Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-08 / 104. (257.) szám

55

in ■ lm w—wihwibi———wwBroBPMKM^^varttiri ».—rr,r..utíVjCui^JUBi

Kedd, májas 8.

Késeibb a munkásság politikája szöges ellentétbe került a magyarság politikájával. A prágai kormányzatnak szüksége volt — külpolitikai okokból — a magyar munkásság ilyetén magatartására, a megmaradt Magyar- ország ellen. Ez az állapot azonban nem tartott sokáig. A prágai kormányt a magyar munkásságot, mint a kifacsart citromot máról-holnapra sarokba dobta. A kormányhatalomnak sikerült a munkásságot megosztani a második és a harmadik internacionálé között. Ettől az időtől kezdve a szociáldemokraták és kommunisták egymás ellen küzdenek. Szóval a kormányhatalom politikája: magyart a magyar ellen uszítani — ez alkalommal is fényesen bevált.

Két ut állott a munkásság vezetői előtt kezdettől fogva: vagy a kormányt támogatni, vagy pedig ellenzékbe menni. A munkásság vezetői, a prágai kormányzat Ígéretei által vezettetve a kormány támogatását választották s nem vették észre, hogy az Ígérgetések dacára és az ígérgetések ideje alatt a kormány Szlovenszkónak s Ruszinszkónak gyáriparát lassacskán dezindusztriálja, a gyárakat leszereli, a valuta felemelésével beszüntet minden exportot, megszünteti a termelést, a munkaalkalom hiányának beáltával letöri a munkabéreket, sőt munkanélkülivé és ke- nyértclenné teszi a munkást s ami munka akad is, nem benszülött vállalkozók, nem benszül'ött munkásokkal végeztetik azt.

S mindezt tette az a kormányzat, amelyben a szociáldemokrata pártvezetők által támogatott szociáldemokrata pártvezérek vannak.

A kommunista párt ellenzékben van. Most már nem hallunk magyar gyalázást, de a polgári pártokkal való együttműködés náluk elvileg ki van zárva, bár ma már kulturális kérdésekben az együttműködés jelei mutatkoznak. Hiszem azonban és megvagyok győződve róla, hogy a magyar munkásság életében a jelen időszak csak egy átmenetet képez és a magyar munkásság is be fogja látni nemsokára. hogy a politikai internacionálét neki is csak akkor szabad készpénznek vennie, ha ezt az ellenkező oldalon a cseli szocatisták is lelkiismeretesen fogják kezelni.

A zsidóságról.

Meg kell emlékeznem még a zsidó vallása magyarság magatartásáról is. A zsidóságról az volt a fölfogás, hogy a zsidók tulajdonképpen izraelita vallásu magyarok. Meglepetve és őszintén szólva szomorúan tapasztaltuk azonban, hogy a trianoni „béke“ életbeléptetése után a zsidóság egy töredéke a szlovenszkói és ruszinszkói magyarság testéről leválni és a magyarságtól elszakadni igyekezett. Ezt a törekvésűket a kormányzat szívesen látta és támogatással csábítgatta is, A magyarság az elszakadást joggal maga ellen irányúiénak minősíti. Meg vagyok győződve arról, hogy az elszakadó zsidó vallásu magyarság számára ez az elszakadás csak pillanatnyilag hozott előnyöket, mert máris vannak a közelmúltból bizonyítékaink arra nézve, hogy az őslakosság ama rétegeire, amelyek a kormány vizeken próbálnak evezni, előbb-utóbb a kifacsarva félredobott citrom sorsa vár.

Megelégedéssel és örömmel állapítom meg, hogy a zsidóságnak jelentékeny többsége hű maradt múltjához és részt vesz a magyarságnak léiéért folytatott nehéz küzdelmében.

Erről a helyről, ahol a magyarság egyetemének képviselői sereglettek össze osztály- és valláskülönbség nélkül emlékeztetem a zsidóvallásu polgártársaimat, hogy a múltban az itteni egész zsidóság magyarnak vallotta magát és tiszteletre méltó szerepe volt a magyar nemzet gazdasági és kulturális fejlődésében és ez a múlt most a jelenben is kötelességet hárít rájuk.

A sovinizmus ellen.

