Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-09 / 105. (258.) szám

4

Szerda, május 9.

Icílilcii c§ Kálim Londonban van.

A magyar kormány nem ellenzi, hogy a kis&níantot is meghallgassák a kölcsön ügyében. Összeült Budapesten a drágaság! bizottság.

27%d%uJU(rw£7fmmp

Budapest, május S.

(Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentése.) A belpolitikában továbbra is teljes csönd uralkodik. A képviselők és a pártok nem akarják a miniszterelnök számításait áthúzni és hűek maradnak amaz Ígéretükhöz, hogy a külföldi ut alatt semmiféle belpolitikai mozgalmat nem kedvezményeznek. Politikai körökben feszült figyelemmel nézik a miniszterelnök és a pénzügyminiszter útját. A drágasági bizottság ma délután összeül, este pedig az egységespárt tart, crtckezclctet. Poli- kai szempontból sem a drágaság! bizottság ülésének, sem pedig az egységespárt értekezletének nem tulajdonítanak nagyobb jelentőséget. A drágasági bizottság ülésére különösen a szociáldemokraták készülődnek, akik indítványt terjesztenek elő, amelyben kérik, hogy a kormány terjesszen sürgős törvényjavaslatot a nemzetgyűlés elé a buza- valnta kötelezővé tételéről. Szerintük csakis ezzel érhető el. hogy a korona további romlása megszűnjön, illetve hogy a zürichi kurzusváltozástól ne függjön az egész társadalom léte. A munkaadók körében az a vélemény uralkodik, hogy a kötelező buzavaluta számítással mindenki a megérdemelt munkabérhez jutna, de oly horribilis termelési költségek merülnének föl, amelyek egyrészt elképzelhetetlen drágaságot okoznának, másrészt megakasztanák az ipari cikkek kivitelét.

Rakovszky belügyminiszter a földreformról

Győr, május 8. (Budapesti szerkesztőségünk telefon jelentése.) Sok oróp átkai Szabó István nemzetgyűlési képviselő Sokorópát- kán tartott beszámolóján Klebelsberg Kunó

gróf vallás- és közoktatásügyi, valamint Rakovszky Iván belügyminiszter is megjelent és beszédet intézett az egy begyült válaszíóközönség'hez. Klebelsberg Kunó hangoztatta, hogy amikor Bethlen és Kállay a külföldön a félvilággal szemben hirdetik az igazságot és bebizonyítják, hogy az agyonsanyargatott országtól jóvátételt követelni bűn, akkor az ittlionmaradottaknak meg kell tartani azt az ígéretüket, hogy a miniszterelnök és a. pénzügyminiszter külföldi tartózkodásának ideje alatt tartózkodnak minden belpolitikai küzdelemtől. Éppen ezért beszámolójában nem érint politikai kérdéseket. Rakovszky Iván belügyminiszter beszédében kiemelte, hogy a keresztény politikát abban látja, ha a magyar intelligencia pótlására a fan ügyével is foglalkoznak. Beszélt a földreformról is. amelynek végrehajtását gyorsítani kívánják- Egy országban —• mondotta —, ahol a lakosság nyolcvan százaléka földműveléssel foglalkozik, a lakosság csak akkor boldogulhat, ha a földműveléssel foglalkozó osztály vásárlóképes. A kormány nem csinál egyoldalú politikát és azt akarja, hogy a földművésosztályt a többi társadalmi osztály javára is föl segítse. A kormány fontosnak tartja a iáradékbirtokok ■megalakítását is.

Bethlenek megérkezése Londonba

London, május 8. (Saját tudósitónk távirata.) Bethlen István gróf miniszterelnök és Kállay Tibor pénzügyminiszter — mint már tegnap jelentettük — vasárnap éjjel megérkezett kíséretével együtt a londoni Victoria- pályaudvarra. Az állomáson Szapáry László gróf londoni magyar követ és Mr. Monk angol követség! tanácsos fogadta az érkezőket.

fl’&SHEro! mmwm cmradanMeKft ItiiiogásM €31 Mi&SBHBltfi&gratf Cili

Budapest, május 8. (Budapesti szerkesztőségünk távirati jelentése.) A párisi Teraps langoztatja. hogy Magyarország kívánságainak figyelembevételénél nem szabad megfeledkezni a kisantant meghallgatásáról sem, amely a jóvátételek terén Magyarország fő- űíelezői közé tartozik. Magyar politikai körökben e cikkről úgy vélekednek, hogy úgy a magyar kormány, mint a politikai közvélemény nagyon jól tudta, hogy amikor miagyar kormányféríiak kimentek Párisba, azok a szálak, amelyek Franciaországot régi szövetségeseihez fűzik, a Magyarországgal való esetleges összeköttetés fölvételénél nem fognak megszűnni. Érthető tehát az az álláspont. hogy Franciaország volt szövetségeseivel szemben a Magyarországgal való tárgyalások folyamán jóakaratu lesz. Nem akarhatja Magyarország, hogy a Franciaország és volt szövetségesei között való viszony

megszűnjön. Magyarország gazdasági talpra- állitása nemcsak Magyarország, hanem az antant érdekeit is szolgálja és ennek folytán a kisantant érdekeibe is vág. A zálogjogok fölfüggesztése tehát nem sérti a kisantant érdekeit. Ebből a szempontból nézve, a T.émps cikke csak ama részében szorul magyarázatra, mely olyan látszatot igyekszik Bethlen és Kállay tárgyalásainak adni. mintha Magyarország és a kisantant politikai s gazdasági érdekeit akarná Parisban. Londonban és Rómában befolyásolni. Illetékes magyar körökben távolról sem emelnek kifogást az ellen, amit a Temps sürget, hogy a jóvátételt bizottság hivatalos tényezői a kisantant véleményét is meghallgassák a Magyarországnak nyújtandó segítség kérdésében. A jóvátétel! zálogok iöloldása nemcsak Magyarországnak egyéni érdeke, hanem érdeke közvetlenül egész Középetuőpának is.

BlHtéiaaiiM iaefiraungoBc...

— A komjáti csodapagoda. — Elmúlt magyarok. — A Borzsa vizénél.

Kopacsek Furioso.

— Egész Magyarország feszült érdeklődéssel kiséri vezető államférfiamak utazását a nyugati hatalmak fővárosaiba. Igazságtalanság lenne ki nem emelni, hogy a pillanatnyi kikapcsolása az ellentétes belpolitikai kérdéseknek oly módon történt, ahogy történni kell. Magától értetődő ez: a többségi pártok vezetőinek távollétét kihasználni intrikák, palotaforradalmak céljaira a lelkiisme- retlenség csúcspontját jelentené és azokat, akik azt megtennék, az ország higgadt és nemzeti érzésű polgárai megfosztanák egy- szersmindenkorra attól a joguktól, hogy sorsuk irányításában részt vegyenek.

— Mindennek előterében természetesen a jóvátétel kérdése áll. Szép szemeinkért nem fognak semmit sem tenni. A magyar probléma a világ gazdasági problémájának egy része, amely sürgősen követeli megoldását.

— - Kormányunknak és a mértékadó politikai köröknek már most meg kell barátkoz- niok azzal a gondolattal, hogy a segítséget, amelyet a külföldön keresnek, bizonyos belpolitikai változásokkal is alá kell támasztani. E tekintetben csak azt akarom hangsúlyozni, hogy minden visszaesése azoknak az állapotoknak, amelyekből egyszer mar nagyrészt kidolgoztuk magunkat, katasztrofális következményeket vonnának maguk után.

—• Arra akarok rá mutatni,h ogy a?; idáig követett pénzügyi és gazdasági politikánk javításra szorul, amely a kívánt külföldi segítségnek leglényegesebb eseménye lenne, de amely javítást minden körülmények között keresztül kell vinni.

