Prágai Magyar Hirlap, 1923. június (2. évfolyam, 122-145 / 275-298. szám)

1923-06-20 / 137. (290.) szám

• • Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. A Szlovenszkói és Raszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja II. évfolyam 137. (290.) szám. Prága, szerda, 1923 junius 20. Előfizetési árak bel- és külföldön: Egész évre 300 Ke, félévre 150 Ke, negyedévre 76 Kő, egry hónapra 26 K<S. — Egyes szám ára 1*20 Ke, — Szerkesztőség: Prága II., Sté- pánská-ulice 40. I. Telefon: 30349. — Kiadóhivatal: Prága. I., Liliova nlice 18. s®.. Telefon 6797. arám — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — Felelős szerkesztő: FLACHBARTH ERNŐ dr. Aktuális kérdések Irta: Flelschmann Gyula dr., a keresztény- szocialista párt főtitkára. Kassa, junius 19. Ha az emberek jó része nem undorodott volna meg a közélettől és nem viseltetne teljes apátiával a politikával szemben, akkor nagyon érdekes és különös megfigyeléseket tehetne jelenleg. Kicsiben és nagyban. Ahogy jólesik. Itt van a kassai Schleyder-ügy. Ez az ember, akiről mi be nem avatottak eddig falig hallottunk, valahogy a közélet porond­jára került és egy-kettőre kiterítették. Ö robbantotta széjjel annak idején a szociálde­mokraták vasutas szövetségét, az Unió és megszervezte a kassai kerületben a nemzeti szocialista Jednotát. A vasutasoknál bírt népszerűsége és ereje nem tetszett egyes köröknek, viszont ugylátszik ő is túlbecsülte az erejét. Először Klímával, a nagy befolyású kassai rendőrigazgatóval mérkőzött meg és nyilván az ő sugalmazására egy éleshangu cikk jelent rneg a Ceské Slovoban Kiima rendőrigazgató ellen. A május elsejei vasutas demonstrációért, amelyben az ő kezét is látták, nagyon megnehezteltek rá egyes Kor­mánykörök és amikor Kramár, a nemzeti demokraták vezére és a szocialisták ádáz ellensége Kassán járt, a sorsa eldőlt. Kapóra •jött a nagy kassai vasutas szövetkezeti pa­nama és Schíeyder „apánkat** egyes lapok mezeíelenre vetkőztették s viselt dolgait a nyilvánosság elé vitték.. Nyugdíjazták egy magasabb fizetési osztállyal és már ki is van nevezve helyébe az uj igazgatód A Právo Lidii, a szociáldemokraták lap­ja az egységes munkásfrontról cikkezik és a kommunistákat együttműködésre, sőt — •horribile dictu — a kormányba való belé­pésre kapacitálja s mindjárt felállítja a fel­tételeket is: az állam elismerése, a forradal­mi teóriáról való lemondás stb. Természe­tesen a kommunisták nem olyan naivak, hogy felüljenek neki, hanem a közeledésben — nagyon helyesen — a szociáldemokraták gyöngeségét látván. — először rájuk olvas­sák összes bűneiket, megállapítják, hogy a szociáldemokrata párt bomlás előtt áll és az­után ők diktálnak a kormánypártnak. A do­log világos. A szociáldemokrata párt a maga elvtelen és következetlen politikájával ma­gára haragította a köztársaság összes ré­tegeit s elveszítette a munkásság bizalmát ős. Mi vár rá, ha kiírják a választásokat? Szégyenteljes, biztos bukás. De mi jöhet utána? Vagy Kramár sovén, imperialista és reakciós politikája, bürokratizmus, a nemze­tiségek további elnyomása, — vagy pedig egy radikálisabb, balfelé tolódó szocialista irányzat. Nehéz helyzetben lehet most Benes, hogy vájjon melyikhez álljon. Valahogy egyik oldalon se szívesen látott vedég és lassan elszigetelve magára marad. Nem is csoda. A hosszú ideje tartó belső gazdasági és politikai krízis már nemcsak a nemzeti kisebbségeket, hanem a cseheket is szoron­gatja és a „presztízs** külpolitika helyett, amelynek állandóságát nem sikerült Benes- nek biztosítania, — kézzelfogható eredmé­nyeket szeretnének látni. A koalíciós pártok között nincs már meg E régi egyetértés. Mindegyik szabadulni szeretne a másiktól. Csak egyik sem meri kezdeni a nyílt szakítást. A néppárt, — amely főleg Morvában rendkívül megerősödött, egyre határozottabban lép fel a követelé­seivel és nyilván óhajtja az uj választásokat, amelyekből föltétlenül megerősödve fog ki­kerülni. Mindenesetre az idők jele, hogy a cseh katolikusok a prágai Húsz-szobor eltá­volítását és a husziták által ledöntött Mária- emlékoszlop visszaállítását követelik. A nem­zeti demokraták a legélesebben foglalnak ál­lást a Masaryk-Benes féle külpolitika ellen és az államban a polgári elem elszegénye­désének akarják elejét venni a gazdasági i bajok megszüntetésével. Tervük talán egy Kramár-kormány. amelynek külügyminisz­tere is Kramár lenne, mig a pénzügyi tárcát Englis kapná. Nem szabad megfeledkeznünk azonban az autonómista szlovákokról és a németek­ről. magyarokról sem. Az autonómista szlo- S vák néppárt nagyon kemény dió, amelynek feltörésére egyik sem akar vállakozni. A né­meteknél azonban próbálkoznak és a ma­gyaroknak a Slovensky Vycihod azt ajánlja, hogy szívleljék meg a koalíció politikáját és változtassanak magatartásukon. Tehát is­mét a nemzetiségi kérdést vetik fel és állít­ják be mumusnak, amely azonban ugylát- szik már nem olyan félelmetes és egyik párt se igen lesz hajlandó a végtelenségig áldozatokat hozni a képzelt elenség miatt. Elvégre is a józanabb elemek belátják, hogy a nemzetiségi kérdést meg kell oldani. S miután az első metódus, ‘a nemzetiségek megsemmisítése nem vált be, most meg kell majd próbálni valami reális módszerrel, mert a nemzetiségek már az ígéretekben sem hisznek. A belpolitikai borús horizont mellett a külpolitika egén is sötét felhők tornyosulnak. A bolgár események menykőcsapáskéní hat­Ez a hir abban a formában, amint a Pesti Hirlap közli, egyelőre ellenőrizhetetlen. Mivel a cseh-szlovák parlament jelenleg szünetel, & magyar képviselők nincsenek Prágában és igy tőlük hiteles információkat a hir valóságáról be nem szerezhettünk. Ér­deklődtünk az itteni magyar követségen, ahol azt a fölvilágositást kaptuk, hogy a kö­vetségnek nincsen tudomása a fönt regiszt­rált jelentésben közölt állítólagos megbeszé­lésekről. Belgrád, junius 18. A „Beogradski Dnevrslk" jelentése szerint Boris bolgár király eljegyezte Ilena román királyi hercegnőt. Az eljegyzést a lejátszódott politikai eseményekre való tekintet­tel csak most hozták nyilvánosságra. Az eljegyzés létrehozatala a román királyné újabb nagy poli­tikai sikere. Nincsics expozéja a szkupstinában Gyönge magyarázása a kjsantant visszavo­nulásának. Belgrád, junius 18. (Csch-szlovák sajtó­iroda jelentése.) A szkupcsina mai ülésén Pribicsevics (demokrata), Susni (szlovén klerikális) és Jovanovics (szerb agrárius) felvilágosítást kértek a kormány magatar­tásáról a bolgár forradalommal kapcsolatban. Nincsics külügyminiszter megállapította, hogy azok a kifogások, hogy a kormány az intervencióra alkalmas pillanatot elmulasz­totta, alaptalanok. Az azonnali intervenció egyértelmű lett volna a háborúval. Egy há­borúhoz azonban kellő indokkal kell bírni. Arra az esetre, ha Bulgária megszegné a neuillyi szerződést, bizonyos lépéseket meg­tettek. Az esetleges megszegés megállapítá­sához azonban időre van szükség, de még a megszegés esetében is szükséges, hogy az akció megkezdése előtt a szövetségesekkel megállapodás történjék. Ezenkívül a fegy­i Írattak Prágában. A jugoszláv szövetséges komoly veszedelembe került, a román po­litika kiismerhetetlen. Lengyelországnak a kisantantba való belépése is már egyizben megakadt. Mi lenne most a teendő? Megbékélni a magyarokkal. Igen ám! De ennyi külső int­rika és belső üldözés után ez nem mehet áldozatok nélkül. És hol van ma az a cseh politikus, aki a cseh-szlovák—magyar meg­egyezés érdekében komoly ajánlattal és esetleg ellenszolgáltatással merne a cseh közvélemény elé lépni? Benes semmiesetre sem, más mégkevésbé. Az eseményeknek tovább kell alakulniok, a dolgok csak hadd forrjanak és érjenek. Nekünk pedig a politika reális utjain kell haladnunk. A legnagyobb politikai akti­vitást kifejteni, a népet felébreszteni fásult közönyéből és készülődni a községi válasz­tásokra. A megalkuvás politikája mindenütt csődöt mondott. Elveink mellett sziklaszi- lárdan ki kell tartani, meg kell buktatni a mai rendszert, minden bajunk okozóját és kényszeríteni kell a cseh vezető köröket an­nak a belátására, hogy az eddigi nemzeti- ségelíenes, erőszakos politika, ha a véglete­kig viszik, katasztrófába dönti az országot. Gyűjtsük az erőnket, mert szükség van rá. Egy budapesti lap a cseh­szlovák magyar közeledésről. Budapest, junius 19. (Budapesti szer­kesztőségünk telefonj ele ütése.) A Magyar Hirlap ma foglalkozik a prágai Tribuna jú­nius 15-iki számában megjelent vezéreikkel. Kijelenti, hogy abban az esetben, ha kom oh7 a hangulatváltozás Magyarország iránt, ak­kor Magyarország nem fog késlekedni, hogy újból fölvegye azt a fonalat, amehret min­denkor az utódállamok ejtettek el. veres intervenció előtt keresztül kellene vinni a mozgósítást, mivel a határon nincse­nek akcióra kész csapatok elhelyezve. Eset­leges jövőbeni események megakadályozá­sára irányuló intervenció megfelel a preven­tív háború fogalmának. Ez azonban vesze­delmes, mert nagy visszaéléseket enged meg és ezért — mondotta a miniszter — már elvi szempontból ellene kell lennünk minden preventív háborúnak. A jelen esetben az a kérdés, hogy tényleg veszélyeztetve va.n- nak-e a mi vitális érdekeink. Az esetben, ha egyedül állanánk itt és Bulgária ujszövetsé- gesekkel társulna, még mindig elég erősek volnánk a védekezésre. (Taps jobbról.) Az uj bolgár kormány biztosítékaiban lehet is bízni és nem is lehet. Az állásfoglalásra csak akkor következik el az alkalmas perc, ha Bulgária megszegi a neuilly szerződést. Az a megállapítás, hogy a bolgár hadseregnek részvétele a forradalomban a szerződés megszegését alkotja, nem helytálló. A bolgár hadsereg a szerződés értelmében nem Bulgária belső politikája, de a béke meg­zavarásának veszélyét csökkentő célzattal lett leszállítva. Sztambulinszki bizonyára nem azért folytatott megértő politikát, hogy mi őt ezért a bolgár belpolitikai kérdések­ben támogassuk. Macedóniát nemzetközi szerződések örökre hozzánk kapcsolták. (Taps.) Éppen ezért nincsen szükségünk ar­ra. hogy az egyes bolgár miniszterelnökök­től uj .elismerést követeljünk. Sztambulinszki valódi bolgár volt, aki csak Bulgária érde­keit képviselte. Látta, hogy elődei hova rán­tották Bulgáriát és ezért követett más po­litikát. Sohasem fogadta volna el idegenek kezéből a hatalmat. Az összehasonlítás, mely Franciaországnak ruhrvidéki intervenciójá­ra, vagy a kisantantnak magyarországi in­tervenciójára céloz, nem helytálló. Francia- ország csak akkor határozta el magát a Ruhrvidék okkupációjára, amikor hónapo­kon át tartó tárgyalások során meg kellett állapítania, hogy Németország szerződés­beli kötelezettségeinek nem akar eleget tenni. Éppen igy a kisantantnak magyarországbeli intervenciója csak akkor következett be, amikor Habsburg Károly a trianoni szerző­dés pozitív rendelkezéseit megszegte. Ezek a példák igazolják, hogy a belgrádi kormány­nak viselkedése korrekt volt. Továbbra is figyelni fogják Bulgária magatartását és mindig készen lesz arra, hogy az állam vi­tális érdekeit megvédelmezze. (Tetszés és taps jobbról.). (Ezután a cseh-szlovák sajtóiroda azt a nyilván tendenciózus hangulatjelentést adja Nincsics beszédével kapcsolatban, hogy a beszéd az ellenzéki köröket is kielégítette. Mivel az ellenzéki szónokok beszédeiről a sajtóiroda nem számol be. a belgrádi parla­mentben lefolyt eseményekről c pillanatban tiszta képet még nem alkothat nk. Belgrád- ból származó magánjelentéseink úgy szól­nak, hogy a szkupcsinában lefolyt Külügymi­niszteri expozé és vita rendkívül - viharos volt.) - - - • A bolgár ipar támogatja a kormányt Szófia, junius 18. A bolgár iparosok szövet­sége felszólította tagjait hogy támogassák a kor­mányt a jogrend visszaállítását célzó törekvései­ben. A szövetség kör iratában meg emlékszik a Sztambuíinszlkiékormány bűneiről, mely nyíltan hangoztatta, hogy elveszi az ipar vagyonát, hogy párthívei, valamint gyanús szindikátusok kezére juttassa. A szövetség figyelmezteti tagjait, hogy elsősorban az iparosok kötelessége kezére járni a kormánynak abban, hogy az ország gazdasági életét ismét normális mederbe tereljék. Görögország elismeri a bolgár kormányt Athén, junius 19. A görög kormány szó­fiai követét utasitotta. hogy az uj bolgár kormánnyal vegye föl a diplomáciai érint­kezést. Csönd van Latsaiméban, Lausanne, junius 19. (Havas.) A szövet­séges delegátusok tegnap tárgyaltak a hely­zetről és elhatározták, hogy a kuponfizetések kérdésében bevárják kormányaik utasításait. Izmed pasa meglátogatta Venizelost és a nyugattráciai üldözések ügyében tárgyalt vele. Venizelos megígérte, hogy a sérelme­ket átnyújtja az athéni kormánynak. A maga részéről panasz tárgyává tette a törökök ál­tal Konstantinápolyban keresztülvitt tulaj­donelkobzásokat. Obov miniszter Prágában. Obov, a Sztambulmszki-korrnány elmenekült minisz­tere, tegnap este Prágába érkezett. Obov minisztert a határon feltartóztatták, de ké­sőbb egy befolyásos személyiség interven­ciójára szabadon engedték. 100 csch-szl. Koronaőr! fizettek ma, junius 19-én: Zürichben 16.715svájci frankot Budapesten 22 000.— magyar koronát Bécsben 212700.— osztrák koronát Berlinben 445500.— német márkát Budapest, junius 19. (Budapesti szerkesztőségünk távirati jelentése.) A Pesti Hirlap ma reggeli szá­mában a kővetkező Prágában keltezett jelentést közli: A prágai parlament magyar képviselőd? között Ilire jár annak, hogy a magyar kormány nemhivatalos megbeszélése­ket kezdett a cseh-szlovák kormánnyal, hogy a kisantantot a magyar hitel kérdésében el­foglalt álláspontjának föladására bírja. Ha az előzetes megbeszélések kedvező eredmény­nyel végződnek, amiben a prágai körök nem is kételkednek, akkor Bethlen István gróf miniszterelnök meglátogatja Benes Ede dr. cseh-szlovák külügyminisztert, * + ,»»»»», ♦♦♦♦»♦ ♦ **♦*♦♦♦♦♦♦♦*♦*•♦*'>*♦♦♦'*♦**** ♦♦♦♦♦ ♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦ 4 Boris bolgár cár eifegoozie a román király leánoáf

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom