Prágai Magyar Hirlap, 1923. augusztus (2. évfolyam, 172-197 / 325-350. szám)

1923-08-03 / 174. (327.) szám

1 Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Egy veszélyes monopólium ellen (fi.) Prága, augusztus 2. Az utóbbi időben úgy beavatott, mint be nem avatott körökben sokat hallani arról a nagy gazdasági és pénzügyi műveletről amelyet Ruszinszkó legnagyobb természeti kincsének: hatalmas kiterjedésű erdőállomá­nyának bérbeadására készít elő a földműve­lésügyi kormány. Néhány nappal azelőtt al­kalmunk volt részeleteiben ismertetni annak a szerződésnek tervezetét, amelyet egyfelől a földművelésügyi minisztérium, másfelől a Cseh Agrárbank és egy annak égisze alatt Dollién alakuló részvénytársaság kötnének meg. Egy félhivatalos lap közléséből kitűnt, hogy az állaim csakugyan a ■legkomolyabban foglalkozik e szerződés megkötésével, amely - íyel kapcsolatban hat millió dollárt kitevő kölcsönt venne föl valószínűen a Bertron G ram són és társa, amerikai cégtől. A nagy üzletet a kormánypártok úgynevezett fa­ügyi p-efikájának áldása kíséri útjára. Beava­tott körök véleménye szerint a szerződés tervezetét már a minisztertanács elé ter- jeszetette Hodzsa Milán földművelésügyi mi­niszter és az ügy sürgőssége már abból is kitűnik, hogy a koalíciós pártok klubjai, már amennyire a nyaralás örömei megengedik, sűrűn foglalkoznak -a hatalmas busmessel. Kötelességünknek tartjuk ezért, hogy a ma­gunk részéről is kifejtsük a nézetünket a je­lentős borderével bíró tervezetről, amely év­tizedekre megkötheti Ruszinszkó egész köz- gazdasági életének sorsát. A Lidővé Noviny hasábjain egy Optetál József nevű cseh mérnök, aki nemrég a besztercebányai állami erdőigazgatóság élén állott, szakszerű kritika alá vette a ter­vezetnek mind a huszonegy pontját. Az 5 részéről igazán nem lehet föltenni, hogy a kormány iránt való anirnozitástól vezetteti magát, sőt mivel kifejezetten kijelenti, hogy a cseh erdészek jó hírneve érdekében irta meg cikksorozatát, elég okunk van hinni, hogy az, amit mond. minden elfogultságtól ment tárgyilagos bírálata egy erdészeti .szak­embernek. Véleménye abban csúcsosodik ki. hogy a tervezetet a legnagyobb-foku diilet- tantizmus jellemzi. A tervezet elolvasása után azonban arra az eredményre jutunk, hagy ez a kritika még túlságosan enyhe, mert hiszen annak is. akinek halvány fogal­ma sincsen az erdészet mesterségéről, el­lenben van egy kevés gazdasági és jogi ér­zéke, a szerződés áttanulmányozása után az lesz a fölfogása, hogy itt egy végzetesen könnyelmű kísérletezésről van szó, amely Hodzsa miniszternek nem válik dicsőségére Csak egy pár példát említünk. Az árak akép- pen vannak megállapítva, hogy — Opletál számítása szerint — például a puha haszon- fánál az állam öt-hét és fél millió koronát veszítene éven kint. Az árak általában rend­kívül alacsonyak és jóval alatta maradnak a termelési költségeknek, mégis az állam arra kötelezi magát, hogy a fát a másik szerződő fél üzemeihez szállítja, evégből a szükséges közlekedési eszközöket berendezi és pedig a saját számlájára és veszélyére. Az állami erdőigazgatás kötelezettséget vállal aziránt, hogy a szerződés ' megkötését követő ne­gyedik esztendőtől kezdve évenkint másfél millió köbméter fát szállítson, noha egyálta­lában nem bizonyos, hogy ezt a mennyiséget le is tudja szállítani, aminek azután az len­tre a következménye, hogy a rablógazdálko­dás eszközeihez kellene nyúlni. A szerződés harminc esztendőre szólna, ami kisebb er­dők bérbeadásánál is szokatlanul hosszú időtartam. Az állam Itat havi határidőit adna a tőkeerős vállalatnak a számlák kifizetésére, úgy hogy ily módon évenkint igen nagy ka­matveszteséget kellene elszenvedni. A szer­ződés tárgyát alkotják nemcsak azok a ru­szinszkőí állami erdők, amelyek már jelen­leg is az állam tulajdonában vannak (ezek­nek kiterjedése közel háromszázezer hektár), hanem azok is, amelyek csak a jövőben ke­rülnek az állam tulajdonába. Az utóbbiak ki­terjedését e pillanatban még megközelítően sem lehet megállapítani, mert erről csalk a ! földbirtokreform végrehajtása után alkotha­tunk magunknak világos fogalmat. Folytat­hatnék a példákat, de a szerződésnek erről az oldaláról való megbirálása elsősorban mégis csak az erdészeti szakértők dolga. Közgazdasági szempontból a tervezett nagy tranzakciónak legnagyobb veszélyét abban látjuk, hogy egy kereskedelmi válla­latnak korlátlan egyedáruságot nyújt. A mo­nopóliumok elleti sok komoly közgazdasági érvet lehet fölhozni; de még ennél több érv szól a magánvállalatoknak nyújtott egyed- áruságok ellen. Az előbbi esetben a monopó­liumok jövedelmeiben közvetve részesedik az állam egész lakossága, míg a magánválla­latok egyedárusáiga csakis a vállalatnak hoz előnyöket. A Bertron Gramson cég és a Cseh Agrárbank példátlan kiváltsa gátiak az lesz a következménye, hogy a ruszinszkói fapiacon ő lesz az árak egyetlen szabályo­zója, akivel! —- mert alacsony árakon vásá­rol —- senki sem győzné a versenyt. Való­színű. hogy előnyös helyzetét kihasználva, magas árakat diktálna a piacnak. Ha azon­ban mégis úgy határozná el magát, hogy alacsony árakat szabjon meg, amit könnyen tehetne meg az alacsony vételárak mellett, úgy Viszont a szomszédos Szlovenszkó fa- kereskedelme is kénytelen volna alkalmaz­kodni ezekhez az árakhoz, ami iszonyú vál­sághoz vezetne. Egy ilyen veszélyes egyed- áruság ellen föl kellene szólalnunk akkor is ha ruszinszkói cégnek biztosítanának ilyen kiváltságokat. De annál erélyesebben kell állást foglalnunk a tervezett üzlet ellen, mert egy amerikai és egy prágai cégnek biztosit mérhetetlen nyereséget. Amikor a mi keres­kedelmünk a végét járja, a leghatározottab­ban tiltakoznunk kell az ellen, hogy kincse­ket érő erdőinket az őslakosság rovására ide­gen vállalatok: gazdagítására adják oda. Az állami gazdálkodás történetében alig akad hasonló példa, hogy egy vállalatnak har­minc esztendőre adták volna bérbe egy országrész egész erdőállományát. A perspektíva, ameW elíbénk tárul annál ko- monabb, mert a tervezet elsőbbségi jogot biz­tosit a Cseh Agrárbanknak a ruszinszkói ál­lami vagyonban előforduló minden termé­szeti kincsre. A közvéleménynek legéleseb­ben kell ellene fordulnia ennek a lehetetlen tervnek! Az ügynek azonban politikai oldala is van. Itt mindjárt fölmerül az a kérdés, hogy a földművélésiügyii miniszter meghallgatta-e a ruszinszkói politikai pártok véleményét. Nem tudjuk elképzelni, hogy akadt légyen politikai tényező, aki áment mondott volna erre a szerencsétlen tervezetre. Azonban még álkor is, ha ilyen akadt volna, a kormány súlyosan vét a kötelessége ellen, ha Ruszin- sziké törvényhozásának, a szóimnak megala­kulása előtt önhatalmúlag aláírja a következő mvzedéket is megkötő szerződést. A kor­mánynak erkölcsi kötelessége, hogy a szojm egybehivásáig várjon ezzel a rendkívül nagy jelentőségű üggyel. Meg vagyunk győződ­ve, hoy az uj orosz föIdmívespártnak Prá­gába érkezett vezérei figyelmeztetni fogják Hodzsa Milánt erre a kötelességére. Anglia hfltönahciója elkerülhetetlen Horné a német iparról London, augusztus 2. Az angol alsóház­ban Horné volt kincstári kancellár kijelen­tette. hogy Németország sokban oka Anglia mai kedvezőtlen gazdasági helyzetének. Né­metország egyrészt nem fizette meg jóvá­tétel! tartozásait, másrészt teljesen talpra ál­lította ipari szervezetét. Ha Németországnak sikerülne a jóvátétel alól kibújni, akkor gaz­dasági tekintetben erősebb lenne, mint volt a háború előtt. Megint három halálos ítélet a Ruhrvidéken Werden. augusztus 1. A francia hadi­törvényszék in contumaciam halálra ítélte a Sdhützpo'lízei három tisztjét, kik meg nem szállott területre menekültek. Két más vád­lottat életfogytiglani kényszermunkára ítél­tek, a többi vádlottra fegynáz és pénzbünte­tést szabtak ki. A vád szerint a vádlottak Dorfctnundban több hivatalos táviratot felvet­tek olykép, hogy a katonai telefonvonalba felvevő készüléket kapcsoltak be. Anglia nem tárgyal F ranciaerszággal London, augusztus 2. A Havas-ügynökség je­lenti: A lapok Jelentése szerint az angol kormány arra a belátásra jutott, hogy a Franciaországgal való további tárgyalásoknak nincsen semmi prak­tikus értelmük, az angol válaszjegyzéket tehát közölni átéli- a nyilvánossággal. Megegyezés a német szociáldemokratákkal Berlin, augusztus 2. A birodalmi kancellár a kormány több tagjának jelenlétében tegnap fogadta a szociáldemokrata frakdó^előliáróság képviselőit. A szociáldemokraták előterjesz­tették a pártnak pénzügyi politikai reformja­vaslatait. — A Vorwárts szerint tanácskozás Páris, augusztus 2. (Párisi tudósítónk távirata.) A New York Héráid jelenti Lon­donból: A tegnapi minisztertanács azért tar­tott oly soká, mert a minisztertanács két pártra szakadt. Baldwin és a kormány több­sége azon a véleményen voltak, hogy tekin­tettel a francia kormány utolsó válaszának ki nem elégítő jellegére, semmi értelme sin­csen, hogy Parissal tovább tárgyaljanak. A kormányhoz közelálló körök elkerülhetetlen­nek tartják Anglia különakcióiát. Anglia Franciaországnak adandó válasza csak azt a kijelentést fogja tartalmazni, hogy Anglia, úgy, mint eddig, azon az állásponton áll, hogy a német kormány június 7-iki javasla­tai a tárgyalásokra megfelelő alapot adnak s erről értesíteni fogja Anglia Németor­szágot. London, augusztus 2. Hivatalosan közük, hogy a Franciaországgal való tárgyalások lehetősége rendkívül csekély. A kormány még nem döntött afelől, hogy a Németor­szágnak szóló külön válaszát azonnal elkíild- je-e, vagy pedig előbb közölje Franciaor­szággal, hogy az esetleg csatlakozhasson az angol válaszhoz. Az alsóház mai utolsóelőtti ülése hatórás lesz. A kormány reméli, hogy sikerülni fog elkerülnie a nagyobb külügyi vitát. Az angol sajtó a francia-angol szakításról London, augusztus 2. A Daily Telegraph azt Írja, hogy a Franciaországgal való meg­egyezés most már teljesen lehetetlen. Ugyanezt a nézetet vallja a Daily News is azonban hangsúlyozza, hogy ebből még nem kell a Franciaországgal való szakításra kö­vetkeztetni. A Westminster Gazette szerint Franciaországhoz uj jegyzéket fognak in­tézni. London, augusztus 2. Baldwin miniszíer- •elnök Macdoinaldmak egy kérdésére kijelen­tette az alsóházban, hogy még nincsen mód­jában a szövetségesek közötti tárgyalásokra vonatkozó okmány okát közzétenni, egyrészt azért, mert az okmányok szánna igen nagy, másrészt mert a közzétételhez hiányzik a szövetségesek beleegyeése. Ausztrália a Ruhr-megszáüás ellen London, augusztus 2. A Reuter jelenti Melbourneből: Bruce, Ausztrália külügymi­nisztere a képviselőházban tartott beszédében annak a szükségességét hangoztatta, hogy Ausztrália vegyen részt Anglia külügyi poli­tikájában. Ausztrália nem alkarja, hogy Fran­ciaország a Ruhr-vidékiből egy uj Eíszász- Lo th aring; ált teremts en. A belga kormány fél a leleplezéstől London, augusztus 2. (Londoni tudósí­tónk távirata.) Curzon tegnap délután fo­gadta a belga követet, aki közölte vele, hogy a belga kormányt nyugtalanítja annak a le­hetősége, hogy az angol kormány nyilvános­ságra hozza a szövetségesek tárgyalásainak okmányait. A követ kijelentette, hogy a múlt hétfői belga válasz még nem végleges és nyitva hagyja az ajtót a további tárgya­lásokra, Franciaország visszautasítja a jóvátételi fizetéseket? Paris, augusztus 2. A Temps szerint semmi sem jogosít föl arra, hogy elhigyjük a Daily Telegr a pírnak a francia kormány szán­dékairól közölt cikkét, mely szerint Francia- ország minden készpénzben vagy természet­ben teljesítendő jóvátételi fizetést visszauta­sít és ezért került ellentétbe Belgiummal. A Temps megjegyzi, hogy Franciaország sem a Londonba küldött utolsó jegyzékében, sem pedig bármely nyilatkozatában nem utasí­tott vissza oly fizetést, melyet komolyan ga­rantálnak. megegyezéssel végződött a pénzügyi katasz­trófa okait és a szanálási irányelveket ille­tően. A kormány még sem csatlakozhatott minden további nélkül a szociáldemokraták javaslataihoz, mert a kormány most még nem foglalkozik pénzügyi kérdésekkel. Mind­két fél azonban azon a nézeten volt, hogy az uj adórendszer kiépítése révén billiós téte­lekhez fog jutni a kormány, melyeket föl­használhat az infláció letörésére. Véres tüntetések Oberhausenben Két halott, hét sebesült Berlin, augusztus 2. Ruhr vidéki! lap jelen­tések szerint Oberhausenben tegnap súlyos összeütközések voltak a sztrájkoló bányászok és a rendőrség között. A tüntetők egy menete a rendőrigazgatóság épületét igyekezett meg­közelíteni. Mikor a rendőrség ebben megaka­dályozta, a részben lapátokkal és csákányok­kal fölszerelt tüntetők fenyegető magatartást tanúsítottak. A rendőrség először a levegőbe löt, majd sortüzet adott a tömegre, mely két halottat és hét sebesültet vesztett. — A bá­nyamunkások és a rendőrség közötti összeüt­közés után a tüntetők egy küldöttsége jelent meg a rendörigazgató előtt, aki kijelentette, hogy tekintettel a siilyos helyzetre, a fönnálló rendeletek értelmében nem enged meg semmi fölvonulást. A rendőrigazgató fölszólította a küldöttséget, hogy hasson megnyugtatóan a tömegre és igyekezzen azt szétoszlatni. A rendőrigazgató kérésének a küldöttség eleget »»»»»»»»» tmcseii-sii. Koronairt fizettek ma. augusztus 2-án: Zürichben 16.50 svájci frankot Budapesten 55 700.— magyar koronát Bécsben 207000.— osztrák koronát Berlinben —,— német márkát il jr Jr n* évfol?am 174* <327*)szám­S __ _ Prága, péntek, 1923 augusztus 3. M 4Í$ Jr&s Minin ..... „m, ... -. iSaE/ £ÍEff . _ ___ ______ Előfizetési árak bel- és külföldön. M? JkS/bS #W‘f HrdSBT mF JPL. Egész évre 300 Kő, félévre 150 Ke, M /ifi /ws v w/M4Lr m #*#JL# W/Mj jl# « JW JF ür m Ér m m jür Jr ár Jl? - szerkesztőség •. Prága n., sta­ft wk W JSfr, SS Wf ÉSfMf' M dm jK Jm 'W ÉsF Jfffi JÉr páuská-nlice 40. L Telefon: 80349. n II Illír* II r M ff mF M jffl JiF WL MF ff ^ - Kiadóhivatal: Prága. I., Llliova «||l. -xtmt-, alloe 18. sz^ Telefon 6797. szám junt—IIIIIIIIIHHii'Ii’IHWIPlMWIWWÍH'' “ Sürgönyeim; Hirlap, Praha —

Next

/
Oldalképek
Tartalom