Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-02 / 100. (253.) szám

Belliiéit és lóliay megérkezett Parisba. Pénteken teszik meg előterjesztésüket a jóvátételt bizottságnak. Párfc, május 1. (Saját tudósítónk távirata.) Bethlen István gróf magyar miniszterelnök és Kállay Tibor magyar pénzügyminiszter ma megérkeztek Párisba. A miniszterelnök és a pénz­ügyminiszter pénteken délelőtt ismertetik a jóvátétel! bizottság előtt Magyarország pénzügyi helyzetét és vázolják terveiket, amelyek szerintök alkalmasak arra, hogy a magyar korona romlásáért támadt gazdasági és pénzügyi nehézségeken enyhítsenek. Megnyomtak egy gombot... (g) Prága, május 2. Az a legnagyobbrészt fölösleges hullám­verés, mely a huni határincidens folytán tá­madt, végre csendesedik. Az ügy az elintézés helyes és logika szerű medrébe került: az igazságot keresik, hogy a megsértett elég­tételt, a sértő bünhodést nyerjen. A Maizott izgalom kezd csitulni, a helyzet nyugodtabb szemmel tekinthető át. A higgadt szemlélés során a hozzánk legközelebb álló események tolulnak előtérbe. Azok az események, melyek lázas idegesség­ben fogantak s amelyek magyar állampolgá­rok és állítólag magyar állampolgárok kiuta­sításában jelentkeztek. Azok :az események, melyek a prágai minisztertanács ret-orziós in­tézkedései nyomán keltek s amelyek köze­lebbről vizsgálva, a kormányzati politikára vetnek szomorú és jellemző fényt. Mikor a prágai minisztertanács úgy talál­ta. hogy a hirni összetűzést vagy gyilkossá­got a diplomácia eszközeivel kell megtorolni, hirdetni kezdte a kormány tűzhelyén melege­dő sajtó, hogy hatvannégy szlovenszkói ma­gyar mágnást fognak retorzióképpen kiutasí­tani a köztársaságból. A híradást követő na­pok eseményei azt igazolták, hogy a hírből annyi igaz, hogy kiutasítások történnek, de a szám nem valószínű s a híradásnak az a ré­sze, hogy a kiutasítottak mágnások, nem igaz. Mert a kiutasítottak listáján alig egy-két magyar mágnás nevével találkoztunk, de sű­rűn szerepeltek azon magántisztviselők, lel­készek és az újságírás munkása:. Mikor a részletek hírei szállingóztak és a retorziós áldozatok neveit kezdték szellőztetni a lapok, akkor a kormánylapok hivatalos és félhiva­talos közleményei erősen és föltűnően han­goztatták, hogy elsősorban a politikailag ex­ponált egyének kiutasítására kerül sor. Már iákkor kezdtük látni azt, amit azóta az események igazolnak, hogy a himi határ­incidenst, ezt a tisztára és eminenter külső politikai jelentőségű ügyet, a kormányzati po­litika a belpolitikai fronton akarja kihasználni és a saját céljaira és érdekeire kamatoztatni. Kezdtük látni, hogy a diplomáciai lépések a második jelentőségű glédába sorakoznak, mert az első cél és föladat a belpolitikai re­torzió: a politikai aktivitásban szereplő ma­gyarok megfélemlítése és egy söprési akció keresztülviteléhez kínálkozó alkalom kihasz­nálása. Hogy ez nem demokratikus kormányzati politika, hogy ez nem egyenes és korrekt po­litikai harcmodor — ez a jelen 'esetben mellé­kes volt. Bizonyos kormányérdekek, úgy lát­szik, azt kívánták, hogy a kíkergetés vesze­delme elnémítson a politikában szerepelni merő embereket s a kiutasítások uitján meg lehessen szabadulni egypár embertől, akiknek ittélése a kormány céljai szempontjából nem kívánatos. A himi határmcidens csak jó 'alkalom volt erre a teáttrálisan megrendezett akcióra. A retorziók jogalapját a legrendezetlenebb jogviszony: az állampolgárság kaotikus vi­lágából merítették. A helyi hatóságok gon­doskodtak arról, hogy ez a jogalap rendelke­zésre álljon, hogy emberek, akik este a cseh-szlovák állampolgárság szent meggyő­ződésével. feküdtek le, reggel mint nem’ cseh­szlovák állampolgárok ébredjenek föl. De a helyi hatóságok tovább is mentek. Az ideges állapot, az expresszintézkedések óráiban, mikor a kiutasítások elleni fellebbezéseket főiterjesztés nélkül telefonice intéztették el, nagyszerűen lehetett halászni a közigazgatás zavarában és mindenki előtt bizonytalanná és aggódásóssá lehetett tenni az egyéni helyzetét. Kényelmesen