Prágai Magyar Hirlap, 1923. május (2. évfolyam, 99-121 / 252-274. szám)

1923-05-23 / 114. (266.) szám

Szerda, május 23.

WAPIHBR£K

Északra tartok.

Északra tartok, ahol deres Metsző viharok járnak,

S éjféli napba néz a népre A koronátlan wiking királynak.

Északra tartok rózsát szedni A dermedt szivii álmodéra S egyszer talán előmbe lép Ibsen örök szerelme: Nóra.

Északra tartok rózkát szedni Szürke, ködös, naptalan tájon;

Hullott virágot úgy keresni.

Hogy a lelkem Is belefájjon.

Jégvirágon tündöklik a tűz:

Hideg ajkak szent EJmo lángja...

S észak felöl a sarki fény Beplroslik az éjszakába.

ölvedf László.

__ (A prágai meteorológiai intézet jelentése.) Idöjóslás: Változás nem várható.

*

—• (Svehía elfoglalta hivatalát.) A Ceské Slo- vo jelenti, hogy SvehUa miniszterelnök ma átvette hivatalát.

— (Huszár Károly látogatása Benesnél és a prágai angol követnél.) Huszár Károly nynjga.ímaz’ott magyar nninásztereUnök, a magyar nemzetgyűlés afe irtok e, aki a prágai kereskedtelmi konferenciára kiküldött magyar bizottság e'Iwöíke, ma délelőtt fölkereste Clark prágai angol követet, majd Bewes Ede dr. küfögymmi sztori látogatta meg.

— (Cseh-Szlovákia német jogászainak gyűlése.) Karlsbadból jelentik: A cseh-szlo- vákiai német jogászok gyűlésén a nagy számban megjelent tagokon kívül svájci és osztrák vendégek vettek részt. A megnyitó beszédet Mayer Harding dr. egyetemi tanár tartotta, aki beszédét a következő szavakkal fejezte be: „A Szudéták németsége kell, hogy a cseh-szlovák államban, Németországban és az egész világon érvényesüljön. Annak a meggyőződésünknek kell érvényt szerezni, hogy a németek ellen, vagy a németek nélkül nem lehet dolgozni.*4 A megnyitó beszéd után Kafka egyetemi tanár a polgári törvény- könyv reformjáról beszélt. Daninger dr. a kisajátítási jogról referált. Ezután Rauchberg dr. tartott előadást a jogi tanulmányok reformjáról. Weiss miniszteri tanácsos és Ad- Ier dr. a bírói kar helyzetét vázolták. A beszámolókat élénk vita követte. Este bankett volt.

— (Megvadult lovak.) Rimaszombati tudósítónk jelenti: Május 17-én az esd órákban Neumann Eilus rimaszombati lókereskedő kocsis nélkül maradt lován a Jánosi-utcában megbokrosodtak és futásnak eredtek. A szekéren Kohn, rimaszombati bádogosmester István nevű kisfia üft, aki száguldás közben leesett a szekérről s arcán és a jobb karján könnyebben megsérült. A járdán Osfcrich Boriska tornaijai varróleányt gázolták el a lovak. A leány jobb lábán súlyosan megsérült, úgy hogy felgyógyulása körülbelül egy hetet fog igénybe venni. A lovak végül egy akácfába akadtak a szekérrel, miközben az egyik ló lábát törte és még aznap agyon kellett lőni. A tulajdonos kára 6—7000 korona.

— (Hfealgazltás.) Vozári Dezsőnek irodalmi szerkesztőnk ajánlása folytán felszólítást küldöttünk, hogy lapunk tárcarovatába dolgozzon. Vozári Dezsőtől ma levelet kaptunk, melyben közli, hogy felszólításunknak nem tehet eleget, mivel politikai és irodalmi hitvallása a P. M. H. általánosan ismert ideoiógiájávtl ellenkezik. Pünkösdi számunkban közölt irodalmi munkatársaink névsorát tehát szívesen igazítjuk helyre akként, hogy a P. M. H.-nak, mint a magyarság intranzigens orgánumának Vozári Dezsővel semmiféle kapcsolata nincs és nem is lehet.

