekről avatat- j tannak tudnia sem volt szabad s tilos volt' oda a belépés, akárcsak a panorámák külön: fülkéibe. Ezekben a fülkékben tárgyalták aztán le a legfontosabb kérdést: kinek az ol­dalára álljon a kisantant, ha Anglia és Fran­ciaország között megtörténik a szakítás? Egy francia-angol háború esetén teljesen Franciaország oldalán fog állani Belgium. Franciaországot fogja támogatni Lengyel- ország is. A kisantant még nem határozott! Jugoszlávia, pontosabban mondva: Szerbia, Franciaország oldalára áll, Cseh-Szlovákia határozatlan és telve van aggodalommal s Románia nem határozottabb, mint Benes országa. Angolország oldalán fog küzdeni Olaszország, Spanyolország, a legtöbb sem-4 leges állam és magától érthetőleg Német­ország. Ezeket a nagy ellentéteket látva, Benes eljött nyugatról és feltette a kérdést: „Mit tegyünk egy tijabb nagy háború kitö­rése esetén és mit tegyünk különösen ak­kor, ha megtörténik a szakítás Franciaor­szág és Anglia között? A magyar kölcsön ügyén és a szinajai konferencia program iá­nak egyéb sallangján kívül különösen ez. a súlyos helyzet hozta össze a tárgyalókat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom