Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-28 / 194. (347.) szám

Kedd, augusztus 28. ___________________________________ ________________________________________________________j»

Mas

aryk Szlovenszkóban

A deinokráccia azt jelenti, hogy mindenkinek dolgoznia kell. — A népnek lesz autonómiája. — Masaryk magyar beszéde. — Nincs különbség a lojális polgárok között.

Zólyom, augusztus 26.

A köztársaság elnöke ma Zólyomban és Léván tett látogatást. SzMcsfürdőről reggel háromnegyed tiz órakor indult el automobilom, kíséretében voltak Markovics és Maly- petr miniszterek. Zólyom város 'határában bandérium várta az elnököt s a város zászlókkal volt díszítve. A Garami Indiánál So't- kovsiky polgármester üdvözölte az elnököt s az üdvözlő beszédre Masaryk kijelentette, hogy Zólyomra fontos feladatok várnak. Ezután az elnök a városon keresztül a várba ment. A vár előtt a zsilizi magyar lakosság képviselői üdvözölték az elnököt, azután a szóikolok küldöttsége előtt Priohod Pál mondott üdvözlő beszédet. A beszédre az elnök válaszolva kijelentette, hogy okosságra és szívélyességre van minden embernek szüksége.

A demokrácia azt jelenti, hogy mindenkinek dolgoznia kell.

Ha együtt fogunk dolgozni és tevékenyek leszünk, akkor jól megy sorsunk.

— Mi győztünk, — mondotta az elnök

— de az ellenfelet, amely a földön fekszik, nem szabad ütni.

— Tovább kell dolgoznunk és fölépítenünk és minden jó lesz. Ezután több üdvözlő bestéd hangzott él, majd a várba ment a köztársaság elnöke, ahol fanfárokkal üdvözölték és a légionáriusok és bányamunkások sorfala között vonult el. A vár föudvarán díszes tribünön nemzeti viseletbe öltözött csoportok és a hivatalos személyiségek helyezkedtek el. Slavik dr. zsupán üdvözölte itt az elnököt s az üdvözlő szavaikra Masaryk kijelentette, hogy örül annak, hogy eme históriai helyen tartózkodhatok, ahol a legjobb cséh huszitavezér élt. Zólyomnak a feladata,

— mondotta — hogy a cseh-szlovák egységet képviselje s hogy a városból és annak környékéből tiszta szlovák vidék alakuljon.

Kijelentette, hogy a népnek meg lesz az autonómiája, minden népnek, amely képes arra, hogy önmaga igazgassa sorsát.

Az elnök azután megtekintette a várat és onnan a krupinai vasút alagutjának építéséhez ment. Innen visszatért a városba, ahol a városháza nagytermében átvette Zólyom város díszpolgári oklevelét. Ezután Szliács fürdőbe tért vissza.

Délután Lévára látogatott el. A katonaság üdvözlése után Zostálk járási főnök szlovák és Bráuer Géza polgármester magyar nyelven üdvözölte az elnököt. Ez utóbbi üdvözlésre az elnök magyar nyelven így válaszolt:

— Polgármester Ur, köszönöm az ön üdvözlését, legyen meggyőződve arról, hogy szívesen jöttem a városba s hogy jól érzem magamat körükben. Örüiök, hogy önnek haMécs László ékesszóló költő. Nem takarékoskodik a szavakkal, bőven és dúsan árasztja őket, gyönyörködik zengésükben, sokszor egészen rájuk bízza magát és úgy úszik ritmikus hullámzásukon, mint a tenger habjaiban, önfeledten, felüdülve tőlük. Olyan áradása tör ki belőle a szavaknak, amely áttöri a formák megszokott korlátáit: a vers hosszú, csaknem teljesen szabad sorokban ömlik, csak a mondat és hangsúly ritmus törvényétől összetartva. A magyar vers az utolsó évtizedben bizonyos formai felbomlást mutat: a költőiket nem eíégitik ki többé a megszokástól merevvé vált régi formák, uj forma még nem tudott kialakulni s a fejlődés egyelőre a szabad vers felé irányul — hogy valamikor újra visszatérjen, uj tapasztalatokkal és uj fordulatokkal meggazdagodva a szorosabbra kötött formához. A fejlődésnek ebbe a vonalába esnek Mécs László versei s ennyiben modern költő, akármeny- nyire távol áll tőle az úgynevezett modernség belső meghasoniása és beteg nyugtalansága. ő is a formakeresők közé áll, próbálja megtalálni a maga kifejezésére legalkalmasabb formákat.

Nagy figyelemre méltó költő. Az ember elolvasta könyvét és otthagyja asztalán: még vissza fog térni hozzá, foglalkozni kíván vele, nem számolt le vele egyszerre. S aki igy megismerte, az figyelni fog rá azután is. A felvidéki magyarság irodalmi törekvéseinek egyik legsúlyosabb dokumentuma a könyve s átta'ános magyar irodalmi szempontból nézve is mint külön, egyéni hang illeszkedik bele a modern magyar ima kórusába.

sonló nézetei vannak a demokráciáról, mint nekem. Egy demokratikus államban nincs különbség a lojális polgárok között. Én elhiszem önnek, hogy a magyar polgárság lojális és kívánok önnek és polgártársainak minden jót.

Ezután a városházán átvette az elnök Léva város díszpolgári oklevelét és a magyar polgárságnak ama memorandumát, amely a magyar gimnáziumot kéri vissza a magyarság számára. A polgármester megköszönte az elnöknek a látogatást. Masaryk este háromnegyed hét órakor autón visszautazott Ta- poicsányba.

*

Selmecbánya, augusztus 26.

(A P. M. H. Selmecbányái tudósítójától.) Masaryk eünök és kísérete, köztük az elnök leánya és fia, valamint Markovié miniszter szombaton délelőtt látogatta meg Selmecbányát. Kistapolcsányból elinduüiva Szandiik községben volt rövid üdvözlés s féltizenket- tőkor érkeztek be autón a fe dobog ózott és feldíszített Selmecbányára. A Kossuth Lajos- téren á város sztarosztája, Bergfeszt Árpád üdvözölte az elnököt és ecsetelte az ősrégi bányaváros szomorú sorsát s a munkásság sanyarú helyzetét. Az elnök válaszában ama reményének adott kifejezést, hogy a gazdasági válság enyhültével a viszonyok javulni fognak. A városházán a sztarosztia átadta az elnöknek a város memorandumát. Délután két órakor az elnök kíséretével Bélabányán keresztül a Kecskési-völgybe ránduüt ki és

egy ősrégi tölgyfa alatt, ailiol valamikor Hollós Mátyás király táborozott, vi[ Sás reggeli volt Masaryk tiszteletére. Délután három órakor az elnöki autók Besztercebánya felé vették utjokat.

*

Besztercebánya, augusztus 27.

(Saját tudósitónktól.) Szombaton délután egynegyed ötkor érkezett Masaryk és kísérete Besztercebányára. Ünnepi disz és lovasbandérium fogadták. Az elnök ellépett a diszszázad előtt, majd a tribünre ment ahol Vansovia szlovák aöltőnő kenyérrel és sóval kínálta meg az elnököt, aki megölelte azt. A város nevében Miknla Kálmán sztaroszta ohvasta fel üdvözlő beszédét. A beszéd a munkásság helyeztéről is megemlékezett és Mikula kedvenc rögeszméje „az ezeréves járom“ sem maradt ki a beszédből Az elnök válaszában biztosította Besztercebányát, hogy szivén viseli a munkások sorsát. Ezután több üdvözlő beszéd hangzott el. majd a küldöttségek tiszetelegtek az elnök előtt. Az elnök a városházát, a múzeumot, a temetőket tekintette meg s a katolikus német templom előtt Kohut János kanonok- plébános üdvözöle az elnököt s az autonómia szükségességéről beszélt. Az elnök a szta- rosztát biztosította arról, hogy külföldi útja után gondja lesz arra, hogy Besztercebánya elfelejtse a megyeszékhely áthelyezésével rajta esett mellőzést. Besztercebányáról Szliácsra ment taz elnök és ott töltötte az éjszakát.

milyen veszedelmes szituáció áll elő, amikor egy országnak labilis és folyton lefelé eső a valutája. Ez a flagráns példa kell- hogy gondolkodóba ejtsen minden mértékadó tényezőt.

— Én a magam részéről bizom a mi helyzetünkben, de nem lehet tagadni, hogy nagyon súlyos, sorsdöntő napok előtt állunk. A nagy- és kísantant képviselőin a sor, nekik kell lehetővé tenni, hogy minél előbb hozzájussunk a külföldi kölcsönhöz, amely már akkor is égetően sürgős volt, amikor Kállay pénzügyminiszterrel Pá- risban jártam. Ml a korona kurzusának az érdekében már eddig is rendkívüli teherviselést kértünk a nemzettől a törvényhozástól . . .

— Mig az. antant képviselőivel nem tárgyaltam, lehetetlennek tartok felállítani minden prognózist. Hiszen a szinajai konferencia eredménye sem ismeretes még. A konferenciával kapcsolatban megjelent közlések, az opbrniszfikusak éppen úgy mint a pesszimisetikusak, azít hiszem, csupán föltevésen alapulnak. Genfben fnár autentikus értesüléseket kaphatok. Egyébként én nem akarok Genfben a Népszövet- sélg előtt mint Magyarország delegátusa megjelenni, nem akarok ott ülni a népszövetségi konferencián. Azt hiszem Berze- viczy Albert lesz Magyarország delegátusa, mig én, mint az ország miniszterelnöke, tanácskozni kívánok a nagy- és kis, antant egyes képviselőivel.

— Mindenesetre keresni fogom az az érintkezést Benes külügyminiszterrel, hogy vele a magyar kölcsönről és más bennünket érintő kérdésekről tárgyaljak és amennyiben ott lesznek a kisantant többi külügyminiszterei is, velük is konferálok,

A Kállay Tibor pénzügyrnínszter lemondásáról terjesztett hírekről igy nyilakozott a miniszterelnök:

— Felhatalmazom önt annak a megírására, hogy Kállay pénzügyminiszter helyzete semmiben sem változott és a pénzügyminiszteri székből való eltávozásáról szó sincs.

Á Gömbös-Friedrich-Haller akcióról ezeket mondotta:

— Én a magam részéről örvendetesnek tartom ezt a legfrissebb csoportosulást. A szélső jobboldaliaknak pártunkból való kivonulása után erősebb és kompaktabb lett az egységespárt. Most mi történt? Á jobboldali szélsőségek tömörülnek, de ez csak formai dolog, lényegileg semmit sem változtatott a helyzeten. A kormány szempontjából ez annyit jelent, hogy az ellenzéki pártok száma megszaporodott, de ez csupán egyénileg lehet kellemetlen, a parlamenti helyzet tisztulása szempontjából mindenesetre üdvös és kívánatos.

A genfi delegátusok

Az MTI. jelenti: A kormány a népszövetség szeptember 3-án kezdődő negyedik ülésszakára képviseletével Berzeviczy Al- ' bertet és Táncos Gábor altábornagyot bizta meg.

Bethlen Prágába is ellátogat?

Az Est-nek jelentik Becsből: Itteni politikai körökben rendkívüli feltűnést kelt egy prágai jelentés, mely szerint Bethlen István gróf miniszterelnök és Benes találkozása, amely körül a szinajai konferencia befejezése óta annyi hir keringett, a jövő hónap első napjaiban valóban megtörténik. Prágai politikai körök beavatottnak látszó értesülése szerint Bethlen István miniszterelnök a jövő hét elején Budapestre és azután szeptember 1-én Kállay Tibor pénzügyminiszterrel együtt Prágába utazik és ott fognak Benessel találMe egész életre

A Pesti Napló Rómából arról értesül, hogy Benes látogatása iránt diplomáciai körökben nagy érdeklődés mutatkozik. Benes föladata gazdasági és politikai. Az előbbi arra irányul, hogy létrehozza a cseh-szlovák— olasz kereskedelmi szerződést és milyen kompenzációkat követeljen Cseh-Szlovákia a trieszti kikötőben, ha eleget tesz annak az olasz kívánságnak, hogy kiviteli forgalmát Trieszten keresztül bonyolítsa le. A politikai rész Magyarországra vonatkozik. Cseh-Szlovákia hajlandó a kisantanton belül a Magyarországnak nyújtandó kölcsön engedélyezéséért síkra szállani, de bizonyságot kell arról szereznie, hogy a kölcsönt céljainak megfelelően használják föl és a kölcsönérí való zálogvételt nem vetik alá a politikai helyzet véletlenségeinek. Ebben a kérdésben Benes a kisantant meghatalmazottjaként tárgyal RóA Pesti Napló munkatársa előtt Bethlen István gróf miniszterelnök a következő nyilatkozatott tette:

— Néhágy nap múlva elutazón Genf- be, ahol a Népszövetség ülésezik és mint Magyarország miniszterelnöke érintkezést fogok keresni úgy a nagyantant, mint a kisantant képviselőivel, hogy beszéljek velük a függőben levő és megoldásra váró, Magyarországot érintő kérdésekről, Utam elsősorban a fölveendő kölcsönnel van összefüggésben, de szóba kerül más kérdés is, hiszen, hogy ne említsek egyebet, a Népszövetség több olyan témát tárgyal, például a leszerelést, mely bennünket érdekel. Közbevetőleg itt megjegyzem, hogy magát a leszerelést a győztes államok, ugylátszik, egyelőre csak mint teoretikus kérdést kezelik. ^

— Alaposain tájékcÉódni kívánok

I maguar tormám

fölosztotta az Ébredő Naguorok Égoesilfctei?

