Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-26 / 167. (320.) szám

C/^FiÁ€fAT II. évfolyam 167. (320.) szám, Prága, csütörtök, 1923 július 26, Előfizetési árak bei- es külföldön: Egész évre 300 Ke, félévre 150 Ké, negyedévre 76 Ke, egy hónapra 26 Ke. — Egyes szám ára 1’20 Ke, — Szerkesztőség: Prága ÍI., Stc- pánská-ulice 40. L Telefon: 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova nlice 18. sz., Telefon 6797. szám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha — Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Az uj orosz párt (fi.) Prága, juílius 25. A kormány, miután két balkezes ruszin- sz/kói politikája teljesen zátonyra került, uj módszert kis ér élt meg e szerencsétlen or­szágban. Elküldte Frankenberger miniszteri tanácsost, ezt a fiatal és sím illékony bürokra­tát, hogy a megszámlálhatatlan ruszinszkói pártfrakciók közül ez alkalommal a ruszin földmivespártokat válassza ki és belőlük pró­báljon összekovácsolni egy pártot, amely egy­szer talán a guvernamentális párt szerepére is alkalmas lesz. A Frankenberger akciója lát­szólag sikerült, mert a vasárnap megtartott munkácsi kongresszuson, amely immár a má­sodik ebben az esztendőben, elhatározták a Kaminszky, Mocskos, Gagatkó, Beszkid és Petrigalla vezetése alatt álló csoportoknak egy egységes orosz földműves pártba való fúzióját, A kormány eredetileg ugyan olyan pártot szeretett volna összekalapálni, amely­ben a cseh néppárt, valamint a cseh agrárius és szociáldemokrata párt ruszinszkói depan- danszai foglaltak volna helyet, de mivel ez a kombináció nem sikerült, most be kell érnie egy olyan megoldással, amelyből Sramek és Bechyne ruszinszkói bizalmasai teljesen ki­maradtak, Svehla exponenseit pedig erősen ellensíjlyozzák azok az elemek, akik nemrég még igen heves ellenzéki harcot vívtak-a .or­mány ellen. Mit várjunk az uj párttól? Erre a'kérdés­re e pillanatban nehéz volna választ adnunk. Az uj párt programja ellen ugyan alig lehetne komoly elvi kifogásokat emelni. Ruszinszkó autonómiáját, amint azt a saint-germaini szer­ződés biztosította, régtől fogva sürgettük mi is és annak megvalósulása érdekében mindig az első sorban harcoltunk. Hasonlóképpen kö­veteltük a szabad politikai mozgást megaka­dályozó kölöncök eltávolítását és ezért nyo­matékosan kívántuk a községi, megyei, szojmi és nemzetgyűlési választások haladéktalan kiírását. Ismételten hangoztattuk azt is, hogy Ruszinszkó igazgatását és igazságszolgálta­tását ruszinszkói tisztviselőkre és bírákra kell bízni s nem feledkeztünk meg arról sem, hogy föltárjuk és ostorozzuk az adózás igazságta­lanságát. A nyelvi kérdés ugyan kizárólag a ruszin nép belső ügye, de nem tagadjuk, hogy sohasem rokonszenveztünk az ukranizáló irányzattal és ezért nem lehet ellenvetésünk a munkácsi kongresszus ama határozata ellen sem, amely a nép nyelvét emeli a hivatalos nyelv rangjára. A program ellen tehát — amint mondottuk — komoly elvi kifogásokat alig lehet emelni. Tudjuk azonban, hogy a politikai életben a program gyakran csak tetszetős reklám­plakát;. becsületes politikusok komolyan, őszintén és minden hátsó gondolat nélkül tö­rekszenek annak megvalósítására, mig a lelki- ismeretlen politikusoknak csak eszköz a nép­tömegek félrevezetésére és kihasználására. A munkácsi program is lehet komoly politikai akarat, de lehet üres szemfényvesztés is. • Minden attól függ, hogy a fuzionált pártok vezetősége becsületesen törekszik-e annak megvalósítására. A fúzióban résztvevő ruszin vezérek egyik részét jóhiszemű politikusok­nak ismertük meg, de ebből még nem követ­kezik, hogy a munkácsi határozatok fönntar­tás nélkül való végrehajtására fognak töre­kedni azok is, akik rövid idővel ezelőtt még ellenük foglaltak állást. Nem csodáljuk, hogy az uj ruszin párt hangadó elemei között is ta­lálkoztak olyanok, akik még az egyesülés forró napján sem titkolták elégedetlenségüket. Az ajándékokat osztogató danaokat mindenütt bizalmatlanul fogadják az óvatos Ulixesek. A gyanakvás élesen jutott kifejezésre akkor, amikor az egyesült párt elnöki tisztségének betöltésénél a kormány hivatalos jelöltjét csú­fosan megbuktatták. Balog Jurko, akit hosz- szabb vitatkozás után ültettek a pártelnöki tisztségbe, persze szintén nem az az egyén. aki el tudná oszlatni a bizalmatlanság és gya­nakvás felhőit. Eltekintve tekintélyt éppen­séggel nem parancsoló egyéniségétől, már egymagában az is, hogy a prágai kormányzat­nak volt mindig mindenre kész kortese, nem a legjobb ajánlólevél számára. Vele a cseh ag­rárius párt vonult he az uj alakulás elnöki székébe. Ma még kérdéses, hogy ez a csoport meg fog-e elégedni e dekórummal és nem fog-e magának mértéktelen befolyást köve­telni a párt életében. Az uj párt Jé te — benyo­másunk szerint — attól függ, hogy a többség képes lesz-e a kisebbséggel szemben a maga akaratát érvényesitem. Mert abban a pilla­natban, ha az uj alakulás a cseh agrárpárt befo­lyása alá kerülne és magát föltétlenül kiszol­gáltatná Prágának, máris megkondult fölötte a lélekharang, mert a ruszin nép egy újabb csalódás után alighanem elővenné a nagy seprűt. Mindaddig, amíg az egymásra ható erők parae 1 lelo gramá:iában nem alakul ki az uj párt határozott iránya, igen nehéz volna mel­lette, esetleg ellene nyilatkozni. Amikor így vélekedünk az uj orosz föld- mivespárt alakulásának politikai jelentőségé­ről, be kell vallanunk, hogy igen jól esett ne­künk egy pár mondat, amely Beszkid Antal, volt országgyűlési képviselő munkácsi záró­London, julius 25. Tegnap Baldwan és Lloyd George beszédet tartott. A két be­széd rendkívül jellemző a vezető angol poli­tikusok jóvátétel! politikájára. Baldwin a Melón amerikai államtitkár tiszteletére tar­tott diszebéden elmondott beszédében kije­lentette, hogy az európai problémákat már régen megoldották volna, ha a megoldást gazdaságpolitikusokra bízták volna. Anglia amerikai adósságainak szabályozása csak azért sikerült oly simán, mert sem ő. sem Melón, sem pedig a Bank of England kor­mányzója nem jogászok. A világkereskede­lem-ben mindjobban érezhetővé válik a jóvá­tételt kérdésben uralkodó bizonytalanság. Anglia tehát javaslatot tett szövetségeseinek a probléma megoldására. A javaslat szelle­me jogossá teszi azt a föltevést, hogy Anglia fáradozásai sikerre fognak vezetni...Baldwin semmit sem fog elmulasztani a kérdés meg­oldása érdekében és senki sem sajnálná ná’ia jobban, ha kísérlete eredménytelen maradna. Baldwin, a gazdaságpolitikus, nyűgöd t- hangu és megfontolt beszédének éppen az ellenkezője Lloyd George beszéde, melyet tegnap a Bristolban, a metodisták konferen­ciáján tartott. Kötelességének érzi megá7lapítani, hogy Európában szó sincsen még a békéről. Az egymással szembe néző hadseregek erősebbek, mint a békében voltak és a né­pek kevésbé hajlandók, mint valaha, lemon­dani a háborúról, mint politikai erőfeszíté­seik eszközéről. A háború tanulságai nem hagytak nyomot maguk után. Magának a le­győzött Németországnak sincs bátorsága Páris, julius 25. (Párisi tudósitónk. távira­ta.) Poincaré vissza fogja utasítani az ame­rikai kormánynak azt a javaslatát, hogy Amerika a francia adósságok fizetésére tizeiiötéves haladékot ad, abban az esetben, ha Németország szintén tizenötéves morató­riumot kap. Poincaré azzal indokolja a visz- szautasitást, hogy a francia pénzügyminisz­ter véleménye szerint a Németországnak adandó moratórium Franciaroszágot annak a szavából csendült felénk. Beszkid Antal sze­retettel fordult Ruszinszkó minden nemzeté­nek fiaihoz és azt hangoztatta, hogy az elmúlt évszázadok közös munkája után a ruszin nép a jövőben is testvéri szeretettel kíván velük dolgozni, majd arra kérte őket. hogy segítsék a ruszin népet a békére, megértésre és sza­badságra irányuló törekvésében. A szlovák néppárt üzenete után kétszeres örömmel fo­gadjuk ezeket a szép, testvéri szavakat. A magyarságnak legnagyobb dicséretére válik, hogy hányattatásának legnehezebb idősza­kában, amikor a sors ostora a legkegyetle- nebbiil csapott le re áj a és amikor már bitének temploma is ingadozni kezdett, egy pillanatig sem feledkezett meg testvéreiről, akik egy és ugyanazon a földön szenvedték el vele együtt sok száz esztendő dulásait. A magyar sohasem érzett keserűséget a szlovák és ruszin iránt, hanem bennük mindig az édestestvért látta. És éppen ezért örül a lelke, ha a másik rész­ről is a testvéri szeretet szavait hallja. A ru­szinok meg lehetnek győződve róla, hogy a magyarság a ragaszkodást hasonló ragasz­kodással fogja viszonozni és testvérének se­gítségére siet mindannyiszor, valahányszor erre kérik. A „íidelissima gens“ hűségével párhuzamosan halad a mi hűségünk is. arra, hogy bevallja katonai és morális lé­gy özetés ét, hanem még mindig arra szorít­kozik, hogy tábornokai és államtér fiai me­moárjait közölje, melyek azt a meddő kér­dést mérlegelik, hogy vájjon nem győzhetett volna-e Németország, ha egyik vagy másik politikai vagy katonai rendszabályát más­képpen hajtja végre. A háború borzalmait Európa már elfelejtette. Az egész világ egy­házainak a feladata tehát, hogy bebizonyít­sák, hogy a háború bűntett a népek ellen. Lloyd George ezután Franciaországgal po­lemizált, mely egyáltalában nincsen tekintet­tel Angliának a háborúban hozott áldoza­taira. Mikor Franciaország most az angol érde­keknek figyelmen kívül hagyásával a Ruhrvidéken tesz-vesz kedve szerint, ak­kor elfelejti, hogy csakis az angol segítség mentette meg attól, hogy a mostani Ausz­tria sorsára nem került és hogy csak egy­kori ellenségének. Angliának jóvoltából él. Franciaország visszautasította azt az angol javaslatot, hogy a Ruhr-koufliktus ügyét és a jóvátétel]' kérdést a népszövetség elé utalják. Franciaország* visszautasítása följött napirendire kellett térni, mert a nép- szövetség még nem talált a világ közvéle­ményében elegendő támogatásra. Nincs semmi célja, hogy a népszövetség létezéséről beszéljünk, amikor a népek igazi szövetsége még nincs megteremtve. Addig azonban nem lesz népszövetség, míg Németország, Oroszország és Amerika nem lesznek a népszövetség tagjai. veszélynek tenné ki, hogy Németország ez idő alatt ismét talpra áll cs megvalósítja re- vánsálmait. A francia kormány meg van győződve arról, hogy körülbelül négy éves moratórium elegendő volna az elpusztított te­rületeknek saját erejéből való újjáépítésére. Franciaország azt hiszi, hogy a jóvátétel! kérdésben a legközelebbi hetekben megol­dást fognak találni s bár e megoldásnál a szövetségközi adósságok problémája jelentős szerepet fog játszani, az Egyesült Államok segítségét nem kell majd igénybe vennie. Páris nem küldött memorandumot Brüsszelnek Páris, julius 24. (Havas.) A Temps sze­rint az a hir, mintha a francia külügyminisz­térium egy memorandumot küldött volna a belga kormánynak, teljesen légből kapott. A rajnai szeperatisták készülődései Berlin, julius 25. (Berlini szerkesztősé­günk telefonálja.) A Berliner Tageblatt jelen­ti Bad Bmsből, hogy ottan pár nap előtt titkos gyűlést tartottak a rajnai szeparatisták, me­lyen kimondották Sőréét és Dorten •eddigi kü­lönálló csoportjainak egyesülését. Az uj párt a köztársaság egyesülési pártjának nevezi magát. A franciák pénzelkobzásai Mainz, julius 25. A franciák tegnap éj­szaka elkobozták a birodalmi bank fiókjában levő készpénzt, mely 25—50 milliárd márká­ra rúghat. A pénzt teherautón elszállították. A megszállás hirei Páris, julius 25. A Maiin szerint Le Trodiquer a tegnapi minisztertanáccsal kö­zölte, hogy a holland kormány beleegyezett abba. hogy teherkocsikat bocsásson a Rajna balpartián levő francia ko'kszégetők részére irányított szénszállítmányok szükségleteinek fedezésére. A holland és a ruhrvidéki francia­belga vasutigazgatóság befejezte a közös szállítási tarifa kidolgozását. A Rheinistíh-westfalische Presse jelenti Bobomból, hogy Schreibert, a Bohumer Véréin igazgatóját, ki svájci állampolgár, a íranciák letartóztattálk. Amerikai szakvélemény Németország fizetésképtelenségéről New-York, julius 25. Az Institute of Eco- nonres, amely a német viszonyok beható tanulmányozását éppen most fejezte be, je­lentésében megállapítja, hogy Németország jelenleg nem tud fizetni. Az Institute of Eco- nomies tagjai között van Lowe'll. a Harvard- egyetem volt elnöke, Payne, a Wilson-kor- mány volt belügyminisztere és Warburg, az ismert amerikai bankár. Az Institute jelen­tése megállapítja, hogy az a huszonhat mil­liárd aranymárka, amelyet Németország ed­dig fizetett, a német tőkéből, nem pedig a német jövedelmekből származik és Német­országban a papirmárkán kívül más tőke nincs. Az antantszövetségeseknek meg kel! gondolniok, hogy egy kalácsot nem lehet egyidőben megenni és eltenni is, tehát nem fognak semmit sem kapni, ha Németorszá­got megakadályozzák abban, hogy export­kereskedelem révén pénzt keressen. Német­országnak nincsen egyebe már. csak mun­kásainak munkaereje, amely csak papirinár- kát keres mindaddig, amig a német gyártmá­nyok külföldre nem jutnak és idegen valutá­val nem fizetik meg őket. Hogy Németor­szágban egészséges állapotok következhes­senek be, ahhoz három és fél milliárd dollár értékű élelmiszerre és nyersanyagra volna szüksége évente. Hogy ezt az összeget elő­teremthesse. ahhoz nagy ipari exportot kell kezdenie. A jelentés végül kijelenti, hogy megállapításai objektíve megállapított és el­lenőrzött statisztikai adatokon alapulnak. 100 cseh-szl. líoronMrt fizettek ma, julius 25-én: Zürichben 16.65 svájci frankot Budapesten 33 300.— magyar koronát Bécsben 211700.— osztrák koronát Berlinben német márkát BüMwíi cs ilifS fstmit beszédei Baldwin a jogász politikusok ellen — „Európában sző sincs még békéről" Franciaország csak Anglia jóvoltából él Poincaré Tlsszanfasit|o Amerika felajánlói! fizetési Mádéból

Next

/
Oldalképek
Tartalom