Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-16 / 134. (287.) szám

\ \f Szombat, junius 16. . (7^ !.aAI (i(A(?TAÍi7flRT]*P KÖZGAZDASÁG A szlovenszkoi és ruszinszkői vetések állása. A íöldmivelésügyi minisztérium júniusi jelentése. Prága, junius 15. A földmivelésiigyi minisztérium most tette közzé a junius elsejei kimutatást a szlo- venszkói és ruszinszkői vetések helyzetéről. A kimutatásban előforduló számjegyek: 1. = kitűnő, 2. = közepesen fölüli, 3. = kö­zepes, 4. — közepesen aluli és 5. = rossz. Szlovenszkó. Dunamente a): őszi búza 2, tavaszi búza 2, őszi rozs 2, őszi árpa 2.5, tavaszi árpa 2.5, zab 3 és széna 2. Dunamente b): őszi búza 2, tavaszi búza 2, őszi rozs 2, őszi árpa 2, tavaszi árpa 2, zab 2, tengeri 3 és széria 2. Dunamente: c) Őszi búza 2, tavaszi búza 3, őszi rozs 2, tavaszi árpa 2, zab 3, tengeri 2 és széna 2. Éralja: őszi búza 1-85, tavaszi búza 2, őszi rozs 1.6, őszi árpa 2. tavaszi árpa 2, tengeri 2 és széna 2. Miava-Trencsén: őszi búza 2, tavaszi búza 3, őszi rozs 3, tavaszi árpa 2, zab 3, tengeri 3 és széna 2. Középszlovenszkó: őszi búza 2, tavaszi búza 2. őszi rozs 2, tavaszi árpa 2, zab 2. tengeri 2, széna 2. Zsolna: őszi búza 2, tavaszi búza 2, őszi rozs 2, tavaszi árpa 2, zab 2, széna 2. Felső és középső Garam: őszi búza 2, ta­vaszi búza 2. őszi rozs 2, tavaszi árpa 2. zab 2, széna 2. Rima-Sajóvidék: őszi búza 2, tavaszi bura 2, őszi rozs 2, tavaszi árpa 2, zab 2, tengeri 3, széna 2. Poprád-Hernádvidék: őszi búza 3. ta­vaszi búza 2. őszi rozs 4, tavaszi rozs 2, ta­vaszi árpa 2, zab 3, széna 3. Beskid és Tátra vidék: őszi búza 2. ta­vaszi búza 3. őszi rozs 3, tavaszi rozs 3, őszi árpa 2, tavaszi árpa 3. zab 3, tengeri 3, széna 2. Délszlovenszkó: őszi búza 3, tavaszi búza 3, őszi rozs 3.5, tavaszi árpa 3, zab 3, tengeri 3.5. Kassa-Eperjes: őszi búza 3, tavaszi bú­za 3, őszi rozs 3, tavaszi rozs 3, őszi árpa 3, tavaszi árpa 3, zab 3. Szobránc: őszi búza 3, tavaszi búza 4, őszi rozs 2, tavaszi rozs 4. tavaszi árpa 4, ab 3. tengeri 4. Kéletszlovenszkói Kárpátok: őszi búza 2, tavaszi búza 2, őszi rozs 2, őszi árpa 3, zab 3, tengeri 2. Ruszinszkó: Lapályos vidék: őszi búza 3, tavaszi búza 3, őszi rozs 3, tavaszi rósz 3, tavaszi árpa 3, zab 4, széna 3.5. Dombos vidék: őszi búza 3. tavaszi búza 3, őszi rozs 3, tavaszi rozs 3, tavaszi árpa 2, zab 3, tengeri 2. Kárpáti vidék: őszi búza 3, tavaszi búza 3, őszi rozs 3, tavaszi rozs 3, tavaszi árpa 3, zab 3 és széna 2.5. — Morva malmok vásárolják a szlovén- szkói búzát. Pozsonyi tudósítóink jelenti: A pozsonyi terménytőzsde csütörtökön délelőtt a gyenge látogatottság jegyében indult és igy is zárult. A jegyzések főiként a hétfői ár­folyamokon mozogtak. Az áru általában fogytán van, különösen a búza, mert a morva malmok kalkulációs áron felül enge­délyeznek vételeket. Szükségük van ugyanis arra, hogy a rossz cseh és morva búzát a ió szlovenszkói búzával föijavitsák. A rozs igen lanyhán indult, nincs vevő. Uj búza köt­tetett 120-ával. Zabban kissé élénkebb volt a kereslet, tekintettel a gyenge terméskilátá­sokra. Árpában is hasonlóképpen mutatko­zott élénkebb kereslet. A jobb márkájú ma­gyar lisztért engedélyeztek 2.75—2.80 cs. ko­ronát. komimercmárkájuért 2.70—2.75-öt. Ta­karmányliszt 75-nél vevőre talált. Korpában kereslet volt, engedélyeztek kilónkint 55 fil­lért ab állomás, de áru nincs. — A világ ezévi cukortermésének kilátásai. Newyorki tudósítónk kábelezi: Eddigi becslés szerint a világ 1922. és 1923. évi cukortermelése tizennyolcmillió tonna lesz, melyből 5,175.000 ton­na répacukor, 12,691.000 tonna pedig nádcukor. Bár a termelés haladást mutat, még mindig nem éri el a békebeli termelés nívóját. — A magyar téglakarteJl budapesti jelentés szerint sietett ma emelni árakat. Nagy tégla 59 korona, kis tégla 46 korona, hódfarkú cserép 60 korona és liornyolf cserép 98 korona. — Újabb tőkeemelések lesznek Magyaror­szágon. Budapestről jelentik: A pénz értékének folytonos csökkenése és az ennek folytán gyors tempóiban növekvő infláció ,a bankok és iparvál­lalatok vezetőségében újra aktuálissá tette a tő­keemelés gondolatát. Valószínt!, hogy ebben az évben a vállalatok kétszer, esetleg háromszor is kénytelenek lesznek tőkeemeilő tranzakcióhoz nyúlni, hogy a fokozódó pénzszükségletükre fede­zetet találjanak. A bankok alighogy elkészültek a legutóbbi emisszióval!, máris arról tanácskoz­nak, mikor cs hogyan csinálják meg az újabbat. Hasonló helyzetben vannak az ipar vállai átok is. Még halt héttel ezelőtt azt gondolták a vállaltatok vezetői, heg?/ október—novemberig ki lehet tolni i az utabb tőke-ernetós terminusát. Most már !át- J ják, hogy nem várhatnak vele novemberig. — A kenderki vitel elleni harc. A mmisizter­közí árleszál.litó bizottság mai üdékéin a' többek között a kenderkivi tel kérdése került szóba. A kereskedelmi és szcpiáíiigymimszterium a ken- derkivibel mellett, a íöMm-ivebésügyi miniszter ium a kenderkivitel ellen szavazott s Így az ügyben véglegesen a miniszter tan ács fog dönteni. — A jugoszláv szaimapiacról. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A gabonapiac helyzete nagyjában változatlan, az üzlet szűk keretek kö­zött mozog, mivel a malmok és a gabonakereske­dők a dinár javuló irányzatára való tekintettel tartózkodnak, azonfölül az állandó vagonhiány is- kerékkötője az üzleti forgalomnak. A búza ára a bácskai állomásokon 1750 korona körül mozog. Néhány vagon takarmányárpa szabadkai paritás­ban 1180 koronájával kelt el. A tengerit a gazdák a nyomott ár miatt nem hozzák piacra. De külön­ben is a mostani magas hús- és zsiránakra való tekintettel a parasztok a tengerit inkább eltakar- mányozzák. Egyes vagontételek a bácskai állo­másokon 1020 koronájával keltek el. — A liszt­piac pang. A malmok a nullás búzalisztért 2600— 2650 koronát követelnek. A korpaüzlet is pang Az áru névleges jegyzése 560 korona. A terméskilá­tások általában kedvezőek: számszerű becslések eddig még nem jelentek meg. A földmivelésiigyi minisztérium az őszi buzayetések állapotát Igen kedvezőnek jelzi, de esőre van szükség — Téli gabona- és rozskilátások Amerikában. Newyorki tudósítónk kábelezi: A mezőgazdasági minisztérium hivatalos kimutatása szerint az ápri­lis elsejei vetésállások alapján az ezidei termés téli gabonában 572,317.000 bushel lesz, tehát 17,537.000 bushellel kevesebb, mint az elmúlt tíz év átlagos termése. A visszaesést a szárazság okozta, mely 1922 telén és ez év tavaszán jelent­kezett. A rozs állása a normális termésmennyi­ségnek 81 százalékát teszi ki úgy hogy 75,784.000 bushel termés várható az előző évi 95,497.000 bushellel szemben. — Kilenc billió a márkaforgaiom. Berlini szer­kesztőségiünk telefon állj a: A birodalmi bánik ki­mutatása! szerint az intézet igénybevétele junius első hetében erősen fokozódott. A bánik vóiltótár- cája 604.5 milliárddal 4,612.2 rnilliárdra emelke­dett. A kluicsitári jegyek iránti szükséglet 426.5 nriMilárddla! 8448.4 millMrdra emelkedett. A leül­és belföldi aranyálloimiáinyiban nem történt fomrto- satob változás. A bankjegyforgalom 745.8 milliárd- dail 9,303.6 milliárd márkára emelkedett — Az orosz termelés csődje. Moszkvából je­lentik: A fémipari munkások kormányzósági gyű­lésén Trockij kijelentette, hogy Oroszország, amely a háború előtt 290 millió púd vasércet ter­melt, 1922-ben mindössze 6 mill'ó púd termelést tud fölmutatni: Az ezidei termelés % millió púdra van előirányozva. A lakosság egy tagjára eső fémfogyasztás a háború előtt egy pudot és 32 fontot tett ki. A fogyasztás most 14 fontra sii- lyedt. A ku-rski kormányzóságban legutóbb fölfe­dezett hatalmas vasércteriilef kiaknázására most még gondolni sem lehet — Általános mezőgazdasági kiállítás Párisban. Párisi"tudósítónk táviratozza: Párisban 1914 óta nem volt a mezőgazdasági minisztérium által ad­dig évente rendezett mezőgazdasági kiállítás. Ez évben ismét megkezdik a mezőgazdasági kiállítá­sok sorát. Bár az ezévi kiállítás nem fogja elérni a párisi kiállítások tradicionális nívóját, mégis rendkívül érdekes venyészanyagot fog felmutatni elsőrangú francia tenyészmarhákban, juhokban- kecskékben és disznókban. Lovakat ezidén nem állítanak ki. — Az orosz gabonaár-politika. Egy kiiogram rozs az orosz gazdánál általában kevesebbe ke­rül, 0.03 békebeli rubelnél, vagyis körülbelül hét svájci centimes. 1922 januárjában az egy púd ga­bona áráért például 7.4 arohJn perkál szövetet le­hetett venni, azonban 1923 január elsején csak 1.5 archint, április elsején pedig csak egy archint. (Egy archin 75 cm.) Ily körülmények között az orosz gabonatermelők termésük hozamából még a legszükségesebb közszükségleti cikkeket sem tud­ják beszerezni. Az iparnap rendkívüli védelme te­hát az államnak annyiban segít, hogy lehetővé te­szi neki a gabonának hallatlanul olcsó áron való megszerzését. A gabona ilyképpen a természet­beni adó egy neme lesz melyet az állam a külke­reskedelem monopóliumának a tulajdonosa nagy tömegekben összegyűjt és a világpiacon sok­szorta magasabb árakon elad. — A világ terméskilátásai. Római tudósitónk táviratozza: A római nemzetközi mezőgazdasági intézet a világ terméskilátásairól a következő je­lentést adta ki: Május elsején a vetések állása Európában és Északafrikában általában kedvező volt. Az idei április kedvezőbb volt a növények­re, mint az előző évi. A tavaszi vetés kissé kései volt, de a kilátások kielégítők. Az amerikai Egye­sült Államokban a téli vetés a bőséges esőzés kö­vetkeztében kedvező. Hasonlóképpen kedvező a tavaszi vetemények fejődése is. — Gazdasági megegyezést sürgetnek a ma­gyar kereskedők az utódállamokkal. Budapestről jelentik: Az OMKE kereskedői nagy.gyűlést tar­tott Tapolcáin, amelyen a kereskedelem válságos helyzetét tárgyalták. Ballkámyi Kálmán dr. hosz- sziabb beszédben foglalkozott a kormány gazda­ságpolitikájával. a folytonos tarifa- és adóemelé­sekkel, mely a kereskedelmet exiszítenciá,jóban veszedelmeateti. A nagygyűlés állást foglalt az ufódiálllllaimioikikal való gazdasági megegyezés mel­lett és a kereskedelmi szerződések megkötését sürgette. — A magyar elővételi jogok piaca. Budapest­ről jelentük: Az elővételi jogok piacán a követ­kező jegyzés történt: Magyar-német 4400—700, Belvárosi 1400—600, Concordia 6100—600, Lidi­iig 800—1100, Szlavónia 2000—3200. Osztrák Hitel 3800—5000, Franki 20—25000, Ólom 6000. — A német bankok már tizmárkákkal sem szám-ólnak. Berlinből jelentik: A német bankok egyesülete a kötelékébe tartozó összes intézetek nevében körlevélben .értesítette a közönséget ar­ról, hogy a bankok a jövőben azoknál a megbízá­soknál, melyek összege nem kerek 100 márkára szól, ez összegeket lefelé 100 márkára fogja ki- kerékíteni. Ezért figyelmezteti a közönséget, hogy ;m csekk- és váltóforgialoim megkönnyítése érde­kében kerülje az ölj'’ összegeket bankszerti üzle­tel lebonyolításánál, amelyek százzal maradék nélkül nem oszthatók. Kereskedelmi körökben az a felfogás, hogy a „lekere!kités“-t az üzleti élet minden terén érvényesíteni kell, különben a ban­kiak javára' és az üzletfelek kárára fog vezetni az újítás. — A német birodalom júniusi vetésjelentése. Az áprilisi és májusi bizonytalan időjárásra meleg idő következett. Ezt rövidesen esős időjárás kö­vette, amely jelentékeny hősülyedést okozott. Az egyes helyeken előfordult jégeső jelentéktelen ká­rokat okozott. Az esőzések következtében a ve­tések szépen fejlődtek, a fejlődést csak egyes he­lyeken akadályozta meg a napmeleg hiánya. A gabona májusban szépen fejlődött. A búzatermést kedvezőbben ítélik, mint a rozstermést, amely meglehetős hézagosnak tűnik fel. A nyári gabona- termés szintén kielégítőnek mondható. A burgo­nya és a répakapálás még májusban is tartott. A nedves és hideg májusi időjárás a burgonya és a répa fejlődését jelentékeny módon meggátolta. Ezzel szemben a lóhere és luoernatennés fejlődé­sét elősegítette. — Állami közvetítés a lengyel gabonapiacon. A lengyel pénzügyminisztérium az élelmezési hi­vatal közvetítésével az állami közvetítést vezeti be .a lengyel gabonapiacon. Az újítás célja, hogy megakadályozza a gabonabörzék spekulációit és az ennek következtében előálló árhullámzásokat­— A magyarországi borárakat igy foglalja össze budapesti szerkesztőségünk: Gödöllő 100 korona, Zalamegye kicsinyben 100—150 korona- nagyban 80—120 korona, Kecel 95—100 korona. Gyöngyös fehér 10 fokos 110—120 korona, 11 fo­kos 125—135 korona, vörös 9 fokos 90 korona, 10 fokos 120 korona, Otelló 90—110 korona, Kalocsa 90—110 korona. Balatonvilágospusztai 200 korona. Inárcs 80—110 korona, Szegszárd 10 fokos 100 korona, 11 fokos 120—130 korona. — A francia adóstatisztika. Párisból jelentik: A hivatalos adóstatisztikai kimutatás szerint a közvetett adóból és az állami monopóliumokból befolyó összeg májusban 1.278,993.000 frankot tett ki, ami az 1922 májusi becslést 152,224.000 frank­kal és az 1922 májusi bevételeket 103.390 000 frankkal felülmúlja. A folyó év első öt havának bevétele 709,798000 frankkal múlja felül a múlt év első öt havának bevételeit. — A magyar kormány fentartja a devl- zaközpontot. Budapesti szerkesztőségünk je­lenti telefonon: A Nemzeti Újság értesülése szerint a kormány az uj terményexport meg­indulásáig' a meri formájában fentartja a de- vizaközpontot. A terményexport megindulá­sától azt reméli a kormány, hogy az a jelen­tékeny összegű idegen valuta, amely ezekért a terményekért be fog folyni, erős hatással lesz a korona stabilizációjára és a fizetési eszközok kiutalásában jelentékenyen keve­sebb nehézség fog mutatkozni, mint eddig. A deviza-központ megszüntetéséről tehát szó sem lehet. — Emelkedik Jugoszlávia kivitele. Jugoszlá­viai szerkesztőségünk jelenti: Az SHS-királyság kivitele ügyel ereméi tó emelkedést mutat az utób­bi időben. Az 1923. év első hónapjában a kivitel 186,924 tonna vált 329.547,207 dinár értékben. Ezzel szemben az 1922. januárjában a kivitel 134,427 tonna volt, 247.435,906 dinár értékben. A különbözet tehát 52,497 tonna volt, 82.111,301 di­nár értékben. A kivitel legjelentékenyebb tételei ti következők: ásványvizek 44 millió kiló, 6 mil­lió dinár értékben, épületfa 55 millió kiló. 40 ■millió dinár értékben, tűzifa 14 millió kiló. 6 mil­lió dinár értékben, cement 12 millió kiló, 5 millió ■dinár értékben, főáruk 5.8 millió kiló, 5 millió dinár értékben, aszaltszilva 5,9 millió kiló, 27 -millió dinár értékben, húskonzervek és nyershus 3.2 millió kiló, 59 millió dinár értékben és liszt 1.5 millió kiló, 10 millió dinár értékben. Kivettek ezenkívül élő állatokat a következő mennyiség­ben: 1167 lovat (3.1 millió dinár értékben), 415 öszvért (986,850 dinár), 10,516 szarvasmarhát (25 millió), 18,893 sertést (32.5 millió), 3659 bor­jut (1 rrftllió) és 95,635 doa'rb szárnyast (1.5 millió dinár értékben). A kivitel főbb cikkei voltak még: gabona, kukorica, makik aróni, baib, burgonya, gyümölcs, bor, pálinka, kender, kötéláruk sajt, tojás, gyümölcsbor sitb. — (A köztársaság teftermése. Hivatalos ki­mutatások szerint a köztársaság egy évi tejter­mése 32.923,257 hektoliter. Ha egy hektolitert át­lagban 150 koronával s zárni tűnik, úgy az évi ter­més értéke 5580 millió koronának fele! meg. — A szombathelyi lóvásár. Szombathelyről jelentik: A háromnapos exiportlóvásár csütörtö­kön reggel kezdődött. Az első napon mintegy ezer lovat hoztak a vásárra. A vásárlók között ezúttal szép számmal jelentek meg a külföldi ke­reskedők. A felhajtás tnlnyomórószben (80 szá­zalék) hidegvérű állal A délelőtt folyamán kö­rülbelül 200 ló cserélt gazdáit. — Óriási drágulás a budapesti piacon. Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefo­non: A hét elején megindult drágasági folya­mat a mai hetivásáron fokozódott. Zsir 2500 korona kilónként. A tojás darabja 78 korona, de egyáltalában nem kapható. Az uj zöld babért 1600 koronát kell fizetni kilónként. A zöld paprika darabját 150 koronával árusít­ják. Csirke 2500—3800, tyiuk 4400—4600, ka­csa 4000—7500 korona darabonként, mig az élő liba kilója 2500—2700 koronába kerül. A gyümölcspiacon a következő árak vannak: cseresznye 800—1000, meggy 700—1000, eper 1000—-1600, ribiszke 500—800 korona kálón­ként. A citrom darabja 60—80 korona. A ke­nyérárak is emelkedtek. Egy kiló barna ke­nyér 280, félbarna 372, fehér 414 korona. A zsemle és kifli darabja 254 korona. — A magyarországi búza raétermázsája 32.000 korona. Budapestről jelentik: Tegnap a gabona­piacon a drágulás erős lendülettel folytatódott és úgy a búza, mint a rozs ára tegnapi jegyzésé­hez képest 1000—1500 koronával emelkedett. A drágulást nagyban elősegítette az is, hogy a kíná­lat igen minimális volt s ezzel szemben a keres­let jelentékenyen megélénkült s így a piacra ke­rült tételek fokozatosain emelkedő árak mellett azonnal vevőre találtak. A liszt- és őrleménypia- con a gabonanemiiek drágulásával kapcsolatosan lépést tartott a liszt drágulása is. A malomkon- centráció ma ismét 15 koronával emelte a lisztára­kat s ezzel a hét eleje óta éppen 100 koronával drágult meg a liszt kilogramonként. Az uj árjegy­zés szerint a nullás lisztet 510, a 2-es lisztet 504. a 6-os lisztet 496, a 7 és feles lisztet 350, a 7 és háromnegyedes lisztet 265, a 8-as lisztet 130, a 0-ás rozslisztet 375, az 1-es rozslisztet 350, a bu- zakorpát 110 koronával jegyezték. A termény­cikkek piacán a drágulás átlagosan 1000 koronát tett ki. Élénkebb érdeklődés volt a tengeri iránt, amelyért feladó állomásról 21.500—22.000 koronát fizettek. A tőzsdetanács által hivatalosan megál­lapított árak: búza 78 kg-os tiszavidéki 32.000— 32.500 pestmegyei és dunántúli 31.500—32.000, ti­szavidéki 76 kg-os 31.500—32.000. dunántúli és pestmegyei 31.250—31.500. rozs 21.500—22.500, ta­karmányárpa 21.000—22.000. zab 23.000—23.500, tengeri 21.500—22-000. korpa 10.750—11.000 ko­rona. — Üzlettelen a pozsonyi fatözsde. A tegnapi pozsonyi fatőzsde látogatottsága gyönge volt és a piac üzlettelen maradt. Ajánlottak: 2000 mJ bá­nyafát 150 koronával, 2000 darab idei egészséges erdei fenyőtalpfát darabonkint 8.70 korona 12.000 darab tölgy talpfát á 7 korona, 16.000 darab tölgy tlpfát á 18 korona. Kereslet: 10 vagon fran­cia fűrészáru 73X21X25, 10 vagon 63/180, 10 va­gon 63/165, 4/8 méter hosszú, átlagban 5 méter. 30 százalék, lucfenyő és jegenyefenyő egészséges, parallel ,három héten belül szállítandó, átvétel a fűrésztelepen; limit 73/225-re 330 korona, 63/180- ra és 63/165-re 310 korona, Oderberg vasúti állo­máson, német vágány, táviróoszlopok 7, 8 és fél. 10 és 12 méter hosszú, 13/16 cm lucfenyő és je- genyefenyő. hordósdeszkák 100 m3, 17 mm erős, 21 cm széles 5 m hosszú, 150 ms, 13 mm erős, 21 cm széles, 4 m hosszú, 300 m9, 13 mm erős, 15 *m széles, 100 vagon hasított egészséges bükk 22 cm széles, 350 m*, 13 és fél mm erős, 13—18 cm széles, 100 vagon hasított, egészséegs bükk tűzifa és 200 vagon femyőtüzifa, száraz s egészsé­ges, 50—100 vagon száraz tűzifa, lucfenyő, jege- nyefenyő, erdei fenyő és bükk. Tfám ffnáw tt<o&xánfc tezzt&zai. tartsd ftöfefességetfneft uj lUveftetf is •xeresní f 4AAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA. ^ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza J 3 \ Saját készitményü finom férfi ► W ^ és női fehérnemű, asztal- uie ◄ \ térítők és mindennemű ienáru ^ \ ^ ;« \ Árusítás nagyban és kicsinyben t y 7 fYYY?YVV W V V Y 7 ff Y1V w # V 7 * 7 * 7 ír 7 ff V 7 7 ♦ W 7 7 V 7 1 V V 7 ’f % 'i VWV ? V f VT V V?V V*

Next

/
Oldalképek
Tartalom