Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-07 / 177. (330.) szám

II. évfolyam 177. (330.) szám. Prága, kedd, 1923 augusztus 7. Előfizetési árak bel- e® Jtülíöluiu,. Egész évre 300 Ke, félévre 150 Ke, negyedévre 70 Ké, egy hónapra 20 Kő. — Egyes szám ára f20 Ke, — Szerkesztőség: Prága II., Stc- pánská-nlice 40. L Telefon: 80349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova nlice 18. Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkéi és Raszíoszkoi Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Európai Egyesült Államok (fi.) Prága, augusztus 6. Wells, a híres angol regényíró, miután; fantáziájának pegazusa — úgy látszik — be- j lefáradt az örökös csillagjárásba, a politika! okozati összefüggéseinek tudományos tanul­mányozására 'vetette rá magát. Szovjet- oroszországi körútja világszerte nagy érdek­lődést keltett és talán ennek az érdeklődés­nek ébrentartása a célja az az újabb kör­útja, amellyel most Középeurópát tisztelte meg. A regény írásihoz éppen ellenkező tulaj­donságok kellenek, mint a politikához. Csap­nivaló regényíró az, akit képzeletének szár­nyai fölül nem emelnek a rideg valóság szürke adottságain és viszont csapnivalóan rossz politikus, aki a dolgokat és összefüg­géseket másként látja, mint ahogy a valóság­ban vannak. H. Q. Wellsnek a messze ma­gasságokban csapongó fantáziája meg éppen­séggel nem tud beleilleszkedni a politika szűk ketrecébe. Ez kitűnik abból a nyilatkozatából is, amit itt Prágában nekünk adott. Lelkének mérföldes csizmáival egy-keittőre általlépi az idő és a tér korlátáit és egyszerre csak hipp- hopp század okira! halad előttünk, a jelenkor emberei előtt. A5 Európai Egyesült Államokról be­szélt, amelyekhez szerinte a szabadi' • delem és az egységes pénzrendszer fognak elvezetni. Alhogy széttekintünk a mai Euró­pán, merő utópiának kell tekintenünk a ké­pet, amit Wells vetít elénk. Nem mintha az Európai Egyesült Államok létrejöttét per ab- solutum lehetetlennek tartanok. Lehetséges hogy egyszer, századok múltán el fognak jönni, azonban ma sem gazdaságilag, sem kulturailag, sem pedig pszidiikailag nincse­nek meg azok az előfeltételek, amelyeket egy európai államszövetség kialakulása föl­tételez. A vén kontinens a háború óta nem hogy közeledett volna ehhez az eszméihez, hanem egyre jobban eltávolodott tőle. A háború előtt e világrész középső és keleti részében három hatalmas állami alakulat egyesítette közös vezetés alatt közös mun­kára az embereket. Jelenleg ezen a területen, ha nem tévedünk, tizennégy állam küzd az uj berendezkedés nehézségeivel. Az Európai Egyesült Államok egy nagyfokú integrálódás eredményei volnának, míg ma a részekresza- kadozás, a differenciálódás folyamatát ész­lelhetjük mindenfelé. Wells eszményképéhez csak a nemzetek és államok valamelyes kol­lektív öntudata vezethetne el, pedig, amint megfigyelhettük, az utóbbi években inkább egy individualisztikus irány kapott lábra a nemzeti egyedeknek egymáshoz való viszo­nyában. Az utópista irodalom Anatol Francénak egy regényt köszönhet, amelynek témáját a- páneurópai államszövetség és a benne ural­kodó kollektivista társadalmi rend alkotják, Francénak ,.Sur Jia pierre blanohe“ című utó­piájában, amint az action directe poeta-filo- zófnsának világszemléletéből következik, a szociális forradalom teremti meg a az uj tár­sadalmat és a rajta felépülő Európai Egye­sült Államokat. Wells, aki különben szintén ' szocialista, egészen másképpen képzeli el en­nek az államszövetségnek a megalakulását. A szabadkereskedeiem és a közös pénzrendszer volna szerinte az alapja az uj állami rend­szernek, amelyet azonban politikai biztosí­tékokkal is (körül kellene bástyázni. Ilyen biz­tosíték volna az angol-német-orosz szövet­ség. Egészen eredeti gondolatok, melyeknek j van ugyan reális magjuk, de ezt az utópista regényíró fantasztikus burokba- foglalja. A mai világpolitikai helyzet mellett a német­orosz szövetség gondolata önként adódik, egy angol-német szövetségről is lehet be­szélni anélkül, hogy ezzel elrúgnék lábaink alól a valószínűség talaját. A .szabadkereske­delmi érintkezések fölvétele és az államok között kínai faiakként tornyosuló gazdasági ihatárok * ledöntése ugyancsak olyan követe­lés, a.meiyroi manapság is a legkomolyabban tehet, sőt kell is beszélni, kz európai államok valutájának állandó bukfencez és e pedig csak fokozza azt a természetes törekvést, hogy egy közös pénzrendszerre! teremtsenek ren­det a mai züm/avarban. De a hatalmi célok­ra alakuló szövetségek nem vezetnek el, ha­nem inkább eltávolítanak a páneurópai esz­ményképről. mert ugyan ki hinné, hogy pél­dául egy orosz-német-angoi szövetség, vagy a kisantant áthidalja, nem pedig csak még jobban elmélyíti az európai nemzetek között tátongó szakadékokat. A szabadkereskede- Iem. a politikai és gazdasági liberalizmusnak ez a legfőbb követelése, nem alapja Ihanem csak egyik pitiére lehet az Európai Egyesült Államok épületének. Cobden libera­lizmusától igen messze fekszik még a paci­fista törekvések végső célja. Hálásak volnánk Wellsnek, ha egyszer megírná, hogy miképpen képzeli el az euró­pai államszövetség megalakulását a szabad- kereskedelem, közös pénzrendszer és az angol-orosz-német szövetség ugyancsak képzeleti alapzatán. A világirodalom bizo­nyára értékes utópiával gazdagodnék, de a politikai tudomány éppen úgy nem tudna el­igazodni rajta, mint ahogyan nem tudott eliga­zodni Morns, Campanelja, Owen és mások utópiáin. GtimDös ffflklitólkozott a kisanlanfnak Bállá Aladár tárgyalásai a budapesti jugoszláv követtel — Belgrád elutasító választ adott Gömbösnek Budapest, augusztus 6. Budapesti szerkesztősgünk telefonj el elite­se szerint a ma délutáni lapok a szimajai kon­ferencia hátteréből szenzációs részieteket hoznak: Mikor nyilvánosságra korült, hogy a kis­antant külügyminiszterei Szíriájában tanács­kozásra ülnek össze, — írják a lapok — Bállá Aladár 48-as függetlenségi képviselő fölkeres­te Milojevics budapesti jugoszláv meghatalma­zott minisztert és azt mondotta neki, hogy úgyszólván napok kérdése, hogy mikor veszik át Gömböséit Bethlentől a hatalmat, célszerű tehát, hogy Jugoszlávia és a kisantant a szí- najai konferencia előtt tájékozódjék a köve­tendő kormányzat elveiről. Gömbös is szeret­ne tájékozódni Jugoszlávia álláspontjáról. Bállá ezután kijelentette, hogy Gömbösnek a kormányra jutása a klsantantnak nem vesze- demes, sőt megkönnyebbülés, mert Gömbös külpolitikában a reálpolitikát óhajtja követni. Gömbös megadja azokat a tárgyi biztosíté­kokat is, amelyeket Bethlen nem képes meg­adni. Gömbös kezében vannak az irredenta szervek, tehát a legkönnyebben ö szerelheti le azokat és a titkos alakulatokat is könnyen megszüntetheti. Másfelől azonban Gömbös személye garancia a Habsburg-propaganda ellen. Gömböl az államforma tekintetében nem zárkózna el a köztársaságtól sem.- Mindezek után — mondotta Bállá hajlandó-e Jugoszlávia, illetve a kisantant a Gömbös-kormány által felveendő kölcsön ügyében kedvezőbb álláspontot elioglalni és hajandó-e a határkiigazitó bizottság által a Magyarországnak Ítélt területek átengedésé­vel a Gömbös-kormány javára dönteni? Milojevics a beszélgetés tartalmát nyom­ban megsiirgönyözte Belgrádba, ami ott rend­kívül nagy meglepetést keltett, mivel Belgrád- ban Gömbös személye és a Bállá által ígértek között ellenmondást láttak. A jugoszláv kor­mány Milojevicsnek elutasító választ küldött. A tárgyalásokról Gömbös legszűkebb környe­zete sem tudott. A tárgyalások befejezése után ült össze a szinajal konferencia. Miz¥€ü€ü förgjjalásoK Franciaországgal! A német szociáldemokraták akciója — Cunót ismét \rálság fenyegeti Drezda, augusztus 6. (Saját tudósitónk- tól.) A szociáldemokrata párt tegnapi zwick- aui gyűlésén Loebe, a birodalmi gyűlés elnö­ke, a párt nevében azt a követelést hangoz­tatta, hogy kíséreljék meg közvetlen tárgya­lások utján a franciákkal való megegyezést. A birodalom pénzügyi helyzetéről szólva kö­vetelte a béradót, az összes javak és vállal­kozási nyereségek egyharmadának igénybe­vételét és a tulajdonra kivetett adók meg- háromszorozását, miáltal évente 25 millió aranymárka lenne biztosítható. Berlin, augusztus 6. (Berlini szerkesztő­ségünktől.) A Cuno-kormány ismét súlyos válság előtt áll. Loebe tegnapi nyilatkozata után Ítélve a szociáldemokraták erős aktivi­tása várható. Egy ember napi kiadása egymillió márka Berlin, augusztus 6. (Berlini szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Az árak emelkedé­se napról-napra katasztrofálisabb jelleget ölt. A zöldség- és húsárak fantasztikus mér­tékben emelkedtek. A középosztály a leg­szükségesebb élelmiszereket sem tudja be­szerezni. Átlagban egy nagyobb német vá­rosban ma egy embernek a napi kiadása egy­millió márkára rúg. A közönség pánik­szerűen vásárol. Számos üzlet be van zárva. A hangulat rendkívül nyomott, a közönség mindenre el van készülve. Az utóbbi napok­ban a jogbiztonság is erősen veszélyeztetve van. A bűnügyi statisztika számai a betöré­sek és lopások következtében jelentősen fel­ugrottak. Danzigban a rendőrség lefoglalta az összes élelmiszereket és hatóságilag áru­sitt atja. Megismétlődtek a zavargások Drezdában Drezda, augusztus 6. A zavargások va­sárnap este megismétlődtek. Az utcákon is­mét megjelent a kövekkel és lécekkel fel­fegyverzett tömeg, melyet azonban a rend­őrségnek sikerült szétoszlatnia. Komoly ösz- szeütközésekre nem került a sor. — A szász- országi bányászsztrájk a baloldali sajtó közlései szerint ismét kitört. A bányászok fejenként 4—5 millió márka gazdasági se­gélyt követelnek. A szénszállítmányok el­maradása miatt Drezda gázszolgáltatását a legközelebbi napokban erősen korlátozni fogják. A belga hadügyminiszter lemondott Brüsszel, augusztus 6. Deveze hadügy­miniszter beadta lemondását, mivel a mi'lic- J törvény fontos pontokban eltér az általa ki- | dolgozott honvédelmi tervezettől. I Belgrádban lesz a következő kisantantkonferencia Belgrád, augusztus 3. Nmcsics külügy­iül iuiszter ma fogadta a sajtó képviselőit, kik j előtt kijelentette, hogy a kisantant ezentúl ; két konferenciát fog tartani. A