Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-11 / 154. (307.) szám

jfeiw II. évfolyam 154. (307.) szám. Prága, szerda, 1923 julius 11. Előfizetési árak bel- és külföldön. Kgész évre 300 Kct félévre 150 Ki-, negyedévre 76 Kö, egy hónapra 26 Kő. — Egyes szám ára 1*20 Ke, — Szerkesztőség: Prága II., Stii- pánská-nlice 40. L Telefon : 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I.. Töliova nlice 18. sz.. Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — 9 ^ %m.w jvm Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Dilemma (fi.) Prága, július 10. Abban a pillanatban, amikor az antant térdre kényszeritette hatalmas ellenfelét: a német birodalmat, Anglia és Franciaország külön érdekeinek versengése máris megkez­dődött. Fölujult a régi ellentét, amely a Csa­torna két partján fekvő országokat évszáza­dokon át egymással annyiszor szembeállí­totta. Anglia, eg3^előre talán csak ösztönsze- riien, visszatért a régi, bevált módszerhez, amelynek nagyságát köszönhette: a konti­nens legnagyobb hatalma ellen fordult, ez pedig Németország leveretése után a szövet­séges Franciaország lett. Az első csatározá­sok már Versaillesben megkezdődtek. Azóta mindinkább elhidegült a viszony az angol John Bull és a francia Máriáimé között. Fran­ciaország saját érdekeit vélte szolgálni azzal, hogy a német gazdaságot teljesen tönkre­tegye, Anglia ellenben, miután a német kon- kurrens már nem volt veszélyes, biztosítani akarta magának a németországi piacot. Olaszország nyíltan Anglia mellé állott és az antant kebelén belül két front alakult: Anglia és Olaszország az egyik, Franciaország és Belgium pedig a másik oldalon. A kisantant kiegészíti a mai hatalmi rendszert. Általában Franciaország kíséreté­hez szokták számítani, noha érdekei számos pontö’h nem esnek egybe a francia célkitűzé ­sekkel. A kisantant helyzete addig, amíg az angol—olasz és a francia—-belga elleniét nem élesedett ki túlságosan, elég könnyű volt. A három állam szófogadó gyermek módjára engedelmeskedett mind a papa, mind a mama parancsainak; és ha ezek a parancsok egy- szer-másszor ellentmondottak egymásnak, mindig talált valami módot, hogy az egyik parancsból is teljesítsen valamit, a másikból is valamit, úgy, hogy a szülők nem haragud­hattak meg rá. Amióta azonban a házi vi­szály egyre jobban kiélesedik, nehezebbé vált a gyermekek helyzete. Választaniuk kell, hogy melyik szülő mellé álljanak. Angliának nehezen köthetik le magukat, mert az össze­állóit Olaszországgal, amelyről köztudomású, hogy Romániát szívleli ugyan, de már Cseh­szlovákiára és még inkább Jugoszláviára görbe szemmel néz. Franciaországot mind­nyájan szeretik, az jobban dédelgette őket, ámde ennek a szülőnek a jövője nem egészen biztos, azután pedig tekintettel kell lenni arra is, hogy a cseh-szlovák köztársaság számára nem egészen közömbös a német üz­letfél sorsa, azonkívül pedig már számos al­kalommal túlságosan dédelgette Lengyelor­szágot, amelynek érdekei egészen mások, mint a cseh-szlovák köztársaság érdekei. A francia—angol viszony hőmérsékletét jelző hőmérő higanya ezekben a napokban egy fokkal ismét esett. A Downingstreeten türelmetlenül várják a Quai d‘Orsay végleges és félreérthetetlen válaszát az angol kor­mánynak a német jóvátétel ügyében föl­tett kérdéseire. E hét közepére várják külön­ben Baldwin miniszterelnök beszédét is, amelyről már előre úgy vélekednek beava­tott körökben, hogy igen erélyes és sok te­kintetben kezdeményező jelleggel fog birni. Franciaország