Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-29 / 145. (298.) szám

Péntek, Junius 2*>. . 9fatáAiM(?W<7fiR&£ l-én sbinrekerüiő operájának szövegét és zené­jét irta. A betanítás munkáját is végzi és a pre- miéren maga fogja énekelni dalművének cím­szerepét. Erre az egy estére engedélyt kapott a Staatsoper igazgatóságától, amely egyébként szigorúan eltiltja azt, hogy tagjai más bécsi éne­ke s-s zinpadon vendégszerepeljenek. A pozsonyi magyar színház műsora: Péntek délután: Piros bugyellárls. Péntek este: A hamburgi menyasszony. (Be­mutató.) Szombat: A hamburgi menyasszony. A prágai német szinház műsora: Péntek: Rigoleito, Ghamíee föllépte. Szombat: Frasquiía. Vasárnap: Don Juan, Kubta föllépte. A prágai német kis-szinpad műsora: Péntek: A kis bűnös. Szombat: Leo-nora. Premier. Sanzara vendég­játéka. Vasárnap délután: A kis bűnös. Vasárnap este: Leonóra, Sanzara vendégjá­téka. SPORT Úszás Kahanamoku uj világrekordja. A stockholmi olympiász hőse, a fekete „herceg*4 már lassan kezdett feledésbe menni, Kealoha, Normann, Ross, majd Weissnniller egymásután törölték le a re­kordlistáról Kahanamoku eredményeit. Antwer­penben 1920-ban újból megjelent a startnál a „herceg** s bár erős küzdelem után, de vitézül megvédte világbajnokságát. Azóta alig hallottunk róla. Most újra rövid, de annál szenzációsabb hirt hoz a táviró Havaiból: „Duke Kahanamoku az 50 yardos világrekordot 22.6 mp-trc javította**. Parisba hívják a magyar úszókat. Julius 14-én és 15-én nagyszabású uszóünnepségeket rendeznek a franciák nemzeti ünnepe alkalmából Parisban. Nagy nemzetközi versenyek lesznek, amelyre meghívták a magyarokat is. A párisi uta­zás a legkönnyebben nyélbe üthető, mert a leg­jobb úszók Göteborgban iutius 5-étöl 8-áig van­nak elfoglalva, úgy hogy onnan kényelmesen utazhatnak Parisba. Olympiad Angliában az olimpiai versenyek költségeire gyűjtenek. Londonból jelentik: Az angol olimpiai bizottság elnöke, Lord Birkenihead a lapokban fölhívást intézett a lakosságihoz az angol kikül­döttek olimpiai költségeinek előteremtése céljá­ból. Az adakozást az angol király és a trónörö­kös kezdték meg jelentős összegekkel. Labdarúgás Elmaradt a Sparta—Union Schöneweide mér­kőzés. A szerdára hirdetett Union Schöneweide (Berlin)—Sparta mérkőzés elmaradt, mivel a német íutballszövetség az Uniónak a játékenge­délyt nem adta meg. „ Cseh-szlovákial német csapat Olaszországban. A Teplitzer SK olaszországi körútra megy. A csapat a következő helyeken játszik mérkőzé­seket: Milano, Geuua, Bologna és Rivarolo. MÜIGA1DASÁS A szociális biztosítás és a mezőgazdaság Prága, junius 28. A szociális biztosításról szóló törvény- javaslatnak a mezőgazdaságra vonatkozó hatásáról német agrárkörökből a következő információt kaptuk: — A szociális biztosításról szóló javas­lat szerint a mai politikai kerületekben, illet­ve vármegyékben mindenütt kerületi biztosí­tó intézet lesz. Ez a kerületi biztositó intézet a saját hatáskörében fogja a betegség ese­tére való biztosítást intézni és gondoskodni fog úgy a rokkantság esetére, mint az agg­kor esetére szóló biztosítási összegek behaj­tásáról. A rokkantsági, 'aggkori és árvabizto- sitás keresztülvitele céljából Prágában köz­ponti biztositó intézetet létesítenek. A kerü­leti biztosító intézetek ellenőrzését nem a politikai hatóságok, hanem a központi bizto­sitó intézet végzi. Az ellenőrzés meglehető­sen intenzív. A központi biztositó intézet jogai annyira messzemenőik, hogy .a kerületi biztosító intézetek csak jogilag önálló szer­vezetek, tényleg azonban a központi bizto­sitó intézet alárendelt szervei. — Nem lehet kétséges, hogy ebben az esetben a szociáldemokrata pártok megkí­sérelik az önálló, az államtól független igaz­gatási szervezet megteremtését. Ez azután természetesen a szociáldemokrata pártok szolgálatában fog áliani. Az a tény, hogy a kerületi biztosító intézetek főbb hivatalno­kait a központi biztosító intézet nevezi ki, azt fogja eredményezni, hogy a kerületi be- tegsegélyző pénztárak vezetői a szociálde­mokrata pártok érdekeit fogják képviselni. Biztosra vehető az is, hogy a szociáldemo­krata párt részére fönntartott népjóléti mi- nisztérumnak gondja lesz arra is, hogy a minisztérium által kinevezett szakemberek a szociáldemokrata pártból, vagy a párthoz közel álló körökből kerüljenek ki. Ez megint csak a központi biztosító mtézet Igazgatósá­gának szocialista többségét fogja biztosítani. — A közigazgatási kerületekben levő kerületi betegsegélyző pézíárakat kerületi biztosító intézetekké alakítják át és a fenn­álló betegsegélyző pénztárakat feloszlatják, így feloszlatják az egynéhány csehországi mezőgazdasági betegsegélyző pénztárt is. A feloszlatás következtében a mczőazdasági és erdészet' alkalmazottak csak a kerületi b:z- tosntó intézeíekné' biztosíthatják magukat. Ezek pedig a köztársaság egész területén a szociáldemokrata szervezetek expozifurái 'lesznek. Ez a helyzet a gazdák képviselő1 szerint elfogadhatatlan. — A javaslat a mezőgazdaság* körök fel­fogása szerint tárgyi okokból is ehogadha- taf'an. A m'k közigazgatási kenik’tek túlsá­gosan nagyok betegsegélyző kerületeknek. A politikai hatóság székhelye a legtöbb esetben úgy a munkástól, mint a munkaiadótól mesz- szire esik. Törvénykezési szervezetünk a törvénykezés részére a politikai kerületek keretén belül kisebb törvénykezési kerületet alkotott. Valószínű, hogy a kerületi bizto­sító intézetek a politikai pártállásukra való tekintet nélkül is az iparos munkásság viszo­nyaihoz és igényeihez képest lesznek meg­teremtve és a mezőgazdaság különös hely­zetére. valamint kívánságaira nem lesznek tekintettek Különösen az orvosok kérdésé­ben attól tartunk, hogy a kerületi biztositó pénztárak kevés figyelmet fognak a paraszt­iakba vidékekre fordítani, annak ellenére, hogy ezeken a vidékeken úgy az orvoshiányt, mint a kórházhiányt mielőbb meg kell szün­tetni. Az angol mezőgazdaság válsága London, junius vége. (Saját tudósítónktól.) Anglia mezőgaz­daságának képe ia háború, következtében tel­jesen átalakult. A háborús konjunktúrák és igényeknek megfelelően ugyanis az angol gazdák a legelőgazdálkodásról mind nagyobb mértékben szántóföldi gabonagazdálkodásra tértek át. Az állam garantálta a gazdáknak a szemestermények magas árát és a mező- gazdasági munkások jó megélhetése is bizto­sítva volt, a munkabérhivatal működése foly­tán, amely megszabta a munkabérek mini­mumát. Egy év óta azonban megszűnt úgy az államnak a termények árára vonatkozó kezessége, mint pedig a minimális mezőgaz­dasági munkabéreknek megállapítását végző munkabérhivaial működése. A szakkörök vé­leménye szerint ez volt előidézője a mező- gazdaság válságának. A tengerentúli termé­nyek árai nagy mértékben alászállottak és minthogy Anglia az éleim5cikkek tekintetében is a szabad kereskedelem álláspontján volt és a tengeren való szállításnak költségei is nagymértékben csökkentek, igy a tengeren­túli gabona nagy konkurrenciát okozott az angol mezőgazdaságnak. Hozzájárult még ehhez az, hogy sok gazda a háború alatt’ magas terményáraktól csábittatva, túl nagy árakon vásárolt birtokot. Természetes, hogy ezek a mostani árak mellett nem találják meg a számításukat. A deflációs politika folytán a mezőgazdasági terhek még súlyosabbak let­tek. Az angol mezőgazdák nem is állottak a gyakorlati mezőgazdaság olyan magas fo­kán. amit a gabona.gazgálkodá'ra való hirte­len áttérés megkívánt volna. A szövetkezeti fermT’é.s és értékesítés szervezete még ko­ránt smes olyan mértékben kiépítve és töké- tó te«Eve. anrnt pl. Párnában látható s az igy előálló kevésbé kedvező helyzetet a nagy adóterhek és a rossz termések még csali sú­lyosbították. Ezeknek a kényszerítő körülmé­nyeknek a hatása alatt egyes szakkörök a szabad világforgalom gondolatának a feladá­sát vették tervbe s már készek v ólának a gabonavédővámokkal és egyéb behozatali tiltó rendelkezésekkel is megbarátkozni. Ezek a kérdések már annyira az érdeklődés hom­lokterébe kerültek, hogy a kormánynak ezekre vonatkozóan röviden állást kell fog­lalnia. Miért van pénzkrkis Romániában ? A bukaresti kamara elnökének érdekes nyilat­kozata. Bukarest, junius 28. Bukaresti tudósítónk jelentése szerint Hágni Teodorache, — aki nemrégen mondott le a ke­reskedelmi kamara elnöki tisztségéről — a Lupta tudósítója előtt nyilatkozott a gazdasági krízisről. Hagüi Teodorache szerint a krízis főoka a kivitel nagymértékű csökkenése. A krízis oka — mon­dotta — igen egyszerű: egy agrárországba, amely nem termel, nem jöhet be pénz, A kis Románia egykoriban 4—500,000 mázsa gabonát exportált és ha ma csak ennyit tudnánk kivinni, a pénz­hiány érezhetően javulna, hiszen a'z országiba 15—20 milliárd jönne be. A cseh sajtónak igaza van, mert a mi keres­kedőink csak vásároltak, de nem űzettek; az idegenek elégedetlensége tehát érthető. Ami az állami adósságait illeti, azoknak kifi­zetésé is folytonos halasztást szenved. Az A ve­resen-rezsim alatt költekezések történtek alap nélkül és Bratianu Viatilla vonakodik ezeket a költségeket megfizetni és némileg joggal is, de mindennél fontosabb ok, hogy az ország rengeteg gazdasága nem értékesíthető kellően. Ez a pénz- krizisnek, de az általános gazdasági válságnak is ti főoka. Bratianu Vintilla a politikáját akként formulázta, hogy „mi magunk által", de a ma­gunk erajiéból nem tudunk csinálni semmit. Úgy hiszem, hogy ő maga is meg fogja változtatni nem ze tga zd á s z a tárnak irányát, mert löszén minden emelkedőben levő állaim idegen tőkével akar zöldágra jutni. Hiszen . vasutarnk sem mennének a külföldi tőke nélkül. Nem történt ez másképpen Amerikában sem, de mikor Amerika gazdaságilag fejlődött, midőn maguk az amerikaiak meggaz­dagodtak, megvásárolták az idegenek által épí­tett vasúti hálózatot. — A Pénzintézetek Szövetségének köz­gyűlése. Pozsonyból jelenti tudósítónk: A Pénzintézetek Szövetsége (Jednota) Pozsony­ban julius 8-án tartja közgyűlését amelyre Schmidt igazgató kimerítő évi jelentést ké­szít az elmúlt év gazdasági és pénzügyi vi­szonyairól. — Julius 7-én nemzetközi szövetkezeti nap lesz. A nemzetközi szövetkezeti szövetség elhatá­rozta, hogy nemzetközi tüntető és propaganda szö­vetkezeti napot rendez, mely az egész világnak demonstrálja a szövetkezei szervezetek szolida­ritását és erejét, mint a gazdasági felszabadulás tényezőjét és a világibéke szilárd biztosítékát. A gazdasági demokrácia eszméi, a javak szövetke­zeti termelése és igazságos elosztása a világvál­ság viharos éveiben jelentős haladást mutatnak feli: most clinulaszthatatlanui fontos, hogy mind­ezek az erők megszilárdulást nyerjenek, hogy azok jótékony hatása mindjobban elterjedjen és hogy a szövetkezetek nemzetközi szolidaritása, mely épp úgy szolgál az egész emberiségnek, mint az egyes tagok javának, — az egész világ­nak manifesztálódjék. Ezt a célt kell, hogy szol­gálja a szövetkezeti nap, melyet julius első szom­batján rendeznék minden államban. — Megvan a milliárd! A Pr. Tagbl. érte­sülése szerint a pénzügyminisztérium bank­hivatala 2500 kg. aranyat szerzett be Angliá­ban 40—50 millió cseh korona értékben. Ezt az aranyszaporulatot a junius 30-iki kimuta­tás fogja föltüntetni, melyben a köztársaság aranykészletének értéke már egy milliárdon fölüli összeg lesz. — A központok bűne. Az állami gy apó {gaz­dálkodásnak adósságait még mindig nem rendez­ték, amint ez kitűnik abból a jelentésből, amelyet a gyaipotkészletck kényszerlikvidátora készített. Nagymennyiségű készletek vannak még, ame­lyeknél még mindig 165 millió korona veszteség mutatkozik. — A Freud-féle börgyári sztrájk. Po­zsonyból jelenti tudósitónk: A Freud-féle bőrgyári sztrájk változatlanul tart, mert a munkások nem tekintik magukat elbocsátot­taknak, bár az igazgatóság a könyveiket be­szolgáltatta az iparhatósághoz. A Keleti Vá­sár épületével szemben lévő gyár most ki­halt, csöndes. A bejárat előtt rendőr cirkál, a munkások a sztrájktanyán — egy közeli kocsmában — tartózkodnak. Szerintük a gyár igazgatósága 35.000 kiló bőrt akart még velük beáztatni, ami kilencheti munka, az­után úgyis elbocsátotta volna őket. Ezalatt pedig nem kerestek volna többet, mint heri harmincöt koronát... Ezért meg nem érdemes dolgozni, hát inkább sztrájkolnak. Hir szerint a tárgyalások teljesen megszakadtak és nincs is remény a munka felvételére. Mintegy 250 munkás sztrájkol, _ Nem igaz az amerikai cseh-sziovák köl­csön híre. A Prager Presse irja: Egyes lapok­nak az a hiradása, hogy Cseh-Szlovákia napok óta egy nagyobb amerikai kölcsönről tárgyal, nem felel meg a valóságnak. A jelenleg Ame­rikában időző cseh-szlovák delegáció a cseh­szlovák amerikai adósságok szabályozása ügyében folytat tárgyalásokat. — A vlzierö óriási adója. A cseh-szlovák ipa­ros-szövetség vizgazdasági osztálya' a pénzügy- miniszterhez rendkívül érdekes memorandumot intézett, amely kimutatja, hogy amig itt minden nyert és felhasznált vízzel előállított lóerő után 8 fillér adót kell fizetni, addig Svájcban évente 6 frank, tehát 36 cseh korona lóerőnként a vizi- erőadó. Svájcon kívül pedig sehol másutt nem szednek ily cimen adót. Ha Cseh-Szlovákiában egy viz felhasználásával 300 napon keresztül vizierőt produkálnak, amely csak egy lóerőt kép­visel, akkor az adó 576 koronát tesz ki, tehát 96-szor olyan magas, mint Svájcban. Amig a mo­dern gőzkazánnál az egész lóerő előállítása nem kerül többe, mint 7 fillérbe, addig a vizierőné! maga az adó 8 fillérbe kerül, nem számítva a többi kiadásokat. Magának a pénzügyminiszté­riumnak kiszámítása szerint a vizieröadó egy vag- goti papirt 1600 koronával, egy vaggon enyvet 100 koronával s egy vaggon lisztet 120 koronával drágít meg. Természetes dolog, hogy az ily adók teljesen megfosztják a csehszlovák ipart a kon- kurrencia-képességtől. Ezenfelül az adó behaj­tása is igen komplikált. A vizierőadót 13,700 vál­lalkozás terhére írták elő, a behajtás óriási költ­ségek mellett történik. Az emlékirat követeli az adó leszállítását és a svájci rendszer melletti pau sál iro zást. — Nem engedélyezik az Erdélyből Magyaror­szágba szállított részvények és értékek vlsszaho- zatalát. Kolozsvárról jelentik: A világháború ide­jén számos erdélyi pénzintézet budapesti köz­pontjához küldte fel a tárcájában levő részvénye­ket, bonokat és más estékeket. Az impériumvál- tozás után az érdekelt bankok többször kérték Budapesten elhelyezett értékeik vissz?.]] ozat a Iá­nak engedélyezését. Legutóbb egyik nagy erdélyi pénzintézet kérte a pénzügyminisztériumtól, hogy többmillió lei értékű (részvényeit Magyaror­szágból visszaszállíthassa. A központi vámvezér- igazgatóság tegnap értesítette a pénzintézetet, hogy kérése nem teljesíthető, miután minden ma­gyar eredetű kötvény, részvény, bon és bármi­lyen természetű értékpapír Romániába való be­hozatala jelenleg tilos és a jövőben sem engedé­lyezhető. — Cseh-Szlovákia 3065 milliós jóvátétel tar­tozása. Egy osztrák kiszámítás szerint Cseh- Szlovákia a jóvátételi bizottságnak körülbelül 3065 millió aranykoronával tartozik. Ez a tarto­zás a Cseh-Szlovákiának jutott vasútvonalak építési költségei és készletei fejében jár a bizott­ságnak. — Az aknaszlatinai sóbányában redukálták a munkát. Huszti tudósitónk jelenti: Az akna­szlatinai sóbányában eddig teljes üzemmel dol­gozott a munkásság. Junius 15-én felmondták a munkásságnak a kollektív szerződést. Ezzel egy­idejűleg három napra beszüntették a munkát, almi azóta állandósult. A hét három első napján nem dolgoznák. A munkaVedukálásról — a mun­kásság véleménye szerint — az igazgatóság szándéka az, hogy a heti három napi szünetelés­sel rábírja a munkásságot arra, hogy jelentéke­nyen lefokozott bérrel egész héten dolgozzanak. A munkásság teljesen szolidárisnak látszik, bár egyesek gyanakodnak, hogy a köztük levő cseh munkások némelyike csak azért tart velük, hogy a munkásság szándékait, hangulatát jobban kiis­merhessék s azt az igazgatósággal közöljék. Az igazgatóság alighanem eléri célját, mert nagy só tartalékuk van. Ha ez el is fogyna, könnyen szerezhetnek be, mert Romániában van só bő­ségesen s ott ugyanannyi leibe kerül, mint itt cseh-szlovák koronába. — Szállítási kérdések a gazdasági parlament előtt. S tód óla Kornél, a pozsonyi kereskedelmi kamara elnökének vezetésével tegnap a kereske­delmi kérdésekkel foglalkozó bizottság forgalmi alosztálya a kereskedelemügyi minisztérium épü­letében ülést tartott. Stodola megnyitó beszéde után Kapp főelőadó jelentést tett a szlovenszkói vasúti díjszabás Hely ze téred, összehasonlítva a szlovenszkói vasúti díjszabást a történelmi or­szágokéval. Utána Jilek tanácsos kijelentette, hogy a szlovenszkói kereskedelmet és ipart a jelenleg fennálló vasúti díjszabás jelentékeny módon megterheli és annak kifejlődését sok eset­ben szinte lehetetlenné teszi. Nézete szerint a' szlovenszkói vállalatokat hajózási díjszabások­kal kell előnyben részesíteni és gondot kel] for­dítani arra is, hogy az ipari központok a kikötők között olcsó összeköttetési lehetőség álljon fönn. A bizottság végül határozati javaslatot fogadott el, amely szerint Szlovenszkó hátrányos közle­kedési helyzetén olcsóbb vasúti dijszabásokkal. a kassa-oderbergi vasúthoz kiépítendő összekötő vonalakkal és a' kedvezmények engedményezé­sével kell segíteni. — Egy prágai vállalat óriási vesztesége. A prágai üvegmüvek Jr.-t tegnap tartotta közgyűlé­sét, amelyen a vállalat több mint nyolc és fél­milliós veszteségére való tekintettel az eredeti­leg tizenegymillió cseh korona alptőkét 1.1 millió cseh koronára szállították le. — A prágai húspiac. A mai húspiacon a kö­vetkező árakat jegyezték: Üsző 10—14.50, borjú 10—14, belföldi sertés 14—17, jugoszláv sertés 14—16, bakonyi sertés 14.50—16.25, dán sertés 12—17; belföldi marhahús: ökör eleje 12—15, há­tulja 14—16.75. bika 13—45, tehén eleje 10—12, hátulja 12—14, egy éven aluli üsző és tinó 10— 13, vágott hús 8—10 cseh korona kílograrmon- ként. A forgalom közepes volt. i Julius 1-én jelenik meg a GRIMASZ 3 élc!«»p 3 Szerkesztik a legjobb magyar i humoristák 1322 Ara cK

Next

/
Oldalképek
Tartalom