Megemlékezve igy röviden a magyarság küzdelmét kellemetlenül érintő momentumokról, ismét azokhoz a magyarokhoz térek visz- sza, akik

nem ismerve íelekezíi osztályt és pártérdekeket, egyedül a magyarság kisebbségi jogainak az érvényesitését írták zászlójukra. Es kérdem, hogy a kétkedő és csüggedők nemtörődömségén kívül, mi a gátja a mi. jogos törekvéseink megvalósulásának és mi akadályozza meg a mi megnyugvásunkat e területen.

És meg is adom rá mindjárt a választ. Egyszóval, egyszerűen, de határozottan: a cseh-szk>vák kormányzat sovinizmusa.

Beszédét igy fejezte be: A magyarság a rettenetes világháborúban megmutatta, hogy a szövetségi hűségért, becsületéért meg tud halni. Mutassuk meg most, hogy jövünkért élni is tudunk és ha kell jogaink és igazságaink védelméért öntudattal s méltóságteljesen várni és szenvedni fogunk, de azokból semmit föl nem adunk soha!

Óriási lelkesedés és zugó ta.ps volt a válasz Korláth nagy koncepciójú beszédére.

A gazdasági sérelmek.

Ezután Tarján Ödön dr., a szlovenszkói jogpárt losonci elnöke szólt és beszédében ismertette a szlovenszkói és ruszinszkói magyarságot egyaránt sértő közgazdasági politikát. Majd Pántlik János dr. ungi kisgazdapárti főtitkár az ipari és kereskedelmi sérelmekről adott áttekintő és megdöbbentő képet. Utána Jaross Gyula kisgazdapárti főtitkár a mezőgazdasági sérelmeket ismertetteA kulturális sérelmek

Ez-utáu Ilokky Károly bér. szoc. fő titkár ismertette ;v' magyarság kultur sérelmeit. Rámutatott arra, hogy ,az óvodákat már alig találjuk valahol, legfeljebb csak mutatóba. IJagyáron, Munkácson, Nagyszőlősön, Técsőn, a hot mindenütt megvan a kisebbségi százalék, nincs magyar ovoda. Pedig a köztársaság törvényei előírják, az 1919. évi 189. számú népiskolai törvény kimondja, hogy mindenütt, ahol évi átlagban 40 óvoda- és tanköteles gyermek van, tíz illető nemzetiségi nyelvét használó óvoda, illetve iskola állítandó fel. Az egész Ugocsában csak egy óvoda van, Ti szánj lakon.

Elemi iskolai tanítás sok magyar hél yen egyáltalán nincs, sok .helyen hosszabb ideje szünetéi, sőt még az is efőfórdnl, hogy katonaság, csendőrség vagy pénzügyőrség tartja megszállva.. Sok helyt szinimagyar vidékeken sínes magyar iskola'. A felekezeti iskoláik fejlesztését sem engedélyezik. Sok helyt düledeznek az üresen álló iskolák. A hnszti óvodának is csak négy fala mieredezik égnek. A felekezeteket kényszerítik, hogy ruszin tannyelvű iskolában a hittan .ruszinul tanittassék. A régi rezsim ezt sohasem követelte, a hittant mindig a gyermek a-nyanyelvén tanították. A poll- gári iskolák jórészt megszűntek.

A középiskolák közül az egyetlen a beregszászi, amely magyarnak van keresztelve. Azonban ez sem egyéb, mint egy ruszin gimnázium veik, ha vannak, szándékos ferdítések s magyar- léképpen megszűntek. A felsőkereskedelmi iskolákat egy kivételével hasonló sors érte.

Tanító- é tanftónőképxök, papnevelő intézetek nincsenek.

Le keű szögezni, hogy a cseh-szlovák áfám egyet,len uj iskolaépületet sem emelt Ruszirrszkö- batn.

Gyönyörű szőlőhegyeink vannak, — mondotta — de nincsenek vincellér-iskoláirrk, remek szántóföldeink vannak, de nincsenek gzdasági iskoláink, pompás erdőiink vannak, de hiányzanak erdészeti iskoláink. Egyetlen ipariskolánkat az agyag-ipariskolát hasonlóiképpen megszüntették. Még a kosárfonóinkat is halálra Ítélték.

A Skodái Odgyilltó.l nem várhatjuk jogos igényeink teljesítését, ha tudjuk azt, hogy 24 tisztviselője közül 17 cseh, 3 ukrán, 3 ruszin és egy szlovák s egyetlenegy som magyar.

A magyar iskolák könyvtárait eltüntetik.

Az uj magyar iskoláknak nincsenek tankönyveik, ha vannak, szándéos ferdítések s magyar- gyalázások.

Nagy Kálmán dr. beszéde

Nagy Kálmán dr. beszédének elején rámutat arra az igazságra, hogy az alkotmányjogi és államjogi berendezkedéseket a társadalom erői determinálják, majd kidomborítja a kulturember önérzetének és nemzeti érzésének fölényét a sovi- nistákkn'l szemben. Ezután igy folytatja:

— A ma már politikai táborrá tömörült keresztényszocialista párt az őslakosság pártjának gyűjtő csoportjában mint pártszövetséges lépett be, mert a tisztult nemzeti érzések és nemzeti törekvések zászlóhordozója, mert látta és ma még inkább tapasztalja, hogy az őslakosság közül a legelnyomottabb, a legszerencsétlenebb a magyar, mel ya hitetlenség, a minmen szépet, nemeset, jót és igazat összerombolni akaró destruktív törekvések miatt elvesztvén az őt tápláló édesanyját, hazájában őt meg nem értő szívtelen mostohára talált. A szövetség bekapcsolódott még azért is, mivel becsületes meggyőződéssel hiszi és vallja, hogy miként a múltban nem volt, úgy most a nehéz küzdés teljes jelenben még pillanatnyilag sem lehet kétség aziránt, hogy az őslakosság békeszerződésbeli jogainak kiszolgálásánál az itt élő nemzetiségek között különbség tétethetnek. Feltevéseink helyességét bármennyire is ellenkezőnek bizonyítják a lefolyt és ma is jelentkező kínos megpróbáltatások, mi erősen a Krisztus tanításaiból fakadó erkölcsi meggyőződéssel hirdetjük tovább is, hogy évszázadokra visszamenő együttélés, a közös családok alapítása által vérbclilcg csaknem egybeforrt, ennélfogva lelkileg még kevésbé elválasztható őslakosság, mint egység igenis megszületik. És akkor jönnie kel! annak az időnek, melyben az oktalan indulatok, igaztalan feltevéseknek mindannyiunkat sújtó sárkány csapásai megszűnnek, mert a mostoha, az éretté fejlődött ifin erejét látva és jobbik eszére térve, az elveszett édesanya pótlására fog törekedni.

A kitűnő szónok végül az irredenta váddá' szállt sziembe és egy jobb jövő reményének igéivel zárta nemesveretü beszédét.

A határozati javaslat.

Ezután R. Vozáry Aladár fölolvasta a határozati javaslatot. A határozati javaslathoz Boner Jákó és Jabloniczky János dr. képviselő szóltak hozzá, Jabloniczky hangoztatta az igazságos földbirtokreform szükségességét és hozzászólásában sürgette az

autonómiát és fölhívta a magyarságot, hogy mindenki vegye ki részét a küzdelemből. Ezután Fiissy Kálmán nemzetgyűlési képviselő üdvözölte a magyar férfiakat és buzdító szavakkal szólt az asszonyokhoz, akik elé Szilágyi Erzsébet dicső példáját állította. Javasolta, hogy a kongresszus sürgesse az önálló mezőgazdasági munkáspénztárak fölállítását.

Árky Ákos beszéde

Árky Ákos, az őslakos Autonóm Párt ügyvezetője beszélt ezután.

— Mi tisztában vagyunk azzal — mondotta —> hogy a cseh-szlovák köztársasághoz való tartozásunk oly világtörténelmi eseményeknek a következménye, amelyen változtatni nem tudunk, tehát számítva az adott helyzettel^ dacára annak, hogy ezek az adottságoj»élkülünk jötte kiétre, semmi tekintetben sem rekri-minálunk, mi a romboló munkát befejezettnek akarjuk látni, a romokat eltakarítani, az erkölcsi és kulturális értékek fejlődési lehetőségeit biztosítani, az újraépítés nehéz föladatára szeretnék Ru- szinszkó őslakosságának minden értékét egyesíteni.

Ennek szellemében programunk:

1. Ruszinszkő összlakossága politikai, gazdasági és kulturális érdekeinek egyenlő és igazságos védelme;

2. a szociális és gazdasági életnek valódi demokratikus alapon való kifejlesztése;

3. a Rusziuszkóban élő nemzetek között az igaz testvéri érzelem ápolása;

4. Ruszinszkó részére a békeszerződésben biztosított jogoknak megvédése.

— És miután ezt tűztük ki föladatul, határozottan reálpolirtikát folytatunk. Minden politikai cselekedetünk valamely a cseh-szlovák köztársaság által kötött szerződés, vagy a cseh-szlovák köztársaság által hozott törvényre támaszkodik. Minek legjobb bizonyítéka Ruszinszkó őslakosságának általános magatartása, mely a köztársasággal szemben minden vonatkozásban korrekt és kifogástalan. Korrekt és kifogástalan, mert pontosan fizeti a képviseltetése nélküli nemzetgyűlés által reá szabott adók pontosan rója le véradóját, nagy, kimondhatatlan nagy türelemmel várja szerződésileg biztosított önrendelkezési jogainak életbeléptetését és elismerését annak, hogy ő is ,,n é p“.

A kongresszus az indítványokat és a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta.

A határozati javaslat

követeli Ruszinszkó határainak megálla- pitását, ugy hogy Ruszinszkó gazdaságilag életképes lehessen, követeli az autonómiát és a szojm megalakítását és a kormányzati testületek megválasztását Tiltakozik az ellen, hogy a kormányzás a magyarság sérelmére tesz intézkedéseUngvár, május 6.

(Kiküldött szerkesztőnk jelentése.) Füssy Kálmán az Országos Magyar Kisgazda-, Fökknives- és Kisiparos Párt nemzetgyűlési képviselője a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok vezérlőbizottságá- nak tegnapi ülésén a mezőgazdasági válságról ezeket mondotta.

— Gazdasági életünk minden ága nehéz -küzdelmet folytat a reá nehezedő, soszor hivatalos helyekről csökkenőnek hiresztelt, de a valóságban teljes egészében fönnálló gazdasági válsággal. A válság ezuttal nem egyes foglalkozási ágakat, hanem a kenyérkereső foglalkozások összeségét érinti s okát nem egyedül a háborúban és az azt követeő átalakulásokban kell keresnünk, hanem azoknak nagy része, sőt a mezőgazdaságnál oroszlánrésze van a kormányok helytelen gazdasági-, vám- és pénzügyi politikájának is. A válságnak minden foglalkozási ágra kiterjedő voltánál fogva részemről csakis a mezőgazdaság válságával kívánok foglalkozni.

A mezőgazdaság az államalakulástól kezdve, a többségben levő legtöbbször kíméletlenül az ipari munkásság érdekeit szolgáló szocialista pártok befolyása mostoha gyermeke volt a kormányzatnak. Míg más foglalkozási ágak, legalább részben a kereslet és kínálat szerint kialakuló árak alapján dolgozhattak, addig a mezőgazdaságot mindig korlátokba szorították, mely vérveszteség azután a válság kitörésével fokozottan érezteti magát és a mezőgazdaság ellenálló képességét a minimumra csökkentette.

— A mezőgazdaság válsága már 1921- ben előrevetette árnyékát, mikor az állatbehozatal részére teljesen felszabaditott határok miatt az állatárak mélyen a termelési költség alá süllyedtek. Ez moroghatni végzőket és jóváfeaígyja a pártszövetség eljárását s bizalmat szavaz és köszönetét mond a szövetség és a pártok vezetőinek. A határozat kimondja, hogy kívánja a szövetség további föntariását és fölhívja a szövetséget, hogy készítse elő a választásokat, amelyeken egységes listává? kíván a magyarság résztvenn?.

Kormendy-Ekes Lajos beszéde

Ezután Körmendy-Ékes Lajos nemzetgyűlési képvis-elő mondott szellemes humorral vegyitett politikai beszédet, amely oly óriási tetszést váltott ki, hogy a beszéd •egyes részeinél a gyűlésen résztvevő hölgyek virágesővel borították el a képviselőt. Beszédében bírálta a kormányzati rendszert, hangoztatta az őslakosság egységének szükségét. Kitért beszédében arra is, hogy a zsidók panaszkodnak a magyar országi antiszemitizmus ellen és erről szólva kijelentette, hogy a helyzet úgy áLI, hogy amíg Magyarországon kifognak a halastóból egykét halat, itt lecsapolják az 'egész halastavat. Kijelentette, hogy a magyarság korrektül és lojálisán teljesíti az állammal szemben kötelességét, a kormányhatalom azonban ezt a kötelességteljesitést nem viszonozza.

Ezután Eg.ry Ferenc a kisgazdapárt nevében mondott nagy beszédet és visszautasította azokat a nemtelen támadásokat, melyek az utóbbi időben személyét érték.

Klein Géza dr. a szepesiek nevében németül üdvözölte a kongresszust és biztosította a magyarságot arról, hogy a szepesi németség szívvel, lélekkel együtt halad a szlovenszkói és ruszinszkói magyarokkal.

Utána Szabó Lajos munkácsi római katolikus esperes-plébános mondott gyújtó beszédet. Üdvözölte a megjelent képviselőket és összetartásra hívta föl az őslakosságot. Emlékeztetett arra, hogy a magyar nemzet a csehire! együtt küzdött szabadságáért s hogy a magyarság más népekkel mindig békésen élt együtt és mégis mi lett jutalma?

Földes József kisgazda a kisgazdák sérelmeit ismertette és tiltakozott a kormány konkolyhintése ellem

A kongresszust R. Vozáry Aladár lendületes beszéde zárta be, aki kitartásra és összetartásra buzdította a magyarságot Majd ismét fölcsendült a rezesbanda indulója s a magyarruhás lányok és a kisgazdák éneke zárta be a kongresszust.

. t 2-8* Tilos a pofiárköszöntő.

A kongresszus után háromszáz terítékű közebéd volt, melyen pohár köszöntők nem hangzottak el, mert a munkácsi rendőrség írásbeli intézkedésével betiltotta a pohár- köszöntőket Ez a körülmény a közebéd résztvevői között nagy fölháborodást váltott ki.

tes hatással volt a mezőgazdaságra, mert a rekvirálások és maximálások folytán a mezőgazdaság egyedüli jövedelmi forrása, az állattenyésztés volt s igy a nagyobb állatállomány folytán gazdáink az állattartásra ráfizették azt, amit a magasabb gabonaárak mellett kereshettek volna.

— A mezőgazdaság válsága azonban teljes erejével tulajdonképpen 1922-ben tört ki. A mesterségesen felhajtott valuta módot nyújtott a kormánynak arra, hogy a már niegkönnyebült világforgalom segítségével tetszés szerinti mennyiségben hozhasson be kenyérmagvakat. A régi termelési költségek, nem csökkenő közterhek, a szükségleti cikkeknek 1922-ben még alig számbavehető áresése mellett, a teljesen szabadon, minden vámvédelem nélkül beözönlő gabona katasztrofálisan sújtotta a mezőgazdaságot. Ehhez járult még a különféle eddig ki nem vetett adópótlékoknak évekre visszamenőleg egy összegben való kirovása, A földművelő egész évi nagyobb vásárlásait, befektetéseit, adóját ősszel szokta fizetni, amire a negyedére, ötödére esett árak mellett teljesen képtelen volt s igy kezdetét vette a mai viszonyok mellett a pusztulásba kergető adósságcsi- nálás.

— A gyümölcs, zöldség és főzelékfélék értékesítése teljesen lehetetlenné Vált. Cseh- cs Morvaország bővelkedik ezekben, Szloven- szkón is túltermelés van, a kivitelnek a kormány intézkedései vetnek gátat. A budapesti, bécsi és berlini piacokon elhelyezett termények ma nem találnak. vevőt s igy az eddig zöldségtermeléssel foglalkozó falvak lakói, kiket pedig épp a rendelkezésre álló föld csekélysége szorított erre a termelési ágra, kénytelen ezzel felhagyni. Népes falvak nyomora és pusztulása a következmény.

mm Kálmán a mezőgazdasági válságról.

A kormány agrárpolitikái ássak kritikája. — Ma a földműves tönkre megy,

az állam alapjai rendülnek meg.