Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-10 / 153. (306.) szám

Megalakult a nemzetgyűlés állandó bizottsága Prága, julius 9. Á nemzetgyűlés huszonnégy tagú állandó bizottsága', amely tizenhat képviselőből, nyolc szenátorból áll, ma délután két órakor tartotta alakuló ülését. A bizottság tagjainak túlnyomó része kormánypárti törvényhozók­ból áll; huszonnégy tagja közül ugyanis tizennyolc koalíciós és csak hat ellenzéki képviselő van. A bizottság tanácskozásai zárt ajtók mögött folynak és azokról csak hivatalos kommünikék utján tájékoztatják a közönséget. A bizottsági terembe még újság­írókat sem engednek be. Ellenzéki körökben arra hivatkoznak, hogy mivel a nemzetgyűlés üléseit nem az elnök napolta el. ennek következtében az ál­landó bizottság összehívása voltaképp ellen­kezik az alkotmánnyal. A bizottság mai ülésének első pontja a tisztviselői kar megválasztása volt. Elnökké Tomasek Ferenc képviselőházi elnököt vá­lasztották meg, míg az elelnöki tisztségeket Horácsek szenátusi és Hrubán képviselőházi alelnökkel töltötték be. Jegyzők lettek Zemin nemzeti szocialista képviselőnő, Main cseh nemzeti demokrata és Spina német agrárius képviselő. Ezzel az ülés véget is ért. Beszámoló Galántán Galánta, julius 9. (Saját tudósitónktól.) Galánta népe teg­nap fényes fogadtatásban részesítette Lelley Jenő dr. keresztényszociális nemzetgyűlési képviselőt és a párt többi kiküldöttét, akik azért jöttek el Gálán tára, hogy résztvegye- nek Leliey Jenő dr. beszámolóján. Klszák Imre dr. körzeti elnök ezrekre menő tömeg élén fogadta az érkezőket a pályaudvaron. Üdvözlő szavai után a magyarruhás leányok sorai közül kilépett Rácz Mancika, aki bájos beszéd kíséretében csokrot nyújtott át a kép­viselőnek, aki meghatott szavakkal mondott köszönetét a szép üdvözlésért. A szép jelenet után megindult a menet. Festői bandérium vágtatott az élén, utána a taksonyfalvi tüz- oltóosztag következett, amelyet Takács La­jos vezényelt. A kajali zenekar magyar nó­tákat húzott. Adamkó Ernő parancsnok ve­zetésével vonultak föl Tósnyárasd tűzoltói. A végeláthatatlan kocsisor első, földiszitett kocsijában Lelley Jenő és Klszák pártelnök ültek. A beszámoló gyűlés délután három óra­kor kezdődött meg több ezerre menő hallga­tóság előtt. A gyűlést Klszák Imre dr. körzeti pártelnök nyitotta meg és meleg szavakkal üdvözölte a vendégeket, valamint Guthy Géza dr.-t, a magyar kisgazdapárt kiküldöt­tét, majd átadta a szót Lelley Jenőnek, akit tomboló éljenzéssel ünnepelt a közönség, úgy, hogy csak percek múlva tudott szóhoz jutni. Beszédében visszatekintett a prágai parlament hat magyar képviselőjének műkö­désére, majd a szociáldemokrata párt politi­káját bírálta, amely nem hozta meg az Ígért földi paradicsomot, hanem ellenkezően, ro­mokba döntötte gazdasági életünket, a mező- gazdaságot, a kereskedelmet és az ipart egy­aránt és odavezetett, hogy a munkás' is mun­ka nélkül van, családja pedig nyomorog. Be­szédének végén arra a következtetésre ju­tott, hogy a mai állapotokon csak az autonó­mia segíthet, amelyet az ezeréves járom es a négyéves szabadság után a szlovák nép is követel. Kiemelendő Lelley beszédének az a része, amelyben éles határvonalat vont az ős­lakos-zsidóság és az emigráció között. Balog Péter királyrévi párttitkár beszé­dét a kormány képviselője többször félbesza­kította, amiért is kénytelen volt azt befejezni. Pór Ferenc párttitkár tiltakozott az irredenta vádja ellen. Kaiser Gyula pedig nagyhatású beszédében arra figyelmezetette a hallgató­ságot, hogy a jövő nemzedék érdekében küz­denie kell. A beszédek elmondása után Klszák kerületi elnök köszönetét mondott és öt óra­kor berekesztette a gyűlést. Á kibontakozás feltételei Ruszinszkőhan — Válaszúton a szociáldemokraták — Ungvár, julius 9. (Rusz'nszkói szerkesztőségünktől.) Az uj ruszin többségi párt papíron már megalakult. Végleges megalakulása azonban a munkácsi kongresszus állásfoglalásától függ. A cseh agrárpárt a Kaminszky-féle föld- mivesszövetség követeléseit, melyeket az hó­napokkal ezelőtt terjesztett a prágai kormány elé, fen tartás” nélkül magáévá tette ugyan, a személyi kérdések azonban még nincsenek véglegesen elintézve. Az uj párt ugyanis kö­veteléseihez föltétlenül ragaszkodik és ha a kormány e követeléseket nem volna hajlandó teljesíteni, úgy az uj párt minden további nélkül ellenzékbe lép és hatalmas többségé­vel megakadályozza, hogy a nép akaratának mellőzésével csináljon a prágai kormány po­litikát. Ez a harcias magatartás mindenesetre biztató jel már azért is, mivel Svehla a ki­bontakozást csakis az erők egyesítésében látja. Az uj helyzetben nagy figyelmet érde­mel a szociáldemokraták állásfoglalása. Em­lékezetes, hogy egypár héttel ezelőtt a Yolo- sin-féle elemek és a szociáldemokraták pró­báltak összefogni egy kormánytámogató blokkban. A két párt intim viszonyát most — minden bizonnyal felsőbb nyomásra — meg kell szakítani. Ennek tulajdonítható, hogy a prágai kormány táviratilag Prágába rendelte a ruszinszkói szociáldemokraták vezető em­bereit, hogy a kibontakozás módozatait meg­beszéljék. A párt részéről tehát Piclia, Klo- csurck és Osztapcsuk Prágába utaztak, ahol a tanácskozások folyamán az a nézet alakult ki, hogy a nyelvprobléma megoldása nélkül Tárcarovafunk: Szerda: Fáhry Zoltán: Van Gogh renaissance. Csütörtök: Csermely Gyula: A legnagyobb önzés. Pénteik: Segesdy László: Mámor. (Vers.) Pókháló a ködben. (Vers.) Radnayné Soltész Irén: IboiyaJcsokor. Szombat: Székül a Jenő: Az énekeslány. Vasárnap: Győry Dezső: Szeresd a verset. (Vers.) Somlay Károly: A doktor kincse. fi* Orház K's örház, ahol éldegélek, Az utasaim mind szegények: Kolduskopott, szürke napok. Miként az ikrek, mind egyformák. Egymást testvérül megcsókolják, S folytukban nem vernek habot. Fut az élet a rengő sínen. Felszállásra nem vágyik ínyem, ín már örökre maradok. Fut az élet a rengő sínen, Mint a lámpást, feltartom szivem És üdvözlöm a vonatot. Falu Tamás.----------------- — -— — Utolsó felvonás — A Prágai Magyar Hírlap eredeti tárcája. — Irta: N. Jaczkó Olga. A férfi: Hát menjen, menjen, miattam akár a legragyogóbb mennyországba, akár a iegmélységcsebb pokolba! Bármerre, . . de ezen a küszöbön át nem, soha! Az assz o n y (tanácstalanul zokogva): Hát hová, hová, merre menjek? A férfi (némi hallgatás után, gúnyos kedvességgel): „Az éj sötétjéből felém nyúlik két fehérruhás karod és magábaölel, mint a tejut a közepébe vesző csillagot11 . . . Szép ut, gyönyörű ... az égbolt milliárd csillag­gal gyöngyfehérre kövezett útja . . . felsza­badító királyfit vár rajta a nép . . . induljon elibe drága, hátha magáért is megérkezik! Menjen, menjen a fűbe, ahol szerelmes tü­csök módjára átcsiripelt egy néhány éjsza­kát. Ne vágyakozzék mostan az én tűzhe­lyem melegére! (Karjánál fogva kitaszítja a bejáratból.) Az asszony (dacosan lerázza magá­ról a csukló zokogást): Ne merje szájára venni azokat a drága szavakat! Én annak a felejthetelen időnek szőttem ünnepi palástul... rutul kihallgatta és elorozta, hogy a gúny becstelen, cigányfattyává vesse oda rongy­nak. És most taszít el, most? ... Ez is hoz­zátartozik a jelleméhez! Nem keresett, mi­kor a fűben csiripeltem, mert kellemesebb volt, ha nem zavarom a kandallója melegé­nél . . . nem taszított ki. mert tudta, hogy az ajtó előtt áll valaki, aki ujjongva ölelné magához a kitaszítottat és számonkérné min­den sérelmét. De nekem mindegy, én innét most is szívesen megyek, akár a legmélysé- gcsebb pokolba is! (Elindul lassan, hívásra nyújtott karokkal, lcönyörgőn szótagolva). Áthatolhatatlan sötétség!!, fekete éjszaka, le­gyen irgalmad, zománcozd ki hivó karjának meleg ércével ezt a vaksötét, göröngyös utat! A m á s i k férfi lakása előtt megáll, lopva betekint a félig fiiggönyzött, nyitott ablakon. Némán, rajongó arcikfejczésscl áll sokáig. Kutyája elkezd az ajtó küszöbén ka­parászni. A férfi meghallja, kijön és ajtót nyit. az uj párttal való együttműködés nehezen old­ható meg. A szociáldemokrata párt ugyanis továbbra is hűségesen folytatja a kormány- politikát, de taktikai okokból szüksége van az uj ruszin pártnak a nagyorosz nyelv mel­lett való propagandájával szemben a nép nyelvének védelmére. Ha azonban ezt a kér­dést megoldhatnák és az uj kormányblokk egyéb tervei a szociáldemokraták céljait nem kereszteznék, hajlandók volnának az együttműködésre. A szociáldemokraták emez állásfoglalása csak a vezéreké és nem bizo­nyos, hogy a párttagok is hasonlóképpen gondolkoznak. Igen figyelemreméltó jelenség, hogy az uj pártnak a kormánnyal való tárgyalásait a régi cseh agrárpárt exponensei vezetik. Ki­felé tehát úgy látszik, mintha az uj pártot fel­felé a cseh agrárpárt reprezentálná. Ezt a be­nyomást megerősíti az, hogy — mint jó for­rásból értesülünk — Svehla miniszterelnök az uj helyzet tanulmányozására a cseh agrár­párt központi titkárát, Baránt küldi le Ru- szinszkóba, hogy alaposan tájékozódjék az erőviszonyokról és mindezekről jelentést te­gyen a miniszterelnöknek, illetve a cs-eh ag­rárpártnak. Ezekután azonban még mindig kérdés maradi, hogy a cseh agrárpárt a ru­szin pártokat követné-e akkor is, ha azok el­lenzékbe mennének, ha a közösen felállított követeléseket a prágai kormány nem teljesí­tené. Ennél a pontnál derül majd ki az őszin­teség. Meghiúsult Frankenberger akciója Prága, julius 9. Prágában holnap összeül a ruszinszkói pet- ka, hogy a ruszinszkói pártok uj konstelláció­jához állást foglaljon. A Lidové Noviny sze­rint Frankenberger terve nem fog abban a mértékben megvalósulni, mint amilyen mér­tékben ő azt hitte. A lap úgy véli, hogy Frankenberger hibát követett el azzal, hogy nem tárgyalt sem a cseh pártokkal, sem pe­dig a ruszinszkói „államfentartó pártokkal11. Hibának tartja azt is, hogy az uj párt pro­gramja olyan követeléseket tartalmaz, ame­lyek teljesítése teljesen fölborítaná a kor- mánykoalició eddigi programját. A terv ellen a cseh agrárpárt és a szlovákok is állást fog­laltak. Micsura dr. Szobráncba kérette a ru- szinszkói szlovákok vezetőjét, Hrdina tanfel­ügyelőt, hogy jelentést tegyen a szlovákok álláspontjáról, különösen Zemplénmegye egy részének Ruszinszkóhoz való csatolásának kérdéséről, amely kérdésben a szlovákok, amint az ismeretes, nagyon érzékenyek és hajthatatlanok. 3fá$fumdennav» add dt o Sapói etZ'19 tétavá«eó isvmev&södnete, müj£ <avrdf. Ifea&OB a Sx&itai JWZa&vjar JCir- a mas£-tpavsdt£ érdefoetí ssz&ÍL&áiffa 1 ........... mm hm ii inwnyfwiii |i iBiMiiinn-'»i A f érfi: Te vagy, Buksi? No gyere be, hűséges cimbora voltál a nyáron, megérde­melsz egy kis meleg vackot ebben a kutj^a- időben! (Megveregeti a fejét és bemegy a kutyá­val, anélkül, hogy észrevenné az asszonyt. Odabent olvasáshoz készül, leveti kabátját, hátrasimitja a haját. A kutya egy idő múlva nyugtalankodni kezd.) A férfi: Nem vagjr megelégedve a szállással? Vagy talán a közelben érzed az asszonyodat? Még mindig olyan bolondok vagytok, hogy kint kószáltok a hideg éjsza­kában? (A kutya térdére fekteti két első lábát, hivólag szűkül.) Igazad van, ki foglak en­gedni, hiszen bűnjel vagy, zavarod a készü­lődésemet a múltra való cmlékeztetéssel... (Gyertyát gyújt és kikiséri az állatot a külső ajtóig. Az asszony egy félénk lépéssel közeledik, ele a férfi most sem veszi észre.) Az asszony (könyörögve suttog utá­na): Jer, ó jer, nézd, az állandóságnak mi­csoda örökéle tű csodája márványosodott a Ielkembo röpke csókjaid nyomát . . . jöjj és tetézd be szivednek titkos munkáját elisme­résed aranyvésetével . . . vallj magad mel­lé a világ előtt vagy . . . zúzz össze egé­szen, porrá és eressz szélnek, hogy ne rug­dalhasson másnak a lába! A férfi (Felnéz a Megváltónak ágya fö­lött függő képére, sóhajt): Hála Istennek... hála Istennek, hogy olyan könnyen nyomta­lanul mullott el minden, emlékek súlya nem nehezíti, hozzád siető lépteimet! (Leányarc­képet vesz fel az asztalról, arra néz hosszan, becézőlcg. Az asszony mozdulatlanul, vára­kozva áll, mintegy a lámpafény által oda­Államellenes akcióval vádol­ják a belgrádi angol követet Prága, julius 9. Jobb belgrádi Lasp, köratüík a „Vreme“ is, zág­rábii jletelítés ele alapján arról ad húrt, hogy Radics István az angol sajtóiban nagy propagandát fejt kii az álam ellen ás ábben a propagandáiban segít­ségére van Bódén angol őrnagy, a zágretbi angol konzulátus egyik vezetője is. E jelentések szerint Bőiden őrnagy naponta tárgyal Radiccsal és köz­vetíti cikkeinek az angol lapokban való elfheflye- zásét. Egyes jelentések arról Is beszámolnak, hogy nemrég Young belgrádi angol követ is fel­kereste Zágrábban Radücs Istvánt, akivel tárgya­lásokat folytatott. Szabadkai jelentés szerint belgrádi parlamenti körökben ezeket a hÍreket különböző kommentá­rokkal fogadták és különösen csodálkoztak a Young követtel kapcsolatos jelentésen,, mert sokak tudo­mása szerint az angol követ már hosszú idő óta nem is távozott el belgrádiból. A radikális képvi­selők egy része viszont ez alkatomból is hangsú­lyozta, hogy Rádiós Istvánnal szemben most már a törvényiek intézkedéseinek teljes súlyával kell érvényt szeretznn. ♦ ♦ ♦ ♦ ♦»♦♦■»♦»<>»»»»<>»♦<>»❖>♦»»<»♦♦♦» »»♦»»»<»♦»♦♦♦»»■»♦» Tárgyalások a német fémipari sztrájkban Berlin, julius 8. A berlini ipari bíróság hétfőre egyezségi tárgyalásokra hívta meg a fémipari munkások és munkaadók képviselőit. — Az építőipari munkások .a tegnapi egyez­ségi tárgyalásokra való meghívást vissza­utasították. A magas- és mélyépítészeti, va­lamint a betonépitészeti munkások sztrájkja tovább tart. 3, julius 10. Egy cseh lap támadása Wittich képviselő ellen. A Lidové Noviny írja: A pozsonyi né­met szociáldemokraták azon fáradoznak, hogy Wittich képviselőt és néhány társát munkájukban megakadályozzák. A veszély annál nagyobb, mert a legtevékenyebb párt­tagok, mint például Kalmár Henrik és Fehér titkár, nem titkolják, hogy nem értenek egyet Wittich és Mayer képviselő eljárásával, Mind a ketten azon fáradoznak, hogy a szlo- venszkói német és magyar szociáldemokrata pártok a cseh-szlovák szociáldemokrata pár­tokkal kooperáljanak, de Wittich képviselő valószínűen nacionalista szempontból hallani sem akar a közös munkáról. Ezt a forrada­lom óta tanúsított magatartása is bizonyítja. Wittich most a magántisztviselők és magán­alkalmazottak szervezetében keres támoga­tást, akik követik az ő csehellenes, naciona­lista magatartását. E héten Pozsonyban járt Cecil és Taub képviselő, akik Wittich képvi­selő magatartását megdicsérték. Wittich szintén autonómista alapon áll és így csak természetes, hogy a történelmi országok né­met szocialistáival való összeköttetést akar létesiteni.“ Ebből a szemelvényből is kitűnik, hogy a prágai köröknek a volt népbiztosok mindig kedvesebbek, mint azok az elemek, akik az őslakosság érdekeit képviselik. láncolva. A férfi hirtelen kioltja a világossá­got. Mintha kihúzták volna alóla a talajt, — az asszony meginog, azután támolyogva in­dul hazafelé. Kutyája előre fut. A férje kinéz az ablakon, meghallja az állat lihegését, ajtót nyit előtte.) A férfi: Buksi gyere be! (Csikorogva tolja vissza az ajtóreteszt.) Az asszony: A kutyát beengedik itt is.., ott is! (Felzokog.) És én hová — hová? (Té­tován néz körül. A kert falánál összegereb- lyélt lombhalmaz, arra felé tart.) A kertbe... a fűbe ... ott jó volt, édes, igazi otthon! (A lombhalmazra dűl, beletemeti arcát.) A ter­mészet jó volt, a kerekszemü tehenek nem csodálkoztak, mikor újfajta füvek kerültek asztalukra: ami hajunk selyme vegyült el a legelő gyepével. Jóindulatúan bólogattak és kíméletesen baktattak odébb ... A kutya a bokor lábához lapult és őrizetével kaput nyi­tott otthonunk elé, ... a fülemile elcsitította a fészekben csipogó fiait, mert tudta, hogy a szerelemnek némaság a legszebb kísérőze­néje. A szentjánosbogárkák odatartották a há­tukat és engedték, hogy a csillagsugár meg­törje rajta fényét és behintse vele a nyirkos éjszakát . . . Most ők sincsenek. Hol van­nak? Mindegyik almon, vackon . . . Csak én, csak én . . . és az imádkozó sáskák ciripel­nek a szőlőtőkék között, hogy a gazdagon szünetelők kegye hagyjon el nekik egy-egy asszott bogyót . . . Testvérek, férgek, könyörögjünk a gazdagon sziirctelök kegyé­től egy-egy fonnyadt bogyót ... és takar­jatok, takarjatok be! (November éles, fagyos ujja kifosztja a felhők ciháját és ráhajit egy hideg hópihét.) a

Next

/
Oldalképek
Tartalom