Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-17 / 135. (288.) szám

KÖZGAZDASÁG Termésjelentés a hüvelyesekről és a kapásokról Prága, június 16. A földmivelésügyi minisztérium most tette közzé a iunius elsejei kimutatást a szlovenszkói és ruszinszkói vetések helyze­téről. A kimutatásban előforduló számjegyek: 1' = kitűnő, 2 = közepesen felüli, 3 = köze­pes, 4 = közepesen aluli és 5 = rossz. Szlovenszkó. Dunámén te: a) borsó 2.5, bükköny 2, kender 2, mák 3, cukorrépa 3, répa 3, burgonya 2. vörös lóhere 2. Dunamente: b) köles 3, bükköny 2, mák 3, cukorrépa 3, répa 3, burgonya 3, vörös lóhere 3. Dunamente: c) bükköny 3, kender 2, mák 1, cukorrépa 2, répa 2, burgonya 2, vörös lóhere 2. Éralja: borsó 1.8, bükköny 2. kender 2.6, mák 2, cukorrépa 2.5, répa 2.5, burgonya 2, vörös lóhere 2.5. Miava-Trencsén: köles 3, borsó 3, bük­köny 3, bab 3. len 4, kender 3, mák 3, cukor­répa 3, répa 3. burgonya 2, vörös lóhere 3. Középszlovenszkó: köles 2, borsó 2, bükköny 2, bab 2, paszuj 2. len 2, kender 2, mák 2, cukorrépa 2, répa 2, burgonya 2, vörös Jóhere 2. Zsolna: bükköny 3, len 3, répa 3, bur­gonya 3, vörös lóhere 4. Felső és középső Garam: borsó 2, bük­köny 3. kender 3, mák 2, répa 4, burgonya 3, vörös lóhere 2. Rima-Sajóvidék: bükköny 3, kender 3, mák 3, répa 3, burgonya 3, vörös lóhere 3. Poprád-Hcrnádvidék: bükköny 3, len 3, mák 3, répa 4, burgonj^a 3, vörös lóhere 3. Beszkid és Tátravidék: borsó 2, bük­köny 2, bab 3, len 3, kender 2, repce 3, mák 3, cukorrépa 2, répa 2, burgonya 3, vörös lóhere 2. Délszlovenszkó: borsó 3, bükköny 3, paszuj 3, len 3, kender 3, cukorrépa 3, répa 3, burgonya 3, dohány 3.5, vörös lóhere 2.5, káposzta 3. Kassa-Eperjes: borsó 2, bükköny 3, kender 2.5, mák 3, répa 2, burgonya 2, vörös lóhere 3. Szobránc: köles 3, bükköny 3, repce 4, cukorrépa 3, répa 3, burgonya 3, vörös lóhere 3. Keletszlovenszkói Kárpátok: köles 3, borsó 3, bükköny 3, bab 3, kender 3, répa 3, burgonya 2, vörös lóhere 3. Ruszinszkó. Lapályosvidék: bükköny 4, kender 3.5, burgonya 3.5, vörös lóhere 3.5. Dombosvidék: borsó 2, paszuj 2, ken­der 2, mák 3, répa 4, burgonya 2, vörös lóhere 3. Kárpáti vidék: bükköny 2, len 2, ken­der 2, vörös lóhere 4. Megalakul a losonci cukorgyár. Losonc, iunius 16. (Saját tudósitónktól.) A szlovenszkói gyárvárosok közül talán Losonc város az első, amely megkísérli, hogy elpusztított ipartelepeinek romjaiból uj életet fakasszon. A régi vállalkozási kedv, az életrevaló ideák megvalósítására törekvő nagy elhatá­rozások mintha visszaszállingózni kezdené- •nek száműzetésükből. Ezt az örvendetes je­lenséget, úgy látszik, annak a politikai szél­csendnek lehet tulajdonítani, amely jelenleg Nógrád vármegyében honol. Amióta ugyanis Nógrád vármegyében rendszerváltozás állott be s az irredenta meseszövők és a magyarság oktalan üldö­zéséből élősködő hivatali paraziták elkot- ródtak a hatalom színteréről (tízezrekre menő elintézetlen ügy hátrahagyásával) és helyüket a komoly munka emberei foglalták eí: kezd éledni mindenkiben a remény, hogy végre kezdenek beköszöntem a normális életviszonyok. És az a remény, hogy meg­szűnik a politikai üldözés és gyűlölködés, felébreszti az emberekben a munkakedvet és újra életre hívja a teremtő erőt. Ez a lélektani magyarázata annak a Losoncon felcsillanó vállalkozási kedvnek, amelynek első megnyilvánulása egy cukor­gyár alapítása. Csakis a csendesebb, meg­értőbb irányzatnak a reménye válthatta ki azt az általános rokonszenvet, amellyel ezt a vállalkozást az egész környék lakossága fogadta. A kezdeményezésért az elismerés Her- zog Ignác losonci gyárost illeti. Ö vetette föl az eszmét és az ő pénzügyi és ipari kö­rökben jóhangzásu neve garancia arra, hogy amit megkezdett, azt eredményesen be is fogja fejezni. Herzog Ignácnak az a terve, hogy a losonci Rakottyay-féle zománcozó- gyár hatalmas uj épületeiben cukorgyárat létesít. A válallat részvénytársaság formá­jában alakul, amelynek tagjai lehetnek nem­csak a nagytőkések, hanem a cukorrépa­termesztéssel foglalkozó nagy- és kisgazdák is egyaránt. A gyáralapitást rokotiszenvvel fogadja a kormány is, sőt jelentékeny támo­gatást is helyezett kilátásba. Az első komoly lépés a cukorgyár léte­sítése felé a folyó hó 14-én megtartott érte­kezleten történt, amidőn a nógrádi kis- és rwgygazdák egyhangúan elhatározták, hogy a gyár részére cukorrépát fognak termesz­teni megfelelő földterületeken.. Az értekez­letet Szilassy Béla, a nógrádi mezőgazda- sági munkaadók szövetségének elnöke és Joziíek Károly gazdasági felügyelő hívták egybe. A hatóság részéről Petykó Kálmán kerületi főnök jelent meg, akit fölkértek az ülés vezetésére. A kerületi főnök örömmel üdvözölte az uj gyárvállalat létesítését, amely éppen a mostani nehéz időkben min­den tekintetben fontos közgazdasági szere­pet lesz hivatva betölteni. Örömmel látja járása területén a mezőgazdasági iparra való átorientálódás első tényét, bár leszö­gezni kívánja, hogy Szlovenszkó sohasem fogja föladni a már meglévő és virágzásra hivatott, gyáriparát. Sajnálattal jelenti be, hogy Szilassy Béla halaszthatatlan családi ügyek miatt nem jelenhetett meg s ajánlja, hogy az értekezlet elnökéül Herzog Ignácot, szakelőadóul pedig Saclier Gusztávot vá­lasszák meg. Herzog Ignác részletesen ‘ismerteti a vállalat alapítására vonatkozó tervét s ki­fejti annak közgazdasági jelentőségét. Meg­említi, hogy úgy a földmivelésügyi, mint a teljhatalmú miniszter hatékony támogatásu­kat helyezték kilátásba. A termelő nagy- gazdák részéről Sacher Gusztáv bejelenti, hogy a gazdatársadalom örömmel fogadja a cukorgyár alapításának a tervét, mert az a gazdák részére nagy előnyökkel jár. Szak­szerűen ismreteti a cukorrépatermelés be­vezetésének módozatait s ajánlja, hogy az egész vidékre vonatkozó részletes terme­lési tervezet kidolgozása céljából szakértő gazdákból álló bizottságot alakítsanak, amelynek elnökéül Szilassy Béla földbirto­kost válasszák meg. Hasonló értelemben szólalt föl Török Béla dr. földbirtokos is, mire az értekezlet az indítványt egyhangúan elfogadta. Soltész János zólyomi kisgazda Medveczky nemzetgyűlési képviselő megbí­zásából a garamvölgyi kisgazdák csatlako­zását jelentette be. Árvay Imre a magyar kisgazdák nevében kéri. hogy az érdekeltség bővebben is tájékoztassa a kisgazdákat a cukorrépatennesztés előnyeiről. Pártolólag szólaltak föl még Benyovlts Lajos dr. és Dima András földbirtokosok is, mire Herzog Ignác elnök, összegezve a fölszólalásokat, megállapítja, hogy a vállalat létesítése az összes számbavehető tényezők egyhangú helyeslésével találkozik s kijelenti, hogy minden erejével és tehetségével igyekezni fog a vállalatot minél sürgősebben üzembe helyezni. Két facég összeomlása. A Standard faipari r.-t. kényszeregyezséget kötött. - Újabb milliós bukások Pozsonyban. Pozsony, június 16. (Saját tudósítónk­tól.) Nagy feltűnést keltett pár hónappal ez­előtt két facég milliós bukása. A Standard faipari közkereseti társaság (Rotsehild és társa cég) és a Standard faipari részvény- társaság fizetésképtelenséget jelentettek. Az előbbi 1 millió 935.790 korona 23 filléres ak­tívája mellett a passzíva kitett 5 millió 544.291 korona 5 fillért (a differencia tehát 3 és félmillió), a részvénytársaság aktívája 2 millió 315.994 korona 76 fillér, passzívája pedig 6 millió 104.056 korona 44 fillér. (A kü­lönbözet majd 4 millió.) A főhitelező a po­zsonyi Drevarska Banka (Fabank). Mind a két cég a kényszeregyezség megindítását kérte a bíróságtól és 35 száza­lékot ajánlott fel a hitelezőknek. Tegnap volt Korbanits táblabitó előtt a kényszer- egyezségi tárgyalás, amelyen a Standard cégeket dr. Porzsolt Aladár ügyvéd, a fő- hitelező Drevarska Bankát dr. Hübsch Ig­nác ügyvéd képviselte. Vagyonfelügyelő dr. Friedmann Henrik, a fatőzsde titkára, aki szintén megjelent és a kényszer egyezsé­get a legmelegebben ajánlotta a feleknek. Hosszas tanácskozás után ezt meg is kötöt­ték: 35 százalékot elég hosszú — két esz­tendő — időtartam alatt fizet le a két va­gyonbukott cég a hitelezőknek. Pozsonyban két újabb milliós fizetés- képtelenség bejelentése történik meg a na­pokban és pedig egy vasnagykereskedő és egy bornagykereskedő cég. Mind a kettő kényszeregyezséget kér majd a bíróságtól. — Dollárbölcsön Magyarországnak. A Korrespondenz dér Berichte aus den neuen Staaten jelenti: A National City Bank new- yorki pézintézet a magyar kormánnyal egy dollárkölesönről tárgyal. A pénzintézet haj­landó volna Magyarországnak még a ióvá- tételi kérdés rendezése előtt kölcsönt adni azzal a föltétellel, hogy a dollár árfolyamát ne a devizaközpont állapítsa meg, hanem az a tőzsdén alakuljon a kereslet és a kínálat törvénye alapján. A cseh-szlovák—belga vámháboru. A Tribuna értesülése szerint Dvorácsek cseh­szlovák meghatalmazott miniszter szerdán utazott Parisból Brüsszelbe, ahová a cseh­szlovák köztársaság behozatala ellen irá­nyuló rendelet kihirdetése után érkezett meg. Azt állítják, hogy Belgiumnak erre az intézkedésére a cseh-szlovák köztársaság engedélyhez kötött behozatali politikája szolgáltatott okot A francia—cseh-szlovák kereskedelmi szerződésről folyó tárgyalá­sokban beállott szünet valószínűleg hosz- szabb ideig fog tartani. A cseh-szlovák de­legátusok holnap visszatérnek Prágába. Valószínű, hogy kénytelenek lesznek a Franciaországgal fennálló kereskedelmi szerződést ismét egy hónappal meghosz- szabbitani, mivel a tárgyalások nem feje­ződtek be és a francia koi4nány ellenszenve a koncessziókkal szemben annyira erős, hogy kereskedelmi tárgyalásokkal szinte át sem hidalható. — A villamosítás Ruszinszkóban. UingvárróS jeleníti tudósítónk: Dhrenfeld alkormányzó elnööc- l'ésével tegnap tanácskozás volt ü ruszinszkói vil­lamosítás alapvető programjáról, különösen a viizierök kihasználásáról, az áramíejleszibés köz­pontú sitásérói és a villamos erő vezetésének módijáról. A központi hivatalok közvetlen érint­kezésbe léptek a helyi tényezőkkel, hogy világos képet nyerjeniek ennek a nagyjelentőségű pénz­ügyi és gazdásági műveletnek föltételeiről. Az állami igazgatás egyes szakainak képviselői be­számoltak tí közmiumkaügyi minisztérium tanul­mányainak eddigi eredményeiről, mire az állami igazgatás helyi képviselőije az energia elhaszná­lásának és a legközelebbi jövőben való fejlődésé­nek