Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-05 / 149. (302.) szám

Csütörtök, Julius 5. A cseh válogatott Kassán. A Kolozsvárról hazatérő cseh-szlovák válogatott ma Kassán ját­szik a CsK és a K. Törekvés kombinált csajpa­tával Cseh-szlovák válogatott—UTK-Csk kombi­nált 1:0 (0:0). Rimaszombat: KPOS—Losonci MTE 2:1 (2:0), A RPOS meglepetést keltő győzelme a losonci ke­rületi bajnok felett. A gólokat Durda és Pál RPOS, a LMTE-ét Bodor 11-ből lőtte. Biró: Jelűnek L. Göteborg után Berlinben és Stockholmban startolnak a magyar atléták. A Göteborgból haza­utazó magyar atléták közül Csejthey, Kultsár, Haluska, Gerő, Kurunczy és Fonyó julius 8-án ■rész tv esznek a Berliner Sport Club nemzetközi versenyén. Julius 10. és 11-én Somifai, Király, Eör­dögh és Molnár a stockholmi nemzetközi atlétikai versenyeken indulnak. Eperjessy Béta Párisban. Julius 14-én, a nem­zetközi uszószövetség gyűlése alkalmából Páris­ban nagy nemzetközi uszóverseny lesz, melyre a magyar versenyzőket is meghívták. A MUSz Eperjessy Bélát fogja a párisi versenyre kikül­deni. A londoni nemzetközi tennlszversenyek újabb fordulója. Londonból jelentik: A wimbledoni nem­zetközi versenyek újabb fordulójában Mac Lane (Anglia) győzött Ryan (Kalifornia) ellen. A dön­tőbe Beamisdi (Anglia) és Lenglen (Franciaor­szág) kerülnek. A férfi egyesben Lowe győzött Ewans ellen, Hunter legyőzte Gomart (Spanyol- ország). — Nacionalizálják a Palugyay-pezsgö­gyárat. A félszázesztendös világhírű Palu- gyay-cég eddig diadalmasan állott a nacio- nalizált vállalatok tengerében. A cég, amelyet 1869 szeptember 28-án cégjegyeztek a po­zsonyi törvényszéken és amelynek Palugyay Antal és Palugyay Ferenc a tulajdonosai, a nyugati országok borellátásában óriási sze­repet játszott a békeévekben és világhírre tett szert. Budapesten és Bécsben ma is le- rakata van a Palugyay-pezsgőgyárnak. A fordulat óta a Palugyay-cég működése elé állandó nehézségeket gördítettek a cseh­szlovák kormányhatóságok. A kormányln- pokban minden évben egyszer-kétszer föl­bukkant a hír, hogy a cég végleg elköltözik Pozsonyból. Ez nem következett be és nem is fog bekövetkezni, ellenben tény az a jó forrásból eredő értesülés, amelyről Pozsony közgazdasági köreiben az utóbbi időben sok szó esik, hogy a Palugyay-pezsgőgyárat ra­cionalizálni fogják. Ez úgy történik, hogy a gyár részvénytársasággá alakul át, amelynek igazgatóságába több cseh és szlovák vezető- férfiút választanaik. A vezetés továbbra is Palugyay Antal és Ferenc kezeiben marad. — A cseh-szlovák dunai kikötök forgal­ma. A Duna cseh-szlovák részén fekvő Po­zsony, Komárom, Párkány. Garamkövesd, Medva és Kovács kikötőkből 1921-ben 110.750 tonna árut vittek ki és 84.211 tonnát importáltak. Az Összes forgalom tehát 194.961 tonnát tett ki. 1922-ben az export te­rén erős visszaesés következett be, aminek oka egyrészt a valutáris viszonyokban, más­részt az általános gazdasági válságban ke­resendő. Az export 81.281 tonnára, az import pedig 29.102 tonnára esett vissza. — Magyar vizlrnü épül a Felsö-Dunán. Buda­pestről jelentik: A Tröszt a legközelebbi időben megkezdi a felső-dunai óriási méretű vizimü meg­építését, melynek tervei már hónapok óta a fö!d- inivelésügyi minisztérium vízrajzi osztályánál fekszenek jóváhagyás végett- Ezt a hatalmas tur­bina-rendszert a Tröszt svájci tőkének bevoná­sával fogja már rövidesen a Csallóköz melletti Dunaágban megépíteni. — A cseh-szlovák ipar és a kereskedelmi szerződések. A cseh-szlovák iparszövetség az Ausztriával és Svájccal megkezdődő ke­reskedelmi szerződéstárgyalásokra való te­kintettel összeállította ipari követeléseit. A tárgyalások időpontja még nincs megálla­pítva és az is bizonytalan, hogy a francia és belga tárgyalások befejezte után mely állam­mal veszi föl a kormány a tárgyalásokat. — Cseh-Szlovákia trieszti tranzakciója. A cseh-szlovák köztársaság és Trieszt között a for­galom ez év januárjától márciusáig importban 327,611 méfcermázsa, exportban 185,561 métermá- zsa. összesen tehát 513,172 métermázsa. Az el­múlt évben az összimport 755,144 métermázsát és az export 407,652 métermázsát tett ki, úgy hogy ez év első negyedében a havi átlag meg­kétszereződött. — Gyöngül a budapesti drágasági roham. Budapesti szerkesztőségünk távirati jelentése szerint a napok óta vehemensen emelkedő drá­gaság tempója megtorpant. Az élelmiszerek drá­gulásában szünet állott be, sőt a zöldfőzelék- és gyümölcspiacon, ahol a vásárlási kedv ellany­hult, határozott áresést lehet konstatálni Komoly közgazdasági körök hangoztatják, hogy egyelőre nem kel! tartani attól, hogy a drágaság tovább fog emelkedni. A mai napnak meg van azért a drágasági szenzációja, metrt m:a lépett életibe a hétszázszoros bérkocsiitarifa. A pénzpiacon ma derűsebb volt a helyzet, a kosztpénzt hat száza­lékra kínálták. — Számítások. A nemzetvédelmi minisztérium szállítási árlejtést hirdet 1000 darab kantár, szí­jak és egyéb lószerszámokra, továbbá 1000 da­rab gyapjutakarójra és zabtömlőre, 140.000 kilo- gram vasra és nagyobb mennyiségű tölgy-, bükk- és fenyőpallóra. Ajánlatok julius 10—13. — A szlovenszkói országos katonai épitőigazgatóság árlejtést hirdet egy benzin- és olajrakták építé­sére Tjrencsénben. Ajánlatok julius 10. — A kato­nai igazgatás árlejtést hirdet több szlovenszkói helyőrség részére széna, szalma és fa szállítá­sára. Ajánlatok julius 14-ig. — A brünni katonai parancsnokság átrlejtést hirdet 1000 köbméter tü­zelőfa szállítására. Ajánlatok julius 30. — A brünni állami építészeti hivatal árlejtést hirdet talpfák impregnálására az 1923. év második fe­lére. Ajánlatok julius 28 — A pozsonyi közmun­kaügyi refetrátus árlejtést hirdet a Gölnic-folyón egy vasbetonhid építésére. Ajánlatok julius 20. — Ugyancsak a pozsonyi közmunkaügyi referátus árlejtést hirdet a Drazuspatak fölött építendő vasbetonhid építésére. Ajánlatok julius 20. — A brünni katonai parancsnokság árlejtést hirdet tű­zifa szállítására a brünni, olmützi és iroppam helyőrségek számára. Ajánlatok julius 30. — A kereskedelmi minisztérium árlejtést liikdet 2665 darab lószőrfejpárna szállítására. Ajánlatok julius 11-ig. — A kereskedelemügyi miniszter árlejtést hirdet 1420 darab téli fcjkendö és 3300 darab színes zsebkendő szállítására n szlovenszkói gyer- mekmenhclyek számára. Ajánlatok julius 9. A prágai vezcrrpénziigyigazgatóság árlejtést hirdet állami alkalmazottak részére civilruhák szállítá­sára az 1923. évre és pedig körülbelül 166 teljes zakkóöltöny, 233 nadrág. 222 télikabát és 653 sapka elkészítésére. Ajánlatok julius 18-ig. 3 Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038 — Az adófizetések valorizálása Magyaror­szágon. Budapestről jelentik: Körülbelül két hó­napja, hogy a pénzügyminisztériumban felmerült az adófizetések valorizálásának terve. Amikor a magas 10—15 százalékos kosztpénzek divatja járta, észrevették a pénzügyigazgatóságok, liogy már ,a jó vidék is beszünteti az adófizetést és az emberek az adóhivatal helyett kosztba viszik a pénzüket. Az erről szóló jelentések adták az első lökést amaz elhatározáshoz, hogy német példa után indulva, nálunk is meg kell valósítani a jövedelmi adófizetés terén a valorizálást. Mert az csakugyan igazságtalan és méltánytalan, hogy míg a fixfizetésiiek járandóságából havonként vagy hetenként levonják az adót, addig az ön­álló keresettel bárók, akik évi bevételük alapján utólag tartoznak az adót megfizetni, esetleg csak egy-két esztendő elteltével tegyenek eleget adó­fizető kötelezettségüknek. Erre megvan a módjuk és lehetőségük. Nagyon sokan vannak még hátra­lékban 1920. és 1921. évi jövedelmi adójukkal is. pedig ma már lényegesen elértéktelenedett ko­ronákban fizethetik ki az adótartozásukat. Az. egyenlő és arányos adófizetés elvének e meg­csúfolása ellen akar tehát védekezni a pénzügyi kormány, amidőn a jövedelmi adó valorizálásáról törvényjavaslattal lép a nemzetgyűlés elé. Azt halljuk, liogy még a nyífri szünet előtt letárgyalja a nemzetgyűlés ezt a javaslatot. — Könnyítés a magyarországi devlzabeszer- zésnél. Budapesti szerkesztőségünk táviratozza: A Pester Lloyd arról értesül, hogy a valuták és devizák beszerzésénél a devizaköz^ont a könnyí­tések érdekében azt a gyakorlatot köved, hogy a valutatulajdonosok nosfro-váltókat és devizákat külföldi tartozások kifizetésére külön engedély nélkül igénybe vehetnek — A magyarországi pénzintézeti köz* pont uj elnöke. Bucfopesti szerkesztőségünk távirati jelentése szerint a magyarországi pénzintézeti központ elnöke, Schmidt József nyugalmazott államtitkár, nyugalomba vo­nult. Helyette Schober Béla nyugalmazott államtitkár lesz a pénzintézeti központ elnöke. — A kémiai anyagok behozatala. A kereske­delmi minisztérium közlése szerint a kémiai anya­gok behozatalának kérdését az utóbbi időben igen liberálisan kezelik. Csak azoknak az anyagoknak a behozatalát korlátozzák, amelyeknek importja az itteni termelést komolyan veszélyeztetné. — A magyar gabonakampány. Budapestről jelentik: Gabonakereskedelem köréből a gabona* kampány lebonyolításánál ezeket az érdekes fel­világosításokat kaptuk: — A tizenhatmillió m/éter- mázsa várható búzatermés mellett sem remél­hetjük egyelőre a gabonaár lényegesebb vissza­esését. Dacára annak, hogy a fogyasztás az egész világon gyönge, a búza Chicagóban busihelenként egy dollár. Az amerikai búza régen nem volt ilyen magas árfolyamon. A mi búzaáraink még mindig a világpiaci árak alatt mozognak, mert Becsben a búza 13 hollandi forintba, azaz 520 magyar koronába, Csehországban pedig 480—490 koronába kerül a mi 440 koronás buzaij egy zésünk­kel szemben. A másik fontos kérdés: a kivitel kérdése. A kényé magvakban való legnagyobb takarékosságunk mellett 5—6 millió métermázsa búza kivitelére számíthatunk. A gabona értékesí­téséhez és a kivitel lebonyolításához azonban előleges hitelek szükségesek, mert a beviteli or­szágok csak akkor fizetnek, ha az áru megérkezett hozzájuk. A magyar kereskedőknek és malmok­nak előbb össze kei! vásárolni az árut és ezt kö­ve tőle g csak 6—8 hét múlva kapják meg az exportdevizákat, amelyekre az országinak múlha­tatlanul szüksége van. Az aratás után közvetlen 2—3 millió métermázsa búza kerül forgalomba, melynek a felvételéhez a' mai 44.000 koronás bú­zaár mellett legalább százmilliárd magyar korona szükséges. A magfélék és a biborhere felvételé­hez szintén 8—10 milliárd kell. Ezen a ponton nagy nehézségek vannak Ma a’ Fegyintézet meg is adná a hitelt, a kereskedelem és a malmok nem tudják megkapni a bankoktól azt a második aláírást, amely szükséges ahhoz hogy a Jegyin­tézet a váltókat leszámítolja. A bankok hitele is kontingentálva van és ezek a hitelek ioari válla­lataink allmentálására sem elegendők. Már pedig, ha a kormány azt akarja, hogy a kivitel révén lehetőleg rövid idő alatt külföldi valuta jöjjön he az országba, akkor a legsürgősebben rendezni kell a hitelkérdést, talán olyan formában hogy az árutőzsde embereitől elfogadják a nyújtott hi­telek biztosítékául az értékpapír- vagy áru biz­tosítékot. Sürgetjük a kivitel érdekében azt is, hogy az egész kiviteli eljárást szabadítsák föl minden bürokratizmus alól, hogy a magyar világ­hírű nuilásiiszt ne késsen le a világpiacokról. — Uj osztrák vámtarifa készül.) Bécsböi jer lentik: A tegnapi minisztertanács a folyó ügye­ken kivü’l tárgyalta a vámtarifa novellálására vonatkozó kormányjavaslatot is. Ez a javaslat részben alkalmazkodva a közben megkötött ke­reskedelmi szerződésekhez, leszállítja az eddigi vámtételeket, részben pedig az osztrák gazdasági élethez igazodva egyes ipari és pénzügyi vámok fölemelését tartalmazza. Arról, hogy a javaslat még a parlamenti szünet előtt letárgyalást nyer-e, nem döntöttek. KÖZGAZDASÁGI Julius közepén megkezdi működését a pozsonyi Városi Takarék Beszélgetés Tvarosek Tamás vezérigazgatóval Pozsony, julius 4. (Saját tudósítónktól.) Sok iutrikia után végre julius közepén megkezdi működését Pozsonyban a Városi Takarékpénztár, Oká- nitk polgármester álmainak netovábbja. Még csak a belügyminiszter jóváhagyására vár­nak az alapszabályokat illetően, ami már minden nap leérkezhet és akkor működésbe kezd Pozsony, de az egész Szlovenszkó pénzügyi életében rendkívül fontos szerepre hivatott pénzintézet. Tvarosek Tamás a Slo- veuska Banka igazgatói székéből kerül a Városi Takarékpénztár élére. Tudósítónk fölkereste Tvarosek igazgatót, hogy tőle kö­zelebbi felvilágosításokat kérjen. — Tessék megírni, kérem — mondotta perfekt magyarsággal az igazgató —, nem egy uj bank alapításáról van szó, sőt nem is a régi értelemben vett takarékpénztárról, hanem egészen speciális intézményről, mely nem is a pénzügyi, hanem a belügyi tárca keretébe tartozik. Most már csak a belügy­miniszter ur leiratára várunk, amelynek a napokban keli megérkeznie az alapszabályok jóváhagyásával és aztán julius 15-ike körül megkezdjük a működést a volt főpénztári helyiségben (Apponyi-ház) egyelőre négy-öt tiszfviselővei. Alaptőkére nincs szükségünk, mert hisz Pozsony városa egész vagyonával garantálja a betéteket, úgy hogy itt ki van zárva egy Bohemia- vagy egy Morva-Szilé- ziia-féle bukás. A város „jó“ minden pénzre, mert hisz földbirtokokban és egyéb javak­ban lévő vagyona van, — Úgy számítunk, hogy három hónap alátt mintegy 20 millió koronás forgalmat ér­hetünk el. Sziovenszkóban mintegy 80 millió koronát kitevő árvapénzt kezelnek a ható­ságok. Ezek felett a legújabb intézkedés sze­rint az Ítélőtáblák elnökei rendelkeznek. Ugyancsak kormányintézkedés rendeli, hogy az árvapénzeket a legbiztosabb alapú pénz­intézetekben kell kezelni. Ezeknek semmi körülmények között sem szabad elveszniük. A Városi Takarékpénztár lesz az a szikla- szilárd intézet, ahova ha valaki betette pén­zét, nyugodtan alhat. — Természetesen az egyes bankokban, pénzintézetekben lévő alapítványi pénzek, árvaalapok stb. lassankint most mind fel­mondásra kerülnek, mert ezeket a Városi Takarékpénztár fogja kezelni. Vigyázni kell persze arra, hogy ez fokozatosan és ne hir­telen történjék, mert hiszen ellenkező eset­ben egész sereg apróbb bank menne csődbe. Ez pedig nem lehet a célunk. így példád egyik kisebb pozsonyi bank hatmillió koro­na árvapénzt kezel. Ha ezt hír télen elvon­nék tőle, egyszerre becsukhatná ajtaját. Ezért fogja a város az alapokat fokozatosan felmondani. A Városi Takarékpénztárnak nem sza­bad valutaüzletekkel foglalkoznia. Igazgatói nem kapnak tantiémeket, minden üzletet úgy­szólván önköltségi áron kell lebonyolitani. Elő van Írva, hogy csak háromféle üzletet köthet. 1. Köthet jelzálogüzleteket; 2. állami papírokba fektetheti a pénzét; 3. községek­nek, kerületeknek és államilag nyilvántartott olyan intézeteknek adhat kölcsönt, amelyek adókat, pótlékokat Írhatnak elő. De saját községének nem adhat hitelt. Úgy hogy pél­dául Pozsony Takarékpénztáránál maga Pozsony városa nem kaphat majd hitelt. Az ellenőrzés igen szigorú lesz: egy államilag kinevezett kormánybiztosa lesz az intézet­nek, aki vétóval élhet, ha nyilvánvalóan ká­ros hitelműveletbe akarna az igazgatóság belemenni. Ezenkívül a „Svlíz“, a Takarék- pénztárak szövetsége minden évben revi­zort küld ki, aki 14 napig vizsgálja majd át a könyveket, számadásokat. — Igen precízen elő van írva a házak értékelésénél való eljárás. Ha egy házat pél­dául laikusok 800.000, az építészek pedig 1 millió koronára becsülnek és mondjuk 200 ezer korona jövedelmet hajt, akkor ezeknek Összege 2 millió korona. Ezt az összeget el kell osztani hárommal. Kijön 600.000 korona. Ennek legfeljebb 50 százalékát adhatja hitel gyanánt a takarékpénztár. Vagyis egy 800 ezer koronára becsült házra legfeljebb 300 ezer korona kölcsönt adhat. Óriási előny persze a többi pénzintézetekkel szemben, hogy a kölcsönösszegért 7, de legfeljebb 7 és fél százalék kamatot számíthat (a bankok ma 12—14 százalékra adnak pénzt). Betétért épp annyi kamatot fog fizetni, mint más pénzintézet, azaz 4—4.5 százalékot — A szlovenszkói Ipari és kereskedelmi tes­tületek konferenciája. Pozsonyból jelenítik: Po­zsonyban tegnap a szlovenszkói kefreskedelmi és ipari testületek informatív értekezletet tartottak, amelyen főképpen azzal a törvénytervezettel fog­lalkoztak, amely a szlovenszkói iparosoknak Csehországba való telepítését óhajtja szabályozni, úgy hogy a netalán szükséges minősítést csak azoknak nem kell igazolniok, akik t:z éve űznek valamely ipart, vagy öt esztendeje foglalkoznak önálló kereskedelemmel. Az általános felfogás abban foglalható össze, hogy a minisztérium ter­vezete nem kiiielégitő, mert nem helyezkedik a pa­ritás álláspontjára. Vaverka, a pozsonyi kereske­delmi kamara képviselője úgy vélte, hogy a ké­szülő tervezet súlyosabb visszásságokat idézne elő Szlovenszkó és a történelmi országok között, mint amilyen a köztársaság és a külföldi államok között létezik. Brejcha miniszteri tanácsos ezt tudomásul vette, azonban arra figyelmeztetett, hogy mégis szükség lesz megakadályozni, hogy olyan egyének, akik a történelmi országokban nem tudták kimutatni a szükséges minősítést, Szlo- venszkóba költözzenek át. A vendéglősök képvi­selői rámutattak artra, hogy az italmérési engedé­lyek fölülvizsgálása többet álrtotlt, mint használt, mivel ma Szlovenszkón több korcsma van, mint azelőtt. — Nincs szabad devizakereskedelem Magyarországon. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: Tegnapelőtt jelentettem, hogy a devizaközpont megengedte, hogy az egyes cégek egymás között szabad megállapodás­sal, a devizaközpont megkerülésével adjanak el egymásnak valutát. A hír nem bizonyult valónak, mert a deviziaközpont ezt a hírt a legerélyesebben megcáfolta. — Jelentős importfölszabaditás. A Tri- buna értesülése szerint e hónap 10-ike körül a kereskedelemügyi minisztérium a behoza­tal alá eső áruk uj jegyzékét jelenteti meg. A jegyzék szerint a ma még engedélyhez kötött áruk egyharmada nem esik többé en­gedélyezési eljárás alá. — Tárgyalások Karlsbadban CastigHoni Ca- mlllnál. A Pesti Tőzsde értesülése szerint az el­múlt héten Karlsbadban Gaslíglioni Camlllnál nagyfontosságu tárgyalások voltak a Magyar- Olasz Bank tőkeemelése ügyében. Castiglioninál volt Éber Antal dr. vezérigazgató és Salamon Andor, a Magyar-Olasz ügyvezető igazgatója, ugyancsak Karlsbadban tárgyalt Neumann Gá­bor vezérigazgató is. Értesülésünk szerint végle­gesen megállapodtak aibban, hogy a Magyar- Olasz Bank alaptőkéjét a jelenlegi duplájára emelik fel és az összes uj részvényeket a rész­vényeseknek ajánlják fel. — Terméskilátások Ruszluszkóban. Bereg­szászról jelenti tudósítónk: A ruszinszkói tér­ni ésklliá'tá^ok nem a legkedvezőbbek és az aratás Igen mérsékeltnek ígérkezik. Az áprilisi és má­jusi szárazság és a júniusi tartós esőzés megron­totta a vetések állását. A zab, árpa és búza nem szép. Számos helyen kárt szenvedett a széna. A bortermés ellenben jónak Ígérkezik. A szőllő fej­lődése olyan, hogy az uralkodó rossz időjárás nem ártott neki. Különösen a Vrchovinán rossz a mezei termés, úgy hogy a lakosság rossz időktől fél.

Next

/
Oldalképek
Tartalom