Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-10 / 106. (259.) szám
Csíiíorlök, máit!s 10. 9 KÖZGAZDASÁG iWTifirilimTK'Til iil íTtt~t-~—mtt^TTiffiirinrirrnirriarrTrír imiiiiimbií-iu—» Kormánybiztosok a romárnál vállalatokban? Kolozsvár, május 9. (Saját tudósítónk jelentése.) A liberális kormány már nem éri be az újonnan csatolt területeken talált régi vállalatok nacionalizátásával, hanem ki akarja terjeszteni a nacionalizálást mindazokra a vállalatokra, melyeknek termelése a honvédelem és a közlekedés ügyével függ Ösz- sze. Ilyenek a legjelentékenyebb iparvállalatok, nevezetesen a petróleum, szén, 'földgáz, fém, robbanóanyag, löszeripari vállalatok, vagongyárak, sőt a községi ^iz, gáz- és villamossági müvek is. A nacionauzálási tervezet szerint a kormány a következő kötelezettségeket akarja az ilyen vállalatokra róni: 1. A bemutatóra szóló részvényeknek névre szóló részvényekre való kicserélése. 2. Az alaptőke 60 százalékának románnak kel! lennie. 3. Az Igazgatóság kétharmad részének románnak kell lennie. 4. A vezérigazgatónak románnak kell lennie. Ha több igazgató van, a többségnek románnak kell lennie. 5. A kormány az igazgatóságba a választott tagok számának egyhatodái meg nem haladó igazgatósági tagot nevezhet ki. 6. Diskre- clonális hatáskörrel felruházott kormánybiztos kiküldését tervezik minden vállalathoz. A kormánybiztos részi vehet az Igazgatóság ülésein, sőt vétójoggal élhet és a határozatok végrehajtását tizenöt napra fel is függesztheti. A vétójog termelési, felszerelési, átalakítási, tulajdonjog elidegenítés!, társulási, nyersanyagok és gyártmányok kiviteli kérdéseiben, általánosságban az ország gazdasági és honvédelmi érdekeit érintő kérdésekben gyakorolható. Ezek a pontok Bratianu Vlntila pénzügyminiszter tervezetének a'lapelvei. A tervezet újabb leplezetlen megerősítése a liberális kormány ismert szándékának, hogy az ország ipari termelését gyarmatosítsa s a közgazdaságot a mindenkori párturalom jármába, hajtsa. A május közepén összeülő ipari kongresszus a túltengő állami beavatkozás ellen is állást fog foglalni, mert Romániában rendszerré akarják avatni a vállalati kormánybiztosi intézményt, holott modern államokban nem divatosak többé n vállalati kormánybiztosok. Az érdekelt ipari és pénzügyi körökben a tervezet nyilvánosságira jutása nagy megütközést keltett. Még a nagybankok is azt hiszik, hogy be kell csukniok. ha törvény lesz a tervezetből. — Megengedték az OSzGE működését. Pozsonyból jelenti tudósítónk: Jelentettük nemrég, hogy az Országos Szlovenszkói Gazdasági Egyesületnek újra meg fogják engedni a működését bizonyos föltételek mellett. Ezek között van elsősorban az, hogy az OSzGE-nek nevet kell változtatni és alapszabályait is az uj viszonyoknak megfelelően módosítania kell. Ennek a követelménynek az egyesület a napokban megtartott rendkívüli közgyűlésén eleget tett. A névből ezentúl kimarad a jogtalannak nyilvánított „or- szágos“ szó és az alapszabályokon is megtörténtek a szükséges változtatások. A teljhatalmú minisztérium illetékes osztályán úgy értesülünk, hogy a miniszter az újra való működést megengedte az OSzGE-nek, amiről néhány napon belül közigazgatási utón értesíti a zsupánt, a rendőrséget, amely annak idején a betiltó végzést kézbesítette. A teljhatalmú miniszter döntése gazdakörökben megelégedéssel fog találkozni. — Ganzig városa és Lengyelország gazdasági kapcsolata. Varsóból jelentik: Tegnap reggel óta a lengyel kormány képviselői és Danzig szabad- város küldöttei között gazdasági tárgyalások vannak folyamatban. A danzig: kiküldöttek a lengyel kormánynak különösen a vámbevételek kérdésében elfoglalt álláspontját ellenzik, úgy hogy a tárgyalások nem igen fognak eredményre vezetni és könnyen lehetséges, hogy Lengyelország és Danzig szabadváros között kiéleződik a viszony. — Nem enyhült Jugoszlávia gazdasági válsága. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A zágrábi tőzsdének a lefolyt évről most közzétett jelentése megállapítja, hogy a-z ország gazdasági helyzetének javulásába vetett remény 1922-ben nem valósult meg, sót a válság nem is enyhült. A 100 millió dolláros amerikai köicsöntől a valuta javulását várták, de a dinár az év végén még rosszabbul állott, mint az év elején. A rendezetlen forgalmi viszonyok, a pénzszűke, valamint a kereskedelmi mérleg passzivitása következtében a dinárvaluta stabilizáló törekvéseknek nem volt sikerük. A deviza- és valutaforgalom korlátozásai sem voltak alkalmasak arra, hogy a dinár árfolyamát javítsák. Az értékpiac pangása 1922-ben sem szűnt meg, mivel a pénzszűke miatt a közönség csak kevéssé érdeklődött az értékpapírok iránt és a bankok az értékpapirlombardban tartózkodjak. A bankok tevékenysége szűk térre szorult, a devizákkal űzött zugkcrcskedelern pedig károsan hatott a valutára. Az árutőzsde valósággal vegetált, mert a forgalmi viszonyok nem javultak, amihez hozzájárult a megfelelő raktárházak hiánya is. — A losonci gyapjuvásár. Losoncról jelenti j tudósítónk: A losonci májusi gyapjuvásár ez évben csekély érdeklődés mellett foly le. A termelő gazdák ugyanis már a vásár előtt adták el gyapjú termésüket, ami a pénzhiánnyal hozható kapcsolatba. A vásár tehát az árak kialakulására nem gyakorolt befolyást. Mosatlan, egynyiretü gyapjúért 20—22 koronát fizettek. — Az állatvásár igen forgalmas volt; különösen tehenekben és bikákban. Bikák 7—8 korona élősúlyban keltek el, a tehenek árai pedig a múlt vásári árakkal szemben körülbelül ezer korona emelkedést mutattak. Itt említjük meg, hogy a május 25-ére tervezett losonci gyapjuaukció elmarad. — Belga—cseh-szlovák bankalapítás Budapesten. A Pr. Pr. közlése szerint egy belga—cseh-szlovák konzorcium 800 millió magyar korona alaptőkével bankot akar létesíteni Budapesten. De mivel a magyar pénzügyminiszter egyik legújabb rendelete szerint Magyarországon bejegyzett társaságok részvénytőkéje csak magyar koronákra szólhat, a konzorcium a pénzügyminisztériummal tárgyalásokat folytat abból a célból, hogy az újonnan alapítandó bank részvényeit valamely nemes* valutában, dollárban, vagy svájci frankban bocsáthassa ki. — A „Rimamurányi" terjeszkedése. Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Mint már jelentettük, a Rimamurányi Vasniiitársaság fölszámoltába mindkét szlovenszkói üzemét, a Hernádvölgyi vasmüveket cs az „Unio“ vas- és piéhgyári vállalatot. De ugyanakkor megszerezte a Borsodi Bányamű részvénytársaság részvényeinek felét, úgy hogy vas- és szénbázisát kiterjesztette. Azonkívül megszerezte a Berg- imd íiüttenwerksgescllschaft tizezer darab részvényét és ezen a módon biztosította üzemeinek kokszellátását. — Csökkentik a jugoszláviai búza kiviteli vámját. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A kormány a búza kiviteli vámját tudvalévőén 150 dinárról 60 dinárra mérsékelte, ment a magas kiviteli illeték a búza exportját hat hónapon át megakasztotta, holott a készletek állítólag olyan nagyok, hogy a mennyiségnek kétharmad része a jövő termésévre maradna vissza és ezért a fölöslegnek utat kell nyitni a kivitelre. Az exportálható mennyiséget még csak nem is korlátozzák. A liszt exportilletékét szintén 60 dinárra mérsékelték. A búza kivitelét a múlt év szeptemberében emelték föl abból a célból, hogy a buza- és li’Sztdrágaságon enyhítsenek. Közben a búza —• a valuta elértéktelenedésének tekintetbevételével —- csak jelentéktelen mértékben olcsóbbodott. — A magyarországi termésrendeiet — mint budapesti tudósítónk telefonon értesít — ia hivatalos lap holnapi számában jelenik meg. — A lengyel pénzügyminisztérium a cseh koronával való fizetés ellen. Teschenből jelentik: A lengyel pégzügyminisztérium elrendelte, hogy a határátlépési igazolvánnyal cseh-szlovák területre lépő személyek legfeljebb 50 cseh koronát vagy 75.000 lengyel márkát vihetnek magukkal. Csehszlovák pénzzel lengyel területre való minden fizetés a minisztérium engedélye nélkül tilos. Az áruknak lengyel Teschenben idegen pénznemmel való fizetése büntetendő cselekmény. A tescheni lengyel hatóságok ezzel szemben cseh pétföt követelnek a felektől. — A lengyel papíripar. Varsóból jelentik: A lengyel papíripar január óta teljes üzemben van. Havonként körülbelül 400 vagon ujságpapirost és 300 vagon, cellulózét készítenek. E kedvező foglalkoztatás ellenére az ujságpapiros ára egyre emelkedik, úgy hogy már meghaladta a világparitást Lengyelországban a külföldről behozott ujságpapiros a magas beviteli vámok mellett is olcsóbb a belföldinél. — Uj konyakgyár a Bánságban. Jugoszláviai szerkesztőségünk jelenti: A bortermelés kaiasz- trófális helyzete arra indította a termelőket, hogy áruikat más utón próbálják értékesíteni. A bortermelők konyakgyár alapításán fáradoznak, amely egy fehértemplomi bank tőkéiével ott rövidesen meg is valósul. — Fizetésképtelenségek. A prágai hitelezői védegylet a következő szlovenszkói fizetésképtelenségeket jelenti: Rosenfeld Jakab borkereskedő, Érsekújvár, Popper Jenő kereskedő, Galgóc, Adamec István molnár, Tardoskedd. — Szállítások. Az államvasutigazgatás König- grStzben a műhelyek számára a második félévben szállítandó fűrészelt anyagra hirdet árlejtést. Közelebbi részleteket 6 korona beküldése mellett lehet megtudni az említett igazgatóságnál. Ajánlatok június 19. — A pozsonyi közmunkaügyi re- ferátus kassai állami kórház gazdasági épületének épitő és iparos munkáira hirdet árlejtést. A terveket és föltételeket a kórház épitőkezelősé- génél lehet megtudni. Ajánlatok június 4. — Az államvasutak pozsonyi igazgatósága ócska vasúti anyag eladására hirdet árlejtést (3761). — A pozsonyi kereskedelmi reíerátus a sátoraljaújhelyi összekötő országút építésére árlejtést hirdet. (3647). — A lengyel államvasutak szerszámgépek szállítására irt ki pályázatot Határidő május 16. Részletek a kamarán 3760 sz. a — A bolgár államvasutak főigazgatósága öntöttvas szállítására árlejtést hirdet. (3823). Részletek a kassai kereskedelmi és iparkamaránál a számokra való hivatkozással tudhatok meg. — A budapesti terménytőzsde. A tegnapi terménytőzsdén a következő árakat jegyezték: Búza 76 kllogrnmos tiszavidéki 26.500—750. egyéb 26.000—,500. 78 kiiograrnos tisznv’déki 27.000— 250, egyél> 26 250—27.000, rozs 12 500—750, zab 18.250—750. takarmányárpa 15.500—16.000. sör- árpa í 7.500—-18 500, tengeri 16 000—250, korpa 7800—8000 magyar korona métermázsánként. — A rnai tőzsdék. A holnapi szünetre való tekintettel a prágai értéktőzsdén ma rendkívül lanyha irányzat mellett általában csökkentek a bank- és ipari értékek árfolyamai. A cseh távirati iroda kiemeli, hogy ennek ellenére a beruházási piacon (állampapírok) barátságos volt a hangulat. De elismeri, hogy a lisztköicsön realizációk folytán 15 fillért vesztett. A helyi bankértékek közül csupán a Zivno és a Szlovák-bank volt szilárdabb, a többiek gyengültek. Záróirányzat: gyengült. A devizák — csendes üzlet mellett — jóformán mind hanyatlottak, csupán Konstantinápoly és Bécs volt szüárgabb. A bécsi í ő z d e ma igen szilárd tartással indult, amelyet különösen budapesti megbízásra történt magyar vételek fokoztak. A magyar értékek mind emelkedtek, de az osztrák értékek árfolyamai is szilárdultak. A közelgő szünnapra való tekintettel azonban a kulisz- ban történt kontremin-eliadások erősen lecsökkentették az eiért árfolyamnyereséget. A korlát továbbra is szilárd irányzatú maradt. — A berlini tőzsdén a kedvezőtlen politikai helyzetre való tekintettel devizákban szintén szilárdabb volt a hangulat, de nem fejlődött nagyobb üzlet, mert beakarják várni az uj devizarendeleíet. A devizaárak jelentékenyen emelkedtek, de a hivatalos áu- folyam megállapítása után a Birodalmi Bank a szükségletet teljesen fedezte. Ttiz'sdcártülu&iiiülf szerdán, május 9-én: Prága: Értéktőzsde: Osl. vörös kér. sorsj. 30-50 Kolini műtrágya. . 632.50 Magyar.5frtos v. kér. 6.50 Kolini kávé .... 676.— Magy. jelzálog sors.j —Kelíni petróleum . 337.50 Bp. Bazilika eorsj.. —.— Kolini szesz .... —.— Agrárbank ..... 601.50 Tejipar rt. ..... —.— Bohém in.................. —.— Első oi'fleni sörgyár 2i 50.— Cseh Union Bank . 391.50 Danák és társa. . . 375.— Leszámítoló. .... 362.— Lanric és Klcment 260.— Cseh Iparbank. . . 636.50 Ringhoffer ....... 657.50 Pr ágai Hitelbank . 756.— Cseh északi szén . . —.— Szlovák Bank » . . 129.— Cseh nyugati szén . 652.50 Zivnostenska .... 352.50 Alpine................311.50 Angol-Oslov. Bank . —.— Poidi....................615.— Osztrák hitei .... 86 50 Prágai vasipar . . 931.50 Bécsi Unionbank . . 86.50 Skoda.................. 667.— Wi ener Bankv.. . . 63.50 Pozsonyi kábel. . . —.— Nordbahn.................. —.— Inwald.............. 550 — Cse h Cukor..............1126.— Papír........................ 153.59 De vizák: Május 9 Május 8 ICO hollandi forint 1337.— 1361.— 1337.— 1361.— 100 német márka. 0.0375 0.0975 0.09 0.10 100 Buen. Air. peso 1253-— 1257.— 1263.— 1267.— 100 belga frank . . 19675 196.25 195.— 196.50 100 finn márka . . 96.— 96.50. 96.— 96.50 100 svájci frank . 602.75 605.25 60675 607.25 100 norvég korona 570.75 573.25 580.75 583.25 100 dán korona. . 631.50 636.50 636.50 637.50 1 font sterling .. 157.125 158.625 157.875 159.375 100 spanyol peseta 520.— 522.— 522.25 526.25 100 olasz líra. . . 165.125 166.S25 1 S6.25 167.75 1 dollár (kábel) . . 36.10 36.50 36.10 36,50 100 írancia frank . 223.25 226.75 225.75 227.25 100 svéd korona . 310.50 313.50 910.50 913.50 100 jngoszk dinár. 35-625 36.125 35.75 36.25 100 magyar korona 0.635 0.675 0.62 0.66 100 román lei. . . —•— —•— —.— —.— 1 török font. . . . 20.85 21.65 20.60 21.60 100 lett lat ... . 668.50 &71.50 673.50 676.50 100 bolgár leva. . 27.80 28.20 26.675 27.075 100 lengyel márka 0.0677 0.0777 0.0675 0.0775 100 osztrák korona 0.065 0.0505 0.0651 0.0501 100 Brazil, millrcis 379.— 331.— 339.— 391.— Budapest. Értéktőzsde: (Z á r v a.) A devizaközpoiit hivatalos árfolyamai: 1 holland forint 2062.— 1 svéd korona . 1339.— 1 román lei. . . 25.50 1 svájci frank . 965.— 1 dán korona . . 973.— 1 osztrák korona 0.0725 l norvég korona 883.— 1 bolgár Leva • 61.— 1 font sterling 26100.— 1 jugoszl. dinár . 56.— 1 német márka . 0.15 1 dollár................ 5225.— 1 olasz iira . . . 253.50 1 lengyel márka 0.122 l francia frank . 367.— 1 belga frank . . 296.— 1 csehszl. korcna 155 — Bécs, Értéktőzsde: Magy. koronajárad. . . 6200 PerdinandsNTordb. 13950000 Magy. arauyjáradék 62000 Staatsbahn . . . 1082000 Anglobank.............. 263900 Siidbahn................. 175100 Ba nkverein Wr. . . 139500 Siidbahn prioritat .561000 Iíodenkredit.............. — Alpine ...... . 635100 Kr editanstalt. .... 177000 Krupp..................... 629900 Un g. Kredit. .... 690000 Polai..........................860000 Lá nderbank.............. 307800 PragerEisen. . . 1900000 Lom bard ........ — Bírna......................... 329500 Mer kúr .................. — Coburg . ...................161000 Os ztr.-Magyar Bank — Salgó ....... 1295000 Union Bank Wr . . 175000 Urikány ..... — Cseh Union ..... — Skoda . .................. 969000 Zi vnostenská Banka 756000 Kinghofüer .... — Dunagözhujózás . .1180000 Magyar cukor. . 6200000 Kassa-Oderbergi. . • — Inwald................. — De vizák: 1 holland forint .27750.— i spanyol peseta . 10635.— 1 jugoszl. dinár . 737.— 1 olasz Iira .... 3626.— 1 nemet márka . . 1.87 1 dollár................. 71025.— l belga frank . • 6016.— 1 francia frank. . 6676.— 1 magyar korona . 13.35 1 csehszl. korona . 2113.— 1 román lei ... . 329.— 1 bolgár léva . . . 569.50 1 norvég korona . 11885.— l svéd korona . . 18780.— I dán korona. . . 13085.— 1 lengyel márka . 1.68 i fout sterling . 327700.— 1 svájci frank . . 12770.— A zürichi üevizaártoiyamok V/9 V/S L00 csehszl. korona . 16.695 16.675 svájci frank 1€0 magyar korona. 0.105 0.1025 100 német márka . , 0.016 0.01515 HX) hollandi forint . 217.30 H6.75 l, dollár..................... 5.55875 ’ 3.56875 " i font sterling . . . 25.665 25.6225 100 francia frank. . 36.70 36.50 100 olasz líra .... 2685 :6.95 100 belga frank. . . 31.875 31.7275 " ” 100 dáu korona . . * 103.625 103 375 _ 100 svéd korona . . 167.875 167.625 " 100 norvég korona . 93 375 93.875 _ HX) spanyol peseta . 86.60 86 60 „ 100 Buen Air peso. 202.50 202.50 _ „ HX) jugoszláv rlinar. 5 8125 5.825 „ KM bolgár lova • . • 6.375 6 325 * „ 100 osztrák korona , 0.00783 0.00783 „ „ 100 lengyel‘H,árka . 0.012 0.0125 „ „ 100 román fE-vd W, —s— „ „ „A márvánqkQ hazába !©!!“... Irta: Mülier Vilmos dr. (A temesvári „Arany János“-Társaság novella- pályázatán SOOO !ei-el jutalmazott novella.) (4) Az asszony e pillanatban Estványra gondolt. Behunyta szemét, az ő keze szorítását vélte a magáéban, az ő bátor tekintetének suhanását érezte büszke koldussága kunyhójában. Valami jóleső meleg áram szaladt végig fiatalos testén, fölrázta szunnyadó vágyait, lángra lobbantotta a hamu alatt pirosló vérparazsat és magafeledten, mint égett- szárnyu pillangó a lángba, zuhant öntudatlan Kardos-Nagy András uram kitárt karjaiba... Pitymalló reggel vette csak észre, hogy nem Estvány csókja költögeíi ébredésre ... Fuldokló zokogás vett rajta erőt. Hiába noszogatta szép szóval, csillogó Ígéretekkel Kardos-Niagy András uram, minden csittiíga- tásra újabb siráisroham volt a válasz. — A boldogságtól ri, — nyugtatta magát Kardos-Nagy András. — Merhogy asszony- népnek könny az engesztelője. — Es nem is csodálkozott túl nagyon, hiszen szegény Ju- lisnaik meg is indulhatott a szive, ha rágondolt, hogy vályogos zseílérkunyhóját Kardos-Nagy András uram kőgarádicsos portájával, tehéncsordájával cs ötezer holdnyl „földecskéjével“ cseréli föl. Morgott is a gazda efél-ét .a bajusza alatt, de mert JuKs a boldogságtól, ahogy ő hitte, még mindig csak nem akart magához térni, búcsú nélkül kiodalgott a házikóból és mert a feje nem állott nagyon tisztán a helyén, jól belevágta az alacsony ajtófélfába, ami kó- válygó gondolatait kissé helyrebillentette. Azután megfürdött a friss hajnali szellőben, arcát gyönge harmatos füvei néhányszor megdörzsölte és ekkép fölíidíilve, ifjonti lendületben csapott át az ösvényen, éppen neki a szomszéd tanyának és meg sem állt, míg régi katonapajtásának. Dudás Ferencnek háza elé érkezett. A nagyudvarban forró, munkás, sürgés- forgás volt. Házinépével éppen most készülődött a földjére a szomszéd, mely alkalmatosság tudvalévőén egy kis káromkodás nélkül, mi a reggeli vért egészséges mozgásba szokta hozni, meg nem esketik. Már meg az abrakot felejtette volna otthon egyik kocsis, ami Dudás Ferencet ugyancsak kihozta a sodrából. — Persze, a te abrakod, bitang, ott van a tarisznyában, — kiáltotta Jóskára. — A szegény jószág meg éhön dögölhet melletted — és jó szerencse, hogy Jóskának friss.-lába- kat adott az Isten, mert különben azon percben a képén érezhette volna gazda fölindulását. — Ne bántsd mán no azt a sihedörí, — szólt e pillanatban Kardos-Nagy András uram, éppen befordulván a tágra nyitott nagykapun. A szomszéd majd elnémult a nagy csodálkozástól, hogy Kardos-Nagy András uramat kora reggeli munkanapon templomi öltözetben látta. Leengedte magasba lendült karját és mintha idegen állott volna előtte, szótlan rámeredt. Az udvar népe is fölneszeit, abbahagyta a nyüzsgést, a munka zaja — akár parancsra — elsiketült, úgy, hogy mindenki elértette, mikor Kardos-Nagy András ezt súgta szomszédja fülébe: — Gyüjj be néhány szóra, Ferkó. Beszedőm véna Völed. Hagyjuk magukra néhány pillanatra a két szomszédot és nézzünk be hirtelenében Julis asszonyhoz, aki csak Kardos-Nagy András uram távozása után mert a lelke mélyébe pillantani, ahol szégyen és keserűség viaskodtak egymással. Megborzongott. Magára rántotta takaróját, de ez úgy égette testét, mintha parázseső hullott volna rá. Forróság fojtogatta. Szeretett volna kimenekülni a szabadba, de nem tudott. Egy halóvá ny árny kelt ki a szomszéd ágyból, a szemébe meredt, fölemelte csonttá fagyott kezét és vértelen ajkai szüntelen ezt suttogták: — Julis ... megcsaltál... Nem volt az ágyban maradása Fölugrott, föltépte az ablakot, mit fekete nagy- kendŐ takart el, hogy a beözönlő világosságot visszatartsa. E pillanatban a kelő nap aranyözöne zuhant a szobácskába, végigcsókolta a kopottas bútorokat és teljes ragyogásában az ablakkal szemközti Mária-szob- rocskára ömlött. Julisnak szemébe vágott a fényözön és mintha templomban lett volna, alázatos térdhullásban vonszolta magát az istenanyához és fuldokló zokogásban csak ennyit suttogott: — Szüzanyám, bocsáss meg... bocsáss meg... Meddig térdepelt a kis szobor előtt, maga se tudta Jólestek neki a tüzes sebek, amik lelkiismeretét marcangolták, az égő
