Prágai Magyar Hirlap, 1923. július (2. évfolyam, 146-167 / 299-320. szám)

1923-07-18 / 160. (313.) szám

Szerda, julius 18. Dempseyt a francia profiboxszövetség sze­retné Európába hozni, fáradozását azonban aligha fogja siker kcVonázni — Európáiban, mert Demp- sey ára nem kevesebb, mint 200.000 dollár (!). A göteborgi futballtorna végleges állása. Göteborgból táviratozzák: A göteborgi futball­torna döntőjében Göteborg csapata Kopenhága csapatával 0:0 arányban eldöntetlenül mérkőzött. A futballtorna végleges eredménye a következő: 1. Göteborg (két győzelem, egy eldöntetlen) 5 pont. 2. Hága (két győzelem, egy veszteség) 4 pont. 3. Kopenhága (egy győzelem, egy veszte­ség) 3 pont. 4. London csapata (három veszte­ség) 0 pont. Rozsnyó: UTSE (Budapest)—Rozsnyói Sport- Egylet 3:2 (0:1). A budapestieknek nehéz mun­kájuk volt az első félidőben az ad hoc összeállí­tott rozsnyói csapattal. Az első gólt a rozsnyóiak érik el Linassy (révén. A második félidőben Kol­lár center rúgja a második gólt. Ezután a pes­tiek fölénye következik, melynek eredményekép­pen három gólt lőnek a tempót erősebben biró budapestiek. Az RSE csatársorában Kollár, Gáli, a két hátvéd és Lobi kapus voltak a legjobbak. (K.) Magyar és csch-szlovák győzelmek Amster­damban. Vasárnap Amsterdamban startoltak a magyar és cseli-szlovák atléták egy nemzetközi versenyen, ahol az erős külföldi konkurrencia ellenére szép eredményeket értek el. Részletes ejredmények: 100 m: Broos (holland) 11.1 mp. — 400 m: 1. Raulén (holland). 2. Kurunczy (ma­gyar.) — 800 m: 1. Menzo (holland) 2:05.8 mp. — 1500 m: 1. Vohlarik (cseh-szlovák) 4:19.6 mp. — 110 m gátfutás: 1. U van Rappard (holland) 16.8 mp. — Sulydobás: 3. Eördögh (magyar) 13.13 m. 2. Narancic (cseh-szlovák). — Diszkoszvetés: 1. Cscjthey (magyar) 40.75 m. — Távolugrás: 1. Szobotka (cseh-szlovák) 6.87 in. — Svédstaféía: 1. Hollandia 3 p 27.4 mp. 2. Cseh-Szlovákiu. Kehrling atléta erőjével győzte le ellenfeleit Göteborgban. Budapestiről jelentik: A vége felé közeledő svéd nemzeti játékok egyik legszebb sporteseménye volt a férfiegycs tenniszbajnok- ság döntő mérkőzése, amelyben Kreutzer Oszkár sokszoros német bajnok és Keh(r!ing Béla kerül­tek szembe egymással. A mngyatr tenniszező már ismételten legyőzte a német bajnokot, legutoljára a májusi fedettpálya versenyen, azonban időköz­ben a német ismét nagy tréninggel elérte régi pompás formáját és a svéd vámosban általában a magyar versenyzők vereségétől tartottak. A nagy viaskodás úgy is indult. Az első szetben heves harc utián a német nyert 4:6 arányban, o másodikban a magyar győzött ugyanígy, a 3-ik csodaszép játék után ismét Kreutzer javára dőlt el 6:8 arányban. Ekkor érvényesült Kehrling at­léta ereje, aki az eddigi küzdelemben lankadó versenytársát hihetetlen energiájával valósággal tönkrenyomoritotta és gyors egymásutánban 6:3. 6:2 arányban megszerezte a három szettet és vele a magyar második tenniszbajnokságot. Király indul a német marathoniban. Julius 28-án rendezik meg a német marathoni futást, melyen Loszmann göteborgi győztes, Jensen, a londoni győző és Király Pá,l a göteborgi mara­thoni versenyek harmadik helyezettje indulnak. vv'C-v-'V'jr-v v 7 VYf fVTVTTV’m' W yy VV VV7TT v. - - - - - • - ­EfNÜk A tiadikölcsonSomfeard Irta: Kéler Tibor dr. ügyvéd, a Zipser Bank (Késmárk) ügyésze. IV Ebben a véleményemben megerősít a nemzetgyűlés költségvetési bizottságának e tárgyról szóló jelentése, mely szerint „a bank köteles a helyettesítő járadékot a nála lom- bardirozott hadikölcsön helyett elfogadni, úgy, hogy a félnek, akinek lombardirozott ha- dikölcsöne van, amennyiben ezt az uj állam­kölcsön jegyzéséhez föl akarja használni, nem kell a jegyzéshez szükséges pénzen kí­vüli még a lombard megszüntetéséhez szük­séges,, pénzt Is megszerezni." Kétségtelenül megállapítható tehát- ebből a törvényhozás föntemlitett intenciója, hogy tudniillik a IV. áll amik ölesön jegyzés esetén nem kell azon­nal lefizetnie a lombardadósságot is. Persze nem gondolt akkor a költségvetési bizottság a határidő végtelen meghosszabbítására. Sú­lyos mulasztása a határidőt meghosszabbító kormányrendeletnek, hogy erről a most em­lített kérdésről hallgat és így még fokozza a hadikölcsöntörvény példátlanul föltiletes, hézagos és ellentmondó redelkezései által teremtett jogbizonytalanságot. A költségvetési bizottság a IV. államköl- csönt a régi hadikölcsön névértékének 75%-a erejéig minősíti fedezetnek a lombardtarto- zást illetően, azaz a követelésnek 75%-on fölüli részét érvényesíthetőnek tartja, ami a jelentés következő szövegéből is kiviláglik: „Egyébként semmiben sem érintetik a bank és a lombardadós közötti jogviszony, ami a lombardadósnak az átvételi kurzus ál­tal nem fedezett valutából eredő kötelmét (azaz, amikor a hadikölcsönre 75%-nál töb­bet adtaik kölcsön), továbbá ami a kamathát­ralékból eredő kötelezettségét illeti." Világos tehát a jelentésnek az az inten­ciója, hogy a lombardszerződést a 75% ere­jéig föntartja s csak ezt meghaladó részére nézve nem érinti a felek közti jogviszonyt. Jellemző az uralkodó jogbizonytalan­ságra és a bíróságoknak a törvényhozó aka­ratával való szembehelyezkedésére, hogy egy bíróság förttidézett ítélete éppen ezzel a kamatköveteléssel utasította el a bankot. Ezek szerint tehát időelőttiség okából el lesz utasítható a lombárdkövételés iránti ke­reset mindaddig, inig a IV. államkölcsön jegyzésének terminusa le nem járt s azért érdekében áll a bankoknak, hogy ez a határ­idő véglegesen és visszavonhatlanul állapít­tassák meg. Természetes dolog azonban, hogy ennek a határidőnek lejártát néhány hónappal megelőzően meg kell állapítani egy közbenső határidőt, melyen belül a lombard­adós a bank fölhívására köteles legyen nyi­latkozni, sőt fedezetet nyújtani arra, hogy jegyezni fogják-e a IV. államkölesönt. A bankóikat nem lehet ugyanis az utolsó per­cig bizonytalanságban hagyni arra nézve, vájjon nem lesznek-e kénytelenek a jegyzést saját számlájukra eszközölni és megfelelő időt kell részükre biztosítani, hogy erre az eshetőségre elkészülhessenek és a szükséges pénzt megszerezzék. (Folytatjuk.) A magyar export fejlesztéséért Budapest, jufiiíS 17. (Budapesti szerkesztőségünk telefon­jelentése.) A kormány nagyarányú exportot készít elő. Miután azonban a kivitelre szánt mezőgazdasági terményeknél nagyok az akadályok: a vámtarifa és kiviteli illetékek; a helyzetet előbb alaposan megvitatják és külön szaktanácskozáson állapítják meg az irányelveket az export fokozására. Ezzel kapcsolatban megbeszélik a ma­gyar bor és burgonya kivitelének módoza­tait is. Szükség esetén a kormány áldozattól sem riad vissza. Aggasztó például az, hogy a magyar burgonya szánté teljesen kiszorult a szlovenszkói piacról, mert a cseh-szlovák kormány Lombardiában szerzi be a lakos­ság szükségleteit. A prágai magyar—cseh­szlovák gazdasági tárgyalásokon a magyar delegátusok főként azon fáradoztak, hogy ezt a piacot visszaszerezzék. Ugyanilyen irányban megindult az eszmecsere a jugo­szláv kormánnyal is. Természetesen csakis a felesleg kerül kivitelre. — Augusztus 6-ára várható a mahrisch- oszíraui bányászsztrájk kitörése. A máhrisch- osztrau—karvini szénterület igazgatóinak ér­tekezlete válaszolt a bányamunkások titkár­ságának a kollektív szerződések fölmondá- sára vonatozó átiratára. Az értekezlet a vál­lalkozók álláspontját föntartja, mert a cseh­szlovákiai bány amive lés versenyképessége a külföldön megköveteli az elhatározott rend­szabályok foganatosítását. A szén ára ugyan­is tizenötszöröse a háború előtti áraknak. Sürgős szükség van azért a szénárak leszál­lítására. A szénbányamunkások bérei viszont 50—60 százalékkal magasabbak mint más munkaágakban. A vállalatok ezekből az okokból mondották föl julius 15-ére a kollektív szerződést, azonban hajlandók uj szerződést kötni, ha a munkások hozzájárulnak béreik 30 százalékos leszállitásához. A bányamunká­sok e választ nem tartják kielégítőnek és hogy ha a vállalatok kitartanak követeléseik mellett, úgy augusztus 6-án kitör a sztrájk. — Stinnes konkurrál a gablonzi iparral. A cseh lapok elkeseredetten állapítják meg, hogy Stinnes Hugó százötven millió márka alaptőkével részvénytársaságot alapított, amelynek Hirsohbergben lesz az üzeme, ahol számos gyárat vásároltak össze, hogy a gab­lonzi ipart oda áthelyezzék. Az uj társaság­nak igazgatója Baumer-Hirsohberg Hans, igazgatósági tagjai a többi között Stinnes Hugó és Hamburgban lakó fia. — Jugoszláviai épületfa kedvezményes szál­lítása külföldre. Belgrádból jelentik: A közleke­désügyi miniszter elrendelte, hogy a külföldre feladott bükkfából fűrészelt deszka. léc, gerenda és egyéb épületfa tarifális szempontból alacso­nyabb díjszabási osztályba soroztassék. A ked­vezmény csak azokra a szállítmányokra érrvé- nyes, amelyeket legalább 10 tonna súlynak és 900 kilométer távolságra adnak fel. — Árlejtés. Az államvasutak pozsonyi igazgatósága gázcsőhálózatra és szerelésre árlejtést hirdet. A bélyeggel ellátott ajánlatok benyújtásának határideje julius 26-án le<jár. Részletek a kereskedelmi és iparkamaráknál megtudhatók. — A német pénzintézetek és a deviza­kereskedelem. Berlini szerkesztőségünk je­lenti: A vezető pénzintézetek és bankházak közös hirdetményt bocsátottak ki, amelyben kijelentik, hogy a német devizakereskede­lem mai állapotában nem vesznek át semmi­féle szavatosságot a devizamegbizásokban. Ezentúl minden ilyen megbízást legkésőbb délután négy óráig (szombaton egy óráig) át kell adni a banknak és ezek főn tartják maguknak a jogot, hogy a megbízást csak annak az összegnek a keretében foganato­sítják, amilyen összeg az illető vevőnyujtotta fedezetre redelkezésre áll. Ezzel az intézke­déssel a Berlinben uralkodó pénzszűkét né­miképpen enyhíteni tudták. A birodalmi gaz­dasági minisztériumban ma értekezlet volt, amelyen a textilgyáripar és textilkereskede­lem képviselői kijelentették, hogy abban az esetben, ha a devizarendeletet sürgősen meg nem változtatják és nem teszik lehetővé, hogy a szükséges devizákat a szabadforga­lomban beszerezhessék, a német belföldi textijgazdaság ia nyersanyagok hiánya miatt tönkremegy. ’— A barnaszénpiac helyzete továbbra is rossz. A Kohleninteressent cimü szaklap szerint a barnaszénpiac helyzete nem javult. A cseh-szlovák vasutak e hóban csökkentet­ték a fogyasztásukat. A német márka zuha­nása következtében a cseh-szlovák szén öt­ven százalékkal drágább, mint Németor­szágban, aminek következtében az export szinte teljesen megszűnt. — Fizetésképtelen nagyvállalatok. A „Pr. Tgbl.“ közlése szerint a „Top" autó-, eke- és mezőgazdasági gépgyár r.-t. (Brauan, Melnik mellett) ellen megnyitották a kényszeregyez- ségi eljárást. A passzívák mintegy 8 millió koronára rúgnak. A vállalatot 1921-ben ala­pították a „Ceska Banka1 közreműködésével. Alaptőkéje 5 millió korona volt. 1922-ben 38,502 korona veszeséggel zárta le mérlegét a „Top" s ennélfogva a 8 milliós passzíva meglehetősen nagynak tűnik. Kény szer egyez­ségi eljárás indult az ismert Krondoríi kut- váEalat, Gölsdorf C. k. í. t. Karlsbadban szé­kelő cég ellen, melynek Bécsiben és Budapes­ten is vannak fiókjai. A vállalatot bizonyára az áítelános pénzügyi viszonyok késztették fizetései beszüntetésére, mert 250 munkást foglalkoztató, kiterjedt üzeméhez csupán 650,000 alaptőkével rendelkezett. Bejelentési határidő augusztus 16, a brüxi kerületi bíró­sághoz. — Német-osztrák-magyar pénzintézet alakult. Berlini szerkesztőségünk táviratoz- za: Német-osztrák-magyar gazdasági bank elnevezéssel uj pénzintézet alakult Berlin székhellyel. A bank alaptőkéje 600 millió márka. Az uj vállalat feladata, hogy a mo­narchia utódállamai között a gazdasági kap­csolatokat fejlessze és clearing-rendszerü* fi­zetési forgalmat létesítsen. Az intézet igazga­tóságban Gratz Gusztáv volt magyar minisz­ter is helyet foglal. Bécsben és Budapesten testvérintézetet állítanak fel. — Magyarország bankjegyforgalma. Bu­dapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A Jegy intézet junius 23-iki kimutatása sze­rint a pénz további elértéktelenedésével kap­csolatban a folyton fokozódó hiteligények kielégítése az államjegyforgalomnak 9671.3 millióval való növekedését okozta. Ezzel a bankjegyforgalom 138.7 milliárdra emelke­dett. — Szénhiány miatt sok helyen megakadt a cséplés Magyarországon. Budapesti szer­kesztőségünk jelenti: A szénügyek kormány- biztosa a cséplési szénellátás ügyét rendeleti .utón úgy szabályozta, hogy szenet csak cséplőgéptulajdonosok kaphatnak. A tulajdo­nosok azonban a gazdákkal csak oly alapon voltak hajlandók szerződni, ha a gazdák gon­doskodnak a tüzelőanyagról. Ezért tehát szén­igényeiket nem is jelentették be. Most az a helyzet állott elő, hogy a cséplési munkálatok­ban sok helyütt fennakadás van. Az érdekelt törvényhatóságok és mezőgazdasági kama­rák a szénügyek kormánybiztosához sürgős felterjesztést intéztek a cséplési szén mielőbbi kiutalása iránt. — A magyar igazságügyminiszter a to­kaji szőlősgazdáknál. Budapesti szerkesztő­ségünk jelenti telefonon: Nagy Emil dr. igazságügyminiszter tegnap Szegi községben járt és résztvett a Zemplénvármegyei Gaz­dasági Egyesület szőlészeti közgyűlésén. Meghallgatta a tokaji szőlősgazdák panaszait és megígérte az export lehetőségének foko­zását — Noszírüikáiiák a Pozsonyi Általános Magnezit részvénytársaságot. A Pozsonyi Általános Magnezit részvénytársaság nosztri- iikálására vonatkozó tárgyalások befejeződ­tek. A részvénytársaságnak 1.400,000 korona alaptőkéje van és Pozsony lesz a székhelye. — Drágul az amerikai acél. A Rentűr­ügynökség jelenti Newyorkbói: Garynak, az acél-korporáció elnökének nyilatkozata sze­rint hat héten keresztül a munkanapot 12 órá­ról 8 óráía szállítják le, ezért az acél árának emelkedésével lehet számolni. — Olcsó gáz- és benzintermelés. A Ccské Slovo bizalmas értesülés alapján közli, hogy a közmunkaügyi minisztérium áital egy nagy lon­doni cég utján folytatott kísérletezések véget ér­tek. A londoni cég tulajdonát képező s eddig még titokban tartott eljárási móddal sikerült kis- értékii szénből desztiláció es egyéb vegyi műve­let utján világitógázt, kokszot és elsőrendű minő­ségű benzint, valamint világitóolajat nyerni. A közmunkaügyi minisztérium rövidesen gyárakat fog a bányák közvetlen közelében felállítani, amelyek naponta száz vagon kisértékii szenet fognak feldolgozni. Ezzel a cseh-szlovák köztár­saság szükségletének nagy részét biztosítani vélik. — A magyar korona belső és külső ki­egyenlítődése felé. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti telefonon: Közgazdasági körök­ben azt hiszik, hogy az idei termés képes lesz alátámasztani a koronát. Walder Gyulának azt az indítványát, hogy aranyra szóló köt­vényekkel gabonát vásároljanak össze, hogy ekként az állam is gabonát szerezhessen és a gazdának is jusson megfelelő mennyiségű korona, illetékes helyen nem tartják kérész- tüLvilhetőnek. Az akadályt abban látják, hogy a gazdaközönség az aranykötvény iránt nem mutatna kellő bizalmat és tovább tezaurálná a gabonát. Megállapítható, hogy a korona bel­ső és külső kiegyenlítődése felé halad és az itthoni devizapiacon is egyféle árfolyam ala­kult ki. — Forgalomba kerültek az ötvenezer koronás bankjegyek Magyarországon. Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A' Jegy intézet ma hirdetményt tett közzé az ötvenezer koronás bankjegyek forgalomba- hozataláról. Az államjegy szövege megegye­zik az eddig kibocsátott bankjegyek szöve­gével. Formára nézve az ezerkoronásnál jó­val kisebb és narancssárga szinü. — A miavai Szlovák vállalkozók rész­vénytársaságának felszámolása. A Národni Llsty értesülése szerint a Szlovák vállalko­zók'részvénytársaságának julius 29-re Miá­vá ra összehívott rendkívüli közgyűlése az alaptőkének a leszállításáról, vagy a rész­vénytársaság felszámolásáról fog határozni. — öt- és tízmilliós pénztári jegyek Ma­gyarországon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Az állami jegyiintézet az eddig kibo­csátott 100,000, 500,000 és egymillió koronáról szóló, nem kamatozó pénztári jegyeken felül julius 13-tól kezdve öt- ás tízmillió koronáról látra szóló pénztári jegyeket is forgalomba hozott. Az ujabban kibocsátott pénztárje­gyeknek fizetésre való felhasználására ugyan­azok a rendelkezések mérvadók, amelyeket az eddig kibocsátott kisebb címletű pénztár­jegyekre nézve megállapítottak. — Malátaárppkiállitás Pozsonyban. A pozsonyi tőzsde a szlovenszkói földmivelési •tanács által rendezett gazdasági kiállítás ki­egészítéséül szlovenszkói malátaárpakiálli- tást készít elő, amelyet az augusztus 23—27- ike közt tartandó Duna-kiállitás keretében fognak megtartani. Részt vehet a kiállításon minden gazda Szlovenszkó s Ruszinszkó te­rületéről, aki a jelen aratási évben határo­zott fajú árpát nagjmbb mennyiségben hoz a vásárra (legalább 50 métermázsát). Beje­lentéseket legkésőbb augusztus 7-ig a po­zsonyi tőzsde titkárságához kell intézni, ahol a részletes föltételek is megtudhatók. Mi egész éleftre S

Next

/
Oldalképek
Tartalom