lehetett fenyegetni és megfélemlíteni, következményeket fölállí­tani és politikai reverzálisokat kivenni.. . le­felé hatalmat mutatni, fölfelé érdemeket ko­vácsolni, erőskezti, pótolhatatlan nagy fiú­nak föltűnni. Szóval a ncodemokruiikiis közigazgatás tisztviselői hivatását pontosan cs kifogástalanul teljesíteni. A himi határincidens fölhozta a Kiimák napját. Valami uj, eredeti esemény kellett, mert a kinyomozatlan merényletek és bom- barobbanások révén már nem lehetett kellő érdemeket szerezni, A himi határ-incidens nyomán munkába és akcióba lépett egy rendszer. Megnyomtak egy gombot és a rendőri mechanizmus csele­kedett? A cselekvéseit csokorba szedni nem lenne nehéz, de a csokrot az ujságbasáb ki­rakatába. állítani ma kissé kockázatos dolog lenne. Az esetből levonható tanulságokat is megkonstruálja mindenki magának. Tisztáb­ban, világosabban, mint ahogy azt nekünk körül kellőül Írni. M. Mtm&v.viLív « mi itaiztaattfo «i A jóvátételi bizottság1 elfogadja a magyar javaslatot Paris, május 2. (Saját tudósítónk távira­ta.) Diplomáciai körökben azt hiszik, hogy a jóvátétel! bizottság elfogadja a magyar aján­latot. Á francia és angol sajtó Bethlen és Kállay útjáról Paris, május 2. (Saját tudósítónk táv­irata.) Az Oeuvre hosszabb cikkben foglalko­zik a magyar kormány fejének és pénzügy­miniszterének párisi látogatásával. Magyar- országnak az a kérése — Írja a lap —, hogy függesszék föl azt az elsőbbségi zálogjogot, amely a trianoni békeszerződés 186. cikkelye értelmében a szövetséges hatalmakat Ma­gyarország minden vagyonára és jövedelmé­re megilleti. Egy esetleges későbbi kölcsönre a magyar kormány csak úgy nyújthat bizto­sítékokat, ha a zálogjognak elsőbbségét meg­szüntetik. A lap ehhez hozzáfűzi, hogy a jóvá­tétel! bizottság döntésének nem akar elébe vágni, de úgy véli, hogy bizonyos oldalról valószínűen meglehetősen élénk ellenkezés fog megnyilvánulni a magyar kormány kéré­sének teljesítésével' szemben. London, május 2. (Saját tudósitónk táv­irata.) Az angol lapok ás élénken foglalkoznak Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Ungvár, május 2. (Saját tudósítónktól.) A ruszinszkói poli­tikai életnek május 6-án nevezetes napja lesz. Ekkor fog újból megnyilvánulni a ruszin­szkói magyarság politikai magatartása és ekkor fog a nyilvánosság előtt elhangzani az a sok sérelem és jogtalanság, amit eddig el kellett viselnie a riTszinszkói magyarságnak a kormányzat exponensei részéről. A kongresszus előtt, mivel azt bizonyos tekintetben határkőnek tartjuk, kérdéseket intéztünk Á r k y Ákoshoz, a ruszinszkói ős­lakosok autonóm pártjának elnökéhez, aki igen érdekes és egyben fölötte fontos kije­lentéseket tett ,a magyarságnak és a kor­mányzatnak egymáshoz való viszonyáról. Beszélgetésünk során a következő kér­désekre kaptunk a nyilvánossággal is közöl­hető feleletet: — Milyen hatással volt a ruszinszkói magyarság eddigi politikai megaitartása a ruszinszkói és milyen a prágai kormány­zatra? E kérdésünkre a pártvezér a következő­ket szögezte le: — A' két kormányzat egymástól el nem választható, mert autonómiánk nem lévén, az itteni úgynevezett kormányzat csak azt teheti, amit Prága parancsol. Leg­följebb arról lehetne beszélni, hogy az it­teni exponensek mily szellemben viszik, keresztül a kapott rendeleteket. Prága a maga érzelmi szempontjából kiindulva vá­lasztotta meg itteni exponenseit és emberi gyöngeségnek tudom be, hogy ezek infor­matív jelentései csak azok kedvező hangu­latát igyekszik legyezgetni, akiknek szol­gáivá lettek, mert esetleg másként nem tudnák luk natív állásaikat megtartani. — Prága nem remélt nagysághoz ju­tott, még pedig legfőkép Magyarország rovására. Ennek a nagyságnak benső meg­erősödését az idecsaitolt magyarságtól félt­vén, annak bármely megmozdulását az ir­redentizmus vádjával bélyegezte azért, hogy saját demokratikusan gondolkozó nemzete előtt is megokolhassa e magyar­ságnak minden téren való legszigorúbb )! i cg rendszab ál y o zás át. A magyarság eddigi politikai maga­tartása azonban — úgy érzem — kezdi