■tó*j ftM vau amit mi tkis&iiiiBite 1

Kérjük barátainkat és olvasóinkat, hoify minden kávéházban és étteremben erélyesen követeljék lapunkat, a Prágai Magyar Hírlapot.

A Bohéiuia-bank revíziója. A Bohémia- bank revízióját — mint a Ceské Slovo jelenti — befejezték. A lap értesülése szerint a revízió során megállapították, hogy a Bolié- mia-bank már a régi vezetőség idején mintegy 80 millió koronával passzív volt. Ez mindenesetre különös fényt vet Becska pénzügyminiszter nyilatkozatára és Schein.er dr. védekezésére. Ha a revízió megállapításai helyesek, az „angol revizorok" is kényes helyzetbe jutnának, akiknek szakvéleményére Kilincsek dr. hivatkozott. — A nemzeti demokraták a többi koalíciós pártbeli képviselők alá irá savaiéi látott interpellációt intéztek, mely a kommunista sajtónak az igazságügy miniszter ellen intézett ismételt támadásait és a miniszter állítólagos igazgatósági tagságát firtatja. A rövid interpelláció igy hangzik: A Rudé Právo rendszeres közleményeket hoz a Bohémia-bank bukása ügyéről, amelyben föltűnően és a sajtóiroda utján közölt helyesbítés ellenére ragaszkodik ahhoz az állításához, hogy Dolansky dr. igazságügyminiszter még most is tagja a bank igazgatóságának és ezért a bank összeomlásáért szintén felelős. Az alulírottak kérdik a kormánytól: 1. Vájjon megvizsgáltatta re az ügyet, 2. vájjon hajlandó-e részletes jelentést tenni az igazságügyminiszter Bolié- mia-bankbeH igazgatósági tagságáról?

V. Komját, május 8.

(Saját tudósitónktól.) Még messziről a dolhai havasok hófödte csúcsai tekintenek reáni. Még zugnak a havasokról rohamokban lefutó szelek. De lenn a völgyben, melyet minden esztendőn elönt a Borzsa, termékeny iszapot hagyva mindenfelé, serény munkáskezek szántják, boronáliják a földet s vetik el a jobb jövő reményeit. A görögkatolikus parócbia kertjében már boldogan hirdetik -a tavaszt a csattogó tengelicék. Kellemes zöngést hallok. A parkban levő pagoda eolháriáját zöngetik a fürge tavaszi szelek.

A pagoda kilátójáról pompás völgy tárai elém, melyen a Borzsa kanyarog szeszélyesen kígyózva.

A komjáti csodapagoda.

Ki építette, ezt a gyönyörű templomot? kérdezem csudái kozva- Ki építette ezt a gyönyörű kúriát, meTt inkább hasonlít egy szép vidéki kúriához, miint egy papiakhoz. Ki teremtette ezt a nagyszerű parkot?

Egy értelmes öreg felel kérdéseimre. Az mind egy kéz munkálja, a megboldogult Rabár esperes ur, a mostaninak az apja, csinált itt mindent. Nemcsak ezeket, de az iskolát, a szövetkezetei ő harcolta ki a megyei uraktól, liogy utat építsenek Szőllősről ide, ő hozott ide gyógyszertárt, orvost. Mikor nagy éhínség volt, ő adott élelmet, a magáét majd az utolsó szemig kiosztotta, mikor nem volt neki, hozatott a megyétől, mikor az is •kifogyott, egész betege lett.

Keresem a lelkészt, de nem találom, Szöliősre ment. De egy kis fürge ruszin fiú már szalad is a feleségéért. Karcsú, fiatalos megjelenésű uriasszony jön elém. Alig akarok hinni szemeimnek, hisz ennek az asz- szonyna-k már asszony! anyai és egy sereg unokája van. Kedvem volna megkérdezni, hogy nem-e tudja az örök ifjúság titkát, mint Ni non de Lenclos vagy Madame Poi- tou? De inkább mást kérdezek:

— Mikor építették ezt a gyönyörű templomot?

— 1870-ben kezdték el — volt a felelet —, de anyagi okok miatt csak 1906-ban tudták befejezni. Csak egy oly szívós, nagy energiájú ember tudott ilyet jóformán semmiből létrehozni, mint az apósom volt. A damistadti. templom -mintájára akarta elkészíttetni, de ez nem sikerült. így is nagystílű templom ez- Román stílben épült és nagyobb, mint az ungvári püspöki templom.

— Kinek a müve ez a gyönyörű Icono- stasion? (Álló kép. amely minden görög szertaríásu templomban van.)

— Azt egy' Weyrich nevű hírneves müncheni festő készítette.

—- Impozáns ez a templom, már messziről látni, ha az ember Komját felé közeleg.

Elnémult harangok.

— Büszkék is vagyunk rá. De a harangjainkra is büszkék voltunk, amíg volt. A leghatalmasabb egy harmincmázsás kolosszus volt, amelynek a hangját messze vidéken ismerték, mert ha megszólalt, mindenki tudta, hogy most a komjáti nagy- harang szól. Volt azonkívül egy tizennyolc-, egy hét- és egy négy mázsás harangunk.

Bemegyünk a lakásba. Nagystílű itt minden. Hatalmas szalon szép könyvtárral, festmények, szép szőnyegek- Tágas ebédlő, •egy sereg szoba. A park is s.zépeu gondozott.-- Ki gondozza? — kérdem — tán kertészt tartanak?

— Tulajdon kezünkkel ápoljuk, mielőtt ■feljöttem; épp friss palántákat raktam s most várom az esőt.

Lemegyek a faluba. Beszélgetek a járókelőkkel. Feltűnő, hogy a férfiak egészen •magyarosan öltöznek. Csizmába húzott nadrág, rövid ujjas, magyaros kalap. Az öregeken valami Kossuth-formájú kalapot látok. Úgy mondják, a dalaik, táncaik is magyarok. Megkérdezem a nevüket. Vannak köztük oly magyar nevek, amilyeneket akár Kecskeméten hallhatna az ember: Kövesdy. Vörösmarty, Borissza, Borsos, Fülöp, Dobonyi, Puskás. Bihari, Lengyel. Magyar, Halász, Daru.

Kétségtelen, hogy itt a magyarság térvesztéséről van szó. Ugocsában sok ilyen község - van. mindamellett, hogy a rossz nyelvek azt mondják, hogy tüzzel-vassai magyarosítottunk.

A Borzsa vizénél.

Kiérünk beszélgetve a Borzsához. Nagyszerű betongát van itt. Pompás malmot hajt a Borzsa vize. Benn máiét őrölnek a környék $8&Dmr&t. & H MM faszéi. A máié közé ültetett napraforgóból, olajat sajtol egy hidraulikus sajtoló. Ezt használja itt a lakosság zsírzóul az ételeihez.

— Nmi! Hát ezt a beton félszert s azt a gabonaraktárt ki építette?

Egy Dececco nevű olasz — mondja a főmolnár.

Úgy már értem s eszembe jutnak a nagyszerű betonmüvek, amelyeket Olaszországban oly sörön lánti.

— Az meg ott az én házam. Most épül tessék megnézni.

Az ám egy tiszta beton lakóház. Praktikus építkezés. A beton téglák belseje üres s igy rossz hővezetők. A szobák melegét nem engedik ki s a külső hideget nem engedik be.

— Igaz, hogy a kisesongoviak meg templomot akarnak építtetni betonból?

— Igaz bizony, már jártak is az esperes urnái Kérték, hogy jöjjön ki s nézze meg, hol építsék a templomot, mert nem tudnak meggyőzni. A falu két táborra szakadt. Ha elkészül, ez lesz az első tiszta beton templom.

Az emberekkel beszélgetve megtudom, hogy 3000 lakosa van e községnek s ugyanannyi hold földje.

— Hát nagyobb birtok van-e a komjáti határban?

— Nincs, a legtöbb, akinek 30 holdja van.

— A lakosság jómódú?

Többnyire. Csak a zsidóság között van néhány igen szegény.

Kopacsek Furioso.

Azt hinné az ember, hogy ezek az emberek boldogan s békességben élnek. Pedig nincs egészen úgy. Sokan panaszkodnak, hogy egy ember nagyon megzavarja a békéjüket s ez az ember: Kopacsek Frantisek, a csendörőrmester. Szörnyű dolgokat beszélnek róla. Alig hiszek a füleimnek: Figyelmeztetem őket. hogy az ilyen állítást bizonyítani is kell. Fogjuk is, erősködnek, mert szinigaz,. amit mondanak.

Kezdik.

Részeges. Részegségében oly dolgokat müvei, hogy az már elviselhetetlen. Egyszer részegen kiment vadászni.- C-sak úgy ne-civi'- be. Tavaly volt az. ilyenkor tavasszal. A gyerekek az erdöszélen legeltették a jószágot. Üldözni kezdett egyet, az visítva futott előle. Kétszer utána lőtt. Csak az Isten ~ör- zötte, hoy a testét nem érte. De a ruháját kilyukasztotta. Aztán elment a gyerek anyjához. Megriasztotta, hogy ne merjen szólni, mert megkeserüli. Hogy mert volna a szegény Bolivártz Zseni szólni, ha a mindenható csendörőrmester azt úgy parancsolta.

Máskor meg olyan részeg, hogy elveszik a fegyverét s viszik a csendőrőrsre.

Neki szabad vadászni tiltott időben ; is. Tavaly épp a mi Nagypéntekünkön — április 14-ikcri — lőtt egy nyulat. A nép ilyenkor a meghalt Jézusra gondol. Ö végigvitte a lőtt nyulat a községen, ugv hogy mindenki meg- botránkozott rajta.

Halászni is jár. Fegyverrel lövöldözi a halakat. Neki nem azért adnak patront, hogy a halakat lövöldözze vele.

Kiscsongován egyszer megöltek egy fiút. Lakodalom volt. Előfordul az ilyenkor. Bűnjelül lefoglaltak eg;, kést. De a kés nem azé volt, akit lefogtak és börtönbe vetettek. Az ártatlan ember mentegette magát, hogy a kés nem az övé. Az őrsvezető nem akarta beküldeni addig a kést, mig a hozzátartozóit meg nem zsarolta. Megzsarolás után beküldte a kést. Ilyen dolgokat müvei Kopacsek Frantisek Komjáton. Reméljük, hogy ezek után nem sokáig fog garázdálkodni, mert ha van igazság, az ilyen embernek el kell tűnnie a csendőrség soraiból. A felsoroltak mind tények, amelyeket Komjáton számos tanú Igazol (—).

Egy holland szenátor sérelmeink orvoslását követeli. A holland parlamentben Wit- ter-t szenátor a cseh-szlovák köztársaságban és Romániában élő magyarok ^panaszairól beszélt. Wittert szenátor beszédében tájékoztatta a holland parlamentet a magyarság sérelmeiről s azt javasolta, hogy a népszövetség küldjön ki egy bizottságot, amely a csehszlovák köztársaságban és Romániában élő magyarok valamennyi sérelmeit összegyűlte- nc és megvizsgálná.

„A parlamentünk az ócskavas köze illik.** a

Pfeinlameotürtk az ócskavas közé illik — írja a* Obcatiske Noviny. A különbözö bizottságai mösr arról sem goirdoskodnak kellően, hogy a plénum elé annyi anyag kerüljön, amennyit az ülésen fel lehetnie dolgozni, mert rosszakarót, lustaság 'és az ellenzéki Indítványok lelkiismeretlen kezelése jellemzik a bizottságokat. — Így ir egy, cseh igR A mm parlaíSéRtra,