Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-11 / 154. (307.) szám

Szerda, fulfusll. & nül megnehezíti. Ö csak élni szeretne zakla­tások nélkül, de nem hagyják. Van olyan humanista, aki a halálra Ítélt bűnössel nem közölné az ítéletet, hanem a kihirdetés után rögtön végrehajtaná, mert szerinte embertenlenség három napig a sira­lomházban tartani azzal a tudattal, hogy ő felette már elvégeztetett. Mennyivel ember­telenebb sok ezreket már három év óta abban a bizonytalanságban tartani, hogy megma­rad-e ebben a tűrhetetlen helyzetben, vagy’ még rosszabbá kerül; mert ez a felszabadí­tott nép jót már úgy sem vár, megelégszik azzal is, ha a rosszat egyszer már . állandó­sítják, mert a bizonytalanságnál nincs em- berkinzóbb gyötrelem. Ugylátszik a hatalmaknak tetszik ez áz emberkinzás, mert különben nem bűvész éti mutatványokkal ■ igyekeznének egymást megtéveszteni; egy község hovatartozandó- ságát nem a magas diplomácia sikereinek mértékével, egy községi dűlő kicirkalmazá- sát nem a sokszögelés tudományával igye­keznének megállapítani, hanem azt kutatnák ki, hogy a lakosság hogy jut§ szabadabb moz­gáshoz. hogyr jut birtokának zavartalanabb használatához, hogy jut könny-ebben vasúti állomáshoz, jó közlekedési úthoz, orvoshoz, patikához, telek könyvhöz, bírósághoz, piac­hoz, ahol vesz és elad és főként: az igazság­hoz. Az olaszok pucsszeriien annek- tálni akarják Fisamét? Belgrád, julius 9. A Tribana szerint az olasz csapatok Fiúméban teljes hadi felké­szültségben vannak. A jugoszláv határőrsé­geket megháromszorozták. A fiumei katonai őrségeket megerősítették. Fascista körökből származó hírek szerint Diaz tábornok pro- klamálni akarja Fiume annexiósát, hogy az olasz és jugoszláv kormányt befejezett té­nyek elé állítsa. Megverték a brüsszeli német követet Brüsszel, julius 10. A brüsszeli német követet, mikor tegnap este a követség épü­letét elhagyta, két belga fiatalember meg­támadta és összeverte. A követség személy­zete és a rendőrség elfogta a merénylőket, akik azt vallották, hogy a belga frontkamp- íerek közé tartoznak és volt tartalékos tisz­tek. Tettüket azért követték el, mert a né­met követ állítólag a Brüsszelben a duis- burgi bombarobbanással kapcsolatban meg­tartott tüntetésekről gúnyosan nyilatkozott. A szovjet bojkottja a fascista Olaszország ellen Berlin, július 10. A moszkvai kommunista in- teriíacáoá&e határozati javaslatot hozott, melyben kimondja a fascista Olaszországnak a viliág egész munkássága által való bojkottálását. Sramefc miniszter apostoli protono- tárius lett. A pápa Sramek közegészség- ügyi minisztert apostoli protonoíáriussá ne­vezte ki. A eseti-szlovák lengyel katolikusok tilta­kozása. Népes gyűlést tartottak a cseh-szlovák 'lengyel katolikusok vasárnap a cseh Teschertbén, melyen tiltakoztak, hogy cseh eleiké székét nevez­nek ki lengve! községekbe. A szónokok egyike csodálkozását fejezte ki, hogy a cseh néppártiak nem' képviseltetik magukat' a gyűlésen. Az €gési életre! A gömöri magyarok ünnepe Á Kisgazda-, Kisiparos- és Föídmiivespárt zászlószentelése Tornaiján Tornaija julius 9. (Saját tudósítónktól.) A föld népének hű j barátja — a nap, ragyogóvá tette a magya­rok gyönyörű ünnepét. A kis Tornaija már a kora reggeli órákban ezerektől népes. Vo­nat önti, virágdísztől pompás kocsik, szeke­rek hozzák a közel és távol ünneplő népét. A tengernép végeláthatatlan tömegei- az ügyes rendezők vezényszavaira festői rend­be verődnek s tízezer ember ajkán harsan föl a szlovenszkói magyarok himnusza s a városon végig megindul az ünneplő közönség a zászlószentelés színhelyére. Elől kétszáz lovas levente díszruhában, majd félezer koszorusleány pruszlikban, pár­tával, negyvenöt község rnenyecsketábora nemzeti viseletben, csengös ökröktől vont diszszekerek, a férfihad ezerei, végül a cso­dás pompával díszített kocsik és szekerek raja. Közel tízezer ember helyezkedik el a hatalmas téren s mint az orkán viharzik föl a dörgő éljen, mikor a pódiumon meglebeg az Országos Magyar Kisgazda-, Eöldmives és Kisiparos Párt tornaijai körzetének zöld zászlója. Az elnöki megnyitó gét kiélni anélkül, hogy másoknak az emberi és nemzeti boldogságát csak egy pillanatra is veszélyeztetnék. Ez a törekvés a népek boldogságát, a népek megértését, békéjét a szabadság s az igazság alapján akarja szol­gálni s ez alapon óhajtja biztosítani mindenki részére azt, hogy a nemzeti érzése, nemzeti öntudata, nemzeti kultúrája szabadon élhet és fejlődhet! — De előre hallom már az ellenséges el­lenvetést is! Azt kiáltja ez felénk, hogy nin­csen a zászlónknak igaza! Mert először jön az ember s csak azután a magyar. Ne hall­gassatok rája! Az igazság az, hogy egyszerre lehetünk és vagyunk és leszünk is emberek és magyarok! A nemzetköziségnek csak úgy van értelme, ahogy azt a mi zászlónk súgja lelkűnknek: — A föld az élet alapja s ez az élet -sak a krisztusi szeretetben lehet boldog! Tehát mindenkinek erre az útra kell lépni! És nem önző politika érdekében, de az em­beri boldogságért lefolytatandó önfeláldozó küzdelem érdekében kell az összes emberi törekvéseknek egyesülni. A zászlóavatás Tornalijay Zoltán, a párt tornaijai körze­tének elnöke nyitja meg a zászlószentelési ünnepet: — Ez a nap — mondja — nemcsak a kisgazdák ünnepe, de ünnepel ma az ezer év óta ittlakó egész magyarság, mely a válto­zott viszonyok között sem lett hűtlen nem­zetéhez, de megmaradt gerincesnek, bátor­nak, fajához hűnek — szóval m a g y a r n a k. Törköly József ünnepi beszéde Dörgő éljenzés köszönti Törköly József dr.-t aki ezután a szónoki emelvényre lép, hogy megtartsa zászlóavató ünnepi beszédét. — Ha erre a korra, amelyben élünk, megfelelő jelzőt akarunk találni — mondotta —, akkor a valóságot legjobban közelitjük meg, ha a történelem legszomorubb korsza­kának nevezzük. Mert ez a korszak az a korszak, amelyben a legtöbb szabadság ve­szett el, amelyben a legtöbb könny hullott s amelyben az igazságot keresztre feszitették. —' Szomorú emberek járnak-kelnek né­mán, szótlanul! Úgy néz ki minden, mintha minden háznak halottja volna. Fáradt embe­rek hiába mennek pihenőre, az álom nem ád nyugalmat. Sejtelmek kínozzák, kételyek gyötrik az ébrenlétet! Érzi mindenki, hogy valami fáj, nagyon fáj, de a fájdalomnak han­got adni nem szabad. Nehéznek tetszik a le­vegő és üresnek látszik a világ. Úgy érezzük magunkat, mint akik elpusztulásra vannak kárhoztatva. S mikor már-már úrrá válik lelkűnkön a halálos kétségbeesés, akkor meg- lebben egy zászló, egy szép, gyönyörű zöld- szinii selyemzászló s ekkor, mint egy