Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-11 / 154. (307.) szám
Szerda, julius 11. Elfogták a hátfal gyilkosokat Kassa, július 10. (Kassai tudósítónk telefonjelentése.) Néhány héttel ezelőtt nagy port vert föl egész Szlovenszkóban az a borzalmas kettős rablógyilkosság, amely Ungvár határában történt és amelynek két kereskedő: Berkovics József és Trattner Mór lett az áldozata. A nyomozás a legteljesebb eréllyel indult meg és azt a kassai rendörigazgatóság detektívjei irányították. A nyomozás, mely hetekig eredménytelen maradt, ma szenzációs fordulóponthoz jutott. A detektívek megállapították, hogy testvérgyilkosság történt. Trattner Mór öcs- cse, aki szintén a zemplénmegyei Breszk községben lakott, szerelmes volt bátyja feleségébe és az asszonnyal titkos viszonyt folytatott. Elhatározta, hogy bátyját, aki útjában volt neki, elteszi láb alól. Fehér Józsei kereskedő barátját rábirta arra, hogy segédkezzen neki borzalmas tetténél. Együttesen gyilkolták meg a két kereskedőt. Junius végén, mikor Trattner és Berkovics vásárra mentek, utánuk lo- póztak és Bátfa község határában borzalmas kegyetlenséggel végeztek velük. A detektívek úgy az ifjabb Trattnert, mint Eehért már régebben letartóztatták, de bizonyiékok hiányában már-már szabadon- engedték őket. Tegnap azután olyan súlyos gyanuokok merültek föl, amelyek igazolttá tették a detektívek gyanúját. A két gyilkost rövidesen átadják az ügyészségnek. A nyomozás a gyilkosság részleteinek kiderítése céljából, valamint azért, hogy megtudják, hogy Trattnernek és Fehérnek voltak-e bűntársaik, tovább folyik. Pozsonyban számos italmérési engedést vonnak be Pozsony, julius 10. (Saját tudósítóiaktól.) Régóta rebesgetik már, hogy a trafikengedélyek revíziója után elkövetkezik az italmérési engedélyek felülvizsgálata. Ugyanaz a módszer fog itt is érvényesülni, mint a dohánytőzsdéknél. Régi szerzett jogokat semmisnek tekintenek és irgalmatlanul kiveszik a kenyeret az emberek szájából. Mint a vezérpénzügyigazgatóságon értesülünk, PozsonjAban egész sereg régi italmérési engedélyt vontak meg. A határozatokat ugyan még nem kézbesítették ki, de azok aláírva már ott fekiisznek valamelyik tisztviselő fiókjában. A megvont engedélyeken néhány igen régi pozsonyi polgár neve szerepel. Ezek a kikézbesítéstől számított három héten belül kötelesek az italméréssel felhagyni. Talán mondanunk sem kell, a pozsonyi pogárság körében milyen visszatetszést fog szülni ez az újabb felülviszgálat. Egész bizonyos, hogy a régi italmérési engedélyek bevonása után éppen úgy, mint a trafikoknál, több uj engedélyt fognak kiadni, mint amennyit bevontak. Ma annyi dohánytőzsde van Pozsonyban, hogy egymástól nem tudnak megélni. Majdnem minden második ház kapualján trafik van. még a szőlőhegyet is teletűzdelték velük. Az újabb engedélyek kiállítása még mindig nem ért végett. A minisztériumba mindig újabb és újabb kilincselök jönnek — trafikjogért. Tegnap például egy pozsonyi cseh ügyvéd felesége járt fönt a minisztériumban, férjének rosszul megy az irodája, tehát trafikból akar megélni. A frafikosok mind tele vannak panasz- szak Nem tudják a napi költséget sem behozni. Sok az eszkimó és kevés a — fóka. Maholnap pozsonyi trifakosnak lenni egyet jelent a — tönkremenéssel. ^ ^ Interpelláció a magyar nemzetgyűlésen a brüsszeli egyezség miatt Me£'.:U?oU hír az emigráció likvidálásáról — Szterényi föllép a debreceni időszaki választáson tágranyitott szem felgyújtja az anyag kozmikus életét: a fák, napsugarak, házak pillantásai alatt elkezdenek görbülni, lángolni, előáll a teremtés csodája: Van Gogh érzi: a fa az ö keze alól kél életre... Expresszío- nizmus: a kivetítés, a szülés ereje, fájdalma, uj életet teremtő ájulása... Minden apró vonallal, színnel egy-egy darab véres eleven hús tépődik ki, a kivetített napsugár a szivén ránt egyet... a keresés, a kutatás ökle lecsap az agyra, a végtelennek feszitett ujjvégek más utakra akarják az agytekervények bodrait feszíteni... mig be nem áll a sötétség... Pillanatokra, órákra — Hölderlin éjszakájához hasonlón — a sötétség hosszú napjait még lángba tudja borítani az ajándékozó összesürüdött élet. Egy ilyen világos óra végén a hatvanadik percben aztán eldördül a fegyver... K. Píister könyvének a természete kizárja a művészi méltatás oknyomozó tapogatózását. Az élet és művészet drámájában nem lehet a miértet pápaszemes bölcseséggel kihalászni és mutogatni. A teljesülés, bevég- zettség művészetének vangoghi hiányát talán legelőször Max Déri mutatta ki. Egy kis ! adag objektivitás kellett volna csak, az én- : nek parányi föladása, az örökké ismétlődő | fák. vetések helyett teljesebb, szélesebb edé- ; nyekre lett volna szükség, melyek maradik | és büntetés nélkül fogadhatták volna be ver- ; gödő én-jét és akkor alkotásának, teremtő i körének egyhangúságát kikerülhette volna... | De nem volt mellette senki, csak a mezők, a ; fák. a végtelen nap, a csillagos ég és nem ; volt benne semmi, csak vágy, égető, romboló vágy: meleget, meleget. Szivének minden : rezdülését beletemette a képeibe ... csak az i élet nem jött. hogy kézenfogta volna valaki, i Senki sem volt körötte, csak a bányamunkások, kiknek Krisztust prédikálta... senki., jcsak az utcaszerelem megvetett prostituáltja, I aki várandósán várja kenyeréből kísemmizve azzal, hogy legyen már egyszer vége ennek a huza-vonának. Amikor a kormány ezt megtudta, táviratilag is intézkedett az aláírás visszavonásáról, ezért küldték ki Apponyit is űentbe, de már ekkor nem lehetett segíteni és a népszövek- ség a brüsszeli egyezményt érvényesnek mondotta ki. Hír szerint a külügyminiszter nyomban megadja a választ az interpellációra. Egy angol lap a döntés igazságtalanságáról London, julius 9. (Saját tudósítónk távirata.) A Manchester Guardian a népszövetség döntéséről azt Írja, hogy igazságtalanság történt Magyarországai szemben, mert kétséges, hogy Magyarország brüsszeli képviselőre nem-e lépte túl azt a felhatalmazást, amely csak arra jogosította föl. hogy az esetleges megegyezést aláírja, de nem mondhatott le Magyaroszág jogairól. A lap igazat ad Apponyinak, hogy a brüsszeli jegyzőkönyv aláírása nem jelenti a megegyezés elfogadását. Nem ümdálják az emigrációt A Pesti Napló, mint politikai körökben elterjedt hirt közli mai számában, hogy r bécsi emigráció likvidálása megkezdődött. Hírlik, hogy a kormányhoz közel álló bécsi helyen tanácskozások folynak, amelybe azonban sem Garamit, sem Buchingert, sem pedig a szociáldemokrata párt Bécsben lévő mérsékelt vezéreit nem vonták be. Azokkal, akikkel tárgyalnak, egy nyilatkozatot iratnak alá, amelyben megfogadtatják velük, hogy hazatérésük esetén hűségesen viselkednek, iinnepiesen bocsánatot kérnek az államtól az ellene külföldön elkövetett vétségekért. A lap a hirt feniartással közli és megerősítését várja. E hírrel kapcsolatban a Magyar Hírlap illetékes helyen arról értesül, hogy az egész- bői egy szó sem igaz. A lap munkatársa a szociáldemokrata pártban is érdeklődött, ahol azonban szintén nem tudnak az akcióról. Szterényi József báró föllép Debrecenben A debreceni harmadik kerületben János- sy Zoltán helyére, akit tudvalévőén megfosztottak mandátumától, az ellenzék nem tud a jelölt személyében megállapodni. A függget- lenségiek P. Ábraliám Dezsőt, a radikálisok és a szociáldemokraták pedig Nagy Vincét akarja fölléptetni. Hogy az ellentéteket áthidalják. alkalmasint Rassay Károly lép fői. Rassay megválasztása esetén lemondana budapesti, mandátumáról, amelyet Baracs Marcell kapna meg, aki a választási listán közvetlenül Rassay után következik. Az egységespárt is állít jelöltet, sőt arról is beszélnek, hogy' Szterényi József báró is föllép. Ha Szterényi tényleg föllép, akkor valószínű, hogy 5 nyeri el a mandátumot. A franciák ötvenmillió frankot követelnek A Magyarország értesülése szerint a francia kormány .tven millió frankot követel a magyar kormánytól a szegedi megszállás költségeinek címén. A kormány a számla adatait közölte a szegedi hatóságokkal, amelyek már megkezdték az adatok Összeállítását. Szegedet, mint ismeretes, annak idején egy francia hadosztály szállta meg. amelynek költségeit azonban Szeged város viselte. Most ott egy kimutatáson dolgoznak, hogy mennyi rongálódás, rekvirálás és egyéb korosodás történt. A közúti hid például a megszállás alkalmával annyira megrongálódott, hogy a villamos közlekedést Szeged és Újszeged között máig sem lehetett helyreállítani. Részletek Bethlen nyíregyházai beszédéből a halált. Valaki, senki: utoacéda és Van Gogh magához veszi, hogy' valami meleg, valami élet legyen körötte. Sokáig él mellette ez az asszony: egy évig, de, aki az élettől csak rúgást kapott, nem bírja el a jóság krisztusi gesztusát: összeroskad alatta, kitér előle és Vincent megint egyedül marad... Ha lett volna egy tiszta asszony, aki feléje indult volna... egy lány tiszta érintése, aki elhozta volna az egyszerű csodát, mindent magába- fogadó, kibékítő, életté gyújtó csókjában: síró himnuszok és dadogó öröm színek gyul- tak volna föl az alkotó lélekben ... De nem jött senki, csak a sors, a jutalom: az őrület... mert a vászon, a festék, az anyag, a fák, a nap: minden, minden kevés volt, semmi volt. Csak a vágy volt nagy, kinzó és elérhetetlen, csak a büntetés jött meg: a lélek extá- zisiaát nem lehet veszély nélkül a közvetlen környezet lélektelen tárgyaihoz dörzsölni. Az anyag megbosszulja magát. Az őrület útja világos, Dáubler rég megfejtette: „V. G. azt akarta, hogy a tárgyak beszéljenek, amikor — hallgatás a természetük; kiabáljanak, ordítsanak és árulják el neki — a titkukat... hátha, hátha ők az ő visszhangjai... A teremtés hierarchiájának ez a fejtetőreállitása — pantheisztikus őrületté fokozódott.14 • Hangszerek tumultusa után a csöndet egy pásztorfurulya töri meg. Már csak ez dalol, minden, ami előtte volt — nem volt. El kell felejteni... Pfister könyvében van egy csillagok közé szorított kis fejezetrész, mely egyszerűségében, semmitmondásában megdöbbenti azt. aki kiragadva olvassa el, aki nem ismeri Van Goghot: „Vincent tavasszal a virágzó fákat és kerteket festette, nyáron a hullámzó buzatengert és ősszel a pirosló szőlőhegyeket, a sárga földeket és a fekete, magasba- nyuló ciprusokat. Közben egy pár arcot és csendéletet. És éjjeleken a gázlámpa homályánál a csillagos eget.14 Amikor Pfister ezt iiyen egyszerűen leírja: mindennél meggyőzőbben mutatja ki a vangoghi művészet örökkévalóságát. Ezt ezer festőről lehet megírni és ezer festőnél kell elhallgatni, mert csak keveseknél érezzük, hogy-' most mondták először, hogy ezt kellett mondani. Ezt: minden igaz művészet lényegét: a teremtés örökké ujuló egyformaságát, a művész alkotását, mely identikus pillanatra az isteni kezdettel, de mely a fájdalmak, görcsök, a születés vérében mégis magára ismer: ember. Ember, aki teremteni tud. Minden igaz művészet lényege: mintha most bukkanna föl a semmiből először az első nap, az első tavasz, első nyár, első ősz... • Van Gogh lobogó ciprusai ma óriási messzeségben égnek... Megnőttek: sok szem vágya, sok lélek korbácsolt kínja duzzasztja, éleszti uj lángokra ... Mert közben máskép égtek, lobbantak el a fák. vetések, emberek, nemzetek ... Bűnös állati vágjak csonttá, hullákká fagyasztottak testvéreket: embereket; szénné, hamuvá perzseltek zöld erdőket, arany vetéseket, piroscserepes házakat. Ma néma kisemmizettek és reszketős tébolyodottak tömege kacagja a megváltást... És Van Gogh megint elindul: emberekért... szegényekért... mindnyájunkért... Művészet? Nekünk adta magát egészen, minden kínjával, vágyával, minden kínból, vágyból született örömszinével. Művészet volt: ember volt: „Konflisló vagyunk, egy' csomó embert cipelünk ki a tavaszba, hogy — örüljenek...44 Van Gogh a jóság Krisztusembere, de az utolsó gesztus: az elcsüggedt tanítvány meg nem váltott földi hitetlensége: ..A kin sohsem múlik el erről -a földről.44 * Van Gogh ember volt. Mai renaissance-a: — az ember testvér- köszönete. 3 Bethlen miniszterelnök vasárnapi beszédéről pótlólag ezeket jelentik: — Még ma is — mondotta a magyar miniszterelnök — kérlelhetetlenek velünk szemben szomszédaink, mert érzik, hogy igazságtalanságot követtek el velünk szemben. Akkor, amikor Európa nagy nemzetei elismerték, hogy Közép- Európa érdeke, hogy ez a nemzet ujva talpraáll- jon, akkor szomszédaink, sajnos, még mindig vádakkal állanak elő velünk szemben és lehetetlenségnek deklarálják, hogy Magyarország talp- raálljon. Nekünk félretéve a vádaskodást és pro • vokációt, azokba nem felelve kell törekednünk anna, hogy megközelítsük azt a célt, amelyet magunk elé tűztünk. Ha mégis ma ezekre a vádakra felelni akarok, azt nem azéft teszem, hogy vádakkal feleljek, hanem azért, mert ennek a nemzetnek becsülete megkívánja, hogy illetékes helyről utasítsák vissza ezeket a vádakat. — Az egyik vád az, hogy a kormány nem képviseli a nemzet akaratát, hogy ebben az országban nincs demokrácia, hogy ennek folytán velünk szóba állani nem lehet. Egy másik vád úgy hangzik, hogy titkos fegyverkezés folyik és Budapest, julius 10. (Budapesti '/erkesztcségünk te’eíonje- íentése.) A nmizei gyűlés :n:i három napos szünetelés után folytat1-. nz u demnitás vitáját. Ma a vitának csupán kormánypárti szónokai voltak. A nemzetgyűlés ülése Az ülést délelőtt tizenegy órakor nyitotta meg Szcitovszky Béla elnök. Napirend előtt Esztergályos János szociáldemokrata képviselő a szociáldemokrata párt nevében tiltakozott ama vád ellen, hogy a szociáldemokrata pártról azt állítják, hogy kommunista. Ezután folytatták az indemnitási vitát Első szónok: Petrovics György egységespárti képviselő: A zsidókérdésről beszélt és az utódállamok zsidóságának magatartásáról nyilatkozott. Megállapította, hogy az utódállamok magyar zsidósága nem feledkezett meg a magyarsággal szemben lévő kötelességeiről. interpelláció a genfi döntésről A nemzetgyűlés holnapi ülésén Hegymeghy- Kiss Pál Rassay-párti képviselő interpellációt intéz a külügyminiszterhez a {romániai magyar birtokok ügyében létrejött brüsszeli szerződés ügyében. Megkérdezi a minisztert, hajlandó-e teljes nyíltsággal felvilágosítást nyújtani arról, hogy Brüsszeliben tárgyalások voltak erről a kérdésről, hajlandó-e a miniszter e diplomáciai balfogás ^leplezésének okait nyilvánosságira hozni és hajlandó-e a miniszter a következményeket levonni? Az egyezmény ; aláírásának körülményeiről előterjeszti a birtokába jutott adatokat. Elmondja, hogy Géniben a magyar álláspontot Lukács György képviselte igen nagy erkölcsi sikerrel, amikor Adatéi japán nagykövettől azt a megbízást kapta, hogy igyekezzék a magyar—íromán megegyezést létrehozni. Brüsz- szelbe azonban nem őt, hanem Csáky grófot és Gajzágó követség! tanácsost küldték ki. Csáky Gajzágó távollétében a román megbízott legnagyobb meglepetésére aláirta a jegyzőkönyvet •légmagyarázóbban az expresszionizmus lényegét: a kivetítés újonnan született természeti képét. Exr isszionizmus: öntudatlanul, igazsággal, divat, név és program nélkül. Ugyanúgy, mint az irodalomban Ottó zűr Linde letagadott, észre nem vett és mégis romboló hatású kötészete, mely alapigazságává.! halálos döfés, adott a materializmus dekoratív tartozékának — az impresszionizmusnak: „ne a fáról énekelj, de a fa énekeljen (benned, általad, belőled)44... Van Gogh egyik levelében dadogja el a megismerést: „a dolgokat nem úgy kell festeni, ahogy vannak, száraz analizálással, de úgy, ahogy az ember megérzi Legforróbb óhajom: megtanulni, hogy kell az ilyen valóságból! elhajlásokat, átdolgozásokat, hazugságokat... igen — igen: hazugságokat!... megcsinálni; hazugságokat. melyek azonban értékesebbek, mint a tulajdonképpeni értékek44... Ezek a naturalizmustól elütő és mégis tagadhatatlanul. érezhetően iganggá vetített tárgyak, •alakok, földdarabok, színek lassan-lassan — szimbólumakarás nélkül — érzéseinek szimbólumai lesznek. Minden mögött ott van az életre gyújtó démonikus kifejező erő, az alázatos, kozmoszba való feloívadás: a személyes leiekből jött érzések, vágyak mind-en- ségbe állítása. .Minden kis görbülő, valóságtól eltérő és igazsághoz kanyargó kis vonaldarab, tisztává fokozott szín brutális alázatossággal keresi, követeli a helyét az örökkévalóság közös percében... Böcklin az erdő csendjét az egyszarvú mitológiai lénnyel emeli döbbenetre. Milet-nél a pátosz simító ecsete segíti az áhítatot. Az egyszarvút, az áhitat beállított mozdulatait nem vesszük észre, de ha egy Van Gogli-kép után hirtelen ráengedjük a szemünket: tiltakozni akarunk, látjuk a törést, látjuk a segédeszközöket. Van Goghná! ebből semmi sincsen: csak a vonal görbül teljesebb reszketésseí, csak egy uj szint mázol szét a vonal körül... A
