Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-02 / 100. (253.) szám

yjmGAViViGmf{fmz*p Csütörtök, május 3. / — (Ekraziíos bombát találtak Füleken egy özvegy lakásának bejárata előtt.) Füleki tudósítónk jelen ti; Özv. Schuszter József né fülek! lakos április 26-án délelőtt a lakásának bejárata előtti folyosón egy félkiló súlyú do­bozt talált, amelynek tartalma egy darab ek­raziíos bomba volt. A bombát ismeretlen tet­tes ismeretlen célból csempészte a bejárat elé. Az özvegy egyik fia az a Schuszter Béla nevű asztalos, aki „Hazatérés" elmen magyar tárgyú, háromtelvonásos színmüvet irt, ame­lyet nemrég adtak elő füleki műkedvelők. So­kan olyan magyarázatot akarnak adni az esetnek, mintha valami ni agya rgy ülök) elem a színdarab miatt bosszúból küldte volna a Scliuszter-családnak ezt az ajándékot, A bom­bát különben azonnal beszolgáltatták a csend- őrségnek, amely a megindított nyomozás so­rán még aznap másfélórás eredménytelen házkutatást rendezett Kovács József kommu­nista párttitkárnál. — (Egy magyar parasztfestö karriérje.) Bu­dapesti szerkesztőségünk táviratozza: A magyar festővüág legújabb szenzációja Benedek Péter magyar parasztfestőnek a karriérje. Benedek egyike ama ritka őstehetségeknek, melyek szinte -meteorszeiüen bukkannak fel a fstőmiivészeí ho­rizontján. A legutóbbi kiállítás megnyitásakor a parasztfestő művészt a kultuszminiszter a mű­vészbálban magához kérette s közölte vele, hogy a kultuszminisztérium tanulmányai folytatására készségesen rendelkezésére ált. Benedek képei­nek nagyrészét jó áron megvették. — (Bárífa az uj közigazgatási rendszer­ben.) Bűrtfai tudósítónk jelenti: Az uj köz- igazgatási rendszer előnyeit eddig semmiben sem éreztük. Tulajdonképpen még azzal sin­csenek tisztában a szervezők, hogy tulajdon­képpen hogy is kellene megszervezni az uj közigazgatást a régi bevált helyébe. így a rendezett tanácsú városok nagyközségekké való átszervezése az írj rend életben’élének negyedik hónapjában még meg sem kezdő­dött Bártfa városa még februárban csinálta meg a nagyközség szabályrendeletét, meg­szervezte a nagyközséget és a szabályrende­letet jóváhagyás végett felterjesztette a zsu­pánhoz. A szabályrendeletet még máig sem hagyták jóvá és azt különféle űrügyekkel folyton halogatják. Ugyanígy vagyunk az árvaszékek átszervezésével-; Az árvaszékeket anost járásonként rendszeresítették a járás­bíróságok hatáskörében. Másodfokban a tör­vényszékeknél szerveztek árvaügyi tanácsot. E szervek azonban a mai napig sem működ­nek. Nem lehet pénzt áthelyezni az árvák ja­vára, mert sehol sem akarják elfogadni; az egyik helyen azért, mert már nem működnek, a másik helyen pedig azért, mert még nem működnek. Ugyanúgy van azok pénzével i's, akiknek követelésük van, vagy letétjük a gyámhatóságoknál; nem tudnak pénzükhöz jutni Eddig ezek az előnyei az uj rendnek. — (Katonai kedvezmények.) A nemzetvédelmi minisztérium figyelmezteti a hadköteleseket, hogy a katonai kedvezmények tárgyában beadott, de elutasított végzések ellen a felebbezéseket az or­szágos katonai parancsnokságnál kell benyújtani. Felebbezéseket csakis kivételes esetekben intéz­nek el. — (Aukció Kiss József hagyatékából.) Buda­pesti szerkesztőségünk táviratozza: Kiss József hagyatékából az Ernst-muzeumban aukciót ren­deznek. Eladásra kerül a többek között az ezüst- irókészlet, melyet a költő hetvenedik születés­napjára temesvári tisztelőitől kapott Ezenkívül antik bútorok, festmények, könyvtár, ritka ér­tékű szőnyegek; utazásaiban gyűjtött porcelánok, régi képek, fegyverek és sok artisztikus holmi, melyek az agg költő életét megszépítették, ké­pezik az aukció anyagát. Az aukció május 1-én nyílt meg. — (Elrabolt tisztviselők Kínában.) A Reuter- iigynökség jelenti Londonból: Az amerikai—an­gol dohánytermelő társaság három angol és há­rom kinai tisztviselőjét kinai rablók ismeretletr helyre hurcolták s háromezer dollár váltságdíjat követelnek értük fejenként. — (Halálosvégii párbaj.) Budapesti szerkesz­tőségünk jelenti; Kirchner Ferenc magyar tenge­résztiszt, aki I.andauer Edével vivott kardpárbaj­ban jobb hónaalja fölött súlyosan megsérült, majd karját amputálták, belehalt sérüléseibe. A rend­őrség megállapította, hogy Landauer, mikor meg­sebesült, anélkül, hogy hátraugrott volna, kardját mereven kinyújtotta és ennek hegye Kirchnert halálosan megsebesítette. A rendőrség Landauert szándékos emberölés miatt letartóztatta. — (Tűzoltó-kiállítás Prágában.) Június 28ika és julws 3-fka között a prágai mintavásár kiállí­tási területén és az iparcsarnokban nagy tűzoltó- kiállítást rendeznek, amelyen az országos tü2- oitóegycsiilctek mind képviseltetni fogják magu­kat. Ezek az egyesületek több mint hatvanozei tagot számlálnak. A kiállítással kapcsolatosan kü­lönböző oltókészülékckkel nagyszabású oltási próbákat fognak végezni cs közszemlére teszik a legmodernebb készülékeket, segédeszközöket es az idevágó szakirodalom termékeit is. E kiállítás bdypénzei a következők: Az Iparosam okban 50 korona, és a szabad területeken 20 korona négy­zetméterenként. A kiállításon résztvenni szándé­kozó cégek jelentkezzenek legkésőbb május 10-lg a tűzöl töke rigrv,szíts irodájában, Prága, Vfnoh­a 11. — A Kereskedelmi Testületek Országos Szö­vetségének kongresszusa Kassán. Kassai tudó­sitónk jelenti: Vasárnap tartották Kassán a szlo­venszkói és ruszinszkói kereskedelmi testületek évi közgyűlésüket, melyen az összes kereske­delmi testületek képviselői megjelentek, thtirs- feld János elnök megnyitója után Forbáth Jenő titkár ismertette tartalmas jelentésben a szövet­ség eddigi működését és rámutatott a jövő fel­adataira. Austerlitz Tivadar (Eperjes), Békefi Ödön, Wdtner József (Kassa) az egyes szakkér­déseket vitatták meg. Pajor Miklós dr. a kassai testület ügyésze az adók revíziója érdekében szükséges teendőket fejtegette. Klein dr. minisz­teri tanácsos és Edelényi pénzügyigazgató részé­ről biztató kijelentések hangzottak el a már ki­vetett adók megfelelő leszállítására vonatkozó­lag. Nemes Albert dr. (Érsekújvár) és S-trauss Miksa dr. (Rozsnyó) hozzászólásai után a köz­gyűlés elfogadta az adókérdésnek az ezen állam területére nézve egységes rendezéséről a már kivetett adók leszállításáról szóló határozati ja­vaslatot s végül az aktuális ipari és kereskedelmi szakkérdések revíziójának szükségességét mon­dották ki. így szóba kerültek az uzsorahivatalok elleni súlyos panaszok, a vasúti tarifa tarthatat­lan állapota, a kassai kereskedelmi iskola visz- szaáüitásának kérdése, a ki- és beviteli expozitu- rának Kassán leendő újrafelállítása és a vásáro­zás ügye. — (A szervusz Pistától a poklonáig.) Volt egy barátom, aki azelőtt, évek előtt barátom volt. Ha találkoztunk, mosolyogva néztünk egymás szemébe. Én szervuszt in­tettem neki s ö hangosan kiáltotta felém a Szervusz Pistát. Úgy köszöntünk egymás­nak, mint két jószándéku, egymás életét nem bántó ember. Én nem akartam neki rosszat, ö sem kívánhatott nekem nem jót, erre semmi oka sem lehetett. Azóta elteltek az évek és változott az élet. Engem fölbuk­tatott, megtaposott, elvett a mosolygásom­ból sokat, hozzáadott a keserűségemhez még többet. Őt megkímélte. Nem jól mond­tam. Ö megkímélte önmagát. Az uj élethez uj gúnyát váltott. Ez az ő egyéni dolga. És az én egyéni lelkiismeretem dolga. Én azért ember maradtam és nem dobtam el a nagy bankók korszakában az emberek iránti jó­szándék lekoptatott fillérjét. Tegnap talál­koztunk a május elseji utca kavargásában. Néztem az ünneplés rumliját és ő szemben jött velem. A gomblyukában fehér és piros virág volt. Én már régen lemondtam arról, hogy a gomblyukon keresztül díszítsem •magamat. Mikor szembekerülünk, én a ka­lapomhoz nyúlok és egyszerűen, a régen nem látott embert megillető szervuszt mon­dok. Az ő szeme nem fogja meg a kéznyuij- tásomat, egy percre megmered, azután félrenéz, a jobb kezét fölemeli a füle tájáig, de a kalapját.-, az uj, szépen betürt kalapját nem érinti meg s úgy kiáltja bele a levegő­be: poklona. Én tovább megyek és nem ■töprengek azon-, mi volt ez, miért volt ez? Nem moralizálok ázom jó és kellemes álla­pot lehet-e az, amíg az ember eljut a szer­vusz Pistától a poklonáiig. ta. — (A losonci Magyar Dalegylei estélye.) Losonci tudósítónk jelenti: Szlovenszkó legré­gibb magyar dalegylete, a Losonci Alagyar Dal­egylet szombaton társasvacsorával egybekötött dalestélyt rendezett a Polgári Kör helyiségeiben. Vacsora köziben az első pohárköszöntőt Wagner Sándor nyugalmazott polgármester, egyleti elnök mondotta, kedves emlékeket idézvén fel a fényes múltú dalegylet életéből. A nagyközönség mele­gen ünnepelte a szónokot Az ünneplésből bőven kijutott az egylet éltető szellemének, Hábor Sán­dornak is, aki már negyven éve működő tagja s huszonkét éve igazgatója az egyletnek. Vacsora után sikerült dalszámok, maid reggelig tartó, ke­délyes magyar hangulatú táncmulatság követke­zett — (Megjelent az uj lakástörvény.) A Törvé­nyek és Rendeletek Tára különkiadásában már megjelent az uj lakástörvény, mely magában foglalja: 1. a bérlők védelméről; 2. a helyiségek végrehajtási kiürítése és 3. a rendkívüli lakásjó­léti intézkedésekről szóló törvényeket. Ara S.— cseh korona. Ugyancsak fenti kiadásban jelent meg a Köztársaság Védelméről szóló törvény (Rendtörvény), melynek ára szintén 8.— cseh korona. Mindkettő megrendelhető és kapható minden könyvkereskedésben és a kiadónál, Mol­nár Jenőnél, Presovon. — (Uj könyvnyomda-vállalat Szlovenszkón.) A „Turócszentmártonl könyvnyomda részvény­társaság" egyesült a Tátrabank könyv­nyomda-üzemeivel; még pedig a turócszentmár- toni nyomdával, a pozsonyi „Grcnz'bote". vala­mint a Tátrabank rimaszombati és nyitrai nyom­dáival. Az uj részvénytársaság alaptőkéje há­rommillió cseh korona. A vállalat elnöke Jeszen­szky, a Tátrabank igazgatója, áld nőké Skovrina evangélikus lelkész. — (Mikor az ócskavas robban.) Mar se illésből jelentik: A rakodóparton egy Nizzáiból érkezett ócskavasszáhi tortáiny kirakásánál négy munkás egy vicstörmclékkd telt zsákot üriictt ki. Eköz­ben a törmelék íölrobbaiit és a munkásokat a va*- szllánkok su'yosan megsebesítették. A munkások egyike a szemén sérült meg oly súlyosan, hogy valószínűen megvakul. A vizsgálat nem tudta pontosan megállapítani a robbantás okát, de azt hi­szik, hogy az ócskavas között egy „bedöglött" gráfiát robbant fól. — (Magyar tudós előadása a londoni Zoological Societyben.) Londoni tudósítónk táviratozza: Nopcsa Ferenc báró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja, a londoni Zoo­logical Societyben előadást tartott a madarak röptének keletkezéséről. A tudós tizenhat éve foglalkozik e kérdéssel s a repülőszervek ke­letkezésének elméletét érdekesen fejtegette. Az angol tudósok élénk tetszéssel fogadták az előadást. A Nopcsa tiszteletére rendezett lakomán — melyen Szapáry londoni magyar követ is résztvett — Charles Nitzchel, a Zoo­logical Society elnöke, felköszöntőt mondott a magyar kulturéletre s kidomborította a Ma­gyarország és Anglia közötti legrégibb idő óta való szives, jó viszonyt Szapáry rámuta­tott az egész kuiturvilág szolidaritására s az angol tudósokat éltette, — (Alagyar vasuiasujság Szloveuszkőn.) Ruttkáról jelentik: „A mi vasutasunk11 cinimel május elsején Major István szerkesztésében egy kéthetenként megjelenő vasutasujság indul meg. A lap a Nemzetközi Vasutasszövetség szloven- szkói magyarnyelvű hivatalos közlönye lesz. — (Kommunista népgyülés Ipolyságon.) Ipolyságról jelenti tudósítónk: Április 29-én a kommunista párt népgyülést tartott Ipolysá­gon. Délután két órára körülbelül két-három­száz ember gyülekett össze a város főterén, akiknek nagyrésze kiváncsi érdeklődő volt. Az első szónok Chlumecky kommunista sze­nátor volt, aki szlováknyelvü beszédet mon­dott, amit azonban, tekintettel arra, hogy a hallgatóság teljesen magyar volt, vajmi keve­sen értettek meg. Chlumecky a szo-ciáldemo­- mint mondotta — megbontották az egységes proletárfrontot és beállottak a kormány uszályhordozói közé. Elítélte Krarnár és Klofác soviniszta politiká­ját. Utána Krisiák párttitkár magyar nyelven ismertette a kommunista hitvallást s szintén pálcát tört a szociáldemokraták fölött, akik antidemokratikus elveikről legutóbb is tanú­ságot tettek, amidőn a parlamenti ellenzék­nek a halálbüntetés eltörléséről szóló indítvá­nyát elvetették. Befejezésül éltette Szovjet- oroszországot, aminek azonban a hallgatóság körében csak igen csekély visszhangja tá­madt. A gyűlés végül tiltakozott a helybeli munkásoknak az állami építkezéseknél való mellőzése ellen s azután rendben szétoszlott, r.boenn—öa van neki van neki va nueki van — („Esnek a gyógyszerárak"). Ilyen cimü hí­rünkre egy gyógyszerész-előfizetőnk a követke­zőket irja: „A valóság az, hogy a szesz ára va­lamelyest esett és ez inár jogcím volt arra nézve, hogy a szesszel készült gyógyszerek árát 20 szá­zalékkal leszállítsák. De ezzel együtt más gyógy­szerek árát is leszállították. Számos vegyiszer beszerzési ára pedig nemhogy csökkent volna, de ötven, sőt nyolcvan százalékkal emelkedett, sőt kilátás van újabb emelkedésre is. Az adónkat azonban nem szállították le. Az ilyen téves infor­máción alapuló hirek a közönséget sokszor félre­vezetik és a gyógyszerészeknek sok kellemetlen­séget okoznak, pedig a gyógyszerészi kar becsü­letes munkát végez. Hol van nia még egy másik hivatás — az orvosit kivéve — ahol az illetők ugyszólva permanens munkát végeznek? stb.“ — (Költöztetik az amerikai falvakat.) Nem a falvak lakóinak költözéséről, hanem a falvak há­zainak áthelyezéséről van itt szó. Amerikáöan legutóbb egy száz háziból álló munkástelepet he­lyeztek át teherautókon tizennyolc kilométeres távolságra. A szóban levő telepet Cadillac váro­sába helyezték és ehhez a még Amerikában is szokatlan művelethez egy szaklap közlése sze­rint motoros vontatót használtak, mcljdiez egy 3b tonnát elbíró pótkocsi volt kapcsolva. A házakat egyenként költöztették és minden ház áthelyezése négy óra alatt történt, mely mellett az országúton 8—12 kilométeres sebességgel haladtak a házak, illetve az autóvontatók. Sokkal több időt vett igénybe a házak fel- és lerakása, mert a földszin­tes-fedeles házakat nem szedték szét, hanem csa­varok segítségével egyenletesen felemelték és az alájuk csúsztatott pótkocsikra feltették azokat. Emellett még az ablaküvegek is helyükön ma­radtak és nem sérültek meg. Két-két ház elszállí­tása és felállítása három napig tartott. xx Lussingrande (Itália) tengeri fürdő és klimatikus gyógyhelyen a „Pensio Hungáriá"- ban napi teljes ellátás lakással együtt í 4 líra. xr. Mandiner Frigyes dr. ügyvéd, törvényszéki hites magyar tolmács, Prága I., Mikulásska trida 28. Telefon 46—08. Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfordítva. xx Ebkiállitás. A Kárpátaljai Vadászok és Eb­tenyésztők Egyesülete Un gyáron 1923 május 27 cs 28-án általános cbkiállitást, rendörkutyaversenyt és kotorékversenyt rendez rókára, borzra foxte- rierek és tacskók részére. Felhívunk és felkérünk mindenkit, hogy akinek tisztavérii vadászeb, vagy luxuseb van birtokában, a kiállításra föltétlenül nevezze be. A kiállítás és verseny magas dijak­kal, állami és tiszeteletdijjal, arany, ezüst és bronz érem elnyerésével, oklevelek kiadásával van egy­bekötve. A ki Állított ebek biztosítva vannak szál­lítási baleset ellen, kiállítók részére kedvezményes utazásra előterjesztés folyamatban. Nevezhető mindazon fajtiszta eb, melynek leszármazása iga­zolt, Kiállítási bírók Prágából és Magyarországból hivattak meg. Érdeklődőknek szives felvilágosí­tással, nevezési lapokkal szolgál a Kiállítás Előké­szítő Bizottsága, Munkács, Dobransky u. 2. sz. Nevezési határidő május 18. SZÍNHÁZ ÉS ZENE (*) A Faragó-szintársulat búcsúja Rimaszom­battól. Rimaszombatból jelenti színházi munka­társunk: Négy heti sziniidény után elmentek Rimaszombatból a magyar színészek. A kis város halódó társadalmi életében ismét csend és szürke­ség lesz. A bucsuzásuk érzéses volt és megható. Vasárnap este folyt le a társulat utolsó előadása, amely Faragó elbucsuzása volt Rimaszombattól, a szlovenszkói magyarságtól és munkájának tár­saitól: színészeitől. A Tolonc című népszínművet adták. Faragó egyik legsikerültebb alakítása a Tolonc s a közönség nagy lelkesedéssel ünne­pelte. A színházterem teljesen megtelt. A bucsu- előadást egy ünnepi nyitány vezette be, amelyet Fischer Károly karnagy vezényelt. Az előadás után hatalmas babérkoszorút és egy virágkosa- rat nyújtottak föl Faragó Ödönnek rimaszombati tisztelői, amelyet Faragó könnyes szemekkel rö­vid beszéd keretében köszönt meg. Megköszönte a rimaszombati közönségnek áldozatkész támo­gatását és arra kérte Rimaszombat magyarságát, hogyha valamikor jönnek majd oda magyar szí­nészek, azokat is támogassák hasonlóképpen. (—s.) (#) Uj magyar dráma. Pozsonyból irja tudó­sítónk: Földes Dezső, az uj szlovenszkói magyar szinigazgató elfogadta előadásra Sebesi Ernő fia­tal, szlovenszkói költőnek „Félemberek" című, hét képből álló tragikus játékát A Félemberek a pozsonyi szezon második felében kerül bemuta­tóra. (*) Az Isten vára lekerült a műsorról. Buda­pestről jelentik: A Nemzeti Színház legutóbbi új­donságát, P. Ábrahám Ernő „Isten vára" cimü misztériumát az igazgatóság a közönség csekély pártolása miatt levette a műsorról. Ezt az „Az Est" hétfő esti számában a'keresztény sajtó pre- nonszirozott dicséretével okolja meg. Ezzel kap­csolatban P. Ábrahám Ernő a következő soroie közlésére kérte föl a lapokat: — Ma délután a* egyik napilapban személyemmel és „Isten vára“ cimü darabommal foglalkozó jóindulatú közle­mény jelent meg. Minthogy csakugyan nem aka­rom, hogy írói munkám körül politikai harc ke­letkezzék, kijelentem a következőket: Darabom­ról a konzervatív és liberális lapok egy-kettő ki­vételével a legnagyobb megértéssel, sőt szeretet­tel Írtak, ezért nem teszem fel, hogy a közönséget a darabon kívül fekvő bármiféle, rám egyáltalán nem tartozó szempontok távol tarthatnák a szín­háztól. Darabomban Isten vára az integer Ma­gyarországnak szimbóluma s ezt a várat csak hibáinkat, bűneinket vezekelve, megtisztulva építhetjük fel s ez alapeszméből következik, hogy a Gonosz alakja saját bűneink szimbóluma. Úgy látszik, vagy a darab eszméjét nem értette meg a közönség, vagy az eszme művészi feldolgozása nem sikerült nékem. Darabomról bárki bármit ír­hat, de engem csak az irodalmi vonatkozások ér­dekelnek s megkérem mindazokat, akik darabom­mal foglalkoznak, hogy egymást darabommal ■ (kapcsolatban se balra, se jobbra ne támadják. Darabomat különben a Nemzeti Színház kará­csony előtt újra műsorra tűzi, remélem, szeren­csésebb körülmények közt. P, Ábraháiu Ernő. (*) Odry Hamletje. Budapestről jelentik: A Nemzeti Szinház Shakespeare Hamlet-jét rész­ben uj szereposztással elevenítette föl hétfőn. Odry Árpád játszotta Hamletét; alakítása művé­szeti esemény. Hamletet kiállításban leegyszerű­sítve, de szövegben csonkitatlanul adták. Az elő­adást egységes stil jellemezte s ezt a reális stí­lust elsősorban Odry, Várady Aranka és Gál Gyula képviselték. Odryt sokáig szalonszinész- nek tartotta a közönség, rokonszenves egyéni­sége, természetessége és melegsége hatott. Az alakitó nagy művész belőle először a Bródy Sán­dor drámájában, a Lion Leában tört ki, majd a Bánk bán Bilberachjában mutatkozott, mig most Hanti etben emelkedett legmagasabbra. Ezt a sze­repet a legtöbbször egy hangnemben elszaval­ják; Odry minden idegszálával és érzésével meg­játszotta; az igazság és közvetlenség ereiével hatott; különösen tökéletes és egyéni volt azok­ban a jelenetekben, amelyekben a bolondot szi­mulálta, de ez álarcon áttört lelke minden belső háborgása. (*) Tóth József centenáriuma. Budapestről jelentik: A Nemzeti Színház junius elsején ünnepli Tóth József centenáriumát a „Tattuffe" előadásá­val. A Moliére-vigjáték címszerepét ezúttal Pet­ites Imre fogja játszani. Idei szezonját junius • 17-én zárja le a Nemzeti Szinház az „Ember tragédiája'' előadásával. Junius 18-ikán szünnap lesz; 19-ikén pedig megkezdődik a Shakespeare-ciklus. A Lear király előadásán a külföldre utazott Paiulay Erzsi helyett Aczél Ilona fogja Gonerilt játszani (*) Hazatérő lélek. Budapesti szerkesztősé­günk jelenti: A Nemzeti Színház a tavaszi nagy premierek sorát Zilahy Lajos háronifelvonásos drámájával, a Hazatérő lélek bemutatásával kezdi meg. A premier május 4-én lesz. Pesti miliőben játszó modern társadalmi színmű a ZiLhy darab­ja: egy fiatal és szép pesti uriasszouy drámája. Ezt az ideges asszonyt Bajor Gizi já'tsza, körü­lötte három különböző férfi-típus szerepel; a gya­nakvó férj — Pcthes Imre, a rusztikus szerelmes: Kiss Ferenc és a gazdag gróf: Pethcő Attila \ darab kvalitásairól és az előadásról ;.7 Illetékes kritika mond majd véleményt; itt csak azt kíván­juk leszögezni, hogy régen készültek annyi szere­tettel magyar színpadon magyar dráma előadásá­ra, mint most a Nemzeti Szinház a Zilahy Lajos darabjára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom