Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-25 / 116. (268.) szám

Péntek, május 25. 5 bátorsága a rothadt rezsim uralmát és az egész rendszert megszüntetni. A kormánynak választania kell: „vagy megtartja Kiimát és agent provokatőrjeit, akik ártatlan emberek bebörtönözéséVel erő­sítik a presztízsüket, vagy pedig Keletszlo- venszóknak ezt az ördögét elejti és tanujelét adja annak, hogy tényleg szivén fekszik az ottani forró talaj állapotainak a konszoli­dációja.** öeí5Ge000©ö0ööe©0©S©?20öGf99ö000©0r Elfogadhatatlanok a török javaslatok. Lausanne, május 24. Az angol lapokban lekö­zölt hivatalos expozéiból kitűnik, hogy az antant szövetségeseik úgy a hátralékos kuponok kérdé­sének ügyében, miiint a Törökországban élő kül­földiek jogainak garantálása kérdésében teljesen elfogadhatatíanoknak tartják a török javaslatokat. Az utóbibi kérdésben a szövetségesek u<j ja­vaslatokat fognak tenni, melyek a külföldiek mini­mális jogait körülíró február 4-iki Montaigna-féle tervezetet ki fogják egészít ön i. Az expozé rámu­tat azokra a nagy nehézségekre, amielyökkel a konferencia tagjainak küzdeni keik A legfőbb ne­hézségek abban állanak, hogy a szövetségeseknek egy ifjú és politikai tekintetben rendkívül érzé­keny török kormánnya'1 kell tárgyalni ok, mely a Görögország fölött aratott győzelme következté­ben teljesen elfelejtette a szövetségeseknek 1918. évi szolgálatait. Görögországnak területi engedményeket kell tennie Lausanne, május 23. A konferenciát tel­jesen a görög—török feszültség uralja. En­nek következtében ma sem voltak bizottsági ülések és a nap az antanimeghatalmazottaik magántárgyalásaival telt el. A konferencia köreiben élénken tárgyalják az angol sajtó­ban lanszirozott azt a tervet, hogy Görögország területi engedményeket tesz Törökországnak és átengedi Karagacsot. Hivatalosan azonban nem foglalkoznak ezzel a kérdéssel és sem a törökök, sem a görögök nem akarják a terv kezdeményezé­sét vállalni. Beavatott körökben azt hiszik, hogy a kiegyezésnek ezt a módját olasz és francia részről kezdeményezték és a terv je­lenleg tárgyalás alapját képezi a szövetsé­gesek kormányai között. A konferencia bizo­nyos köreiben aggodalommal néznek e kompromisszumos tervezet elé, mert veszé­lyesnek tartják a territoriális kérdések, újbóli szőnyegrehozatalát, annál is inkább, mert ennek megtörténte esetén bizonyosra vehető; hogy Bulgária is igényekkel fog föllépni az Egei tengerhez való kijárást illetőleg. Karagacs átadásának ügye Paris, május 24. Ma konkrét formában fölmerült az antant ama javaslata, hogy Gö­rögország Karagacsot engedje át a törökök­nek. A görög és török delegátusok erről je­lentést tettek kormányaiknak. Forradalmi mozgalmak Bulgáriában. Bukarest, május 24. (Saját tudósítónk távirata.) Biuilgáriábő'l érkező megbízható értesüléseimik szerint ott mindem pillanatban várható a forradalmi mozgalom kitörése. Mialatt a kormány és a garázdálkodó ma­cedóniai bandák között elkeseredett harc folyik, az ellenzék ezt az alkalmat arra akarja kihasználni, hogy kezébe kerítse a hatalmat. E célból fe-gyverbarátsáigot kötött a macedóniaiakkal. A kormány számos le­tartóztatást rendelt el. Szófiában valameny- nyti ellenzéki lapot betiltották és számos új­ságírót letartóztattak. A kormány interná- lási tábort létesített. Sok helyen súlyos ösz- szeütkö zések re került a sor. A macedóniai fölkelés Bdgrád, május 24. (Jugoszláviai szerkesztő­ségünk távirata.) A bolgár kormánynak az eddigi jelentések szerint nem sikerült leverni a mace­dóniai fölkelést. A macedóniai felkelők korlátlan urai a helyzetnek, saját törvényszéket állítottak föl, adókat vetnek ki és saját csendőrségükkel látják el a közbiztonsági szolgálatot. A bolgár kormány cáfolata Szófia, május 24. A bolgár távirati iroda a kormány nyilatkozatát közli, amelyben megcá­folja azt, hogy a szerbiai határ mentén harcok folynak a bolgár katonaság és a macedón ban­dák között. Ezeket a hireket a román és jugo­szláv sajtó tendenciózusan Ianszirozza. Egész Bulgáriában teljes nyugalom uralkodik. Olaszország harcbalépésének emlékünnepe. Róma, május 24. Mussolini ma délután repü­lőgépen Redipugliaba utazott ,hogy résztvegyen a város mellett elterülő csatatéren holnap rende­zendő ünnepségeken, melyeket Olaszországnak a világháborúba való lépésének évfordulója alkal­mával rendeznek. Egy mármarosmegyei nagyközséget az elemi csapások és az adók tettek tönkre. Füssy Kálmán aemzelgyiilési képviselő javaslata a viski adóterhek meg­könnyítéséről a nemzetgyűlés előtt. Prága, május 24. Füssy Kálmán nemzetgyűlési képviselő Visk máramarosmegyei községnek a Tisza- folyó áradásával okozott károk ügyében a következő javaslatot intézte a nemzetgyű­lés elé: „Visk több mint ötezer lakosú nagyköz­ség, melynek lakói a szorgalom és állampol­gári becsületesség mintaképei, akik jólétben éltek az uj államalakulatig. Virágzó mező- gazdasága volt a községnek, dús gyümölcs- (havi hat-nyolcszáz vaigon) és káposztater­melés (nyolcszáz vagon) és állattenyésztés képezték a lakosság fő jövedelmi forrását. Az uj állam végrehajtó közegei azonban nem sokat törődtek a Tisza-f oly óval, nem védték a Visk községbe vezető egytlen utat, sem a Tiszán lévő vasbidat, mint azt a régi hatóságok tették, minek következménye az lett, hogy a közel százméteres hidat a Tisza otthagyta és Viskre se ki-, se bemenni nem lehet, csak ha néhanapján a hidas járást a Tisza állása megengedi. Két év óta ilyen nyomorúságos a község közlekedése, aminek következménye, hogy a már föntjelzett gyü­mölcstermés mind a termelők nyakán rot­hadt. A szántóföldeken a szabályozatlan Tisza (amelyet azelőtt az állam fékezett) a termés nagy részét, sőt a szántóföldeket is elhordta. Közben jégverés és állatjárványok méginkább növelték a nyomort. Ezen elemi csapások következtében a község koldussze­j gény lett, kis tőkéjét, amelyből az adó tel­lett volna, elköltötte, fölélte. Ma a lakosság tele van adóssággal, adófizetésre képtelen. Amit a lakosság fizethetett, azt megfizette, igy csupán útadóban 180.000 koronát fizetett le a község, ezzel szemben kapott egy véd- gátat, amely azonban elégtelen. Ez év januárjában a községi képviselő- testület egy küldöttsége ismertette az ung­vári pénzügyi hatóság előtt a lakosság nagy nyomorát, aminek az a csekély eredménye lett, hogy az ungvári pénzügyigazgatóság ez évi július elsejéig fölfüggesztette az adók be­szedését, további kedvezményeket azonban a saját hatáskörében nem adhat. Ezzel csu­pán azt kívánom dokumentálni, hogy az ál­lami hatóságok is elismerték azt, hogy Visk község lakói a föntebb említett elemi csapá­sok következtében tényleg rászolgáltak az állam segítségére. Alulírottak ezek alapján tisztelettel ja­vasoljuk, mondja ki a nagytekintetű képvi­selőház: A Tisza-folyó áradásával s más elemi csapásokkal sújtott Visk község lakóinak föl­segélyezése céljából elengedtetnek az 1922. évi állami egyenes adók, mig a többi adónak méltányos részletekben való lefizetésere 1926. év végéig haladék adatik, a vagyon- dézsma- és vagyonnövekedési adó addig ujabb becslés alapján lesz megállapítva.** Jean de Bonnef on a magyar műemlékek pusztulásáról — Magyarország- a hagyományok iskolája. — Budapest, május 23. (Saját tudósi tónk tói.) Az uj Nemzedék­ben, amelynek munkatársa e napokban be­szélgetést folytatott Jean de Bonnef ónnal, az ismert francia Íróval, olvassuk az utóbbinak al ábbi nyilatkozataiit: — 1921-ben a magyarok részére kiesz­közöltem, hogy kiállíthassanak a lyoni mintavásáron. Lyon város tanácsa ezt kész­séggel megengedte, de a csehek kijelentették, hogy akkor ők inkább nem vsznek részt a mintavásáron. Lyon város sokáig ellenállt, ekkor is irtain cikket a magyarok érdekében. Lyon város kénytelen volt engedni. Cikkemre egy cseh újságban válasz jelent meg, én erre a cseh sajtónak nyilatkozatot küldtem, amelynek ez volt a cime: Szeretem a loyalis ellenfelet. Soraim mottója pedig igy hang­zott: II. Rákóczi Ferenc emlékére. A csehek azt állították rólam, — mert félreértették ■cikkemet — hogy megvádoltam őket és állí­tólag azt mondottam, hogy csak győzelmünk után csatlakoztak az ántánt táborához. Érde­kes, hogy ilyen előzmények után mégis en­gem kértek fel a prágai árumintavásár meg­nyitóbeszédének az elmondására. Beszédem­ben a lelkek békéjéről szóltam. Nem arról, amelyet a diplomaták kötnek szerződésekben, ■hanem arról a békéről, amely a lelkek mélyé­ről jön. Beszédemben leírtam a Duna folyását és hangoztattam a Magyarországgal való együttműködés szükségességét. Ne mulasszák ezt el, — mondottam — mert Mayarország a hagyományok iskolája. Beszédem alatt senki- ■sem mozdult meg a teremben. — Amidőn Berzeviczy Albert és Pékár 'Gyula az elpusztult 42_ műemlék miatt tilta­kozó iratot szerkesztett, én is írtam a párisi íntransigeant hasábjain egy cikket a magyar •műemlékek érdekében. Egy román üjság különös hangon azt válaszolta, hogy mi, ■franciák, a francia forradalom idején szintén romboltunk műemlékeket. Én természetesen nyomban válaszoltam a román újságnak és először kijelentettem, hogy nem vagyok fe­lelős azért, ami a franoia forradalomban tör­tént, de tudomásom szerint a francia forra­dalomban csak a régi francia dicsőségeket 'hirdető műemlékeket rombolták le és egyet­len egy ujjal sem nyúltak idegen műemlékek­hez. Hivatkoztam egy angol műemlékre a ■párisi Bois de Boulogneban. Végül kijelen­tettem, hogy mi, franciák, a saját belső ügyeinket egymás között szoktuk elintézni es nem fogadunk el kioktatást. — Az Amour de l’Art hasábjain négy oldal terjedelmű tiltakozó irat jelent meg tőlem a magyar műemlékek lerombolásá ellen. Ebben a cikkben különösen kiemeltem ■Mária Te ré zia- műé miékét. Ezt a tiltakozást 1100 művész irta alá, nemcsak franciák, ha­nem körülbelül 200—300 idegen, angolok, amerikaik, svédek, akik a francia; művészeti iskola tanitványa. Ez a cikk érthető feltűnést keltett. A ^eIseraS*lrcIaemí wérittrdő. Utcai harcok a kommunistákkal. Gelsenkirchen, május 24. A kommunista za­vargások tovább tartanak. A kommunisták meg­szállották a rendörigazgatóságot s az épület te­tejére kitűzték a vörös zászlót. A rendörigazga- tóság megrohanása alkalmival az épületet fel­gyújtották, a tűzvészt azonban sikerült lokalizál­ni. A kommunisták most a boltok, üzletek és vendéglők kirablásához kezdtek. A francia meg­szálló csapatok tétlenül nézik a kommunisták ga­rázdálkodásait. A mai összeütközéseknek öt ha­lottja és ötvenhat súlyos sebesültje van. A kom­munisták közül mintegy a fele megsebesült azok­nak, akik a vidékről özönlöttek Gelsenkirchenbe, a kommunista szervezetek megerősítésére. Kiújultak a gelsenkircheni harcok Berlin, május 24. (Berlini szerkesztőségünk 'telefonjelentése.) A gelsenkircheni kommunista­zendülés tegnap este tíz órakor újból heves har­cokban kulminált. A városban a legrétnesebb iz­galom uralkodik. A rendőrigazgatóság épületében a kommunisták mindent Izzé-porrá zúztak. Egy külváros? majorságot, melybe néhány polgárőr menekült, a kommunisták demoláltak, a polgár­őröket félholtra verték. Az éjszaka folyamán a kommunisták tömeggyülést tartottak, melyen megállapították, a következő napon követendő magatartásuk irányelveit. A stilyos sebesültek száma hetvenre emel­kedett, kik közül sokan haldoklanak. A város lakossága páni kétségbeeséssel néz a holnap elébe, mivel a francia megszállók a vá­rost teljesen a kommunisták zsákmányául enge­dik át Az éjszaka folyamán a franciákkal is ösz- szeiitközésre került a sor. A tüzőrség egy ko­csija francia őrség előtt robogott el. mire a fran­ciák sortüzet adtak a levegőbe. A kavarodásban az egyik tűzoltót puskatussai fejbeverték. Az in­cidens túlzó híresztelésekre szolgáltatott tápot. — Bochumban a kommunisták egy nyolcezer em­bertől látogatott tömeggyülésen kísérletet tettek a sztrájknak egész Rainavidékre és Westfáliára való kiterjesztésére. Terjed a ruhrvidéki sztrájk Dortraund, május 24. A bohumi kerületben a sztrájk terjed. A Prasident I. és II. bányatelepe­ken, valamint a Heinirich-bányákban a munkás­ság beszüntette a munkát. Tartani lehet attól, hogy a bohumi többi bányatelepek munkássága is sztrájkba lép. A kommunisták megszállták a dortmundi bányákat Dortmund, május 24. (Berlini szerkesztősé­günk telefonjelentése.) A kommunista sztrájkolok ■behatoltak az Iserlohe bányatelepre, melyben a termelést megakadályozták, majd megrohanták a raktárakat és felfegyverezték magukat. A ka­zánok alatt kioltották a tüzet s a dolgozni akaró munkásokat súlyos fenyegetésekkel a munka ab­bahagyására kényszeritették. Az építkezési és famunkások szintén csatlakoztak a sztrájkhoz, mely a bochunri kerület néhány bányájára is át­csapott. A szakszervezetek kiáltványban hívták föl a munkásságot arra, hogy a kommunista jel­szavaknak ne engedelmeskedjen cs ne engedje magát a kommunisták politikai céljainak érdeké­ben kihasználni. Kritikus a dortmundi helyzet Dortmund, május 24. Dórim útidba.!! a helyzet változatlanul kritikus. A Hardeu- beng-bátnya munkásai szintén sztrájkba lép­tek. Az utcai harcok harminc súlyos sebe­sültje közül kettő meghalt. A zsmnsteri sztrájk Miinster. május 24. Mint Essen'ből jelentik, a Bonifacius bányatelep egész munkássága sztrájk­ba lépett. A sztrájk oka az, hogy a franciák meg­szállották a kokszégetőket. A franciák rekvirálnak Miinster, május 23. Recklinghausenböl jelentik, hogy a francia hatóságok az ottani államvasuti műhelyekből hetvenöt vagont cl- rekviráltak. A pünkösdi ünnepek alatt nagy­számú megszálló csapat érkezett Reckling- hausenbe. PolSaud jogászok védik a rakrvid ki németeket Hága, május 24. Német részről fölkér­ték Van Hont ént és Gurtiaist, a holland leg­felsőbb bíróság tagjait, hogy vállalják a vé­delmiét azon németek egy részének, akiket a Ru'hrvidéken haditörvényszék elé állíta­nak a franciák. Van Iiouten és Gu,rítus a megbízást elfogadták, .aiz utóbbi már el is utazott a megszállott területre. Levegőbe röpítették az angermündei vasúti hidat Duisburg, május 24. (Wolff.) Az anger­mündei vasúti hiidat, amelyiken keresztül a Ruhnvidék egyik fő vasúti vonala halad, ma éjjel felroibbántották. A Ilid csaknem teljes egészében a levegőbe repült. Curzon külügyminiszter marad London, május 23. A' Reuter-ügynökség jelentése szerint Curzon lord megtartja a kül­ügyminiszteri tárcát. Derby lord a hadügyminiszter London, május 23. Derby lord az uj kor­mányban megtartja a hadügy miniszteri tárcát. Cecil lord az ujj kormányban London, május 24. Cecil lord miniszteri tár­cát vállal Balwin kormányában. A kincstári kan­cellár tárcáját Chamberlain veszi át. Róbert Hor­né dezignált kincstári kancellár egy beszélgetés alkalmával kijelentette, hogy semmiféle tárcát nem vállal. Oroszország váSaszjegyzéke nem kielégítő. London, május 24. Az orosz válaszjegy- zéket az angol kormány teljes ülésen fogja megvitatni, mielőtt további lépéseket tenne. A Times szerint a bolsevista válaszjegyzék Curzon lord feltételeit nem teljesíti. Az an­gol kormány el van határozva, hogy az an­gol követelések teljesítéséhez ragaszkodik. Oroszország válasza Angliának. London, május 23. Krassto átnyújtotta Curzon lordinaJk Oroszország válaszát. A szovjet kormány roméin, hogy sfflkerül meigegyeizést létrehozni s egyszersmind javaslatot tesz azonnali egyezmény megkötésére, mely elismerné az angolok joigiar!it az otrósz vizeken való halászatra. A nemzetközi konferencia döntésére várva a szovjetkormány káritaliaimtja a kivégzett, illetve bebörtönzött két angol állampolgár hozzátartozóit. A szovjet kor­mány visszautasítja az angol kormány azt a vád­ját, mintha az oroszok az angol-orosz kereske­delmi szerződést megsértették volna. i.<5g|TOÍ€liM3> Franciaország aj politikai orientáclola. Róma, május 24. Az „II Mondo*1 Foch marsall utjából arra következtet, hogy a francia politika, tekintettel az angol—francia szövetség meglazulására, uj orientációt ke­res. Franciaország a Duna-konföderáció ed­digi tervét a kis antant politikai és katonai szövetségével akarja helyettesíteni, melynek főfeladata a magyar veszedelem legyőzése után á versaillesi békeszerződést Németor­szággal és Oroszországgal szemben megvé­delmezni. A lap szerint Foch marsall legkö­zelebb Jugoszláviába utazik. Lengyelország és Románia hajlandó a francia programot vállalni, azonban Cseh-Szlovákia és Jugo­szlávia vonakodik Oroszországgal szembe kerülni és nem akarják magukat Francia- országnak túlságosan lekötni, mivel sza­mukra az angol orientáció kedvezőbb.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom