Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-19 / 136. (289.) szám

Kedd, junius 19. Csánki—Hodz s áék szervezkedő kongresszusa Pozsonyban. Mindössze százhuszan voltak jelen. Pozsony, junius 18. (Saját tudósítónktól.) A községi válasz­tások előtt a Srobár-Hodzsa körül immár csak lézengő rolnicka-párt minden eszközt fölhasznál, hogy az érsekujvári választóke­rületben a legcsábitóbb maszlaggal: a föld­osztás ígéretével édesgesse magához a ma­gyar falvak • lakosságát. Gsánki-Neumann Aladár, a Károlyi-éra főispán-kormánybiz­tosa vállalkozott arra a szerepre, hogy a magyar íöldmivelő népet beszervezi a Sro­bár-Hodzsa pártba. Gsánkiéknak tegnap Po­zsonyban tartott kongresszusán a napnál fé­nyesebben beigazolódott, hogy nem uj ma­gyar párt szervezéséről vari szó, hanem csak a Srobár-Hodzsa párt magyar szárnyát akarják kiépíteni. Ennek a célnak a szolgá­latában áll a földmivelésfügyi kormány anyagi pártolása mellett megjelenő Népújság is, amelyet tizennyolcezer példányban ■ kül­denek szét a különböző állami szerveknek megfelelő terjesztés és szétosztás céljából. Ez a lap, amely az állítólag magyarul nem is tudó Klapka, továbbá Békefi-Friedmann és Antal Sándor magyar emigránsok szerkesz­tésében jelenik meg, a legmozsdatlanabb tónusban izgat nemcsak a magyar értelmi­ség, hanem a magyarság minden történelmi tradíciója ellen is. Délelőtt fél tizenegy órakor a sűrűn szi­táló esőben vagy hetven főből álló csoport menetelt négyes sorokban a megyeház fele. Táblákat vittek ilyen fölirásokkal: ..Földet a népnek!14 ..Hű polgárai vagyunk a köztársa­ságnak14. A csoportban legtöbb a földmun­kás, de egy pár gazdaember is akadt közöt­tük. Odaléptem egy becsületesképü, őszbe- csavarodott bajüszu atyafihoz. —. Honnan valók? — Csatádról kérem. Begyiittünk, mert monták. hogy fődet kapunk. Meg a kétsége­ket is megfizetik. A menet élén Békefi-Friedmann haladt. A vermegyöház nagytermébe, ahol a kon­gresszus ülésezik, csak igazolvánnyal lehet bejutni. A bejáratnál Békefi-Friedmann és Arftal megmagyarázzák, hogy ez azért van, hogy még ne zavarják őket. no meg azért is, mert őket sem engedték be annak idején a nagybirtokosok és bérlők gyűlésére. A kongresszust Jóba András nevű iolmi- ves nyitotta meg. Minden mondatából kiér- zik, hogy valaki kidolgozta az egyszerű em­ber részére a beszédet. — Szoros összefüggésben kell lennünk — mondotta — a cseh-szlovák köztársaság­gal, hogy a földet ki tudjuk vívni magunk­nak. — Petőfiből mondott beszéde végén idézetet és így kiáltott föl: Éljen a köztár­saság! Utána a kongresszus elnökévé megvá­lasztott Csánki-Neumann emelkedett szó­lásra. A magyar értelmiséget azzal vádolta, hogy azért csinálta a háborút, mert továbbra is ur akart maradnií?). Ügy vélte, hogy nem szabad duzzogni a cseh-szlovák kor­mányra, mivel az a legjobb akarattal van eltelve a magyar nép iránt (?) és ezért ba­ráti érzelmeket kell(!) iránta táplálniO), tá­mogatni kell, hisz a cseh-szlovák demokrá­cia nem csap be bennünkéíC?). Majd véres szájjal szidta a. magyar földbirtokosokat és nem átallotta azt mondani, hogy gazember, aki másként beszél, mint ő. Miután még kifejtette, hogy mennyire ég az ő szive a magyar nép boldogulásá­ért?), önérzetesen odavágía: — Én a magyarsággal szemben nagyobb felelősséget érzek, mint azok, akik ezer évre vezetik vissza magyarságukat. — Vé­gül óva intett azoktól, akik „tajtékzó gyűlö­letükben alattomosan44 elkövetkezhető poli­tikai változásról beszélnek, csakhogy a ma­gyar népet ijesztgessék. „Nekünk — mon­dotta Csánki — a cseh-szlovák pártokkal együtt kell haladni. Kiáltsák hát velem együtt: éljen a cseh-szlo.vák demokrácia!44 Gyönge, kierőszakolt éljenzés követte Csánki beszédét! Ezután Hrabovszky, Srobár-párti kép­viselő beszélt. ígéretekből persze nem fo­gyott ki és még ez év végéig földet Ígért a gutaiaknak és mindazoknak, akik a Srobár- párthoz csatlakoznak. Majd a beszédek egész hosszú sora következett. Békeíi- Eriedmannak titkári jelentést kellett volna előterjeszteni, de ehelyett ilyeneket mon­dott:- Mi megtagadunk a történelmi elő­deinkkel való minden közösséget... Rendü­letlenül Hodzsá mellett állunk! László, volt békéscsabai kommunista párttitkár, egész gyülöletzuhatagot indított a magyarságra. Eldicsekedett azzal, hogy Prágában Hodzsáék fényképeiket mutogat­ják nekik, kávéházba viszik őket stb. Di­csérte az utódállamokat és szidta Magyar- országot, ahol Nagyatádiék — szerinte — elárulták a föld népét és követelte a régi re­zsimből átvett jegyzők eltávolítását. A többi szónokok is hangoztatták, hogy ott a haza, ahol a kenyér és halálos óránkig har­colnunk kell a köztársaságért, meg az igaz­ságos és őszinte Hodzsáért, akinél finomabb ember még nem volt. László volt kommunista párttitkár a földbirtokreformről szóló fejtegetésébe tücs- köt-bogarat belekevert. Harsogott azok el­len, akik a templomok és magánlakások csöndjében szájról-szájra adják a jelszót: „Mi lesz, ha jönnek odaátról.44 Persze csak azért suttogják ezt, hogy mi újra váriunkra hozzuk azt a törököt, aki annyi évig sanyar­gatott bennünket. így beszéltek a szónokok, de egy hang sem esett a föld népét elnemzetlenitő törek­vésekről, amelyek a szinmiagyar vidékekről való telepítések körül történnek. Szégyeíte az ember, hogy a kormánypolitika csatlósai magyar nyelven szidtak, csepültek ben­nünket. A szervezkedő kongresszuson megjelen­tek száma száz-százhusz főre rúgott, de so­kan közülök elbóbiskáltiak a beszédek alatt Maga az elnökség is látta, hogy nemsokára horkolni fognak az összes egybegyűltek, azért délután félkét órakor szünetet rendelt el. Szünet után aztán folytatódtak a besze­dek a korábbiakhoz hasonló tónusban, de persze nagyon megcsökkent hallgatóság előtt. A korábban jelenlévők legnagyobb része ugyanis, fölhasználva a szünet alkal­mát, csöndesen meglépett. A megmaradt né- hányan kimondták a szervezkedés nagy­arányú szükségességét és Csánki indítvá­nyára sürgönyileg üdvözölték Masaryk el­nököt és Hodzsát. P. ♦»»< »■»♦»<>$»<. A német szociáldemokraták és a passziv ellenállás Wejs Ottó a szocialistáit elnöke nyilatkozott a P. M. H. munkatársa előtt. Berlin, junius 17. Wels Ottó birodalmigyülési képviselő, a németországi szociáldemokrata párt elnöke ma fogadta lapunk munkatársát és a követ­kezőkben informálta a helyzetről: — A német1 szocialisták látják annak abszolút szükségességét, hogy a Ruhrkérdés megoldása érdekében bekövetkező tárgya­lásokhoz kedvező atmoszférát kell teremte­ni. Tudjuk, hogy a francia intranzingens ál­láspont és a német passziv ellenállás kö­zött meg kell találni a középutat. A külföld­nek az az állítása, hogy az ellenállást a né­met kormány inszcenálta és támogatja, nagy tévedés. A passzív ellenállás a lakosság spontán mozgalma a franoia militarizmus ellen. Nem szabad elfeljtei, hogy Westfáliá- nak és a Ruhrvidéknek lakossága a császár kormányzásnak idejében sem tűrt katonai garnizonokat kerületeiben. A passziv ellen­állás közel egy fél esztendeje tart és ily hosszú ideig nem tarthatja, ha nem állana mögötte az egységes népakarat. Sem a Guno kormánynak, sem más német kor­mánynak nincs tekintélye és nincs hatalma és eszköze ahhoz, hogy ennek a mozga­lomnak véget vessen. Ha egy kormány ezt megkísérelné, úgy huszonnégy óra leforgása alatt le kellene mondania. De a szociálde­mokrata pártvezetőknek és a .szakszervezeti vezetőknek sincs ma elég befolyásuk a Ruhr-lakosságra a passziv ellenállás meg­szüntetése érdekében. Az embernek meg kell értenie az ottani lakosság morális és lelki felfogását és arra kell gondolnia, hogy az ottani munkás- és tisztviselőcsaládok százait űzték ki otthonukból, lakásukból. Én nem tudom, ki merészelné ma ezeket az embereket arra biztatni, hogy a francia bajonettek nyomása alatt vegyék föl a mun­kát és segítsék győzelemre Poincaré presz­tízs-politikáját. Ha föltesszük azt, hogy Né­metországban akadna egy olyan kormány, amely eziránybári rendeletet bocsátana ki és ha föltesszük azt, hogy ezt a rendeletet vég­re lehetne hajtani, akkor Németországban kétségkívül polgárháború ijtne ki a jobbpár­tiak és a más pártok között. — Az én felfogásom szerint a Ruhrkér­dés megoldását nem Berlinben kell keresni és megkísérelni, de ennek a Franciaország és Anglia. közötti tárgyalások következmé­nyeként kell jelentkeznie. Németország föladta á presztízskér­dést, amikor kijelentette, hogy hajlandó tár­gyalni. Nem osztom teljésen a német memo­randumot, de nem is vetem cl. Jelentős lé­pést alkot ez előre, de nem tartalmaz sem­mi definitiv dolgot. Mi .szocialisták semmi mást nem mondtunk a kormánynak, mint azt, hogy a tárgyalásokat nem szabad le­hetetlenné tenni. Dalmo Carnevali. A rimaszombati főgimnázium sorsa ismét a levegőben lóg A pozsonyi skolsky referát nem teljesíti szerződésben váJlalt kötelezettségeit. Rimaszombat, junius 17. (Rimaszombati tudósitónk jelentése.) A rimaszombati egyesült protestáns főgimná­ziumot föntartó református és evangélikus egyház az elmúlt évben kötötte meg az ál­lamosításra vonatkozó szerződését a pozso­nyi skolsky referáttal, miután saját anyagi eszközeivel az intézet további fönmaradását nem volt képes biztosítani. Ebben a szerző­désben arra kötelezte magát az állam, hogy a tanári testületet állami státusba veszi át, részükre az 1921. és 1922. naptári évekre visszamenőleg járó fizetéskülönbözetet is megtéríti, mely különbözet a volt iskolafön- tartók által fizetett létminimumon aluli „tanári fizetés44 és az állami fizetési fokoza­tok között mutatkozik. A fizetéskülönbözetre hónapok óta váró és ezért nem jelentéktelen mértékben eladó­sodott tanárokra most szomorú napok vir­radtak. A skolsky referát ia napokban kö­zölte az iskolaföntartó két egyházzal, hogy a szerződésben fixirozott fizetéskülönböze­tek megtérítését nincs módjában eszközölni, mert a költségvetés le lévén zárva, vissza­menőleg is tehertétel kifizetésére az állami költségvetés keretében fedezetet nem talál. De nemcsak ezt közölte a skolsky referát, hanem kereken kijelentette még, hogy a szerződésben megállapított évi 65.000 korona bérösszeget sem hajlandó a gimnázium épü­letének és szertárainak használatáért meg­fizetni s erre ia célra legföljebb csak 40.000 koronát hajlandó áldozni. Mindebből kitűnik, hogy a skolsky refe­rát a megkötött szerződésnek kötelezettsé­geit nem, hanem csak jogait tartja magára nézve érvényesnek s a hivatalosan létrejött szerződést egyoldalulag nullifikálja. A gim­názium igazgatótanácsa a napokban rendkí­vüli ülésben fog foglalkozni a fönnálló szer­ződést és a skolsky referát Írásbeli és szó­beli ígéreteit meglepetésszerűen' ■ fölborító leirattal. Újabb politikai merénylet Jeruzsálemben. London, junius 18. A Daily iMali jelenti Jeru­zsálemből, hogy az ottani angol csendörség ka­pitányát nyílt utcán agyonlőtték. A spanyolok marokkói harcai. Madrid, junius IS. A spansrol lapok jelentik Marillából, hogy a Tiaizi Aza melletti harcokban a felkelők több mint ezer halottat és ezer sebe­sültet vesztettek. A bolgár kérdés a szkupstinában. Belgrád. junius 18. (Jugoszláviai tudósitónk­tól.) A kormány ma válaszol Jovanovics agrár- párti vezér interpellációjára, melyben Jovanovics fölvilágositást kér a kormánytól, hogy mily in­tézkedéseket tett a bolgár eseményekkel kapcso­latban a békeszerződések megóvására. Anglia fizeti amerikai adósságait Washington, junius 17. Az aragoil kormány tegnap 69 millió dollárt folyósított az amerikai kincs tárnáik az angol ihladiadósságok első amor­tizációs részlete fejéiben. A törökök engedékenyek a kupónkérdésben. Lausaniie, április 18. A konferencia köretben optimista hangulat uralkodik, ónért tíz a brr ter­jedt el, hogy 1 zmed pasa utasítást kapott az au- górai kormánytól, hogy a kiuipőukiérdé'S'ben fo­gadja el a1, közvetítő ajánlatot. Cecil lord a népszövetségről. London, junius 18. Cecil lord Liverpoolban beszédet tartott, melyben kijelentette, hogy az alsóház minden pártja azon a nézeten van, hogy Angliának a legnagyobb eréllyel támogatni kell a népszövetség ügyét, mert csak erős hatalmi cso­portok közötti szerződések biztosíthatják a békét. Orosz-japán tárgyalások előtt London, jumiius 18. Jofíe tokiói szovjet meg­bízottit a moszkvai kormánytól meghatalmazást kapott, hogy a japánokkal előzetes konferenciát kezdjen. A IV. államkölcsön kötvényeit rövidesen kiadják. Amint a kormány prágai németnyelvű lapja jelenti, a IV. cseh-szlovák államkölcsön köt­vényeit junius végén fogják kiadni. A kötvénye­ket 1923 junius elsejétől érvényes szelvényekkel fogják ellátni. A bábom előtti osztrák járadékok kamatainak kifizetése tekintetében az előmunká­latokat már befejezték és a kamatok fizetése va­lószínűen július végén feg megkezdődni. NAPlffiliüiglá I iiiimh IIMI——wnr iiTTiiniOTrrr-m - -«nTr - -■ junius 15-től turnus 23-ig. a községi elöljáróságokon közszem­lére kiállítják a választási névjegy­zékeket. Húszezer lakoson fölüli vá­rosokban minden házban is kifüg­gesztik az abban a házban lakó vá­lasztók névjegyzékét. Minden ellen­zéki érzelmű választónak köteles­sége, hogy meggyőződjék arról, hogy az ö neve nem maradt-e ki a névjegyzékből! — (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Idöjóslás: Általában kedvezőbb idő várható hö- eraelkcdéssel. x — (A szerb és román király Szloven- szkóba jönnek.) A Lrclové Novitiy értesülése szerint a köztársaság elnöke július közepén utazik Kistapolcsányba, ahol augusztus vé­géig marad. Szlovenszkói tartózkodása alatt meglátogatják Masaryk köztársasági elnö­köt a jugoszláv és a román király. — (A prágai nunciaturábóL) Monsignore An- tonino Arátat, a prágai nunciatura titkárát meg. bízták a nunciatura ideiglenes vezetésével. — (Bródy Sándor nagybeteg.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Bródy Sándor, az ismert nevű iró, nyolc hete a ba­latonfüredi szanatóriumban üdül. Néhány, napja szivbántalmai súlyosbodtak és állapota jelentősen rosszabbodott. A szanatóriumi főorvos kijelentése szerint helyzete aggoda­lomra ad okot. — (Pártelnökök értekezlete Losoncon.) Lo­soncról jelentük: A Magyar Kisgazdapárt nógrádi osztálya1 pártszervezeteinek elnökei junius 14-én érteikézletét tartották Losoncon Benyovíts Lajos dr. raigyoftoai pártelnök vezetése alatt. Az érte­kezlet több fontos ügyiben hozott határozatot. Így ,a többek között elhatározták, hogy átiratot intéznek Losonc város tanácsához a sorompó- vám és heb'péinzdijszabás leszállítása iránt, mivel a ttíkiJágas díjszabás, amelyet még 1919-ben ál­lapítottak meg, nem felel meg a mai viszonyok­nak. Az értekezlet egyhangúan elfogadta Kris- töff Sándor főtitkár erre vonatkozó javaslatát s megbízták őt a szükséges lépések megtételével. Ugyancsak elhatározta a pártelnöki értekezlet, hoigy a kerületi főnöki és a zsupánt hivataltól kö­vetelni fogják az ármegállapitó és más bizottsá­gok kinevezésénél a kisgazdapárt megbizottainak a párt számarányához mérten leendő figyelembe vételét. Az osztály különböző - bizottságainak összeállítását a zászlószenteles után választás., utján fogják megejteni. Több kisebb ügy elinté­zése után hosszabb vita fejlődött ki a Losoncon ’ létesítendő' cukorgyár kérdésbe felett s abban álla­podtak meg, hogy a cukorgyár létesítését elvben helyesük, azonban bővebb tájékoztatást kérnek tíz érdekeltség részéről. — (A Tisza-pör tárgyalása.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: A tábla ma kezdte meg a Tisza-gyilkosság ügyében a tárgyalást. Először Gaertner Marcellt hallgatták ki. Gál Jenő védő kérte, hogy Kéri ügyében is tartság meg a tárgyalást és bűnügyét ne különítsék el. Kéri hajlandó megjelenni a tárgyaláson. A bíróság a kérést elutasította és Kéri ügyét elkülönítette. (A nemzetközi duiiabizottság ülése.) Pozsonyból jelentik: A nemzetközi duna­bizottság Müllcr cseh-szlovák meghatalma­zott miniszter elnöklete alatt szombaton, délelőtt tiz órakor ülést tartott. A hajózási rend és a tranzitforgalom kérdését tárgyal­ták. A dunabizottság tárgyalásai junius 28-ig fognak tartani. — (Jánoska tiszteletbeli doktorátusát a kor­mány jóváhagyta.) Az iskolaügyi minisztérium jó­váhagyta a prágai cseh-szlovák evangélikus húsz hittudományi kar amaz egyhangú határozatát, amellyel Jánoska György dr. liptószentmiklósi evangélikus püspöknek a hittudományok tisztelet­beli doktorátusát adományozta. — (Vitézzé avatás Budapesten.) Buda­pesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Horthy Miklós kormányzó tegnap ezertizen­nyolc katonát, kétszázhusz tisztet és tiz hősi, halottat vitézzé avatott. * lK Toldy-kör elbeszélőkölteinény pályáza­tának nyertesei. A Toldy-kör irodalmi bizottságá­nak vasárnap, e hó 17-én tartott nyilvános ülé­sén bontották ki a jutalmazott és dicséretet nyert költemények szerzőinek jeligés leveleit. A „Va- szMij menyasszonya44 cimü jutalomnyertes vers szerzője Dávid László miskolci kir. katolikus fő- gimnáziumi tanár. A dicséretet nyert költemények sorában a „Sebestyén diák“-ot Ölvedi László, Ér­sekújvár, az „1922“ címűt Willant Henrik, Közép- tur, Hontmegye, az „Őrhelyen*4 cimüt Palágyi Lajos, Budapest, az „Idegen** cimüt pedig, amely csak azért esett el a jutalomtól, mivel nem fe­lelt meg a pályázatban kitűzött feltételeknek. Szávay Gyula, a budapesti Petőfi-Túrsaság tit­kára rta. A jelenlevő szépszámú közönség lelkes éljenzéssel köszöntötte a köböket, kiknek müveit. Dohai János dr. főjegyző olvasta fel. A pályadíj­nyertes költeményt a Prágai Magyar Hírlap va­sárnapi számában közölni fogja.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom