Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-29 / 195. (348.) szám

2 A községi választások határidősiaptára Augusztus 25-töI szeptember 16-ig: a válasz­tói névjegyzékek a községházán közszemlére ki­teendők. Szeptember 1-ig: az 5000-nél több lakosú községekben a sokszorosított választói névjegy­zékek kiszolgáltatása iránti kívánság a községi elöljáróságnál bejelentendő. Szeptember 1-ig: a 700-nál kevesebb lakosú községekben az arányiagos választás iránti kér­vény a községi elöljárósághoz benyujtandó. Szeptember 2. déli 12 óráig: a jelöltek név­jegyzéke és a jelöltek nyilatkozata a községi elöl­járóságnál benyujtandó. Szeptember 8-tól szeptember 16-ig: a jelölt­névjegyzékek a községházán közszemlére ki­teendők. Szeptember 8-ig: a jelölt-névjegyzékek össze­kapcsolása (egyesítése) a pártok választási még­ha tál ma zottaiin a k nyilatkozatával a községi elöl­járóságnál bejelentendő. Szeptember 16-ig a választás megkezdéséig: hízalmlférfiak megnevezhetők. A pozsonyi munkásság és a bányászsztrájk Pozsony, augusztus 28. (Pozsonyi tudósítónk tel eíonjelentése.) A pozsonyi szakszervezetek tegnap este a Munkásotthonban nagygyűlést tartottak, me­lyen a bányászsztrájk ügyével foglalkoztak. A nagygyűlésen több képviselő, a brünni bányásairatnkájs&zervezet titkára és a hand- lovaí ‘bányamunkások kiküldöttei is meg­jelentek. A gyűlés nyugodt lefolyású volt. A brünni bányászszervezet titkára ismertette a sztrájk^ helyzetét. Kijelentette, hogy a sztrájk, kevés kivételtől eltekintve, általános és remény sincs megegyezésre, mert a bá­nya tulajdonosok szigorúan kitartanak állás­pontjuk mellett Nagy Gyula kommunista képviselő további összetartásra buzdította a munkásságot, mivel a bányászok harcának támogatására valószínűen ki kell mondani az általános sztrájkot. A Vrbeusky-ösoport je­lenlévő titkára megígérte, hogy általános sztrájk esetén az ő híveik is támogatni fog­ják a bányamunkások kívánságait. Általános sztrájk fenyeget A sztrájkoló bányászok központi bizott­ságának közlése szerint a sztrájkhelyzet változatlan. Nagyon sok ipari üzem a szén- hiány következtében kénytelen volt az üze­met beszüntetni. Az ésaakcsehországi szén- revir üzemtanácsainak bizalmíférfiai tegnap Brüxben értekezletre gyűltek össze. Az ér­tekezlet a maga részéről a munkabéreknek csaík az élelmiszerek árával arányos csök­kentéséihez járult hozzá. A sztrájkolók központi bizottsága három szavazat ellen elfogadta azt az indítványt, hogy a cseh-szlovák köztársaság egész Tárcarovatunk: Csütörtök: Rá ez Ferenc: Vigyázz! (Vers.) Dutkó Zoltán: Szenzáció „minálunk". II. Péntek: Molnár Jenő tréfái: Egy kis modejrn nyelvészkedés, idegen szavak tára. Szombat: Szederkényi Anna: Budapest mu­lat Vasárnap: Bányai Kornél: Dacos tavaszi ének ősszel. (Vers.) Segesdy László: Asszonyördög. _________ Sz enzáció „minálunk" — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája •— Irta- Dutkó Zoltán I. Ezt a kis történetet barátomtól hallot­tam, mikor egyszer, idegen fővárosok kő- palotáinak hosszú, sikertelen ostromába be- llefáradva ismét megtértem a városba, ahol születtem. A hegyek között, a Leányváron ültünk, a domb keleti lejtőjén és mert alko­nyat volt — júniusi alkony —, már nem lát­hattuk a Napot. Lábunk alatt a homályba borult völgyből az aknák sötétsége mintha mind magasabbra és magasabbra emelke­dett volna, a kohók füstje gomolygott és lassan a város fölé terjesztette a Föld éjsza­káját. És — különös — az égen még mindig fényes nappal volt; az osíhajnal hegedült rózsafa vonóval az omló, lebegő fehér felhő­kön és néha mintha a fenyveserdök zöldje 'tükröződött volna a kristályos, halkan rezgő leyiegöteugcrben. De a gyémántpercek el­gördültek s nőm hagytak bennem nyomot. Egész lélekkel barátom furcsa, kissé gro­teszk históriájára figyeltem, amely itt kö­vetkezik: „Húsvét szombatján --• ezelőtt vagy tizenöt esztendővel . esett meg a mi kis ‘fészkünkben az a fantasztikus történet, amelyről mi, mostani diákok, az öreg, kék- 'szemüvegw kaniaraházi szolba révén érte* V . T^RÁGArMtÖIARfflRMP Szerda, augusztus 29. munkásságát negyvennyolcórás általános sztrájkra hívják föl. A prágai munkásság tegnap gyűlést tar­tott, amelyen a sztrájkoló bányászokat ro­konszenvükről biztosították. A cseh-szlovák légionáriusok egyesülete 50.000 szervezett légionárius nevében szintén rokonszenvéről biztosította a sztrájkolókat. deni a jóvátétele kérdés megoldására. Ily tárgyalásokra igen kedvező a helyzet úgy az antant fővárosaiban, mint Berlinben. — BaJdwin jövő héten találkozik Poincaréval. A belga Jegyzék Londonba érkezett Füssy Kálmán beszámolóit trükkökkel akadályozza a hatóság Áz Országos Magyar Kisgazda és Kisiparos Párt gyűlései Komárom, augusztus 27. E hó 26-án 11 órára gyűlést hirdetett az Országos Magyar Kisgazda, Földmives és Kisiparos Párt Famadra, jelezve, hogy Füssy Kálimén nemzetgyűlési képviselő és Luko- vics Ferenc központi igazgató érkeznek a gyűlésre. Noha a gyűlésről s-zólö értesítés nagyon későn érkezett a községbe, az érke­zőket a nagy öl védi határban 30—40 kocsiból álló küldöttség, fehér ruhás virágos leányok és lovasbandériuim fogadta. Gyönyörű lát­vány volt a menet bevonulása Farnadra, ahol a szövetkezet előtti téren óriási néptömeg várta az érkezőket. A községi jegyző hivat­kozva arra, hogy a járási főnökségtől a gyű­lés engedélyezését nem kapta meg, a gyűlés megtartását nem engedélyezte s így csak ér­tekezletet tartottak. Az értekezlete a farnadi ref. lelkész nyitotta meg gyönyörű szavakkal. Utána Füssy Kálmán nemzet,gyűlési képvi­selő fejtegette a mostani politikai helyzet tarthatatlanságát és tetszésnyilvánítások mellett végezte be beszédjét. Utána Luko- vics Ferenc központi igazgató feltette ki a Berlin, augusztus 28. A szocialista mun­kásin ternacionale végrehajtó bizottságának titkára, Shaw Thomas, aki egy delegáció élén a Ruhrvidék viszonyait tanulmányozta, tapasztalatairól a végrehajtó bizottságnak jelentést terjesztett elő, amelyben a szak- szervezetek álláspontját ismertetve, megálla­pítja, hogy a ruhrvidéki viszonyok szabá­lyozása csak akkor képzelhető el, ha a né­met munkásoknak a megszállott területen ugyanazt a szabadságot adják, amelyet a francia megszállók is követelnek. A kiutasí­tott és bebörtönzött munkásságot haza kell bocsátani. Meg kell szüntetni azt a bizony­talanságot, hogy a munkásokat bármely pil­lanatban kiutasíthassák. Ha ezeket a föltéte­leket teljesítik, akkor a ruhrvidéki munkás­ság hajlandó volna a passzív ellenállást már holnap beszüntetni. A jelentés végül hangsú­lyozza, hogy ha lehető leggyorsabban nem 1 kezdik meg a tárgyalásokat, a Ruhrvidéken I súlyos események történnek. A Ruhrvidék ....................mi i i'uKaw«BEa«raafc3MBBg^^ ma gyarság mai helyzetét, annak tarthatat­lanságát, melynek javulását a mostani közel­gő községi választásoktól várjuk. Délután 3 órára Németszőgyén községbe voít kitűzve a gyűlés, amit a községi jegyző azzal az in­dokolással, hogy a gyűlés engedélye nem ér­kezeit meg, nem engedett megtartani. Luko- vics Ferenc központi igazgató pár szóval igyekezett megnyugtatni a felingerelt kedé­lyeket és kérte az óriási számban megjelenő tömeget, hogy rendben oszoljanak széjjel. Jellemző eset a mostani közigazgatásra, hogy amikor már a tömeg szétoszlott, az ott szé­kelő osendőrörs vezetője kijelentette a ki­küldötteknek, hogy a gyűlés engedélye meg­érkezett a csendőrségre és nem a jegyzőhöz. Nem tudjuk, hogy miért érkeznek a gyű­lési engedélyek a csendőrörshöz, mikor azt minden időben a községi jegyzőnél szokott lenni. Ez is csak egy közigazgatási trükk arra, hogy a szegény jó magyarnak, aki vént és pénzt ad ennek az államnak a fém-tartásá­hoz, a gyűléseit engedélyezik ugyan, de u'gy. hogy azt a jegyző ne engedje megtartani. lakossága kapható az észszerű kompromisz- szumra. Ha a normális munkához garanciát kap, kész a passzív ellenállást beszüntetni. — A Vorwárts közli Shaw jelentését, ame­lyet különösen figyelmébe ajánl a politiku­soknak, mert megmutatja az utat, amely az európai politikát mostani zsákutcájából kive­zeti. — Külföldi lapok azt jelentik, hogy a német és angol kormány semleges területen nemhivatalos érintkezést kezdett, amelynek eredményei ma még nem ismeretesek. A ta­nácskozásokon főként az a kérdés szerepel, hogy miként lehetne a Ruhr-kalandnak véget vetni anélkül, hogy Franciaország presztízse sérelmet szenvedne. A francia kormány konkrét tárgyalásokat kezd Budapest, augusztus 28. Svájcból érke­zett jelentés szerint a francia külügyi hiva­talban kijelentették, hogy a francia kormány hamarosan konkrét tárgyalásokat óhajt kez­London, augusztus 28. A belga jegyzék' Londonba érkezett. A jegyzék első része ki­jelenti, hogy az angol jegyzéknek az a része, mely azit mondja, hogy Belgium a Németor­szágnak adandó Anglia által javasolt válasz jegyzék szövegét nem tette megfontolás tár­gyává. félreértésen alapszik. A belga kor­mány kijelenti, hogy javaslatait sohasem te­kintette meg váll toz'ta th a tatlanokn ak, tehát nem érheti az a szemrehányás, hogy bármely kompromisszumot alá akar renidelnh követe­lései ideiglenes elfogadásának. Mikor a belga kormány elrendelte a Ruhrvidék megszállá­sát, csak azokat a rendszabáyokat hajtotta végre, melyeket a szövetségesek előre meg­fontoltak. Francia—angol—német megegyezés felé London, augusztus 28. A Daily Graíic •mninkalársának Streseman kancellár kijelen­tettél, hogy rövid időn bélül megtörténik a francia—angol—német megegyezés abból a célból, hogy a mostani helyzetet szanálják. A bankóprés alkalmazottai a sztrájk mellett Berlin, augusztus 28. A Birodalmi Bank alkalmazottainak szavazása a sztrájk kérdé­sében, melyre Grossmann üzemi tanácstag elbocsátása adott okot, a Birodalmi Bank vidéki fiókjaiban még nem ért véget. A sza­vazás eddigi eredménye szerint a sztrájk mellett a szavazatoknak több mint kilencven százaléka szól. Berlinben az alkalmazottak hetvenöt százaléka szavazott a sztrájk mel­let. Az eddig beérkezett szavazati eredmé­nyek alapján a Birodalmi Bank fő üzemi ta­nácsa elhatározta, hogy uiabb intervencióra kéri fel a munkaügyi minisztériumot. A mi­nisztérium még ma megkezdi az intervenciót. Még nem sikerült Havensteiní eltávolitani Berlin, augusztus 28. A Vorwárts sze­rint tegnap szükebb minisztertanács foglal, kozott a Birodalmi Bank igazgatói helyének újra való betöltésével. A lap szerint Haveri- síéin utódja oly ember lesz, aki jó hírneve mellett garanciát nyújt arra is, hogy a'biro­dalmi kormánnyal kielégítő módon fog együttműködni. A szociáldemokrata parla­menti frakció továbbra is ragaszkodik Ha- venstein visszalépéséhez. A birodalmi kor­mány és a mögötte álló kormánypártok egyelőre szintén Havenstein eltávozását kö­vetelik. Mivel Havenstein hivataláról nem akar lemondani, a Reiohstagot össze fogják hívni és ott fogják elintézni a konfliktust. A német és angol Kormány nemhivatalos tárgyaláson®! Kezdett ■sültünk, mikor tavaly ilyentájt egyik nála lakó, szegényebb kollégánknál gyűltünk ösz- sze egy kis barátságos, erősen piknik jellegű poharazásra. Az öneg „házi“ akikor némileg becsipett és talán — urambocsá’ — lódított is egy kevéssé, ámbár természettől igazleikü és őszinte embernek ismertük mindig. Azon­ban a történet annyira különös, sőt rend­kívüli, hogy a szigorú logikai vizsgálatot ,a posteriori" sem tűri meg. És mondhatom, hogy mi akkor egyáltalán nem éreztük szük­ségét, hogy az öreg szavainak súlyát finom pat i kiam éri eggel mé rj ük. Ne türelmetlenkedj, 'kérlek, azonnal rá­térek a tárgyra. Magam is emlékszem, ámbár ugyan­csak kis kölyök voltam még csak, hogy ak­kor, Husvét szombatján, az est valahogyan hamar megjött. Mikor a város három sar­kán busongó három toronyóra szép egy­másutánban egyenkint elütötte a hatot, az utcák benépesedtek.* A Katalán-templomból el­indult és mindent elárasztóaii ömlött, gyűrű­zött a feltámadási kormemet. A koratavaszi levegőben, az áttetsző alkonyaiban élesen, szinte bántóan világított a csengetyük foly- tonszóló szava: pihés, puha szárnyakon lá­gyan repült vele a mindenki ablakából áradó szelíd, meleg gyertyafény. És amerre el­szállt, mindenütt felhangzott, mint hold­fényes sziklán megtörő tengerhuhám. a sötét­íti embertömegek visszhangzó, csonka Alle- lujája. Emlékezni fogsz talán Te is az öreg Grynaeusra, a főbányatanácsosra és címze­tes kamara grófra, kicsiny és sovány, mindig feketébe öltözött alakjára, finom, dacos pro­filjára, villogó szemüvege mögött földre-. sütött szemére, városiunk szánalmas járdá­ján ritkán végigkopogó, elefánt csont gombos botjára. Ö persze nem volt ott sem a temp­lomban, sem a körmeivel un, de ezen senki sem csodálkozott, megszokták már harminc esztendeje. Istentagadó s embergyülölő hí­rében állott már régen és már régen nem törődtek vele — sőt a bogaraival sem. Ö maga — tudod — nagyszerű drágakőgyüjte- ményéne'k élt csupán. Ez a gyűjtemény laká­sának egy külön e célra berendezett kis sa­rokszobájában állott, hatalmas Wertheim- szekrényben, mely a szobának egyik falát egészen eltakarta. Magát a szobát a mély, kényelmes angol fotelek és a vastag, bár nem túlságosan értékes szőnyegek barátsá­gossá, sőt- meghitté tették, dacára az egyet­len ablakot is elsötétítő, sürü vasrácsnak s a boiozatos mennyezetnek, mely a sok szivar- füsttől sötétszürke volt és mint barna diófá­ból faragott koporsófödél .borult súlyosan a szobára. Nos tejiát, akkor, szombat este, ebből a szobából is némi fény ömlött az utcára. De ez a fény nem volt a húsvéti gyertyák telt, meleg világossága, hanem az asztalon álló villanykörte ragyogása, melynek néhány su­gara áthatolt az ablak rácsán ős mint baljós­latú nyíl hasította az est mindjobban sűrű­södő homályát. Benn a szobában ott ült az öreg Gry- traeuis; kicsiny teste egészen belesüppedt az öblös karosszékbe. A zongoránál pedig — mert, igaz, zongora is volt a szobában — a zongoránál tehát, lehajtott fejjel görnyedt barátja, Kalocsay Pál dr., líceumi ének- és zenetanár. Éppen meg te áztak volt és az uzsonna- utáni szivarjukon is túl voltak már. Kalocsay zongorázott az imént; —• egy könnyű Haydm- szonátával játszogatott és nem számított ar­ra. hogy a simán gördülő, régiesen csinos kis melódiáik raja nem elégszik meg majd azzal, hogy kellemes zsongással töltse meg I fülének üregét. — hanem befurakszik maid agyának jól elzárt sejtjeibe is, körülröpdösi legünnepiesebb gondolatait, szárnyaira kapja és íeliviS'Zi magasra, — oly magasra, hogy 'már csak madártávlatból látja most az éle­tet, apró, zsibongó emberkéivel, törpe íalvai- val és városkáival egyetemben. S hogy tör­pének látta most az Életet, saját felülemel­kedett ségének tudata jóakarattal és kegyel­mes szeretettel töltötte el a sötétben tapoga- tódzó hangyanépség iránt. Nagyon türelmes és nagyon mélyrelátó volt most a zongora­tanán — Természetesen mindezek a válto­zások — melyekhez az állandó harangzúgás Is alkalmasint hozzájárult — csak lelkében imentek végbe: művész volt és megszokta, ihogy minden érzését s gondolatát játékába, e nagyszerű mozivászonra vetítse. (Magától lértetődik, hogy az öreg szolga elbeszélése .e ipomtra nézve nagyon kevéssé hiteles! De azért csak hallgasd tovább.) A tanár hangja, az a megszokott, mono­ton hang barátságosan és mégis messziről csengett most is, mikor így szólt a főbánya­tanácsoshoz: — Valahogy szótalan vagy ma este. Ta­lán megint a szived vett elő, hogy meg se mozdulsz? Jó lesz egy kicsit vigyáznod ma­gadra, mondtam már százszor... Azonban a főbányatanáesossal, mialatt az eseménydus Haydn-szonáta e! játszódott, vajmi csodálatos dolgok mentek végbe. Egy darab ideig csak merően bámult az asztalon álló teáskéSiZletre és arcának izmai kínos erőfeszítéstől vonaglottaik a sárga bőr alatt. Szemei kékes lánggal lobogtak, pillantása mint földöntúli Röntgen-sugár fúrt át vala­mit, aminek közvetlen közelében kellett len­nie és ami mégis mintha ezernyi mérföldre esett volna. És amikor barátja hozzá szólt, füle már nem hallotta a hangot. Feje kurta nyekkenésisel hanyatlott mellére. Szája ásít­va kinyílt és szeme opálossá tört. A tanár tompa kábulatban sietett hozzá: hosszú lábain idegesem ingott furcsa pók- has'a. Föléje hajolt: — ;l tanácsos halott volt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom