Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-02 / 100. (253.) szám
Scotus Viatornak címezve (fi.) Prága, május 2. A kormány sajtójának fanfárjai e napokban hangos örömmel fogadták Seton Watsont, a Scotus Viator néven ismert angol publicistát, amikor Pozsonyba éükezett. Ez az örömujjongás könnyen érthető, mert Ernest Denis mellett Scotiis Viator volt a legjelentősebb vezéralakja annak a táborkarnak, amely messzeszétágazó propagandájával előkészítette és megérlelte a cseh-szlovák államiság kialakulását. A hivatalos körök tehát a hálá- datlanság vétkébe esnének, ha azt a férfiút, akinek oly sóikat köszönhetnek, nem köszöntenék a leglelkesebb extázissal. A skót globetrotter tehát ismét Szioven- szkóba jött, hogy tanulmányozza és megvizsgálja az itteni viszonyokat. Azóta, hogy utoljára járt e földön, nagyon megváltozott ez a kis világ. Sokan azok közül, akik akkor alant voltak, irta a szerencse napsugarában sütkéreznek. Az a nemzet pedig, amelynek valóságos, vagy képzelt uralmi helyzete ellen Seton Watson akkor ostromot indított, ma isteni és emberi jogaiból kinrdlázvia, nehéz küzdelmet vív létéért és fönmaradásáért. A magyarság Ionjai és szenvedései azonban bizonyosan nem érdeklik túlságosan az angol professzort. Utazása közben itt is, ott is alkalma lesz bepillantást nyerni a magyar élet komor jelenébe és benyomásaiból azt a tanulságot leszűrni, hogy a magyarság teljes joggal hívja a világ közvéleményének itélőszéke elé a rajta uralkodó hatalmat. De nem a mi hajainkat akarjuk előtte elp'anaszolmV Tudjuk, hogy Scotus Viator nem a mi kedvünkért jött el. Szlovetiszkóba és ezért egészen más kérdésre várunk tőle nyílt és őszinte fejeletet. Ez a kérdés pedig így hangzik: bol- ,dog-c a szlovák nemzet, megvalósul tiak-e a vagyak és reménységek, amelyekről valaha álmodott és amelyek megvalósulását Scotus Viator, akinek a szlovák nemzet iránt érzett barátságát kétségbevonni nincsen jogunk, ennek a nemzetnek kívánta. . Scotus Viator. ha helyes Ítéletet akar magának alkotni a föltett kérdésben, nem elégedhetik meg azzal, amit a pozsonyi hivatalos körök r^j megmutatni jónak látnak. Ellenben érintkezést kell keresnie a szlovák nemzet igazi vezéreivel s otthonában és munkájában kell fölkeresnie magát a népet is. Meri a szlovák nemzet igazi hangulatát nem lehet megismerni a pozsonyi miniszteri palotában, hanem Rózsahegyen, Turócszentmártonban és Eperjesen kell kifürkészni. Ezt a hangulatot nem Hodzsa Milán és Markovics Iván. de mm is Kállay Józséf fogja neki megmondani, hanem Hlinka András, Mudrony János, Juriga Nándor. Petrásek Ágoston. Bazovszky Lajos, Dobránszky János, Klimkó Gyula és a töb- ,biek, akik állandó és közvetlen. .étkezésben állanak a nép fiaival. Figyelje meg a hivatalok munkáját és kérdezze meg az emberektől, hogy miképpen gondolkodnak az idegenből jött tisztviselőkről. Tekintse meg a gyártelepeket és gondolkodjék ej azon, hogy miért állott meg bennük az élet. Pillantson be' az iskolákba, elegyedjen a vásáros nép közé, vegyüljön cl a népgyiilések sokaságába, olvassa el az ellenzéki szlovák lapokat és látogasson el minél több nyugati és kelet5 szlovák helységbe és ezekből az eleven forrásokból merítse tapasztalatait. Ha ily módon fog hozzá az adatok gyűjtéséhez, be kell majd látnia, hogy a szlovák nemzet nem találta meg a boldogságát. Amikor az autonómiát követeik 'okaképpen csak a boldogulás felé vezető utat keresi. Ura akar lenni önmagának és idegen érdekektől függetlenül akarja irányitani azokat az intézményeket, amelyek kulturális és gazdasági szükségleteinek kielégítésére hivatottak. Azt akarja, amit Moszkvában, Clevelandiján és Pittsburgban megígértek neki. Ha pedig ebben a jogosult törekvésében évezredes sorstársa: a magyar nép is támogatja, ennek oka nem valami irvedentisztikus törekvés, hanem egyedül, az, hogy a magyar nemzet is az autonómiától várja annak a földdarabnak fölvirágozását, amelynek kúpos hegyei között évszázadokon át a szlovákkal együtt küzdelmes munka árán szolgálta meg kenyerét A becsületes munka közössége erős lánc. gyakran erősebb, mint akár a vér közössége. Ámde a vérközösség a szlovák és cseh nép között legalább is vitatható. A dánok ugyanazt a nyelvet beszélik és ugyanazokat az írásjegyeket használják, mint a norvégek és mégis ki merné állítani, hogy ugyanazt a nemzetet alkotják. A szlovák nemzet azonban nemcsak folklorejában, kultúrájában, históriájában és gazdasági szerke-, zetében különbözik a csehtöl, hanem nyelvének hangjaiban és írásának jegyeiben is. A hivatalosan hangoztatott cseh-szlovák egység a valóságban nem létezik és az egység hiánya mindenesetre erős hajtóereje az autonómiáért vívott küzdelemnek. Nemrég Scotus Viatornak egy honfitársa és kollegája, egy Birkhill nevű angol publicista számolt be müvében szlovenszkói tapasztalatairól. Mig Scotus Viator közvetlenül ideérkezése előtt megjelent egyik cikkében kemény szavakkal Ítélte el a horvát Bato- rychnak azt az állítását, hogy a horvát és a szerb nem ugyanaz a nemzet (ebből következtetni lehet arra, hogy valóságnak fogadja el a cseh-szlovák egység fikcióját is), addig Birkhill; mint előtte már sok kiváló tudós, a cseh-.szlovák nemzet azonosságát nem ismerte el s ugyanakkor a meleg rokonszenv hangján emlékezett meg az autonómista mozgalomról is. Az ember nem szívesen szakit téves nézeteivel és előre megalkotott Ítéleteivel, de nincs okunk föltenni, hogy Scotus Viator. ha valóban mint elfogulatlan tudós és nem politikus jött el mihozzánk, meg fog hajolni az igazság előtt, amelyet Birkhill, egy másik angol oly tisztán és tárgyilagosan meglátott. A német fsiwaslcaÉ lasirmlncmtilliáral fóvcMétfelá leittásl. Húszmilliárdot azonnal jegyeztet, — A passziv ellenállást nem adja föl. Követeli a megszállás előtti siátusquót. Berlin, május 2. A német kormány ma nyújtotta át a jóvátétel kérdésre vonatkozó jegyzékét az antant államok kormányainak. A jegyzék bevezetésében, hagsulyozza, hogy az újjáépítés és Európa békéjének megteremtése csak a kölcsönös megértés révén valósulhat meg. A Ruhrvidéknek ezt az elvet megsértő megszállása a lakosság passzív ellenállását váltotta ki. A német kormány elhatározta, hogy még egy kísérletet tesz a probléma megoldására anélkül, hogy jogi álláspontját elhagyná s a passzív ellenállást a probléma megoldása előtt föladná. A német pénzügyi és gazdasági viszonyok jelenlegi helyezte mellett lehetetlen Németország teljesítőképességét végérvényes számokban fölbecsülni, .miért is minden megoldási módnak egy elasztikus tényezőt kell tartalmaznia. Németország belátható időn belül nagyobb belföldi kölcsönt nem vehet föl, a jegyzék külföldi kölcsön igénybevételét javasolja, melynek előfeltétele a német hitel helyreállítása. A német kormány tehát a párisi januári konferencián ismertetett terveivel összhangban a következő javaslatokat teszi a jóvátétel! problémát és az azzal öszefüggö politikai kérdéseket illetően: Németország jóvátétel! kötelezettségei a dologi teljesítményekkel együtt 30 milliárd arany márkában állapíttassanak meg, melyből 20 milliárd 1927 úilíus 1-ig, további 5 milliárd 1929 jiüsus 1-ig, az utolsó 5 milliárdos tété! pedig 1931 julius 1-ig volna fizetendő a nemzetközi pénzpiacokon szerzett kölcsönök igénybevételével. 1. Az első húsz milliárd aranymárka jegyzését azonnal megkezdenék. Amennyiben a húsz milliárd 1927 julius 1-ig kölcsönök révén előteremthető nem volna, utána ez idől ponttól kezdve 5 százalékos késedelmi, kamat fizetendő. 2. Ha a két ötnr-lliárdos tétel a kijelölt batáridőre kölcsön utján normális föltételek mellett nem volna megszerezhető, pártatlan nemzetközi bizottság döntsön afölött, hogy a hiányzó rész milyen utón és módon szereztessék meg. Ugyanez a bizottság 1931 júliusában dönteni tartozik afölött, hogy az 1923 július l.töl esedékes és még. nem. fedezett kamatok utólagosan űrképpen teremtessenek elő. Ez a pártatlan nemzetközi bizottság vagy az a kölcsönző pénzkonzorcium legyen, mely az első húszmilliárd aranymárkát adta, vagy pedig a Hughes államtitkár által javasolt nemzetközi szakemberekből összeállított szak bizottság, melyben Németország a többi áriammal egyenioguan volna képviselve. De elfogadna a kormány oly bizottságot is, mely a jóvátétel.} bizottság s a német kormány egyik delegáltjából, valamint egy az Egyesült Államok elnöke által kinevezett harmadik delegátusból állana. 3. Németország adósságának számlájára kész a fennálló szerződések határozatai crleimében dologi szállításokat teljesíteni, melyeknek a mértéke a további megegyezések tárgyát kell, hogy képezze. A német kormány meg van győződve arról, hogy a jóvátételi kérdés megoldása érdekében elment teljesítő- képességének a legvégső határáig. Ha az ántánt kormányok e nézetét nem osztják, akkor a német kormány Hughes államtitkár javaslatával egyetértőén azt javasolja, hogy az egész jóvátételt problémát egy minden politikai befolyástól mentes nemzetközi bizottság elé terjesszék. A garanciákat illetőleg hangsúlyozza a jegyzék, hogy Németország minden birtokával és bevételi forrásával a versaillesi szerződés értelmében kezes, a tárgyalások folyamán tehát ennek a kezességnek konkrétabb formát kell adni. Á német törvényhozás az egész német nemzetgazdaságot a jóvátételt kölcsön biztosításának szolgálatába fogja állítani. A jegyzék ezután a márka stabilizációjának kérdésével, foglalkozik és rámutat a szankciók és a zálogolások politikája befejezésének szükségességére. A német kormány javasolja, hogy mostani ajánlatai alapján kezdjék meg a tárgyalásokat. A tárgyalások kiindulópontja a status quonak legrövidebb időn belül való helyreállítása volna. Ehhez tartozik, hogy Ruhrvidéknek a versaillesi békeszerződés kereteibe be nem illeszthető megszállása azonnal megszüntessék, a rajnai államokban a szerződésnek megfelelő állapotok helyreállittassanak ,a letartóztatott németek szabadonbocsátassanak és a kiutasítottak előző lakóhelyeikre visszatérhessenek. A Javaslat aa3«ap>f«ás» Páris nem tmwi&w**I. Hogyan fogadták Párisban a javaslatot? Paris, május 2. (Saját tudósítónktól.) A Petit | Párisién berlini tudósítója utján megkapta a német jegyzék tartalmát s ezt kommentálja. Kijelenti, hogy a német javaslat még csak kiindulási pontot sem alkothat a tárgyalásokra, mórt az a kamatok és amortizációs összegek leszámítása után alig kínál föl többet 15 milliárdnái. Ilyen körülmények között a francia és belga kormánynak fölösleges a javaslatra válaszolni. „Franciaország nem tűrheti.. Paris, május 1. Tegnap a népszövetségi egyesület ülésén Hymans képviselő előadási tartott. Barthou mondotta a záróbeszédet. Beszédében kijelentette, hogy Franciaország néni tűrheti azt', hogy a jóvátételt kérdést vagy a Ruhr-ügyet a népszövetség hatáskörébe utalják. Franciaország nem hajlandó arra, hogy egy oly ügyet, amely kizárólag a saját hatáskörébe tartozik, kivonni engedjen eme hatáskör alól. ismét összeül a jóvátételi konferencia Paris, május 1. Az Ecbo National úgy tudja, hogy a január 1-én megszakadt jóvátételi konferencia Curzon lord elnöklete alatt Londonban ismét összeül. Sarcodnak a belgák Düsseldorf, május 1. Duisburg Városára a belgák hetvenöt millió márka büntetést róttak ki a telefonszolgálatban elkövetett állítólagos szabotázs miatt. Franciaország „nem fog kicsinyeskedni* Páris, május 2. A francia külügyminiszterium- bau ma lényegesen másként nyilatkoznak a német javaslatok várható sorsa felöl, mint az elmúlt ea;.»okban. Ma már kétségtelen, hogy Francia- ország és Belgium nem ragaszkodik ahhoz, hogy s» német javaslat kizárólag hozzájuk legyen intézve. Nagy jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy a Quai d'Orsay kétséget kizárólag hangsúlyozza, hogy Franciaország nem gondol arra, hogy a német javaslatok megvizsgálását megtagadja, mivel azokat a német kormány valamennyi antam kormányhoz intézte, tehát csak azokkal közösen intézhető ei A Quai d'Orsav el van határozva, hogy „nem fog kicsinyeskedni” a jóvátételi probléma megoldásánál Minden attól függ, hegy a francia kormány a német javaslatok őszinteségéről meggyőződjék A javorinai kérdés a húsai nemzetközi bíróság előtt? Varsói lapok jelentései szerint a cseh-szlovák kormánynak az a szándéka, hogy a Jávorára kérdésében egy nemzetközi, döntőbíróság ítéletének vesse alá magát, itt nagy visszatetszést keltett, mert az a vélemény, hogy a kérdésnek ilyeténképpen való rendezése belátható időn belül nem következ- hetik be. A lengyel sajtó — a Venkov szerint — egyébként arra törekszik, hogy a Jávori- nában elégedetlenséget szítson és Cseh-Szlo- vákia állami tekintélyét aláássa. Erre vall az a tendenciózus hir, hogy a nagyköveti tanács fölszólította a cseh-szlovák kormányt, hogy a Hohenlohera kivetett adó behajtásától álljon el, mert a terület hovátartozandóságának kérdése még vitás. Ebből mindössze annyi igaz, hogy a lengyel kormány kérdést intézett ?. cseh-szlovák kormányhoz a ícntemlitett intézkedés megtétele céljából, de a kérelmet elutasították. A nagyköveti tanács ebben az ügyben pedig egy lépést sem tett. 100 cseii-sil. fc®rii4írt fizettek ma, május 2-án: Zilrlchbenfó^kov)! 6.475 svájci frankot Budapesten 15 500.-— magyar koronát Bécsben 211700.— osztrák koronát Berlinben 97 500.— német márkát Prága, A Szloven&zköl és Rnszfnszköi szövetkezeit Ellenzéki Pártok politikát napilapja Szlovenszkói szerkesztő: * Felelős szerkesztő: TELLÉRY GYULA Főszerkesztő: PETROGALLI OSZKÁR dr. FLACHBARTH ERNŐ dr.
