Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-22 / 139. (292.) szám
Péntek, Juníus 22. y^&rJmGWflTfmMg __________________________ m——w nrni r—rartantjmi» - ».n(.iniwx-^v•. ,<t Iskofaiigyi értekezlet Ersekaij váróit Érsekújvár, juníus 21. (Saját tudósítónktól.) Ozoray József dr., a magyarság ügyének egyik lelkes zászlóvivője, juníus 16-án a város magyarnyelvű iskoláinak ügyében a város magyar társadalmát értekezletre hívta össze. Az értekezlet elnökéül egyhangúan Ozoray József dr.-t választották meg. Ozoray tömör előadásban ismertette az értekezlet célját. Rámutatott a társadalomnak arra a kötelességére, amely a magyar kultúra ápolása, megőrzése és fejlesztése körül reá vár. Fölhívta a figyelmet a magyarnyelvű iskolák jelentőségére. A magyar társadalomnak kötelessége, hogy gyermekeit a családi otthonban is magyarul nevelje. Sürgősen megoldandó feladat a magyar tanulók anyagi segélyezését intéző egyesületnek és diákmenzának a felállítása. Náderi János az előkészítő bizottság munkáját ismertette, majd megindult a vita, amelynek befejezése után az értekezlet a következő határozatokat hozta: A magyar szülőket fölhívják gyermekeik iskoláztatása körül fennálló kötelességeik teljesítésére. A fölhívás közzétételére két bizottságot alakítottak. Az egyiknek Várj/ Kálimánnét, a másiknak pedig Náder Jánost választották meg elnökévé. A városban lévő magyarnyelvű iskolák tanulóinak segítésére a város vidékének bevonásával egyetemes segitőegyesü- let és diákmenza állítandó föl. Az erre vonatkozó munkálatok vezetésével Godin Károly dr.-t bízták meg. A város magyar kulturális ügyeinek vezetése és irányítása céljából intéző bizottságot választottak, amelynek elnöke Ozoray József dr., tagjai pedig Ficza József szenátor. Kukán Béla dr., Néder János, Farkas Sándor, Godin Károly dr.. Hangos István dr. és Zoubet Zoltán dr. lettek. A választások után Ozoray dr. ama meggyőződésének adott kifejezést, hogy ia magyarsás munkáját eredmény is fogja követni. A szlovensskőf magyar evangélikus szövetség közgyűlése Léva, juníus 21. (Saját tudósítónktól.) A szlovenszkói magyar evangélikus szövetség juníus 19-én tartotta Léván évi rendes közgyűlését. Előző este a református testvéreikkel közösen vallásos estét rendeztek, hol Czinke István református püspök biblia magyarázatot, Endreffy János evangélikus lelkész pedig „Gyülö'et és szeretet11 cimen szép előadást tartott. Szabó Zsigáiond szavalt és Isak Imre szólót énekelt. A közgyűlés világi elnöke Szént-íváriyi József betegsége miatt nem jelenhetett meg. Az egybejöttek meleg szeretettel emlegették s táviratilag üdvözölték a beteg képviselőt. Az elnöki tisztet Bodó János, a barsi evangélikus egyházmegye felügyelője töltötte be, egyházi elnök Bándv Endre barsi esperes volt. Rövid istentisztelet után az egybegyűltek az evangélikus egyház tanácstermében gyülekeztek. Bándy Endre elnöki megnyitójában utalt arra, hogy'' az elmúlt év mindennél jobban meggyűzte a Szövetég tagjait, hogy a magyar evangélikusoknak tömörülniök kell. Hosszú utánjárás, sok kérdezősködés után tudta csak meg, hogy a Szövetség alapszabályait végre is felterjesztették a minisztériumhoz s miután a törvényes negyven nap elmúlt, a Szövetség alapszabályai alapján megkezdheti működését. Egyed Aladár titkári jelentését olvasta fel, ami részletekre kiterjedő gonddal adott számot a Szövetség munkájáról. A magyar evangélikus sajtóról, a protestáns irodalmi vállalatról Lic. Fizé'y Ödön referált. Bizottságot küldtek ki, melynek célja az, hogy a református testvérekkel protestáns irodalmi vállalatot készítsen eŰ. A magvvr egyházmegye, illetve egyházkerület kérdésében kimondta a közgyűlés, hogy ragaszkodik ahhoz a uam' egyházi gyűlés megtartásához, ahol az egyházközségeik szabad elhatározással ny!látkozhatnak hova tartozmdóságuk kérd?ébeirt A Szövetség a beérkezett és a még beérkezendő adatok alapján tervezetet késett a megalkotandó magyar egyházmegyéről |,l?íő’mT egyházkerületről. — E pont tárgyalásánál érkeztek meg a szövetség gyűlésére a református zsmaf képviselői, kk a zsinati tárgyalásoké* hamarább Tá rca rovat un k: Szombat: Fercnczy Sári: A bujdosó királyleány. Vasárnap: Dávid László: Vaszilij menyaszszonya. (A pozsonyi Toldy-kör pályázatán jutalmazott költemény.) Mécs László; Vándorlás után. (Vers.) Vaut.só Gyula: Hattyúdal. A mai tárcarovatunk kóí versót lapunk negyedik oldalán közöljük. szakították meg, hogy testületileg megjelenve dokumentálják a testvéri együvétartozandóságot és a szövetség munkája iránt váló érdeklődést. Kölcsönös szívélyes üdvözlések után Sörös Béla losonci református lelkész a ,,Jiniucá“-ró; tartott lebilincselő szabad előadást. A sérelmek tárgyalása' után a közgyűlés véget ért. A magyar kisgazdapárt gyűlései Nagysállási és Kissáron Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő a magyarság helyzetéről Érsekújvár, junius 21. (Saját tudósítónktól.) Junius 16-án Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő Prohászka Lajos osztálytitkárral Nagysalló községben volt, .ahol a helyi szervezet párthelyiségében értekezletet tartottak. Másnap Zselizre utaztak, ahol népgyiilés volt. A gyűlést Bukó István szervezeti elnök nyitotta meg. Füssy képviselő szemléltetően tárta föl a szlovenszkói magyarság helyzetét s kézenfekvőén igazolta, hogy az itt élő magyarság jövője kizáróan attól függ, hogy képes lesz-e saját kezében lévő sorsát s létfölíéteíeit a mostani idők követelményeihez híven irányítani. Tanulságos hasonlatokban világított rá a magyar széthúzás siralmas következményeire s azt mondotta, hogy ez alkalommal nem ígérni, hanem kérni jött pártja nevében és kérése az, hogy szeressék, becsüljék és támogassák egymást osztály- és vaHáskü- lönbség nélkül a mostohaság megpróbáltatása közepette. Végül a községi választásokkal kapcsolatosan fölhívta a hallgatóságot, hogy törvényekben biztosított politikai jogait célirányosan gyakorolja. A képviselő beszédét nagj' éljenzés kísérte. Ezután Prohászka Lajos osztálytitkár beszélt. Sajnálattal állapította meg, hogy politikai és közigazgatási tekintetben még mindig nincs meg az a harmónia, mely érdekeik megvédésére irányulna. Beszéde általános tetszést keltett s nagy lelkesedéssel alakult újra a szervezet vezetősége. Az újonnan is megválasztott Bukó István elnök meleg szavakban polgártársait szervezkedésre buzdítva, bezárta az impozáns menetű gyűlést. A kiküldöttek ezután melegen elbúcsúztak Nagysalló polgárságától. A község végén, a szakadó eső ellenére, ott várta a képviselőt és kíséretét magyarruhás leányok és csikósruhás leventék élén a kissárói szervezet tisztikara. Valóságos diadalmenet élén érkezett a képviselő Kissáróba, ahol Szabó Zsigmond református lelkész örömteljes szavakban nyitotta meg a gyűlést. Füssy képviselő magasszárnyalásu beszédben vázolta a magyarság helyzetét és jelölte meg azt az irányt, melyet mindenkinek követnie kell. Majd a magyar anyák, a magyar leányok és ifjak hivatásáról beszélt és a könnyekig meghatott hallgatóság hosz- szas éljenzése kíséretében hagyta el az ! emelvényt. Prohászka Lajos titkár tényekkel megvilágítva mutatott rá a mezőgazdaság és ipar válságára és a munkásság bajaira. Hangoztatta, hogy a segítséget a szeretef- ben, megértésben és összetartásban kell keresnünk. A gyűlés ezután egyhangúan megalakította az uj tisztikart. *t*<H*0+*+++4*<>1''>+*++***4<!+***'t*>C4*+*-i**C+<**'t~*<*+ A radikálisok a Poiíicaré-kormány ellem Paris, junius 21. A kormánynak a jobboldali pártokkal szemben tanúsított politikájára a radikális-szocialista párt végrehajtó bizottsága azzal válaszolt, hogy határozatot hozott, mely a három radikális miniszternek, kik junius 15-én szavazataikat a kormány mellett adták le, megtiltotta, hogy továbbra is együttműködjön a kormánnyal. Mussolini a fascizmusröl Róma, junius 21. (Rómar tudósítónk távirata.) Florenobcn Mussolini nagy beszédet tartott, melyen azt mondja hogy Olaszországra grandiózus imperialista jövő vár. Olaszország a tenger ura lesz, mely a jövőben nem fog az olasz érdekeknek akadályozója lenni. A fascizmus szilárdan kezében tartja Olaszországot és Olaszország nagyságáért élni. halni kész. A szocialista pártok vesztesége Szloven- szkó keleti részében. Kassáról jelentik: Szlovenszkó keleti részében a szociáldemokrata párt állandóan tért veszít. A kassai nagyzsupa. területén a múlt év kezdetén hetvenkét szociáldemokrata szakszervezet és ennek tizenkétezer tagja volt. A szervezetek száma egy év alatt huszonötre, a tagok száma pedig négyezerötszázra csökkent. A pártból való kilépések oka többnyire az, hogy a tagok bizalmatlanok a vezetőség iránt. Leszállítják a vagyondézsmát és a vagyonnövekedési adót Prága junius 21. A petka pénzügyi bizottságának mai ülésén a vagyondézsma és vagyonnövekedési adó leszállításáról szóló javaslatot tárgyalják. Hivatalos helyről nyert értesülések szerint az 50.000 koronán aluli összegek után nem fognak vagyondézsmát fizetni, a magasabb összegeknél az adózók részére a vagyonidé zsm a és vagyonnövekedési adó tekintetében igen jelentős engedményeket tesznek. Az 1919 március elsején történt becslés szerinti 50.000 koronán aluli vagyonok úgy a vagyondézsma, mint a vagyonnövekedési adó tekintetében kedvezményben részesülnek. Az 50.000 koronán felüli vagyonok tulajdonosainak a teljes vagyondézsmát kell megfizetni és csak a vagyonnövekedési adó kiszabásánál részesülhetnek kedvezményben. A vagyonnövekedési adó mérséklése annál kisebb lesz, mennél nagyobb a vagyonnövekedés. Az 50.000 koronán felüli vagyonok után fizetendő vagyonnövekedési adó mérséklésének alapjául az 1914. évi vagyon nagyságát veszik. A hadinyereséget a mérséklés meg- állapításánál tekintetbe veszik. Ha a vagyon 1914-ben 50.000—.100.000 korona volt, akkor a mérséklés 45 százalék lesz. A 200.000 koronáig terjedő alapvagyonok kedvezménye 40, a 300.000 koronáig terjedő vagyonoké 35 százalék lesz. 400.000 koronáig 30, 500.000 koronáig 25, 600.000-ig 20, 700.000-ig 15, 800.000-ig 10 és 1,000.000 koronáig 5 százalék kedvezményt nyújtanak, az egymillió koronán felüli háború előtti, vagyonok a vagyonnövekedési adó kiszabásánál kedvezményben nem részesülnek. Rasin dr. eredeti tervével szemben nem tesznek különbséget az ingó és ingatlan vagyon között. A kincstár bevételét 1300—1500 millió koronára becsülik. Az ötvenezer koronán aluli vagyonok tehermentesítése következtében ebből az összegből mintegy hatszázmillió koronát kell levonni. Azoknak az egyéneknek a kedvezményeit, akik a vagyondézsmát vagy a vagyonnövekedési adót már megfizették, a mérséklést az adószámla javára Írják. Románia gazdasági hadüzenete Cseh-Szlovákiának Prága, junius 21. A cseh-szlovák—román szövetségi szerződés ratifikált okmányainak átadása alkalmával Duka román és Benes cseh-szlovák külügyminiszter táviratot váltottak, melyben hát papíron teljes; hogy a valóságban milyen, azt viszont a két országnak a bolgár eseményekkel szemben tanúsított homlok- egyenest ellenkező magatartása mutatja. A politikai szolidaritás gyönyörű diszharmóniája mellett szinte természetesen hat, hogy a két oiszág a legádázabb gazdasági harcot folytatja egymás ellen. A belga és francia vámhadüzenet után a román moratóriumtörvény az, mely valóságos pánikot idézett elő a cseh-szlovák exportőrök között. Az egész törvény homályos. Elve, hogy a pénz elértéktelenedésének ürügye alatt adósságokat annullál. A törvény fontos intézkedése, hogy egy román adós kötelezettségeinek tizenkét éven belül semmi esetre sem tehet eleget. Ebből az egyetlen intézkedésből kitűnik, hogy mily jövő vár a cseh-szlovák exportőrökre Romániában. Az idegen valutában eszközlendő magánkifizetéseket intéző hivatal már összetételénél fogva sem felel meg a hitelezők érdekei legprimitívebb védelmének. A hivatal a kormány képviselőjéből, a nemzeti bank és a bukaresti kereskedelmi kamara képviselőjéből áll. Hatásköre rendkívül nagy, intézkedései azonban meg- felebbezhetetlenek. A moratóriumtörvény legjellemzőbb intézkedése a külföldi adósságok kamatfizetéseinek és amortizálásának a szabályozása. Az adóst nem kényszerítheti arra, hogy adósságát tizenkét éven belül le- törlessze. Az adós az 1918 november és 1922 január közötti időből származó adósságai után évente négy százalék kamatot vés három és egyharmad százalék amortizációt tartozik fizetni az első négy évben. Ez idő eltelte után három eset lehetséges: ha a lei kurzusa ugyanaz marad, akkor az adós tovább fizeti az évi 7 és egyharmad százalékot; ha a lei kurzusa esik, akkor a törvény megtiltja az adósnak, hogy többet fizessen a 7 és egyharmad százaléknál* viszont, ha a lei kurzusa emelkedik, akkor az adós szabad választásától függ, hogy mennyit fizessen. Ezek az intézkedések, valamint a törvény teljes homályossága, mely ezer lehetőséget nyújt annak tetszés szerinti kijátszására, továbbá a garanciák adására vonatkozó képtelen intézkedések alkalmasak arra, hogy lehetetlenné tegyenek minden Romániába való importot. »íZsinati atyák — Karcolatok a református zsinatról — Léva, junius 21. Mindig szigorúan bezárt, ódon boltoza- tu, csuklyás ajtónállós teremre, vörös taláros, hajlott hátú aggokra, ájtatos, istenfélő, kegyeskedő ábrázatokra, tonzurás tarkókra gondoljam, mikor ezt a két szót kiejtették előttem: egyetemes zsinat. És most itt ülök egy egyetemes zsinaton. A szlovenszkói és kárpátaljai kálvinisták zsinatán. Vörös talárok, öreg bíborosok, kongó-döngő ódon terem helyett életkedvvel,' bizakodással teli, vastag nyakú, nagy bajuszu kálvinista papok és világi férfiak, akiknek a domború melléből csak úgy zug az erős hang. Évszázadok viharaiból teremnek ilyen dacos gerincű emberek. Ahogy ott ülnek a zöld asztalnál és barna öklük, bozontos szemöldökük táján elkalandozik a tekintetem. úgy érzem, egy kis országgyűlésen vagyok, ahol erős akarással törvényekei építenek régi alapokon, régi alapossággal hosszú időkre. Régi alapokon, de mindig a „semper reformari“ alapján. Harminckilenc zsinati atya iii együtt. Boltozatos homlokok, tatáros tarkók, nap- bamitotta arcok, deresedé fejek, értelem tői sugárzó szemek: egy kis gyülekezet csupa feketeruhás intellektüellekből. Három püspök, egy csomó esperes, ta- nácsbiró, három főgondnok, egy csomó dugó- huzóeszü, kálomista akadémiákon nevelődött tudoimányu jogász és a legkivá'óbb oskola- mesterek egy rakáson. Hogy mennyi temérdek ész húzódik meg ezekben a kuruciellegü kobakokban! Czinke István Ott ül az emelvényen a kistermetű, rendkívül mozgékony és gyorsan váltó eszü Pá- lóczi-Czinke István püspök, rimaszombati prédikátor, a zsinat egyházi elnöke. Markáns fej, ■ sötétbarna arcbőr, öszesedő, rövidre nyírt szakáll, energikus áll, az erőszakosság villanását magában rejtő szúrós szem, amely az erős gondolkozásnál és az ész gyors munkája közben mosolygósán csillog. Beszéde rendkívül nyájas, hangja behizehgő s imádkozás közben igaz és mé’y áhítattól remeg. Stílusa, nyelvezete a költőé- lendülete, rap- szódikus ereje, a jövő titkait fürkésző gondolatai a prófétáé, mélyre szálló, gvöngvöket görgető, metsző értelme a bö’csé. Égészében úgy látom, mint a biblia kis Dávidját Kicsiny, mozgékony, fürge, nagy energ:áju, szellemes., aki az eléje magasodó akadályokat egymásután teríti le. mint modern Góliátokat. Zsinati imádságából kicsordu’ a szív áhítata, beszédével elragadta még — ellenségeit is, ha voltak ugyan ilyenek. Én azt hiszem, nem voltak. És néni is lesznek. Ne is legyenek. Ézt az egész embert meg ke1! becsülni. Lukács Gáza Mellette ül a világi elnök, Lukács Géza. Mintha az ősi terem faláról nagy aranyrámából kilépett volna — Bercsényi Miklós uram őkigyelme, a vitézkedő főispán. Ugyanaz a sastekintet, dacos fekvésű fej, száltermet, kurucbajusz. Mondataiból sok szilárdság, a történelem és a protestáns küzdelmek alapos ismerete csillog ki. Szerény, de határozott, amit magára vádak azt örömmel elvégzi. Választékos előadó, kiejtése kedvesen görnö- ries. Van a gondolatjárásában erős adag humor és egy uncia a támadó élből. A gályarabok véréből mintha átszivódott volna ő belé is valamennyi. Bertók Béía A zsinat atyái közül férfiasán, szép, szelíd, kék szemével derűt sugárzó arca van a zsinat egyházi alelnökénck, Bertók Bélának, az újdonsült püspöknek, akit a Ruszinszkó területén lakó kálvinisták csak másfél hete iktattak be püspöki hivatalába. Hozzászólásaiban bizonyos ünneplés komolyság harangja kong s csak úgy dől, árad szavaiból az igazi emberszeretet megérezhető és a hallgatóba is átfolyó ereje. A kárpátaljai kálvinisták büszkék lehetnek püspökükre, aki egy csapásra sziveket hódított. Egy kis epi- zódott itt el kell mondanom. Mikor Bertók Bélát beiktatták, akkor történt meg ez. A kormányzóság küldőttségileg meg volt- híva az ünnepségre, de kitios föltünést keltve. Ígérete dacára sem képviseltette magát. Elmaradt. A munkácsi református hölgyek püspökké avanzsált papjuknak gyönyörű aratiyhangsulyozták a szerződés politikai fontosságát. A két ország politikai szolidaritása te-
