Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-25 / 116. (268.) szám

Jogvédelem a házkutatásnál. (rr.) —, május 24. A házkutatásokról már-már kezdtünk el­feledkezni. A katonai diktatúra megszünte­tése óta jóidéig nem volt hozzájuk szeren­csénk, nem tudjuk, minek köszönhetjük, hogy újabban ismét föl-föltíinik ez a nem­szeretem vendég a láthatáron. Tán a közeledő választásoknak harangoz be? És ha már megint megkezdődött a házkutatások kor­szaka, senki sem tudhatja, mikor s mily ok­ból áffit be hozzá a szurósszemü detektív szuronyos csendőrkisérettel s hozza nyája­san tudomására, hogy házkutatni jött. Ám mia már nincs katonai diktatúra, amely tultehette magát minden törvényes szabályon. S a bűnvádi perrendtartás szi­gorú garanciákkal határolja körül az egyéni szabadságot, védelmet ád a hatósági önkény­nyel szemben. Csakhogy a bűnvádi perrend­tartás idevonatkozó szabályait vajmi keve­sen ismerik. Még a jogászok is átsiktanak rajtuk, a nagyközönség előtt meg egészen terra incognita az, hogy mily jogok illetik őt meg a hatóságokkal szemben. Azt hisszük, nem végzünk fölösleges munkát, ha itt, a nagyközönség előtt, összefoglaljuk ama sza­bályokat, amelyek házkutatás, személymoto­zás esetén a; gyéni szabadság érdekében a hatóságok eljárását korlátozzák. Lefoglalást, házkutatást és személymo­tozást csak a vizsgálóbíró Írásbeli rendele­tére lehet foganatosítani. Akit tehát a rend­őrség megtisztelő látogatása ér, követelje a vizsgálóbírói végzés' fölmutatását, mért ilyennek hiányában a házkutatást tűrni nem köteles. Kivételesen, ha a késedelem veszély- ivei jár, elrendelheti a házkutatást a járásbí­róság és a nyomozást teljesítő rendőri ható­ság (rendőrigazgatóság, kerületi főnök) is. Mindeme végzések ellen az elsőfokú büntető­bírósághoz előterjesztés adható be, mely azonban a foganatosítást föl nem függeszti. Rendőri közeg (csendőr, rendőr, detektív) az élőbb említett végzés nélkül csak a követ­kező esetekben teljesíthet házkutatást: 1. tet- tenkapás esetén, 2. korcsmák és egyéb nyil­vános helyiségekben, valamint szokásos bün- tanyákon, 3. ha megszökött fogoly kézreke- ritése végett szükséges, 4. ha segélvkiáltásra jelenik meg, 5. ha a lakással rendelkező kí­vánja, vagy ha az illető rendőri fölügyelet alatt áll, vagy mint szokásos bűntettes isme­retes. Ugyanezekben az esetekben meg van engedve az éjjeli házkutatás is, mely azon­ban minden más esetben tilos. A bp. 188. sza*- kasza szerint senki sem köteles tűrni, hogy reggeli hat óra előtt és esti kilenc óra után házkutatást kezdjenek nála, a már előbb megkezdett házkutatás folytatását azonban az éj beállta nem akadályozza. A 189. sza­kasz szerint a házkutatást és személymoto­zást a legnagyobb kímélettel kell foganatosí­tani s az illetőt előbb a keresett tárgy ön­ként való átadására kell fölhívni. Nőknek motozását csak nők végezhetik. Zárakat föl­nyittatni csak akkor szabad, ha a lakás tu­lajdonosa nincs otthon, vagy a kinyitást megtagadja. Előbbi esetben a zárak ismét le- zárandók s az okozott kár a bűnügyi átal­ányból megtérítendő. Az. aki ellen a házku­tatást foganatosítják, jogosítva van ott sze­mélyesen, vagy megbízottja utján jelen lenni, ezenkívül mindig jelen kell lenni legalább két tanúnak: mindenki ragaszkodjék tehát ah­hoz, hogy a házkutatás munkáját ellenőriz­hesse, sőt két tanút idézhessen be az eljárás törvényességének ellenőrzésére. Ha a lakás tulajdonosa nincs otthon, háznépéből, vagy szomszédaiból képviselő rendelendő részére, aki ugyancsak a fönti jogokat gyakorolhatja. Mindenki ragaszkodjék ahhoz, hogy az eljá­rásról jegyzőkönyv vétessék föl. A jegyző­könyv aláírását azonban minden indokolás nélkül megtagadhatja, ami különösen akkor ajánlatos, ha a jegyzőkönyv általa nem ér­tett nyelven van fölvéve s a tolmácsolás he­lyességében kételyei vannak. A lefoglalt tár­gyakat a jegyzőkönyvben tüzetesen föl kell sorolni, jegyzékbe venni s a megházkutatott erről a jegyzékről, valamint az elrendelő végzésről másolatot kívánhat magának, a lefoglalt dolgokat megfelelő tartóba kell el­zárni s a hatóság, valamint a lefoglalást szen­vedett pecsétjével lezárni. Iratok lefoglalá­sánál azok tulajdonosa nem köteles megen­gedni, hogy azokat a rendőrközeg átolvassa, ily esetben azok átnézése nélkül lepecséte- lendők s a vádtanáosnak beterjesztendők, amely azok átvizsgálása és lefoglalása felől határoz. Fontos ez különösen oly esetben, ahol kényes családi iratokat akar valaki a csekélyebb intelligenciájú rendőrközeg eset­leges indiszkréciójától megóvni. Postán lévő leveleket s egyéb küldeményeket csak biró, vagy ügyész foglalhat le s vehet át. Oly tárgy, mely a konkrét bűncselek­ménnyel összefüggésben nem áll, csak az esetben foglalható le, ha más, hivatalból ül­dözendő bűncselekményre mutat, erről külön jegyzőkönyv veendő föl s az az államügyész­hez azonnal átteendő, ha az nyolc nap alatt bűnvádi eljárást nem indítványoz, a lefoglalt tárgy visszaadandó. Fontos különösen a mai időben, amikor jogtudatlan közegek hetet- liavat s a konkrét esettel még távoli össze­függésben sem álló tárgyakat foglalnak le s tartanak hónapokig vissza. Végül jegyezzük meg, hogy lm semmi gyanúsat sem találtak, erről a megházkuta­tott bizonyítványt követelhet. A lefoglalt tár­gyak pedig csak az eljárás céljaira használ­hatók s ha bírói elkobzásuk ítélettel el nem rendeltetett, visszaadandók. Bűnvádi perrendtartásunk a házkutatást igyekezett a legszűkebb körre szorítani s azt megfelelő garanciákkal körülbástyázni. Min­denkin saját magán múlik, hogy törvényes jogaihoz ragaszkodjék s az esetleges vissza­éléseket a törvény sáncain belül megakadá­lyozza. Ezért közöltük a fontieket, hogy mindenki ismerhesse jogait, mert aki jogával nem él, elveszti azt. ScotfiBS Wleaior losoaaci tfárégodMksaS Losonc, május 24. (Kiküldött szerkesztőnk távirati jelentése,) Scotus Viator tegnap Losoncra érkezett A dél­után folyamán megkezdett és a kés5 esti órák­ba nyaló tanácskozáson informál tatía magát a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság nemzeti, kulturális és gazdasági helyzetéről. A tanácsko­záson résztvettek Szilassy Béla dr- a szloven­szkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pár­tok közös bizottságának adminisztratív elnöke, PetrogaHi Oszkár dr., a Prágai Magyar Hírlap főszerkesztője s a szövetkezett ellenzéki pártok központi irodájának igazgatója s rajtuk kívül a magyar politika következő reprezentatív egyéni­ségei: Giller János dr. ügyvéd, a Prágai Magyar Hírlap alapító szindikátusának igazgatója, Tarján Ödön vezérigazgató, a szlovenszkói magyar jog- párt elnöke, Kuszy Emil losonci ev. lelkész és Flacbbarth Ernő dr_ a Prágai Magyar Hírlap fe­lelős szerkesztője. A rendkívül nagyjelentőségű tanácskozásról holnap részletes tudósításban számolunk be. Scotus Viator ma automobilon Rozsnyóra utazott. Útközben kiszállt Rimaszombatban, ahol Czmka István református püspökkel tárgyalt Czinke István a szlovenszkói református egyház helyzetéről és sérelmedről adóit az angoí publi­cistának kimerítő fölvilágositásokat. Rozsnyóról Kassára utazik Scotus Viator, ahol egy hétig fog tartózkodni. Kassán is alkal­mat fog adni a nemzeti kisebbségek politikák kul­turális, gazdasági és egyházi képviselőinek, hogy előtte kifejthessék álláspontjukat így tárgyalni fog Körmendy-^Ekes Lajos dr. nemzetgyűlési kép- piselővel. Szalay Lászlóval, a magyar iogpárt el­nökével, Fiscber-Colbrie Ákos kassal megyéspfis- pökkel, Fleischmann Gyula dr. keresztényszocia­lista főtitkárral s a kerületi keresztényszocialista párt vezető tekintélyei közül Szilágyi Gyulával és Grosschmied Géza dr.-ral. Kassáról Kolozsvárra utazik tíznapi tartóz­kodásra, majd ismét visszatér Szlovenszkóba s pozsonyi tartózkodása után junius tizenkettedi- I kén Prágába megy, ahol pár nap:g fog időzni. M Interparlamentáris kereskedelmi konferencia utolsó napja. Kramár Károly cseh-sslovák és Beck Lajos magyar delegátus a valuta-kérdésről. Prága, május 24. Az interparlamentáris konferencia nem­zetközi nagybizottságában ma délelőtt ejtet­ték meg a választásokat. A nagybizottságnak összesen húsz tagja van. Magyar résziről a nagybizottságba Huszár Károly nyugalma­zott miniszterelnököt és Hegyeshalmy Lajos volt kereskedelemügyi minisztert választot­ták be. A japán delegátus fölkérte az inter­parlamentáris konferencia tagjait, hogy a leg­közelebbi ülést Japánban tartsák meg. A konferencia tagjai azonban tekintettel arra, hogy a Japánba való utazás költségei igen nagyok, a megtisztelő meghívás elöl kitértek és úgy döntöttek, hogy legközelebbi tanács­kozásaikat 1923 októberében Brüsszelben fogják megtartani. A konferencia tanácskozásai egyébként a mai nappal lezárultak. Délelőtt a két albi­zottság tartott ülést délután pedig plenáris ülés volt. Az albizottsági ülések A kettes számú albizottság, az egyes ál­lamok pénzügyi helyzetével foglalkozott. Először Románia delegátusa fejtette ki állás­pontját. Hangoztatta, hogy annak ellenére, hogy Romániában a bankóprést megállítot­ták, a pénz értéke nem tud emelkedni és en­nek következtében a gazdasági élet nem tud föllendülni a külföldi erőforrások hijján. Ez­után Belgium delegátusa szólalt föl, majd KramáT cseh-szlovák nemzetgyűlési képvi­selő mondott Cseh-Szlovákia pénzügyi hely­zetéről nagy beszédet, melyben Cseh-Szlovákia helyzetét a legrendezet- tebbnek és pénzügyi helyzetét abszolút konszolidáltnak mondotta. Ezért a legtöbb érdem Rasint illeti meg, akit eleinte túlzott radikális politikával vádoltak meg. Rasin- nak igazságot szolgáltatott az idő, amikor évek múlva megmutatta, hogy csak ezek­kel az eszközökkel lehetett egyrészt ki­kapcsolódni az osztrák-magyar monarchia megfojtással fenyegető polipkarjaiból, más­részt biztos alapokra helyezni a cseh-szlo­vák valutát. Mindemellett Cseh-Szlovákiá- nak is szüksége van olyan uj erőforrá­sokra, amelyek ipari fejlődési és épitési igényeit ki tudják elégíteni. Végül annak a reményének adott kifejezést, hogy Cseh- Szlovákia a többi utódállammal olyan egyetértő gazdasági politikát fog folytat­hatni, amely az egyes államok pénzügyi igényeit egymással összhangba tudja hozni. Beck Lajos volt államtitkár, a magyar delegáció tagja, hangoztatta, hogy a magyar delegáció csak olyan határozat­hoz járulhat hozzá, amely az hifláció kér­désének alapjában való helytelenitése mel­lett nem zárja ki annak a lehetőségét, hogy olyan államok, amelyek a háború és a bé­kekötés következtében az anyagi tönk szé­lére jutottak, a szükséges beruházások cél­jaira még a bankjegyszaporitást is ne ve­hessék igénybe. Kiemelte, hogy ezen bank­jegyszaporitást mindig csak a legszüksé­gesebbre és csakis olyan esetekben szabad igénybe venni, amikor erre más erőforrá­sok rendelkezésre nem állanak. Ama re­ményének adott kifejezést, hogy a mai la­pokban megjelent hivatalos híradás alap­ján Magyarország a jóvátétel! bizottság jó­voltából kikerül abból a helyzetből, hogy a bankjegyszaporítást egy inveszciós infláció céljaira Is csak a legritkább esetben vegye igénybe. A magyar javaslathoz Dréhr Énre szólott hozzá és értékes előadásában min­den oldalról megvilágította a kérdést. Ezután Portugália, Románia, Franciaor­szág és Anglia delegátusai szólaltak föl, majd az albizottság az előterjesztett és öt pontból álló határozati javaslatot: egyhangúan elfo­gadta. A teljes ülés A mai délutáni plenáris ülésen először a valutakérdéssel foglalkoztak. Benes elnök bejelentette, hogy Sterne francia előadó teg­napi előterjesztése értelmében hozzákezde­nek az egyes részletkérdések tárgyalásához. Re in éri, az olasz bizottság tagja, je­lentést tett az egyes albizottság működésé­ről és bemutatta Luoetti világhírű olasz köz­gazdásznak a konferenciához intézett leve­lét, amelyben Európa gazdasági rekonstruk­ciója gyanánt első föltételül azt jelölte meg, hogy az egyes nemzetek budgetjüket hozzák Összhangba a bevételeknek emelésével és a kiadásoknak csökkentésével, főképpen pedig tartózkodjanak az inflációnak végzetes nö­velésétől. Ezután a belga kiküldött ismertette a belga delegáció álláspontját. Beck Lajos magyar nemzetgyűlési kép­viselő mondott ezután nagy beszédet, ame­lyet a konferencia tagjai feszült figyelemmel hallgattak végig. Maga Benes is erősen fi­gyelt az előadásra. Beck megindító módon ecsetelte azt a helyzetet, amelyben Magyarország van. Bár tisztviselőinek tetemes részét elbo­csátja és a luxuscikkek behozatalát szigo­rúan eltiltja, még sem tudja költségvetését külföldi kölcsön nélkül egyensúlyba hozni. Beszédét apoHógiáva! fejezte be: A nép­szövetség nem engedheti meg, hogy egy olyan országot, amely múltbeli kötelezett­ségének eleget akar tenni, exiszfenciájábau megsemmisi+senek. Lafarge francia, Steward angol, Pavia olasz és Blum lengyel delegátus mondottak ezután beszédet és megköszönték a cseh­szlovák állam vendégszeretetét. Benes elnök megköszönte a megjelent delegátusoknak, hogy résztvettek a konfe­rencián és a konferenciát a következő sza­vakkal rekesztette be: Viszontlátásra Rrii.sz- szelben. Ezzel a konferencia tanácskozásai véget értek. A delegátusok legnagyobb része még a mai nap folyamán elutazik Prágából. A ma­gyar delegáció tagjai is — egy-két delegátus kivételével — a ma esti gyorsvonattal hagy­ják el Prágát. A magyar delegáció egész prágai tartózkodása alatt igen kellemesen érezte magát és a hatóságok részéről a leg­messzebbmenő figyelemben részesült. Hl® cseli-si!. K©r®iiaérf fizettek ma, május 24-én: Zürichbén 16.54 svájci frankot Budapesten 15 550.— magyar koronát Bécsben —.— osztrák koronát Berlinben 164600.— német márkát IL évfolyam 116. (268.) szám. iÉr Prága, péntek, 1923 május 25. ^ - nmmu jy ^ _ _ _ . - - _Blőflaetéri árak bal- «• külföldön. tfgP' — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — A SzlovenszktM és RosUnsiKéS szövetkezeti ellenzéki Partok politikai napUapjo Szlovenszkói szerkesztő: d Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALU OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.

Next

/
Oldalképek
Tartalom