Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-03 / 123. (276.) szám

megszökött, hozzá szaladt és kérte, hogy fű­részelje le kezéről a bilincseket. Bölnn ezt nem tette meg, de a csendőrséget nem érte­sítette az esetről, csak később mondotta el a csendőrőrszemnek, hogy egy megbilincselt ember jelent meg a lakásán és kérte, hogy távolítsa el róla a bilincseket. Borim szerep­lését gyanúsnak találják. Jelentkezett a rendőrségen Czier Gusztáv bádogos is. aki a bádogládákat készítette. Elmondotta, hogy a tömcggyiikO'S zsirszáltrtásra rendelte a lá­dákat. A megrendelőt Tó tikban fölismerte. Tóth délután újabb vallomást tett, mely nagy részben megegyezik első vallomásával. Mindössze annyi eltérést mutat az uj vallo­más, hogy az öreg Lakmannéí nem ö, hanem a Kano- zsay házaspár gyilkolta meg. Az öreg asz- szony ugyanis pénzt kért Kanozsayéktól és mikor nem kapott, ki akarta őket tenni a lakásból. Kanozsay ekkor rátámadt az öregasszonyra és nyakkendőjével megfoj­totta. Elmondotta Tóth azt is, hogy Kövesné háromszázezer koronát adott neki, hogy azon mérget vásároljon. Ö csuk százötven- ezer koronáért vásárolt sztriidhnint egy gyógyszerészsegédtől', akinek nem tudja a nevét, de lakását megmutathatja. A rendőrség ma agnoszkálta a holtteste­ket. A nyomozás tovább folyik. A cseh siensseti demokraták tiltakozása az orosz papok kivégzése ellen. Prága, junius 2. A esdi nemzeti demokrata párt tegnap este a Zsófia-szigeten gyűlést tartott, ame­lyen az oroszországi lelkészek kivégzése el­len tiltakozott. A gyűlésen Kramár Károly dr. hosszabb beszédet mondott, amelyben többek között emlékeztette a gyűlés részt­vevőit arra, hogy a csehek Oroszországnak nagy hálával tartoznak, mert Sasanov volt orosz külügyminiszter és maga az orosz cár foglaltak először állást a cseh nemzet fel­szabadítása érdekében és azért, hogy a cseh és szlovák egyezség létrejöjjön. Kramár ez- utáh arról a szerétéiről beszélt, amely a szláv nemzeteket egymással összeköti. „Ne­künk - mondotta — nem. szabad a szovjet kor­mánnyal tárgyalnunk, mert az oroszokkal való tárgyalás megkönnyítené a németek helyzetét, akik azt mondhatnák, hogy ha mi tárgyalhatunk a beísevik.oíkkal, miért ne tár­gyalhatnának Ők is. Nekünk e,gyetlen célunk csak az lehet, hogy Oroszország mielőbb na- cfonalRista Oroszország légyen, mert a mi érdekeinket ez szolgálná a legjobban. A szovjeturalom elleni küzdelem nem az er­kölcs, nem a hit kérdése, hanem az erkölcs­telenség és a materialista világnézet elleni küzdelem.14 A gyűlés Kramár beszéde után határo­zati javaslatot fogadott el, amelyben a leg­nagyobb elégedetlenségüknek adnak kifeje­zést azért, hogy az ittélő oroszokat eltiltot­ták attól, hogy az orosz nemzet leigázása és Tichon patriarcha kivégzése ellen tilta­kozhassanak. „Az orosz szervezetek tiltako­zásának megakadályozása — mondja a ha­tározat — a német pénzzel megfizetett gaz­emberek és Oroszország felforgató elemei­nek a müve volt.“ Foch marsall látogatásának epilógusa. Prága, május 2. A nemzeti demokrata párt tiltakozó gyűlésével egyidőben a cseh katolikus diák­ság is gyülésezett a Zsófia-szigeten és tilta­kozott a radikális diákság amaz eljárása el­len. hogy Foch marsall ellen állást foglalt. A katolikus diákság gyűlésén a Radl tanár csoportjához tartozó szocialista diákok is nagy számban megjelentek és' veszélyez­tették a gyűlés nyugodt lefolyását. A gyű­lés egy behívói a hirdetett nyilvános gyű­lés.helyett ekkor a gyűlést zártkörűnek mi­nősítették és a termet a rendőrséggel kiürí­tett ék. A radikális diákok ekkor a cseh mű­egyetem épületébe vonultaik, ahol a katolikus diákok eljárása ellen tiltakoztak. A tiltakozó gyűlés után zárt sorokban vonultak a Zsófia- sziget ellen. A rendőr igazgatóság épülete előtt azonban erős rendőri készültség állta el az útjukat. A rendőrség a háromezer diáikból álló tömeget feloszlatta. A feloszla­tás alkalmával két diák súlyosan megsérült. Ezeket a rendőrigazgatóság épületében első orvosi segélyben részesítették. A rendőrség tizenhárom diákot letartóztatott. Lengyelország problémái. — Angol cikk Lengyelország viszonyairól — Prága, június 2. A „The New Statesman“ angol politikai és irodalmi folyóirat most érkezett számában Róbert Dell „In Danziig and Warsaw*1 cím­mel nagy cikket közöl Lengyelország viszo­nyairól. Róbert Dell, ki Lengyelország őszinte barátja, lengyelországi tanú lm árnyat - járiak tapasztalatairól számol be cikkében az előkelő angol folyóirat olvasóinak. Az ob­jektív hangon irt cikk középpontjában Len­gyelország három fő problémája: a militariz- mus, a nemzeti kisebbség kérdése és a zsidó­kérdés áll, melynek megoldása determinálja Lengyelország jövő sorsát. Oly problémák ezek, melyek az utódállamok belpolitikájának is homlokterében állanak, nem lesz érdek­telen Dell cikkének főbb megállapításait leközölni. Danzig status quot követe! Dell cikkének elején megállapítja, hogy a békeszerződésnek Damziigra vonatkozó része teljesem egyedül álil azok között az abszurditások között, melyeket valaha kép­telenül ostoba területi szabályozások terén elkövettek. A lengyel kormány egy magas funkcionáriusa, kivel Dell beszélt, szintén osztotta az angol publicista ama véleményét, hogy a danziigi megoldás sem Lengyelország­ra, sem Németországra, sem Damzigra nem hozott jót s lia Danzigban népszavazást tar­tamának, akkor a város túlnyomó többséggel a status quo visszaállitását követelné. A francia hadsereg után a lengyel hadsereg íí legjobb — Varsóba érkezésem után a következő napon, — írja Dell — tanúja voltam a Kelet- galicia annte-xlójának örömére rendezett ka­tonai parádénak és alkatman volt megszem­lélni Lengyelország egyetlen virágzó intéz­ményét. Alkalmam volt több külföldi katonai szakember véleményét meghallgatni, kikkel együtt az .az impresszióm, hogy a francia hadsereg után. a lengyel hadsereg a legjobb Európában. Ez drága luxus és megmagya­rázza, hogy Lengyelországnak miért nincs pénze semmi másra. A francia kölcsönnek minden fillérjét a hadseregre fordította Lengyelország, az a Lengyelország, mely­nek közúti alkalmazottai Varsóba való érke­zésem napján sztrájkoltak, mivel nem kapták meg béreiket. A pompásan felszerelt vado­natúj egyenruhában menetelő csapatok és a háború-kitörése óta nem javított siralmasan tönkrement házak és utcák közti ellentét nagy hatással volt rám, azonban legkevésbé sem sértette a főváros lakosságának szemét. Lengyelország annak az embernek a benyo­mását kelti, aki egy versenyparipát kapóit ajándékba, azonban kunyhóban él kenyéren és vizen. Lengyelországnak sok a nemzeti kisebbsége — Az ember önkényteinül is megkérdezi magától, hogy hogyan képes megküzdeni annyi külső és belső nehézséggel. Ily feladat vállalásához a realitások szilárd vázára volna szükség, mely azonban Lengyelország esetében hiányzik. Bár mindig meg voltam győződve arról és állásfoglalásom ma sem változott, hogy a független Lengyelországra Európának szüksége van, mégis kénytelen vagyok arra a konklúzióra jutni, hogy Lengyelország mai territoriális és etnográfiai állapota egészségtelen. Miig a lengyelek fölis­merik és idővel korrigálják hibáikat, félő, hogy addig mások fogják korrigálni azokat. S akkor mi történik: „Húsz éven belül be­következik Lengyelország újbóli felosztása*1. — mondotta nekem a lengyel diplomáciai kar egyik tagja. Ez mindenesetre nagyon is lehetséges, azonban mindenáron meg kell akad áll y ózni. Lengyelország minden barát­jának kötelessége — és ebbe a kategóriába számítom magamat is — Lengyelországnak, ha kell, brutálisan is szemébe mondani az igazságot. A lengyelek megismétlik mindazo­kat a hibáikat, melyek romlásukat okozták. A régi Lengyelország bukásának legfőbb oka túlságos terjeszkedése és túlságos centrali­zációja volt. Az uj Lengyelország is túlsá­gosan centrálisztikos és abba a hibába esett, hogy túlságosan kiterjesztette határait és ennék következtében lakóinak csaknem fele nem lengyel. Az ország 27 millió lakosa közül csupán 15 millió a Kengyelek száma. A zsidó kérdés Lengyelország egyik leg­fontosabb problémája, — A nemzetiségek megoszlása a követ­kező: zsidók három millió, németek egy és fél millió, és éhhez járul még mintegy hét és fél millió ukrán, fehérorosz, litván és más nemzeti kisebbség. A gettóban élő mintegy három milliónyi zsidóság küllőn élő fai, melyet főrabbija kormányoz, külön törvényei és saját szokásai vannak. Ezenkívül nagy­számú zsidó él Lengyelországban, kit elhagy­ták a gettót és belevegyültek a lengyel lakosságba. Lengyelország kereskedelme és ipara az ö kezeikben virágzott föl azon egy­szerű okból, hogy a lengyelek általában kép­telenek az ipari és kereskedelmi tevékeny­ségre. Lengyelország megoldandó problémái között a zsidó probléma a legnehezebb és Lengyelország egész exisztenérája ennek a problémának a megoldásától függ. A szövetségi rendszer mentheti meg Lengyelországot. A zsidó problémától lényegesen külön­bözik a nemzeti kisebbségek problémája. Ezek nem akarnak asszimilálódni és igy a probléma nem oldható meg másképp, csupán oly területekről való lemondással, melyeket Lengyelországnak sohasem kellett volna megszerezni. Volhinia és Polézia a legutóbbi választásoknál nem küldött egyetlen kép­viselőt sem a lengyel parlamentbe és ezek­hez most kebelezték hozzá Keletgaíieiát, melynek lakossága túlnyomó részben ukrán és nyíltan azt vallja, hogy sohasem fogja elfogadni a lengyel törvényeket. A helyzetet súlyosbítja az a szélsőséges centralizáció, amellyel Lengyelország a nemzeti kisebb­ségeket kezeli. Az egyetlen megoldás egy oly nemzetiségi állam egységének megóvá­sára, mint Lengyelország, a szövetségi rend­szerre való áttérés volna, erről azonban egyetlen lengyel sem akar hallani. Lengyelországot Lloyd George hajtotta Franciaország karjaiba. A cikk végül rámutat arra, hogy Francia- ország ,a békeszerződések idején úgy intézte az ügyeket, hogy Lengyelországot és Német­országot egymás örök elleuiségévé tegye s Lloyd Georget terheli a felelősség azért, hogy hibás bojkott politikájává! Lengyel ­országot Franciaország karjaiba hajtotta. Róbert Dell c szavakkal végzi cikkét: — Bárhová megy az ember a kontinensen, mindenütt Lloyd George könnyelmüségének és tudatlanságának szomorú következmé­nyeivel találkozunk. Lloyd George minden teremtett lény között a leginkább felelős Európa mai állapotáért. A választási bíróság ülése. A választási bíróság junius- '22-én és 23-án Üé'sezáík. 22-én fog­lalkozik a bíróság a cseh-szlovák szocialista párt­ból kizárt Veirfbetrsky <jr... Baáto&eik d;r., Draxí és. 'Landavá-Stycibqiyia' képviselőik ügyével. A .június *23-i3k<i ülés programi,ám .a nemzetgyűlés elnökségé­nek Baeran dr. képviselő mandátumának megsem- mi sütésére vonatkozó javaslata, a Kubicsek dr. képviselő helyébe beválasztott Wadasek János 'képviselő mandátumának hitelesítése, a választás,i 'jegyzékek ellen beadott panaszok elintézése s azonielti! az üiliés napjáig beérkezett valamennyi egyéb ügy elintézése szerepelnek. Elkobzás egy hónap múlva. Ruszinszkói szerkesztőségünk táviratozza: A Határszéli Újsá­got Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselőnek a munkácsi magyar nemzeti kongresszuson elmon­dott és a Ruszinszkói Magyar Hírlapban eenzu- rázottan megjelent beszédéből jelmondat gyanánt szószerint idézett néhány soráért elkobozták. Gu- lovics Titusz dr., a lap szerkesztője előtt az ügyész úgy nyilatkozott, hogy a bűnvádi eljárást nem indítja meg. Kijelentette az ügyész azt is. hogy ő csak a rendőrség utasításához alkalmaz­kodott, amely az elkobzást csak most tartotta szükségesnek, nem pedig már a kongresszusról megjelent szám megjelenése után. Bascfo Tivadar utóda órás és ékszerész. Prága, JmdríSska 6. szám 1038 rtTTTVTTTTTVVTTvWvVVTVVWTVTVVWVVVirTTI’TVfTrVVV'j \ BRATISLAVA (POZSONY) j ■ MELY-UT 1 ► ◄ ► Elsőrangú diagnosztikus, diétás, fiziko- 1 í terápiás intézet ideg- és belbetegcknelc i ► < ► d l Sebészet, nőgyógyászat, test- 3 egyenészet. Szem-, orr-, fül- és 3 l bőrgyógyászat. — Röntgen- 4 ► kezelés. — Vegyilaboratórium 4 : A Napi pausáüár KC. 55-től. 3 : Szfllésl pausáülr (8 nap) 1100 Kft.-tói 1800 Rft.-lo 3 : Sssafcad orvosválasztás S l UAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAaS Lloyd George liberális pártja belép a BaMwm-kormányiba. London, junius 2. Asquith tegnapi beszé­dében kijelentette hogy a Baldwin kormány néni várt oldalról erősítést fog kapni. Ezt a kijelentést úgy magyarázzák, hogy Lloyd George liberlábs pártja belép a.kormányba. Az augoi—’cseb-szlovák kereskedelmi szerződés. London, junius 1. Morei képviselő az alsó ház mai ülésén kérdést intézett a keres­kedelmi miniszterhez, hogy igaz-e az, hogy a Cseh-Szlovákjával kötendő kereskedelmi szerződős tárgyalásai hónapok óta halasztást szenvednek egyrészt az angol ipar védő tör­vény, másrészt pedig a cseh-szlovák kor­mány aggályai következtében, hogy az emlí­tett törvény alapján a cseh-szlovák gyárt­mányok versenyére káros rende,leteket fog­nak hozni. A miniszter nevében Welner államtitkár válaszolt s kijelentette, hogy a szerződés megkötésére vonatkozó tárgya­lások tovább folynak s remélni lehet, hogy rövidesen eredményre fognak vezetni. Áz angol-orosz feszültség. Varsó, junius 2. A Pravda szerint Curzon azon fáradozik, hogy kiprovokál,ja a szovjet kormány kategorikus visszautasító jegyzékét S" ezáltal szakadást idézzen elő a két ország között. Az „Economiceskaia Ziznu“ azt írja, hogy a szovjet kormány sohasem fogja eltűrni, hogy Oroszországra bármilyen jóvá­tételt kötelezettséget hárítsanak. Semmi ok sincs arra, hogy Oroszország a kártalanítási kérdésiben elfoglalt isimért álláspontját meg­változtassa. Az angol ipar az angol-orosz konferencia elles, London, junius 1. Ma nagygyűlést tar­tottak azok az angol cégek, melyeknek Oroszországban követeléseik vannak. A gyű­lésen azt a határozatot hozták, hogy az an­gol kormánynak addig nem szabad az Oroszországgal váló konferencián részt venni, mig az orosz kormány ki nem jelenti, hogy Oroszország külföldi követeléseiért és az Oroszországban lefoglalt angol vagyono­kért kezességet vállal. Amerika .világkonferenciát Mv Ssszé. Washington, jtmius 2. A Havas ügynök­ség jelenti: Harding elnök állítólag uj világ­konferenciát szándékozik összehiviE, melyen a fegyverkezés korlátozása, elsősorban a vizű és légi flották építésének korlátozása fölött tanácskoznának. New-York. junius 2, A New-York World szerint négy nagyhatalom tárgyai az ameri­kai kormánnyal egy konferencia összehívása céljából, melyen a világbéke fönntartásának lehetőségeit beszélik meg. A négy nagyhata­lom Amerikával barátság-szerződést szán­dékozik kötni. Az amerikai lap nem említi meg hiréhen a négy nagyhatalom nevet. Kormányrekonstrukció Olaszországban. Róma. junius 2. Lapjelentések szerint a ías- cista kormány kebelében változások lesznek. Ál­lítólag uj koalíció készül. Mussolini — hir szerint — hozzájárul ehhez a változáshoz. Támadás az ökumeniai pátriárka ellen. London, junius 2. A Times konstantinápolyi jelentése szerint az ökumeniai pátriárka eüen mintegy 200 görög támadást intézett. A görögök behatoltak a pátriárka házába s a legbrutáiisabb terrorra! arra akarták kényszeríteni, hogy mél­tóságáról mondjon le. A görögöket az elösietö francia és török katonaság űzte cl. Cecil az amerikai-angol szövetségről. London, junius 2, Róbert Cecil lord az angolul beszélő országok szövetségének egy gyűlésén kijelentette, hogy Amerikában tett legutolsó útja • meggyőzte arról, hogy az európai nemzetek nem törekednek őszintén a békére. Róbert Cecil lord annak a reményé­nek adott kifejezést, hogy Anglia és Amerika erejüket egyesíteni fogják, hogy egy uj háború kitörését megakadályozzák. Francia-angol megegyezés készül a Saar-konfliktusban, Paris, junius 2. A Petit Párisién szerint a londoni francia követ közölte Curzonnal azokat az okokat, amelyek miatt a francia kormány ellene van annak az angol javaslat­nak, hogy a népszövetség bizottságot küld­jön lei a Saaiv-kérdés megvizsgálására A lap szerint a francia ...angol nézeteltérések ki­eg yenlítésének nincsenek komoly akadályai. Vasárnap, fnntus 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom