Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-02 / 122. (275.) szám

V Szombat, junius 2. JP/jd(SiiJíiffmi7áRptp Rnszinszkéból-Rnszxnszkónak. Ungvár, junius 1. Szeretnők, ha hangunk, melyet Ruszin- szkóból kiáltunk Prága felé a Prágai Magyar Hírlap hasábjairól, az ekhó ereiével vágód­nék vissza Ruszinszkóba, hogy megértse és értékelje minden idesorsolt magyar. Abban, hogy a Ruszinszkói Magyar Hír­lap az erők egyesítése céljából összeolvadt a Prágai Magyar Hírlappal, nem szabad a ruszinszkói magyarságnak csüggedést látnia. !A Prágai Magyar Hírlap junius elsejével sok olyan családhoz lép be, ahol eddig ismeret­len volt. A ruszinszkói magyarságnak, a poli­tikai élet fölélénkülésétől kezdve, harcos lapja volt a Ruszinszkói Magyar Hírlap. Jött azonban a nagy stratégiai szemle és ezen megállapították, hogy a ruszinszkói magyar­ság az autonómiához való ragaszkodása mellett sem állhat egészen elszigetelve a kö­zös sorsban küzdő szlovenszkói magyarság­tól. Az a nagy politikai egységesítés, amely a szövetkezett magyar ellenzéki pártok gondolatát valóra váltotta, szinte természet­szerűleg vonta maga után egy központi, ha­talmas, nivós és az egész magyarság érde­keit védő lap megalapozását és kifejleszté­sét. Ezért született meg a Prágai Magyar Hirlap. Ötödféléves küzdelmünk itt Ruszin- szkóban mindig csak szerényebb keretek között mozoghatott. Az erőt azonban sok­ban pótolhatja a Ilit. Az az erős hit, hogy nekünk itt Ruszinszkóban előbb-utóbb ki kell vivnunk mindazokat a jogokat, amelyek bennünket úgy a békeszerződésekben, mint a törvényekben lefektetett pontok alapján megilletnek, minden anyagi hiányt pótolt. Hihetetlen teljesítményeket végeztünk el ed­dig is, aránylag csekély anyagi támogatás mellett, de, gondolva a jövőre, számolnunk kellett azzal is, hogy az ut hosszú, az eleség meg kevés. Ezért nynjtottunk kezet a Prágai Ma­gyar Hírlapnak. És a Prágai Magyar Hirlap az édes testvér szeretetével fogadta el ke­zünket, hogy ő, az erősebb, a hatalmasabb betölti majd Ruszinszkóban azt a hivatást, amelyet mi eddig oly intranzigens módon végeztünk. A Prágai Magyar Hírlappal tehát tulajdonképpen a Ruszinszkói Magyar Hír­lap fog bekopogtatni mindenüvé, kezdve Ungvártól, Beregszászon, Munkácson. Nagy­szőlősön, Királyházán, Huszton, Técsön és Visken át, egészen föl a járatlan ős Kárpátok tövéig, ahol szétszórtan, iszonyú elhagyia- tottságban élnek magyar testvéreink, min­den szellemi táplálék hijján. A Prágai Magyar Hirlap szlovenszkói szerkesztősége e lap hasábjain mindig a leg­nagyobb gonddal fogja a ruszinszkói ma­gyarság érdekeit védelmezni. Hiszen ez a szerkesztőség ugyanazokból az emberekből áll, mint a Ruszinszkói Magyar Hírlapé. ilyenkor bent ülök mindig György dol­gozójában, ahol külön sarkot diszitettem magiamnak a nyitott balkonajtó számyhaj- l-ásánál. Jó panoráma nyílik a negyedik emeletről az egész utca házteteire, amiken azonban mégis megnyugszik a tekintet. És itt azóta, hogy . . . istenem! . . . hogy anyá­nak készülök . . . Habfehér pólyák . . . kék szalagok . . . mert ugy-e . . . u-gy-e fiú érke­zik .. . György is úgy szeretné! ... és simogatom ezeket a csodálatos csecse­becséket . . . és . . . Nem hallottam az ajtónyiiést. Pedig egészen mozdulatlan ez az augusztusi nyár . . . amilyen alig volt mé- az én huszonöt- esztendős életemben! Lujza csendesen köze­ledett, majd elém hajolt, az arcom fölé az ő sugárzó, leleplező, diadalmas mosolyájvasí. Ohó asszony, hát igaz, igaz! — kacagott. Ijedtemben öifberántottaim az összes asz­talon rendezgetett holmit . . . de amikor az a drága, rész, igazi asszonypajtás a nyakam­ban lógott és csókolt, csókolt, kacagott, csókolt . . . istenem, hiszen nem is titok ez és nemsokára úgyis tudja majd mindenki . . az én nagy asszonyt boldogságomat! — október. Na, te kis buksi napló, hogy hosszú esztendők múlva most kezembe akadtál, jegyzek még beléd búcsúztatót. Sok kedves percemet hoztad vissza, mind olyanokat, melyek bizony szívesen látogatott apró oázi­sok még negyven esztendős embernek is, aki fel is üdül rajtuk. Lám, felnőtt a kis tani- tólány, adott a kapott boldogságból a nagy folytonosságnak. És az uj embereket figyeli, a belőle valókat, akik ugyanazon kerékteória szerint élnek majd válságokat át, szenvedé­seket, gyönyöröket. Én meg mögéjük állok, hogy aJlátámaszthassam. Aztán . . .? Hgyjük, hogy az élet tény­leg a legszebb szép és a legjobb jó . . . Alapos a reményünk, hogy az a biza­lom, amely eddig a Ruszinszkói Magyar Hirlap szerkesztőségét és a ruszinszkói ma­gyarságot összefűzte, ezután sem fog meg­kopni és mi, amellett, hogy hetenkint kétszer a ruszinszkói politikai élet eseményeit és a pártok munkálkodásának eredményeit a Ruszinszkói Magyar Hírlapban is tudomá­sára hozzuk olvasóinknak, uj helyzetünkben sem távolodunk el attól a céltól, amelyet a ruszinszkói magyarság érdekei elénk tűztek. Első szavunk tehát e lap hasábjairól a buzdítás szava. Azután a kérelemé s végül a tanácsadóé. Ha e háromirányu hivatásunk­nak megfelelünk és a buzdítás mellett párt­fogást és szereíetet kérünk, tudjuk, hogy ta­nácsaink mindig a köz javára fognak szol­gálni. Mi azonban nemcsak a- ruszinszkói ma­gyarsághoz beszéltünk eddig. A Ruszinszkói Magyar Hirlap nagy teret és nagy erőt szen­telt a ruszinszkói őslakosság többi nemzetei­nek védelmére is. Ezt pedig azért tettük, mert a közös sors tudata belekényszeritett minket és az ezeréves békés együttélés jogot adott rá, hogy minden őslakost védelmez­zünk a legönzetlenebb testvéri szeretet a!ap­Prága, junius I. A nemzeti védelem legtöbb tanácsáról, amelyről eddig csak bizonytalan részleteket tehetett hallani, a Venkov amely mint a cseh agrárius pánt lapja, közel áll Udrzsa! nemzet­védelmi miniszterhez, a többi között a követ­kezőket Írja: — Mi meg akarjuk vtédeflirraczni — és ez köidtességiinik — államunk teljességét és bizton­ságát. Hogy nem vagyunk háborutsíkiotdók, azt nap-nap mell-ett bizonyítjuk, amfiHooir Jialílgiattó- laig szemléljük a szlovák területre való raibló- betöréseket*4. Hogy azonban álla irmunk területét ímegifeil’eíöen rmegvédélmfezhessük, készen kell lennünk arra, hogy rmegjhiüstitsunk nvimden tá­madásit. Ennek a készenlétnek általánosnak és nem csak katonainak kell lemiL A legutóbbi háború tapasztalatai bebizonyították, hogy a katonai mozgósítás mellett feltétlen szüksége van a közgazdaság, az ipar és a közigazgatás álta­lános mozgósítására. Ezért föltétlenül szük­séges, hogy a jövőben minden minisztérium ké­szítse elő a saját mozgósítását és ne hárítsa azt a nehéz és felelőséggel teljes munkát egyesegye* dűl a nemzetvédelmi minisztériumra. Föltétlenül szükséges egy szervezetnek létesítése, amely tnrjasabb mint a minisztérium és amelynek fel­adata, hogy az egész állam általános mozgósí­tásának, nem pedig csak egy pusztán katonai mozgósításnak alapelvejt megállapítsa, Bz a szervezet áülapitaaiá meg azokat az allapelvekiet, melyeiket háború folyamán a kormány és az állami feazgatáis szem előtt fog tartam; ide tar­toznék a munkáid tétettek, a különféle szükség­leteknek feloszlatása, valamint az állami pénz­ügyek, a mezögK'Kda'ság és az ipar alapé iveinek meghatározása. Franciaországiban és Angliában is erre -a belátásra fűtöttek. — MSmdeniki bizonyosan el fogja ismerni, hogy réiütélkeny és 'irigy szomszédokkal körülvett államiunk tatárai ki vannak téve a veszélynek és -hogy ' védelmünk ma szoMöTiitásuuiktól és a •technikai tudomány fejlődésétől és érvényesíté­sétől függ. Ki kell jelentenünk, hogy az idő jel­szava ez: ,.a légi közlekedési iparért". E te- ikimteitíben azonban szem előtt kell tartani, hogy hány mfcnisztemirn ;tiülk,öd5ék 'benne közre. Ide­tartozik a nemzőt védelmi minlszteri-urri, ,a köz- nmiirikaüigyi. Iöbt e üke-diefemügyti, pénzügyi és posta-ügyi miniszterii-uim -és tefón még má-s tárcák. Sürgős vasutjeánik rendezése is. mivel nem felel meg köztársaságunk orientálásának, mert a régi Budapest junius 1. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A budapesti lapok még mindig a miniszterelnök keddi beszédé­nek hatása alatt állanak. A baloldali sajtó Gömbösék kiválási szándékáról ir és azt véli, hogy Gömbös legutóbbi nyilatkozatával nyíltan Bethlen ellen foglalt állást. Gömbös még nem mondta ki az utolsó szót,-mert még nem tanácskozott a miniszterelnökkel. Erre világit rá az alábbi nyilatkozat is, amelyet Gömbös a félhivatalos kőnyomatos munka­társa előtt tett: — A miniszterelnök keddi nyilatkozata határozott beszéd volt, amelyről azonban mindaddig, míg a miniszterelnök úrral nem tanácskoztam, nem nyifetk ózhatom. A ma­gam részéről a történtek után éppen az el­lenkező konklúzióra jutnék, mint a minisz­terelnök ur. De mert komolynak találom a belpolitikai helyzetet, elhamarkodott nyilat­kozatot, vagy lépést nem teszek. A legna­gyobb komolysággal tanulmányozom a kér­dést és további állásfoglalásomat ennek ered­ján. Ezt a munkánkat ma sem hagyjuk félbe. Ma is ott leszünk mindenütt, ahol sérelemről van szó, érjen az akár ruszint, akár szlová­kot, avagy németet. A Prágai Magyar Hír­lap ezek védelmére is megnyitja betümezöit és mi hisszük, hogy, közel a- központi kor­mányzat fórumához, Ruszinszkóból fölkiál­tott hangunknak ezerszeres hatása lesz. Ezzel a programmal indulunk el Ruszin- szkóból — Ruszinszkóba. Ez az első üzene­tünk mindazoknak, akik távol a világpolitika eseményeitől, Ruszinszkó kedves, vadregé­nyes, lankás vidékein töprengenek a saját kicsi bajaik sebei fölött. Ide akarunk mi le- szállani, ahol a nemzet ereje lüktet, a faluba, a megkínzott lelkű nép közé, hogy magun­kévá tegyük mindazt a sorsot, ami közös odakünn az egész megtépázott magyar nem­zet sorsával. Midőn tehát e lapról üdvözlünk minden magyar testvért, kérjük, hogy küzdelmünk e két fegyverét: a Prágai Magyar Hírlapot és a Ruszinszkói Magyar Hírlapot pártfogás­sal ápolgassák, hogy ez mindig fényes, ma­kulátlan és harcképes legyen. moTüardhi-a s-züiksiéigletelbez képesít építették a vlasiultalkat A repülő szolgálat sohasem fogta) tö­kéletesen póbofltmi a vasú tatait, amte-l veknek a jövőben is meg lesz a jelentőségük, rj ikét köz­lekedési mód ki fogna egymást egészíteni. Előre és behlatóan -kell eílőkés-zülni a vétd'eikiezlésire. ami arzt jelenti, hogy előre kell látnunk mindent. Az előrelátás mindem vállalatban jelentős stlikerekiet biztosit, ezt bizonyltja a történelem és a’ sza­bály -aíiól nin-os ikfirvéteíl. Etgy eílőre készült állam vaigy ember mindig könnyebben visiéi minden össz-eütkőzéfet és harcot és könnyebben is tudja kivédeni. — A nemzetvédelmi legfőbb tanácstól elvár­hatjuk, hötgy alaposan elökészíitíi biztonságunkat és reméljük, hogy működése még mélyebben fog belenyúlni állami gépezetünk kereteibe, mert egyszersmind jó intézmény lesz a többi munká­ban való együttes eljárásra és mintakép a kor­mányzati tényezők kölcsönösségének. Csak egyesült erőkkel fogunk győzni és minden aka­dályt legyőzni. Üdv az együttes munkának! Békeországban tehát: nemsokára megala­kul a legfőbb hadi tárná cs. Uigy rémlik, hogy ezt az elnevezést valahonnan ismerjük . . . Hát persze: Oberster Kriegsratrak hívták már Montecucooli idejében. Akkor az osztrák sz oM-ate-szká-nak volt a legfőbb, két balkezes szervezete, -most azonban pacifista intéz­ménnyé lép elő. Ha Foc-h marsall — ahogy Udrzal mondotta — a legnagyobb -pacifista, akkor a legfőbb haditanács csakugyan sízin- tén a viíágbékét szolgálja. Köszönjük a Ven- kovnek. hogy cikkével, amelynek bátran a „Vrriibus uniti s“ elmet is adhatta volna, ily nagy örömöt szerzett nekünk. Békeország- ban nem készülnek a háborúra, Békeország­ban csak arr-a kell a haditanács, hogy a béke biztosítása céljából szükség esetében nem­csak a katonaságot, hanem minden embert mozgósítani lehessen, Békeorsz ágban mégis senki sem gondol a háborúra, csak azok a csúnya, rossz szóm széletek nyugtalankodnak, íme -most is nem azért kémek pénzt a jóvá­tétel! bizottságtól, -hogy pénzügyeiket rendez­zék és üres tárcájukat megtöltsék, hanem egyedül -azért hogy fe-gyvereket vehessenek rajta. Valahogy így -szólt Bíéfceország minisztere és engedelmes alattvalói kénytele­nek elhinni a szavait. menyétől teszem függővé. A miniszterelnök ur megígérte, hogy még e héten alkalmat ta­lál arra, hogy velem a kérdésről beszélhes­sen. Tudni fogom kötelességemet, ha nem tudok a miniszterelnök tirral megállapodni. A lapok hangoztatják, hogy nagyatádi Szabó és a kisgazdák egyöntetűen Bethlen miniszterelnök mögé sorakoztak. Vázso- nyiék, Rassayék és az egész liberális balol­dal közölték a miniszterelnökkel, hogy a köl­csön megszerzésének föföltételében: a belső rendnek és nyugalomnak megszilárdításában öt a legmesszebbmenöen támogatják. Ilyen értelemben nyilatkozott Rassay újságírók előtt is. Kijelentette, hogy abban az esetben, ha a miniszterelnök állja keddi nyilatkozatát, akkor a liberális ellenzék részére adva van a föladat. És ez csakis a kormánynak a tá­mogatása lehet a rend és nyugalom föntar- tására és megszilárdítására irányuló munká­jában. Küszöbön áll a treuga Dei megliosz- szabbitása is. A helyzetre igen jellemző a Pesti Naplónak, ez ellenzéki lapnak az a megállapítása, hogy Bethlen pozíciója min­den illetékes tényazőnél ma megingathatatlan és bármilyen taktika is igyekszik vele szem­beszállni, a miniszterelnök állja és állni tudja a keddi beszédében hangoztatott irány­elveket. Eckliardt a kolcsou fölvételének lehetetlenségéről Eckliardt Tibor nemzetgyűlési képviselő a Nép munkatársának a kölcsönügyben a kö­vetkező nyilatkozatot tette: — Az az ellenőrzés, amelyet a jóvátétel! bizottság kíván az ország belügyei tekinte­tében gyakorolni, holott Ausztriában sokkal kedvezőbb körülmények között a részben semlegesekből álló népszövetség gyakorolja ugyanezt a jogkört, nézetem szerint teljesen elfogadhatatlan. Teljesen elfogadhatatlan to­vábbá az a kölcsön, amely a nemzeti vagyon utolsó maradványait veszi igénybe csak azért, hogy ebből jóvátétel! fizetéseket telje­sítsünk és utolsó értékeink clprcdálásával a nemzetet ,a jobb jövőnek még a reményétől és a lehetőségétől is megfosszuk. Fölfogásom szerint fájdalmasan kellett volna a nemzet­nek fölhördülnie még a puszta gondolatra is, hogy az alig megszerzett nemzeti független­séget és szabadságot egy rosszindulatú el­lenségek által gyakorolt ellenőrzéssel és függőségi viszonnyal cserélje föl. Nem értem a magyar sajtó túlnyomó részének állásfog­lalását, hogy akkor, amikor a tárgyilagos angol és olasz sajtó a fölkínált kölcsön elfo­gadhatatlanságát hangoztatja, a kölcsönről még mindig úgy beszél, mintha azt a jóvá­tétel! bizottság döntésében foglalt -alapon keresztülvinni lehetne. Mimszterfaaács Budapest, junius 1. (Buda-pestii szerkesz­tőségünk telefonjelentáse.) Tegnap este mi­nisztertanács volt, (amelyen Káöay pénz­ügyminiszter előterjesztésére elhatározták, hogy a tisztviselők júniusi rendkívüli se­gélyét ötven százalékkal fölemelik. A pénz- ügymÉnliszter a törvényhozástól felhatalma­zást kér a tisztviselökérdés általános rende­zésére. Holnap utazik a magyar delegáció Rómába Budapest, iunius 1. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Junius 2-án induil Rómába a miagyar delegáció Sehóbe-r Béla államtitkár vezetésével, hogy az olasz-ma­gyar pénzügyi egyezményre vonatkozóan megkezdje a tárgyalásokat. A tana csíkozá­sok a há'b-O'ru előtti' kölcsönös köve telesek és tartozások mdezéséne vonatkoznak. Lehet­séges, hegy az Olaszországgal való tárgya­lások nem fognak simán lefolyni, mert Olaszország nem kiv-án egy magyar-olasz klearing hivatal- megszenvezésében részt venni. A trianoni szerződés ugyanis elrendelte., hogy az antant államoknak Ma­gyarországgal szemben fennálló követeléseik és 'tartozásaik rendezésére ktoaring hivatalt áiMiitsamak föl és erre való igényűiket két hónappal a szerződés ratifikálása után jelent­sék be. Anglia, Franciaország és Belgium, ezt megtették, Olaszország azonban nem élt ezzel a jogávaii. Ezért kei, a római tanácskozások­nál sokkal nagyobb nehézségekkel megküz­deni, mint a más államokkal lefolytatott ta­nácskozásoknál. Megnehezíti a tanácskozáso­kat az ite, hogy Olaszország nem adta föl azt az álláspontját, hogy a tanácskozások során, mint a volt osztrák magyar monarchia utód­állama sz-er epet jen ama területek révén, amelyeket a- háborúban szerzett Ausztriától. Az eme területekről -származó háború előtti tartozások és követelések rendezése ügyében Olaszország egészen -más szempontokat kíván érvényesíteni, mint amilyeneket a szövetségesek é rvé-nyeshettek. Az egész életre A Prágai Magyar Hirlap ruszinszkói szerkesztősége. IMi®®IS! €1 ie&f&S»S» Í!€l€!IÉ€!l!f£€S', A Venkov érdekes közlése. Bákeország legújabb pacifista intézményei. A frenüa icl iic^iiesiialüliisa déli NaMrorszfiiKMi.

Next

/
Oldalképek
Tartalom