Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)
1923-07-01 / 146. (299.) szám
Vasárnap, julius 1. Kikerekitik a csonka megyéket Magyarországon A tisztviselői létszám újabb csökkentése Budapest, junius 30. (Budapesti szerkesztőségünk teleíonjelen- tése.) A pénzügyminiszter törvényjavaslatot terjesztett be. mely szerint az állami alkalmazottak számát újabb húsz százalékkal csökkentik. Az elbocsátandó tisztviselőknek szeptember 30-án mondanak fel december 30-ra. A menekült tisztviselőket ugyanolyan arányban bocsátják el, mint a többieket. A végkielégítés Ivat hónaptól három évig terjedő fizetést tesz ki. A létszámemelés nem terjed ki a honvédség, csendőrség, pénzügyőrség, vámőrség és rendőrség alkalmazottaira, valamint a bírákra és ügyészekre. A javaslat másik fejezete egyesit! Győr és Moson: Esztergom és Komárom; Nógrád és Hont; Borsód és Gömör-Kishont; Zemplén és Abaujtor- na; Szatmár, Ugocsa és Bereg; Békés és Arad; valamint. Csianád és Torontál csonkává rmegyéket. A közigazgatási szervek szempontjából ezután ezeket a megyéket úgy tekintik, mintha egy vármegyét alkotnának. Bethlen a külpolitikáról A nemzetgyűlés csütörtök esti ülésén Bethlen István gróf miniszterelnök válaszolt Peidl Gyula szociáldemokrata képviselő beszédére. Tiltakozott Peidl példátlan hangú támadása ellen, amellyel a magyar független bíróságot osztályb'iróságnak nevezte. A magyar bíróság — mondotta a miniszterelnök — minden körülmények között feladata magaslatán all. (Percekig tartó zajos helyeslés.) — Peidl a kormányt — folytatta — olyan szinben tüntette föl, mintha kizáróan ő volna oka annak, hogy a megegyezés közöttünk és a szomszédaink között még nem jött létre. Tiltakoznom kell az elleti, hogy a nemzetet és. a kormányt akarattal állandóan úgy tüntetik fel, mintha tni volnánk az a tűzfészek, amely lehetetlenné teszi Középeurópa békéjét, A Masaryk-intérvjura vonatkozóan figyelmébe ajánlom a képviselő urnák, hogy ugyanakkor, amikor megjelent, a cseh-szlo- vák kormány visszautasította a magyar kormánynak azt az ajánlatát, hogy nemcsak a kisebbségi kérdésben, .de sokkal enyhébb kérdésekben is (állampolgárság, tisztviselő- kérdés, repatriálás stb.) egyáltalában szót* álljon velünk, Amikor cseh-szlovák részről azt mondták, hogy készek a tárgyalásra, akkor állott elő a magyar kormány ajánlatával és hajlandó lett volna a kisebbségi kérdésről is tárgyaim. A cseh-szlovák kormány azonban azt mondotta, hogy ezekről egyáltalában beszélni sem lehet. A magyar kormányt tehát ilyen esetben úgy beállítani, hogy elmulasztotta megragadni az alkalmat a tárgyalásokra, vágj'' tévedés, vagy rosszakarat. (Zajos helyeslés jobbról.) Ami azt illeti, hogy a kormánynak el kell hagynia helyét, mert ezen az utón vissza lehet valamit szerezni, azt válaszolom, ha hinném, hogy egynéhány falut is vissza lehetne kapni ezen az utón, bármikor hajlandó vagyok elhagyni helyemet. (Percekig tartó éljenzés.) A képviselő ur csak mondja ezt, de én azt is kérdezem, hogy honnan tudja, mert eddig csak emigráns újságokban olvastuk, hogy ha a kormány elhagyja a helyét, akkor emigránsok jönnek és akkor majd szóba állnak velünk. Kijelentem, hogy ha komolyan lesz szó arról, hogy velünk tárgyaljanak, részemről ennek nem lesz akadálya. Egyre azonban nem vagyok kapható: hogy kiszolgáltassam az országot annak a díszes társaságnak, amely most sem hagyja abba az ország ellen folytatott munkáját. Az egész kormánypárt és az ellenzék nagyrésze is felállva éljenzi a miniszter- elnököt. Rövid táviratok Az angol munkáspárt YVefobs visszalépése folytán Ruimsay Macdonaldot választotta meg a végrehajtó bizottság elnökévé. Az orosz—japán tárgyalások Tokióban megkezdődtek. Az olasz kormány megtagadta két képviselő útlevelének kiadását a londoni szocialista kongresszusra. A balti államok uj konferenciája julius 9-én kezdődik. Gurzon tegnap fogadta a francia követet. A francia képviselőház megszavazta az idei Költségvetést azzal, hogy az a jövő évinek is alapját alkotja. Poincaré pénteken válaszolni fog a hozzá intézett interpellációkra. Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hogy minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar fltirljapot Klíma korrupciója Prága, junius 30. A Ceské SIovo esti lapja a következőket írja: „Az utóbbi időben kénytelenek voltunk Kiima hírhedt osztrák bürokrata, mia hála Isten cseh-szlovák fő tisztviselő ügyeivel foglalkozni. Kiima ténykedése súlyosan ártott a köztársaság tekintélyének az olyan forró talajon, mint Kassa s diszkreditálta a cseheket Keletszlovenszkón . . . Hogy a közönség tisztán lássa, megmutatjuk Klíma tevékenységének rejtett oldalait és rámutatunk arra a korrupcióra, amely a Klíma nevéhez tapadt. A spicli rendszere ismeretes. Kevésbé Ismeretes azonban a korrupciója a szó legpiszkosabb értelmében. Egyelőre ennyit: Kiima a forradalom után szépen bevárta, míg megfeledkeznek róla s azután egy kereskedelmi vállalat tagja lett, amelyben rajta kívül magas állami tisztségek viselői is voltak. Klíma a „Kontor-Slavia“ igazgatója lett. A cég irodaberendezést szállított az állami hivatalok részére. Az üzlet — hála a föntebb említett állami tisztviselőknek — jól ment. Különösen jól ment, amikor öszeköttetésbe került a „Vyvozni spolecnost pro Dálny Vyohod44 céggel, A „Kontor-Slavia44 drága bútort adott el a Vychodnak, amely a lágionárus „Ceníro- komise“-nek adta tovább, az meg keletre szállította. A Vychod rövidesen megbukott és nemsokára rá megbukott a Kontor-Sia- via is. A vizsgálat megállapította, hogy a Kontor-Slavia által szállított bútor drága és rossz volt. Az államot tiz millió kár érte. A bukás okai között a két vállalat által kifizetett sok provízió is szerepel. A vizsgálat megállapította, hogy Klíma mint igazgató jutalékot vett fel. Még pedig nagy ösz- szegeket. A könyvek tanúsága szerint egy ilyen tétel negyvenötezer korona volt. Klíma a Vychodtól is vett föl províziót; ezt a tényt flórák dr. állapította meg, aki választmányi tagja volt úgy a Kortor-Slavia- nak, mint a Vychodnak.44 A Ceske SIovo rendkívül érdekes cikkét a következő szavakkal fejezi be: „Klíma ezután ezzel a vajjal a fején és valószínűen teli zsebekkel ment Szlovenszkóra, mint a törvény és a rend őre. Azt hisszük, hogy ezek szerint Klímának nemcsak Kassára, hanem még az állami szolgálatba sem szabad visz- szát érnie.44 A kisantant megbomlott ententeja A román kormány demarsoí készít Belgrádnak. Prága, junius 30. A cseh-szlovák sajtóiroda egy szót sem közöl a Lupfca cimü román lapnak ama cikkéről, méh'- hírül adja, hogy a román kormány demarsra készül Belgrádiban. A Lupta cikke nagyon óvatos, mégis kivehető belőle, hogy Jugoszlávia „a román kormány álláspontját olyannak tartja, mint amely a szövetségi viszonnyal össze nem egyeztethető44. Továbbá: „A szerb sajtó ugyan túloz, mégis tény, hogy a két állam között konfliktus keletkezett.44 A Lupta megszólaltatja ,-a helyzet egyik kiváló ismerőjét, aki egyúttal hivatásos diplomata is“. Ennek nyilatkozatából teljes mértékben kitűnik a helyzet komolysága. — A román és szerb kormány közti egyenetlenségnek — mondta az informátor nagyobb jelentősége van. mint amilyennek első pillanatra látszik. Ez a véleményeltérés magát a kjsan- tant létét veszélj^ezteti. A helyzet tisztázása végett a román kormány jegyzéket fog intézni belgrádba, amelyben körvonalazni fogja Bulgáriával szembeni politikáját is. Ugylátszik, hogy ettől a jegyzéktől nagyon sok függ, mert ez dönti el a konfliktusnak erősebb fellángolását, vagy elsimítását Jelentősek azok az értesítések is, melyek szerint amögött, ami most a Balkánon történik, nagyhatalmak állanak. A nagyhatalmak keze szerepel a román—jugoszláv konfliktusban is és állítólag Anglia részéről titokban már történtek is lépesek a román kormánynál a helyzet tisztázása érdekében. Anglia nem nézné jó szemmel Francia- ország álláspontjának érvényesülését a bolgár forradalom ügyében és igyekszik a román kormányt a maga részére megnyerni. A román pénzügyminiszter kölcsönt keres Mindenütt kedvezőtlen fogadtatásra talál. — „Aki másnak vermet ás“ ... a kisantant frontján. Prága, junius 30. A román pénzügyminiszter, Bratianu Vintila a nyugati ántántfővárosokban jár, hogy külföldi kölcsönt szerezzen és hogy Románia jóvátétel! részesedését fölemelni igyekezzen. Ami Bratianu Vintila római látogatását illeti, arra nézve nagyon megegyeznek a vélemények, amelyek azt mondják, hogy Olaszországban igen kedvezőtlen hangulat uralkodik Romániával szemben, amit különösen a kincstári bonok tisztázatlan ügye és a romániai kereskedők külföldi adósságainak rendezetlen volta idézett elő. A párisi látogatás már megtörtént, de a román lapok értesülései szerint Bratianut nem a legnagyobb előzékenységgel fogadták Parisban. Hogy a londoni ut eredmémm milyen lesz, erre következtetni lehet az itt következő londoni táviratunkból: * London, junius 30. (Saját tudósítónk távirata.) A Times legutóbbi számában a kisantant kölcsön akciójáról ir. Köztudomású, — irja a lap — hogy a kisantant különböző államai nagyon szeretnének újabb kölcsönöket fölvenni a londoni piacon. Pénzügyi helyzetük azonban nehézségeket okoz az angol beruházóknak. A leglényegesebb akadály az, hogy Angliának létérdeke, hogy nemcsak egy ország, vagy az országoknak bizonyos csoportja, hanem Európa minden népe mielőbb visszanyerje gazdasági jólétét. Teljes tudatában annak, hogy lehetetlen egy nemzetnek boldogulnia, míg szomszédja szegény marad, az üzletemberek készek arra, hogy tágabb látókörrel nézzék Európa érdekeit és ezért nem lehet várni tőlük, hogy jó szemmel nézzék azt a kicsinyes féltékenykedést, amely Európa talpraálHíá- sát akadályozza. Nagyon fájlalják, hogy Magyar- ország kölcsöne zátonyra jutott, amelynek kö- vetkezmén3'-e az lett, hogy a korona felére csökkent és az újjáépítés bizonytalan időre elódázó- dott. A losonci katolikusok ismét tmcsustak... Losonc, junius 30. (Saját tudósítójuktól.) A losonci katolikus egyházközség — ameljr tagjainak 95 százalékában magyar — ismét búcsúzott, ismét elszakították tőle azt, akit szeret. Horváth Gyula adminisztrátor eltávozása óta a losonci egyházközség nyugalmát sajnálatos események zavarják. A múltban alig találhatunk arra példát, hogy egy várostól következetesen elszakítsák azt a lelkipásztort, akit a hivek tudnak szeretni s következetesen rákényszeritsék azt a lelkipásztort, akit a hivek legjobb szándékuk dacára sem képesek megszeretni. Horváth Gyula eltávozása után a magyar város katolikus közönségének egyöntetű tiltakozása ellenére, egy izig-vérig csehszlovák érzelmű lelkészt, Helló Józsefet, neveztek ki plébánosnak. így a magyar egyházközség élére a magyargyiilölő rolnicka strana politikai céljait szolgáló lelkipásztor került. Ezzel természetesen a hivek és a lelkipásztor közötti lelki közösséget végzetesen megbontották. És az uj plébános eddigi működésével nem is tudta ezt a megbontott harmóniát helyreállítani. Sőt ténykedéseinek egész sorával még jobban élesztette a közte és hívei között fönnálló érzelmi ellentétet. Mindazzal a szeretettel és tisztelettel, amellyel eddig Losonc katolikusai plébánosukat körülvették, most a plébános mellé beosztott magyar káplán, Radány Lajos személyét halmozták el. És erre a szeretetre és bizalomra a mindenkor hivatása magaslatán álló fiatal lelkész méltónak is bizonyult. Radány Lajosnak ez ,a népszerűsége azonban — úgy látszik — nem tetszett Helló plébánosnak, aki mindent elkövetett azért, hogy káplánja mielőbb távozzék Losoncról. A Radány elleni akciójának legfölháboritóbb fejezete ott kezdődött, amikor néhány hét előtt .fAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA* < ^\ Menyasszonyi kelengyék^ áruháza t ◄ \ ► < N \ Saját készitményü finom férfi £ és fehérnemű, asztal- tll8 £ < \ térítők és mindennemű lenáru £ < \ ► * Árusítás nagyban és kicsinyben t megtagadta tőle a köteles élelmezést s ezzel a csekélyjövedelmü káplánnak lehetetlenné tette a megélhetését. A papjával szemben kötelességét nem teljesítő plébános helyett a hivek gondoskodtak a magyar pap ellátásáról. A képtelen helyzetet a felsőbb egyházi hatóság Helló plébános örömére úgy oldotta meg, hogy Radány Lajost áthelyezte Losoncról, illetőleg egyelőre szabadságolta. A Losoncról eltávozó káplántól szerdán vett búcsút az egyházközség és a város magyar társadalma. Reggel hét órakor zsúfolásig megtelt a templom, ahol Radám^ Lajos szentmiséjét Riesner Edéné énekmüvésznő szólószámai és Christ Vilmos orgonakisérete tették ünnepélyesebbé. Mise után meghatva mondott köszönetét a búcsúzó a híveknek páratlan ragaszkodásukért és szeretetükért. Könnyesek voltak a szemek, amikor befejezte beszédét és elhagyta a templomot. A templomból a hivek nagy tömege kisérte végig a városon keresztül a lakásáig. Este a Vigadó éttermében társasvacsorára gyűltek egybe Radány Lajos barátai és tisztelői, akiknek nevében Giller János dr.. a katolikus egyházközség világi elnöke meleg szavakkal tolmácsolta a magyar együttérzésnek, ragaszkodásnak és tiszteletnek azokat ráz érzéseit, amelyekkel Radány Lajostól a város magyarsága valláskülönbség nélkül a viszontlátás reményében búcsúzik. Csánkit besorozták a cseh-szlovák kor- mányblokkba. A Ceske SIovo a szloven- szkói politikai helyzettel foglalkozik. Fölsorolja a kormánypártokat, amelyek keretén belül fölemlíti a Vrabec-féle pártot. „Az említett pártok egy szilárd cseh-szlovák autonómia-ellenes blokkot képeznek — irja. — Ezekhez a pártokhoz az utóbbi időben a köz- társasági magyar kisgazdapárt (Csánki és társai. A szék.) csatlakozott és valószínűleg csatlakozni fog a magyar-német szociáldemokrata párt is. A magyar-német szociáldemokrata párt élén Kalmár volt népbiztos áll. Ezzel a blokkal szemben a szlovák néppárt a kommunisták és 'a magyar-német politikai pártok állanak. Szlovenszkó autonómiáját csak a néppárt és a német-magyar pártok követelik.44 A Ceske SIovo ezután támadja a cseh nemzeti demokrata pártot és kijelenti, hogy a nemzeti demokrata párt nem bizonyult annak' a fegy-verfársnak. '.aminőnek a" szlovák szeparatizmus elleni küzdelemben hitték.*4 A: lap azután visszatér a Tribünt vasárnapi, számának a szíovenszkói viszonyokkal foglalkozó cikkére. A Ceske SIovo szemére veti •a Tribunániak. hogyan tehet olyan megállapításokat, hogy Prága teljesen elveszítette Szlovenszkó szimpátiáját. Főképpen az fáj a cseh nemzeti szocialisták szócsövének, hogy a Triómra a Hlinka-párt megerősödését jósolja. A cseh pártok óvással éltek a magyarok szavazati joga ellen. Pozsonyból jelenti tudósitónk: A cseh politikai pártok tömeges tiltakozást jelentettek be a választási irodának. amely szerint vétóval élnek azon magyar és német polgárok szavazati joga ellen, akik nem kétséget kizáróan cseh-szlovák állampolgárok. Ezek most a választási iroda vezetőjétől felhívást kapnák, hogy három napon belül igazolják állampolgárságukat, különben a listáról törlik őket. A magyarság körében felháborodást kelt a cseh pártok ok- vetetlenkedése. A reklamációs bizottság még mindig nem ült össze, mert a választási irodának igen sok munkája van. — Kisgazdapárti zászlószeníelés Torna, alján. Áz Országos Magyar Kisgazda-, Föld- míves és Kisiparos párt tornaaljai osztálya julius 8-án (vasárnap) Tornaalján zászlószen- felési ünnepélyt rendez. A zászlóavató beszédet Törköly József dr. körzeti elnök tartja. Beszélni fognak Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő. Pápersik Andor a párt országos alelnöke és mások. _ Elkobozták a Ruszinszkói Magyar Hírlapot. Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Csütörtökön a Ruszinszkói Magyar Hírlapot az ungvári rendőrigazgatóság elkobozta. Az elkobzásra az adott okot, hogy a lap budapesti tudósítója meginterjúvolta Kutkafalvy Miklós dr. volt államtitkárt, a magyar—ruthén párt vezérét, aki nyilatkozott ama politikai okokról, amelyekből kifolyólag Pablo de Azcárate-nak Ruszinszkóba kellett jönnie. Mivel pedig a kormánynak érdekében áll, hogy Ruszinszkóban senkise tudja meg, hogy Pablo de Azcárate valóban mit keresett Ruszinszkó területén, nemcsak a lapot, de a kéziratokat is elkobozta a rendőrség. Az elkobzás után a rendőrök házról- házra járva szedték össze a lapnak kikerült példányait. Megjegyezzük, hogy a cikkben semmi államellenes nem volt. csupán a prágai kormány eddigi politikájának enyhe bírálatát tartalmazta. Ruszinszkóban azonban még ezt sem szabad.