már Prágát ateki ml étben nyugodtabb lelki- állapotba hozni, hogy megmozdulásai az emberi, állampolgári és a szerződésekben nyert jogok megvédését célozzák csak és igy Prága már a legközelebb enyhébb, at­moszféráit rog inaugurálnl. Azzal az erősen terjedő hírrel kapcsola­Tibor pénzügyminiszter párisi és londoni ut- jávai. A Morning Post szerint az utat Magyar- ország súlyos helyzete tette szükségessé. A lapok véleménye szerint Bethlen igyekezni fog a jóvátétel! bizottságnál elérni azt, hogy Magyarország újjáépítési kölcsönt szerezhes­sen. Ha erre nem volna mód', úgy nem lehet­ne feltartóztatni azt, hogy Magyarországon ugyanolyan.' pénzügyi összeomlás következ­zék be, mint annak idején Ausztriában. A helyettesítések Budapest, május 2. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelen- tése.) A Hivatalos Közlöny mai száma közli: A ■kormányzó a miniszterelnök és a pénzügy­miniszter külföldi tartózkodásának idejére a miniszterelnöki teendők ideiglenes ellátásá­val Daruváry Géza külügyminisztert, a pénzügyminiszteri teendők ellátásával pedig Valkó Lajos kereskedelmi minisztert bízta meg. A budapesti olasz követ Rómában Castagnafcto herceg, budapesti olasz kö­vet a napokban Rómába utazik, hogy jelen lehessen Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter római ta- ; nácsk ozásainál. tosan, hogy Ebrenfeád helyettes kormányzó távozása befejezett dolog, szintén kérdést intéztünk a pártelnökhöz: — Remélhetünk-e változást Ruszinszkó politikájában, ha a ruszinszkói kormányzat­ban személyi változások állanak be? — A jelenlegi ruszinszkói kor- mányzetben esetleg beálló személyi változások berniünket nem érdekelhetnek. Egy uj kormányzósági orientáció azonban igen, mert ha utólagos felelősségei is kap­csolatos, de teljes kormányzói jogokkal föl­ruházott kormányzó nélkül az autonóm Ruszinszkó részére uj kormányzósági orientáció nem is lehet, ez pedig a vezető­állásokban mély személyi eltolódásokat vonna maga után. Ha tehát ily alapon van személyi változásokról szó, akkor kell, hogy ez Ruszinszkó politikájában rövid időn belül változást idézzen elő. Ennek a szvjmhoz kell vezetnie, mert szvjm nél­kül a kormányzó nem Ruszinszkó kor­mányzója. hanem csak Prága egy hiva­talnoka. — Milyen hatással lehet ez a személyi változás a ruszinszkói magyarság politikai helyzetére ? — A magyarság politikai helyzetére különös változás nem állhat be, mivel to­vábbra is afölött kell majd őrködnie, hogy törvényes jogai, kulturális és gazdasági előrehaladása biztosítva legyenek, vagyis az itteni magyarság politikai tevékenysé­gét az egészséges ellenzéki ellenőrzés fogja képezni. Tekintettel arra, hogy a ruszinszkói nemzeti kongresszus előtt állunk, kiváncsiak voltunk a pártvezér ezzel kapcsolatos véle­ményére. is. — Milyen politikai eredményt várha­tunk a munkácsi magyar nemzeti kongresz- szustól? E kérdésre a pártelnök csak a saját sze­mélyére vonatkozólag válaszolt: — Kettős irányban várok eredményt. Maga a magyarság, meggyőződvén arról, hogy minden pártárnyalatának működése jelenleg egy közös cél szolgálatában áll, tehát önbizalma megerősödik, másrészt a kormány látván a magyarság megbonthat- Jan egyiiftartásat, kell, hogy őt minden­korra számottevő és nem negligálható po­litikai tényezőnek ismerje el. Basch Tivadar utóda órás és ékszerész Prága, JindriSska 6. szám 1038 Habrman miniszter Ismerteti a szociális biztosításról szóló javaslatot. Prága, május 2. , Habrman népjóléti miniszter több lapban cikket irt a szociális biztosításról. Alább kö­zöljük cikkeinek gondolatmenetét: A szociális biztosításra vonatkozó tör­vényjavaslat értelmében a rokkant- és az aggkori biztosítás a kerületi betegsegélyző pénztárak bázisán fog fölépülni. A kerületi betegsegélyző pénztárak minden politikai ke­rületben centralizálva lesznek és kerületi biz­tosító intézetekké építik ki őket. E kerületi 'biztosító intézetek legfelsőbb fóruma a szo­ciális bízositó intézetek prágai központja lesz, amelynek elnökét négy évre nevezi ki a köz­társaság elnöke. A betegbiztosítás megmarad eddigi kere­tei között. A rokkant- és aggkori biztosítás minden bérmunkásra vonatkozik és annak tizennegyedik életévénél kezdődik és hat­vanadik életévéig tart. A javaslat nem érinti a magánalkalmazottak és bányászok, vala­mint az állami alkalmazottak biztosítását. A biztosítottak száma a már biztosított bérmun­kások számának levonása után 2,500.000 és 2,800.000 között fog ingadozni. A biztosította­kat négy osztályba fogják osztani. A biztosí­tási illeték a rokkant- és aggkori biztosításnál a biztosított személy bérosztálya legalsó ha­tárának legfeljebb 5 százaléka, általában pedig a tényleges bérnek alig 4 százaléka lesz. Munkaképtelenség esetén rokkantjáradékot, a i hatvanötödik életév betöltése után pedig agg­kori járadékot kapnak a biztosítottak, melyek- ■ nek évi összege hatszáz korona. Ehhez járul a' befizetett illetékek egynegyede és az évi négyszáz koronát kitevő állami járadékpótlék. A legalacsonyabb járadék évi átlaga 1300 ko­ronát tesz ki drágaság! pótlék nélkül, melyet drágasági index figyelembe vételével, fognak szabályozni. Az özvegyi járadék a munkás özvegye részére a járadék felét teszi ki, melyhez két­száz 'korona állami pótjáradék járul, míg az árvajáradék a rokkant járadék egyötödét teszi ki minden gyerek után. Ha a rokkantjáradék élvezőjének gyermekei vannak, mindegyük gyermek után a járadék összegének egytize- dét kapja gyermekpótlék címén s ezenkívül gondoskodik a törvény az elhalt özvegyének, gyermekeinek és szüleinek végkielégítéséről. A rokkant- és aggkori járadékra való igény kétszáz heti illeték befizetése után kezdődik. A biztosítási illetékek egy részét a tagok eredményesebb gyógykezelésére fogják for­dítani és módot fog nyújtani a tüdővész radi­kális leküzdésére és gyógyintézetek építésére. A koalíciós pártok megegyeztek abban, hogy a kormány tanácskozásai a szociális biztosításról szóló törvényjavaslatról legfel­jebb négy hétig tartsanak és azután haladék­talanul a nemzetgyűlés elé terjesztik a javas­latot. A javaslat beterjesztése után haladék­talanul hozzákezdenek az önálló iparosok,; kézművesek, kisgazdák és földmívesek szo­ciális biztosításáról szóló törvényjavaslat megalkotásához- Mivel e javaslat a hatvan éven felüli személyekre nem fog kiterjedni, szükség lesz egy harmadik törvényjavaslat megalkotására, mely állami segélyhez fogja juttatn i ezeket az elaggott ni unkaképtelene­ket. E célra a parlament 130 millió koronát mar megszavazott. Belső ellentétek a cseh nemzeti demokra­ta pártban. A morva újságok, amint a Venkov említi, hetek óta részletesen foglalkoznak a cseh nemzeti demokrata párt prágai vezető­sége és a párt brünni ellenzéke között folyó harccal. A küzdelemnek Striansky Jaroszláv dr. Englís dr. nemzetgyűlési képviselő állnak az élén. A nemzeti demokrata párt keretén belüli eseményre nemcsak a szocialista lapok, hanem a néppárt orgánumai is — ezek között a „Den“, Sramek dr. lapja, erősen reagálnak. Ezekből a közleményekből azt látjuk, hogy a nemzeti demokrata párt vezetősége arra tö­rekszik, hogy a párt egysége érdekében a brünni ellenzéket a prágai vezetés utasítá­sainak követésére szorítsa. A prágai vezető­ségnek az ifjúsági szervezeten kívül a mor­va ellenzék ellen csak kevés támogatót sike­rült a maga részére megnyerni. A morva el­lenzék nincsen megelégedve a központi ve­zetőséggel, amely Rasin halálával jelentősé­gét teljesen elveszítette. A prágai vezetőség és a párt prágai lapjai: a Národny Listy, Ná- rodny Detnokracle és a Role nemcsak Masa- ryk elnökkel szemben változtattak frontot, hanem ellenséges magatartást tanúsítanak minden politikai haladással, valamint minden gazdasági és szociális kérdéssel szemben. A régi program elejtésében a morva ellenzék a párt bukásának és fölbomlásának tünetét látja. M. raaszimszlrói helvzefe m ■s®s>Baft4&9«kHZ4iMal siemben. Érdekes beszélgetés Árky Ákossal a magyarság eddigi politikájáról és ennek a kormányzatra gyakorolt hatásáról. — A munkácsi nemzeti kongresszustól várható eredmények. Csütörtök, máius 3.

Next

/
Oldalképek
Tartalom