és Anglia között egyre feszül a húr és nincsen kizárva, hogy éppen a most elkövetkező napokban fog elszakadni. Ilyen időben utazott el a cseh-szlovák kormány commis voyageurje, Benes, Párába és Londonba. A hivatalos kommünikék sze­rint mostani utjának célja egyedül az volt, hogy Masaryk köztársasági elnöknek látoga­tását a szajnaparti és esetleg a thenizeparti metropolisba előkészítse. Ez a hivatalos ma­gyarázat azonban nem elégített ki, mivel ezeknek az előkészületeknek a megtételéhez nem okvetlenül szükséges magának a külügy­miniszternek elutazása, hiszen ezeket a pá­risi és londoni követségek utján is le lehetne bonyolítani, amiért is Benes útja mögött sok­kal fontosabb rugókat kell keresnünk. Kötiy­nyen meg is találjuk őket. A francia—cseh- t szlovák . kereskedelmi szerződésre nézve j folytatott tanácskozások kátyúba kerültek, < mert a cseh nagyipar vagy nem tudta, vagy i nem akarta teljesíteni a francia ipar követe- j léseit. Benesre vár tehát az a föladat, hogy : a megakadt szekeret kizökkentse a ká- i tyubóí. A szinajai konferencia is bízó- < nyara előkészítést igényel. Ki kell kérni ; Franciaország és mellékesen Anglia tanácsát : már csak-azért is, mert hiszen egyedül Páris 1 tudná Lengyelországot rábírni arra, hogy 1 szorosabban csatlakozzék a kisantanthoz. - Már pedig a legujabb jelentések szerint a len- 1 gyei kormám'’ Seyda külügyminiszter ismert i csehbarátsága ellenére is mtég mindig hú­zódik attól, hogy a romániai fürdőbe elküldje a maga megbízottját. A kisantant veszélyben ' forgó egysége és a népszövetség szeptem- . béri ülésszakán való képviséltetése szintén nehezen megoldható kérdések akkor, ha Pa- j ris nem vállalja a béke angyal szerepét. A prágai cseh sajtó egy-bét nap óta da­gadó kebellel közli le egyes angol, német és francia lapoknak azt a hírét, hogy Benes uta­zásának még ezeknél is fontosabb célja van. nevezetesen az, hogy közvetítsen a Quai d'Orsay és a Downingstrpet között. Szívesén elhisszük, hogy a nemzeti öntudattól duzza­dó cseh közvélemény készörömest fogadja ezeket a híreket. Ha azonban rideg elfogu­latlansággal tekintünk a dolgok mélyére és nem elégszünk meg a hivatalos fogadtatások természetes udvarias külsőségeivel s a köny- . nyen megfizethető francia lapoknak — élükön a cseh-szlovák külügyi, propaganda szolga- ■ la iába ti álló Journal des Débatsnak — töm- jénezésével, akkor egészen más következte­tésekre jutunk. Nemcsak a cseh-szlovák köz­társaság, de maga a kisantant túlságosan ki­csiny ]iont ahhoz, hogy egy történelmi szük­ségszerűséggel legördülő folyamatot megál­lítson. Hőgy pedig Anglia és Franciaország nem férnek meg soká egy gyékényen, az szerintünk el nem kerülhető kényszerűség. A diplomácia szokott metódusainak is ellent­mond az, hogy a két nagyhatalom Benesnek jószolgálatait vegye igénybe a küszöbön álló szakítás megelőzésére. A cseh-szlovák kül­ügyminiszter bizonyosan szóvá tette a fran­cia—^angol viszonyt, az is valószínű, hogy ez alkalommal kifejtette a cseh-szlovák köztár­saság álláspontját is, sőt az sincs kizárva, hogy Poincaré az ő utján is tájékoztatja a fcriít kormányt a francia kormány szándékai­ról. Ebből azonban még nem következik, hogy Benesnek jelentős szerep fog jutni az ellentétek áthidalásában. Nem irigyeljük külügyminiszterünk hely­zetét. Válságos órák lesznek azok, amikor elérkezik a választás órája. A balanszirozás művészete akkor már nem segíthet. Tökéle­tesen értjük Benes genuai elkeseredett föl- kiáltását. hogy az antant tartson össze min­den körülmények között. A Scylla és Cha- rybdis szintjei között hányódó hajós kínos helyzetét a legjobban talán a Le Journalnak ez a mondata jellemzi: ,.Ha ügyes a?, aki tár­gya!. tudnia kell, hogy bizonyos pillanatok­ban a legnagyobb ügyesség éppen abban áll, hogy tudja, ki mellé álljon.“ A dilemma meg­oldását csak megnehezíti, hogy akár így ha­tároz Benes, akár amúgy, idehaza a lakos­ságnak jelentős része sohasem lesz megelé­gedő a megoldással. A külügyi politika ná­lunk mindig szen-tséges tabu volt. ahhoz a fölszentelt papokon kívül más emberfiának nem szabad hozzányúlnia. Benes nem volt kiváncsi arra, hogy a lakosság egy tekinté­lyes részének véleményét megszívlelje és még kevésbé volt hajlandó arra, hogy az el­lentétes nézeteket összeegyeztesse. Magára vessen, ha most nincs a kezében biztos iránytű, amely megmutatná neki a veszély nélkül hajózható utat. Berlin, július 10. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A Berliner Tage- blatt londoni tudósítója az angol kormány legközelebbi lépésérő* azt jelenti lapjának, hogy Anglia valószínűen nem fog önálló jó­vátétel! egyezményt kötni Németországgal, mivel az angol kormány nem reméli, hogy ílymódon pénzt tud kapni Németországtól. Az angol kormány először is formális vá­laszt fog adni a német memorandumra. A Pali Mai! Gazette szerint ez a válasz törté­Baidwin csütörtököntartja politikai expozéját London, juiiius 10. (Londoni tudósítónk távirata.) Az alsóházban számos kérdést in­téztek a kormányhoz a Ruhjr-politikát ille­tően. Kennworthy kérdésére, hogy vájjon az angol kormány megkapta-e a francia kormány válaszát és ez a válasz irásbeli-e, Baldwin kijelentette, hogy csütörtökön nyi­latkozik az angol kormány egész jóvátétel! politikájáról. Már most kijelenti, hogy mivel az angol kormány januári javaslatait nem fogadták el, Angliának szabad keze van, a kormány nem megy bele ábba, hogy a jóvátétel! és a szövetségközi adósságok pro­blémája az angol adófizetők Költségére ren- deztessék. Ponsonby képviselő kérdésére, hogy vájjon a kormánynak van-e tudomása a francia hadvezetőség ama szándékáról, hogy Frankfurtot és Kassáit megszállja, Mac Neill tagadólag válaszolt. Kettészakad az antant London, julius 9. Baldwin miniszterelnök szerdán vagy csütörtökön nagy beszédet tart az alsóházban, mely beszédtől fog függni az angol- francia viszonynak további kialakulása. Angol politikai körökben, bár még nem hivatalosan, de általánosan beszélik, hogy az antant szövetsége­sek egysége megszűnt és hogy az angol—olasz blokkal szemben a francia—belga blokk áll. Az angol kormánynak ugylátszlk az a szándéka, hogy az egész jóvátétel! és Ruhrproblómát a népszö­vetség elé terjeszti mivel a Ruhrkérdés Európa békéjét fenyegeti és ez a körülmény a népszövet­ség statútumainak 2. cikke értelmében a népszö­vetségi tanács kompetenciáját Indokolja. Anglia összeállítja a szakértő bizottságot London, július 10. A Pali Mali Gazette szerint az angol kormány most válogatja össze azokat az angol szakembereket, akik a Németország fizetőképességét megállapító bizottság tagjai lesznek. Belgium még mindig habozik Brüsszel, julius 10. A kormány tanács­kozott az angol memorandumra adandó vá- laszjegyzékről. Lehetséges, hogy Theunis Párában tanácskozni fog Poiticaréval. A pápa intervenciója Brüsszelben Brüsszel, julius 10. A pápai muncius teg­nap közölte a belga kormánnyal á fiájának azt az óhaját, hogy a belga megszállók en­gedékenységgel enyhítsék a megszállott te. riiletek lakosságának szenvedéseit. Wirth, volt német kancellár a pápánál Róma, július 10. (Római tudósítónk táv­irata.) Wirth volt német birodalmi kancel­lárt a pápa ma fogadja. Agyonlőttek egy belga katonát Páris, julius 10. Haaselben egy belga katonát holtan találtak az utcán. A katona halálát három revolvergolyó okozta. Megszűnik a ruhrvidéki forgalmi zár Berlin, julius 10. A V. Z. egy kölni jele intése szériát a szöve-tséglközi rajnaibizottság közhírré tette, ihog.v .a forgalom megszüntetésére vonatkozó rendeleté 14 nap imává hatályát veszti, úgy hogy ettől az időtől kezdve azok az Utlevélrenddetek lépnék életbe, melyek a forgalmi tilalom előtt érvényben voltak. A községi választások Ungvár, julius 10. (Saját tudósítónktól.) Paulák János dr.t a ruszinszkói magyar pártok szövetségének főtitkára — amint röviden már jelentettük — az ungvári választási féiszóíarniási bi­zottságinak június 25-ikí ülésén alaposan megokolt indítványt terjesztett elő és köve­telte. hogy 1. az elöljáróság által beterjesztett ösz- szeirásí munkálatokat ne fogadják el a re­klamációs bizottság működésének alapjául: 2. terjesszék a reklamációs bizottság eié az állandó jellegű választói névjegyzéket, hogy a beérkezett kifogások alapján legalább ezt a névjegyzéket lehessen kiegészíteni; 3. a bizottság jelentse ki. hogy nem hajlandó az erőszakos hatósági eljárást magáévá tenni és asszisztálni ahhoz, hogy a polgárság vá­lasztási jogát kijátsszák: 4. az észlelt sza­bálytalanságról a bizottság elnöke utján nyomban jelentést tegyenek az ungvári vá­rosi elöljáróság felettes hatóságiának a mu­lasztás megtorlása céljából: 5. ugyancsak tegyenek jelentést a belügyminiszternek is; 6. az elnök a bizottság tagjainak minden egyes esetben, ha ez kívánatosnak látszik, nyújtson módot a beérkezett kifogások meg­tekintésére, hogy személyesen is meggyő­ződhessenek arról, hogy a kifogásokat tör­vényes időben és alaki tekintetben is sza­bályszerűen nyujtoíták-e be s hogy a kifo­gást tévők a kifogások megtételére a tör­vény értelmében jogosultak-e? Ezeknek az indítványoknak megokolása kifejti, hogy a törvény a községi elöljárósá­goknak csak azt a jogot adíja meg, hogy a helyi választási és a felszólamlási bizottsá­gok munkájának megkönnyítése végett a névjegyzék kiigazításához szükséges elő­munkálatokat végrehajtsák. Az előmunkála­tokat azonban semmiesetre sem lehet úgy magyarázni, hogy ezeket a községi elöljáró­ság uj állandó névjegyzékeknek minősítse, ahogy azt Ungvár város helyhatósága most megtette. A helyhatóság az általa összeállí­tott választói névjegyzéket a helyi választói bizottságok elé nem terjesztette, sőt a helyi választói bizottságokat a névjegyzékek ki­igazítása céljából össze sem hívta, ennek el­lenére az általa összeállított uj választó’ névjegyzéket juníus 15-től 22-ig mégis köz­100 cseh-szl. Koronáin fizettek ma, julius 10-én: Zürichben 17.425 svájci frankot Budapesten 25 800.— magyar koronát Bécsben 213300.— osztrák koronát Berlinben 559550.-— német márkát nelmi jelentőségű lesz és nagyíontosságu következményekkel fog járni. Az angol kormány részletes és pontos nyilatkozatot fog tenni a jóvátétel! kérdésre és a szövet- ságközi adósságokra vonatkozó nézeteiről. A Manchester Guardian szerint állítólag kö­zös konferenciát is fognak összehívni, ame­lyen Németországon, Anglián és Olaszor­szágon kívül Amerika és az erre hajlandó semleges külföld is részt fog venni. Az amoi válasz fordulat©! Jelent a világtörténelemben

Next

/
Oldalképek
Tartalom