állapotáról tettek jelentést. Az ankét arra az álláspontra helyezkedett, hogy először az ung- vár—kamniici csatorna kihasználásához kell hoz­zákezdeni és először a nyevickei vízmüvek át­alakítása által kell elérni a hatás fokozását. A Rite—Perebja vizierőihek teljes kihasználásához, ami 150 millió korona befektetést igényelne, csak akkor lehet hozzákezdeni, ha RuszitisZkó gazda­sági fejlődése és a vasutak villamosítása 87 mil­lió kilowatt-óra' fogyasztást biztosít. Azonnal in­tézkedni fognak, hogy az előkészítő tárgyalások befejezése után hozzá lehessen fogni a megsérült nyevickei mii helyreáll Kásához, továbbá a csa­torna szabályozásaihoz és kiépítésiéhez. — Folyik a nacionallzálás A miniszter közi nosztriíikációs bizottság tegnapelőtt tartott ülé­sén elhatároztok hogy a következő társaságokat felhívja arra, hogy székhelyüket helyezzék át a cseh-szlovák köztársaság területére: a Rózsa­hegy-kor itnicai helyiéndekü vasút, a losonci he­lyiérdekű vasúit, a Pozsony-komáromi helyiér­dekű vasút részvénytársaság, továbbá a Maig- nizitipar részvénytársaság. — A márka, a lengyel márka és a magyar korona árfolyamkülönbözete. Tekintettel a már­kának, .a lengyel márkának és a magyar koroná­nak tartós érté'ktelenedésére, a’ bőrzekamara el­határozta, hogy a pénz és áruárfolyam közötti különbséget ezeknél a devizáknál leszállítja. A márkánál éts a lengyel márkánál a különbséget 1 -TŐI 0.5-re, a magyar koronánál 4-rő'l 2re szál­lította le. A tankok már egynéhány nap óta al­kalmazzák ezt a számítást. —"T \ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza Saját készitményü finom férfi és női fehérnemű, asztal­terítők és mindennemű lenáru 1118 Árusítás nagyban és kicsinyben _A cseh-szlovák kereskedelmi és ipar­kamarák központjának gyűlése Prágában. A cs eh-szlovák kereskedelmi és iparkamarák központja legutóbbi ülésén a szociális bizto­sításról szóló javaslattal foglalkozott és arra az álláspontra helyezkedett, hogy a maga részéről hozzájárul a javaslathoz, de azt óhajtja, hogy a törvényt az önálló jöve­delemmel biró személyekre is kiterjesszék. Majd elhatározták, hogy a központ foglal­kozni fog az osztrák kormánynak a cseh­szlovák behozatali vám leszállítását célzó követelésével. Ezután tudomásul vette azo­kat a lépéseket, melyeket a központ a ma­gyar forgalmiadó ügyében kezdeményezett. Magyarországon — mint ismeretes — a for­galmiadót visszaható erővel követelik azok után a kereskedelmi ügyletek után is, ame­lyek a bizományi raktárak és ügynökök közvetítésével Magyarországon létrejöttek, azon fölül, hogy a háromszázalékos forgalmi- adót már a behozatal alkalmával megfizet­ték. A budapesti cseh-szlovák követség in­tervenciója folytán a régebbi üzletkötések bevallására adott határidőt 1923 augusztus elsejéig meghosszabbították. Az ez év május 25-én kelt rendelkezés enyhítéséről szóló tárgyalások még tartanak. Ezután a külföldi hitelezők ellen irányuló román törvénnyel foglalkozott a központ és tudomásul vette azokat a lépéseket, amelyeket ia cseh-szlo­vák kormány a törvény megváltoztatása ér­dekében tett. A gyűlés továbbá tudomásul vette azt, hogy Romániából a cseh-szlovák követelések rendezésére külön bizottság jön Prágába. A kereskedelmi minisztérium kö­zölte a központtal, hogy a vendéglősipart azentul képesitéshez szándékszik kötni. A tervezettel egy külön bizottság fog foglal­kozni, amely iunius 30-án Máhrisch-Ostrau- ban fog tanácskozni. A központ ezután a cseh-szlovák kávésok szövetségének a ké­relmével foglalkozott. A kávésok egyesülete kéri, hogy a cukrászdáktól vegyék el © kávé és tea kiszolgáltatásának jogát. — Sztrájk a pozsonyi Freud-gyárban. Po­zsonyból jelenti tudósítónk: A pozsonsá Freud- féle bőrgyárban tegnap 250 munkás letette a szer­számot, mert a julius 1-én életbelépő uj kollektív szerződéssel nincsenek megelégedve. Az igazga­tóság ugyanis 25 százalékos bérreduketót akar keresztülvezetni az uj kollektív szerződésben, míg a munkások ragaszkodnak a régi szerződés­hez. A sztrájk komolytalanságát jelenti azonban az, hogy pénteken már hiaitvan-hetven munkás ujTa munkába lépett, úgy hogy az expediciós munkákat már el is végezhették.' A tárgyalások a munkások és munkaadók között ma, szomba­tod megkezdődtek. Valószínűleg belemennek a munkások egy 15—18 százalékos redukcióba, amihez a gyár vezetősége is hozzá fog járulni. — A szlovenszkói íöldbirtokrefonn. Az állami íöldbiríokhivatal közli: A fölosztási eljárás tár­gyát alkotja az Ipolykünti birtok, amely Zornbor. Galábocs és Celare községekre terjed ki. A bir­tok a kékkői közigazgatási járáshoz tartozik. A birtok terjedelme 1,306.324 katasztrofális hold: ebből szántó 1032 hold, rét 98.48 hektár; kert' 61.153 hold, szőlő 10.105 katasztralis hold, legelő 281.261 kataszfrálls hold, erdő 1,121.069 katasz- trális hold és ezenkívül 171.480 hold egyéb terü­let A kérvények június 30-ig nyújtandók be a földb’irtokhivatal losonci biztosához. — Emelkednek a magyar gyapjuárak. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: A ma­gyar kereskedőknek sikerült németországi, svájci, olaszországi és angol gyárosokat a magyar gyapjú vevőiül megszerezni. Ko­moly becslés szerint a 6 millió kilogranrr gyapjú termelésiből 2 milliót földolgoz a bel­földi textilgyártás és 4 millió marad kivitel­re. A gyapjuárak emelkedő irányzatot mu­tatnak. Az árak minőség szerint 2700—3200 között jegyezhetők. — Jugoszlávia pénzintézetei. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: Az S. H. S. királyság területén a legutóbbi kimutatások szerint 438 pénzintézet, 730 szövetkezet és 321 földinivelő szövetkezet működik. A pénzintézetek közül 3 intézet 200 millió korona, 3 intézet 100 millió korona, 2 intézet 50—99 millió korona, 23 inté­zet 40—49 millió korona, 3 intézet 30—39 millió korona, 19 intézet 20—29 millió korona, 23 inté­zet 10—19 millió korona, 25 intézet 5—9 millió korona, a többi intézet pedig 5 millió koronánál kevesebb alaptőke felett rendelkezik. A legtöbb pénzintézet Horvátországban van, számszerűit 19S, amely szám egyszersmind magában foglalja a legnagyobb pénzintézeteket is. A legnagyobb 3 intézetnek Zágrábban van a székhelye, ahot ezenkívül még 21 bank és takarékpénztár műkö­dik. Horvátország után a Vaidaság következik a sorban 105 pénzintézettel. Ezek közül a legna­gyobb intézetek Újvidéken vannak. Sorban kö­vetkeznek ezután Bosznia és Hercegovina 53. a régi szerb királyság területe 47, Dalmácia 8 és Szlovénia 7 részvénytársasági alapon működő pénzintézettel, megjegyezvén, hogy Szlovéniában erősen kifejlődött a szövetkezeti rendszer és 29 ilyen pénzintézet összesen 480 millió korona üz­leti alaptőkével rendelkezik. A tiz legnagyobb zágrábi pénzintézetnek összesen cgyiirlliárd ju­goszláv korona alaptőkéje és 400 millió korona, tartaléktőkéje van, H. Vasárnap, Iunius 17. e ____

Next

/
Oldalképek
Tartalom