Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-26 / 167. (320.) szám

Csütörtök, julius 26.

kbhhv- —- ^^wMMsinaMaMMiiimiiiMiiai ' ■ M^-wurirrma

*

Megalakult a termelési és értékesítési szövetkezet

Szepsiben

A Keletszlovenszkói Gazdák Önsegélyző Szövetkezetének fiókja. — A Keresztényszociális Fölmivesszövetség akciójának ered ménye.

Kassa, július 25.

(Saját tudósítónktól.) A Keresztényszocialista Földmivesszö vétség vasárnap Szepsi fürdőben a szepsii és tornai járás községei részére nagy gazdasági gyűlést tartott, amelyen huszonnyolc községből a kiküldöttek százai jelentek meg. Lelkes tömeg töltötte meg a hatalmas teret, midőn a gyűlést Puskás Ferenc szepsii kisgazda lelkes szavak kíséretében megnyitotta.

Derfinyák Gusztáv, a Földmivesszövet- ség ügyvezető titkára előadta, hogy a két járás községei annak idején szükségesnek látták a termelő- és értékesítő szövetkezet létesítését és a gazdák kifejezték abbeli óhajtásukat, hogy terményeiket már ez évben a szövekezet utján értékesítsék és a szövetkezet vezetőségére bízták a létesítendő szövetkezet formáját. Hosszabb tárgyalások indultak meg és kitűnt, hogy egy önálló termelő- és értékesítő szövekezet létesítése lehetetlenség s ezért a szövetség fölvette a tárgyalásokat a Keletszlovenszkói Gazdák önsegélyző Szövetkezetével, amelynek nemcsak Szlovenszkón és Csehországban, hanem a. külföldön is nagy piaca van s az árukat versenyképesen tudja elhelyezni. Ismertette a szövetkezet alapszabályait s felhívta a gazdákat, hogy egyénileg ScS'íön-kü- lön lépjenek be ebbe a szövetkezetbe. A községek kiküldöttei egyhangúlag kimondották, hogy belépnek a Keletszlovenszkói Gazdák önsegélyző Szövetkezetébe és utasították a

vezetőséget, hogy Szepsiben a szövetkezet fiókját nyissa meg, amely nemcsak terményeiket értékesítse, hanem minden szükségleteiket is beszerezze.

Szilágyi Gyulai, a Földmivesszövetség ügyvezető elnöke hivatkozott a szövetség négy éves működésére és kiemelte, hogy az mindig a gazdák létérdekeiért küzd. A szociáldemokratáknak — mondotta — az volt a céljuk, hogy a gazdasági cikkek árait lenyomják, az iparcikkek árát pedig felhajtsák, úgy hogy ma előállott az a helyzet, hogy a kisgazdák végtelentömegét a teljes elpusztulás fenyegeti. A falu népe ma nyomorog s nem csak adóját nem tudja fizetni, de megélhetéséhez szükségek tőke sincs kezében. Ezért föltétlenül szükséges a termelő- és értékesítő szövetkezetek létesítése. Végűi ismertette a szövetkezet jövőbeli tevékenységét.

Balázs Viktor dr., a Föimivesszövet- ség ügyésze jogi szempontból ismertette a szövetkezetbe való belépés föltételeit.

Derfinyák Gusztáv titkár indítványára hatalmas lelkesedéssel megalakították a szövetkezett szepsii járásának választmányát, melybe minden községből egy-egy tagot delegáltak. Az országos igazgatóságba egyhangúlag Idrányi Barna református esprest és Szokolzky Bertalan szepsii római katolikus esperest választották be. Szokoíszky Bertalan záróbeszéde után a Fölmivesszövetség nagy- fontosságú gyűlése véget ért.

Ungvár város doUárkölcsöne

Ungvár, julius 25.

(Ruszinszikói szerkesztőségünktől.) Ungvár városának régi terve, hogy milliós amerikai kölcsönt vesz fel, mellyel úgy a villany- telep megváltását, mint a csatornázást és a tisztviselői lakások építését keresztül viszi. Minden gazdasági csoport megmozdult, hogy a kölcsön közvetítését érdekkörébe vonja, de ugylátsziík, hogy a Podkaxpatska Bank fogja a dollérkölcsönt közvetíteni. Hrabár Konstantin, a Podfearpatska bank igazgatója ebből a célból Amerikáiba utazik.

A városi vibor — mely nem az adófizető polgárok összeségének érdekeit képviseli — nem mer a kölcsön fölvételébe belemenni és ezért a város vezetősége arra a gondolatra jött, hogy arakéira hívta össze a magyar és ruszin pártok vezéreit, valamint egyes közéleti férfiakat, hogy megtör téphessen a végleges döntés. Az ankét julius 24-én, kedden volt. A magyar pártok vezéreinek véleménye abban foglalható össze, hogy a kölcsön felvétele nem sürgős és addig is kell vele várni, amíg a községi választások megtörténnek és a város adófizető polgárságának törvényesen megválasztott képviselete dönthet arról, hogy milyen mértékben vehet igénybe a város külföldi kölcsönöket. Mivel a vibor eddig a magas pótadót és pályázat nélkül kiadott községi munkálatokból származó óriási terheket minden különösebb lelkifurdalás nélkül zúdította a polgárságra, senkisem nézhet bizalommal egy újabb megterhelésnek jó kimenetele elé.

— Döntőbíróságok a nemzetközi kereskedelemben. A cseh-szlovák köztársaságbeli német népszövetségi liga közli: A népszövetség gazgasági bizottsága még tavaly hozzálátott a döntőbíróság intézményének a nemzetközi kereskedelemben való bevezetéséhez. Az 1922-ben tarott harmadik népszövetségi gyűlés a döntőbírósági záradékoknak az egyes áiamok részéről való törvényes elismerése mellett foglalt állást és megbízta a gazdasági bizottságot, hogy az államok erre vonatkozó konvenciójának tervezetét kidolgozza. A tervezetet a népszövetségi- tanács már jóvá is hagyta. Most már felhívják az egyes államokat, hogy csatlakozzanak a konvencióhoz. Azok az államok, amelyek a konvenciót elfogadják, kötelesek a kereskedelmi életben előforduló nemzetközi szerződések döntőbírósági záradékának érvényességét még abban az esetben is elismerni, ha az ítéletet külföldön hozzák meg. A bíróságoknak az ilyen döntőbírósági eljárást, ha az állami törvényhozással össz- haugzó módon történik, támogatniok kell. Ha tehát az ilyen tégit9I-ímglohv 34)5;mslh Ha tehát a bíróságoknál olyan pert indítanak, mely az ilyen döntőbírósági záradékkal elátott szerződésen alapul, a bíróságok bármely fél kérelmére kötelesek a pert a záradékban kijelölt döntőbírósághoz áttenni.

Az ankét a kölcsön ügyét elvetette.

— A cseh-szlovák aranyérmék. A pénzügyminisztérium közlése szerint a minisztérium, egyetértésben az iskolaügyi minisztériummal, Bendia J. és Spániel 0. művészektől, akiknek közös érméje első dijat nyert, megrendelte ia végleges módéit, amelynek alapján a körmötíbányai pénzverdében el fogják készíteni a cseh-szlovák aranyérmét.

— Cseh-szlovák állampolgárok követelései Angliában. Az egeri kereskedelmi kamara kérdést intézett a londoni cseh-szlovák követséghez cseh-szlovák állampolgárok angliai háború előtti követeléseinek kamat- fizetése tárgyában. A cseh-szlovák követség a kamarai központ hivatalos lapja szerint a következőket felelte: Ami a háború előtti

követéseíek kamatfizetését illeti, az idevonatkozó magánszerződések külön határoz- mányaira való tekintet nélkül nem áll fenn általános kamatfizetési kötelezettség, még pedig azért nem, mert a békeszerződések erről a kérdésről nem határoztak. Más kérdés, vájjon az angol köröknek ez a nézete megfelel-e az érvényben levő jognak és a békeszerződéseknek. Ezt csak birói utón lehetne eldönteni.

— Módosították a román moratóriumi rendeletet. A Tribuna jelenti Bukarestből: Vin- tila Bratianu pénzügyminiszternek a Már- maros, Blanc és társa bankházzal a pénzügy- miniszter párisi, római és londoni utazása óta újból kiélesedett. A pénzügyminiszter a bankház főnökét azzal vádolja, hogy a francia sajtóban éppen akkor indított ellene támadásokat, amikor párisi pénzügyi emberekkel tárgyalt és ezzel ártott Románia pénzügyi érdekeinek a külföldön. A kormány el van határozva, hogy lépéseket tesz a cég ellen, Bukaresti távirat szerint a francia hitelezők személyes tiltakozása és a cseh kereskedelmi kamarák állásfoglalása folytán Bratianu pénzügyminiszter elhatározta, hogy a külföldi tartozásokra vonatkozó moratóriumot oly módon változtatja meg, hogy a moratórium érvényessége, illetve a kedvezmények nem terjesztődnek ki azokra a román kereseke- dőkre, akik fizetési kötelezettségüknek már eleget tettek.

— Equador petróleum-forrásai magyar tudós vezetése alatt. Budapesti szerkesztőségünk táviratozza: Equadorban petróleum- forrásokat találtak, melyeknek kiaknázására holland pénzcsoport vállalkozott. A hollandini társaság szakértőnek Lóczy Lajos dr. egyetemi tanárt hívta meg, aki a meghívást elfogadta és már útnak is indult Budapestről.

— Felszámolnak a esacai textilmüvek? Zsolnáról jelentik a Pr. Pr.-nek. A zsolnai textilipari koncéra e napokban tárgyalásokat kezdett csacai textilmüveinek felszámolásáról. Ez az üzem körülbelül egy év óta szünetel. Azokat az állami szállításokat, melyeket a szociáldemokrata párt közbenjárására megkapott, a koncéra zsolnai gyárában állította elő, mivel a termelési költségek a csacai üzemben aránytalanul magasabbak voltak, mint Zsolnán, ahol vizierők állanak rendelkezésre. A koncéra le akarta szerelni a gépberendezést, hogy azt részben Jugoszláviában, részben Zsolnán fölhasználhassa. Ám az érdekelt munkásság és Csaca község tiltakoznak a koncéra határozatának végrehajtása ellen, mivel ezáltal ötszáz munkás veszítené kenyerét. Az erre vonatkozóan a munkásság képviselőivel megindult tárgyalások során a cég azt ajánlja, hogy Csacán a leszerelést és utj fölállítását saját csacai munkásaival végeztesse, azonkívül ezeket a munkásokat a lehetőséghez képest másutt foglalkoztatná és útiköltségeiket megtérítené. Azokat a munkásokat, akik inkább a belföldön maradnának, a zsolnai és rajeci sz öv öü zeniekben foglalkoztatnák. Ha pedig Gsacán uj textilgyárat alapitaná- nak, a koncéra kötelezné magát abban részesedni és az uj vállalatnak két évre díjtalanul átengedni ia gyárat és a gépeket és azonkívül a munkanélküli-segélyalap javára

200.000 koronát 'letétbe helyezni. Vitás esetekben döntőbíróságot vennének igénybe. A tárgyalás igen viharos lefolyású volt, mivel a gyáripari szövetség titkára a munkásság ellenzése ellenére helyeselte a cég javaslatát. Szombaton hirtelenül megváltozott a helyzet. Gsaca község igazolta, hogy a gyár alapítása idején nemcsak a telket, hanem az építőanyagot is díjtalanul adta, amiért a gyár vezetőség kötelezte magát, hogy a gyár megszüntetése esetén a községet megfelelően kártalanítaná fogja. A gyár még a községi pótadók fizetése alól is mentes volt. A község ennélfogva nemcsak a kártalanítást, hanem a hátralékos községi pótadókat is be akarja hajtani a vállalaton. De lehetséges — írja a Pr. Pr. —, hogy az adómentesség a magyar törvények alapján történt, amelyek az uj alapításokat bizonyos föltételek alatt mentesítik az állami és községi adók alól.

— Ausztria külkereskedelmi mérlege.

Bécsi szerkesztőségünk jelenti: A kereskedelmi statisztikai hivatal jelentése szerint Ausztria az idei első félévben (jan.—jun.) 702.7 millió aranykorona értékű árut hozott be a külföldről, míg az export 425 millió aranykoronára rúgott A kereskedelmi méT- Ieg tehát 277.7 millió aranykoronával pasz- sziv. Ausztria kereskedelmi mérlege viszonylagosan azért nem rosszabbodott, mivel a passzívum az előző évhez képest 25.5 millió aranykoronával csökkent

— Kedvező aratás Európában. A római nemzetközi földművelésügyi intézet közlése szerint Európa ezidei aratása kedvező lesz. Az országok előrelátható terméseredménye Oroszország kivételével összesen huszonegy, millió mázsával vagyis tizenhét százalékkal haladja meg a legutóbbi év termését. Ezt a megállapítást az európai országok körülbelül negyven százalékát kitevő vetési területéről beérkezett jelentések alapján tették. Az összes termés meghaladja a háború előtti termés- eredményeket. A Kanadára és az Egyesült Államokra vonatkozó ideiglenes becslések szerint a termés tizennyolc millió mázsával, vagyis öt százalékkal kisebb, mint a rendkívül gazdag 1922 évi termés. Japán és India termését beleértve a világtermés 23 millió métermázsával, vagyis négy százalékkal nagyobb, mint a legutóbbi világtermés.

— Szlovenszkói fizetésképtelenségek.

A prágai hitelezői védőegylet a következő szlovenszkói fizetésképtelenségeket jelenti: Gansel Ignác kereskedő hagyatéka, Liptó- szentmiklós; Novak Zakariás kér. Kassa; Macher G. (túl. Machier György) kér. Pozsony; Becher Sándor faker. Pozsony; Müller Vilmos dr. orvos és gyógyint. túl. Mlycoky (?); Puskája Zemlja Ungvár; Pressburger Jakab bőrker. Pozsony; Betonja mükő-cemetgyár, betonépítő r.-t., előbb Pittel Adolf Pozsony; Geisler J. (túl. özv. Geisler J.-né) papirker. Pozsony; Niklasz Henrik kér. Pozsony; Invalidne druzstvo vyrobne, nakupne a prodejne spol. Pozsony.

3 \ t

i \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £

\ Saját készitményü finom férfi £

és női fehérnemű, asztal- £

5 \ térítők és mindennemű lenáru £

1 V ‘ . ; ■ ►

i \ ^ Árusítás nagyban és kicsinyben £

^TrT>TfTTyTTf»fyTTfWfyTfyTm?Tyn?HMTtmTyyTyyrTmvmTTT^

— Az Americanfilm Company r.-t. (Prága) veszteséges mérlege. A most tartott közgyűlésen elhatározták, hogy a legutóbbi mérleg veszteségeit a részvénytőkének 10 millióiról 4 millióra való leszállításával fedezik és ugyan e célból a 600.000 koronás tartalékalapot is 200.000 K-ra csökkentik. A részvényeket ennek megfelelően 400 koronáról 160 koronára bélyegzik le. A vállalatot a Böhmische Industrialbank részesedésével 1920-ban alapították négy millió korona részvénytöke mellett, majd fölemelték 10 millió koronára.

— Jugoszlávia széntermelése. Jugoszláviai

szerkesztőségünk jelenti: Jugoszlávia az 1923. év első felében 430.000 vagon szenet és 4000 vagon kokszot használt föl. Ebből az ipari üzemek 67.320 vagon szenet és 1500 vagon kokszot, a vasutak 67.200 vagon szenet, a folyami hajózás 5180 vagon szenet, a tengerhajózás 35.200 vagon, szenet és 50 vagon kokszot, végül a haditengerészet 255.120 vagon szenet és 2000 vagon kokszot használt ej. Ennek a mennyiségnek azonban csak a fele kerül ki jugoszláviai szénbányákból. A. többi még szükséges szenet Magyarországból hozzák be a lóvátételi számla terhére, mig a kokszot Cseh-Szlovákiából, Angliából, Franciaországból, Romániából, Ausztriából és Olaszországból szejnzlk be. H.

— Zágrábi bankok fúziója idegen tökével. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A Zagre'bacs- ka Banka és Szlavenszka Banka zágrábi pénzintézetek kimondották egyesülésüket. fi.

— Népiparmüvészeti cikkek a prágai mintavásáron. Hivatalosan közük: A szlo- venszkói népművészeti iparcikkek fejlesztése érdekében a vásár vezetőség elhatározta, hogy az őszi mintavásáron a textil- pavi'Monban helyet szorít a szlovenszkói népművészeti iparcikkeknek. Ezúttal az ilyen tárgyak detaileladását is megengedik, de az utánzóit, vagy vásári áruk ebből az eladásból és a kedvezményekből ki vannak zárva.

— Egységesítik a Jugoszláviai katasztert. Belgádból jelentik: A pénzügyminisztérium kataszteri ügyosztállyá egy tervezeten dolgozik, amely az egész ország egységes kataszteri fölmérését készíti elő. A .tervezettel egyidejűleg törvényjavaslat Is készül az ország fölméréséről és egységes kataszter fölállításáról, vaflamiint a háromszögelési munkálatokról és a precíziós nivellálá- sókról.

— Az elmúlt tőzsdehéten Budapesten százmüllárd értékű értékpapír cserélt gazdát. Budapesti szerkesztőségünk távirata: Az értékpiac óriási forgalmának illusztrálására közöljük a Góró adatait. Eszerint a mai kassziamapon 280.000 kötést mintegy 100—• 110 milliárd értékben bonyolítottak le. Természetesen ez a forgalom nem igényelt ilyen hatalmas összeget, mert az üzletek nagy része kompenzálódik és igy a lebonyolításhoz szükséges pénzösszeg is jóval kisebb a gazdát cserélő effektiv értékénél.

— A 4 és fé! százalékos nyereményköl- csön szelvényeinek bemutatása. Az állam- adósságok igazgatósága közli: A f. évi augusztus 1-én fizetendő 4 és fél százalékos nyereménykölcsön szelvényeket az állam- adósságok száfrnfejtőségéné'l, Prága, III'., Malostranské námesti 2. sz. alatt már julius 28-án be lehet mutatni. E szelvények értékét a fizető napig kifizetésre át fogják utalni a fölpénztárihoz. A többi cseh-szlovák kölcsönök esedékes szelvényeit szintén bármikor be lehet mutatni az említett száunfejtőségnél, még pedig délelőtt 8—12 óráig.

— Uj cseh-szlovák beruházási kölcsön. A Tribuna közlése szerint legközelebb 250 millió korona értékű 6 százalékos beruházási kölcsönt fognak kibocsátani, amelyet 1926 és 1946 között sorsolnának ki. A kölcsönt ugyanazokkal a feltételekkel bocsátják ki, mint az első beruházási kölcsönt. Az átvételi árfolyam még nincs megállapítva. Ezt a beruházási kölcsönt nem szabad összetéveszteni azzal a szintén 250 millió koronát kitevő kölcsönnel, amelyről a P. M. H. is megemlékezett már és amelyet állami pénztárjegyeik alakjában bocsátanak ki

— Oroszország idei termése. Az orosz statisztikai hivatal Moszkvában jelenti, hogy az idei aratás legkevesebb 3 milliárd pudot fog kitenni. A szabad fölösleg 500 millió púd, amelyből 200 milliót az exportra szánnak. Ukrajnában az előző évhez képest 13 százalékkal megnövekedett a vetési terület, ahol körülbelül 800 millió pudot kitevő termést várnak. Ebből lOo millió pudot exportálnának.

— Az uj német aranykölcsön. Berlini szerkesztőségünk jelenti: Az uj német aranyköl- csönre vonatkozó tárgyalásokat befejezték. A kölcsönösszeg előreláthatóan 20—25 millió aranymárkát fog kitenni. A legkisebb címletek 5 dollárról vagy 21 aranymárkáról fognak szólni. A kölcsön 12 évre terjed 5 százalék kamatozással. A jegyzési árfolyam valamivel parin alul van. A kormány ma vagy legkésőbb holnap hozzá fog járulni a kölcsöntervezethez. A szociáldemokrata pártok azt kívánják, hogy a kői csőn-címleteket valamivel kisebb összegben állapítsák meg, hogy a munkásoknak is módinkban legyen erre a kölcsönre jegyezni.