legközelebbi Belgrádban lesz, a következő pedig Prágá­ban. A kisantant balkáni fiókja (g.) Prága, augusztus 6. A Lidové Noviny az alábbi föltünést keltő belgrádi tudósítást közli: — A szinajai konferencia egyik ered­ménye a Görögország által indítványozott balkán-antant létesülése. Az eddigi tárgya­lások eredményeképpen az uj antantnak Ju­goszlávia, Görögország és Albánia lesznek a tagjai. Albánia a szinajai konferencia al­kalmával tanujelét adta annak, hogy a kis­antant érdekköréhez közeledni óhajt. A kis­antant ezidőszerint nem akar több tagot föl­venni, de annak a nézetének adott kifejezést hogy a Bulgáriával és Törökországgal kö­tött békeszerződések megtartásának biztosí­tása. céljából balkán-antant létesüljön ama minta szerint, ahogyan a trianoni békeszer­ződés megtartásának biztosítására a kis­antant alakult Világos az a tény is, hogy a Jugoszlávia vezetése alatt álló balkán-antant politikája teljes összhangban lesz a kisantant politikájával. — Szeptemberben összeül Belgrádban a jugoszláv és a török bizottság, hogy a jugo­szláv—török különbéke módozatait megtár­gyalják. Jugoszlávia — köztudomás szerint — megtagadta a Lausanneban kelt Török­országgal kötött békeszerződés aláírását. Az aláírást arra való hivatkozással tagadta meg, hogy Törökországgal szembeni viszonyát teljesen tisztázta a londoni béke. Jugoszlá­viát a lausannei békeszerződés hat millió an­gol font hadikár megtérítésére kötelezi Tö­rökországgal szemben. Ez ellentétben van a bukaresti békével, mely szerint Jugoszlávia, mint győztes állam, semmiféle kártérítéssel sem tartozik a legyőzött Törökországnak. Ez a tudósítás bizonysága annak, hogy a szinaijai kulisszák mögött több történt, mint amiről a cammogó cseh-szlovák sajtó­iroda hivatalosan beszámolt. A szinajai kon­ferencia e tudósítás tükrében jelentősen meg­növekedik s úgy tűnik föl, mint kiindulási pontja a kisantant balkáni akciójának. Szá­mos jel mutatott már régebben arra, hogy a kisantant élénk érdeklődést tanúsít a balkáni események iránt s ennek az érdeklődésnek természetes okai is szembetűnők voltak, már csak azért is, mert a triónak két tagja a Balkán geográfiai határán belül él. A balkáni probléma évtizedek óta egyik legnehezebb és legkényesebb európai kér­dés. A balkáni egyensúly megteremtése és a rendszerint kiéleződött formában föltűnő és egyre összecsapó balkáni ellentétek ösz- szesimitása már évtizedek óta megfejthetet­len rejtély az európai államférfiak számára. A1 háború utáni uj állapotok sem az egyen­súlyt nem teremtették meg, sem az ellenté­teket nem tompították s igy ma fokozottabb mértékben mutatkozik megoldatlan problé­mának a balkáni kérdés. Az idő, mely ve­szedelmes szeleket bocsát szárnyra, könnyen föllobbantja az izzó parazsakat s könnyen lángokat csalhat ki a balkáni parázstömeg­ből, Érzi azt a két szögével a Balkánba nyúló kisantant s ezért igyekszik biztosítani balkáni érdekszféráját. A biztosítás módja: balkáni antant megteremtése a kisantant ké­pére és hasonlatosságára. A cégér, mely alatt az uj antant létesül a Bulgáriával és Törökországgal kötött békeszerződések meg- taütatása, a kisantant bekerendöri tevékeny­j ioo cseli-szl Koronáért fizettek ma, augusztus 6-án: Zürichben 16.3625 svájci frankot Budapesten 55 600.— magyar koronát Bécsben 206500.— osztrák koronát Berlinben —.— német márkát

Next

/
Oldalképek
Tartalom