Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)
1923-05-06 / 103. (256.) szám
Vasárnap, május 6. gitása után a gyakorlati eredmények feltételéit kell keresnünk. Kívánságainkat számtalanszor terjesztettük a kormány elé, kértük Szlovenszkó és Ruszinszkó részére ugyanazon termelési és értékesítési feltételek biz- tositását. melyekkel a történelmi államok ipara rendelkezik, sajnos, majdnem teljesen eredménytelenül. S nehogy az a vád érjen, hogy elfogult vagyok, utalok a cseh-szlovák központi gyáriparos szövetség évi jelentéseire, melyek állításaimat minden tekintetben igazolják. Gyakorlati eredményeket csak akkor réméibe tünk, ha mindazok az okok, melyeket a termelés akadályaiként ismertünk fel, meg fognak szűnni. Mig tehát megfelelő külpolitikai orientációval termelésünk részére piacot kell biztosítanunk, fel kell hagynunk a dez- rndusztriaíizálás és az ipari orientáció képtelen jelszavaival és módot kell találnunk arra, hogy létérdekeink előtt meghajoljanak azok, akiknek kezébe nem egyes osztályok, nemzetiségek, hanem a köztársaság lakossága egyetemének a védelme tétetett le. Hogy ezt eddig nem értük el, annak egyik oka, hogy népeink nem bírnak kellő érzékkel saját gazdasági érdekeik iránt, tehát az egységes Szlo- veszfcó egész őslakosságának politikáját olyan irányba kell terelni, hogy a különböző nemzetiségek sajtója a közvéleményt átitassa azokkal az igazságokkal, amelyeknek felismerése az érdekek iatbaveléséhez elengedhetetlenül szükséges. Másrészt 'ki kell építenünk a politikai együttműködésnek azokat az előfeltételeit, melyek lehetővé teszik, hogy Szlovenszkórrak és Ruszinszkónak egész őslakossága nemzetiségre, társadalmi állásra és világnézeti különbségre való tekintet nélkül egységesen léphessen sorompóba gazdasági érdekeinek védelmére. Az előadás után A szíovensakói és raszinszkói ellenzéki pártok vezérlő bizottsága 1923 májos 5-én Ung- váron tartott ülésén a gazdasági válsággal és imirtkanéllciiljfség kérdésével fog!! akozva, az aMbbí határozatot hozta: L A sziíoveoszkói és niszinsakéí edienzékd pártok vezériőbizottságíi: felszólítja a magyar képviselőket, hogy a kormányt a szSoveaszköt és rnszinszkói iper és munkásság reménytelen teryzeténe figyehnteztesséik és követefjéác a kormánytól a szíovenszkói és raszinszkói ipar részére ugyanazoknak a termelési és értékesítési ■lehetőségeknek a-zormafi biztosítását, amilyenekkel ti történekül áUtesnok ipara rendelkezik. 2. Követeljenek a kormánytól oly kereske- delempoHtikal orientációit, mely megfelelő fo- gyasztópiacok 'biztosítása által az Ipari termelést a jövőre nézve biztosűtlratja. Követeltük továbbá fenti célok elérése érdekében a ttörfeénebni államok és a szlovenszkői vasúti díjtételek különbségeinek kiköszöbölésér, az utóbbiak megfelelő leszállítása általi. Követeljük az adózási rendszer egységesítését és követeljük kedvezőbb gazdasági körülmények hatása alatt kivetett, ma már elviselhetetlen adóterlreknek a csökkentését. Követeljük végül a szlovenszkói és ruszinszkói iparnak az állami szállításokban a lakosig számarányának megfelelő részesedésének biztosítását. Tekintettel arra a mostoha elbánásra, melyben Szlo-venszikó és Ruszinszkó ipara az elmúlt éveikben a kormány részéről részesült, figyelmeztetjük a kormányt aura, hogy Szlovén szkő és Ruszirrszkó ipara teljesen legyengülve, végső erőforrásainak elvesztése után ma már nincsen abban a helyzetben, hogy további ígéretekkel beérhetné. Abban az esetben, ha a kormány Mvánságainkat nem honorálná, nemcsak aszlo- venszkói ipart, hanem az egész munkásságot a legsúlyosabb összeomlás veszélye fenyegeti, amiért a felelőséget a szlovenszkói és rnszin- szfcói magyar ellenzéki pártok vezérlő bizottsága már efeve is a kormányra hárítja. A mezőgazdaság válsága Ezután Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő a mezőgazdasági válság helyzetéről tartott értékes előadást. A nagy tetszéssel fogadott előadást legközelebbi számunkban közöljük. A községi választások tárgyában. Petrogalli Oszkár dr. ezután, tekintettel tetr-ra, hogy a kormány hivatalos nyilatkozata szerint a községi választásokat szeptember fJ5-fkc és október 15-i’kc között fogják meg- ítartatm és a politikai, helyzet jelenleg olyan, íhogy a kormány előreláthatólag kényszerítve lesz ígéretének betartására, a következő Indítványt terjesztette elő: A közös bizottság intézzen fölszólitást az összes pártokhoz, hogy a szervezési munkálatokat haladéktalanul kezdjék meg és a községi választásokra vonatkozó törvényeiket és rendeleteket ismertessék meg pártszervezeteikkel úgy ismertető füzetek terjesztésével, mini előadások tartása utján. A pártszervezetek világosítsák föl tagjaikat a választások fontosságáról, nemkülönben a községi képviselőtestületek hatásköréről. A bizottság utasítsa a Központi irodát, hogy a választási törvényeket, nemkülönben a községi, elöljáróságok hatáskörét ismertető népies modorban tartott füzetek előállításáról és arról gondoskodjék, hogy azokat a lehető legolcsóbb áron és megfelelő számban bocsássák az egyes pártszervezetek rendelkezésére. A közös bizottság annak a bizalmának ad kifejezést, hogy a községi választásoknál különböző pártjainknak egymást megértő magatartása, a pártoknak egyéb téren is harmonikus együttműködését fogja eredményezni. A nyelvi sérelmek Petrogalli Oszkár dr. rámutatott arra, hogy a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének kiadását immár három esztendeje halogatják s az ezzel járó jogbizonytalanságot a hatalom élnémzetlenitő irányzata minden téren a nemzeti kisebbségek rovására használja ki. Az érvényes jogszabályok értelmében és népeink érdekében —• úgymond — elsőrendű kötelességünk ennek a végrehajtási rendeletnek a kiadását kisürgetni. Ezért indítványozza, hogy mondja ki határozatilag a vezérlő bizottság: — A Szövetkezett Ellenzéki Pártokban tömörült lakosság nevében követeli a bizottság a kormánytól, hogy a nyelvtörvénynek végre hajtási rendeletét haladéktalanul adja ki, továbbá, hogy e rendeletben egyúttal szabályozza a kisebbségi nyelvnek hivatalokban való használatát olyan községekben is, ahol a kisebbség léiekszáma nem éri el a húsz százalékot. Mivel e rendeletben a nemzeti kisebbségeknek az alkotmánytörvényekben biztosit ott jogai nyernek gyakorlati megállapítást, követeli a bizottság, hogy a rendelet szövegezésének munkájába a kisebbségek képviselőit is vonják be. A bizottság fölkéri törvényhozóinkat, hogy e követelésnek a törvényhozás előtt — esetleg interpellációk alakjában — nyomatékos kifejezést adjanak. Egyúttal utasítja a bizottság a központi irodát, hogy a nyelvtörvény végrehajtási rendeletének haladéktalan kibocsátása érdekében a köztársasági Elnök Úrhoz és a miniszterelnök utján a kormányhoz föliratot intézzen. Majd bejelentette, hogy a kisebbségek nyelvhasználati sérelmeinek pontos megállapítása céljából a központi iroda elhatározta, hogy a legutóbbi hivatalos népszámlálás adatai alapján részletes statisztikai nyilvántartást fog fölfektetni mindazokról a községekről, amelyekben a magyar, vagy a német lakosság arányszáma legalább busz százalék s mindezekre a községekre nézve ese- tenkint fogja megállapitani a fönnálló nyelvi sérelmeket; továbbá nyilvántartást vezet azokról a községekről is, amelyekben az 1910. évben foganatosított népszámlálás szerint a húsz százalék meg volt. Az igy rendelkezésre álló adatok alapján parlamenti interpellációk és közigazgatási keresetek utján rendszeres akciót kíván az iroda indítani e sérelmek kiküszöbölésére; elsősorban arra nézve, hogy ezekben a községekben a vasúti állomások névjelzései, a vasúti és postai föl- irások s hirdetmények az államnyelv mellett magyar-, illetve néniétnyelvüek i,s legyenek, hogy ezekben a községekben az állami, megyei és községi hivatalok, nemkülönben a bíróságok magyar-, illetve németnyelvű beadványokat is fogadjanak el, magyar-, illetve németnyelvű idézéseket és végzéseket adjanak ki, magyarokkal, illetve németekkel, magyarul, illetve németül vegyék föl a jegyzőkönyveket és általában a kisebbségekhez tartozókkal a tárgyalási nyelv az illető kisebbségi nyelv legyen és hogy ezekben a községekben a közoktatás terén is hasonlóan érvényesüljenek a kisebbségi jogok. Úgyszintén rendszeres akciót kívánunk indítani a községek neveinek megállapitásánál követett rendszeres törvénytelenségek kiküszöbölése érdekében. A központi iroda ehhez a munkaprogramjához kéri a bizottság hozzá janisát és a pártszervezeteik támogatását. A nyelvi jogok tárgyalásával kapcsolatosan az 1922 augusztus 14-én Rajec-fürdőn megtartott vezérlőbizottsági ülésen többek hozzászólása után az a nézet alakult ki, hogy mivel a Saint-Germain-En-Layeben a szövetséges és társult főhatalmak és a csehszlovák köztársaság között megkötött szerződés 9. cikke, nemkülönben az 1.920 február 29-én meghozott és a nyelvi jogok alapelveinek megállapításáról szóló törvény 2. szakasza a nemzeti kisebbségek részére biztosított nyelvi jogokat a járásbíróságok területén létező arányszámhoz kötik, ezen jogok alkalmazásánál kizáróan az irányadó, hogy a szerződés megkötésekor, tehát 1919. évi szeptember hó 10-én létezett járásbíróságok területén megvan-e a huszszázalékos arányszám. Egyes járásbíróságok megszüntetése, vagy azok területeinek átszervezése a kisebbségi jogok használatát nem érintheti. Ellenkező esetben a kisebbségek részére biztosított jogok teljesen illuzórittsak lennének, a hatalomnak módjában áll bármikor a bírósági járások teljesen önkényes átcsoportosításával nagy területeket megfosztani nyelvi jogaitól. A pozsonyi járásbíróságnál ilyen módon küszöbölte ki a kormány a magyar nyelvnek használatát; miután igy, ismerve a kormánynak a kisebbségekkel szemben követett általános rendszerét is, meg kell tennünk minden lehetőt az elnemzetlenités ezen módjának megakadályozására. Ezért, mivel a kormánynál ezen álláspontunk elismerését nem remélhetjük, indítványozza: utasítsa a bizottság a központi irodát, hogy e tárgyban megfelelő memorandumot dolgozzon lei és alkalmas időben juttassa el a Népszövetséghez oly célból, hogy az irányadó döntést hozzon ebben a kérdésben. A javaslatot Jabloniczky János dr. hozzászólása után elfogadták. jelentés a Prágai Magyar Hírlapról. Petrogalü Oszkár dr., mint a P. M- H. főszerkesztője jelenti, hogy a legutóbbi vezérlőbizottsági ülés határozata értelmében a vezérlőbizottsági ülés után rövidesen meg is indult a rész vény társaságalapítási és a részvényjegyzési mozgalom. A lapalapitók szeptember 5-én Losoncon tartott előértekezle- tükön elhatározták a részvényjegyzési mozgalom megkezdését s a lap anyagi ügyeinek rendezését. Teljhatalmú megbízást adtak Giller János dr.-nak arra, hogy a lap anyagi ügyeinek rendezése és a részvényjegyzési mozgalom előkészítése céljából legjobb belátása szerint intézkedjék és a pénzügyi vezetést vegye a kezébe. A Prágai Magyar Hírlap Lapkiadó Vállalat R.-T. szindikátusának alakuló ülése szeptember 24-én volt Losoncon. A megalakult szindikátus elhatározta, hogy a lap fején kifejezést nyerjen az a tény, hogy a P. M. H. a szlovenszkói és ruszinszkói szövetkezett ellenzéki pártok politikai napilapja. A szindikátus megbízta Telléry Gyulát, a Szepesi Hírlap főszerkesztőjét, a részvény- jegyzési mozgalom megszervezésével és a lappal kapcsolatos egyéb propagandatevékenység keresztülvitelével. Működési idejére „a Prágai Magyar Hírlap szlovenszkói szerkesztője" címmel ruházta fel. A lap szellemi részének irányítására héttagú szerkesztőbizottságot alakított a következő tagokkal: Jánoky-Madocsányi Gyula, Korlátú Endre dr., Körmendy-Ékes Lajos dr., Lelley Jenő dr., Petrogalli Oszkár dr., Szent-Ivány József és Tarián Ödön. A szindikátus továbbá annak az egyhangú kívánságának adotc kifejezést, hogy Petrogalli Oszkár dr. igazgató neve mint főszerkesztő kerüljön a lap élére. Ezt a kívánságát azzal okolta meg, hogy Petrogalli Oszkár dr., mint a központi iroda igazgatója, a magyarság egységét képviseli s igy neve a legalkalmasabb a lap irányának a kifejezésére. Az alakuló értekezleten jelen nem lévő pártvezetők hozzájárulása is rövidesen megtörtént s a lap századik számától kezdve a fentiek szerint elhatározott változások foganatosítást is nyertek. A szindikátus ügyvezető igazgatójául egyhangúan megválasztották Giller János dr.-t. Az ö vezetésével néhány napon belül megtörténtek a prágai nyomdavállalattal a lap előállítási költségeire vonatkozó tárgyalások. A szindn- 'tus felhatalmazása alapján Giller iigyvezec1 igazgató Katona Gyulát, az Esti Újság it kiadóhivatali főnökét megbízta a P. M rí. kiadóhivatalának ideiglenes vezetésével, illetőleg annak végleges megszervezésével. A szlovenszkói és ruszinszkói magyarság vezető egyéniségeiből megalakult szindikátus megalakulása napján jészvényaláirási felhívást bocsátott ki a magyar közönséghez s a mozgalom országszerte meg is indult. A magyar közönség meleg érdeklődésével kisért részvényjegyzési mozgalom közben kellemetlen meglepetés ért mindnyájunkat az október 22-én kitört szedősztrájkkal. Közel egy hónapig, november 16-ikáig tartott e£' a kényszerszünet, ami után újult erővel fogott munkához a lap szerkesztősége és kiadóhivatala. Lapunk népszerűsége és olvasottsága azóta is napról-uapra emelkedik s az érdeklődés mértékét bizonyítja az a tény is, hogy ma már az előirányzott egymillió korona alaptőke kis híján le van jegyezve s a további jegyzés folyamatban van. A szerkesztőbizottság első ülését február 7-én Prágában tartotta meg. A jelentést tudomásul vették. Az elbocsátott közalkalmazottak ügye Ezután Forgách Qéza titkár fölolvassa Kaiser Gyulának, a Keresztény Közalkalmazottak Szervezete elnökének jelentését az elbocsátott közalkalmazottak ügyéről. E jelentés röviden ismerteti az elbocsátások történetét s az elbocsátott közalkalmazottak eddigi mozgalmát. Beszámol a vezetése alatt álló szervezet tevékenységéről s főleg az elbocsátottak érdekében tett legutóbbi lépésekről. Jelentésének befejező része: Az összes eddigi kormányok biztató Ígéreteikből semmit sem váltottak be. Végül is a szervezet vezetősége kénytelen volt elszánni magát az utolsó lépésre s a bírósághoz fordult az elbocsátottak jogainak érvényesítése céljából. Az eredmény minden várakozást fölülmúlt. Az elsőfokú bíróság tömegével hozta meg kedvező Ítéleteit, sőt másodfokon is vannak már kedvező döntések. A megindított keresetek nagy tömege végre arra bírta kormányt, hogy 1923 január 29-én tartott minisztertanácsán elvben kimondja a kérdés rendezését Elismeréssel adózik itt Lelley, Körmendy-Ékes, Fuss}', Hlinka, Wit- tich és Nagy képviselőknek, akik interpellációkkal és közbenjárásokkal állandóan napirenden tartották ezt a fontos ügyet. Értesülése szerint a fönti minisztertanácsi határozat érelmében az egyes minisztériumok már dolgoznak a kérdés rendezése ügyében. Tekintettel arra, hogy ez a munka nagyon lassú, föltétlenül kívánatos, hogy a kormány a végleges rendezésig az érdekelteknek nagyobb- összegii gyorssegélyt utaljon ki. Indítványozza tehát, hogy a vezérlő bizottság határozatilag mondja ki a következőket: Minden erővel oda kell hatni, hogy a Sziovenszkón és Ruszinszkón tartózkodó s 1919 óta elbocsátott volt magyar közalkalmazottaknak utaljon ki a kormány számottevő gyorssegélyt az egyesek családi viszonyainak és állásának figyelembevételével. Továbbá minden eszközzel rá kell venni a kormányt, hogy az elbocsátott közalkalmazottak ügyét még ez év folyamán végleg rendezze. A jelentés utal még arra, hogy a kormány csak szervezetekkel tárgyal s igy a még eddig szervezeten kívül álló elbocsátottak fontos érdeke, hogy a szervezetbe sürgősen belépjenek. Az ügyvédi önkormányzat A határozati javaslat elfogadása után Törköly József dr. ismertette az ügyvédi ön- kormányzat hatálytalanítása folytán előállott sérelmes és tarthatatlan helyzetet Indítványozta, hogy a képviselők az ügyvédi önkormányzat hatálytalanításának ügyét vigyék a. nemzetgyűlés elé, hogy a közös bizottság keresse meg e tárgyban támogatás végett a brünni és prágai ügyvédi kamarákat. A Petőfi-üimepségö Majd Sziklay Ferenc dr. kulturreferens előterjesztette jelentését a Petőfi-ünnepsé- gekről, a kulturreferátus tevékenységéről és egyéb kulturális eseményekről. Beszámolt arról, hogy a magyarság összesen 134 Petőfi - ünnepséget rendezett s javasolta, hogy adjanak ki egy szlovenszkói és ruszinszkói Pe- töfi-albumot s ott, ahol eddig nem ünnepelték meg a centenáriumot, rendezzenek r’ctöí1- ninn épségekét. Szükségesnek tartja, hogy mozgalom indíttass ék az elvett könyvtárak visszaadása érdekében. A javaslathoz többen szólották hozzá s azt elfogadták. A „Magyar Kisebbség1* Sémcgafésa Petrogalli Oszkár dr., a Központi iroda igazgatója jelenti, hogy Jakabífy Elemér dr. volt magyar országgyűlési képviselő és Sulyok István dr. az Erdélyi Magyar Párt alelnöke, mint a bogoson megjelenő „Magyar Kisebbség" című nenuetpoüAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA^ ___- ► < \ Menyasszoaiyi kelengyék áruháza t <! ^ \ ► \ Saját készitményü finom férfi £ \ és női fehérnemű, asztal- uis C \ térítők és mindennemű lenáru £ "I \ . ► m Árusítás nagyban és kicsinyben ^
