Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)
1923-06-10 / 129. (282.) szám
3 / Vasárnap, junlus 10. 3^(virJ&&c4x7ŐRMP talinat külsőleg jelképező püspöki pecsétet. A püspök imája. Fölzug az orgona hangja. Az egyházkerület tisztviselői rendre a püspök elé járulnak, hogy vele kezet fogva elkötelezzék magukat a hitépitő. hitfejlesztö és liitfentartó munkára. Bertók Béla, kezében a bibliával, a szószékre lép. Az orgona hangjai csendesülnek, a közönség feláll s mély csendben várja a püspök szavait. A püspök föhapozza Pál apostolnak a korintusbeliekhez irt első levelét és föl olvassa a második fejezet első és második versét. — Kérdezhetitek — mondotta hatalmas beszéde foyamán —, hol van az én jelszóm, mutassam meg a célt és az eszközöket. Nem ékesszólással, hanem a lelkem egész melegével, gyönge erőmmel semmi mást nem hirdetek néktek és magamnak, csak hirdetem a krisztusi sze-retetet. Nem törődöm a világ szeretetlenségével, gyűlöletével, az üldöztetéssel, mert mindent elviselek Krisztus szeretedével, amely elég nekem. Egyenes és igaz utón egyedül az evangéliumért akarok élni, az lesz az én tüzoszlopom a szeretet leikével. Tiz év alatt a szeretet ellen követték el a legtöbb bűnt. Ha üdvözölni akartok, azt a sok bűnt tegyétek jóvá, amit a szeretet ellen követtetek el. E magasztos pillanatban legyen szabad rámutatnom arra. hogy nincs semmi olyan cselekedetem, amely a szeretet ellen vétene, szeretettel van tele a szivem és sohasem néztem, ki milyen fajú, milyen meggyőződésű, milyen nemzetiségű és milyen felekezethez tartozik, hiszen az Ur Jézus mondotta, hogy egyek vagytok az Örökkévalóban. Egy ezen a világon a szeretet, egy az Isten és így mi mindnyájan egyek vagyunk, csak mindnyájan menjünk a Krisztus mutatta uton.“ A püspök beszédének végeztével el- imádkozta a Miatyánkot s áldást kért a gyülekezetre. Elfoglalta az elnöki széket és állva hallgatta Korláth Endre dr. beszédét, ki a több mint hatvanötezer lelket számláló kár- pátalji református egyházkerület nevében üdvözölte a püspököt. Sütő Áron főjegyző a kerület tisztikarának nevében mondott üdvözlő beszédet. A munkácsi református leányok ajkairól erre föl zúgott az ének: „Bros várunk nékünk az Isten!“ A 179. zsoltár utolsó versének eléneklése után az ünneplő közönség a templomból távozott s az egyházkerület Bertók Bála elnökletével folytatta a közgyűlést. A beiktatási ünnepségnek díszét emelték gasabbra onnan. Beletéptek a szirtkövek vérző talpába és nagyobbra marcangolták a sebeket azon. Sziszegett a kíntól, könnyei is folytak, kimart szájszélén pedig fehér nyálhab gyiirődött elő. Halálosan fáradt volt. amikor most egy görcsösen fogott sziklára vonszolta rá nagy testét és annak lapos nyergébe beleomlott. Soká-soká hevert mozdulatlanul. Csak a melle hullámzott valamelyest, ahogy apró lélegzeteket vett. Barna, poros testére rásimult a langyos éjszaka lassan, a csúcsokról meg szellőcskék szaladtak a völgybe,, érintették az első kinzott ember tagjait. Kinyitotta később a szemét és meglátta az egész lapján dúsan ragyogó, folt nélkül csillagos-holdas eget, ahol béke volt már. Erőt kapott tőle és nem érezte, hogy keresnie kell a foltot. Tenyerére támaszkodva felemelkedett... Ott feküdt előtte a csodálatos föld... hullámzó mezők, alvó ligetek, ezüstösen kúszó folyó, amik mind az övé lehetnek, ha érte megy. Felfrissült és nevetett — nevetett az örömtől. Olyan mozdulatot tett feléjük, mintha ebből a magasból akarná rávetni magát az ígérgető képre, hogy bele- öleljen mindent szétnyílt karjaiba, de visszarogyott a következő mozdulattal. A talpa pedig vérezni kezdett megint. Felnyisszantotta a bünsebeket egy szírt és fáit, fájt... Az uj fájdalmak megijesztették, mert vér is folyik a sebekből. Vér... vér... amilyent a testvérből látott elömleni és amitől meghalt, csúnyán, piszkos arccal... és ö tette...! is most ö is vérzik, amikor itt van alatta a gazdag föld, a vadas liget, a hüs folyó... Térdre zsugorodott a sziklanyeregben, fejére kulcsolta durva kezét és sirt, jajgatott a mosolygó csillagos ég felé: — Áldoznám a zsengéket, Uram, áldoznám, áldoznám...! az egyházi énekkarok énekszámai. Csighy Ella hangversenyénekesnö két ima-éneke magasztos hatást ért el. Különösen nagy ereje volt Izsák Imre vajáni lelkész énekének, ki Hiller templomi imáját énekelte el. A szóló énekszámokat Ricsey György orgonamiivész kísérte s ugyancsak az ő művészi játéka tölPrága, junius 9. A tegnapi nap folyamán három európai parlamentben hangzott el külügyminiszteri expozé. Lefektette külügyi politikájának alapelveit Nincsics jugoszláv külügyminiszter, megvilágította külső politikájának irányvonalait az uj lengyel külügyminiszter és szólt a külpolitikai kérdésekről a római kamarában a külügyminiszteri tárcát is betöltő Mussolini. Nincsics expozéja. Nincsics külügyminiszter expozéjában erősen kiemelte a kisantant jelentőségét s kijelentette, hogy a jelenlegi válságos időben bizonyosodott be, hogy mily erős az a kötelék, mely a kisantant államait egymáshoz fűzi. A kisantanttal halad Lengyelország is — mondotta —, amelynek a trianoni béke- szerződéssel kapcsolatosan nincsenek ugyan közvetlen érdekei, de mégis érdeke az, hogy a békeszerződések a maguk teljességükben érvényben maradjanak és hogy Közép- európa helyzetét kalandos tervek ne veszélyeztessék. Szólt ezután a lausannei konferenciáról és kijelentette, hogy Jugoszlávia világos, stabil viszonyokat akar a Balkánon és meg akarja akadályozni a háborút. Jugoszlávia nem ismerheti el, hogy a lausannei szerződés szabályozza Jugoszlávia és Törökország között a gazdasági és pénzügyi viszonyokat, mivel ez már a világháború előtt a két állam között megtörtént. Jugoszlávia csak oly föltétel alatt irhát alá egy békeszerződést, hogy ez a megállapoJajgatása felverte a táj nagy éjszakai csendjét. A hegyek visszhangja is jajgatott vele, a ligetek is zúgtak, mormoltak, a mező is sóhajtozott, amit meghallott egyszercsak az ember és úgy érezte, mintha kiesett volna a magában hordozott emberjövendő a szivéből, agyából és verné a mellét és jajgatná együtt az ő irtózatos élet jajgatását: — Áldoznám, Uram... áldoznám...! Hajnal lett. A teremtő Ur most választja le a világosságot a sötétségről. Káprázó aranybiborral jelöli a Kert égsikját és ott küldi fel a napot, hogy arra tárja szét karját és örök sóvárgással szenvedje a bűnbeesést az ember, a bűnözött elsők elsőszülöttje és a benne éledő ivadék milliók. Harmat permetezett alá, amit átszitált a növekedő fény és szivárványt vont róla az égre. Most megmozdult Kain, térdre roggyant egész testét is emelte lassan. Szembemeredt a reggeli tájjal, amely friss volt, illata feláradt a sziklanyeregbe és kínálta magát. Teleszivta tüdejét ezzel a balzsamos szaggal és békét érzett tőle. Talpra táipászkodott. Aztán leereszkedett a sziklák között a völgybe és elért a ligetek és mezők kristályos fogójához, amelyben megfürdött. Amint a partra lépett utána, magasra emelt vizes testét az uj nappal napsütése ölelte már. A ligetek madarai ünnepi dallal üdvözölték az eljött ember királyságát, a mezők meg virágosán integettek hozzá a szélben. Kain erre felszögeit fejjel kereste a napot és belenézett. Ám elvakitotta a szemét, el kellett fordulnia, meg is hajolt kicsit. Majd újabb mozdulattal a földig görnyedt, de teli marokkal füvet tépni csak, hogy sebeire kösse. Aztán elindult, vissza az utón. asszonyért. tötte be a gyűlés ünnepies részének szüneteit is, A gyűlés után a püspök lakásán húsz küldöttséget fogadott, majd háromszázterité- kes közebéd volt a Csillag-szálló éttermében, ahol számos pohárköszöntő hangzott fel. Az ebéden magyarruhás lányok szolgáltak fel. dás Jugoszláviára nézve nem érvényes. Az az állítás, hogy a jugoszláv kormány olaszbarát, jogosulatlan. Jugoszlávia szimpátiával viseltetik Olaszország iránt és a legjobb egyetértésben akar vele élni, de saját érdekeit meg kell védenie. Jelenleg a fiumei kérdésre nézve folynak tárgyalások a két állam között, erről azonban nem nyilatkozhatik. Ezután Görögországról szólott és kijelentette, hogy a szalonikii szabad zóna rendkívül fontos. Kijelentette, hogy Bulgáriával jó szomszédi viszonyra törekszik és hogy a nischi konferencia uj érát jelent a szerb- bolgár viszonyban. Albániával szemben jó- akaratu és barátságos a viszony, bár nincs minden nehézség nélkül. Ausztriával négy konvenciót kötött Jugoszlávia, de nincs még megoldva a nemzetiségi kisebbségek kérdése. Jugoszlávia minden szomszédjával jó viszonyban van, csak egyetlen kivétel Magyarország. Ennek oka, hogy a magyarok részéről nincs meg a trianoni békeszerződés végrehajtására irányuló szándék. Szólt arról, hogy a magyar újságok barátságtalan módon írnak az utódállamokról és azt a merész kijelentést kockáztatta meg, hogy Magyarországon a jugoszláv alattvalókkal kegyetlen módon bánnak el, ok nélkül internálják őket, sőt halálra is Ítélik. Ennél a kijelentésnél a jugoszláv parlamentben nagy vihar támadt s egyes közbekiáltók azt követelték. hogy ennek retorziójaként internálják a belgrádi magyar követet. A békés intervenció minden fáradozásai meghiúsulnak a budapesti kormány elutasító magatartásán — mondotta. Fölveti azt a kérdést, hogy ezt ,a jugoszláv tartózkodást nem fogják-e gyön- geségnek minősíteni. Ezután lelkesedéssel és hálatelten emlékezett meg Franciaországról és visszautasította azt az állítást, hogy Franciaország reakciós és imperialista állam. Visszautasította azt a hirt is, hogy Le Rond tábornok háborús misszióval tartózkodott Belgrádban. A. jugoszláv királyság politikájának egyetlen offenzív célja: a nemzetközi béke föntartáisa és biztosítása — mondotta. A lengyel külügyminiszter beszéde. A varsói szenátusban Seyda külügyminiszter expozét tartott. Kijelentette, hogy a lengyel külpolitika alapelveire nézve az a tény volt döntő, hogy a független Lengyel- ország alapkövét az antanthatalmak győzelme és Németország bukása alkotta. Lengyelország nemcsak, hogy szimpátiával kiséri Franciaországnak és Belgiumnak ruhr- vidéki akcióját, de azzal a határozott tudattal is, hogy ennek az akciónak eredménye közvetlen jelentőséggel bir a lengyel államra nézve, mert ennek következménye szabja meg Németország jövőbeni szerepét. Németországnak Lengyelországhoz való viszonya és azok az érzelmek, amelyeket Németország Lengyelországgal szemben táplál, a lengyel nemzet erőfeszítését követelik. továbbá a központi hatalmak romjain alakult államok létének megerősítésére irányuló munkát. Ebből .a szempontból szükséges, hogy a Balti tengertől a Balkánig a nemzetek együttműködjenek. A lengyel—román kooperációt ki kell egészíteni a jugoszláv és cseh-szlovák együttműködéssel és északon a balti államokra kell támaszkodni. Középeurópának ilyen szervezete érdeke Lengyelországnak és érdeke a békének. A miniszter kijelentette, hogy ennek a messzemenő programnak realizálását meg kell előznie a Lengyel- ország és Cseh-Szlovákia közötti vitás kérdések jog- és igazságszerinti likvidálásának és pedig szabályozni kell a tescheni Sziléziában élő lengyel kisebbségek helyzetét és véglegesen el kell intézni a Javorina-kérdést. Lengyelország — mondotta a miniszter — nem lehet mindig az áldozatot hozó