— (Felgyújtotta a testvére házát, mert nem akartak neki ruhát venni) Budapesti szerkesztőségünk jelenti telefonon: Nepomuki Róbert budapesti lakos a Komároml-ut 16. sz alatt levő villáját rejtélyes körülmények között felgyújtották. A megindult rendőri vizsgálat megállapította, hogy a gyanú Nepomuki Lipót ellen irányul, akire bátyja, Róbert terhelő vallomást tett. hogy aznap déleőtt fenyegette őt. azzal, hogy ha nem ad neki pénzt, felgyújtja a házat s elpusztítja vagyonát. Nepomukit a detektívek előállították. Kihallgatásánál elmondotta, hogy vasárnap délután az ágyakat s bútorokat szétdobálta s azokat petróleummal és olajjal leöntve, öt helyen felgyújtotta. Tettét azért követte el, mivel bátyja nem akart ruhát venni neki. Nepomuki Lipót életfogytiglani börtönre volt ítélve rablógyllkosságért, ahonnan húsz év letöltése után ideiglenesen szabadlábra helyezték. A megrögzött gonosztevő visszakerül most ismét a börtönbe.

— (Adj* Isten, fiuk!) Ma reggel a kávéházi teámat iszom, mikor sebesen, jókedvű arccal beállítanak a kávéházba kék diiáksi'pkás fiuk. Felfigyelek — magyarul beszé’nek. Megkérdezem, honnan jöttek és miért jöttek ide. Losoncról jöttek -- mondják — és huszonnyolcán varrnak. Vasárnap érkeztek és péntekiig maradnak- Prágát nézik és tanulmányozzák. Losoncról jöttek .. érzem a beszédükön azt a meleg magyar izt. amit az Ipoly és a Sajó között talál meg az ember. Mcglocsolja a telkemet az otthoni élet, az Ipoly és Sajó közötti magyar élet friss melegsége. A fiuk vig.au ropogtatják a kifliiket és isszák a habos kávét s nekem fáj, mikor azt kell mondani nekik: adj’ Isten, fiuk! és el kell mennem közülük, pedig szeretnék velük menni, Prágát kóboron! és tanulmányozni, a mellény zsebben vakációs koronákat csörgetni, estére elfáradni és az orosz gimnázium közös szállásán végigmym-jtóz- ni. És pénteken velük búcsúzni ed Prágától. (ta.)

— (Összeütközés tolatás közben a losonci vasutáüomáson.) Losoncról jelenti tudósítónk: A losonci vasutálomáson az

egyik tolató mozdony összeütközött egy tolató szerelvénnyel, amelyből egy szolgálati és egy személykocsi összetörött. Etmber- étetbeiii nem esett kár.

— (AgyongázoU gyermek.) Rimaszombati tudósítónk jelenti: Han/züik Mátyás ba.k- tipusetai lakos május 17-én fát szállliitott az erdőiből- A fával megrakott szekérre felültet! e Mátyás nevű kisfiát, ő maga pediig feleségével a szekér után ballagott. Egy zökkenőnél a kisfiú a lovak közé esett, oly szerencsétlenül, ‘hogy a szekérkerék fején keresztülment és koponyátérést szenvedett, melynek következtében a gyermek azonnai meghalt.

— (Kiutasítások; Gömörből.) Rozsnyói

tudósítónk jelenti: A rozsoyói zsapáim kirendeltség hivatala Szedílaeseik pénzügyőr meggyilkolása miatt kiutasította a következő magyar állampolgárokat: Steiner dlr. körorvost Ratkóról, Seb-var tz Ernámnel nagybérlőt Cfuszónáiról és Plátlfy Gyula szállodást Rozsnyóról.

— (Vízbefűlt fürdés közben.) Rimaszombati tudósítónk jrja: Májos János cserencsónyi latoos, akii két óv óta nagyfokú idegbajban szenvedett és suilycss betegségéinek gyógyítása végett a saját ikertje atett folyó Rsmapatak-baffi többször megíürdlött, május 17-én fürdés közben, bele-fult a vizbe. özvegy édesanyja, özvegye és két kis gyermeke siratja.

— (Eljegyzés.) D o n á t h Boriskát eljegyezte Sándor József. (Minden külön értesítés helyett.)

— (Házasság.) Paraói Molnár József bocskai- parti nagybirtokos, Molnár Béla dr. voít országgyűlési képviselő és neje téesői Móricz Anna fia pünkösdkor tartotta esküvőjét Nyíregyházán Sté- pán Aladár és neje Nemthy Anna leányával, Annával.

— (Megtalálták a mérget a nemesbódosf juhász holttestében.) Pozsonyiból! jelenti tudósítónk: Jelentettük, hogy a D-umeszendWhedy mellett lévő Nemeshódoson exhumálták Lengyel István számadó juhász holttestét, iaikit a felesége három hónappal ezelőtt kir’önféle növényi mérgekkel eltett láb alól. Budhtolk dr. vegyészprofetstszor, aki az exhumálásnál jelen volt, most kószáét el a belső részek (foé, tudó, máj, lép) vegyi vizsgálatával, amely azt az eredményt hozta, hogy tíz öreg embert háromféle méregig el ölték meg. E®ek: aoi- dum, acetym tartericom és suiGw (kéitvirrár kökörcsin („kiSöerrics**) mérget csodálatodképpen rterm talált bemre, pedig a tanúik szórtat az völt a fő méregeszköz. A vegyészeofesszor szakvéleményét most írásba foglalíjn és beterjeszti az államügyészséghez, amely utasítást adott a dnma- szerdahelyi csendőrségrrek a második írvamís eset kinyomó zására. Nincs kizárva, hogy rövidesen újabb exhumálás lesz a csíjnries Nemeshódo- son. Lengyel Isttvámwé és Prexács Jolán cseléd- leány eUlen előre megfontolt emberölés büntette miatt emel vádat az államügyészség. A viszgáló- biró most beidézi tanúként Lengyel István ügyében több nenreshódosl lakost, köztük atz öreg fiwit: Bélát, Lajost és az asszony édesifiát: Lengyel Imrét, alküket arra. vonatkozódig hallgatnak ki, hogy a méregadag'olás milyen hatással volt tíz egészséges, pirosposizgá-s arcú, sziIk'ár száim- adőjuhászra. ./

xx Mauthner Frigyes dr. ügyvéd, törvényszéki hites magyar tolmá.cs, Prága L MIktdáSska trida 28. Telefon 46—0$. Vállal fordításokat a magyar nyelvből német és cseh nyelvre és megfordítva.

SZÍNHÁZ j|S liSE

(*) Leonce és Léna. (Büchner György zenés vigjátéka. A zenét Jehnoli zürichi zeneszerző komponálta. Bemutató előadása a prágai német kis-szinpadon pünkösd vasárnapján volt.) Néha esténként jólesne rövid nadrágba bujni és régi képeskönyveket lapozgatni. Egy ilyen estére, egy ilyen este hangulatára teremtett darab Leonce és Léna. Nyolcvanhét év előtt irta egy német, akinek államellenes és felségsértő magatartása miatt Zürichbe kellett menekülnie. A darab tényleg nem duzzad a lojalitástól, de azért nem lázit senkit és a groteszk szatírával nem rombol államfői tekintélyű. Hiszen Popo-államról van szó egy kis ál- larnkanriifcaturával s Popo állam hercegének el kell vennie feleségül Lénát, Pipi állam hercegnőjét. A darabban nem is az a fontos, nem a mese és nem a szatíra az, ami megfog és jólesik. Van benne valami naiv meseszeTÜség, álomszeriiség és romantikus fantázia. A mondatok énekelnek, a szavak röpülnek, a hangulat illatos, mint egy friss virág s mikor az utdlsó fölvonásnál Leonce, Popo hercege átöleli Lénát, Pipi hercegnőjét és azt mondja: — Összetöretjük az összes órákat, betiltjuk a naptárakat s az órákat a virágok élete után számítjuk... akkor régi, naiv, gyerekes álmok fénye száll a kihűlt és beborult szívre. A különös darab zenéje még különösebb. Néha mondatok közben egy árva akkord csendül el, néha néha csak egy hang festi alá a szavak muzsikáját. Soltan fiatal, eredeti talentuma megtalálta vasárnap is a kellő hangot és szint Dicks Irma finom volt és stílusos. Heim kedves, Hörbiger mulatságos. (g.)

(*) Szép asszony kocsisa. (Rajna Ferenc és Czobor Károly operettje. Bemutató a budapesti Blaha Lujza-szinházban 1923 május 19-én.) Rajna Ferenc és Czobor Károly neve a szinlapon sejtelmes emlékek szivárványos raját ébreszti szivünkben. Halkan zsongani kezdenek a Hajdúk hadnagya édes melódiái s megelevenedik etettünk rég letűnt idők hajporos romantikája. Ez a daljáték tősgyökeres magyar levegőjével, kedves poézi- sével, finom muzsikájával sokáig uralkodott az operettszinpadon, mig aztán a nálánál tartalomban és fajsulyban hasonlíthatatlanul könnyebb termékek visszavonulásra nem kényszeritették. Más hajtás, de ugyanerről a tőről a Szép asszony kocsisa. Rajna Ferenc egy letört mágnás feltámadását önmaga erejéből az uj életre mondja el az ő újságírói éles megfigyelő tehetségével, a mély- érzésű költő színes fantáziájával, mindvégig izgalmas fordulók közepette, pazarul beletüzdelve a mesét pompásabbnál pompásaíbb öletekkel. Czobor Károly' zenéje melegen szélesen ömlik, csakúgy' ontja a szép, tetszetős melódiákat, köztük édes, bús magyar kesergőket, lágyhajlásu kc- ringőket, Topogós táncokat. Zenekara zengőn-bon- gón színes. Megérzik minden ütemén, hogy' vérbeli művészember ízléses munkája. Három primadonnával is kedveskedik, közöttük az első: Eötvös Gitta. Szépsége, hangja, játéka frissebb, hódítóbb, mint valaha. Vaály Ilona kedves és csinos jelenség. Somogyi Anna humorával fogja meg a nézőt A férfiak: a csinos László Andor, a jókedvéből kifogyhatatlan, Tamás Benő és a mindig elegáns Szirmai Imre osztoznak a sikerben. A zenekart Nagypál Béla vezényelte temperamentummal A színház zsúfolásig megtelt közönséggel, mely a szerzőket számtalanszor a függöny elé hívta. A bemutató jó időre elvette a Blaha Lujza-Szinház müsorgondját.

(*) Blaha Lujza betegsége. Budapestről jelentik: Blaha Lujza a napokban influenzában megbetegedett. A változó tavaszi időjárás idézte elő gyöngélkedéséí, amely' azonban szerencsére nem koméi,. Munkatársunk érdeklődött a nagyasz- szo;ty egészségi állapota iránt és azt a felvilágo- sáíást nyerte, hogy néhány' napon belül Blaha Lujza elhagyhatja az ágyat. A művésznőhöz betegsége alatt nem engednek látogatókat.

(*) A tünemény szinrekerfll Amerikában és Kanadában. Orbók Attila vigjátékát, amelyet a budapesti Renaissance-Sztaház szenzációs sikerrel mutatott be, Kadossa Ede dr. utján megvásárolta a newyorki Schubert Theatrical Conrpagnie Trust s az ősz elején be is mutatja az amerikai és a kanadai közönségnek. — A tüneményt egyébként legutóbb lekötötte a hágai Hofstad Toonel és a rotterdami Groot Schoubourg, továbbá Spanyolország és Délamerika részére a Re- pre9entation de Autores Espagnoles.

(*) A Metropolitan magyar karmestere. Megírtuk annak idején, hogy Sebestyén Györgyöt, az ifjú magyar muzsikusgárda nagytehetségü tagját a newyorki Metropolitan korrepetitornak szerződtette. Most, hogy a newyorki opera szezonja befejeződött. Sebestyén visszatért Európába, de a jövő idény elején újból visszautazik Newyork- ba, ahová szerződése szólítja. Jövőre Sebestyén már mint karmester fog működni a Metropolitan- ban és ő vezényli a vasárnap esti operai hangversenyeket

(*) Drámát Irt a volt cár testvére. Köníjgs- ,berglbÖl jelentik: A rovató rvéme tezMházton most mutatták be A zsidók királya, cinml vaflásos drámát, amély' Jeruzsálemben játszik Jézus bevo- müásától a föltárnád ásüg. A drámáit Komstantino- Vifcs Konstantin, a meggyilkolt cár testvére irta.

\ prágai német színház műsora:

Szerda: Matuzsálem herceg.

Csütörtök: Matuzsálem herceg.

Péntek: Dobpergés az éjszakában, premier. Szombat- Klarissz fél szíve. Leopoidtae Konstantin vendégszereplése.

Viasáamjp diéta tán: Bohémek.

Vasárnap este: Marínba, a táncosnő.

A prágai német kis-sz!npad műsora:

Szerdia: Leonca és Léna.

Péntek: Házassági szabadság. Szombat: A kis bűnös.

Vasárnap: Utazás a leánykor íelé.

I

Dj étterem Prágóte. DEfTSCHER

íilEATER MRTEN

Elsőrendű menü. . . Ké. 7.50 2

Előfizetés lo adagra Ke. 70.—

2 A színi előadás előtt és 2

2 után friss meleg konyha

3 3

IRODALOM cs MŰVÉSZEI

r.-au*í£3£BXxawJU..v-• c«í'atk.'/AIcCs-u. ■

:: (jean de Bonnefon széiuosialó* z Petöfl-Társaságban.) Budapesti szerkesztőségünk jelenti: Szombaton délután rendkívüli í elolvasó üiliést tartott a Petőfi-Társaság Pékár Gyula elnöklete alatt a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében. Jean de Bonnefon francia iró tartotta meg a gyűlésen szégfoglalóját. A nagyszámú és díszes közönség soraiban megjelent József főherceg. Auguszta főhercegnő, Izabella íőherceg- aszony, Apponyi Albert gróf, Petri Pál kul- tuszállamftitkár, Wlassács Gyula, de Robién gróf francia meghatalmazott miniszter, Trois- mont gróf és még sokan mások. Pékár Gyula elnöki megnyitóbeszédében üdvözölte Bonne- font, méltatta tevékenységét, amellyel Magyarországnak és Petőfinek annyi hívet szerzett. Huszka Nelly szavalta el ezután Petőfi Sándornak Szeptember végén és Jövendölés dmü költeményét franciául, jean de Bonnefon fordításában. Ezután a francia költő székfoglalója következett. Gerbert barát (II. Szilveszter pápa) ifjúságáról és neveltetéséről beszelt ebben. Kimagasló alakja a legszebb megvilágításban áll az utókor előtt. Méltó volt arra, hogy Magyarországnak a szent koronát adományozza, amely ember- fölötti hatalmat juttat viselőjének. 1851-ben Auriac-ban leplezték le a pápa szobrát s itt megjelent egy ur s egy hölgy és virágcsokrot helyeztek a szobor talapzatára. A szájhagyomány úgy tartja, hogy e két személy József nádor volt a feléségével. Amikor a pápa a szent koronát Magyarországnak adta, előre tudott annak fontos missziójáról. Olyan nagy erkölcsi ereje volt, amely minden erőnél hatalmasabb és ez tette őt valóban uralkodói méltóságra alkalmassá. Fel-feltörő taps szakította félbe az előadót. Utána Pékár Gyula a Petőfi Társaság tagjául fogadó beszédét azzal fejezte be, hogy Petőfi hazája kétharmaddal lett kisebb, de szivünk, Petőfi szive, egész maradt . . . barátaink számára. Bonnefon meghatottan köszönte meg a megtiszteltetést és végül Huszka Nelly szavalta el még nagy sikerrel Petőfi Egy gondolat bánt onvemet cimii költeményét franciául.

* (A magyar ballada Berlinben.) Berlinből ívja munkatársunk: A berlini állami Erzsébei-nőiskola május 17-iki ünnepélyén Hedwág Lüdeke, Petőfi Sándor verseinek jónevü fordítója, néhány magyar balladát mutatott be a közönségnek. Bevezetésképpen néhány szép szót mondott a „tüzes temperáméntumu“ magyar népről, a magyar nemzeti irodalomról, melyet — sajnos — Németországban még ma is oly kevéssé és kevesen ismernek. Éppen azért a magyar költészet német- nyelvü tolmácsolói legnagyobbrészt magyarokból kerültek ki. A balladával kapcsolatban megemlítette, milyen hatalmas népköltési és balladakincs- csel rendelkezik a magyar nemzet: ismertette

Arany Jánost, a „ballada Shakcspeare“-iét, akinek nyelvmüvészete páratlanul áll az egész világirodalomban. Két néDballadát: Kádár Katát és Szép Ilonát (Kati Kádár, — Gánserich) szavalt el ezután Hedwig Lüdeke a közönség tomboló tetszése mellett. Ezután Arany Jánosnak leghatalmasabb balladáját, a „Tetemre hivás“-t (Bahrge- richt) szavalta, majd utána az „Ünneprontók“-\t. (Feiertagsschánder. Igyekezett behatóim a .Te- temrehivás“ mélységeibe, de mégsem tudta kellően felfogni és híven visszaadni Legkevésbé sikerült a befejezés, amidőn a leány, Kun Akijei, fájdalmában őrjöngve táncolja végig az utcát, véres tőrrel a kezében. Alkalmam nyílt beszélni Hedwig Lüdekével, aki lelkes tisztelőié mondhatnám rajongója a magyar irodalommá7 Arany Jánost a legnagyobb nyelvmüvésznek tarba, akit nehezen, szinte alig lehet leford'tani. Le1,-^s ismertetője irodalmunknak Németországban. ki bizonyára még sok ismeretlen kincsé* 'riadalmunknak hazája nyelvére átültetni.

Dlvedl I á<mta.

Basch Tivadar utóda

órás és ékszerész Prága, jindriSska 6. szám

1038

6

^aaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaAaaaaaaaaaaaaaaaaaaa*

1

^-^ \ Menyasszonyi kelengyék áruháza £

S^rx \ Saját ktezitményti finom férfi £

\ és női fehérnemű, asztal- m8 £

\ teritők és míndermemü lenáru £

3 \ ^ Árusítás nagyban és kicsinyben £

3fYTTVVTVVVVVVVV¥VrVVVVW¥VfV¥Virtf f yvvtrv Vftf fVWVTTYTTVfT^VVfVVnE

/