va­rázsütésre, elszáll a lelkűnkből a hitvesztett- ség. megtorpan a bánat és a zöld selyem szí­nén keresztül felénkmosolyog egy boldog jövő gyönyörű képe. Ezt nem érteni, ezt csak érezni lehet. Vaj jón mit mond ez a szent zászló? Talán gyűlöletre izgat? Talán az örök békétlenség, az örök ellenségeskedés diadalát óhajtja? Korántsem! Mert amikor maga köré gyűjti mindazokat, akik komolyan hiszik azt az igazságot, hogy az élet alapja a föld .s hogy a mezőgazdasági kultúra magas fokra való fejlesztésétől függ elsősorban az emberi élet boldogsága, akkor voltaképpen Krisztus urunk örökéletü szent igéjét, a sze- retetet akarja úrrá tenni e földön, akkor az emberi szolidaritást akarja megteremteni az emberi jólét, az emberi boldogság megvalósí­tása érdekében. S ebben a törekvésben benne van a népek testvériességének, a nemzeti élet teljességének, az igazi boldog békének a gon­dolata. Boldoggá akarja tenni ez a törekvés azokat, akik verejtékes munkájukkal a föld­ből akarják előhozni az áldást azért, hogy a maguk boldogsága mellett boldoggá tehesse­nek mindenkit, aki él ezen a földön.-- Az iparral, a kereskedelemmel foglal­kozóknak anyagot, munkát, kenyeret, meg­elégedést akar adni! A szellemi munkának biztosítani akarja a lehetőségét, hogy a szel­lem életet lehelhessen az anyagba, hogy meg­testesíthesse s közkinccsé tehesse mindazt a szenet és szellemi lót. ?rm nélkül az élet csak sivár robotolás volna! — Ez a törekvés a becsületes munka diadalát az emberi élet boldogságában akarja látni. De ez a törekvés nem ismer kínai vá­laszfalat. nem ismer kiválasztott népeket, győzőket és legyőzőiteket, ez a törekvés csak embereket ismer, akik felebarátok s akiknek joguk van a nemzeti életük teljessé­— A végzet nekem adta ki a parancsot arra, hogy ezt a zöldszinü szép zászlót föl­avassam. Én kaptam a parancsot, aki már sok szép remény hervadását láttam, aki megszenvedtem már az emberi és nemzeti szenvedés kínját olyannyira, hogy már-már a hitem is inogni kezdett. És ebben én az Isten ujját látom. Mert a hatalmas Isten azt akarta mondani ezzel az ő népének: Nézzé­tek, milyen nagy ennek a zászlónak az igaz­sága! Még egy lelkileg meggyötört embert is képes a kétségbeesésből a boldogító hit szárnyára emelni, úgy, hogy tinektek is hitet és szeretetet prédikáljon! — Boruljunk le, kedves véreim. Istenünk végtelen jósága előtt, hogy nekünk ilyen zászlót adott! Adjunk hálát neki azért, hogy minket olyan zászló alá állított, amcljr alatt minden ember javáért és nemzeti boldogsá­gunkért fölemelt fővel, bátran küzdhetünk! — Téged pedig, te szép zöldszinü zászló, fölavatlak rajongó hittel és lelkese­déssel pártunk zászlajává! Szeretettel ál­lunk köréd, törhetetlen akarattal küzdünk diadalodért s hűségesek leszünk hozzád mindhalálig. Oh, mutasd meg nekünk, hogy nincs végnélküli szenvedés. Oh, hozdd el erre a szerencsétlen földre az emberi és nemzeti boldogság országát. Indulj a nagy küzdelemre! Lobogj magasan mindig s ér­jed meg mielőbb eszméid dicső diadalát! A nagy hatást keltő beszéd után Tomall- jay Zoltánná, a ragyogó szép fiatal zászló­anya kéri a lelkipásztorokat, áldják meg, a férfiakat, védjék meg ezt a zászlót, melynek színe — a remény, jelvénye — a munka és kenyér. Kovács Dezső harkácsi esperes szenteli meg, majd Kövér Árpád tornaijai ref. lelkész és Egyed Aladár sajógömöri ág. ev. lelkész áldja meg a lobogót. A sajógömöri férfikar dalai után Nagy Sándor, a kisgazdapárt körzeti főtitkára izzó temperamentummal szavalja el Gömör ked­venc poétájának, Telek A. Sándornak lüktető ódáját? Füssy Kálmán beszéde Eiissy Kálmán, a kisgazdapárt nemzet- gyűlési képviselője a szőke Duna mellett hullámzó aranykalászos rónák magyarságá­nak üdvözletét tolmácsolja, majd az országos központ nevében ünnepélyesen átadja, Bassa László, a tornaijai pártszervezet elnöke pedig talpraesett beszéd kíséretében átveszi a meg­szentelt zászlót. Végül Telek A. Sándor a kisiparosok ne­vében köszönti az uj lobogót, melynek láttán nj, sziláid, a jobb jövőbe, a magyarok Istené­be vetett hitnek kell föllobognia minden ma­gyar szívben. Fölszalagozzák a lobogót A föl-fölharsanó lelkesedés hatalmas hangj;? mellett vonulnak föl az uj zászlóhoz Hamva, Beje, Tornaija, Sajószentkirály, Szárnya. Csoltó, Gömörpanyit, Otrokócs, í'Iarkács, Kövecses stb. községek gyönyörű leányzói s pártszervezeteik hímzett szalag­jaival díszítik föl zászlójukat. A szlovenszkói magyarok himnuszának eléneklésével ért véget a zászlóavatási ün­nepély, mely örökké emlékezetes lesz azok előtt, akik a gömöri magyarság e hatalmas megmozdulásának tanúi lehettek. Az ünnepség lefolyása után háromszáz- teritékü társasebéd volt a Fehérló-szállóbau, melyen számos pohárköszöntö olvasztotta eggyé a sziveket. IAPIHíRIM Automobilos monarchisták Prágában Prága, julHis 10. A 1-Tí.ustration június 30-iki számát lapoz­gattam az ..Elektra" kávéháziban. A hirdetési részt böngésztem, a hervadhataitlan kebleket és örök­ifjú arcsziint Ígérő ravasz szövegű kozmetikai csodaszerek, az alig pár százezer frankos villák, ideális autók hirdetéseit. Nem mintha venni akar­nék, hanem csak mert érdekel. Egv lapozásnál edzett kisebbségi idegrendszeremet jéghideg bor- zadály birizgálta meg. Szemem előtt elhomályosult minden, de azért odanéztem. A „Chenard et Wal- cker" híres párisi au tóm obiig y áras oldalas hirde­tése volt. Egy térkép, rajta egész Európa. A tér­képen nagy, fene fekete pontok s melléi ük írva, hogy Paris, Berlin, Bécs, Budapest, Szófia, Kon­stantinápoly, Riga, Miniszik, Odessza. A pontok, között egyeires vörös vonataik, mind Párisiből in­dulók, igazi légvonalaik, miket a párisi autó egy nap alatt befut. És most, most jön az Iszonytató! A borzasztó! A térképen rajta vannak az oszág- határok is! Az öreg, békebeli országhatárok! A világháború eredményei? Simon! Ott van az Osztrák-Magyar monarchia! Ott van a csorbítatlan Németország. És Cséh-Szflovákiának nyoma1 sincs. Prága wnmosics" a térképen. Nem is merek to­vább beszélni erről a térképről, mély két hét óta! űzi legitimista, m,anarchista, hab'sburgista és egy­általán propagandáját a cseh-szllovák fővárosban és vidékén. Csak annyit, hogy tiltakozom az ellen, hogy az agient provokátorök^ és rendörkopók aludjanak ebben a nagy melegben. Nem azért fizetjük őket. Tessék felhozni belőlük pár had­osztályt Kassárai és vidékéről, hogy megvédjék a köztársaságát „a cseh-szlaválk köztársaság elle­nes francia összeesküvés" eliten. Az ügyet fel kell fuijnii! A korraánysajtónak, a kergekórban szenvedő érsekuijvárl ,,Reggel“-nelk. a kassai „Magyar Hír­lapinak ajánl tjük a következő kfófchasátbos címeket eredeti tudósításaikhoz: ,,Leleplezték a francia irredentizmus prágai központját", „Bethlen fran­cia pénzen akarja elszakítomi Szlovenszkót", „Be- nes ne engedje .folyósítani a jóvátéiteli kölcsönt Magyarországnak", ...Autamobilos monarchisták Szent Beirfiaíian-étj szak ált terveztek Prágáiban". Még csak annyit, hogy a LlMuistrafion obskú­rus szám ált vad kéjjel adtam át egy anyós kinézésű néninek, ki elkérte tőlem a kávéja mellé. Be fog­ják csukni, mint a petákot a rend tör vény alap­ján. Merít a monarchiára- emlékeztető propaganda- jéltegü képet nyilvános. helyen közszemlére teszi. Maga mosolyog, kérem, hogy akkor Engem is be íognap csukni? Legyen egész nyugtalan, előbb- ■utóbb mindenkit be fognak csukni. Csak Chenard et Wafaker-éket nem. Tőlük egv a-uftomobiiv fog venni a küliügyrrüniszteriurn ... Kriksz-Kraksz. — (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Csütörtökön nagy hőság, pénteken száraz, derült, kissé hűvösebb idő várható. * — (Kétszáznyolcvanezer frankot fordítanak Massaryk párisi fogadtatásának a céljaira.) Páris­iről jelentik: A kormány törvényjavaslatot ter­jesztett elő a kamarában annak a 289.000 franknak a megszavazásáról, amit Massíaryk elnök fogad­tatásának a céljaira fordítanak. — (Sióján dr. hercegérsek állapota javult.) Sióján dr. hercegérsek állapota az utóbbi két nap alatt annyira javult, hogy a beteg rövid időre el­hagyhatta az ágyait. Az elmúlt héten Sramek mi­niszter látogatta meg a beteg érseket. — (Az uj bolgár követ Prágában.) Miihaltsc.heff Diimtitre, az uj bolgár követ Prágába érkezett s. átvette 'hivataltát. — (A máhrisch-osztraui sakk versenyek.) M áh niscih-Osztrauiból jelentik: A sakk torna mesteT- versenyének hetedik fordulója után a versenyzők állása a kővetkező: Lasker 5 és fél, Réti 4 és fél (2), Tantakowier 4 és fél, Spielimann 4 (l), Grün- feld, Sdezniev 3 és fél (1), Bogoljuhov. Ruwie 3 (1), RubinStein 2 és fél (2), Tarrasoh 2 (1), Woilf 1 és fél (2), ttromádlka 1 és fél (l), Pokofrmy 1 (2), Wulter l (1). A hetedik fordulóban a Bogoljubuv —Tartaikower dr. játszma remissel végződött, Walter yeszteitt Laskerrel szemben. A Tairrasch— Setezniev, Mromadlka—Grüníeld és Euwe—Réfti partit iéHbeszakiitoitták egyforma állásiban. — A főtorna áldása a következő Gülig 6 és fék Mikulka 5 és fél (1), Feuer, Krarner 5 (l). Eichenbaum 4 és fél (1), Straat 4 (2), Thelen 3 és fél (l), Bauer, Geraoívsky 3 (l). Gurgulák 3, Saiomonowitz 2 és fél (1). Tyl 1 és fél (1), Rasovszky 1 (1). — (Tízéves találkozó.) Felkérem mindazon osztálytársaimat, kik az ungvári tanítóképző in­tézetben 1912-ben képesítőt tettek, hogy terve­zett tízéves találkozónk megünneplésére — ha a viszonyok engedik — Máriapőcsra összejönni szíveskedjenek. Politikai határok nem szakíthat­ják szét a testvéri és baráti érzelmek szálait, mert — mint Szent Pál mondja: a szeretet meg nem szünhetik. Bába Miklós görög-katolikus lel­kész. — (Sztrájkoló sekrestyés.) A Pilsen melletti Dueschitzben sztrájkba lépett a sekrestyés, mi­vel nem akarta a közös használatban levő lege­lő fü termésének egy részét a plébános részére átengedni. A község lakossága kíváncsian várja a nem mindennapi sztrájk fejleményeit.

Next

/
Oldalképek
Tartalom