Bethlen nyilatkozott Benessel való tárgyalásairól — A kisantant többi külügyminiszterével is tanácskozni fog — E hét végén elnapolják a Házat

Budapest, augusztus 27.

(Budapesti szerkesztőségünk telefonje- lentése.) A nemzetgyűlés ma folytatta tárgyalásait. A napirenden az építési javaslat részletes vitájának hátralevő paragrafusai szerepelnek, majd annak elintézése után a tisztviselői létszámcsökkentésről szóló javasltait következik, mely előreláthatólag nagyobb vitákra fog alkalmat szolgáltatni. Hátra vannak még a délivasuti egyezmény becikkelyezéséről, továbbá a bortörvény módosításáról szóló javaslatok, végül Lend- vai István mentelmi ügyének tárgyalása. A nemzetgyűlés mostani hete egyébként igen mozgalmasnak Ígérkezik. A fajvédők erősebb támadásokat készítenek elő és ragaszkodnak a földbirtokreforrnnovellának ia szünet előtt való. letárgyalásához. A fajvédőket ebben a törekvésükben a kisgazdák egy része is támogatja. A kormány azonban ehhez

Benes a kölcsön engedélyezése mellett

Bethlen bejelenti, hogy tárgyal Benessel

nem járul hozzá és hir szerint e hét végén a napirenden levő javaslatok letárgyalása után kormányzói kézirattal elnapolják a Házat.

A politikai körök figyelme a belpolitikai várható eseményeken kívül teljes mértékben a kölcsönügy kérdése felé fordul. A miniszterelnök e hét végén Genfbe utazik, ahol tanácskozni fog a nagy- és kisantant számottevő tényezőivel. A politikai világ teljesen át van hatva a miniszterelnök tanácskozásainak messze kiható fontosságáról és ez a körülmény előreláthatóan arra fog vezetni hogy a belpolitikai harcok, amelyek a fajvédőktől indulnák ki, tekintettel a külpolitikai helyzetre, esetleg enyhülni fognak.

Nagy érdeklődéssel tárgyalták a Reggelnek azt a hírét is, amely arról szól, hogy a kormány föloszlatja a titkos egyesületeket és az ÉME-t is.

mában, mert Olaszország nem csupán Magyarországnak legfontosabb hitelezője, de elvben hajlandó a kölcsön útjait is egyengetni, mint ahogyan annak idején Ausztriával tette.

A Nemzeti Újság berlini távirata szerint a kölcsönügyben megnyilvánult angol—olasz állásfoglalás nem állott meg a puszta jóakaratnál, mert London és Róma komolyan szándékoznak elhárítani az akadályokat Magyar- ország pénzügyi lábraállása utjából. Rómában világosan látják a magyar—olasz szoros érdekközösséget, Londonban pedig a pénzügyi körök nem hajlandók a románok kölcsönigényeit honorálni addig, amíg Magyar- országgal szemben a merev elzárkózás politikáját folytatja. Ezt tudomására adták Bra- tianu pénzügyminiszternek is.

Genfben, hogyan áll a magyar kölcsön ügye, mert a kölcsönre immár égetően sürgős szükségünk van; autentikus tájékoztatást óhajtok beszerezni a szinajai konferencia határozatáról és rá akaróik mutatni a Népszövetség tagjai előtt arra, hogy a magyar kölcsön nem csupán magyar ügy, Középeurópa konszolidációjának ügye. Minden attól függ, segédkezet nyuj- tanak-e nekünk ahhoz, hogy a magyar koronát tartsuk?

— Nekünk senki a világon — folytatta a miniszterelnök — nem tehet szemrehányást aizért, hogy a magyar korona eny- nyire le süppedt. Mi mindent elkövettünk hogy a korona esését megakadályozzuk, de kérdés, meddig leszünk képesek erre az erőfeszítésre. Az antant előtt ott áll az intő példa: Németország. A német birodalom helyzete mutatja, milyen nyugtalanító

szőlő

őrá