Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-30 / 120. (272.) szám

4

Szerda, május 30.

^P/jÁOfUJílAÍÍZ'íW^MS

hivatalnokokat és kereskedőket, nem vették föl a névjegyzékbe.

Bethlen miniszterelnök kijelentette, hogy tudja, hogy súlyos hibák történtek, melyeket orvosolni kell. A kormány az ellenzék kívánságának megfelelően, hajlandó pótren- d ele tét kibocsátani.

Rassay kérte, hogy valamennyi ügyet, amelyet eddig nem is föllebbeztek meg, szintén orvosoljanak és erre vonatkozóan a pótrendelet intézkedjék. A miniszter- elnök ehhez a kívánsághoz is hozájáruít.

Az értekezlet befejezése után Szcitov- szky Béla elnök háromnegyed tizenkettőkor nyitotta meg a nemzetgyűlés ülését. Több apróbb ügy elintézése után bejelentette, hogy Váizsonyi Vilmos napirend előtti felszólalásra kapott engedélyt.

Vázsonyi: A budapesti választói

névjegyzékek összeállításának ügyét teszi szóvá és kijelenti, hogy Budapesten a választóknak harminckét százalékát hagyták ki a névjegyzékből. Kétségtelen, folytatta, hogy ez központi utasításra történt. Az összeírásnál csak a neveket nézték és ha azt látták, hogy a név nem alkalmas, egyszerűen kihagyták a választók listájából.

Bethlen István gróf miniszterelnöki Sajnálattal látja, hogy a választói jegyzék összeálltása körül hibák történtek. Ezt a kormány is beismerte és hozzájárult az ellenzék amia kivánságához, hogy pótrende- letet bocsásson ki. így megtörténhetik a hibák orvoslása.

Szcitovszky Béla elnök: Napirendi indítványt terjeszt elő, hogy a ház legközelebbi ülését a jövő hét keddijén tartsa meg.

Bethlen miniszterelnök: Kéri a házat, hogy az elnök napirendi indítványát fogadja el. Erre azért van szükség, meri a jóvátételi bizottság hivatalos jelentése még nem érkezett el a kormányhoz és így nincsen abban a helyzetbe, hogy a külföldi útról nyilatkozhasson.

A ház ezután az elnök napirendi indítványát vita, nélkül elfogadta.

A kormánypárt vezérei a miniszterelnöknél

Budapest, május 29. (Budapesti szerkesztőségünk tatéirata.) Bethlen miniszterelnök ma délben fogadta a kormárnytámogató pártok vezérférfi alt, Wolffot, Gömböst, sokoró- pátícai Szabót, Rádayt, Mozer Ernőit, Hein- ricihot, Hegyeshalmit és Huszárt, akiket közös összejövetelen tájékoztatott külföldi utjának eredményéről.

Elhalasztották a rendkívüli minisztertanácsot

Prága, május 29.

Budapesti jelentés szerinti a jóvátételi bizottság döntésével kapcsolatos rendkívüli minisztertanácsot, amelyet tegnap kellett volna megtartani, váratlanul csütörtökre halasztották. Politikai körökben élénken foglalkoznak a jóvátételi bozittság döntésével. Utalnak arra, hogy. Bethlen tisztában volt a várható eredményekkel. Mindenki elkészülhetett a kisantant közbelépésének a hatására. Mindemellett a jóvátételi bizottság határozatát általában a pénzügyi kibontakozás alapjának tekintik. A külföldi kölcsön fölvételére meg van a lehetőség, bár a kormánynak még sok nehézséget kell elhárítani az útból. Reménységet nyújt e tekintetben. hogy két nagyhatalom: Anglia és Olaszország támogatja Magyarországot. A politikusok úgy ítélik meg a helyzetet, hogy a Magyarországra küldendő bizottság megállapításai nyomán kedvező változások következhetnek be. Különösen Anglia támogatására számit Magyarország, amely kivétel nélkül pártfogolja a magyar ügyet. Az angol sajtó még minidig nagy rokonszeovvel ir a magyar kérdésről és sajnálkozással tárgyalja, hogy a magyar külföldi kölcsön a franciák álláspontján hajótörést szenvedett, ilyen értelemben írtak tegnapi számukban a Times, a The New Statesman és a Naíion is. A Times hangoztatja, hogy Bethlennek sikerült útja során Magyarország gazdasági elszigcteltségét megtarn.ie.

A párisi postahivatalban csonkították meg az M. T. I.-nek szóló sürgönyt

Budapest, május 29. A Magyar Távirati Iroda megállapítja, hogy a jótátételi bizottság döntéséről szóló Havas-táviratot a párisi táviróhivatalban megcsonkították, ezért került a döntésnek szövege hézagosán a budapesti sajtóba. Maga a Havas ügynökség is beigazolta, hogy sürgönyében a kihagyott rész benne volt. A Ha vas-ügynökség a távirat eredeti szövegét az MTI.-nek rendelkezésére bocsátotta és azt a 8 órai Újság rács lm illő ben közli. A döntésről szóló távirat huszonkét órával később érkezett Budapestre mint a sürgönyök általában..

Mavas jelentése

Budapest, május 29. (MTI.) A párisi Havas ügynökség a következő hivatalos jelentésit tette közzé a jóvátételi bizottság döntésének körülményeiről és bordereiéről: A magyar kormány követeléseiről helytelen híreket közöltek. A határozat, amelyet a többség elfogadott, megegyezik azzal a javaslattal, amelyet a francia delegáció kezdettől fogva javasolt. A határozat úgy intézkedik, hogy abban az esetben, ha a jóvátételi bizottság a meghatározott magyar bevételnek köles ön szolgálatra való fölhasználását megengedi, egyidejűén megállapítja a kölcsönnek azt a részes szegét is, amely1 a jóvátétel céljaira fordítandó. A vita során megállapították azt is, hogy ennek a részösszegnek a nagysága Magyarország pénzügyi helyzetétől fog függni é z első kölcsönben lehetőség szerint nem lesz a jóvátételre fordítandó részösszeg.

Egy íramcia szenátor véleménye a magyar kölcsönről

Páris, május 29. (M. T. I.) Reynaití szenátor, aki a francia' szenátusiban előadóija volt a trianoni békés zerződlésineík és akii Franciaországot a népszövetségben képviseli, a kővetkezőképpen nyilatkozott a magyar kölesönügyrőll:

— liliszem, hogy Magyarország kívánságát teljesen igazoltja az a súlyos pénzügyi és gazdasági helyzet, amelyikem Magyarország ma van. A trianoni békeszerződés határozatainak keresztülvitele Magyarország részére súlyos közigazgatási és közgazdasági megrázkódtaitá- sckkail jár. Ezek olyan nehéz helyzetibe hozták az országot, amelynek mieglkönmyíStésélt elő kéül mozdítani. Annak ideién lehetetlen volt Ausztria feteegéllyezlése elől kitenni, természetes, hogy Magyarország is erre a precedensre hivatkozik és rámutat helyzete hasonlóságára. A békét nem lehet állandósítani és szilárd alapokra fektetni, ha Európa valamennyi nemzetét olyan helyzetbe hozzuk, amelyben lehetetlen megélniük. Ha csak egyetlen ország is összeomlik, ez valamennyi többi országra is nagy kárral Jár és újra fölélesztheti a zavarok korszakát. Franciaország niaigyrabecsiili barátait. EntniéO- fogva Franciaország véleménye nem lehet ellentétes a kisantant niépeteek fölfogásáról. Azonban Franciaország u>gy itelii meg a helyzetet, hogy erős okok vannak arra. hogy a kíisamtant államai és Magyarország közötlt a gazdasági összeköttetést újból fel lehessen venni. Ha a Duna medencéjében a kölcsönös udvariasság és szívélyesség újra életbe lép a népek között, annak a nagyhatalmak mindenesetre örülni fognak. Magyarország megsesélye- zése csupán egyik momentum annak a jólétnek az elérésében, amelyet a nagyhatalmak egész Középen répában látni szeretnének.

Anglia rokonszenvezik a magyar üggyel

Budapest, május 29. (Budapesti szerkesztőségünk telefonjelentcse.) Ewens angol képviselő, aki jelenleg tanulmányúton van Magyarországban, a Nemzeti Újság munkatársának ama kérdésére, hogy mi a véleménye Magyarország gazdasági helyzetéről, igy nyilatkozott:

— Nézefem szerint — és ezt velem lévő társaim is osztják — Magyarországnak elkerülhetetlenül szüksége van külföldi kölcsönre. A magyar korona, ha a viszonyok rövidesen nem változnak meg, még a mainál is jobban leromlik. Bethlen miniszterelnök Londonban kijelentette, hogy a magyar kormány az aratásig két millió, az ' aratás után pedig húsz millió font kölcsönt szándékszik fölvenni. Hogy Anglia és képviselői valóban rokonszenveznek a magyar üggyel, bizonyítja a jóvátételi bizottság ülésén való állásfoglalás. A képviselő végül kijelentette, hogy ez irányban az angol parlamentben is föl fog szólalni. Majd az angol politikáról nyilatkozott és kijelentette, hogy reméli, hogy Lloyd George ismét kormányra kerül, ami alapos változást jelentene Anglia magatartásában Franciaországgal és a Ruhr- kérdéssel szemben.

Anglia nem tűrheti Európa összeomlását.

London, május 28. A konzervatív párt összejövetelén Baldwin, Curzon üdvözlő beszédére válaszolva, kijelentette, hogy ha Európa összeomlik, az amúgy is munkanélküliséggel küzdő Anglia egész lakossága megsínyli. Erre való tekintettel kérte föl Mac Kennát a kormányba való belépésre, mivel Mac Kenna pénzügyi képességei és takarékossága közismertek. Baldwin kijelentette, hogy

Anglia nem engedheti meg, hogy Európa összeomoljon,

mert ez az angol ipar összeomlását is jelentené. Bármely államférfi is álljon Anglia kormányának élén, mindig kötelessége lesz Európa sorsára fokozott figyelmet fordítani és sohasem szabad azt sorsának átengedni.

Unwin előadása a nemzetiségről és a népszövetségről.

Prága, május 29.

Unwin angol mérnök, kit a prágai német technikai főiskolán nemrég avattak a műszaki tudományok tiszteletbeli doktorává és aki Angliában mint az uj szociális és hygiénikus építkezési mód mestere ismeretes, a német népszövetségi liga meghívására tegnap „Nemzetiség és népszövetség*1 címmel előadást tartott a prágai német ház tükörtermében.

Előadásának bevezetésében Igyekezett megcáfolni egyeseknek azt az aggodalmát, mintha a népszövetség veszélyt jelentene az egyes nemzetiségek számára. Unwin azt vallja, hogy a nép- szövetség vagy a világ valamennyi népeinek hasonló szervezete, melynek az a feladata, hogy a nézeteltéréseket a józan ész és a békés megegyezés alapján szabályozza, az egyedüli lehetősége a nemzetiségeik fenmaradásának. Ha az emberiség nem tanul meg a világon békés megegyezéssel megosztozni, akkor két lehetőség előtt áll: vagy egyetlen birodalomnak, illetve fainak uralma következik be, mely a hatalom eszközeivel teremti meg a békét és rendet és a népek életét és kultúráját ugyanarra az egyhangú nívóra asz- szimilálja, vagy pedig a civilizált fajok háborúkkal kölcsönösen megsemmisítik egymást. A népek, akárcsak egy családnak különböző tehetségű gyermekei, gyönyörűen megférhetnének egymással, ha megtanulják egymás értékeit értékelni és egymás hibáit eltűrni. A népszövetség még csak kísérleti stádiumban van és kétségtelen, hogy fejleszthető és javítható. Sikere attól függ. hogy lehetséges-e az emberiség gondolkozásmódját megváltoztatni.

A cfemorányi terrorizáló csendőrfőhadiaagy ügye a parlament előtt.

Nyitra, május 29.

Megirtia a Prágai! Magyar Hírlap, hogy a chinorányi kérésztényszoetatista gyűlés alkalmával egy csendőrfőhadnagy milyen ter- rorisztikus eszközökkel lépett fél. Ebben az ügyben Lellcy Jenő dr. nemzetgyűlési képviselő a belügyminiszterhez interpellációt intézett, amelyben a többi között ezeket írja:

Ez év máüjs 21-én Halécius Kálmán az országos keresztényszöciális párt zsámbok- réti 'titkára a vasúti állomáson kiszállva a vasúti kocsi ablakából kinéző Gramantik Ágoston merasici plébánossal beszélgetett.

A vonat elindulása után Halécius hazafelé indiát, amikor megszólította őt Zvoril Feernc csendőrtiszt, aki Pnivigyén parancsnoka a csendőrségnek s aki Nyitrazsámbok- réten csak az ott lakó nejét volt meglátogatni s mlint ilyen sem szolgálatban nem volt, sem Nyitrazsámbokréten, amely a Nagytapol- csányban levő csendőrséghez tartozik, semmiféle joghatósággal nem bír.

Zvoril megszólította Haléciust s kérdezte tőle: ki volt az az ur, akivel a vonatnál be- szfél't ? Amikor Halécius megmondotta, hogy az Gramantik Ágoston merasici plébános volt, Zvoril a következőket mondotta néki kiabáló dühös hangon ,,Az az a magyaron irredenta Gramantik volt? Ön is is Irrednta, magyar pénzzel jár izgatni a népet41. Majd felszólította Haléciust, mutassa meg, mi van az aktatáskájában ?

Halécius jóhiszeműen kinyitotta a kezében levő aktatáskát, erre Zvoril az abban levő iratokat onnét kivette s kijelentette Halé- ciusnak, hogy a járási főnökhöz fogja az iratokat küldeni, aki majd megvizsgálja, mi van bennök. A táskában levő iratok kérvények, tagsági igazolványok stb. voltak.

Ez az eljárás önkényes, hatalmaskodó, sértő és törvényellenes volt, mert:

1. A csendörtisztne’k, mint Zsámbokréten semmiféle joghatósággal nem biró embernek legfeljebb akkor lett volna joga hivatalosan eljárni, ha Haléciust bűntett, vagy vétségen rajta érte volna, azonban őt megszólítani sem volt joga.

2. Se neki, se más csendőrnek felettes hatóság utasítása nélkül nem volt joga Holé- ciutól követelni, hogy iratait mutassa meg, hiszen ezt csupán a személymotozásra jogosultnak szabad tennie, még kevésbé volt joga az iratokat elvenni.

3. Nem volt végül joga se Gramantik Ágostont se Haléciust magyáronoknak, irredentáknak nevezni, sértegetni.

A kormány részéről közvetlenül és közvetve halljuk azt, amit Zvoril is hangoztatott, az irredentizmus vádját. Hát — Miniszter Ur — ez a vád egyformn ostoba akár a parlamentben, akár a sajtóban, akár Zvoril ur ajkáról hangzik cl. De — tessék nekünk elhinni — a csendőrség ilyen hatalmaskodó eljárása mellett nem lenne csoda, Ina irredentizmus valóban lenne s az se lesz csoda, hogy ilyen eljárás mellett — ki fog fejlődni!

Elvégre az talán mégse tartozik a demokráciához, hogy akármelyik csendőr akárhol, akárkinek a táskájába vagy zsebébe nyuJ- k áljoii.

Meg kivánjuk még jegyezni, hogy amennyiben a miniszter ur e kérdésben vizsgálatot fog indítani, kérem kihallgatni és esetleg a csen dőrtiszt tel szembesíteni Haléciust is, mert biztosra veszem, hogy a mások táskájába kotorászó csendőrtiszt egyszerűen le fogja tagadni összes törvénytelenségeit. Megtette ezt már egy zsupán is, annál inkább várható egy őrmesterből lett tiszttől.

Kérdjük a Miniszter Urat:

1. hajiandó-e az ügyet alaposan és minden oldalról megvizsgáltatni?

2. hajlandó-e azt a csendőrtisztet, aki előszeretettel, persze törvénytelenül kotor mások táskájában, aki ostobául és ok nélkül sérteget másokat, mint olyat, aki a tiszti rangra nem méltó, elcsapatni?

Jászi az emigrációs politika egyoldalúságáról. .Jászi Oszkár Kolozsvárott interjút adott. Az interjúban a sok között ezeket is mondotta: „Tagadhatatlan, hogy az emigráció politikája egyoldalú, amennyiben sokkal szigorúbb mértéket alkalmaz Magyarországgal, mint az utódállamokkal szemben. Ámde eltekintve attól, hogy elsősorban a saját portánk előtt kell söpörnünk, ez a helyzet a dolgok kényszerén alapszik. Az utódállamok mai sajtópolitikája nem engedi meg, hogy egy külföldön megjelenő magyar lap belpolitikai kérdéseikbe beavatkozzék s kormányzati intézkedéseit gáncsolja. Vagyis csak kettő között választhatunk: a teljes elnémulás és ama politika között, amelyet követünk.44 Jászinak ez a nyilatkozata a legteljesebb beismerése annak, hogy az emigráció politikája a kegyelemkenyéren élésből fakadó gerinctelen meglmnyászkodás s a koncokért szolgálatokat teljesítő politika. Jászi beismeri, hogy az emigráció kénytelen ily politikát folytatni s megokolja ezt azzal is, hogy ezen a politikán kívül csak a teljes elnémulás következhetik be. Hogy miért nem választják inkább ezt — arról nem beszél Jászi. Pedig kedvesebb lenne sok magyar ember számára és nobilisabb. tisztességesebb lenne, ha az emigránsok megnémulná- nak, mint az a körülmény, hogy odaadják magukat a magyarság ügyét áruló, a magyarság érzését rugdosó célok szolgálatába.

„Az egész világ bizalmatlanságát {elköltöttük...*4. A Journal des Débats most érkezett számában Auguste Gauvain Baldwinról ir vezércikket s az angol premier kinevezését kedvező ah- kalomuak tartja arra, hogy a félreértéseknek a francia politikára nehezedő súlyos atmoszféráját eloszlassák. Cikkének végén a francia külpolitikának a következő súlyos jellemzését adia: ,.A francia külpolitika sok esetben áldozatul esett annak a kísértésnek, hogy egyes tekintetben teljesen határozatlan legyen. Azt hirdette, hogy a-* egyes külpolitikai problémákat egyenként fogja megoldani s eközben nem számított arra, hogy e problémák mindegyike mennyire visszahat a másikra. Ilyképpen sikerült az egész világ bizalmatlanságát felkölitenie. Féltékenykedést és neheztelést támasztott mindenfelé s alkalmat szolgáltatott résen levő ellenségeinknek, hogy megrágalmazzák szándékainkat. Keleten szánalmas látványt nyújtottunk a világnak. Európában a hanyag könnyelmíisködés és baklövéseik sorozatát követtük el. Fontos, hogy ezeknek emlékét és eredményeit eltüntessük...44 — így a Journal des Débats. Talán csak nem a békeszerződéseket véli a „baklövések eredményei14 alatt?

Cseh vállalatok veszteséges mérlegei. A Rothau-Noudeck vasmű részvénytársaság 1922 évi mérlege 9,871.924 korona bruttó nyereség mellett 2,179.109 korona üzemi veszteséget mutat ki. amelyet azonban az előző évből maradt 4.750.190 korona nyere- ségáthO'Zait'tial fedeznek, úgy hogy még mindig 2,571.082 korona nyereség marad átvitelre. — A „Dias44 nemzetközi fa-részvénytársaság, amely márciusiban kényszere,gyezségi ajánlatot tett és előreláthatóan 30 százalékkal ki fog egyezni, most tartotta közgyűlését. A beterjesztett mérleg 1,596.694 korona veszteséget tüntet föl].. Az aktíváik 96.700 koronát, a passzívák. 634.600 koronát tesznek ki. Az üzleti jelentés a vállalat veszteségeit az általános válságra és arra vezeti vissza, hogy a vállalat állapítása merni volt kellően előkészítve. Az egyik vezetőije ia vállalatnak teljesen képtelen volt a vezetésre, a másik pedig csaló volt, akiit a büntető bíróságok el is Ítélteik. A részvény tőke 1,400.000 koronát tesz ki, amelyre azonban csupán 320.000 koronát fizettek be. A beterjesztett mérleget a közgyűlés nem fogadta el és elhatározták, hogy a megejtett revízió után uj közgyűlést hívnak egybe. — Már megírtuk, hogy az Egyesült Gtuipa-Kr istálló üveg-és por cellán kereskedelmi részvény társaság (a Duna Bank érdekköréhez tartozik) veszteséggel zárta le üzletévét. Ezt a veszteséget a mérlegben 230.265 koronával mutatják ki. A részvénytársaság 4 millió korona, delemnek nagyobb felével (2.5 millióval) a Dnnabamik- nak tartoznak. A többi hitelező követelése l millió korona. A közgyűlés június 11-én lesz.