Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-11 / 154. (307.) szám
jfeiw II. évfolyam 154. (307.) szám. Prága, szerda, 1923 julius 11. Előfizetési árak bel- és külföldön. Kgész évre 300 Kct félévre 150 Ki-, negyedévre 76 Kö, egy hónapra 26 Kő. — Egyes szám ára 1*20 Ke, — Szerkesztőség: Prága II., Stii- pánská-nlice 40. L Telefon : 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I.. Töliova nlice 18. sz.. Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — 9 ^ %m.w jvm Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Dilemma (fi.) Prága, július 10. Abban a pillanatban, amikor az antant térdre kényszeritette hatalmas ellenfelét: a német birodalmat, Anglia és Franciaország külön érdekeinek versengése máris megkezdődött. Fölujult a régi ellentét, amely a Csatorna két partján fekvő országokat évszázadokon át egymással annyiszor szembeállította. Anglia, eg3^előre talán csak ösztönsze- riien, visszatért a régi, bevált módszerhez, amelynek nagyságát köszönhette: a kontinens legnagyobb hatalma ellen fordult, ez pedig Németország leveretése után a szövetséges Franciaország lett. Az első csatározások már Versaillesben megkezdődtek. Azóta mindinkább elhidegült a viszony az angol John Bull és a francia Máriáimé között. Franciaország saját érdekeit vélte szolgálni azzal, hogy a német gazdaságot teljesen tönkretegye, Anglia ellenben, miután a német kon- kurrens már nem volt veszélyes, biztosítani akarta magának a németországi piacot. Olaszország nyíltan Anglia mellé állott és az antant kebelén belül két front alakult: Anglia és Olaszország az egyik, Franciaország és Belgium pedig a másik oldalon. A kisantant kiegészíti a mai hatalmi rendszert. Általában Franciaország kíséretéhez szokták számítani, noha érdekei számos pontö’h nem esnek egybe a francia célkitűzé sekkel. A kisantant helyzete addig, amíg az angol—olasz és a francia—-belga elleniét nem élesedett ki túlságosan, elég könnyű volt. A három állam szófogadó gyermek módjára engedelmeskedett mind a papa, mind a mama parancsainak; és ha ezek a parancsok egy- szer-másszor ellentmondottak egymásnak, mindig talált valami módot, hogy az egyik parancsból is teljesítsen valamit, a másikból is valamit, úgy, hogy a szülők nem haragudhattak meg rá. Amióta azonban a házi viszály egyre jobban kiélesedik, nehezebbé vált a gyermekek helyzete. Választaniuk kell, hogy melyik szülő mellé álljanak. Angliának nehezen köthetik le magukat, mert az összeállóit Olaszországgal, amelyről köztudomású, hogy Romániát szívleli ugyan, de már Csehszlovákiára és még inkább Jugoszláviára görbe szemmel néz. Franciaországot mindnyájan szeretik, az jobban dédelgette őket, ámde ennek a szülőnek a jövője nem egészen biztos, azután pedig tekintettel kell lenni arra is, hogy a cseh-szlovák köztársaság számára nem egészen közömbös a német üzletfél sorsa, azonkívül pedig már számos alkalommal túlságosan dédelgette Lengyelországot, amelynek érdekei egészen mások, mint a cseh-szlovák köztársaság érdekei. A francia—angol viszony hőmérsékletét jelző hőmérő higanya ezekben a napokban egy fokkal ismét esett. A Downingstreeten türelmetlenül várják a Quai d‘Orsay végleges és félreérthetetlen válaszát az angol kormánynak a német jóvátétel ügyében föltett kérdéseire. E hét közepére várják különben Baldwin miniszterelnök beszédét is, amelyről már előre úgy vélekednek beavatott körökben, hogy igen erélyes és sok tekintetben kezdeményező jelleggel fog birni. Franciaország és Anglia között egyre feszül a húr és nincsen kizárva, hogy éppen a most elkövetkező napokban fog elszakadni. Ilyen időben utazott el a cseh-szlovák kormány commis voyageurje, Benes, Párába és Londonba. A hivatalos kommünikék szerint mostani utjának célja egyedül az volt, hogy Masaryk köztársasági elnöknek látogatását a szajnaparti és esetleg a thenizeparti metropolisba előkészítse. Ez a hivatalos magyarázat azonban nem elégített ki, mivel ezeknek az előkészületeknek a megtételéhez nem okvetlenül szükséges magának a külügyminiszternek elutazása, hiszen ezeket a párisi és londoni követségek utján is le lehetne bonyolítani, amiért is Benes útja mögött sokkal fontosabb rugókat kell keresnünk. Kötiynyen meg is találjuk őket. A francia—cseh- t szlovák . kereskedelmi szerződésre nézve j folytatott tanácskozások kátyúba kerültek, < mert a cseh nagyipar vagy nem tudta, vagy i nem akarta teljesíteni a francia ipar követe- j léseit. Benesre vár tehát az a föladat, hogy : a megakadt szekeret kizökkentse a ká- i tyubóí. A szinajai konferencia is bízó- < nyara előkészítést igényel. Ki kell kérni ; Franciaország és mellékesen Anglia tanácsát : már csak-azért is, mert hiszen egyedül Páris 1 tudná Lengyelországot rábírni arra, hogy 1 szorosabban csatlakozzék a kisantanthoz. - Már pedig a legujabb jelentések szerint a len- 1 gyei kormám'’ Seyda külügyminiszter ismert i csehbarátsága ellenére is mtég mindig húzódik attól, hogy a romániai fürdőbe elküldje a maga megbízottját. A kisantant veszélyben ' forgó egysége és a népszövetség szeptem- . béri ülésszakán való képviséltetése szintén nehezen megoldható kérdések akkor, ha Pa- j ris nem vállalja a béke angyal szerepét. A prágai cseh sajtó egy-bét nap óta dagadó kebellel közli le egyes angol, német és francia lapoknak azt a hírét, hogy Benes utazásának még ezeknél is fontosabb célja van. nevezetesen az, hogy közvetítsen a Quai d'Orsay és a Downingstrpet között. Szívesén elhisszük, hogy a nemzeti öntudattól duzzadó cseh közvélemény készörömest fogadja ezeket a híreket. Ha azonban rideg elfogulatlansággal tekintünk a dolgok mélyére és nem elégszünk meg a hivatalos fogadtatások természetes udvarias külsőségeivel s a köny- . nyen megfizethető francia lapoknak — élükön a cseh-szlovák külügyi, propaganda szolga- ■ la iába ti álló Journal des Débatsnak — töm- jénezésével, akkor egészen más következtetésekre jutunk. Nemcsak a cseh-szlovák köztársaság, de maga a kisantant túlságosan kicsiny ]iont ahhoz, hogy egy történelmi szükségszerűséggel legördülő folyamatot megállítson. Hőgy pedig Anglia és Franciaország nem férnek meg soká egy gyékényen, az szerintünk el nem kerülhető kényszerűség. A diplomácia szokott metódusainak is ellentmond az, hogy a két nagyhatalom Benesnek jószolgálatait vegye igénybe a küszöbön álló szakítás megelőzésére. A cseh-szlovák külügyminiszter bizonyosan szóvá tette a francia—^angol viszonyt, az is valószínű, hogy ez alkalommal kifejtette a cseh-szlovák köztársaság álláspontját is, sőt az sincs kizárva, hogy Poincaré az ő utján is tájékoztatja a fcriít kormányt a francia kormány szándékairól. Ebből azonban még nem következik, hogy Benesnek jelentős szerep fog jutni az ellentétek áthidalásában. Nem irigyeljük külügyminiszterünk helyzetét. Válságos órák lesznek azok, amikor elérkezik a választás órája. A balanszirozás művészete akkor már nem segíthet. Tökéletesen értjük Benes genuai elkeseredett föl- kiáltását. hogy az antant tartson össze minden körülmények között. A Scylla és Cha- rybdis szintjei között hányódó hajós kínos helyzetét a legjobban talán a Le Journalnak ez a mondata jellemzi: ,.Ha ügyes a?, aki tárgya!. tudnia kell, hogy bizonyos pillanatokban a legnagyobb ügyesség éppen abban áll, hogy tudja, ki mellé álljon.“ A dilemma megoldását csak megnehezíti, hogy akár így határoz Benes, akár amúgy, idehaza a lakosságnak jelentős része sohasem lesz megelégedő a megoldással. A külügyi politika nálunk mindig szen-tséges tabu volt. ahhoz a fölszentelt papokon kívül más emberfiának nem szabad hozzányúlnia. Benes nem volt kiváncsi arra, hogy a lakosság egy tekintélyes részének véleményét megszívlelje és még kevésbé volt hajlandó arra, hogy az ellentétes nézeteket összeegyeztesse. Magára vessen, ha most nincs a kezében biztos iránytű, amely megmutatná neki a veszély nélkül hajózható utat. Berlin, július 10. (Berlini szerkesztőségünk telefonjelentése.) A Berliner Tage- blatt londoni tudósítója az angol kormány legközelebbi lépésérő* azt jelenti lapjának, hogy Anglia valószínűen nem fog önálló jóvátétel! egyezményt kötni Németországgal, mivel az angol kormány nem reméli, hogy ílymódon pénzt tud kapni Németországtól. Az angol kormány először is formális választ fog adni a német memorandumra. A Pali Mai! Gazette szerint ez a válasz törtéBaidwin csütörtököntartja politikai expozéját London, juiiius 10. (Londoni tudósítónk távirata.) Az alsóházban számos kérdést intéztek a kormányhoz a Ruhjr-politikát illetően. Kennworthy kérdésére, hogy vájjon az angol kormány megkapta-e a francia kormány válaszát és ez a válasz irásbeli-e, Baldwin kijelentette, hogy csütörtökön nyilatkozik az angol kormány egész jóvátétel! politikájáról. Már most kijelenti, hogy mivel az angol kormány januári javaslatait nem fogadták el, Angliának szabad keze van, a kormány nem megy bele ábba, hogy a jóvátétel! és a szövetségközi adósságok problémája az angol adófizetők Költségére ren- deztessék. Ponsonby képviselő kérdésére, hogy vájjon a kormánynak van-e tudomása a francia hadvezetőség ama szándékáról, hogy Frankfurtot és Kassáit megszállja, Mac Neill tagadólag válaszolt. Kettészakad az antant London, julius 9. Baldwin miniszterelnök szerdán vagy csütörtökön nagy beszédet tart az alsóházban, mely beszédtől fog függni az angol- francia viszonynak további kialakulása. Angol politikai körökben, bár még nem hivatalosan, de általánosan beszélik, hogy az antant szövetségesek egysége megszűnt és hogy az angol—olasz blokkal szemben a francia—belga blokk áll. Az angol kormánynak ugylátszlk az a szándéka, hogy az egész jóvátétel! és Ruhrproblómát a népszövetség elé terjeszti mivel a Ruhrkérdés Európa békéjét fenyegeti és ez a körülmény a népszövetség statútumainak 2. cikke értelmében a népszövetségi tanács kompetenciáját Indokolja. Anglia összeállítja a szakértő bizottságot London, július 10. A Pali Mali Gazette szerint az angol kormány most válogatja össze azokat az angol szakembereket, akik a Németország fizetőképességét megállapító bizottság tagjai lesznek. Belgium még mindig habozik Brüsszel, julius 10. A kormány tanácskozott az angol memorandumra adandó vá- laszjegyzékről. Lehetséges, hogy Theunis Párában tanácskozni fog Poiticaréval. A pápa intervenciója Brüsszelben Brüsszel, julius 10. A pápai muncius tegnap közölte a belga kormánnyal á fiájának azt az óhaját, hogy a belga megszállók engedékenységgel enyhítsék a megszállott te. riiletek lakosságának szenvedéseit. Wirth, volt német kancellár a pápánál Róma, július 10. (Római tudósítónk távirata.) Wirth volt német birodalmi kancellárt a pápa ma fogadja. Agyonlőttek egy belga katonát Páris, julius 10. Haaselben egy belga katonát holtan találtak az utcán. A katona halálát három revolvergolyó okozta. Megszűnik a ruhrvidéki forgalmi zár Berlin, julius 10. A V. Z. egy kölni jele intése szériát a szöve-tséglközi rajnaibizottság közhírré tette, ihog.v .a forgalom megszüntetésére vonatkozó rendeleté 14 nap imává hatályát veszti, úgy hogy ettől az időtől kezdve azok az Utlevélrenddetek lépnék életbe, melyek a forgalmi tilalom előtt érvényben voltak. A községi választások Ungvár, julius 10. (Saját tudósítónktól.) Paulák János dr.t a ruszinszkói magyar pártok szövetségének főtitkára — amint röviden már jelentettük — az ungvári választási féiszóíarniási bizottságinak június 25-ikí ülésén alaposan megokolt indítványt terjesztett elő és követelte. hogy 1. az elöljáróság által beterjesztett ösz- szeirásí munkálatokat ne fogadják el a reklamációs bizottság működésének alapjául: 2. terjesszék a reklamációs bizottság eié az állandó jellegű választói névjegyzéket, hogy a beérkezett kifogások alapján legalább ezt a névjegyzéket lehessen kiegészíteni; 3. a bizottság jelentse ki. hogy nem hajlandó az erőszakos hatósági eljárást magáévá tenni és asszisztálni ahhoz, hogy a polgárság választási jogát kijátsszák: 4. az észlelt szabálytalanságról a bizottság elnöke utján nyomban jelentést tegyenek az ungvári városi elöljáróság felettes hatóságiának a mulasztás megtorlása céljából: 5. ugyancsak tegyenek jelentést a belügyminiszternek is; 6. az elnök a bizottság tagjainak minden egyes esetben, ha ez kívánatosnak látszik, nyújtson módot a beérkezett kifogások megtekintésére, hogy személyesen is meggyőződhessenek arról, hogy a kifogásokat törvényes időben és alaki tekintetben is szabályszerűen nyujtoíták-e be s hogy a kifogást tévők a kifogások megtételére a törvény értelmében jogosultak-e? Ezeknek az indítványoknak megokolása kifejti, hogy a törvény a községi elöljáróságoknak csak azt a jogot adíja meg, hogy a helyi választási és a felszólamlási bizottságok munkájának megkönnyítése végett a névjegyzék kiigazításához szükséges előmunkálatokat végrehajtsák. Az előmunkálatokat azonban semmiesetre sem lehet úgy magyarázni, hogy ezeket a községi elöljáróság uj állandó névjegyzékeknek minősítse, ahogy azt Ungvár város helyhatósága most megtette. A helyhatóság az általa összeállított választói névjegyzéket a helyi választói bizottságok elé nem terjesztette, sőt a helyi választói bizottságokat a névjegyzékek kiigazítása céljából össze sem hívta, ennek ellenére az általa összeállított uj választó’ névjegyzéket juníus 15-től 22-ig mégis köz100 cseh-szl. Koronáin fizettek ma, julius 10-én: Zürichben 17.425 svájci frankot Budapesten 25 800.— magyar koronát Bécsben 213300.— osztrák koronát Berlinben 559550.-— német márkát nelmi jelentőségű lesz és nagyíontosságu következményekkel fog járni. Az angol kormány részletes és pontos nyilatkozatot fog tenni a jóvátétel! kérdésre és a szövet- ságközi adósságokra vonatkozó nézeteiről. A Manchester Guardian szerint állítólag közös konferenciát is fognak összehívni, amelyen Németországon, Anglián és Olaszországon kívül Amerika és az erre hajlandó semleges külföld is részt fog venni. Az amoi válasz fordulat©! Jelent a világtörténelemben
