Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-05 / 124. (277.) szám

Kedd, iunius 5. ..ilCCUTTSWwrfSÍW előtte cseh politikus soha sem tette. Az, hogy Kramárt az osztrák uralom halálra ítélte, nem jelenti, hogy ez a cseh nemzet jogaiért folyatott köz de Írnek miatt történt, hanem azért, mert azzal vádolták meg, hogy az orosz cár politikájának a szolgála­tában áll és hogy Maklós cárnak, valamint az orosz főpapoknak bizalmi embere, önnek semmi köze sem volt a cseh nemzet függet­lenségéért vívott harchoz, mert ha az orosz cár győztesen került volna ki a világhábo­rúból, akkor Középeurópa trónusai nem om­lottak volna össze és Ausztriát nem dara­bolták volna föl. Panaszok a iielytelen községi közigazgatási leosztás miatt Ruszinszkim Ungvár, jrmdus 4. (Saját tudósítónktól.) A községek helyte- ] len közigazgatási beosztása miatt Ruszin- ; szkóban nap-nap mellett panaszkodik a la- < kosság. Legutóbb május 30-án járt Ungvári ] a kormányzóságon Rafajnaujfalu község kül­döttsége, hogy kieszközöljék községüknek a ] bátyúi körjegyzőségtől való lekapcsolását és i a bar’kaszói körjegyzőségbe való bekebele- < zését. i Rafajnaujfalu község Be regrn egy ében ti- j zennégy kilométernyi távolságban fekszik Bátyútól, jelenlegi körjegyzői székhelyétől, j melyet esőzés idején járhatlan közlekedési j útja miatt nem képes megközelíteni. Vasúttal való megközelítés esetén a hat kilométer­nyire fekvő Szernye vasúti állomáson át jut- , hatnak csak Bátyúba. Barkaszó község ellen- ‘ ben, ahová most kérik a beosztásukat, mind- j össze öt kilométernyire van Rafajnaujfalu tói , s idetartoznak a postai forgalom szemponijá- ' bóí is. Rafajnaujíalunak piaca, csendőrsége, zsupánja és több közigazgatási intézménye Munkácson van, azt mondhatni, száz esetben kilencvenszer Barkaszón át vezet a rtafajna- uifalusiak útja s így kérelmük teljesítését jo­gosnak és méltányosnak kell találnunk. Re­méljük, hogy a kormányzóságnál nem talál­nak süket fülekre, mint a munkácsi zsupáná- íttson, annál inkább, mert a község beiga­zolta, hogy kérelme az 1886. évi XXII. tör­vénycikk 160. szakasza értelmében jogosult. Rafajnaujfalu nem az egyedüli panaszos község. Hasonló elviselhetetlen helyzetben; vannak Be regmegyében Botrágy, Bátyú, Dercen, Fornos, Nagydobrony, Kisdobrony és Csongor községek, Ungmegyében pedig Korlátheknec község. Sérelmesnek tartjuk továbbá a mostani kassai nagyzsupába bekebelezett nagykaposi járásnak Ungmegyétől való élszakitását, amelynek visszacsatolását a járás valameny- nyi községe többizben szorgalmazta. A nagy­kaposi, nemkülönben a szobránci járásoknak Ungmegyéhez való visszacsatolását s ezzel egyúttal Ruszinszkóba való visszakebelezé- sét a néprajzi és közgazdasági érdekek szük­ségessé teszik. A történelmi és gazdasági fej­lődés során ez az Ungmegyétől elszakított környék ugyanis ezerféle kulturális, pénz­ügyi, gazdasági és vasúti forgalmi szálakkal kapcsolódott Ungvárhoz s az elszakitás nem­csak e községeknek, de magának Ungvárnak is sorvadását és gazdasági pangását idézte elő. Úgy látszik, hogy a közigazgatási beosz­tásnál nem a lakosság gazdasági és kulturá­lis föllendülése az irányadó elv, hanem az a kitűzött cél, hogy a magyarságot az egész vonalon elüssék a nemzeti kisebbségeket megillető nyelvhasználati jogától. Ezúton is tiltakozunk — éppen a nyelv­törvényre való hivatkozással — az említett községek és járások mostani beosztása ellen, mert a mai állapot a legerőszakosabb elrrem- zetlenités bizonyítéka és kísérlete, amit kü­lönben a törvény is megtilt. Egg mim fóeiafazísüta a Seáistséi Sopron, junius 4. (Buda písti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Tegnapelőtt Kismalomházán a hatóságok borzal­mas esetet lepleztek le. Wolff Józsefné egyetlen leányát, Jankát 1915-ben befalazhatta és a szeren­csétlen leány onnan tcgnapclőttig nein került elő. A község lakói úgy tudták, hogy az anyja az ide­ges leányt szanatóriumba szállíttatta. Az utóbbi időben azonban híre járt, hogy a leányt valahol elve eltemette az anyja. Valaki jelentést tett a csendőrségen, mire megindult a nyomozás, amely eredményre is vezetett. A leányt teljesen ruhátlanul találták meg az ólban, ahova anyja csak kétnaponként juttatott be élelmet. A leány teljesen elváltozott és szinte nem is lehet benne az embert felismerni. Beszélni nem tud, megvakult és csak négykézláb jár. A csendőrség intézkedett, hogy a leányt szanató­riumba szállítsák. Wolffnét letartóztatták. Bűn­társát, aki a befalazott ólat készítette, még nem kerítették elő. A csendőrség a borzalmas ügyben tovább folytatja a nyomozást. Icifcs csili i iHiiapesti pcMfáloii. Gombos loyalitási nyilatkozata előtt. — JA tisziviselőkérdés. — A kormányzó a földreformról. Budapest, junius 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonje­lentése.) Budapesten a politikai élet napok óta eseménytelen. Ez annak a jele, hogy sem­miféle nagyobb ellentét nem zavarja az egy hónappal ezelőtt megkötött pártközi békét. Az egységes párt jobbszárnyának mozgoló­dása, amelyet bizonyos körük nagy politikai konfliktusnak igyekeztek fölfujni, úgy lát­szik, szintén nyugvópontra jutott. Erősen tartja magát az a hír, hogy a nemzetgyűlés holnapi ülésén, Bethlennek külföldi útját is­mertető beszéde után, Gömbös Gyula fog fölszólalni és ez alkalommal a maga és elv­barátai nevében meg fogja állapítani, hogy az ő csoportja és a miniszterelnök között semmiféle komolyabb nézeteltérés föl nem merült. Ha ez a nyilatkozat csakugyan el­hangzik, úgy formailag is teljessé válik a pártközi béke. Itt kell megjegyeznünk még azt is, hogy a kormányzópárt értekezletének holnapra tervezett összehívására még nem történt intézkedés. A vasárnapi és hétfői ese­ményekről az alábbi tudósításaink számol­nak be: jimms közepén érkezik Budapestre az antantbizottság. Budapest, junius 4. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefon jelentése.) Az egyik hétfői lap értesülése szerint az az ellenőrző bizott­ság, amelyet a jóvátétel! bizottság Magyar- országra küld, junius 14-én vagy 15-én ér­kezik Budapestre. Ezzel kapcsolatban Kállay Tibor pénzügyminiszter a Hétfői Napló mun­katársa előtt úgy nyilatkozott, hogy a jóvá­tétel! bizottság döntése a legutóbbi jelentés szerint trgy módosult, hogy a kölcsön első részletéből nem kel} jóvátétel? fizetést esz­közölni. A jóvátétel*! bizottság határozatának értelmében a kiküldendő ellenőrző bizottság feladata lesz Magyarország gazdasági és pénzügyi viszonyainak megvizsgálása és a kölcsön ügyének előbbreviíele. Illetékes helyen a reggeli lap hírével szemben leszögezik, hogy a bizottság meg­érkezéséről eddig a kormányhoz semmiféle hivatalos értesítés nem érkezett és igy a bi­zottság megérkezéséről szóló hírek csak ma­gánértesülésen alapulnak. Svájci hitelt vesz igénybe a