Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-03 / 123. (276.) szám

Vasárnap, funius 3. & — (Yirágünnepély Ungváron.) Ruszinszkói szerkesztőségünk jelenti: Az Ungvári Atlétikai Club június 3-án, vasárnap, nagyszabású virág- ünnepclyt tart a Széchényi-ligetben, melyen az eddig még nem ismert különféle szórakoztató­előadások fogják a közönséget szórakoztatni. Kü­lönös érdekessége az ünnepélynek a most soro­zott „ieányvirúgszázad”, mely több mint száz vi­rágba öltözött szép leány csapata lesz. Társas­játékok. tréfás , szabadelőadások, virágnyelvkur­zus stb. töltik ki a műsort. Ez Ungvár legsike­rültebb mulatsága lesz. — {Meleg júliust jósolnak, A meteorológiai intézet jelentése szerint julius hónap rendkívül forró lesz az idén, a hatévenként visszatérő meleg júliusokat tekintetbe véve. Az utolsó ilyen meleg julius 1917-ben volt. — (Óriási földrengés Perzsiában.) London­ból jelentik: A délperzsiai Allahabad város kör­nyékén óriási földrengés pusztított. Hat község teljesen eltűnt a föld színéről, a halottak száma s négyezret is meghaladja. — (Lublófürdö június 15-én nyílik meg.V A Ropnád folyó kies mell ék völgy óben. 555 méter magasságban fekvő vasas forrásokban bővelkedő fürdőtely balzsamos levegőiével mint subatpin és ikl'iimatihus gyógyhely kiváló helyet foglal cl. A fürdő torain gyógymódra is be van rendezve. Luiblóiürdö kiterjedt lápíö'd'lerülcte a fiirdőte&ep közvetlen szomszédságában terül el. E lapíö'd rendkívül nagy hasonlatosságot mutat a világhírű franzer.sbadi lápföldhöz. A íürdőhúzban szénsavas, vasas és lápfürdak vannak. Az ivó- és fürdőgyógy- mód különösen vérszegény, légzőszervek iiurutos bántiahnai és általános gyengeségefcnéí alkalmas. Étkezés: penzió rendszer. Penzió .ára négyszeri ét­kezéssel 24 korona. A fürdőhöz iegiközelefob fek­vő áldomás LuboóSn-Lu’blóíürdÖ (Kassa-odirbergj vonal), ahonnan kocsin lehet a fürdőhelyet meg­közelíteni. Szobák 5 koronától feljebb. Gyógydíj egyszer és mindenkorra 10 korona. _ (A görög naptár reformja.) Kon&tmtóná­po lyá tudósítónk távirata: A görög egyház kon­stantinápolyi kongresszusa Metetios pátriárka el­nök te-te alatt határozatot hozott, hogy a’ görög ■egyházi számítást tizenhárom nappal előbbre tótja, a célból, hogy teljesen megegyezzék a Gergely- - féle időszámítással. Az uj időszámítás október el­sején lép életbe és az október elseje és 14-'ke közé eső ünnepek már az uj időszámítás szerint ünáepevendők, — (Uj expedíció megy a Gaurizankárra.) Lon­doni tudósítóink távirata: Ronaldslxay lord elnök­lete alatt ülést tartott az angol királyi földrajzi társaság, melj’en elhatározták, hogy jövő tatva-sz- szaí ui expedíciót küldenek ki a Himalájába, hogy megmáss-za a Gaurizankárí, a világ íegima'.gásabb helyét, melynek 8849 méter magas csúcsára még ember el nem jutott. xx Magyar-szlovák szótár a Pechány- féle szótár kiegészítéséül, Juhász-Hvozdzik János reálg. tanar szerkesztésében, kapható minden könyvkereskedésben. Ára 32 tv 363 lap. xx Mauihner Frigyes dr. ügyvéd, törvényszék hites magyar tolmács, Prága I., Mikulásska trida 28. Telefon 45—08. Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfordítva. xx A CoHegium Mariamim fiúnevelő in­tézet az 1923—24. iskolai tanévre felvesz 40 középiskolai tanulót ellátásra. Megbízható hely, ahol a szülök gyermekeiket nyugodtan elhelyezhetik. Az ui prospektus junius hó­napban fog megjelenni. Folyamodni julius hónapban lehet. A somorjai fiókintézetben elhelyezést nyerhet 12 tanuló, akik az ottani magyar tannyelvű polgári iskolát látogat­ják. Érdeklődök forduljanak a CoHegium Marianum igazgatóságához: Pozsony, re­renciek-tere 1, II. és jelezzék, mily intézet iránt érdeklődnek. xx Lussingrantíe (líaüa) tengeri fürdő és klimatikus gyógyhelyen a „Pensio Kmiga- ria“-ban napi teljes ellátás, lakással együtt, 14 Ura, Iffli í| ff! II fii 1 | Novovessité lipcic 1 l#¥#®¥fliiil a | a $ Vizpryófíywit >7,et — Klimatikus ® q ' fryójrv lu>|y ősfenyvesek ko/.opette <j. Suhnlpiix éiíhajiat -- Nnpiárak: Jö 5 szoba 1 vagy a noyns 4—,1» őK, a étkezte személyenként L!7 (\", ívm ’S 3 'te szeptemberben 2ó%-al ioszálli- JV unt szobaárak — Szanatoriólis st © ellátás ú- kezelés modern S? ® i_ryógy0ko7.ökkel — Prospektus , . 9e Őt <-s szobarenü■-ius: I. g I ó f ii r e ti 12&6 x Cfr (Xo’.-.jvcsské V11 pe le) goii rl uo ksáun £ * • í­| Vasúti állomás: Sp. Hm Vas (sg ó) 1 I Nyitva: jón. 10411 szapi 30-ig 1 nrrt.tnvarmmirwmimmtvu nutmxMfmrrjt nm-matuT, vxanmu*. *tmmnu< ®icis|c Icrlilüli 10 Ké. pósta!)élycgben való beküldése ellenében bérmenívc küldöm szabadalmazott szenzációs találmányoméi ismertető könyvemet, vj‘22 Cim: „Patent 507” Clui(Kolozsvár) l.KZ.posta/lók flISIÜÁZ ÉS Slii Beöthy László. Prága, junius 2. Ma kezet szorít Beöthy Lászlóvá,! m-agjwo-s lelkesedéssel -megrendezett ünnepségek között Budapesten a magyar művészet és irodalom. Egy negyedszázad múlt el azóta, hagy Beöthy László belépett a budapesti színházi világiba, ahol tudás­sal, aíkaraittaL temperamentummal és mindig izflié- sesen törte előre a maga útiját, mely hamar ösz- sze-taláil ko-zoM a magyar kultonhésiiória széles ut­j ilVtlü. Ma ümiepli Budapest Beöthy Lászlót s mi, akiket lehámozott a történelmi sons a mujgyar ©let iájáról, csak a lelkünket és gondoliaituTiikat küidj-ük az ilnnep!lé:s!iez s csak messzi horizontok ködén keresztül integetünk üdvözlést. A messzire kivétetteégrünikben is érezzük, hogy Beöthy László ékténeik huszonöteszteiideje nemcsak az ő saját inidiividuáliis öröme ás sükene, de öröme és értéke a magyar k-ufttorának, a ma­gyar életnek. Ez a megáUSapit’ásaünk spontán és av eiénik sorakozó eredmétiypozi tivuinok nyomán faikiad s úgy érezizük, hogy ezt kötelességünk Beöthy Lászlóval szemben leszögezni. Érezzük, hogy a modern magyar szülészet, az országhatá­rokat s a nyelvi és nemzeti louilfutra gránicatt messzire tulSizáirní'Biló magyar szintikiullttxra nagy, föwendütése és erőbe önstésc a’ Beöthy Láiszió ér­deme. Érezzük, hogy a magyar színi író dalom szédületes és gyakran káprázatos üstökösuitjáit a Beöthy László keze ra'jzoSta ki, amikor a buda­pesti színházi életben fölienvelite .az irodáíom maga­sabb régióihoz a színpad világát s az irodaliuait mágneses erővel húzta és kapcsolta a magyar szi- nikultoráhaz. Aki valaha munkása volt a. magyar színpad­nak, az irodáloarmaík, vagy a kultúrának, az fol- téitleniüil összetalálkozott egyszer az é leltben Beöthy Lásztlóval. S aki találkozott vóle, c-tz me­legséget, közvetlenséget s megénííést érzett. Az érezte azt a kettős lelket, anifiböl Beöthy I.zászló összetevődött: a Rákosi Szidi örök kedélyéit és krisíáilyos művészetét s a Beöthy Zsolt világos­ságát és sohase fáradó keresésiét a szépnek. Aki valaha a szemlébe nézett Beöthy László­nak. az érezte, hogy a mag3rar kifltiura együk osz- ! apával! áll szemlben s aki ma ünrueplésse! gondo*! feléje, -az nemcsak egy szépen iveit és szerencsés cmiberpályfo.' előtt lobogtat kendőt, de egy tartal­mas, energiával és eredménnyel telített mragyér Mtormiufet is megbecsül. gUn. Színházi levél Pozsonyból. Pozsony, junius 2. (Saját színházi tudósítónktól.) Az egységes művészi munka kiforratlansága, a kellő szerve­zettség hiányában való tapogatózás s a tikkasztó nyári levegőnek bizonyos nyomasztó nehézkes­sége jellemzik a Földes-féle társulatnak eddigi működését. Sem az operett, sem a drámai együt­tes nem teljes és nem kielégítő színvonalú még; kölcsönbe jár az egyik együttes a másikhoz, mint ahogy maga Földes igazgató kénytelen még a ruhatárát is kikölcsönözni Polgáir volt direktor­tól napi kétszáz koronáért. Az a körülmény, hogy a drámai tehetségnek be kell ugrani az operett­be és viszont, természetesen megteremti a maga furcsaságait, ez az oka annak, hogy az előadások sok jelesség mellett telve vannak a legszembetű­nőbb visszásságokkal és rendezésbeli egyensu- lyozatlanságokkal. Néhány valóban kiváló erő mellett több az olyan szereplő, aki hátrányosan befolyásolja az előadások összhatását. Nagy hiba az is, hogy Földeseknek nincsenek énekesnőik, pedig ott. ahol annyi operettet hajszolnak, -először erre kellene gondolni. A primadonnán. Buday Ilonkán kivid eddig még nem láttunk olyan nő- szereplőt, aki énekével és táncával egyaránt ki­elégített volna bennünket. Mihályi Lici, akit szub- reítnek tettek meg Földesék, inkább drámai te­hetség s a hatást, mit elér, nem táncának, sem énekének, hanem édes, pikáns megjelenésének, graciózus termetének és aranyos jókedvének kö­szönheti. Ez az Ítélet áll Lackó Lolára is, akit szintén jobban szeretünk látni drámai darabban, de persze a szükségtelen és bántó affektáció nél­kül, amely, ugylátszik, már éppen olyan kisérő jelenségévé fejlődött ki az ő játékának, mint Mi­hályi Licittel a gyorsütemü igenlő fejmozdulat. Hogy mennyire a kísérletezés stádiumában vannak Földesék, arra rikítóan jellemző példát szolgáltatott a .,Cigán.yprimás“ cimü operett és az „Ártatlan Don íuan“ cimü bohózat -előadása. Mind a két előadást művészi tökélyre emelte volna néhány szereplő, akinek kezében élet, a valónak hű mása volt a szerep. De Itat az előbbiben 3z egyik főszerepet N. Kovács Margit személyében a társulat olyan tag­ja kapta, aki fájdalmas meglepetésünkre már fi­zikailag képtelen volt a táncra, hangja szárazon rezgeti s egész iát okából hiányzott a vér és tem­peramentum. Az utóbbiban pedig Tanka Dóra és Hcgycsj Nándor teljesen elhibázott ábrázolásuk­kal meglehetős kellemetlen hatást idéztek elő és alaposan meglépd esték a sikert, melynek lelke pedig ;i vendég Sarkad; Aladár volt, a budapesti Vígszínház művésze. Földes egyébként maga is érzi, hogy sok a hiány és nincs meg színházának a kellő művé­szeti szervezettsége. Csupán egy ad hoc társulat ez, amelyet a későn kiadott koncesszióra hirtelen állított össze s melyet csak fokozatosan, a tapasz­talatok alapján fog megszervezni a kritikai köve­telmények szerint. Nem is adatott elő eddig itt semmi darabot, amelyet Kassán már le nem ját­szottak, ezeket is többször megismétli — az is­métlések folytán néha gyéren látogatott ház -elle­nére is — csakhogy időt nyerjen a szervezésre cs a további program előkészítésére. Ezzel áll összefüggésben az is, hogy a budapesti Vígszín­házzal szerződést kötött tiz estén át vaió ven­dégszereplésre. Persze ahhoz, hogy ennyi előadást m-egbirjon a magyar közönség anyagilag, szükséges volna, hogy a színház vezetősége saját érdekében is ügyeljen arra, hogy a helyárak ne haladják meg az elszegényedett, de kultúrára éhező magyar családok teherbíró képességét. Az elmúlt napokban több ízben bizony már nagyon is észrevehető volt a színház látogatott­ságán, hogy jó volna a helyárleszállitássa! meg­próbálkozni. Capek komédiájának, a „Makropu- los“-rtak gyér közönsége akadt. Igaz. hogy nem is veszített sokat, aki nem látta e fantasztikusan felfújt, de kevés drámai értékű komédiát. Meg­engedjük, hogy a külföldön hatást ért el ez a da­rab. Hiszen tagadhatatlan sok az izgató elem benne, de sok az izeflenkedés is és az a problé­ma, mit az iró felvet, teljesen meddő valami, akárcsak az az untató filozofálás, amely a végén az egész darabnak drámai szerkezetét agyonüti. A színészek nagyobb fáradságot fordítottak e da­rabra, mint amennyit megérdemel és ha volt él­vezetünk, ezt a jó megjá-tszás idézte elő. A fősze­repet, a 338 éves kisasszonyét, Trsztj’-enszkyné Baróti Irma alakította. Bár nem egészen reá szab­ták e darabot és igv a lélekábrázolásnak némefy árnyalata homáH'ban maradt, az indulatok játéká­ban mégis nagy, elragadó volt. Érdekes, hogy e darabban fedezte fel először a pozsonyi közönség és a kritika Farkas Pált is, aki ezúttal kapott nagyobb szerepét is dicsőségesen oldván meg, a nyílt színen részesült meleg ünneplésben. A mű­vészi ambíción felül mindenesetre kötelesség­számba menő előadásira nagy számmal vonultak fel a cseh-szlovák ujságirók, akik hatalmas tap­sokra verték tenyerüket Lehet hogy az ő tap­suk inkább a szerzőnek szólt, mint az előadóknak, minket azonban főképpen ezek érdekeltek, mert a „Makropulos“ volt a tehetségük próbaköve. Re­mekül állotta meg ezt a próbát Vágó Arthur, ki­nek pompás; sokoldalú alakító képességét állan­dóan figyeljük és nem győzünk betelni a köny- nyekben és mosolyban kitörő elragadtatással. Legigazibb becsülésünket érdemli meg Kernemé Hantos Irma is. Nálánál bajosabban és poétiku- sahban nem lehet megjátszani a szerelmes kis­lány-szerepeket. Földes igazgató a „Cigányprímás* Rác Pali szerepében mutatkozott be. Külső megjelenítésben csalódásig hü volt, a belső jellemrajzban nem egészen határozott. Legnagyobb hatást a harma­dik felvonásbeli jelenésével ért el; alakítása itt a művészet tiszta napfényében tündöklőit. Még Sarkadi Aladárról, a vendégművészről kell néhány szót beszélnünk. Sarkadi öt estén lé­pett fel s azzal a biztonsággal, fölénnyel, mivel egy „beérkezett" és ünnepelt művész rendelkezik, valamint az ő külön specialitásával, bámulatos mozgékonyságával, ötleteinek és mókáinak pazar bőségével az egész színpadot é<s az egész közön­séget magával ragadta. Még az a szivbeli mulat­ság, amit az ő szeretetreméltó jókedve keltett, sem tudta azonban a közönség méltatlankodását elfojtani amiatt, hogy a rendőrség minden felvo­nás közben busz-huszonöt perces szüneteket en­ged meg, miáltal az előadások éjfélig kinyúlnak. (P.) (*) Beöthy László kitüntetése. Budapesti szer­keszitöségűmlk jelenti telefonon: A kormányzó Bteötíhy László szinigazgatóm-alk megyedisz-ázadas jubileuma alkalmából a kormán'j'fötaríácsasi rímet dományozta. (*) Tragédia és komédia egy estén a buda­pesti Nemzeti Színházban. Budapestről jelentik: Hevesi Sándor, a Nemzeti Színház igazgatója azzal a tervvel foglalkozik, hogy a jövő szezon­ban egy estén hozza színre az „Oedi:pusz“-t és a „Mizantrópját. Eddig még nem volt rá példa, hogy a tragédia és a komédia egy estén szere­peljen a színház műsorán és Hevesi azért válasz­totta ezt a két darabot, mert rövidek és külön- külön nem töltenek ki egy színházi estet. (*) A berlini Volksoper magyar főigazga­tója. Szenkár Jenő, a budapesti volt Népopera karmestere, aki hosszabb idő óta a frankfurti Operaházbau működött, a minap vendégképpen cldirigálta a berlini Grosse Volksoperban a Tri- stan és Izoldát. Előadás után fölszólította a szín­ház igazgatósága, vállalja cl a legfőbb zenei ve­zetést. Szenkár természetesen nyomban elfo­gadta a megtisztelő ajánlatot és augusztus köze­pén már meg is kezdi működését Berlinben. A frankfurti színházhoz a jövő év őszéig köti szer­ződése, ezt azonban sikerülni fog békés utón föl­bontania. (*) TittonJ volt olasz külügyminiszter fele­sége színdarabot írt. Római tudósítónk jelenti, hogy Tiittoni volt külügyminiszternek, a szenátus elnökének felesége vígjátékot irt, amely Róma állandó színházában, a Teatro degli Haliamban fog szinrekerülni. A bemutató iránt természetesen rendkívül nagy az érdeklődés. (*) Péchy Erzsi Bécsben hárommilliót kap egy fellépéséért. Budapestről jelentik: Péchy Erzsi legutóbb betegsége miatt megszakította Király- színházi fellépéseit A művésznő állapota rövid pihenő után annyira javult, hogy nem is kell el­utaznia, orvosai hozzájárulásával idehaza, vár­hegyi villájában várhatja meg teljes gyógyulá­sát. A népszerű művésznőt azonban így sem látja viszont ebben az évben a budapesti közön­ség. Péchy Erzsit szeptembertől decemberig vé­géig a bécsi Johann Strauss Theaterhez köti szerződése, mely esti hárommillió osztrák korona fellépti dijat biztosit a művésznőnek, aki Ralph Benatzky uj operettjének főszerepét kreálja. Péchy Erzsi nagy sikerét évekkel ezelőtt a Vá­rosi Színház színpadán ugyancsak Benatzky egyik operettjében, a „Hóvirágéban aratta, innen a barátság a bécsi szerzővel, aki mindent elköve­tett, hogy a művésznőt nyerje meg legújabb be­mutatójára. A következő év elején, 1924 január­jában a Fővárosi Operettszinházban lép fel Péchy Erzsi, aki 150 előadásra kötötte le magát az ui színházhoz. ‘ (*) Róbert de Flers magyargyalázásai. Az Ui Nemzedék cikkben ismerteti Róbert de Flers francia írónak La Petité Table (A macskaasztal) cimü könyvét, amelyben a magyar nemzetről becsmérlő hangon nyilatkozik. Mivel Flers és Caíl- lavet bohózatait gyakran játszók magyar színpa­dokon is, az Uj Nemzedék bojkottot hirdet ezek elien a darabok ellen. (*) A „Sztrogofí Mihály” reprize Párisban. A párisi Chatelet-szinház több évtizedes pihen­tetés után fölelev-enitette a „Sztrogoff Mihály utazása Moszkvától Irkutskig* cimü látványos színmüvet, amelyet D‘Eunery irt Jules Vernevei együtt, az utóbbinak hasonló cimü híres regénye nyomán. A föl elevenített színdarabot a párisi színház pazar bőkezűséggel állította ki és a da­rabnak a mostani reprizen éppen olyan zajos si­kere volt. mint a premiér alkalmával. (*) Halléban levettek a műsorról egy „mo- narchista” operettet. A „Leipziger Neuesten Nachrichten” irja: A hallei városi színházban a napokban volt bemutatója a „Naschmarkt király­nője” cimü operettnek. Az operettnek nagy si­kere volt és a közönség a felvonások után szám­talanszor szólította a lámpák elé a szerzőket és a szereplőket. A sikert az egész sajtó megállapí­totta, csak a szélsőbal „Volksblatt” utasította vissza a darabot, megemlítve, hogjr az operett­ben, amely a béosi kongresszus ideién játszódik, egy „valódi” király is szerepel. A cikk hatása alatt a haltei városi színház színészei, akik a szélsőbal politikájának hívei, azt követelték, hogy az operettet haladéktalanul vegyék le a műsor­ról. Diettrich, a színház intendánsa eleget tett a szinészek követelésének és a „Naschmarkt ki­rálynőiét” az archívumba helyezte. (*) Francia szerzetesek előadták Morax Dá­vid királyát. Párisban egy hétig tartó hangver­senysorozatot rendeznek a katolikus irók egye­sülete javára. Az első hangversenyen Saint Ger- main en Laye ferenor-endi kolostorának egyházi zene- és énekkara előadta René Morax ismert zenedrámájának, a Dávid királynak több részle­tét. Az előadást a konzervatórium nagy hang­versenytermében tartották. A prágai német színház műsora: Vasárnap délután: A zsidók. Vasárnap este: A szőke angyal. (Premiér.) Hétfő: Marinka, a táncosnő. Curt Woliram vemdégoáeéka. A prágai német kis-szinpad műsora: Vaisárnap délután: Ingeborg. Vasárnap este: A zsidók. Reicher vendégjátéka Hétfő: A zsidók. RetoheT vendégjátéka. A pozsonyi magyar színház műsora: Vasárnap délelőtt: RUR. Vasárnap délután Tatárjárás. Vasárnap este: Kis cukrászda. Hétfő: Három nővér. Kedd: Glória. Kedd: A szőke angyal. Szerda: John Gábriel Borkman. Reioher-Rvlí vendégjátéka. Csütörtök: A szőke angyal. Péntek: Bolygó hollandi. rÁz ungvári magyar színház műsora*. Vasárnap délután: Cigánybáró. Vasárnap este a színházban szlávnyelvü elő­adás lesz. A magyar színtársulat a Füredi-étte­remben kabarczik. Kedd: A zsidók. Reicher vendégjátéka. Csütörtök: A zsidók. Reicher vendégjátéka. Péntek: Az apa. Reicher vendégjátéka. 4jAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA>5> 5 —— \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £ í \ !> í ° \ Saját készitményü finom férfi £ ^ n^i fehérnemű ^ \ térítők és mindennemű lenáru j£ < \Árusítás nagyban és kicsinyben %

Next

/
Oldalképek
Tartalom