Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-07 / 151. (304.) szám
Szombat, julius 7. A cseh-szlovák ipar konzervatív ... — A cseh-szlovák ipar igen sok tekintetben még mindig konzervatív. Amit keresnek, azt gyártanak és gyártanak, hogy úgy mondjam „bis gromoboj14 és majd ha az erőforrás kimerül, veszik észre, hogy nem az élet számára gyártottak, mert a kereslet már régen megszűnt arra az árucikkre. Amerikában sokkal-sokkal előbbre vannak. Ha ott rossz a kojunktura, egy árucikk nem keresett többé, a szögre akasztják, megáll a gép, a gyár becsukja üzemét és vár jobb időkre, vagy mást állít elő. Az angol ipar is igen praktikus és élelmes. Miért tudnak például az angolok Jugoszláviában úgy terjeszkedni? Mert ők tudják, mit csinálnak. Befektették fontjaikat belgrádi bankokba, vállalatokba, nem baj, ha harminc évre is. ök húzzák utána a hasznot és szépen sétálnak Belgrád főutcáin. A gyárak, a bankok nekik dolgoznak 30—40 évig. Mi is tanulhatnánk egy kis angol és amerikai élelmességet. Hagyjunk föl a konzervativizmussal!... Legyen-e kiállítás és vásár? — Folyton halljuk a panaszokat: Hja. kérem, annyi kiállítás, vásár van egy évben, 30—40 is, azt sem tudjuk, hová menjünk! Én erre azt mondóim: a kiállítás az iparra, kereskedelemre az, ami a tornázás a testre. Kiállításokra okvetlen szükség van, csak azt kell nézni ezeknél, hogy a költségek ne haladják túl a határt és az iparnak meg legyen belőle a remélhető haszna. Ami pedig a vásárokat illeti, sajnos, általában nem tesznek különbséget kiállítás és mintavásár között. — Ami a népnek a szinház, a mozi, meg a cirkusz, az a kereskedőnek, a gyárosnak a miníavásár. Az Iparnak, kereskedelemnek összetalálkozása, a személyes kontaktus fölvétele és megszilárdítása. — Az Írásbeli egymással érintkezés sohasem lehet olyan igaz, valódi, mint a személyes. Ezért kell minden kiállítónak egy úgynevezett „slágerszámának“ lenni — akár a cirkuszban, meg a varietében. A sláger az a csalétek is lehet, amelynek égisze alatt az egész áruján túlad. Ismerhetnek egy kereskedőt például egy áruja révén nagyon jól és közben a másik áruját adja el, mert abból, ami által ismertté lett a neve, esetleg már nincs is. A személyes érintkezés az a hatalom, amely előbb-utóbb győz. A nagy vásárokon például Lipcsében nem volt organizáció, hanem volt kínálat (Angebot) és kereslet (Nachfrage). Pozsony közgazdasági jelentősége — Egy másik kérdés:'kiállításokat rendezzünk-e, vagy mintavásárokat? Én azt mondom: mind a kettőt. És csak egyet, vagy többet? A közgazdaság nem ismeri a törvények ráoktrojálását. Ha már egyszer decentralizáltuk, úgy maradjon csak igy. A sok vásár: élő szervezettség. A dolog majd ki fog fejlődni. Én meg vagyok győződve, hogy egy vásár fogja majd a vezetőszerepet magához ragadni. Hogy melyik lesz az, még a jövő titka. Egy bizonyos: hogy a fővárosokban általában, ahol a politikai élet túlfűtöttsége van meg, nem sikerülhet soha úgy a vásár, mint a vidéken. A kereskedelem nem tűri a politikát... — Látjuk, Franciaországban a lyoni (és nem a párisi), Németországban a lipcsei (és jiem a berlini) mintavásár volt a legnagyobb. ’/Bécs—-Budapest ugyan egy kis kivétel, de én merem mondani, hogy a magyarországi is jobban sikerült volna, ha a vidéken: Győrött, Kecskeméten, vagy Szegeden, Miskolcon tartották volna. A geográfiai helyzet mindenesetre elsősorban az irányadó. Ahol vasút, viziut van. Pozsony e tekintetben kiváló helyen fekszik. Itt van az „örök áram“ (das ewige Strom), a Duna. Ez még kárpótol azért is, hogy határváros, bár a határvárosok unalmassága éppen nem észlelhető. Méltán mondják ezt a várost a „kelet kapujá“- nak. — Nekünk sem Bécs, sem Budapest nem konkurrencia. Ellenkezőleg, mi jól fekszünk, mint összekötő pont e két nagy város között. — Prága és Brünn sem panaszkodhatnak mireánk, mert a Bécsből, Budapestről ideirányuló idegenforgalmat odairányitjuk. A morva iparnak nagy támasza vagyunk ezáltal. Végül egy kis statisztikát kaptam: Az eddigi vásárokon átlag 1500 teljesitőképes gyári cég vett részt és mindkét vásárt mintegy Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindrissKa 6. szám 1038 S^RÁ(fAlMA(W^fmmP 100.000 látogató kereste föl. Az üzleti forgalom vásáronként meghaladta a kétszázmillió cseh-szlovák koronát. Ha a viszonyok roszszabbodása miatt ilyen sikerre az idén nincs is kilátás, a pozsonyi mintavásár elé mégis bizakodó reménységgel lehet tekinteni. (X.) A pénzintézetek egyesületének beszámolója I. Prága, julius 6. A szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek egyesülete julius 8-án ótátraíüreden tartja harmadik évi közgyűlését. A közgyűlésen résztvevőkkel ismertetni fogják az egyesület múlt évi jelentését. A jelentés visszapillantást vet az egyesület megalakulására és fejlődésének körülményeire. Beszámol az egyesület működéséről és ismerteti az 1920 julius 18-án Pöstyén- ben megalakult egyesületnek a régi korona- követelések kérdésében elfoglalt amaz álláspontját, amely szerint a megoldást az egyesület úgy tartja lehetőnek, hogy az adós pénzintézetek tartozásuk kiegyenlítésére a szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézeteknek háború előtti államadósságokat bocsátanak rendelkezésre. A Magyarországgal való kereskedelmi tárgyalások előkészítését a jelentés a következőkben ismerteti: A gazdasági és pénzügyi tárgyalásokat illetőleg a prágai pénzügyi kormánynál a tanácskozások tárgyát képező anyag összeállításával tettünk kezdeményező lépéseket és kifejeztük azt a kérelmünket, hogy Szlovenszkói és Ruszinszkói illető gazdasági kérdések tárgyalásánál egyesületünket vonják bele a tanácskozásba. A jelentés szerint a belügyminiszter az egyesület alapszabályait 1922 junius 16-án hagyta jóvá. Az egyesület nagy tevékenységet fejtett ki, hogy tagjait a pozsonyi árutőzsde tagjainak sorába léptesse. Továbbá egyöntetű könyvelés mellett foglalt állást. Az egyesület második rendes közgyűlése múlt év junius 25-én folyt le. A közgyűlés a hadikölcsöntörvény novellálásával is foglalkozott. A közgyűlés az egyes pénzintézet szanálása iránt kezdeményező lépéseket tett. 1922-ben az egyesület több fontos bizottsági ülést tartott. A jelentés statisztikai adatok alapján a szlovenszkói és ruszinszkói önálló pénzintézetekről a következő áttekintést nyújtja: Jednota tagok 1919-ben: Szlovenszkóban 127, Ruszinszkóban 20. összesen 147. Jednota tagok 1922-ben Szlovenszkóban 148, Ruszinszkóban 25. összesen 173. Svaz tagok 1919-ben: Szlovenszkóban 33. Svaz tagok 1922-ben: Szlovenszkóban 12. Szervezeten kívül álló pénzintézetek 1919-ben: Szlovenszkóban 68, RusrJnszkó- ban 31. összesen 99. Szervezeteken kivül álló pénzintézetek 1922-ben Szlovenszkóban 18, Ruszinszkóban 24. összesen 42. Szíovensz'kó és Ruszinszkó területén tehát 1919 végén 279 és 1922-ben 227 pénzintézet volt. 1922 végéig 17 pénzintézet számolt föl és 5 uj pénzintézet alakult, 12 pénzintézet beszüntette üzemét és igy az üzemben levő pénzintézetek száma 1922 végén Szlovenszkóban 172, Ruszinszkóban 31. összesen 203. A kereskedelmi kamarák a behozatali engedélyek ellen Prága, julius 6. A kereskedelmi kamarák központja tegnap Engelmann József kamarai tanácsos elnökletével ülést tartott, amelyen Dvorácsek meghatalmazott miniszter, Peroudka dr. osztálytanácsos és a kereskedelemügyi minisztérium több előadója vett részt. Növák kereskedelemügyi miniszter levelet intézett a központhoz, amelyben a miniszter ismertette az engedélyezési eljárását. Továbbá közölte az életbeléptetett változtatásokat és azokat, amelyeket életbe léptetni fog. A miniszter hangsúlyozta, hogy intézkedéseiben az egyes iparágak képviselőinek kezdeményezése vezette és a legtöbb esetben figyelembe vette a munkásszakszervezetek kívánságait is. Közölte, hogy engedve az ipari érdekeltségek kívánságainak, messzemenő behozatali szabadságokat tartalmazó rendeletet készít elő, amelyet a közel jövőben publikáltaim fog. A behozatal terén ott is könnyítéseket fog életbe léptetni, ahol a behozandó árucikkeknek behozatali szabadságot adni nem lehet. A miniszter kilátásba helyezi továbbá a behozatali illetékek leszállítását. A miniszter levelét élénk vita követte. Ennek végeztével a kereskedelmi kamarák központja a miniszterhez választ intézett, amelyben üdvözli a miniszter terveit annál is inkább, mert a kereskedelmi és iparkamarák már régóta azon az állásponton vannak, hogy a behozatali tilalmak és a prohibitiv behozatali vámok rendszere tarthatatlan. A behozatali engedélyek kérdésében a kamara álláspontja az, hogy annak okai már jórészt megszűntek és a kivitel kérdésében csak a nélkülözhetetlen élelmiszereknél és nyersanyagnál állnak fönn. Radikális vagyondézsma - javaslat a német parlament előtt Berlin, julius 6. A kommunista párt törvényjavaslatot terjesztett a birodalmi gyűlés elé, melyet Éa fognak tárgyaim. A törvényjavaslat szerint a kincstár ötven százalék erejéig társtulajdonosa lenne minden hasznot hozó vállalatnak és pedig az iparban és kereskedelemben húsznál több munkást foglalkoztató üzemeknél, illetve vállalatoknál, mező- és erdőgazdasági üzemek, valamint földbirtokosok közül azoknál, amelyek 100, illetve 50 hektárnál nagyobbak. Ezenkívül a külföldi fizetési eszközök törvényes birtokbavételét és a radikális vágyondézSmát követeli a javaslat. — Folytatódnak a cseh-szlovák—francia kereskedelmi tárgyalások. A Národni Listy értesülése szerint a cseh-szlovák kormány delegátusai, akik nemrég Párisiből Prágába érkeztek, hogy itt újabb utasításokat vegyenek át, e hét végén visz- utaznak Parisba, hogy a cseh-szlovák—francia kereskedelmi tárgyalásokat folytassák. — A cseh korona emelkedése látszólagos. A Národni Listy kötelességének tartja olvasóit figyelmeztetni, hogy a svájci frank esése okozza a korona látszólagos emelkedését. Pénzügyi körök véleménye szerint a svájci frank még jobban fog esni, mert Svájcban állandóan növekedik a gazdasági válság, míg a külföldi tőke mindig kisebb mértékben folyik be Svájcba és a svájci tőke külföldi érdekeltségekben vesz részt. — A gömöri fakivitel Rimaszombatból jelentik: A gömörvármegyei fakivitel az utóbbi időben élénkebb lett. Újabban magyar fakereskedők vásárolják a gömöri fáit — A román drágasági index. Bukarestből jelentjük: A most közzíéíteítt dfáglaiság,i index szerint a megélhetés Romániáiban most harmincnégyszer oly drága, mint 1916-bon volt. Júniusban 16 százalékkal lett drágább a közsztikségileti cikkek ára, minit májusban volt. — EgymHiió márkás bankjegyek. Berliniből táviratozzak: A Birodalmi Bank elkészült az egymillió márkás bankjegyeik nyomásával. Az u] bankjegyek ti napokban forgalomba kerülnek — Szabaddá teszik a szeszforgalmat. Becska pénzügyminiszter és a szeszfőzdék képviselői között folyó tárgyalások, amelyek a jövő idénybeli szeszfojrgalommal foglalkoztak, egyezséggel végződtek. Ha a minisztertanács a maga részéről hozzájárul, akkor szeptember 1-től szabaddá teszik a szeszforgalmat. — ötvenezer koronások készülnek Magyarországon. Budapesti szerkesztőségiünk jelenti, hogy Zürichben már készülnek az ötvenezerkoron ás bankjegyek és az első szállítmány megérkezését julius végére várják. A bankjegyekre különösen az uj termés finanszírozása szempontjából van nagy szükség, mert a termés finanszírozása 121 milliárd magyar koronát igényel. — (Maximálják a halárakat. A népjóléti minisztérium ármegállapitó osztálya a halirányárak megállapításán dolgozik. A tervezet szerint szeptember 15-től a ponty és csuka árát loko hat ketrona ötven fillérben állapítják meg. — Német bank terjeszkedése Jugoszláviában. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A berlini Deutsche Bodenbank az utóbbi időben a Zagre- bacska Bankával lépett szoros érdekközösségbe. A zágrábi bank az egyedüli az SHS-királyságban, amelynek a kormánytól joga van a nemzetközi arbitrázs-forgalomban résztvenni. A berlini bank a zágrábi pénzintézettel paritásosain fog együttműködni. — Drágább a hordó, mint a bor. Budapestről jelentik: A borpiacon egy hét óta a jobbminőségü borok isimét 10—25 százalékkal drágultak. A kínálat meglehetősen élénk és a szőlősgazdák meg szeretnének szabadulni készleteik egy részétől, hogy ezáltal az uj terméshez elegendő hordó álljon rendelkezésükre. Egyes gazdák a nyugati példák szerint a múlt évi termés jórészét tartalékolni szeretnék. A szőlőtermés igen kedvezőnek Ígérkezik s igy sok borra van kilátás, hordót pedig beszerezni az uj bor számára’ ma szinte lehetetlenség, inét a hordó sokkal drágább, mint a bor. Némely vidéken, igy különösen Hegyalján, hozzávetőleges számítás szerint 70,000 hektóliter bor fekszik hordókban és palackokban, úgy hogy a gazdák alig fogják tudni idei boraikat elhelyezni, 'illetve potom áron lesznek kénytelenek azokon túladni. * — A francia—osztrák kereskedelmi szerződés. Bécsiből jelentik: Az osztrák kormány a minap a nemzeti tanáos e.lé terjesztette a junius 22-én Páriában kötött kereskedelmi szerződést, amelynek legtöbb előnyt biztosító záradéka csupán Franciaország részére biztosit előnyöket. — A szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek 1922. évi mérlege. A szlovenszkói és ruszinszkói pénzintézetek egyesületének közlése: A szlovenszkói pénzintézetek aktívái: Készpénz 108,445.000. Bankkövetelés 188.659.000. Értékpapírok 618,665.000. Váltótárca 767,510.000. Adósok 1.857.506.000. Jel- zálogkövetelések 189,235.000. Árukészlet 58.326.000. Ingatlan 186,920.000. Különböző dubiózus aktiva 111,649.000. Kimutatott veszteség 38,300.000. összesen 4.125.215.000 korona. Passzívák: Részvénytőke 453 516.000. Saját tartalék 171,868.000. Nyugdíj- és segélyalap 21,563.000. Betéti könyvek betéte 2.030.057.000. Folyószámlabetétek 776,530.000. Hitelezőik 170,029.000. Visszleszámítolás 80.621.000. Adóhátralék 3,041.000. Különböző kötelezettségek 376,894.000. Kimutatott nyereség 41,096.000. Összesen 4.125,215.000 korona. — A ruszinszkói pénzintézetek aktívái: Készpénz 3,034.000. Bankkövetelés 3,917.000. Értékpapír 12.019.000 Váltótárca 16.922.000. Adósak 43,887.000. Jelzálogkövetelések 2.796.000. Árukészlet 151.000. Ingatlan 3.318.000. Különböző dubiózus aktiva 8.194.000. Kimutatott veszteség 1,728.000 összesen 95,966.000. Passzívák: Részvény- tőke 20,344.000. Saját tartalék 3.805.000. Nyugdíj- és segélyalap 569.000. Betéti könyvek betéte 45,305.000. Folyószámlabetét 11.494.000. Hitelezők 2,671.000. Visszleszámi- tolás 1,708.000. Adóhátralék 334.000. Kimutatott nyereség 1.421,000. összesen 95,966.000 korona-. — A szeszpiac helyzete. A belföldi szeszpíae helyzete éppen úgy, mint a többi európai államban, a tulprodukció jegyében alakul ki. Magyar- országon a készletek körülbelül 140,000 hektolitert, Ausztriában több mint 40.000 hektolitert tesznek ki. Az elmúlt hónapokban a belíöldii piacon a forgalom meglehetősen rendszeresen alakult ki. Átlagban 22,000 hektoliter tiszta alkohol kerül fogyasztásra, mig a technikai célokra is fölhasznált denaturált szeszfogyasztás 34,000 hektolitert tesz ki. A fogyasztást a Szlovenszkóban életbelépte- tett tilalmi rendszabály korlátozza. Az export csak nagy áldozatokkal tartható fenn korlátozott mértékben. Akadályozza az exportot a hordóhiány, továbbá a magas termelési költség és végül a valuta. A belföldi szükségletre tudvalevőleg 4O0,00q hektoliter szeszkontingenst állapítottak meg, mig exportra korlátlanul dolgozha-fcnak a gyárak. — A cseh-szlovák müselyemgyártás. A Ná- rrodni Listy értesülése szerint a Zivnostenska Banka és az Escompte Bank támogatásával több nagy textilcég Lobositzban miiselyemgyárat alapított. A gyár, amennyiben vámvédelemben fog részesülni, a legrövidebb időn belül kielégítheti a belföldi piac szükségleteit és nagymennyiségű árut exportálhat. — A fancla borkivitel csökkenése. Dacára -annak az óriási bortömegeknek, melyet Francia- ország produkál, az ország borbehozatala állandóan sokkal nagyobb, mint á borkivitele. így összehasonlítva a-z utolsó két év adatait, azt látjuk, hogy az anyaország (naigyobbrésizt gyarmataiból) 1921-ben behozott 4.39 millió hl. bort, tavaly pedig 7.17 millió hl. bort. ezzel szemben a kivitel 1.69 millió hl- ről 0.01 millió hl-re szállott alá. A nagy behozatanak az a magyarázata, hogy Aligir és Tunis mohamedán lakossága' alig fogyaszt (keresztény ember pedig ott kevés van), s igy a produkált nagy bortömeget az anyaországba kell szállítani, annál is inkább, mert az algíri és tuniszi szőlők többnyire francia borkereskedők tulajdonát képezik. De a borimportnak jó része Spanyolországra (1.31 millió hl 1922-ben) és Portugáliára esik (1.44 millió hl), mely országok viszont iparcikkeiket főleg Franciaországból fedezik. aminek ellenében Franciaország boraikból vesz át nagy tömeget. A borkivitel csökkenésének az a magyarázata, hogy Németország, mely főfogyasztója volt a francia bornak, ma luxuskiadásokra nem képes, egyéb országok számára pedig a' francia bor tuldrá-ga. Kéijük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot.