kormány Budapest, junius 4. (Budapesti szerkesz­tőségünk telefonjelentése.) A Réggel cimii lap annak idején megírta, hogy a magyar nagybankoknak sikerült Svájcban negyven millió frank kölcsönt szerezniük. Mivel a jó­vá! ételi bizottság a zálogjogot még nem ol­dotta föl és ennélfogva a külföldi nagy köl­csön még nem vehető igénybe, a kormány elhatározta, hogy ezeknek a a bankoknak jót­állása mellett kapott kölcsönnek első részét igénybe veszi. Ebben az ügyben a pénzügy­miniszter a bankvezéreket tanácskozára hívta össze, amelyen tájékoztatta a megje­lenteket a külföldi tőkés csoportokkal való megbeszéléseiről. Horthy a foldbirtokreformról Székesfehérvár, junius 4. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A kor­mányzó tegnap Székesfehérvárott egy zász- lószentelósen vett részt. Az ünnepségen az üdvözlésekre adott válaszában a többi kö­zött a következőket jelentette ki: — Bűn volna, ha a íöldbirtokreform kér­désében a politikai érdekek kívánnának ér­vényesülni. Ha a kérdés tárgyalásánál a lel­keken a szenvedelmek lesznek úrrá és ha a kérdés szabályozásánál az összesség érdeke helyett az egyes társadalmi osztályok, vagy foglalkozási ágak külön érdekei jutnak túl­súlyra, ez csak a konszolidációnak és gazda­sági megerősödésünknek válhatna mérhetet­len kárára. küldöttség Kállay pénzügyminisztert is fel­kereste. Vássonyi az egység-espárt jobb szárnya ellem Újpest, junius 4. (Budapesti szerkesztő­ségünk telefonjelentése.) Fábián Béla demok­rata nemzetgyűlési képviselő tegnap tartotta beszámolóbeszédét Újpesten, amely alka­lommá! Vázsonyi Vilmos is beszédet mon­dott. Élesen állást, foglalt a keresztény jobb­oldal ellen és hangoztatta, hogy a miniszter- elnöknek kell választania, hogy vagy ő üti le egységespárti ellenfeleit, vagy pedig ellen­felei őt fogják leütni. Rassay Károly és Pa- kots József is ilyen eszmekörben beszéltek. Politikai nihilistáknak nevezték azokat, aki­ket csak szenvedélyek és érzések visznek előre és akik felekezet és fej szerint osztá­lyozzák az embereket. Tisztviselőküldöttség a kormányzó és a miniszterelnök előtt Budapest, junius 4. (Budapesti szerkesz­tőségünk teliefonjeíentése.) Horthy Miklós kormányzó tegnap fogadta a társadalmi egyesületek szövetségének küldöttségét, amely a köztisztviselők anyagi helyzetét tette szóvá a kormányzó előtt. A kormány­zó végighallgatta a memorandumban foglalt pontokat, mely szerint a köztisztviselők ál­lást foglalnak a sztrájk ellen, anyagi hely­zetük gyors orvoslására azonnali segítséget kérnek és fizetésüket búza, vagy aranyvaíu- tábam kérőik megállapítani. A kormányzó a küldöttségnek adott válaszában hangoztatta, hogy a sürgős megoldást szükségesnek vé­li és lehetetlennek tartja, hogy a tisztviselő- kérdést minél hamarább el ne intézzék. Meg­ígérte, hogy a memorandumot áttanulmá­nyozza és a sérelmeiket orvosolja. A küldött­ség Bethlen miniszterelnököt is fölkereste, aki kijelentette, hogy a minisztertanács által megszavazott ötven százalékos drágasági segély emelése csak ideiglenes és a végle­ges megoldás előtt a KANSz-ot is meghall­gatják. Visszautasít a megoldással kapcso­latban minden forradalmi hangot és olyan 'egyesületek közreműködését, amelyek for­radalmi eszközöket is igénybe vesznek. A kormány kielégítő megoldást fog találni. A A szeszmonopolmm kérdése Svájcban. Bern, junius 3. Az állami monopóliumnak a belföldi gyümölcs- és borfőzésre való ki- terjesztéséről megtartott népszavazáson el­vetettek az állami monopólium bevezetését. 'Eddig az volt a helyzet, hogy 1885-től csak a gabona- burgonya- és cukorfőzők voltak megadóztatva. A gyümölcsszeszfőzés nem volt megadóztatva és igy óriási fejlődést ért el. Ma átlag évii 60.000 hektoliter gyümölcs- szeszt főznél? Svájcban és a gyümölcsszesz­főzők száma harmincötezerre emelkedett. A szövetségtanács határozata értelmében az alkohol törvényt uj alapokra akarták fektet­ni, meg akarták adóztatni a gyümölcsszesz- főzés minden nemét, hogy ezzel is korlátoz­zák a szeszfogyasztást és a kantonokat uj jövedelmi forráshoz juttassák. A tiszta jöve­delemből háromötödrész illeti a kantonokat és kétötödrész az államszövetséget. A kan­tonok ily jövedelmüknek 15 százalékát az alkoholellenes küzdelemre kötelesek fölhasz­nálni, vászon t az államszövetség részének 95 százalékát népjóléti célokra (rokkant-, be­teg- és balesetei Iá tás) fordították. Foiiicaré a francia-amerikai viszonyról. Paris, junius 4. Poincaré miniszterelnök Chau- montban egy liadimüemlék leleplezésénél az ame­rikai követ jelenlétében a francia—amerikai vi­szonyról beszélt. Kijelentette, hogy sajnálja, hogy ez a viszony meglazult, annak dacára, hogy Wil- son a versaillesi békeszerződések megkötésekor a viszony niegingathatatlanságáről beszélt. Az olasz választási reform. Róma, junius 4. Mussolini miniszterelnök jó­váhagyta a választóreformról szóló törvényja­vaslat szövegét. A javorina-kérdés és a cseh nemzeti demokratalpárt. A Néródul Lisfy mai számá­ban Dyik Viktor és Hajú Antal dr. nemzet- gyűlési képviselők beszámolnak azokról a benyomásokról, amelyeket a jávorinál ki­rándulásom szereztek. Dyk képviselő így ir: „Nőm a külügyminiszter elleni intrika, nem személyi ambíció, vagy hiúság vezet minket, hanem egyedül az a cél, hogy megőrizzük az utódaink számára azt. amit kaptunk. Csak a sajátjából ajándékozhat az ember. És ha mi, rossz politika, értelmetlen taktika következ­tében köztársaságiunk legszebb részeinek egyikét elajándékoznánk, akkor olyasvalamit ajándékoznánk el. ami nem a mienk és amit érintetlenül kell az utókornak átadnunk.*4 Hajm dir. pedig az alábbiakban foglalja össze az álláspontját: ,.A cseh-szlovák—lengyel' megegyezés itteni barátai — magiamat is ezek közé sorolom — fájdalommal és bosszú­sággal szemlélik, hogy a megegyezés lengyel ellenzői még mindig olyan befolyással bírnak, hogy ilyen és a Javorinn-kérdésbcz hasonló egyéb jogosulatlan igényekkel és ellenséges magatartásukkal a megegyezést késleltet­hetik.** Négy kommunistát letartóztattak Zólyomban. Házkutatás a besztercebányai kommunista titkárságon és tizenöt zólyomi munkás­lakásban. Besztercebánya, junius 3. (Saját tudósítónktól.) Muliczky István, a besztercebányai keresztényszociális párt el­nökének letartóztatása után újabb szenzáció­ja van Besztercebányának. Pénteken reggel öt óra után ugyanis csendőség szállta meg a kommunista párt titkárságát és több órán át házkutatást tartott. A házkutatás eredmény­telenül végződött, mert a csendőrök csak egy csomó írással és feljegyzéssel tudtak távozni. A házkutatás alkalmával egy igen jellemző jelenet történt. A besztercebányai kommu­nista párt titkárnője, aki származására nézve cseh nemzetiségű, homlokára és könyökére mutatva így szólt: „Ugyan, olyan ostobának tartanak engem, hogy ha itt tényleg kompro­mittáló iratok volnának, azokat itt hagy­nám ?“ Alig hogy a munkások körében elült, a házkutatás miatt támadt izgalom, Zólyomból biciklin munkások érkeztek Besztercebányá­ra, akik hírül hozták, hogy egyidőbeu Zó­lyomban is hasonló események játszódtak le, A .tervbevett házkutatások biztosítása céljá­ból csütörtökön este esendőn erősítéseket vontak össze Zólyomba, úgy hogy a város­ban mintegy nyolcvan csendőr volt. A csend­őrök egy részét Losoncról hozták automobi­lon. Tizenöt munkás, főként a bizalmi férfiak lakásában tartottak házkutatást, amelynek során felforgatták az egész házat. A csend­őrök könyveket és iratokat foglaltak le. A házkutatások után reggel nyolc órakor <3 rendőrkapitányságon megkezdődtek a kihall­gatások. A zólyomi házkutatások azzal a tüntetéssel vannak kapcsolatban, amely egy héttel ezelőtt Kállay miniszter zólyomi láto­gatása alkalmával zajlott le. A csendőrség azonban nem elégedett meg a házkutatásokkal, hanem a délután fo­lyamán letartóztatta Schwarcz besztercebá­nyai kommunista titkárt, valamint Cselka, Lepko és Kriszt bizslmitérfiakat, akiket erős csendőri fedezet mellett a besztercebányai államügyészség fogházába szállítottak be. Miért nem kap Munkács törvényszéket. A nyelvi kérdés, mint igazságszolgáltatási probléma. Ungvár, junius 4. (R u s z i n s z k ó i szerkesztőségünktől.) Munkácsnak a törvényszékért való harca még a régi magyar érába nyúlik vissza. Sok papirt elpusztítottak az újságok azért, hogy a törvényszék Beregszászon legyen-e, vagy Munkácson. Ruszinszkó megalakulásával Munkácsnak ismét reménye nyílt arra, hogy régi vágya teljesül és törvényszékhez jut Meglepetéssel tapasztalta azonban, hogy a törvényszéket egy harmadik aspiráns, Ung­vár kapta. Kétségtelen, hogy Munkács köz­ponti fekvésénél fogva igen alkalmas volna egy felsőbb bíróság felállítására. De a tör­vényszéket már nem kaphatta meg. Erinek a sokat hangoztatott helyiséghiányon kívül egészen más és mélyen fekvő politikai okai is voltak, amelyek ma is fönn állanak. A kor- máyzat ugyanis az igazságszolgáltatás terén is a soviniszta elveket akarta érvényesíteni, evégből úgy jelölte ki egy-egy törvényszék területét, hogy az abba eső járások lakóinak nemzetiségi arányszáma „kedvező** legyen. Vagyis, hogy a magyarság százalékszáma a törvényszék területén a törvényes minimu­mot meg ne haladhassa és igy a törvény­szék ne legyen kénytelen magyar nyelven is tárgyalni. Ha az ungvári törvényszék te­rűje téhez tartozó községeket sorra vesz- szük, meglepetéssel látjuk, hogy például a magas Verohovina Ungváritól túlontúl mesz- sze eső községei, mint például Volóc, vagy Alsóverecke az ungvári törvényszékhez tartoznak. Tehát sem szociális, sem deino- kratikus szempontokat nem vettek figye­lembe, mikor a törvényszék területét kije­lölték. csupán arra ügyeltek, hogy a ma­gyarság arány száma valahogy a törvényes minimumot (20 százalék) meg ne haladja, de inkább azon alul maradjon. Hiába remény­kednek tehát a munkácsiak, hogy a kor­mánykörök belátják, hogy Munkácsnak joga van törvényszékhez. Több más közintéz­ményhez is joga volna, de kivnságait úgy­sem oldanák meg közmegelégedésre. Ha azonban Munkács város áldozatok árán mégis hozzájutna a törvényszékhez, a magyarság ügyeljen arra, hogy a törvény­széknek területéit ne állapítsák meg úgy, hogy a magyar tárgyalási nyelv joga csor­bát szenvedjen.

Next

/
Oldalképek
Tartalom