íél és a lengyel közvéleményt nem lehet örökké botozni. Ebben a kérdésben az igazság és az egyensúly alapjára kell helyezkedni. Amíg ezek a vitás kérdések nincsenek elintézve, addig a középeurópai államok együttműködésének jövőbeni tonnáját nem lehet megállapítani. Mindenesetre már ma megállapítható, hogy ez az együttműködés az úgynevezett kisantant kormányaival történő individuális szorosabb kapcsolatra fog támaszkodni. Jugoszláviával Lengyelországnak már most előnyös gazdasági egyezményei vannak. Természetes, hogy Lengyelországnak Jugoszláviához való viszonya semmi módon sem sérti azt a politikai problémát, amely Jugoszláviát és Olaszországot érdekli. Olaszországhoz rendkivül barátságos kapcsolatok fűzik Lengyelországot. Azután szólt Oroszországhoz és Szovjetukrajnához való viszonyról és kijelentette, hogy ,a lengyel kormány elhatározása, hogy a bolseviki mozgalom ellen védekezzék. Másrészről azonban hangoztatni kel! azt, hogy bizonyítékok vannak arra nézve, hogy Szovjetoroszor- szag Lengyelországgal ismét normális szomszédi viszonyt kíván létesíteni. Ezután szólt Danzigról és kijelentette, hogy a lengyel kormány föltétlenül ragaszkodni fog ahhoz, hogy Danzig Lengyelországnak a tengerhez kivezető útija legyen és mint lengyel tengeri kikötő szerepeljen. Mussolini az olasz külpolitikáról. Mussolini olasz miniszterelnök az olasz kamarában kijelentette, hogy októbertől számítva a helyzet érezhetően javul. Az egész világ tudja, hogy Olaszország a nemzeti érdekek védelmének politikáját követi és mindenütt ott akar lenni, ahol életérdekeiről szó van. Olaszországnak elsőrangú érdeke az európai krízis bókiés megoldását siettese. Ezt a krízist a jóvátételi kérdés uralja. A jóvátételi kérdésre nézve Olaszország alapelvei a következők: 1. Németország fizetni tud és fizetni kénytelen egy oly összeget, amelyet most már precizirozni kell és amely attól a sok száz mi'lliárdtób amelyről közvetlen a fegyverszünet után beszéltek igen messze esik. 2. Olaszország nem engedhet meg területben! változásokat, amelyek politikai, gazdasági vagy katonai hegemóniát vonnak maguk után. 3. Olaszország hajlandó az európai gazdasági újjáépítés érdekében áldozatokat is hozni. 4. Az olasz kormánynak az a meggyőződése, hogy a jóvátételi probléma és a szövetségközi adósságok kérdése szorosan összefüggnek és össze vannak kapcsolva. Kétségtelen az, hogy a Ruhrvidék megszállása a jóvátételi krízist rendkivül kiélezte. Ezután szólt az olasz és az angol jóvá- tétéli tervről, végül a mostani német memorandumról szólva kijelentette, hogy NémetAzcárotcnak nincs meghatalmazása arra. hogy politikai pártokkal tárgyaljon. Ungvár, junius 9. (Ruszinszkói szerkesztőségünk jelentése.) Pablo de Azcáraie tanár, a népszövetség kiküldöttje, pénteken tárgyalást folytatott Árky Ákossal, az őslakosság autonóm pártjának elnökével, akitől átvette a ruszinszkói magyarság panaszait tartalmazó memorandumokat. Azcárate kijelentette, hogy nincs meghatalmazása arra, hogy a politikai pártokkal tárgyaljon, mert célja csak információk beszerzése. Három külügyi expozé. Az t Ír r 1 ™ - 1 Minden háztartásban áldásos, ha kéznél van egy üveg $CHfflHTHADER-S£l€ | || SCUKtflK Ol illOfl l®ndndl keserüviz, mert szükség esetén reggeilZÉS €!®íí SélpOÜána! haSZfegaat — 3rSLa. 1. C&.E1L ül. 119 nálwa, gyorsan és alaposan eltávolítja fájdalom nélkül a gyomorban és belekben lllHliliiilllili!i.iiiiiiiliil!lliiiiiiiniiiiil!!iiii!!llllltl!il!l!!!ill!l!!l!!!llllllilllllil!lllllt rejtőző csiráját számtalan komoly betegségnek s elejét veszi ezáltal a baj további fejlődésének a szervezetben Kapható minden gyógyszertárban és jobb fűszerüzletben. íois Az „Igmál3*SÍ“ nem tévesztendő össze másfajta keserüvizekkel
