Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-23 / 114. (266.) szám
Gonosz lelkiismeret. (fi.) Prága, május 22. „A mi lelkiismeretünk nyugodt", ezzel a megható jelszóval búcsúzott el Dérer Iván dr. a pozsonyi német kormánylaptól, mielőtt Hamburgba utazott, a nemzetközi szocialista kongresszusra. De amikor megérkezett a nagy kikötővárosba, bizakodása bizonyára cserbenhagyta a cseh-szlovák szocialista vezért, mert a kongresszus olyan előjelek között kezdődött meg, amelyek éppen Dérer Ivánra nézve nem lehetnek kellemesek. Mert Hamburgban, — amint az onnan érkező táviratok hirül hozzák —már a bécsi inter- nadonále föloszlatását elhatározó előérte- kezleten oly keményen támadták a cseh szociáldemokráciát, amire ritkán akad példa a nemzetközi kongresszusok történetében. A prágai parlamentnek ellenzékben lévő szocialista pártjai helyesen tették, amikor az ő nemzetközi iórumukon vádolták meg a cseh szociáldemokratákat és azoknak szövetségesét, a cseh szocialistákat, mert a külföld véleményének tudvalévőén nagyobb hatása szokott lenni minálunk, mint a parlamenti vitának, népgyülése határozatoknak és minden más belföldi megnyilatkozásnak. Klofá- csék magatartását, ha nem is megbocsátani, de könyebben tudjuk megérteni, mert ők — noha pártjuk címéből a nemzeEi jelzőt időközben elhagyták — mégis kifejezetten nacionalista elveket vallanak. De sohasem fogjuk megérteni és sohasem fogjuk megbocsátani a cseh-szlovák szociáldemokratáknak, hogy ők, akiknek a szociáldemokrácia programja szerint a nemzetek közötti békét kellene szo?- gálniok. ebben a pár excellence vegyes nemzető államban nemcsak helyeslői, de irányítói is annak a kormányzati politikának, amely a nemzeti kisebbségeknek minden, még oly jogos követelését is a legmerevebben visszautasítja. A cseh szociáldemokraták és a csekély- számú szlovák elvtársaik lelkiismeretét — Dérer minden képmutatása ellenére — súlyos bűnök terhelik. A nemzetköziséget hirdették és a legféktelenebb sovinizmust gyakorolják, A demokrácia elvét írták föl a zászlajukra és az első kakasszóra megtagadták a demokráciát. Szótlanul tűrik, hogy Szlovenszkó Ss Ruszinszkó magyar ifjúsága, amelynek soraiban nagyon, nagyon sok a munkásszülők gyermeke, nem tudja az élethez szükséges ismereteket azon a nyelven megszerezni, amelyet egyedül bír. Nem tettek semmit abban az irányban, hogy a kormány segítse talpra a hirtelen letört szlovenszkói és ruszinszkói ipart és ezzel újra munkához juttassa azt a sok számos ezer munkást, akinek nincs betevő falatja. Nemcsak megszavazták, de éppen Dérerrel az élükön egyenesen ők kezdeményezték a rendtörvényt. ök voltak azok, akik az ősszel ridegen ellene fordultak az egész ellenzéknek a nemzeti békét célzó javaslatának, noha ez szószerinti fordítása volt annak az indítványnak, amelyet valamikor ők terjesztettek a bécsi birodalmi tanács elé. De ki győzné fölsorolni mindazokat az eseteket, amikor megtagadták önönmagukat. Az ő büniik iszonyú, mert a sárba tiporja azokat az elveket, amelyeket ők maguk vallottak szenteknek. Mindezeket a bűnöket most alaposan a fejűikre olvassák Hamburgiban, reléjük kiáltják, hogy résztvesznek az ultránacionalista kormányban és nem fáradoznak a nemzetiségi béke megvalósít ásón, hogy nem akadályozták meg a magyar és német iskolák bezárását és nem tettek semmit a l'apok szüntelen elkobzása ellen. Ezeknek a vádaknak meggyőző ereje annál nagyobb, mert Vrbensky, egy volt cseh-szlovák miniszter is kénytelen elismerni a vádilók igazát. Dére- rék tehát mint vádlottak üknek a hamburgi kongresszus padjaiban. Odavitte őket négy esztendőn át követett lelkiismeretlen, bűnös ás eJivtagadó politikájuk. A cseh-szlovák köztársaságban élő munkásság már régen lcsizmio.lt velük. Noha a parlamentben még mindig ők alkotják a számszerűit legerősebb frakciót, még a koalíció sem veszi őket teljes értékű tényezőnek és bizonyos, hogy a nyári községi választások során ki fog tűnni, hogy parlamenti számarányuk távolról sem fedi a valóságos erőviszonyokat. A munkásság egy részét ők kergették bele a kommunista kétségbeesésbe, a másik része, amint azt a Kassán lezajlott keresztény-szociá'Iis zászlóbontás oly ragyogóan a szemünk elé tárja, egyre növekvő bizakodással a krisztusi tanokban rejlő mentőhorgonyba kapaszkodik. Sőt a cseh nemzeti érezlmü munkásság egy nagy része sem akar hallani a koalíciónak felesküdött mun- kásvezérékről és a Vrbensky és Brodeczky koalícióé!! emes csoportjához csatlakozott. Szlovemsizkóbam pediig éppenséggel elvesztették a talajt és Dérer, Markovlos és Becs- ikó most már abban a dicstelen sorsban osztoznak, amely a mindenkitől megtagadott Srobárnak jutott ki osztályrészül. Az 1920. évi választások alkalmával az ő komolyan | .soha nem is gondolt íueniizetk'özi jelszavaiknak beugrott nemcsak a szlovák, de a magyar és német munkásság is. Az augurok makkor egymás szemébe kacagtak, de a legjobban mégis csak az nevet, aki utoljára nevet. A trükk, amely egyszer sikerült, többször nem fog beválni, mert a magyar és német munkásság, csakúgy, mint a szlovák proletariátus legnagyobb része, nem hisz Dérer urnák és nem fél a terrorjától, amely az ő rendtörvényében öltött testei. Ruszin- szkóban pedig ugyancsak tudják, hogy mit tartsanak Bechyne exponenseiről, akiknek egy szavuk sincs az autonómia kitolása és a választások szüntelen elhalasztása ellen. Hamburgban most az egész világ inter- naciorális alapon álló munkásságának képviselői fognak majd épületes dolgokat hallani Dérerék viselt dongáiról. Nem kételkedünk benne, hogy a cseh szoeildemokraták ott is azt a lesújtó ítéletet fogják meghallani, amit a belföldi munkásság hozott felettük. Ha tehát Dérer nyugodt lelki,iismeretépe hivatkozik, úgy az nem más, mint farizeus szólam, amelyben senki, de senki nem tud hinni. A parlamenthez! kercsheticlml honié encia. — Az első föd nap tanácskozásai. — Prága, május 22. Pünkösd hétfőjén kezdődött meg az interparlamentáris gazdasági konferencia több napra tervezett tanácskozásainak sorozata, amelynek napirendjén oly fontos kérdések szerepelnek, mint amilyen a több székhellyel biró ipari vállalatok méltányos megadóztatása, a nemzetközi közlekedés és tranzitó- forgalom egyszerűsítése, a váltó és csődjog unifikálása stb. A kongresszuson részt vesznek Anglia delegátusai Stewart parlamenti tag vezetésével, Franciaország kiküldöttei Leredu volt miniszterrel az élükön, az olasz parlament több képviselője és szenátora, akiket Pavia Angelo volt miniszter vezet, azután Japán, Belgium, Kina, Ausztria, Görögország, Litvánia, Luxenburg, Lengyelország, Portugálja, Jugoszlávia, Bulgária, Spanyolország, Chile és Lettország kiküldöttei. Ez alkalommal már a magyar parlament is képviseltette magát a konferencián. Huszár Károly nyugalmazott miniszterelnök a nemzetgyűlés alelnökének vezetésével eljöttek Sándor Pál, Hegyeshalmy Lajos. Beck. Lajos, valamint Dréhr Imre, Halász Móric, Görgey István, továbbá Bartos János, Biró Pál és Mózer Ernő képviselők mint szakértők pedig Lukács Simon külügyminiszteri osztálytanácsos, Géber Antal kereskedelmi miniszteri tanácsos, valamint Balkányi Kálmán dr. és Nagy Béla a delegáció sajtóelőadói. Szépséghibája a konferenciának, hogy a prágai parlament ellenzéki képviselőit sehol sem látjuk, mert meg sem hívták őket a konferenciára és a rendezésben sem juttattak nekik részt. A külföldi vendégeknek egy része már az ünnepek előtt érkezett meg Prágába, de a konferencia hivatalos megnyitása csak hétfőn történt meg. Déletőtt fél tizenegy órakor a régi városházán recepció volt, amelyen Baxa főpolgármester üdvözölte a vendégeket, akiknek nevében Bem Szaniszló Gusztáv, a lengyel delegáció elnöke mondott köszönetét. Ezután a delegációk egy része résztvett az ismeretlen cseh-szlovák katona szobrának megkoszorúzásánál. Délután három órakor kezdődött meg a Rudolfinum üléstermében mintegy száz delegátus jelenlétében a konferencia ünnepies megnyitó ülése, amelyen a kormány tagjai közül Benesen kívül, aki a konferencia diszelnöke, Novak, Becska, Hodzsa és Srámek miniszterek is megjelentek. Az eredeti tervtől eltérően Masaryk köz- társasági elnök nem jelent meg a megnyitó ülésen. Benes külügyminiszter hosszabb beszédben, amelynek folyékony franoiasága nem felejtette el a szónok szláv akcentusát, melegen üdvözölte a delegátusokat és külön megemlékezett a magyarokról, akik most először vesznek részt a konferencián. Az üdvözlésekre, — amint ezt előre megállapították — a nagyhatalmiak képviselőin kívül csak a jugoszláv delegátus válaszolt. így fölszólalt Leredu francia képviselő és volt miniszter, aki kimentette Chaumet szenátort, aki sürgős parlamenti teendők miatt nem jöhetett el a konferenciára. Stewart, az angol alsóház kereskedelmi bizottságának elnöke francia nyelvű beszédében abbeli reményének adott kifejezést, hogy Anglia és a cseh-szlovák köztársaság a konferencia munkájának békés mezején vállvetve fognak együtt dolgozni. Pavia Angelo olasz szenátor és volt miniszter az olasz és csehszlovák katonaság együttműködését emelte ki, majd bejelentette, hogy Luzzatti Luigi, a kiváló olasz közgazdász a valutakérdés megvitatásához üzenetet küldött. Kinjivo Hiro- sava gróf, Japánország madridi követe és a pérek kamarájának tagja angol nyelvű beszédében részvétét nyilvánította a köztársasági elnök feleségének halála alkalmából. Perics Nikó jugoszláv szociális miniszter azt hangoztatta, hogy az ő álláma a gazdasági rekonstrukció után teljes erejével fogja magát szentelhetni a nemzetközi gazdasági munkának és azt mondotta, hogy Jugoszlávia az országok közötti közlekedés megkönyebbité- sét óhajtja. Benes külügyminiszter végül megköszönte a szónokok szavait és bezárta az ülést. Délután fél hat óraikor Novák kereskedelemügyi miniszter az ősrégi Wallenstein palota kertjében teát adott a vendégek tiszteletére. Este fél kilenc órakor pedig diner volt, amelyet a cseh-szlovák parlament kereskedelmi és ipari bizottsága rendezett. Az estebéden Novák kereskedelemügyi miniszter üdvözölte a vendégeket, akiknek nevében Lettország, Portugália, Kina és Bulgária delegációinak elnökei mondottak pohárköszöntőt. A második nap. A mai délelőttöt a bizottságok munkája töltötte ki! Az első bizottság a versaillesi békeszerződés 23. cikkéről tanácskozott. A második bizottság a kettős megadóztatás kérdésével foglalkozott, míg a harmadik bizottság a váltó, csekk és kereskedelmi utalványra vonatkozó jogszabályok unifikálá- sáról tanácskozott. Az első bizottságiban Hegyeshaiimy Lajos és Pavia Angelo, a második bizottságiban Fotroes lord, Tobo'ki lovag és Lertsdlu, továbbá Beck Lajos, Dméhr Imre és Halász Márk beszélitek. A bizottságok jdlentéseivöl azután a délután három órakor kezdődő teljes ülés foglalkozott. Lafarge francia képviselő, a francia parlament kereskedelmi bizottságának főtitkára előterjesztette a versaillesi szerződés 23. cikkére vonatkozó határozati javaslato, amely úgy hangzik, hogy a legtöbb kedvezmény elvét méltányosan alkalmazzák, amit azonban nem úgy kell érteni, hogy az egyenlő elbánást Is jelenti. Hegyeshalmy Lajos magyar képviselő, nyugalmazott kereskedelemügyi miniszter ezzel az előterjesztéssel szemben kifejtette, hogy a magyar delegáció elismeri az összhang szükségességét, de ismételten leszögezi, hogy a méltányosság csak az egyenlő elbánás föltétele mellett érhető ei * Ennek az egyenlőségnek korlátlan megvalósítása nélkül a magyar delegáció nem látja biztosítottnak a méltányos elbánás elvét, miért is sajnálatára nincsen abbam a helyzetben, hogy a határozati javaslathoz hozzájáruljon. Rava Luigi olasz államtanácsos véleménye szedőit most még nem lehet az egyenlő elbánás elvére helyezkedni. A japán Nisihioü vioomt, a pérek kamarájának tagja, párhuzamot vonít a távoli Kelet állapotaival és úgy vélte, hogy a gazdasági korlátozásokat meg kei! szüntetni. Vasconc-eltois Ágost, volt por- tugélfcö ''düMigymin'isiZter, a ^yengevatóáju államok helyzetét fejtette ki és abbeli véte- ményénieik adott kifejezést, hogy ezekkel az áliamokkal szemben n<em szabad' túlságos vámpótlékokat alkalmazni. A második bizottság jelentését Foirres törd terjesztette elő. A bizottság azt imditvá- iniyozta, hogy a konferencia sürgősen foglalkozzék a kettős megadóztatás problémájával. S-oíari lovag olasz képviselő f ölsz csalása utáin ezt a javaslatot elfogadták, miire Dénes, akiit a konferencia elnökévé választottak, aiz ülést bezárta. Ezután Prága városa teát adott a reprezentációs házban a vendégek tiszteletére. Este pedliig a cseh nemzeti színházban volt rcfezelőadíás. Cáfolat a Ceské Síovo , egy valótlan hírére. Prága, május 22. A cseh sajtóiroda ma a, következő nyilatkozatot adta ki: „A prágai magyar királyi követség kijelenti, hogy egy prágai lapnak az a híradása, mintha a magyar parlamentnek a parlamentközi kereskedelmi konferenciára kiküldött delegációjának Prágába való utazásával kapcsolatban nehézségeket okoztak volna, nem felel meg a tényeknek. A magyar királyi követség megállapítja, hogy a cseh-szlovák köztársaság kormánya a magyar delegáció utazását a Iegelőzé- kenyebb módon előmozdította és hogy a delegációt megérkezésekor a cseh-szlovák külügyminisztérium megbízottai fogadták és üdvözölték." A new-yorkí Taft-botrány. Newyork, május 22. Az amerikai szocialista párt közgyűlésén határozatot hozott, amelyben azt követeli, hogy Taft volt amerikai elnököt, jelenleg az Amerikai Egyesült Államok legfőbb túráját, vád alá helyezzék, mivel a Camegie-testü- lettől annak idején tízezer dollárt fogadott el. 10© cseh-szl. Koronáért fizettek ma, május 22-én: Zürichben 16.55 svájci frankot Budapesten 15 600.— magyar koronát Bécsben 212100.— osztrák koronát Berlinben 170000.— német márkát J jpJpF* EL évfolyam 114. (266.) szám. WÉF «LÉm Prága, szerda, 1923 május 23. ____ _________________________ ...................... . -- ______ Előfizetési Arak bel- és külföldön. JÍ T \%*Jr SMM tjüMUI/ z^s^£s^uSSí ^ — Sürgönyeim: Hírlap, Praha. — A Szlovenszkói és Ruszinszkói Szövetkezett Ellenzéki Pártok politikai napilapja Szlovenszkói szerkesztő: i> Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
