Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-30 / 196. (349.) szám

Csütörtök, augusztus 30, KÖZGAZDASÁG Cseh-Szlovákia és Magyarország áruforgalma ÉSJEME (*) A prágai cseh nemzeti színház szeptem­ber 16-án nyit. A színházban Georg Moor,a egy vígjátékit. Vachet cseh szerző „A szegény bo­lond" cirnti drámáját készítik elő. (*) Premiér-hirek.) Budapestről jelentik: Az Andrássy-uti Színházban két irodalmi bi.iou ké­szül. Az egyik szerzője Nádas Sándor, cime: „Törvényszéken", a másik szerzője Zsolt Béla, a költő, cime: „Manón Lescant." Zsolt darabjában fog debütálni a színház uj tehetsége: Lelkes Margit. (*) Moiiére balettjei. Parisban előkelő iro­dalmi amatőrök elhatározták, hogy Moiiére bal- letkomédiáit alkalmi előadásokon megismertetik a közönséggel. Lehet, hogy ez a vállalkozás csu­pán müvészlelkü dilettánsok kísérletezése, mégis nagy kultuírtörténebi és művészi jelentősége van. Moiiére 30 darabja között 14 balletkomédia van. Ez majdnem a fele a nagy szatirikus életművé­nek. És ezzel a szellemi termeléssel eddig na­gyon igazságtalanul bánt a kritika és az iroda­lomtörténet. Mikor megállapították azt, hogy a többi 16 vígjátékban a halhatatlan bölcsesség és emberismeret örök monumentumait alkotta meg Jean Baptiiste Poquelin, akit Moiiére néven is­mer az emberi szellem fejlődésének története, ugyanakkor nem méltányolták eléggé a képze­letnek és a jókedvnek, a finom szellemességnek és a sugárzó pompának, a nemes gráciának és az ízlésnek azokat a miniatűré remekeit, amelyek a balletkomédia formájában mutatták Moiiére al­kotó zsenijének sokoldalúságát. Igaz. ho-gy a tragikus sorsú, magánéletében és művészi kar­rierjében is boldogtalan Moiiére kényszerítve volt arra, hogy elaprózza tehetségét és nagyságát csörgősipkával, keserű mosolyát selyemálarccal kendőzze, — az is igaz, hogy ezek a könnyű mii-, fajú komédiák, ezek a moliérei operettek parancs­szóra és kényszerből születtek, de az ő fantá­ziája még kommandóra sem tudott mást. mint szépet alkotni. Lehet, hogy miniszterek és ud­varmesterek rendelésére, udvari ünnepségek al­kalmára készültek a graciózus s bájos komédiák, de a tarlatán-szoknyák és harlequin-ruhák, a vi- rág-guirlandok és a zenekarok keretében Mo- llére mégis Moiiére volt, mégis megmutatta a kojraak önnön arculatját, mégis grimászt vágott a hatalmasok felé és mulattatva az udvart, kicsu- íolta azt. A könnyű multságra készült játékban így találkozunk a jellemzés nagyszerű művésze­tével és a tragikus világszemlélet fájdalmas ke­serűségével. H A budapesti Városi Színház szeptember 21-én nyit az „Oríeusz“-szail. Eujridikét Lábass Juci játsza. Lábass • Juci legközelebbi szerepe Carmen lesz. Első opefabemutatója a színháznak a „Manón" Adler Adelinával, első eredeti bemu­tatója Sas és Szabados daljátéka, a cime: „An­drás levente." (*) A „Jégcsap" bemutatója. Budapestről je­lentik: Zitohy Lajosnak, a kitűnő fiatal írónak „Jégcsap" 'cimü háromfelvonásos mulatságos vig- jáítéka a Belvárosi Színház idei első újdonsága. A dalrab főszerepeit Titkos Ilona, B. Dajbukát Ilona, Z. Molnár, Bársony, Kabos, Hegedűs Ti­bor, Szegheő és Somiár játszák. (*) Orska Mária öngyilkos lett. Párisi lapok jelentése szerint Orska Mária, a párisi Opera Comique énekesnője öngyilkosságot követett eh Részletes hírek eddig még nem érkeztek az énekesnő öngyilkosságáról. Orska Mária egyike a párisi szlnészvilág legérdekesebb egyéniségé­nek. Nemcsak mint énekesnő világhiírü, de film- alakításai Is bejárták Európát és Amerikát. A prágai német színház műsora: Szombat: A szép mama. (Megnyitó előadás.) Vasárnap: Marlnka, a táncosnő. Hétfő: Hollandi menyecske. Kedd: Egmont. Szerda: Rajna kincse. Csütörtök: Walkür. Péntek: Szabin nők elrablása. (Hoíer Siegfried vendégjátéka.) Szombat: A szép mama. Szombat éijel: Ámor Nikolsburgban (premiér.) Vasárnap délután: Ámor Nikolsburgban. Vasárnap este: Lohengrín. A prágai mozgóképszínházak műsora: Koruna: Bosszú. (Dráma.) Lucerna: A vörös lovas. (Dráma.) Passage: Szodoma pusztulása. (Sudennan regénye.) Sanssouci: Suvarin hercegnő és két más víg­játék. SPORT MTK—Rapid -meccs lesz — mint budapesti tudósítónk jelenti — az őszi évad első budapesti nemzetközi mérkőzése. A Molnár és Jeny haza­térésével hatalmasan megerősödött MTK osztrák bajnok-kollégájával, a Budapesten mindig nagy érdeklődéssel várt és szeretettel fogadott Rapid­dal játszik szeptember 9-én. A Zuglóval ugyan­arra a napra kisorsolt bajnoki mérkőzését 8-ára, ICisaszony napjára hozza előre. Ez az egyetlen nemzetközi meccs ebben a szezonban az MTK- nak, sőt eddig a több; egyesületnek sincsen biz­tosított ellenfele. Nurmi behozatalát tervez; — mint budapesti tudósítónk jelenti — október 15 aki versenyére az MTK. A késői terminuson a finn világbajnok bizonyára könnyebben tehet eleget a meghívás­nak. mint előbb. Prága, augusztus 29. | Az 1923. év január-júniusi első felében j Magyarország és Cseh-Szlovákia kölcsönös áruforgalma a következőképpen alakult: Ki­vitel Cseh-Szlovákiából mértermázsákban: fogyasztási cukor 6466 (4343), keményítő­cukor 218 (219), melasse 22.934 (22.9.34), burgonya 21.392 (14.043), cukorrépavető­mag 1208 (251). tűzifa 523.353 (523.353), bá­nyafa 374.841 (374.737), gömbfa 931.927 (931.927), vasúti talpfa 406.896 (406.896), szőllőkaró 11.460 (11.460). gyalult és fűré­szelt fa 364.491 (364.491), faszén 86.635 (86.635), barnaszén 215.111 (215.111), kőszén 978,773 (—), koksz 654.504 (—), briket 15.335 (—), vasérc, kénkovand 408.199 (408.199), nyers mész kő 198.787 (198.787), anyagos föld és kaolin 122.751 (28.449). mag­nezit 58.520 (58.520), erdei fenyő- és luc­fenyőkéreg 14.700 (14.700), szurok 6565 (54). nyers gyapot 1506 (133), gyapotfonál és cér­na 9554 (4622), gyapotszövet 17.977 (2047), len és lenáru 2781 (1790), jiuhgyapju és gyap­júira 5308 (1882), selyem és selyemáru 123 (1), úri és gyermekkalapok 2536 (500), női és leánykalapok 329 (268), papir 17.210 (10.121), bőr és bőr ára 2699 (1683), faára 4337 (4712), fúvótt és sajtolt üveg 7515 (4220), tükör és tükörüveg 23.744 (3806), agyag- és porcel­láin áru 29137 (10.303), nyers vas és vasönt­vény 72.128 (13.107), riud/vas 40.211 (8066), Prága, augusztus 29. Á cseh 'Sörgyárak üzemi választmányai és bizalmi férfiad augusztus 26-án konferen­ciát tartottak Prágában, amelyen a követ­kező határozati javaslatot fogadták el: A szakszervezetek középponti titkársá­gát felhívják, hogy járjon el a kormánynál! a komióki'v-itei. korlátozása érdekében. Ez az intézkedés azért szükséges sürgősen, mert az idei gyér komlátermést a 'komílóárak spe­kulatív fetezök tettesére használták ki, amint erről a legutóbbi piaci árjelentések tanúskod­nak. A nagy komlóárak föltétlenül! befolyás­sal volnának a sörárakra. Tekintettel a íöld- mivelésügyi minisztérium arra a szándékára, hogy az Angolországba irányuló malátakivi- telt meg akarja könnyíteni, a konferencia a tervbevett maiidtakivitel ejten tiltiaikozik. A belföldi gyáripar érdteke megköveteli, hogy ne exportáljanak nyersanyagot olyan orszá­gokba, ahová késztermékeket ki lehet vinni. Az árpáit a belföldi gyáriparnak kéül feido- gozni-malátáivá és ezt a külföldre, tehát An­golom z ágba is, exportálni. Ezzel nemcsak a termelők, hanem a munkásság érdekeit • is védik, melyet a 'legrosszabb időben, télen, a malátakészítésnéS foglalkoztatni lehet. Min­den más eljárás közgazdasági szempontból csak kárral járna. A magyar komlóipar helyzetéről buda­pesti szerkesztőségünk a következőket je­lenti: A trianoni békeszerződés egyik áldozata a háború etőtt erős fejlődésnek indult magyar kcimlótenmejiés is. A háború előtt ugyanis 3000 kataszfcrális holdon termeltek komlót, e terület legnagyobb része azonban a Bácskára és Erdélyre esett. A magyar komilótermdés világhírűvé vált. Nemcsak a csehek vásárol­ták, hogy mint cseh komlót értékesítsék még Magyarországon is, hanem kikerült Romá­niába, Olaszországba, Belgiumba, Angliába, sőt Amerikába is. Ma már csak a nagylányi, baitai, sátor­helyi, kalocsai, kisszállást és makói uradal­makban vannak komlósikertek, a többiek el­pusztultak. A magyar komló termelés csődjé­ről Fabriczius Endre gazdasági tanácsos, az OMQE főtitkára a következőket mondotta az „Est" munkatársának: — A magyar sör gyáros ok 1920 óta cseh és bajor komlóból főznek, hazai termest nem használnak, pedig azt fele költsiéggel vásárol­hatnák meg. A magyar gazdaközönség igen kiváncsi arra, vájjon most, amikor a száraz­ság következtében igen rossz termést ígérő I vas- és acélpíéii 22.742 (4961), vascsövek ! 19.296 (3663), nem nemes fémek és fémáruk ! 6447 (2100), gépek 8788 (3114). vegyészeti segédanyagok 28.687 (10.508), Cseh-Szlová- kiának Magyarországba való összes kivitele tehát 5,429.163 métermázsa, amiből Szloven- szkóra a zárójelben irt számok összegezése szerint 3,401.610 métermázsa esik. Behozatal Cseh-Szlovákiába: Gyarmat­os fűszeráru 789 (583), nyers dohány 10.535 (932), tatárka 4114 (3456), búza- és rozsliszt 112.917 (58.581), hagyma 7644 (6594), mák 2456 (1955), olajmagvak 19.840 (17.840), szalma 11.025 (10.844), széna 21.371 (21.371), szarvasmarha 1188 drb. (966), juhok és kecskék 1581 (3), sertések 14.925 (4337), lo­vak 1301 (1047), halak métemiázsában 2060 (1865), bor 14.927 (12.161), friss hús, szalámi és kolbász 4015 (1249). barnaszén 30.958 (30.958), koksz 12.340 (9801), ásványok 26.028 (18.235), len 419 (11), juhgyapju és juihigyap'juárak 1319 (665), selyem és selyem- áruk 325 (5), férfi- és gyermekkalapok 920 (920), közönséges fali tégla 14.404 (14.404), vas és vasáru 954 (489), nem nemes férnek és fémárak 1455 (444), vegyészeti segéd­anyagok 1171 (1163), hulladékok 13.464 (8315). Az összbebozatal Magyarországból Cséh-Szlovákiába tehát 347.183 métennázsa, amiből a zárójelben közölt számok szerint 269,366 méter mázsa Szlovén szkór a esik. komlónak ára Csehországban 50 kiliogramos mázsatéteiekben 2500—2600 cseh korona, ami a mi pénzünkre átszámítva 1.500,000 ko­ronád jelent, fogják-e vásárolni a magyar komlót, amelyet jóval olcsóbban tudnának megkapni. Megállapítható, hogy az idén koim- 1 óin ség lesz, amely újból erősen befolyásol­ni fogja a magyar sörárakat. — Miivel a sörgyárosok nem érdeklőd­nek a hazai termelőknél komló iránt, az OM GE kívánatosnak tartja, hogy a komlót a kor­mány mielőbb vegye le a szabad listáról és addig ne eresszen be komiét, amiig a hazai tenmés itthon nem értékesült. A most meg- csökkent magyarországi sörfőzésnek 800 métermázsa komlóra van szüksége. Az uj cseh komló ára 100 kilogramonktént 3.600,000 korona lesz, tehát 2888 millió koronával kell adózni Gseh-Szlovákiának, aimi nem lesz nagy hasznába a magyar koronának. Ha az Idei termést sem veszik meg a sörgyárosok, a gazdák minaszerü komlöteltepeiket nem tartják fenn, a télen azokat kivágják és igy el fog tűnni az évek hosszú során át meg- honositot't és neme síi tett magyar komlófajta. — A francia frank ellen nagy kontre- mindámadás készül Angliában és Ameriká­ban. Tudvalevő, hogy 1925-ben kellene meg­kezdeni a francia hadiadósság törlesztését, de erre se belső, se külső fedezettel nem bir Franciaország. Egyre valószínűtlenebb az a remény, hogy Németországból ki lehet pré­selni azt, amivel Franciaország tartozik „barátainak", odahaza pedig a 800.000 főnyi hadsereg megeszi az összes állami bevétele­ket. A gazdaságilag alá nem támasztott mi- litarizmust, amely angol és amerikai számlá­ra tartja fenn Középeurópa uralmát, kezdik megsokalni Londonban és Washingtonban. Az ottani gazdasági körök tisztában vannak vele, hogy a Ruhrvidék is csak újabb teher­tétele lesz Franciaországnak, amint valutája romlani kezd s az infláció réme megjelenik a francia piacon, ahol a frank belföldi vasár- lóképessége ma is csak mesterséges módon van fentartva. A nyugati finánckörök máris számolnak Franciaország közeledő pénz­ügyi bukásával, amelybe magával fogja rán­tani a kisantantban elhelyezkedett szövetsé­geseit is. — Szlovenszkói fizetésképtelenségek. A prá­gai hitelezői védegylet a következő szlovenszkói fizetésképtelenségeket jelenti: Weisz Bertalan kereskedő. Rózsahegy, Oppelt János rőföskeres- kedő, Trencsén, Nengrösse! és Bunzel kereskedő, Kassa. — A baukválasztmáiiy ülése. A pénz­ügyminisztérium bamkválasztmánya hivata­losan közli: Augusztus 27-én tartotta a bankválasztmány rendes havi ülését Viasák dr. osztályfőnök vezetése alatt, amelyen megállapították, hogy július 15-től augusztus 15-ig: a belföldi pénzpiacon továbbra is nagy pénzbőség van, amely miatt a kölcsönüzlet 201 millió koronával hanyatlott. A hitelezők zsirókövetelései ismét 177 millióval növe­kedtek. Vagyonadóban 88 millió koronát fi­zettek be. A devizakészlet 20 millió koroná­val csökkent, még pedig a cseh korona ár­folyamváltozásai mellett, amely az amerikai dollár szerint számítva 3 százalékot sem tett ki. A bank választmány a kis- és közép- bankjegyek. hiányát megszüntető intézkedé­seket hagyott jóvá, az őszi kampányra való tekintettel. • — Európa búzatermése elérte a békeni­vót. Ismeretes, hogy az 1923-as évben az egész világon jó termés ígérkezik. Főleg a gabonatermelő országok terméseredménye lesz kielégítő. Az Észak amerikai Egyesült Államok búzatermését 856 millió bushelre be­csülik. Az idei amerikai rekordtermelésböl tehát körülbelül 210 millió bicskei kiviteli fe­leslegre telhet számítani. Kanada búzatermé­se is kitűnőnek ígérkezik. Az amerikai ter­méshez hasonlóan egyes európai országokban is elsőrangú lelsz a gabonatermés. A római Mezőgazdasági Intézet becslése szerint 65.7 millió quarbert fog kitenni Európa idei ter­mése. Európa gabonatermése ez évben tehát végre el fogja érni a háboruelőtti szín vona­lat. Oroszország terméséről eddig csak hoz­závetőleges adatok államaik rendelkezésre. Meg lelhet azonban állapítani, hogy az orosz- országi búzatermelés az utóbbi évben szintén haladást mutat. A békebeli 64 miliő tonnás terméseikkel szemben az idei orosz búzater­mést 40 millió tonnára becsülik. Könnyen érthető, hogy a világpiac áralakítását a nagy terméseredmények súlyosan beíclyásobák és a kezdetben szilárd irányzatra lanyhltokig hatnak. —- A Borkereskedők Országos Szövet­ségének megalakulása. Pozsonyi tudósítónk jelenti telefonon: Ma délelőtt fél tizenegy órakor a Vigadó kistermében tartották meg a szlovenszkói és ruszinszkói bőrkereskedők alakuló közgyűlésüket és a keleti vásárral kapcsolatos kongresszusukat. Szlovenszkóból és Ruszinszkóból nagy számmal vettek részt a gyűlésen a bőrkereskedők. Az elnöki tisz­tet Brüll Ármin pozsonyi bőrkereskedő töl­tötte be. kinek indítványára Masaryk elnök­nek és Novak kereskedelmi miniszternek üd­vözlő táviratot küldtek. A megalakulást egy­hangúan kimondták. Stodola Kornál igen ér­dekes beszédet mondott. Ismertette a bőr- piac helyzetét s azután rátért az általános gazdasági válság vázolására. Az állami ház­tartás ügyeinek vezetésében más szellemnek kell jönnie. — mondtta — mert a mai veze­tés mellett a gazdasági válság naprói-napra érezhetőbb. A tarifapolitikában is változásnak keí! bekövetkeznie. Ne Prága legyen a köz­pont, hanem Brünn. A vasúti szállítások oly drágák, hogy tűrhetetlenek s amellett a régi világban Triesztbe könnyebb volt a szállítás, mint ma Kassára. — A betéteket védő törvényjavaslat el­készült. A Prager Presse mai számában köz­li a betéteket védő törvényjavaslat télies szö­vegét. A javaslat, amelyet ismételten ismer­tettünk már, hat részre oszlik és ötvenkét sza­kaszból áll. Az elliső rész (l—15. §) az idegen értékpapírok letétb elhelyezéséről, a második rész (16—22. §) a betéti könyvekről (lapok­ról) szól; a III. rész (23—31. §) a részvény­társasági állápon működő bankintézetekről szóló különleges határozatokat Öleli fel; a IV. rész (32—47 §) a revíziós és bizalmi szövet­kezetekről, Illetve a Prágában létesítendő re­víziós- és bizalmi bank alakulásáról intézke­dik; az V. rész (48—55. §) a pénzintézeteket és hitelezőiket védő moratóriumokat tárgyal­ja és végül a VT. ré!sz (56. és 57. §) álta­lános határozatokról szól. — Mit exportálhat Jugoszlávia. Belgrádi távirat jeleni: A kereskedelmi kamarák teg­nap tartott első kongresszusán megvitatták Jugoszlávia termelési helyzetét és. megállapí­tották, hogy az SHS-kiirábnság a következő cikkeket tudja exportálni: 35,000 vaggon ga­bona, 30,000 vaggon tengeri, 3000 vaggon zab, 2000 vaggon borsó, 1500 vaggon tojás, 500 vaggon szárnyas. 550 vaggon szántott szilva, 170 vaggon szilva iz, 1250 vaggon gyü­mölcs, 105,000 vaggon fa, 73 vaggon ásvány, 49 vaggon szardínia, 160 vaggon déligyü­mölcs, 3 vaggon ópium. 20,000 vaggon bor, 50 vaggon olaj. 28 vaggon selyem, 800.000.000 dollár érékben, továbbá 480 millió dinár ér­tékű szarvasmarhát és húst, 80 millió dinár értékű sajtot, 211 millió értékű kiész bort és 1600 millió dinár értékű másnemű árut. ,|AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA.AAAAA&AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA4AA,£ 5 V Menyasszonyi kelengyék áruháza > , \ Saját készitményü finom férfi > ijj \ és női fehérnemű, asztal- njf térítők és mindennemű lenáru j* 4 \ Árusítás nagyban és kicsinyben > ♦#*»VfVYT?TTTfrrmmTrrmTfTTT¥T7vvv?»f?yTvvvvírTfyvvy?Tv?v7ff^ A cseh-szlovák és a magyar komlóipar

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom